Ukrajna további támogatását sürgette szerdán Andrzej Duda lengyel elnök, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető a davosi Világgazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén, melyen az európai védelmi együttműködés és az amerikai elnökválasztás is szóba került.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Kuleba ismét leszögezte, Kijevnek további fegyverekre van szüksége, valamint kiszámított fegyverszállítási tervre. Emlékeztetett arra, hogy bár jelenleg a front több pontján patthelyzet alakult ki, a háború 2022-es februári kitörése óta az ukrán erők több alkalommal, több helyen mértek csapást az orosz félre.
A háborús fáradtsággal kapcsolatos kérdésre a tárcavezető azt válaszolta, bár Ukrajna elfáradt, de elszántan védekezik és nem adja fel a harcot.
Plenkovic szintén hangsúlyozta Ukrajna támogatásának fontosságát, mind katonai, mind pedig pénzügyi téren, hozzátéve: nem szabad engedni az egyes országokon belülről érkező, az Oroszországra rótt szankciók nyomán jelentkező gazdasági következmények miatt kialakult belső nyomásnak.
Cihanouszkaja Fehéroroszországot a putyini háború leggyengébb láncszemének, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt pedig Moszkva bábjának nevezte, akinek szerinte azért van szüksége Moszkva támogatására, mert a 2020-i vitatott tisztaságú elnökválasztás óta nem sikerült elfogadtatnia magát népével.
Az ellenzéki vezető egyúttal szankciókat sürgetett Lukasenka ellen, s leszögezte: ha a demokratikus ellenzék győz Fehéroroszországban, Minszk lesz Kijev legerősebb támogatója.
Az Egyesült Államokban novemberben tartandó elnökválasztásra kitérve a horvát kormányfő, a lengyel elnök és az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta: a döntés az amerikai nép kezében van és ők készek együttműködni a győztessel.
„A lengyel elnök feladatai közé tartozik, hogy jó kapcsolatot ápoljon az Egyesült Államokkal, nem számít, demokrata párti vagy republikánus” – szögezte le Duda. Kiemelte, hogy Varsó számára a legfontosabb az euroatlanti kapcsolatok erősítése és Lengyelország ezen fog dolgozni, amikor 2025 első felében átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
Kuleba az amerikai elnökválasztással kapcsolatban elmondta: reméli, az Egyesült Államok nem merül el a belpolitikai csatározásokban.
Plenkovic és Duda emellett kitért továbbá az európai védelmi kapacitások erősítésére is, az utóbbi pedig felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg „az európai raktárakban nincs elég védelmi tartalék”.
Az elnök a lőszergyártást nevezte az egyik legfontosabb feladatnak, valamint közös európai együttműködést sürgetett a fegyverzetfejlesztés terén.
„Az Európai Unió biztonsági helyzete romlik” – szögezte le Duda, emlékeztetve arra, hogy Moszkva továbbra sem hagyott fel birodalmi törekvéseivel, valamint említette a tajvani választásokat, melynek következményeit egyelőre nem láthatjuk át.
Kínával kapcsolatban Plenkovic úgy vélte, az Európai Unió legfontosabb feladata, hogy távol tartsa Kínát az ukrajnai háborútól.
Prezydent @AndrzejDuda: Wspieraliśmy, wspieramy i będziemy wspierać Ukrainę w jej walce o wolność! Dzisiaj to wsparcie jest nadal niezwykle potrzebne. Niezależnie od zmęczenia wojną. Wolny świat nie może dopuścić do tego, żeby Putin i Rosja zatriumfowali. pic.twitter.com/VDSHEkBZMy
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Andrej Plenkovic horvát kormányfő kedden menesztette hivatalából Davor Filipovic horvát gazdasági és fenntartható fejlődésért felelős minisztert, valamint a tárcavezető különtanácsadóját, Jurica Lovrincevicet, miután kiderült, hogy utóbbi állami és a kormányzati hirdetéseket ajánlott egy helyi tévének, cserébe a reklámozásért fizetett összeg feléért – közölte a miniszterelnöki hivatal.
Lovrincevic és a Mreza TV újságírójának telefonbeszélgetéséről a Nacional című horvát hetilap jelentetett meg cikket kedden. Ebben Filipovic tanácsadója arról próbálja meggyőzni az említett újságírót, járjon közbe a tévé igazgatójánál, hogy fogadja el ajánlatát. Lovrincevic 200 ezer euró értékben ajánlott fel állami és a kormányzati hirdetéseket, amit három hónap alatt fizettek volna ki, az összeg felét pedig számára vissza kellett volna fizetni.
A horvát kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatóján kijelentette: amennyiben a telefonbeszélgetés valós, az a „korrupt tevékenység tankönyvi példája”.
„Megdöbbentünk és felháborodtunk” – mondta Plenkovic a kormánytagok nevében, akikkel a nap folyamán telefonon egyeztetett a gazdasági miniszter menesztéséről.
Az érintett tárcavezető tagadta, hogy tudott volna a súlyos incidensről.
Plenkovic szerint Filipovic azért mindenképpen felelős, hogy „rossz tanácsadót választott magának”. A miniszterelnök jelezte, arról is tudomása van, hogy az említett tanácsadó a kormánnyal kapcsolatos bizalmas információkat szivárogtatott ki az ellenzéknek.
Elbukott Horvátországban az ellenzék bizalmatlansági indítványa Andrej Plenkovic jobboldali kormányfő ellen – jelentette a HRT horvát közszolgálati televízió pénteken.
Az indítványt 56 képviselő támogatta és 77 ellenezte. A kormányfő leváltásához 76 támogató szavazatra lett volna szükség a 151 fős parlamentben (szábor).
A múlt pénteken megtartott maratoni vitában az ellenzék számos ügyben elmarasztalta a kormányfőt. Őt hibáztatták a sziszeki (Sisak) finomító bezárása, a földrengés utáni újjáépítés kudarca, az egészségügyi reform elmaradása és több korrupciós ügy miatt, amelyekben korábbi miniszterek is érintettek voltak.
A kormány visszautasította a miniszterelnök felelősségét, a parlamenti vita során pedig az is kiderült, hogy a többség határozottan kiáll Plenkovic mellett. Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016-os hivatalba lépése óta először szavazott a parlament az elmozdításáról. Az elmúlt években az ellenzék sikertelenül próbálta meg visszahívni a kormány több miniszterét és a teljes kabinetet is.
Az előterjesztést a Haza Mozgalom (Domovinski Pokret) nyújtotta be, amelynek sikerült összegyűjtenie a szükséges 33 aláírást az ellenzéki képviselők körében ahhoz, hogy a parlament napirendre vegye a bizalmatlansági indítványt.
A zágrábi parlament csütörtök éjjel beiktatta hivatalába az Andrej Plenkovic vezette új, jobbközép horvát kormányt – írta a helyi sajtó. A kabinetet a horvát törvényhozás 151 képviselőjéből 76 támogatta.
Plenkovic a parlamenti ülés elején megtartott beszédében azt ígérte: a versenyképesség és az életszínvonal növelésére helyezik a hangsúlyt, csökkentik az adókat, emelik a fizetéseket és a nyugdíjakat, új munkahelyeket teremtenek, megfelezik az állami tisztségviselők számát és beindítják a gazdasági növekedést.
Ami a külpolitikát illeti, stratégiai célként jelölte meg a csatlakozást a schengeni övezethez, az euró bevezetését, valamint Horvátország nemzeti szuverenitásának és befolyásának növelését Európában és a világban.
Az új kabinetnek a miniszterelnök mellett négy miniszterelnök-helyettese is lesz Davor Bozinovic belügyminiszter, Zdravko Maric pénzügyminiszter, Tomo Medved veteránügyi miniszter – mindhárman régi-új tárcavezetők – és Boris Milosevic szerb kisebbségi képviselő, a Független Szerb Demokratikus Párt (SDSS) tagja, emberi jogokkal foglalkozó tárca nélküli miniszter személyében.
Négy tárcát összevontak, így a zágrábi kormánynak húsz helyett tizenhat minisztériuma lesz: a jobbközép Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) tizenöt minisztere lesz, a nemzeti kisebbségeknek pedig egy. A tárcavezetők között négy nő is helyet kapott, a legtöbb miniszter az előző kormányban is betöltötte ezt a tisztséget. A jelöltek nevét hétfőn hozta nyilvánosságra a régi-új kormányfő. Ivan Malenica korábbi közigazgatási miniszter, aki az egyesített közigazgatási és igazságügyi tárcát vezeti majd, később teszi le az esküjét, mert nemrég kiderült, hogy koronavírussal fertőződött meg.
Előzmények
A július 5-i előre hozott választáson a HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 66, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Restart Koalíció pedig 41 mandátumot szerzett a 151 tagú törvényhozásban. A harmadik helyen a Haza Mozgalom végzett 16 mandátummal. Átlépte az 5 százalékos parlamenti küszöböt és 8 mandátumhoz jutott a jobboldali Híd Függetlenek Listája (Most), s meglepetésre bekerült 7 mandátummal a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) nevű újbalos-zöld szövetség. Három parlamenti helyre számíthat a Párt Névvel és Vezetéknévvel (Stranka imenom i prezimenom) elnevezésű balközép pártszövetség, egy-egy helyre pedig a HNS és Radimir Cacic Reformisták nevű pártja. A nemzeti kisebbségeknek garantált 8 képviselői hely közül 3-at a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig 2-en képviselik az új összetételű parlamentben. A kormányt támogatja a HNS, a Reformisták és a 8 kisebbségi képviselő.
