Antony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta tervezett németországi látogatását, ahol október 12-én részt kellett volna vennie az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport Ramstein formátumú ülésén, miután előtte Joe Biden amerikai elnök is elhalasztotta az utazását – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő washingtoni sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint a szóvivő jelezte, hogy előző nap a Fehér Ház bejelentette, hogy az államfő elhalasztja közelgő németországi és angolai útját, és az Egyesült Államokban tartózkodik, hogy figyelemmel kísérje a Milton és a Helen hurrikánok következményeinek felszámolására tett előkészületeket.
„Blinken külügyminiszter azt tervezte, hogy Németországban és Angolában csatlakozik az elnökhöz, de tekintettel erre a halasztásra, most arra készül, hogy hazatérjen Washingtonba Laoszból” – mondta el a külügyi sajtós. Azt is közölte, hogy Blinken ma indul Vientiane-ba (Laosz fővárosába), hogy képviselje az Egyesült Államokat a kelet-ázsiai csúcstalálkozón és az ENSZ-USA csúcstalálkozón.
„A külügyminiszter tovább tárgyalja a geopolitikai kérdéseket, köztük a jelenlegi burmai válságot, a nemzetközi jog betartásának fontosságát a Dél-kínai-tengeren, a békét és stabilitást a Tajvani-szorosban, valamint Oroszország Ukrajna elleni agresszióját” – mutatott rá Matthew Miller.
Kedden a Fehér Ház bejelentette, hogy Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke a közeledő Milton hurrikán miatt elhalasztotta látogatását a Ramstein formátumú találkozóra Németországban.
Andrij Szibiha külügyminiszter amerikai kollégájával, Antony Blinkennel folytatott megbeszélést, amelyen a felek megvitatták azokat a lépéseket, amelyek történelmi döntésekhez vezetnek – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán külügyi tárcavezető Twitter-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha úgy vélte, hogy a Blinkennel folytatott tárgyalásai eredményesek voltak, és a rendszeres párbeszéd keretében zajlottak. Mint hangsúlyozta, a tárgyalások során az amerikai államtitkárral elemezték Volodimir Zelenszkij elnök amerikai látogatását, és „összehangolták a további lépéseket, amelyek történelmi döntésekhez vezetnek, és közelebb hozzák a győzelmünket”.
Az USA által Ukrajnának nyújtott támogatások egyik fő kérdése az átadott fegyverekkel történő mélységi csapások engedélyezése Oroszországban. Ukrán illetékesek többször is felszólították az Egyesült Államokat, hogy engedélyezze az ilyen támadásokat, mivel így az ukrán fegyveres erők Oroszország területén lévő repülőterekre és más fontos célpontokra lőhetnek majd.
Várható volt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatása után az Egyesült Államok bejelenti az ukrán hadseregre vonatkozó korlátozások feloldását az oroszországi katonai célpontok elleni csapásokra, de ez nem történt meg.
Massive Russian missile attack on Ukraine this morning, primarily targeting the energy system. Russia aims to deprive us of energy. Instead, we must deprive it of the means of terror. I reiterate my call for the urgent delivery of 20 NASAMS, HAWK, or IRIS-T air defense systems.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washingtont mélyen aggasztja, hogy Kína támogatja az orosz védelmi ipari bázist, számolt be a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva.
Blinken nyilatkozata Wang Yi kínai külügyminiszterrel folytatott pénteki tárgyalása után hangzott el. Elmondása szerint az Oroszország által importált esztergagépek mintegy 70%-a, a mikroelektronika 90%-a Kínából és Hongkongból származik.
Ez segíti Moszkvát a háború állandósításához szükséges rakéták, páncélozott járművek és lőszerek előállításában, tette hozzá Blinken.
Ezzel összefüggésben az államtitkár megjegyezte, hogy Kína kijelentései az ukrajnai békéről „ellentmondanak” intézkedéseinek. „Amikor Peking azt mondja, hogy egyrészt a békét, a konfliktus végét akarja látni, másrészt pedig megengedi vállalatainak, hogy olyan tevékenységet végezzenek, amelyek valójában segítik Putyint az agresszió folytatásában, akkor valami nem stimmel, hangsúlyozta Blinken.
A találkozón az amerikai külügyminiszter felvetette Kína „veszélyes és destabilizáló akcióinak” kérdését is a Dél-Kínai-tengeren, és megvitatta a hadseregek közötti kommunikáció javításának lehetőségeit.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette, hogy 5,55 milliárd dollárt különítettek el Ukrajnának az amerikai elnöki mandátum részeként – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az amerikai külügyminisztérium honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Blinken elmondta: „A mai napon, annak a segélycsomagnak a részeként, amelyet Biden elnök jelölt ki a Zelenszkij elnökkel való találkozása előtt, a külügyminisztérium értesítette a Kongresszust arról a szándékáról, hogy a védelmi minisztérium készleteiből hozzávetőleg 5,55 milliárd dollár védelmi árut és szolgáltatást kíván fordítani Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra az elnöki hatáskörön belül.”
Az amerikai külügyminiszter szerint ez az Ukrajna biztonsági szükségleteit szolgáló pótlólagos előirányzatokról szóló törvény keretében 2024-ben elkülönített forrásokra vonatkozik, amelyek futamideje szeptember 30-án jár le, amikor az Egyesült Államokban véget ér a költségvetési év.
Az amerikai diplomácia vezetője hozzátette, hogy a lépéssel biztosítható, hogy a felhatalmazás ne járjon le, és az Egyesült Államok teljes mértékben fel tudja használni a Kongresszus által jóváhagyott finanszírozást. „Így az Egyesült Államok a következő hetekben és hónapokban a tervezett csökkentések részeként továbbra is jelentős mennyiségű védelmi árut és szolgáltatást tud majd szállítani Ukrajnának az amerikai védelmi minisztérium készleteiből” – hangsúlyozta Antony Blinken.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén jelentette ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valójában nem is tekinti valódi államnak Ukrajnát, és egyáltalán nem érdekli a tényleges béke – számolt be az Europenszka Pravda.
Az amerikai tárcavezető nagyon kemény bírálatot fogalmazott meg az orosz államfővel szemben. Kitért arra például, hogy Putyin szerint az ukránoknak egyáltalán nincs saját identitásuk.
Putyin továbbra is hamisan állítja, hogy Ukrajna nem valódi állam. Putyin szemében az ukrán nép, akárcsak maga Ukrajna, nem létezik – mondta Blinken. Az erős szavak azért is fordulatot jelentenek az eddigiekhez képest, mivel Ukrajna több alkalommal is kijelentette, hogy diplomáciai eszközökkel, tárgyalásos úton kell majd lezárni a konfliktust.
Putyint nem érdekli egy ilyen béke, és a közelmúltban kijelentette, hogy Oroszország csak akkor fog visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ha Ukrajna kivonja csapatait Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja térségéből. Más szóval, amikor Ukrajna kivonul saját területéről – tette hozzá a külügyi tárcavezető. Szerinte ezek a feltételek egyszerűen elfogadhatatlanok, ezért arra szólította fel az ENSZ BT-t, hogy sorakozzanak fel Kijev mellett és támogassák az erőfeszítéseit. A találkozón előkerült néhány javaslat a békés rendezésre, ám ezeket Blinken mereven elutasította, arra hivatkozva, hogy „jutalmaznák Putyin agresszióját”. Azt is elmondta, hogy a nyugati szövetségeseknek le kell állítaniuk Oroszország katonai együttműködését Kínával, Iránnal és Észak-Koreával.
[type] => post
[excerpt] => Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén jelentette ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valójában nem is tekinti valódi államnak Ukrajnát, és egyáltalán nem érdekli a tényleges béke – számolt be az Europe...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1727287740
[modified] => 1727272416
)
[title] => Blinken szerint Putyin átejtette az egész világot, egyáltalán nem érdekli egy valódi megoldás
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=127677&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 127677
[uk] => 127917
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 127679
[image] => Array
(
[id] => 127679
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/antony-blinken-amerikai-kulugyminiszter-705335.jpg
[original_lng] => 231632
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/antony-blinken-amerikai-kulugyminiszter-705335-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/antony-blinken-amerikai-kulugyminiszter-705335-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/antony-blinken-amerikai-kulugyminiszter-705335-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/antony-blinken-amerikai-kulugyminiszter-705335-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/antony-blinken-amerikai-kulugyminiszter-705335.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/antony-blinken-amerikai-kulugyminiszter-705335.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/antony-blinken-amerikai-kulugyminiszter-705335.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727431019:8
[_thumbnail_id] => 127679
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1200
[translation_required_done] => 1
[_oembed_30a1217fc8a9d2bc0d8a118a796090ff] =>
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
A G7-es országok és más partnerek több mint 4 milliárd dollárt gyűjtöttek össze Ukrajna energetikai infrastruktúrájának a helyreállítására a teljes körű orosz invázió kezdete óta – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter New Yorkban a G7+ formátumú miniszteri értekezleten, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Blinken elmondta: „A G7-es országokkal és más partnerekkel együtt az elmúlt két évben azon dolgoztunk, hogy erőforrásokat mozgósítsunk Ukrajna lakossága számára, hogy biztosítsuk a szükséges energiát, és hogy az ország el tudja látni az embereket villamos energiával.” Szerinte csak az elmúlt két évben, Oroszország teljes körű inváziója után „a G7+ országok több mint 4 milliárd dollárt mozgósítottak, és ez a folyamat folytatódik”.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Németország, Hollandia és más országok az elmúlt hónapban jelentettek be új hozzájárulásokat. Júniusban az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris bejelentette, hogy 500 millió dollárt különít el energiaszükségletekre, a múlt hónapban pedig az USA további 300 millió dollárt utalt ki, ezzel 1,8 milliárd dollárra növelve Amerika hozzájárulását az ukrán energetikai ágazathoz – tette hozzá.
„Ezek az alapok fontosak, de ami igazán számít, az az, hogy gyakorlati szükségletekre használják fel őket, és segítenek ukrán barátainknak túlélni a következő hónapokat” – hangsúlyozta Antony Blinken, emlékeztetve, hogy Ukrajna számára nehéz lesz a közelgő tél.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A G7-es országok és más partnerek több mint 4 milliárd dollárt gyűjtöttek össze Ukrajna energetikai infrastruktúrájának a helyreállítására a teljes körű orosz invázió kezdete óta – jelentette ki Antony Blinken.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1727196780
[modified] => 1727182613
)
[title] => A partnerek több mint 4 milliárd dollárt gyűjtöttek össze Ukrajna energiaszektorának a helyreállítására – Blinken
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=127541&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 127541
[uk] => 127564
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 127542
[image] => Array
(
[id] => 127542
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/blinken.jpg
[original_lng] => 29253
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/blinken-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/blinken-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/blinken.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/blinken.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/blinken.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/blinken.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/blinken.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727178024:3
[_thumbnail_id] => 127542
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1452
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_3595c65274d20cda5aedf58a6d40182f] =>
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Oroszország megváltoztatta a módszereit az ukrajnai hadszíntéren, ezért Ukrajnának és partnereinek alkalmazkodniuk kell – jelentette ki csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál az Associated Press amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Blinken elmondta: „Ahogy Oroszország lépései megváltoztak, ahogy a csatatér is megváltozott, mi is alkalmazkodtunk.” Szerinte a tegnapi kijevi látogatásának egyik oka az volt, hogy megtudja, mire van szüksége Ukrajnának. „Tegnapi kijevi látogatásom egyik célja az volt, hogy megtudjam ukrán partnereinktől, hogy mire van szükségük a jelenlegi harctéri helyzet kezeléséhez, beleértve Kelet-Ukrajnát és az ország más részeit” – tette hozzá.
Az amerikai külügyminiszter kifejtette: az események alakulásával az Egyesült Államok is alkalmazkodni fog. „Elmondhatom önöknek, hogy ahogy haladunk előre, ugyanazt fogjuk tenni, amit tettünk, vagyis szükség szerint korrigáunk, hogy megvédjük magunkat az orosz agressziótól” – hangsúlyozta Antony Blinken.
A héten kinevezett Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
A tárgyalásról mindössze annyit közöltek, hogy: „az Egyesült Államok továbbra is segítséget nyújt Kijevnek katonai, gazdasági és humanitárius téren, valamint az ukrán gazdaság helyreállításában”.
Dmitro Kuleba előző ukrán külügyminiszter szerdán nyújtotta be lemondását egy nagyszabású kormányátalakítás részeként.
Korábban öt másik miniszter és miniszterelnök-helyettes, valamint az állami vagyonkezelő vezetője kérte felmentését a parlamenttől, mely csütörtökön ezt jóvá is hagyta.
Távozott két miniszterelnök-helyettes: Irina Verescsuk és Olga Sztefanisina. Lemondott az igazságügyi miniszter, Denisz Maljuszka, és távozott a stratégiai iparért felelős vezető, Olekszandr Kamisin is, valamint lemondott a környezetvédelmi miniszter, az állami tulajdonért felelős alap vezetője is.
Volodimir Zelenszkij államfő szerint a személycserékre Ukrajna kormányának megerősítése érdekében van szükség.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Izraelbe érkezett, hogy újabb erőfeszítéseket tegyen a gázai tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása érdekében. Palesztin források szerint messze még a megállapodás.
A háború októberi kezdete óta Blinken kilencedik alkalommal látogatott el a térségbe, a mostani útra néhány nappal azután került sor, hogy az Egyesült Államok módosított javaslatot terjesztett elő, amelynek célja a két fél között régóta fennálló ellentétek áthidalása. Az USA és Izrael a múlt héten Dohában újraindult tárgyalások óta optimizmusát fejezte ki a megállapodással kapcsolatban, de a Hamász szerint az előrelépésről szóló nyilatkozat pusztán “illúzió”. A nézeteltérések közé tartozik, hogy az izraeli csapatoknak teljes mértékben ki kell-e vonulniuk a Gázai övezetből, ahogy ahhoz a Hamász ragaszkodik.
Vasárnapi nyilatkozatában a Hamász azzal vádolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy akadályokat gördít a megállapodás útjába, és új feltételeket és követeléseket támaszt azzal a céllal, hogy meghosszabbítsa a háborút. A Hamász hangsúlyozta teljes mértékben Netanjahut tartja felelősnek a közvetítők erőfeszítéseinek meghiúsításáért és a megállapodás akadályozásáért.
Az Egyesült Államok elismerte Edmundo Gonzálezt a vitatott venezuelai választások győzteseként, azt állítva, hogy „elsöprő bizonyíték” van Nicolás Maduro vereségére. Közben a kormányellenes tüntetők arra készülnek, hogy visszatérjenek az utcára, politikai változást követelve.
Nicolás Maduro, akinek 11 éves elnöksége alatt Venezuela egyre inkább tekintélyelvű irányt vett és gazdasági káoszba süllyedt, a múlt vasárnapi szavazáson annak ellenére aratott győzelmet, hogy egyre több bizonyíték utal arra, hogy vesztett.
Csütörtök este az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken elutasította a hivatalban lévő elnök állításait, és Edmundo Gonzálezt ismerte el Venezuela megválasztott elnökének. Blinken szerint a venezuelai ellenzék által megszerzett szavazólapok azt mutatják, hogy González kapta a legtöbb szavazatot ezen a választáson – írta meg a The Guardian.
Nicolás Maduro nem mutatta jelét annak, hogy hajlandó lenne elismerni a vereséget vagy lemondani a hatalomról, ehelyett azzal vádolja az ellenzéket, hogy erőszakos „ellenforradalmat” próbálnak kirobbantani az uralma ellen. Csütörtökön a venezuelai elnök a külföldi médiának azt nyilatkozta, hogy börtönben akarja látni Gonzálezt és legfontosabb támogatóját − María Corina Machado ellenzéki vezetőt, akiket terroristáknak nevezett.
A The Wall Street Journalben órákkal később megjelent véleménycikkében Machado elárulta, hogy félti az életét. „Lehet, hogy elfognak, miközben ezeket írom” − jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki ennek ellenére fogadkozott, hogy tovább harcol. „Nem nyugszunk, amíg nem leszünk szabadok” – tette hozzá.
Nem sokkal később felszólította az ellenzék támogatóit, hogy szombat reggel térjenek vissza az utcára, és fokozzák az ellenállást. Ugyanis az elnököt hibáztatják a modern történelem egyik legsúlyosabb, háborús övezeten kívüli gazdasági összeomlásáért. Maduro ugyanerre a napra hívta össze saját gyűlését, hogy megpróbáljon erőt sugározni.
Blinken „a politikai részvétel elnyomására és a hatalom megtartására irányuló antidemokratikus kísérletnek” nevezte az elnök fenyegetését, hogy letartóztatja két kihívóját.
Megfigyelők szerint két fontos tényező kedvez a venezuelai ellenzéknek az elnök hatalomból való eltávolítására tett újabb kísérletében. Az első, hogy a legszegényebb régió lakossága is az ellenzéket támogatja, és tiltakozik Maduro elnöksége ellen. A második, hogy a vasárnapi választási csalás széles körű közfelháborodást és nemzetközi elítélést váltott ki. Chile elnöke, Gabriel Boric „nehezen hihetőnek” nevezte a választási eredményt, míg Kolumbia elnöke, Gustavo Petro azt mondta, hogy „komoly kétségek” merültek fel a szavazással kapcsolatban.
Luiz Inácio Lula da Silva baloldali kormánya Brazíliában, amely a színfalak mögött a békés politikai megoldásért dolgozik, nem bírálta az eredményt. Lula azonban nem ismerte el Maduro győzelmét, és sürgette, hogy hozza nyilvánosságra a győzelmi igényét alátámasztó adatokat. Maduro ezen a héten azt nyilatkozta, hogy átadja a szavazatok összesítését a legfelsőbb bíróság ellenőreinek, de nem vállalt rá kötelezettséget.