Mitch McConnell, a szenátus republikánus vezetője kijelentette, hogy Joe Biden amerikai elnöknek el kell látnia Ukrajnát „bármilyen fegyverrel, amiről az ukránok úgy gondolják, hogy szükségük van rá”, hogy megvédhessék magukat egy esetleges orosz inváziótól – adta hírül a Jevropejszka Pravda kedden a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint McConnell nyilatkozata hétfőn, Biden és Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi, Oroszország ukrán határnál növekvő katonai jelenlétéről tartott videokonferenciáját megelőzően hangzott el. A szenátusi vezető felszólította Bident, hogy lássa el az ukránokat minden olyan fegyverrel, amelyre szükségük lehet, leszámítva az Egyesült Államok által korábban szállított védelmi fegyvereket. „Bár Ukrajna nem tagja a NATO-nak, minden NATO-szövetségesünket teljesen megrémítik az ukrán határoknál állomásozó orosz csapatok” – hangsúlyozta.
Az amerikai külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok 2014 óta több mint 4,6 milliárd dollárnyi támogatást nyújtott Ukrajnának. Márciusban az USA 125 millió dolláros védelmi csomagot jelentett be Ukrajna számára.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Az USA külügyminisztériumának hivatalos honlapján megjelent a vallásszabadságot megsértő országok frissített listája, ezen országok felkerültek a „szankciós” listára is.
Amerikai illetékesek ismét áttekintették a világ azon országainak listáját, ahol a vallásszabadság szempontjából „különösen riasztó helyzet” alakult ki, Oroszországot is a listára tették, hozzátéve, hogy ez a specifikus helyzet már hosszú évek óta fennáll. Azon országok listájára, ahol „szisztematikus és tartós a vallásszabadság megsértése” felkerült még Szaúd-Arábia, Irán, Pakisztán, Kína, Észak-Korea, Mianmar, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Eritrea.
Az eddig, Anthony Blinken amerikai külügyminiszter indítványára felkerült Nigéria lekerült a listáról. Algéria, Comore-szigetek, Kuba és Nicaragua az államok „köztes” listáján szerepel, amelyek az amerikai kormány és a speciális intézmények „felügyelete” és értékelése alatt állnak.
„Az Egyesült Államok nem mond le azon kötelezettségvállalásáról, hogy minden országban megvédi a vallásszabadságot… Sok helyen a világon, mint korábban, láthatjuk, hogy a hatóságok hogyan üldöznek, letartóztatnak, fenyegetnek, bebörtönöznek és pusztán azért ölnek meg embereket, mert hitük szerint szeretnének élni”, – jelentette be Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere.
Az amerikai külügyminisztérium nem fogalmazta meg konkrétan, hogy mivel vádolják a fent említett „fekete listán” szereplő országokat, csupán annyit tudni, hogy a vallásszabadságról szóló éves jelentés alapján készült. És ezek közül az utolsó, ez év májusában megjelent jelentés kifejezetten Oroszországról szól, ahol a „szélsőségességről szóló törvényt a kormány arra használja, hogy korlátozza a vallási kisebbségek békés tevékenységét”.
„Vallási és nem kormányzati szervezetek arról számolnak be, hogy az orosz hatóságok továbbra eljárásokat indít, letartóztat, bebörtönöz, megkínoz és vagyonokat koboz el vallási meggyőződésekért”, – áll a jelentésben. Ez elsősorban azokat a vallási csoportokat érinti, „amelyeket a kormány szélsőségeseknek minősít és tilt”. Többek között, mint a Jehova Tanúi és a Hizb-ut-Tahrir iszlamista mozgalom.
A múltban Oroszország már szerepelt azon országok listáján, amelyek az amerikai külügyminisztérium „felügyelete alatt állnak”. Jelenlegi „feketelistára” kerülése pedig egyebek mellett a Washington és Moszkva közötti kapcsolatok fokozódó feszültségének hátterében történik.
Az elmúlt napokban az Egyesült Államok többször is figyelmeztette Oroszországot csapatai az ukrán határ közelében való összevonása kapcsán, valamint a Fehéroroszországra gyakorolt „befolyásáról” a migránsválságot illetően. Ezen kívül Washington erélyesen nyilatkozott a műholdrakétákkal való kísérletekről a világűrben, amit „veszélyesnek és felelőtlennek” nevezett. Mindemellett Joe Biden amerikai elnök hevesen bírálta orosz kollégája, Volodimir Putyin távollétét az ENSZ 26-ik, glasgow-i Klíma konferenciáján.
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Összesen négy különböző perben 19 amerikai állam perelte be a szövetségi kormány vezetését, hogy ne tegyék kötelezővé a vakcinákat.
A perelő államok azzal érvelnek, hogy amennyiben Joe Biden elrendeli a szövetségi szervezetekben és az államigazgatásban dolgozók számára, hogy vegyék fel a koronavírus-vakcinákat, az sérteni fogja a szövetségi törvényeket – írja a The Age.
Az egyik perben, amelyet egy Missouriban található szövetségi bíróság előtt indítottak, Alaszka, Arkansas, Iowa, Missouri, Montana, Nebraska, Új-Hampshire, Észak-Dakota, Dél-Dakota és Wyoming főügyészei kezdeményezték a jogi eljárást.
A másik pert egy georgiai bíróság előtt indították Georgia, Alabama, Idaho, Kansas, Dél-Karolina, Utah és Nyugat-Virginia főügyészei, míg Texas a pénteki nap folyamán egy harmadik pert is megindított, azt teljesen önállóan. Utolsóként pedig Florida döntött úgy, hogy bepereli Bident, 19-re növelve ezzel a perelő államok számát.
A perelő államok azt kérik a szövetségi bíráktól, hogy akadályozzák meg Joe Biden elnök javaslatát, hogy december 8-ig minden szövetségi dolgozónak fel kell vennie a koronavírus-vakcinát. Szerintük ugyanis ez jelentős hatáskörtúllépés és hatalommal való visszaélés a szövetségi kormány részéről.
Eric Schmitt, Missouri főügyésze kijelentette, hogy amit Joe Bidenék terveznek csinálni az alkotmányellenes és szerinte ahhoz fog vezetni, hogy rengetegen föl fognak mondani, ami a jelenlegi munkaerőhiány miatt hatalmas pofon lenne a piacnak.
John Formella, Új-Hampshire főügyésze pedig kijelentette, hogy nem a vakcinával van bajuk, szerinte is az biztonságos, hatékony és kifejezett bátorít mindenkit, hogy felvegye, de ez „nem alapozza meg a szövetségi törvények megsértését”.
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Az Egyesült Államok hamarosan hivatalosan is megállapodást köt Pakisztánnal az ország légterének használatba vételéről, melynek segítségével Afganisztánban akarnak amerikai repülőgépekkel katonai műveleteket véghez vinni – értesült a CNN bennfentes forrásokból.
A hírügynökség megjegyzi, hogy az Egyesült Államok már most is használja a pakisztáni légteret hírszerzési missziókra, a hivatalos igénybevételi engedély viszont garanciát jelentene arra, hogy egyrészt folytatódhatnak ezek a missziók, másrészt pedig légitámadásokat is véghez vihetnek Afganisztánon belül.
A CNN szerint az Egyesült Államok az Iszlám Állam helyi szervezetét, az ISIS-K-t és „más terrorszervezeteket” tervez célba venni. Az ISIS-K az Afganisztánt irányító tálibokkal is ellenséges viszonyban van.
Korábban Amerika a tálibokat akarta célba venni légitámadásokkal egy másik ország légterét használva, viszont Afganisztán az iszlamisták kezére került, mielőtt a NATO-csapatok ki tudtak volna vonulni az országból. Mióta az afgán kormány megbukott, az Egyesült Államok nem végzett hivatalos katonai műveleteket a tálibok ellen.
🇱🇹🇺🇦Lithuania remains steadfast in its military support to Ukraine. Today @LTU_Army delivered detonation systems & thousands of rounds of ammunition for anti-tank grenade launchers. Our commitment to support Ukraine is not just solidarity, it's an investment in Europe's security. pic.twitter.com/8KEMPAgtIN
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Az Egyesült Államok számára jelenleg az a prioritás, hogy kezelje a Kínához kötődő kihívásokat, az Európai Uniónak (EU) ehhez alkalmazkodnia kell, és bizonyos részét ennek a tehernek, a világbéke megőrzése érdekében, át kell vállalnia – jelentette ki az Európai Parlament (EP) keddi plenáris ülésén Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.
Az EU és az Egyesült Államok közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló uniós parlamenti jelentés megvitatása keretében Borrell aláhúzta: „továbbra is együtt fogunk működni az Egyesült Államokkal a biztonság területén, különösen Kínára vonatkozóan, azonban nem szeretnénk egy új hidegháborút elkezdeni”. A főképviselő továbbá hangsúlyozta: Amerika kétségkívül az EU legfontosabb stratégiai partnerei közé tartozik, ez a kapcsolat létfontosságú és pótolhatatlan, azonban szilárdabb alapokra kell helyezni. Véleménye szerint a múlt hónapban kötött amerikai-brit-ausztrál biztonsági partnerségi egyezmény (AUKUS) egyben arra is rámutatott, hogy az amerikai társadalom változik, és ez kihat az EU-ra is.
Az EU-nak a továbbiakban saját védelmi autonómiája megerősítésére is koncentrálnia kell. A NATO ugyan alapvető intézmény a kollektív védelem terén, több uniós tagállam nem tagja. Továbbá az unió szomszédságához tartozó területek válságkezelésében az EU-nak kell fellépnie – mondta a főképviselő. Borrell bejelentette azt is, hogy jövő héten Washingtonba utazik, hogy Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyaljon. A egyeztetés célja, hogy megerősítsék a párbeszédet az EU és az Egyesült Államok között, hogy a jövőben el lehessen kerülni olyan problémás kérdéseket, mint az AUKUS-egyezség. Az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolat a jólét és a szabadság egyik pillére, de tovább kell „építenünk autonómiánkat, mert érdekeink nem mindig esnek egybe” – szögezte le Josep Borrell.
Győri Enikő fideszes EP-képviselő a vitához hozzászólva elmondta: „már jó egy éve Joe Biden elnök vezeti az Egyesült Államokat, így ideje felébredni azoknak, akik azt hitték, hogy Donald Trump volt elnök nélkül minden szép és jó lesz, Amerika az EU kedvét fogja keresni”. A képviselő szerint az AUKUS-paktum, a fennmaradó vámok és az afganisztáni kudarc is bizonyítja, hogy a tengerentúlon mindig „Amerika az első”. „Nekünk viszont Európa kell, hogy az első legyen, és ezen az alapon kellene az Egyesült Államokkal együttműködni” – hangsúlyozta. Mint mondta, „az amerikai vezetés mesterien adja el saját érdekeit mint globális közjót, ékes példa erre a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) erőltetett adókezelés. A globális társasági minimumadó azért kell nekik, mert adókat akarnak emelni otthon, hogy aztán erre rávehessenek mindenkit a világon, anélkül, hogy hátrányos helyzetbe kerülnének – jegyezte meg a képviselő.
Mindez nem érdeke az EU-nak. Az unió vezetőinek hagyniuk kell a tisztességes adóverseny érvényesülését, és azt, hogy a tényleges termelést végző cégekre ne nehezedjen túl sok teher. Ez fogja majd segíteni az EU versenyképességét” – fogalmazott Győri Enikő.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok számára jelenleg az a prioritás, hogy kezelje a Kínához kötődő kihívásokat, az Európai Uniónak (EU) ehhez alkalmazkodnia kell, és bizonyos részét ennek a tehernek, a világbéke megőrzése érdekében, át kell vállalnia - jelentette...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1633459140
[modified] => 1633450083
)
[title] => Borrell: az EU-nak alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy Washington számára Kína a legnagyobb kihívás
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=31263&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31263
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 31264
[image] => Array
(
[id] => 31264
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/borrell.jpg
[original_lng] => 65348
[original_w] => 980
[original_h] => 551
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/borrell-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/borrell-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/borrell-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/borrell.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/borrell.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/borrell.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/borrell.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1633439284:10
[_thumbnail_id] => 31264
[_edit_last] => 10
[views_count] => 17316
[_oembed_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] =>
[_oembed_time_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] => 1640215993
[_oembed_51e88a8bf6d9473aeffdcdbc22bc3064] =>
Présider l’Europe oui, effacer l’identité française non! Je demande solennellement à Emmanuel Macron de rétablir notre drapeau tricolore à côté de celui de l’Europe sous l’arc de Triomphe. Nous le devons à tous nos combattants qui ont versé leur sang pour lui. pic.twitter.com/4tQAGwZKmg
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Az Európai Unió intézményeinek vezetői a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások 20. évfordulója alkalmából az unió támogatásáról biztosították szombaton az Egyesült Államokat a terrorizmus elleni küzdelmében, valamint a szabadságért vívott harcában.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren közzétett üzenetében a terrortámadásban elhunytakra emlékezett és tiszteletét fejezte ki mindazoknak, akik életüket kockáztatták mások megmentéséért. „Még a legsötétebb, a megpróbáltatásokkal teli legnehezebb időkben is képes megmutatkozni az emberi természet legjobb oldala” – fogalmazott. Hozzátette: az Európai Unió kiáll az Egyesült Államok mellett a gyűlölet elleni küzdelmében, valamint a szabadság védelmében vívott harcában.
Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke azt hangoztatta, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok és Joe Biden amerikai elnök mellett ál a terrorizmus és a szélsőségesség minden formája elleni küzdelmében.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke üzenetében azt hangsúlyozta, hogy 2001. szeptember 11. megváltoztatta a világ történetét, a nap nyitott seb marad az emberiség szívén. Húsz évvel később a terrorizmus elleni küzdelemnek nincs vége, mindig ébernek kell maradni – figyelmeztetett az EP elnöke.
Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 19 terroristája 2001. szeptember 11-én eltérített négy kereskedelmi repülőgépet az Egyesült Államok területén. Kettőt közülük a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba vezettek, egy repülőgép a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületébe csapódott. A negyedik eltérített gép, amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot szemeltek ki (a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat), az utasok ellenállása miatt lezuhant a pennsylvaniai Shanksville-nél. A történelem legvéresebb merényletsorozatában csaknem háromezren vesztették életüket.
Présider l’Europe oui, effacer l’identité française non! Je demande solennellement à Emmanuel Macron de rétablir notre drapeau tricolore à côté de celui de l’Europe sous l’arc de Triomphe. Nous le devons à tous nos combattants qui ont versé leur sang pour lui. pic.twitter.com/4tQAGwZKmg
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Kétpárti vizsgálóbizottság felállításáról állapodtak meg pénteken az amerikai kongresszus képviselőházának belbiztonsági bizottságában a testület demokrata és republikánus tagjai a január 6-i capitoliumi események kivizsgálására – jelentették be a törvényhozók.
„Mindenképpen fel kell tárnunk az igazságot arról, hogy mi történt január 6-án, egy független, kétpárti – a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról jelentést készítő testülethez hasonló – bizottsággal” – fogalmazott közleményében Nancy Pelosi demokrata párti házelnök. A politikus hozzátette, hogy a kétpárti megállapodást követően akár már a jövő héten dönthet a törvényhozás a testület felállításáról.
2021. január 6-án Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett.
A pénteki megállapodás feltételei szerint a bizottságnak egyenlő számú demokrata és republikánus tagja lenne, mindkét pártból öt politikus, aki rendvédelmi és nemzetbiztonsági háttérrel rendelkezik. Ez lényeges különbség Pelosi korábbi javaslatához képest, ugyanis a házelnök azt akarta, hogy 11 tagú legyen a bizottság 7 demokrata és 4 republikánus taggal. A tervek szerint a testület idézési jogkörrel rendelkezne, és december 31-ig jelentést kell összeállítania, amely nemcsak a január 6-i zavargások elemzéséről szólna, hanem ajánlásokat is tartalmazna az esetleges hasonló jövőbeli események megelőzésére.
Ahhoz, hogy a megállapodás a törvényhozás elé kerüljön, jóvá kell hagynia Kevin McCarthynak, a képviselőházban kisebbségben lévő republikánusok frakcióvezetőjének is. McCarthy újságírói kérdésre válaszolva pénteken azt mondta, hogy még nem olvasta végig a tervezetet.
A ház belbiztonsági bizottságának elnöke, Bennie Thompson szerint a törvényhozók „tartoznak annyival a capitoliumi rendőrségnek”, hogy alaposan kivizsgálják a támadást. Mississippi állam demokrata képviselője úgy fogalmazott: „A tétlenség egyszerűen nem opció”. Thompson a javaslatról John Katko, New York-i republikánus képviselővel egyezett meg. Katko egyike volt annak a 10 republikánus képviselőnek, akik januárban arra szavaztak, hogy indítsák meg Donald Trump ellen az alkotmányos felelősségre vonási eljárást.
Стурбований подіями у Вашингтоні. Впевнений, що американська демократія впорається із цим викликом. Відновити верховенство права та демократичних процедур потрібно якнайшвидше. Це важливо не лише для США, а й для України та всього демократичного світу.
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
A The Alliance of Democracies Foundation, azaz a Demokrácia Szövetségesei Alapítvány megbízásából ötvenhárom országból kérdeztek meg csaknem ötvenezer embert. A világméretű tanulmány egyik letaglózó eredménye azt sugallja, hogy az 53 megkérdezett országban a válaszadók csaknem fele (44%) úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok befolyása veszélyezteti a demokráciát az adott országban – derül ki a Guardian cikkéből.
Kínát (38%) és Oroszországot (28%) világszerte kisebb veszélynek tekintik a demokráciára.
A felmérésből kiderül, hogy Pakisztánban, Indiában, a Fülöp-szigeteken, Tajvanon és Dél-Koreában gondolják a leginkább úgy, hogy az Egyesült Államok fenyegetést jelent a demokráciára. A megkérdezett 53 ország közül az Egyesült Államokat 42 országban nagyobb veszélynek tekintik a demokráciára, mint Kínát. Csak öt ország (Ukrajna, Irán, Lengyelország, Venezuela és Magyarország) tekinti az orosz befolyást nagyobb fenyegetésnek, mint Amerikát. A világ három nagyhatalma közül a lengyelek nem meglepő módon Oroszországot tekintik a demokrácia szempontjából a legnagyobb fenyegetésnek. Ugyanakkor meglepő eredmény, hogy a lengyelek negatívabban értékelik Amerika demokráciára gyakorolt hatását, mint Kínáét. Hozzáteszik, hogy az Egyesült Államok globális befolyásának felfogása szinte minden megkérdezett országban javult Joe Biden megválasztását követően, de a legnagyobb módon Németországban és Kínában. Csak nyolc országnak van negatívabb véleménye az Egyesült Államok 2021-es befolyásáról, mint tavaly volt: magának az USA-nak, Oroszországnak, Izraelnek, Nigériának, Dél-Afrikának, Ausztráliának, Norvégiának és Lengyelországnak.
President Biden spoke today with President Xi Jinping of the People’s Republic of China about Russia’s unprovoked invasion of Ukraine. pic.twitter.com/SnpgobFiPz
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének keddi bejelentése szerint újabb szankciókat vezetnek be Moszkva ellen. Ned Price szerint Washington nem habozik további politikai eszközöket alkalmazni Oroszország ellen az Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikussal szemben tanúsított bánásmódja miatt.
Továbbra is Oroszországot tartjuk felelősnek mindazért, ami Navalnij úrral történik, ugyanis ők felelnek az őrizetéért – fogalmazott Price. A szóvivő azt mondta: többször is felhívták Moszkva figyelmét, hogy “azonnal tegyék lehetővé, hogy Navalnij megkapja a szükséges és független orvosi ellátást. Ned Price hozzátette: annak ellenére, hogy a két ország között – például Ukrajna és más kérdések miatt – fokozott a feszültség, az Egyesült Államok konstruktív párbeszédre törekszik Oroszországgal.
A Vlagyimir Putyin elnök legszókimondóbb bírálójának számító negyvennégy éves politikust januárban vették őrizetbe Moszkvában, amikor hazatért Németországból, ahol mérgezés miatt kezelték. Navalnij szerint az orosz kormány próbálta idegméreggel megölni őt, de ezt a Kreml következetesen cáfolja. Két és fél évet kell börtönben töltenie, mert korábban csalás miatt ítélték felfüggesztett büntetésre, és megszegte a próbára bocsátás feltételeit. Navalnij már az eredeti ítéletet is politikailag motiváltnak nevezte.
A börtönben Navalnij kezdetben hátfájásra panaszkodott, és azt mondta, kezdi nem érezni a lábát, ezért azt kérte, hogy saját orvosai megvizsgálhassák. Ezt az orosz hatóságok megtagadták, ezért éhségsztrájkba kezdett. Egyik orvosa szombaton azt mondta: akár a közeli napokban meghalhat, mivel rendkívül rossz a vérképe, leletei pedig arra vallanak, hogy szív- és veseleállás fenyegeti. Navalnijnál korábban az MR-vizsgálat két porckorongsérvet mutatott ki. Hétfőn a börtönből egy rabkórházba szállították át.A külügyi szóvivő leszögezte: amennyiben fogvatartása idején bármi történne Navalnijjal, Moszkvának számolnia kell a következményekkel.
Ha Navalnij meghal a börtönben, annak következményei lesznek– ezt Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője mondta keddi sajtóértekezletén, megismételve Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hétfői szavait. Psaki hozzátette: a nemzetközi közösség felelősségre fogja vonni Moszkvát, ha valami történik az ellenzéki politikussal. A szóvivő arról is beszélt, hogy Washington továbbra is Navalnij szabadon bocsátását követeli. A Moszkvából hazatérő amerikai nagykövettel kapcsolatban Jen Psaki hangsúlyozta: abszolút az a szándék, hogy John Sullivan visszatérjen Oroszországba, miután meglátogatta családját és találkozott az új adminisztráció tagjaival. A szóvivő úgy fogalmazott: nincs tudomása arról, hogy Sullivan és Joe Biden amerikai elnök találkozót terveztek volna.
Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete hétfőn jelentette be, hogy konzultációra Washingtonba utazik. Közleményében Sullivan úgy fogalmazott: úgy gondolom, fontos, hogy közvetlenül eszmét cseréljek a Biden-adminisztrációban dolgozó új washingtoni kollégáimmal az Egyesült Államok és az Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok jelenlegi helyzetéről. Hozzáfűzte még, hogy több mint egy éve nem találkozott családtagjaival sem. Keddi közleményében az amerikai nagykövet hangsúlyozta:heteken belül visszatér Moszkvába, még mielőtt bármilyen találkozóra sor kerülne Biden és Putyin elnökök között.
Szergej Lavrov külügyminiszter még pénteki sajtótájékoztatóján közölte: Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója azt javasolta Sullivannek, hogy térjen vissza Washingtonba konzultációra. A feszült orosz-amerikai viszony tovább romlott az utóbbi időben. Nagy felháborodást váltott ki orosz részről, amikor Joe Biden elnök egy – az ABC televíziónak adott – márciusi interjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint. Az amerikai elnök akkor azt is mondta, hogy Oroszország “meg fog fizetni” a 2020-as elnökválasztásba történt beavatkozásért.
Joe Biden amerikai elnök a múlt héten rendeletet írt alá, melynek értelmében kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát, mivel Washington szerint Moszkva kibertámadásokat hajtott végre és beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba. Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra kiutasított tíz amerikai diplomatát.
Forrás: MTI
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének keddi bejelentése szerint újabb szankciókat vezetnek be Moszkva ellen. Ned Price szerint Washington nem habozik további politikai eszközöket alkalmazni Oroszország ellen az Alekszej Navalnij elítélt elle...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1618998060
[modified] => 1618997918
)
[title] => Washington újabb szankciókat vezet be Oroszország ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=22139&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22139
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 22144
[image] => Array
(
[id] => 22144
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/usa-rus.jpg
[original_lng] => 105900
[original_w] => 755
[original_h] => 425
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/usa-rus-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/usa-rus-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/usa-rus.jpg
[width] => 755
[height] => 425
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/usa-rus.jpg
[width] => 755
[height] => 425
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/usa-rus.jpg
[width] => 755
[height] => 425
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/usa-rus.jpg
[width] => 755
[height] => 425
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/usa-rus.jpg
[width] => 755
[height] => 425
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1619035949:5
[_thumbnail_id] => 22144
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1513
[_oembed_60ac81a57befb6639c327195a12a2f29] =>
На засіданні Ради міністрів закордонних справ ЄС поінформував колег про небезпечний курс РФ на загострення. Я запропонував покроковий план дій задля стримування подальшої ескалації РФ. Основний елемент: підготовка нового пакету секторальних санкцій. Персональних вже недостатньо. pic.twitter.com/M94Jy6oeBk
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Az orosz és az amerikai elnök találkozójának előkészítéséről tárgyalt egymással telefonon Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.
Az orosz biztonsági tanács sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint Patrusev és Sullivan a Washington részéről kezdeményezett megbeszélés során szót ejtett az orosz-amerikai együttműködés fejlődésének lehetséges irányairól is. Patrusev megengedhetetlennek nevezte az Oroszország és a szövetségesei belügyeibe történő amerikai beavatkozást, valamint megalapozatlannak és nem bizonyítottnak azokat a vádakat, amelyek alapján az Egyesült Államok újabb szankciócsomagot vezetett be Oroszország ellen. „Függetlenül az amerikai félnek a kapcsolatok további hanyatlásához vezető nem konstruktív lépéseitől, megerősítést nyert a párbeszéd folytatása iránti készség a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok normalizálása és a nemzetközi biztonság szavatolása érdekében” – hangzott a tájékoztatás.
A felek emellett kitértek a Nyitott Égbolt-megállapodásra, az iráni nukleáris programra, a Koreai-félszigeten kialakult helyzetre és a hadászati stabilitás egészére. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a Fehér Ház azt közölte, hogy Sullivan és Patrusev a kétoldalú kapcsolatok mellett regionális és aggodalomra okot adó regionális kérdéseket vitatott meg. Megvitatták a csúcstalálkozó perspektíváit és megállapodtak a további kapcsolattartásban.
Patrusev és Sullivan immár harmadik alkalommal beszélt egymással Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése óta. Január végén a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződés hatályának meghosszabbításáról és a biztonsági ügyekben történő együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak, március 5-én pedig a hadászati stabilitás kérdéseiben való kooperáció kérdéseiről.
