Beszüntette tevékenységét a közös török–orosz megfigyelőközpont pénteken az Azerbajdzsán Karabah régiójában lévő Agdam járásban.
Azerbajdzsán védelmi minisztériuma az Interfaxszal közölte, hogy a központot ünnepélyes szertartással zárták be. Az eseményen mások mellett jelen volt Kerim Veliyev, az azeri fegyveres erők vezérkari főnöke, Levent Ergun, a török nemzetvédelmi minisztérium szárazföldi erőinek vezérkari főnöke és Szergej Isztrakov vezérezredes, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese.
A közös megfigyelőközpontot 2021. január 30-án nyitották meg egy Törökország és Oroszország közötti memorandum alapján. Múlt hét szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő megerősítette, hogy megkezdődött az orosz békefenntartó erők kivonása Hegyi-Karabahból.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatt háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és a viszály azóta is gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.
A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ismét az ellenőrzése alá vonnia, gyakorlatilag helyreállítva a Szovjetunió felbomlása előtti területi felosztást.
A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de Baku végül 2023-ban egy villámháborúval eldöntötte a kérdést, Nikol Pasinján örmény elnök pedig Azerbajdzsán részének ismerte el Hegyi-Karabahot, anélkül, hogy nyilvánosan szót emelt volna az ott élő örmény lakosság ügyében.
Örményország és Azerbajdzsán megkezdte a vitatott közös határ kijelölését – közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök brit újságíróknak adott interjújában, amelyet hétfőn közvetít a helyi közszolgálati televízió.
„Megkezdtük az Örményország és Azerbajdzsán közti határ kijelölésének gyakorlati folyamatát, amely rendkívül fontos, nem utolsó sorban a biztonsági fenyegetések csökkentése végett” – fogalmazott.
Mint mondta, a két ország között nem kell új határokat húzni, a Szovjetunió széthullásának idejében megvolt határokat kell visszaállítani.
Pasinján az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokról szólva emlékeztetett, hogy Örményország korábbi vezetése írta alá az EU-val az átfogó és kiszélesített partnerségről szóló megállapodást. „A demokrácia terén elért érdemeink kapcsolataink elmélyítését teszik lehetővé. A 2018-as forradalmat követően (amikor Szerzs Szargszján akkori miniszterelnök ellenzéki tömegtüntetések hatására lemondásra kényszerült) mi azt mondtuk, hogy a demokrácia számunkra nem pillanatnyi érték, hanem stratégia” – fogalmazott a kormányfő.
Pasinján kitért arra, hogy hazája „kizárólag védelmi jellegű fegyvereket szerez be. Megjegyezte, hogy védelmi kiadásaik 15-20 százalékát teszik ki annak, amit Azerbajdzsán költ ilyen célokra. „Azerbajdzsánnak javasoltuk egy fegyverzetellenőrzési mechanizmus bevezetését, a csapatok tükörintézkedésszerű visszavonását és egy megnemtámadási egyezmény megkötését. Javaslataink érvényben maradnak és a helyzet stabilitását szolgálhatnák különös tekintettel arra, hogy az almati nyilatkozatra támaszkodunk kölcsönös viszonyunkban” – tette hozzá.
Jereván és Baku viszonya évtizedek óta feszült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt. A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ismét az ellenőrzése alá vonnia, gyakorlatilag helyreállítva a Szovjetunió felbomlása előtti területi felosztást. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de Baku végül 2023-ban katonai úton eldöntötte a kérdést, Pasinján pedig Azerbajdzsán részének ismerte el Hegyi-Karabahot, anélkül, hogy nyilvánosan szót emelt volna az ott élő örmény lakosság ügyében. A százezer főre becsült, többségi örmény lakosság szinte kivétel nélkül Örményországba menekült a területről.
A két szomszédos dél-kaukázusi ország tavaly év végén közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, de a megbeszélések azonban megtorpantak, főleg olyan kérdések miatt, mint az ezer kilométer hosszú közös – lezárt és megerősített – határ kijelölése.
Pasinján az utóbbi időben már jelezte, hogy hajlandó visszaszolgáltatni örmény ellenőrzés alatt álló azeri területeket. Mindazonáltal Azerbajdzsán is ellenőriz olyan területeket, amelyeket nemzetközileg is Örményország részeként ismernek el.
Azerbajdzsán azt követeli, hogy az örmény hatóságok haladéktalanul adják át az irányítást négy falu – Baganisz Ajrim, Ashaga Aszkipara, Hejrimla és Gizilgadzsila – felett, jelentette ki Shahin Musztafajev, Azerbajdzsán miniszterelnök-helyettese, közölte az AZERTAJ.
„Ami az Örményország által megszállt négy nem exklávé azerbajdzsáni falut illeti, az Azerbajdzsánhoz való tartozásuk vitathatatlan, és azonnali felszabadítás tárgyát képezik” – mondta Azerbajdzsán miniszterelnök-helyettese.
Az említett falvak Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén találhatók. Az örmény erők 1990-ben foglalták el őket.
Musztafajev beszélt az Azerbajdzsánban és Örményországban létrehozott, az államhatár kérdéseiért felelős bizottságok munkájáról is, amelyek már hét ülést tartottak.
Ebben a szakaszban a tevékenységük keretein belül a szükséges szabályozási és jogi keretek létrehozásán dolgoznak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a bakui hatóságok döntése miatt elhalasztotta azerbajdzsáni és örményországi munkalátogatását, számolt be a Radar Armenia.
Megjegyezték, hogy Zelenszkij látogatását a bakui hatóságok lemondták, de a pontos okot nem közölték.
„A Radar Armenia információi szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a korábbi híresztelésekkel ellentétben bakui látogatásának lemondása miatt nem utazik sem Örményországba, sem Azerbajdzsánba” – áll a közleményben.
I am grateful to the United States House of Representatives, both parties, and personally Speaker Mike Johnson for the decision that keeps history on the right track.
Democracy and freedom will always have global significance and will never fail as long as America helps to…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 20, 2024
Today, we received the awaited decision on the US aid package that we long fought for. And a very significant one. Our warriors on the front lines, as well as our cities and villages suffering from Russian terror, will feel it.
Örményország és Azerbajdzsán külügyminisztere Németország meghívására szerdán béketárgyalásokat folytatott Berlinben.
Annalena Baerbock német külügyminiszter fogadta Ararat Mirzoján örmény és Ceyhun Bayramov azeri tárcavezetőt a német külügyminisztérium Villa Borsig vendégházában a kétnapos megbeszélésekre.
„Úgy véljük, hogy Örményországnak és Azerbajdzsánnak most itt a lehetősége több évnyi fájdalmas konfliktust követően a tartós békére” – mondta Baerbock.
A német tárcavezető a két ország bátor lépéseiről beszélt, amelyekkel igyekeznek hátuk mögött hagyni a hatalmas szenvedéssel és emberveszteségekkel telített múltat. Szólt arról is, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri elnök késznek mutatkozik a még rendezetlen problémák békés megoldására, és Németország támogatni fogja ezen erőfeszítéseiket.
Jereván és Baku viszonya évtizedek óta feszült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt, amelyet Azerbajdzsán tavaly szeptemberben egynapos villámháborúval visszafoglalt, ami után az örmény többségű lakosság szinte kivétel nélkül elmenekült a területről.
Nem lesz békemegállapodás, amennyiben Örményország továbbra is területi igényeket támaszt Azerbajdzsánnal szemben – jelentette ki szerdán Ilham Aliyev azeri államfő az eskütétele után a parlamentben elmondott beiktatási beszédében.
„Nyilvánvaló nem lesz békemegállapodás, ha Örményország nem vet véget területi követeléseinek velünk szemben, és nem hozza normális állapotba jogrendjét” – hangoztatta Aliyev, aki a február 7-én tartott előrehozott elnökválasztáson egymás után az ötödik mandátumát szerezte meg.
Kijelentette, hogy továbbra is minden tőle telhetőt megtesz Azerbajdzsán területi egységének megőrzéséért. A 2003 óta hatalmon lévő államfő hangsúlyozta, hogy már több mint húsz éve élvezi az azeri nép bizalmát.
Aliyev február elsején Martin Chungonggal, az Interparlamentáris Unió főtitkárával tartott találkozóján arról beszélt, hogy Örményország függetlenségi nyilatkozatában közvetlen felhívások vannak az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah régió elcsatolására, illetve Azerbajdzsán területi egységének megsértésére. Mint mondta, az örmény alkotmány utalásokat is tesz erre a dokumentumra, ahogyan az ország más jogszabályai is.
Azerbajdzsán tavaly szeptemberben egynapos villámháborúval visszafoglalta az akkor még többségében örmények lakta, hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár Hegyi-Karabahot. Az azeri győzelem után a hegyi-karabahi örmény lakosság nagy része Örményországba menekült.
A két ország korábban több háborút vívott egymással a terület feletti ellenőrzés megszerzéséért.
Ilham Aliyev hivatalban lévő államfő a szavazatok 92,12 százalékával győzött az azerbajdzsáni elnökválasztáson a központi választási bizottság által pénteken ismertetett hivatalos végeredmény szerint.
A testület a jegyzőkönyvek százszázalékos feldolgozása után hozta nyilvánosságra az eredményt.
A szavazóhelyiségekben megjelent választópolgárok 92,12 százaléka, azaz 4 577 693 ember szavazott Aliyevre. A második helyen a függetlenként induló parlamenti képviselő, Zahid Oruj végzett a voksok 2,17 százalékával (107 877 szavazat).
A részvételi arány 76,73 százalékos volt. Az elnökségért Aliyevvel együtt hét jelölt szállt versenybe. A győztes összes riválisa gratulált az elnök győzelméhez, és közölték, hogy elfogadják a végeredményt.
Örményország megnemtámadási szerződés megkötését javasolta Azerbajdzsánnak a hegyi-karabahi konfliktus lezárásaként, amennyiben a békeszerződés aláírásának folyamata elhúzódna – közölte vasárnap Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a hadsereg napja alkalmából tartott rendezvényen.
„Javasoltuk Azerbajdzsánnak egy kölcsönös fegyverzetellenőrzési mechanizmus bevezetését. Ugyancsak felvetettük egy megnemtámadási egyezmény megkötését, amennyiben a vártnál több időt venne igénybe egy békeszerződés aláírása” – emelte ki Pasinján.
Hangsúlyozta, Örményország elkötelezett a béke mellett és nem fog ettől meghátrálni.
Pasinján beszélt arról is, hogy Örményországnak diverzifikálásra van szüksége a védelem területén. „A védelem és a biztonsági rendszerek terén meggyökeresedett elképzelések tragikus következményekhez vezettek” – idézte fel az örmény kormányfő Azerbajdzsán villámháborúját Hegyi-Karabahban, ami a szakadár térség vereségéhez és a helyi lakosság túlnyomó részének Örményországba meneküléséhez vezetett.
„Örményországnak nincs más lehetősége, mint diverzifikálni védelmi kapcsolatait. És ezen az úton haladunk. A korszerű fegyverzet beszerzésének útján. Többmilliárdos fegyverbeszerzési megállapodásokat kötöttünk” – tette hozzá Pasinján.
Örményország és Azerbajdzsán fogolycserében állapodtak meg – derült ki az örmény miniszterelnök és az azeri elnök hivatalának közös bejelentéséből, amelyet az AzerTAdzs állami hírügynökségen keresztül tettek közzé.
„Az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének hivatala és az Örmény Köztársaság miniszterelnökének hivatala között zajlott tárgyalások eredményeképpen a két ország közötti kölcsönös bizalom növelését szolgáló fokozatos lépésekről született megállapodás. Humanitárius elvek által vezéreltetve és a jószándék jeleként az Azerbajdzsáni Köztársaság szabadon enged 32 örmény katonát. Az Örmény Köztársaság a maga részéről humanitárius elvek által vezéreltetve és a jószándék gesztusaként szabadon enged két azeri katonát” – olvasható a nyilatkozatban.
Örményország ezenfelül Azerbajdzsán javára visszavonta jelentkezését arra, hogy az ENSZ jövő évi éghajlatváltozási csúcstalálkozójának (COP29) házigazdája lehessen.
„A két ország megerősíti a kölcsönös viszony normalizálása és békeszerződés elérése iránti szándékot a szuverenitás és területi épség elvének tiszteletben tartása alapján” – hangsúlyozták a felek a dokumentumban.
Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter csütörtökön este közölte, hogy kész Washingtonban találkozni azeri hivatali partnerével.
Azerbajdzsán és Örményország évtizedek óta ellenséges viszonyban áll. Azerbajdzsán szeptemberben villámháborúban visszafoglalta a hivatalosan oda tartozó, de örmény többségű, szakadár Hegyi-Karabahot, ahonnan a helyiek szinte kivétel nélkül elmenekültek az offenzívát követően.
A két ország korábban két háborút vívott a terület feletti ellenőrzés érdekében, az egyiket 1988 és 1994 között, a másikat 2020 őszén.
