A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) úgy véli, Oroszország úgy akarja megakadályozni, hogy Moldova csatlakozzon az Európai Unióhoz, hogy belülről bomlasztja fel a moldovai társadalom stabilitását.
Az oroszbarát moldovai autonóm régió, Gagauzia Kremlhez kötődő kormányzója, Jevgyenina Gutsul szerint ugyanis román tisztviselők ellenőrzik a moldovai kormányt. Az ISW szerint ez volt a Kreml legutóbbi kísérlete a nyugatbarát európai kormányok szuverenitásának megingatására.
Jevgenyina Gutsul április 8-án az orosz állami Pervij Kanal tévécsatornának adott interjúban azt mondta, hogy ha Gagauzia elindítja az elszakadási folyamatot Moldovától, akkor arra nem csak a kisinyovi moldovai kormánytól várható reakció, hanem a romániai Bukarestből is, amely Gutsul szerint a moldovai hatóságokat ellenőrzi. A kormányzó ezzel arra utalt, hogy Moldova nem szuverén állam.
Gutsul azt is állította, hogy a moldovai hatóságok „hangos, fenyegető nyilatkozatokkal” válaszolhatnak Gagauzia elszakadására, de akár csapatokat is küldhetnek Gagauziába – írja az Ukrajinszka Pravda.
A francia kormány és Korzika képviselői megállapodtak a sziget autonómiáját előíró alkotmánymódosítás szövegéről.
A francia kormány és a korzikai képviselők megállapodtak keddre virradóra az alkotmányos szövegtervezetről, amely a Franciaországhoz tartozó sziget köztársaságon belüli autonóm státuszának elismeréséről rendelkezik.
„Ezt a megállapodástervezetet most továbbítják a korzikai területi közgyűlésnek, hogy szavazzon róla” – jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter. „A szöveg tiszteletben tartja mind a köztársasági elnök, mind a magam által meghatározott határvonalakat, és az Emmanuel Macron által meghatározott határidőt is, a hat hónapos időszakot, amely március végéig tart, és amelynek megállapodáshoz kell vezetnie” – tette hozzá a miniszter.
Az államfő szeptember végén történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy a francia kormány az államon belüli autonómia megadását javasolja Korzikának, amelynek vezetői hosszú ideje követelik az önállóságot.
Emmanuel Macron azért tett látogatást a szigeten, hogy személyesen zárja le azokat az autonómiát előkészítő tárgyalásokat, amelyek két évvel ezelőtt kezdődtek meg a kormány és a helyi vezetők között a zavargásba torkolló tüntetések után.
Az erőszak azért robbant ki, mert 2022 márciusában Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Claude Erignac korzikai prefektus 1998-ban történt meggyilkolásában való részvételért, a börtönben megölte egy másik elítélt.
A belügyminiszter és a korzikai képviselők megállapodásra jutottak az első bekezdés szövegében, amely szerint „ez az alkotmányos szöveg Korzika autonóm státuszának elismeréséről rendelkezik a köztársaságon belül, figyelembe veszi a mediterrán sziget jellegéhez kapcsolódó saját, valamint történelmi, nyelvi és kulturális közösségéhez fűződő érdekeit, amelyek a területéhez való egyedülálló kötődését hozták létre”. A korzikai végrehajtó tanács autonómiapárti elnöke, Gilles Simeoni úgy vélte, hogy döntő lépés történt. Üdvözölte, hogy „a törvényhozó jellegű hatalom elve, amely az Alkotmánytanács ellenőrzése alatt áll, egyértelműen rögzítve van”. „Azt mondanám, hogy ma este az elődöntőben vagyunk, de az elődöntőt és a döntőt még meg kell nyernünk” – fogalmazott a korzikai vezető.
A függetlenség és elszakadás kérdése nincs napirenden a Franciaországhoz a XVIII. század végén csatolt szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos politikai stabilitás alakult ki.
A korzikai pártszövetségnek ugyanakkor évek óta az a célja, hogy a sziget megkapja az autonómiát.
Elutasította a román képviselőház csütörtöki plenáris ülésén a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket, melyeket Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József RMDSZ-listán mandátumot szerzett parlamenti képviselők nyújtottak be.
Gyimesbükk, 2018. május 20.
Magyar és székely zászlók a kontumáci Nagyboldogasszony-kápolnánál a székelyföldi Gyimesbükkön, ahol misét tartottak pünkösdvasárnap, 2018 május 20-án. A zarándokok elõzõ nap a csíksomlyói búcsúban, az összmagyarság egyik legjelentõsebb vallási és nemzeti ünnepén vettek részt.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A kétkamarás román parlament alsóháza sürgősségi eljárással tárgyalta a három autonómiatervezetet. A plenáris ülést hibrid formában tartották, a jelen nem lévő parlamenti képviselők online csatlakoztak és szavaztak.
Elsőként a Székelyföld autonómiastatútuma szerepelt napirenden, melyet a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete követett.
A parlamenti képviselők a jogszabálytervezetek elutasításáról szavaztak.
Az első két jogszabálytervezet elutasítását a 329 tagú alsóház jelen lévő vagy interneten szavazó képviselői közül 260-an támogatták, 16-an az elutasítás ellen szavaztak, egy honatya tartózkodott. A nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény elutasítását 255 képviselő támogatta, 15 az elutasítás ellen szavazott és egy képviselő tartózkodott.
Sürgősségi eljárással csütörtökön tárgyalja a román képviselőház a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket. Szerdán a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több politikusa is ezek elutasítását szorgalmazta.
A házbizottság által jóváhagyott, a képviselőház honlapján szerdán közzétett napirend szerint az ülést kora délután hibrid formában tartják, azaz a nem jelen lévő parlamenti képviselők online csatlakozhatnak.
A napirenden mindhárom autonómiatervezet szerepel, melyet december 20-án nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.
Ezeket a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, Kulcsár-Terza József is támogatta, aki Zakariáshoz hasonlóan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján szerzett képviselői mandátumot.
Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete,
a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki.
A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök egy hete közösségi oldalán az autonómiatervezetek gyors elutasítását kérte a házelnöktől, így már a két ünnep között naprendre tűzték őket.
A kormányfő bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat.
Hasonlóan fogalmazott szerdán közösségi oldalán Ciprian Serban, a PSD alsóházi frakcióvezetője is, „mérgezőnek és megosztónak” nevezve a tervezeteket. Hangsúlyozta: párttársaival szilárd meggyőződésük, hogy a Székelyföld autonómiájára vagy etnikai kritériumokon alapuló kulturális autonómiára irányuló törvényjavaslatoknak „nincs helyük egy demokratikus államban”.
Marius Budai PSD-s parlamenti képviselő Facebook-bejegyzésében szintén az etnikai kritériumokon alapuló szegregáció ellen foglalt állást, kifejtve, hogy valamilyen módon mindegyik tervezet ezt szorgalmazza.
Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke kifogásolta, hogy a többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői a házbizottság szerdai ülésén nem támogatták, hogy a törvénytervezeteket sürgősségi eljárással tárgyalják. A PSD politikusa reményét fejezte ki, hogy egyik frakció sem fogja kampánycélra használni a csütörtöki ülést, és nem fog botrányt csapni.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
A Krím felszabadítása után valószínűleg megfosztják autonóm státuszától – mondta az ukrán elnöki hivatal egyik képviselője, Mihajlo Podoljak.
Úgy véli, az egységes államon belüli autonómia táptalaja a szeparatista érzelmeknek.
Egy egységes állam számára az autonómia veszélyes út, a regionális szintű konfliktusok útja – mondta Podoljak.
A képviselő hozzátette, hogy Ukrajnában ugyanakkor vannak olyan etnikai kisebbségek, amelyek jogait tiszteletben kell tartani. Példaként említette a krími tatárokat, akik „megérdemlik az ukránok szimpátiáját” – idézi az Unian ukrán hírügynökség.
I don't remember if the #UN Secretary General spoke about the inadmissibility of escalation when #Russia attacked Ukrainian ports in #Odesa and the #Danube. I don't remember if Mr. @antonioguterres came out with a statement against Russian terror of peaceful cities. Instead, when…
A nemzeti kisebbségi jogok és az önigazgatás biztosíthatja Európában a stabilitást és a békét távlatosan is – hangsúlyozta Magyarország határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja pénteken telefonon nyilatkozva.
Szili Katalin az után nyilatkozott, hogy Comratban, a Moldovához tartozó Gagauzia autonóm terület fővárosában felszólalt a gagauz autonómiáról szóló törvény megalkotásának 28. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
Elmondta, hogy a szimpóziumon Irina Vlah gagauziai kormányzó meghívására vett részt. Emlékeztetett arra, hogy 2021-ben, amikor Magyarország az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnöke volt, Irina Vlah a nemzeti kisebbségek védelme ügyében rendezett négy konferencia mindegyikén részt vett.
Szili Katalin ismertetése szerint a comrati tanácskozás egyik fő témája a stabilitás és a béke kérdése volt.
A miniszterelnöki megbízott beszámolt arról: a konferencián mondott beszédében az autonómia elvi kérdései mellett arról szólt, hogy feltétlenül szükséges a párbeszéd kialakítása és folytatása az autonómiáról, e nélkül nem jöhet létre az önigazgatás, önkormányzás.
Hangsúlyozta azt is, hogy a nemzeti kisebbségek védelme nélkül nem lehet az önigazgatást megteremteni. A világban, különösen Európában a stabilitás csak akkor biztosítható – tette hozzá –, ha a nemzeti kisebbségek jogait biztosítják.
A miniszterelnöki megbízott ezek közé sorolta a hozzáférést a kultúrához, a nyelvhez és az oktatáshoz, illetve a hagyományok ápolását. A nemzeti kisebbségi jogok és az önigazgatás biztosíthatja Európában a stabilitást és a békét távlatosan is – mondta.
Szili Katalin a Facebook-oldalán pénteken azt írta, hogy a Gagaúz Autonóm Terület Kelet-Közép-Európa egyetlen autonómiája. „Bár 300 éves hagyománnyal rendelkeznek a gagaúzok önrendelkezés terén, (…) a Moldovai Köztársaságban 28 évvel ezelőtt alakulhatott meg az autonóm területük” – tette hozzá.
Bejegyzése szerint a nemzetközi szimpóziumon gagauz, moldovai közjogi méltóságok, valamint török, brit és további más nemzetek politikusai, nagykövetei, diplomatái, szakértői vettek részt.
Magyarországról Kalmár Ferenc Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott videóüzenetet küldött.
Kulcsár-Terza József romániai parlamenti képviselő pedig felszólalt a nemzetközi eseményen – írta. Szili Katalin bejegyzésében úgy fogalmazott: „tudjuk, hogy az autonómia egy folyamat, amelyben nincs egy helyben állás, és a megteremtett jogi kereteket a gyakorlatba is át kell ültetni, a vonatkozó jogszabályokat érvényesíteni kell”.
Egyúttal rögzítette, hogy Magyarország támogatja Moldova európai uniós integrációját, a gagauz területi autonómiát pedig jó gyakorlatnak tekinti, ami „kiemeli, láthatóvá teszi” a gagauz nemzet nyelvét, kultúráját, hagyományát, és védelmezi az egyén és a közösség identitását.
Szili Katalin az MTI-nek elmondta azt is, hogy az eseményen együttérzését fejezte ki a konferencián jelen lévő magas rangú török küldöttségnek a törökországi földrengés áldozatai miatt. Majd úgy fogalmazott: illetőleg azoknak is, „akik ezekben a percekben éppen háborúban a saját országukat védik”.
A francia kormány elhalasztotta a péntekre tervezett előkészítő tárgyalást Korzika vezetőivel a sziget esetleges autonómiájáról, miután a hétvégén ismét zavargások törtek ki a börtönében megölt függetlenségpárti Yvan Colonna családjának támogatására rendezett tüntetésen.
Gérald Darmanin belügyminiszter kabinetje hétfőn azt közölte, hogy „a nyugodt párbeszéd feltételei még nem adottak”, ezért levélben értesítették Gilles Simeonit, Korzika végrehajtótanácsának autonómiapárti elnökét a halasztásról.
A pénteki előkészítő tárgyalást egyébként korábban Simeoni jelentette be, a belügyi tárca soha nem erősítette meg.
A halasztásról szóló bejelentést megelőzően Emmanuel Macron államfő „elfogadhatatlannak” nevezte a France Inter közrádióban a vasárnapi zavargásokat a szigeten, és megerősítette, hogy a „nyugalom visszatérését előfeltételnek tekinti a tárgyalások megkezdéséhez”.
Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Claude Erignac egykori korzikai prefektus 1998-as meggyilkolásáért, március 2-án megtámadta a börtönben egy iszlamista elítélt. A férfi március 21-én belehalt sebesüléseibe a dél-franciaországi Marseille kórházában.
A Colonna családjának támogatására vasárnap rendezett tüntetés zavargásokba torkollott a dél-korzikai Ajaccióban, a megmozduláson Simeoni is részt vett. Bastiában is volt megmozdulás, és ott is összecsaptak a tüntetők a rendőri erőkkel.
Az első tüntetéseket Colonna megtámadása után tartották Korzikán, ezért a belügyminiszter március 16. és 18. között látogatást tett a szigeten, s jelezte, hogy a kormány április első hetétől kezdve kész tárgyalni Korzika minden problémájáról, beleértve az intézményi kérdéseket is, akár az autonómia státuszáig.
„Készek vagyunk elmenni az autonómiáig. Aztán a kérdés az, hogy mit értünk ezen az autonómián. Erről tárgyalnunk kell” – hangsúlyozta Gérald Darmanin, aki azt is megígérte, hogy Korzikára szállítják az „Erignac-kommandó” két másik tagját. A büntetését a jelenleg a Párizs közeli Poissy börtönében töltő Pierre Alessandrinak és Alain Ferrandinak a szigetre történő átszállításáról szóló rendeletet pénteken alá is írta a belügyminiszter.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A francia kormány elhalasztotta a péntekre tervezett előkészítő tárgyalást Korzika vezetőivel a sziget esetleges autonómiájáról, miután a hétvégén ismét zavargások törtek ki a börtönében megölt függetlenségpárti Yvan Colonna családjának támogatásá...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1649180040
[modified] => 1649179109
)
[title] => A francia kormány elhalasztotta az előkészítő tárgyalást Korzika autonómiájáról az újabb zavargások miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=45650&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 45650
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 45651
[image] => Array
(
[id] => 45651
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm.jpg
[original_lng] => 464512
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1649172097:12
[_thumbnail_id] => 45651
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1867
[translation_required_done] => 1
[_oembed_576a5374170aad7c8701d288ca65086f] =>
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Mener le combat pour les droits LGBT+ c’est aussi le porter au-delà de nos frontières. Pour les défendre, un ambassadeur sera nommé d’ici la fin de l’année. pic.twitter.com/LcG9l4mmpc
Les membres des centres LGBT+ et des associations font chaque jour un travail exemplaire qui doit être soutenu. Je lance aujourd’hui un fonds de 3 millions d’euros pour renforcer leur action. pic.twitter.com/MKu7F5hLCi
Навальный: Это преступная агрессивная война усугубляется, и Путин хочет замазать кровью как можно больше людей. Чтобы продлить свою личную власть, он терзает соседнюю страну, убивает там людей, а теперь бросает в мясорубку войны еще огромное количество российских граждан pic.twitter.com/L4KPVJkWmn
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
⚡French defense chief speaks with Zaluzhniy, promises continued support.
Ukraine's top commander Valeriy Zaluzhnyi spoke on the phone to French Chief of Defense Staff Thierry Burkhard to discuss the situation on the front on April 8.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 8, 2023
Вітаю історичне рішення ?? Сенату щодо визнання Голодомору 1932-1933 рр. геноцидом ?? народу. Вдячний усім сенаторам, які ініціювали й підтримали резолюцію. Черговий важливий крок на шляху до відновлення історичної справедливості та увічнення пам‘яті мільйонів закатованих голодом… pic.twitter.com/R2ww1Yqv1Z
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2023
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
A francia kormány kész tárgyalni Korzika autonómiájáról – jelentette ki Gérald Darmanin belügyminiszter a Corse-Matin című regionális napilap honlapján kedd este megjelent interjúban.
A tárcavezető szerdán érkezik kétnapos látogatására a Franciaországhoz tartozó szigetre, ahol két hete nem csillapodik a feszültség. A zavargásba torkolló tüntetések azután kezdődtek, hogy március 2-án Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését tölti Claude Erignac korzikai prefektus 1998-ban történt meggyilkolásában való részvételért, a börtönben életveszélyesen megsebesítette egy iszlamista elítélt. A függetlenségpárti Yvan Colonna azóta kómában fekszik. A sziget esetleges autonómiájáról a korzikai vezetők és a francia kormány között kezdődő tárgyalásokhoz a belügyminiszter előfeltételként a nyugalom visszatérését szabta. „Nem lehet őszinte párbeszéd egy demokráciában házibombák nyomása alatt és a rendőri erők állandó jelenlétében” – fogalmazott a belügyminiszter. „Készek vagyunk elmenni az autonómiáig. Aztán a kérdés az, hogy mit értünk ezen az autonómián. Erről tárgyalnunk kell” – hangsúlyozta Gérald Darmanin. Hozzátette, hogy a tárgyalásokat erről azt intézményi kérdésről „logikusan (Emmanuel Macron államfő) második mandátuma alatt lehet megkezdeni”, amennyiben újraválasztják a franciák elnöknek az áprilisi elnökválasztáson. Az interjúban a belügyminiszter elismerte az állam felelősségét a dél-franciaországi Arles fegyházában fogvatartott Yvan Colonna megtámadásában. „Az államnak is van felelőssége, mégpedig a felelőssége alá tartozó emberek, ez esetben az elítéltek megvédésben” – mondta Gérald Darmanin, aki egyben megígérte, hogy feltárják az igazságot Colonna megtámadásáról. A francia kormány a múlt héten megpróbálta csillapítani az indulatokat, és bejelentette, hogy Korzikára szállítják az „Erignac-kommandó” két másik tagját. A büntetését Arles-ban töltő Colonna is régóta kérelmezte, hogy helyezzék át Korzikára, de a kérését mindig elutasították. Vasárnap a Colonna támogatására Bastiában meghirdetett több ezres tüntetés zavargásba torkollott, a prefektúra adatai szerint 67 ember sebesült meg, közöttük a rendvédelmi erők 44 tagja. Az indulatok akkor lobbantak fel, amikor a menet a prefektúra (megyei közigazgatási hivatal) elé ért, ami számukra a „francia állam” jelképe. Két-háromszáz csuklyás tüntető összecsapott a rendőrökkel. A rendőrök könnygázt és vízágyúkat vetettek be, a tüntetők Molotov-koktélokkal és kövekkel dobálták a rendőröket. Tűz ütött ki az adóhivatal bejáratánál, amelynek az ablakait betörték a Molotov-koktélok. Több helyen raklapokat gyújtottak. A Korzikát irányító nacionalista pártszövetség egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza Yvan Colonna megtámadásának kivizsgálására, és „valódi párbeszéd” megkezdését Korzika és az állam között „egy globális politikai megoldás” megtalálására. A függetlenség és elszakadás kérdése nincs napirenden a szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos politikai stabilitás alakult ki. A korzikai pártszövetségnek ugyanakkor évek óta az a célja, hogy a sziget megkapja az autonómia státuszát.
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Mener le combat pour les droits LGBT+ c’est aussi le porter au-delà de nos frontières. Pour les défendre, un ambassadeur sera nommé d’ici la fin de l’année. pic.twitter.com/LcG9l4mmpc
Les membres des centres LGBT+ et des associations font chaque jour un travail exemplaire qui doit être soutenu. Je lance aujourd’hui un fonds de 3 millions d’euros pour renforcer leur action. pic.twitter.com/MKu7F5hLCi
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
It’s Ukraine that has brought the EU together like never before. It’s ?? that’s defending European values for generations to come. It’s Ukraine where Europe becomes whole, free, and at peace. Together in struggle, together in victory. Long live Europe! Long live freedom! 2/2 pic.twitter.com/0WdcWNkz8P
⚡French defense chief speaks with Zaluzhniy, promises continued support.
Ukraine's top commander Valeriy Zaluzhnyi spoke on the phone to French Chief of Defense Staff Thierry Burkhard to discuss the situation on the front on April 8.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 8, 2023
Вітаю історичне рішення ?? Сенату щодо визнання Голодомору 1932-1933 рр. геноцидом ?? народу. Вдячний усім сенаторам, які ініціювали й підтримали резолюцію. Черговий важливий крок на шляху до відновлення історичної справедливості та увічнення пам‘яті мільйонів закатованих голодом… pic.twitter.com/R2ww1Yqv1Z
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2023
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
A kínai parlament kedden megszavazta azt a hongkongi nemzetbiztonsági törvényt, amely ellen számos nagyhatalom is tiltakozott, és amely szakértők szerint gyakorlatilag megszünteti a városállam autonómiáját Kínával szemben.
A megszavazott nemzetbiztonsági törvény értelmében Kína többek között kínai bírókat küldhet a hongkongi bíróságokra, kínai erőszakszervezetek nyithatnak irodákat a városban, illetve saját maguk is beavatkozhatnak, ha úgy találják, hogy valaki megsértette a nemzetbiztonsági törvényt – amely előreláthatóan július 1-jén hatályba is lép. Ez azért lesz szimbolikus, mert éppen július 1-jén lesz 23 éve, hogy a Hongkong visszakerült Kínához.
Az akció azért is erősen aggályos, mert a terület 1997-ben úgy került vissza a brit gyarmati uralomból, hogy azért cserébe a kínaiaknak ötven évig tartaniuk kell az „egy ország, két rendszer” elvét, vagyis el kell ismerniük a városállam autonómiáját. Kína azzal védekezik, hogy a törvény csak a rendzavarók kis csoportja ellen irányul, és csak a szakadár törekvések, felforgató tevékenységek, külföldi beavatkozások és a terrorizmus miatt hozták meg a jogszabályt.
Tehát Kína bárkit letartóztathat Hongkongban, ha éppen úgy látja, hogy az illető elkövette az előbb felsorolt cselekmények valamelyikét.
A törvénytervezetet alig pár hongkongi törvényhozó látta az elfogadása előtt. Az új törvény értelmében akár életfogytiglant is kaphatnak a Kína szerint renitens elemek, és hatályon kívül helyeztek minden olyan hongkongi jogszabályt, amely ezzel ellentétes lenne.
Több nagyhatalom, de leginkább az Egyesült Államok egyre feszültebb kapcsolatot ápol Kínával a hasonló akciók miatt is. Mike Pompeo külügyminiszter nemrég az ujgur koncentrációs táborok bezárására szólította fel Kínát, és le is állították Hongkonggal a fegyverkereskedelmet. Emellett visszavontak minden különleges gazdasági és kereskedelmi előnyt is Hongkonggal. És itt még nincs vége, Pompeo ugyanis bejelentette, hogy vízumkorlátozásokat vezetnek be azokkal a kínai politikusokkal és tisztségviselőkkel szemben, akik részt vettek Hongkong függetlenségének lassú leépítésében.
Erre Kína annyival reagált, hogy szintén vízumkorlátozásokat léptettek életbe azokkal az amerikai tisztségviselőkkel szemben, akik „arcátlan magatartást tanúsítanak” bizonyos helyi ügyekkel kapcsolatban.
Mint ahogy azt már hírül adtunk Románia szenátusa (az országgyűlés felső háza – a szerk.) április 29-én elutasította az ország Székely régiójának autonómiájáról szóló törvényjavaslatot. A Digi24 jelentése szerint: „A román szenátus 126 szavazattal elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló projektet, ahol tömbben él a magyar nemzeti kisebbség”. A szenátusban a magyar autonómiáról folytatott vita két órán át tartott. A projektet csak a kezdeményezői, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői támogatták.
Maga a törvénytervezet az alábbi autonóm
feltételeket tartalmazza:
a törvénytervezet helyreállítaná a székely székeket,
regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, ide tartozna Hargita,
Kovászna és Maros megye egy része
székely autonómiában, a törvénytervezet szerint 4 évente
„helyi elnökválasztást” vezetnének be
az autonómia területén a magyar nyelv is a hivatalos lenne,
s használnák az állami intézményekben
magyar nemzet szimbolikájának szabad használata
a helyi és regionális önkormányzati posztokra olyan
személyek kinevezése, akik beszélik a nemzeti kisebbségek nyelvét és maguk is
annak a képviselői.
Az RMDSZ képviselői elmondták, hogy a
dokumentum a „régió történelmi
identitását” tükrözi, és egyenlő esélyeket biztosít a polgárok számára,
valamint megvédi a magyar identitást. A képviselők arról biztosították
képviselőtársaikat, hogy a régió autonómiája nem jelent veszélyt Románia
területi egységére és szuverenitására.
A román kormány azonban határozottan
ellenezte a jogszabály elfogadását. Ezen kívül a Képviselőház különbizottságai
sem támogatták. Az adminisztratív bizottság képviselői kijelentették, hogy a
törvényjavaslat sérti az alkotmányt, amely szerint Románia nemzeti, szuverén és
független, egységes és oszthatatlan állam. Mint ismeretes, a parlament alsó
háza a Székelyföld autonómiájáról szóló törvény mellett szavazott.
