A jobboldali pártok szorgalmazta alkotmányos reformokról, köztük az elnöki köztársasági államforma bevezetéséről indított egyeztetést Olaszországban Giorgia Meloni miniszterelnök az ellenzéki erőkkel kedden.
A Giorgia Meloni vezetésével tavaly október 22-én megszületett kormány választási ígéretei között szerepelt a prezidenciális, vagyis elnöki rendszer bevezetése, az államfő közvetlen megválasztásával. Ebben az államformában az elnök egy személyben testesíti meg a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat.
A jobboldali kormány másik javaslata a francia típusú, úgynevezett félelnöki rendszer megteremtése, melyben egyszerre kormányoz a közvetlenül megválasztott elnök, valamint a parlamenti választásokból kikerülő miniszterelnök és kormánya, mely a törvényhozásnak felelős.
Harmadik opcióként a Meloni-kormány a miniszterelnök közvetlen megválasztását javasolja a mostani gyakorlat helyett, melyben a kormányfő a választások utáni pártok közötti paktumból, tehát közvetetten kerül ki.
Mindhárom tervezet célja az államfő vagy a kormányfő pozíciójának erősítése. A javaslatok a jelenlegi parlamentáris köztársaság felépítését módosítanák, amihez alkotmányos reformok szükségesek. Giorgia Meloni kormánya működésének 199. napján egyeztetést indított az ellenzéki pártokkal: kedd délután egymás után fogadta az Öt Csillag Mozgalom (M5S), a függetlenek parlamenti frakciója, a centrumpártok, a +Európa, a Zöldek és a Baloldal, valamint a Demokrata Párt (PD) delegációját. Ez volt az első alkalom, hogy Meloni személyesen egyeztetett a PD új baloldali főtitkárával, Elly Schleinnel.
A tárgyaláson Giorgia Meloni mellett többek között részt vett a két miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini, a Liga vezetője és Antonio Tajani, a Hajrá, Olaszország (FI) alelnöke, jelen volt továbbá Francesco Saverio Marini alkotmányjogász.
Az elnöki rendszer a Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) párt régi álma, és a teljes jobboldal támogatja, miközben az ellenzék elveti.
A kormányfő közvetlen megválasztásában az úgynevezett harmadik pólus, vagyis a Carlo Calenda vezette Akció és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) támogathatja a jobboldal elképzeléseit.
Az M5S elnöke, Giuseppe Conte a kormányoldallal tartott egyeztetés után nemet mondott a kormányfő közvetlen megválasztására, de nem zárkózott el teljesen a mindenkori miniszterelnök hatalmának megerősítésétől.
Az ellenzék szerint mindez „nem számít prioritásnak, szerintem meg prioritás nemet mondani a hatalmi paloták laboratóriumaiban született kormányokra és a választók akaratára bízni a kormányzók kiválasztását, (ezzel) stabilitást adni a nemzetnek, öt évig tartó kormánnyal” – nyilatkozott Giorgia Meloni az egyeztetések előtt.
Antonio Tajani emlékeztetett, hogy a kormánypártok az ellenzék támogatása nélkül is készek keresztülvinni az alkotmányos reformot, ha kell, akár népszavazásra bocsátva a kérdést.
Az elnöki köztársaság bevezetése, illetve a miniszterelnök közvetlen megválasztása a nyolcvanas évek óta az olasz politika napirendjén szerepel, többek között Silvio Berlusconi volt kormányfő szorgalmazta a prezidenciális rendszer megteremtését.
A Meloni-kormány az alkotmányos reformok minél gyorsabb elindítására törekszik, szem előtt tartva azt is, hogy a jelenleg 81 éves, 2022-ben második mandátumra megválasztott államfő, Sergio Mattarella nem biztos, hogy kitölti hétéves szolgálatát, és akár már jövőre visszavonulhat tisztségéből.
A mostani parlamentáris rendszerben az olasz kormányfők átlagban két évig tudnak helyükön maradni, és a politikai stabilitás hiánya befolyásolja „a gazdasági növekedést, a piacok bizalmát, a lakosság életének tervezését, az intézményekhez fűződő kapcsolatokat (…) is, s nem lehet az ország jövőjét tervezni, ha a kormányok gyors ütemben váltják egymást, és folyamatosan módosítják a szabályokat” – nyilatkozott Elisabetta Casellati intézményes reformokért felelős miniszter a Corriere della Sera című napilapnak.
1946 óta a Giorgia Meloni vezette kormány a hatvannyolcadik Olaszországban.
"Doveroso essere qua per ribadire la posizione del governo italiano e rendersi conto di quel che serve a un popolo che si batte per la libertà". Così Giorgia Meloni scendendo dal treno: "È diverso vedere con i propri occhi credo che aiuti anche gli italiani a capire". #ANSApic.twitter.com/g3fU9RWnAa
Pro-Palestine potest outside the AGO in Toronto, where PM Trudeau is holding a reception for fascist-friendly Italian PM Malone. MP Marco Mendicino already got an earful while entering. pic.twitter.com/X8T5Zt3W6T
Canadian Prime Minister Trudeau and Italian Prime Minister Meloni canceled their joint visit to the Toronto Art Gallery due to “security circumstances.”
The Nazi terrorist-supporters are taking over democracies, dictating leaders what they can/can't do in their own countries. pic.twitter.com/LeE8qGQLax
— Adam Albilya - אדם אלביליה (@AdamAlbilya) March 3, 2024
Népszavazást tartanak Szlovákiában szombaton az alkotmány lehetséges módosításáról. A referendum során arról nyilváníthatnak véleményt a választók, akarják-e, hogy az alaptörvény úgy módosuljon, hogy a jövőben a parlament megbízatási időszaka népszavazással vagy a törvényhozás határozata által is lerövidíthető legyen.
A referendum kiírását a legerősebb szlovák ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) több más ellenzéki párt támogatásával kezdeményezte tavaly júniusban, annak kiírására mintegy 400 ezer aláírás gyűlt össze. A népszavazás kezdeményezői a referendum kiírását annak idején azzal indokolták, hogy ez “az egyetlen lehetőség, amely Szlovákiában az emberek számára megmaradt arra, hogy érdemben hangot adjanak az ezzel a kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek, s távozásra szólítsák fel”.
A referendumnak eredetileg két kérdést kellett volna tartalmaznia, a másodikban az Eduard Heger vezette kormány azonnali távozására lehetett volna igent vagy nemet mondani. Ez utóbbiról azonban októberben az alkotmánybíróság – Zuzana Caputová államfő beadványa alapján – úgy döntött, hogy nincs összhangban az alaptörvénnyel, s így a népszavazást csak az egyik kérdésről lehet megtartani.
Időközben a népszavazás-kezdeményezés második kérdése többé-kevésbé időszerűtlenné is vált, tekintve, hogy Eduard Heger – szeptembertől kisebbségben kormányzó – kabinetje, decemberben megbukott egy ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson. A Heger-kabinet ellen a korábbi kormánykoalícióból szeptemberben kilépett liberálisok terjesztettek be bizalmatlansági indítványt. A bukás óta Eduard Heger ügyvezető miniszterelnökként kormányoz, s bár a pozsonyi kormányzás jövőjéről végleges döntés nincs, a legutóbbi közlések az előrehozott választások megtartását valószínűsítik.
Az ország történetében a mostani a kilencedik népszavazás. Az eddigiek közül – a megköveteltnél alacsonyabb részvételi arány miatt – csak egy lett érvényes, a 2003-ban az ország európai uniós csatlakozásáról tartott referendum, amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt.
A választók reggel héttől este tízig szavazhatnak, a végeredményre vasárnap lehet számítani.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök szerint ez most a gyász ideje, nem az alkotmány újragondolásáé.
Nem lesz népszavazás Ausztrália államformájáról Anthony Albanese első kormányzati ciklusában – tudta meg a Sky News. II. Erzsébet királynő halálával újra aktuálissá vált a kérdés, hogy a jövőben Ausztráliának továbbra is alkotmányos monarchiaként kellene-e definiálnia magát vagy köztársaságként, és korábban Albanese maga mondta, hogy az országának ausztrál államfőre lenne szüksége (jelenleg a mindenkori brit uralkodó az állam feje).
A miniszterelnök szerint azonban most mégsincs itt az ideje a referendumnak, most inkább a hálát kell kifejezni II. Erzsébet felé „az Ausztráliáért, a Nemzetközösségért és a világért tett szolgálatáért” – fogalmazott a lapnak a politikus. Mint mondta: ez az időszak „a II. Erzsébet királynőnek való kegyelettel adózás”, és „a mély tisztelet és imádat kimutatásának” ideje, nem az „alkotmányunkról szóló kérdéseké”.
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Building on their dialogue with President @ZelenskyyUA, I met with Prime Minister of Australia @AlboMP. I thanked him for standing firmly with Ukraine as we defend ourselves from Russian aggression. We focused on further defense assistance and aid to tackle energy challenges. pic.twitter.com/kVNvtPkm4N
Parlamenti képviseletet garantálna az őshonos kisebbségeknek az ausztrál kormányfő, e célból módosítana az alkotmányon, amihez szükséges egy népszavazási jóváhagyás is – írja az MTI.
Anthony Albanese egy őslakos fesztiválon, az Északi Terület egyik eldugott helyén, Arnhem Landben jelentette be szombaton a őslakosok parlamenti képviseletéről szóló népszavazás kérdésének tervét.
„Támogatja-e ön az alkotmány olyan értelmű megváltoztatását, hogy az őslakosoknak is legyen képviselete (a parlamentben)?” – hangzik a javasolt kérdés. A munkáspárti miniszterelnök terve szerint három mondatot illesztenek be az alkotmányba, ha az igen szavazatok győznek.
Ha beleírják az alkotmányba az őslakosok elismerését, minden kormánynak konzultálnia kell majd velük az őket érintő kérdésekről. Az ország alaptörvénye jelenleg semmilyen formában nem tesz említést az őslakosokról, amelyeknek vezetői nemzedékek óta küzdenek azért, hogy elismerjék az európai gyarmatosítás óta velük történt igazságtalanságokat.
Az őshonos népcsoportok jogainak elismerése mellett az Albanese vezette Munkáspárt a májusi parlamenti választásokat megelőző kampányban kötelezte el magát. A választások eredményeképpen a Munkáspárt kormányoz a konzervatív koalíció után. A konzervatívok is meg akarták teremteni az őslakosok parlamenti képviseletét, de csak törvénymódosítással, nem az alkotmányéval.
A konzervatív ellenzék szerint a kormány tervei jó irányba mutatnak, de majd sok függ a részletektől.
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Building on their dialogue with President @ZelenskyyUA, I met with Prime Minister of Australia @AlboMP. I thanked him for standing firmly with Ukraine as we defend ourselves from Russian aggression. We focused on further defense assistance and aid to tackle energy challenges. pic.twitter.com/kVNvtPkm4N
Fehéroroszország készülő alkotmánytervezetéből kivették az ország atomfegyvermentes és semleges státuszára vonatkozó rendelkezéseket – közölte a Jevropejszka Pravda hírportál a Belta belorusz állami hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a módosítások Fehéroroszország alkotmányának 18. cikkelyét érintik. A hatályos alkotmányból javasolják következő mondat eltávolítását: „a Fehérorosz Köztársaság célja, hogy területét atomfegyvermentes övezetté, az államot pedig semlegessé tegye.” Helyette következő kifejezés beillesztését javasolják: „a Fehérorosz Köztársaság kizárja a területéről más országok ellen kiinduló katonai agressziót.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Fehéroroszországban az alkotmányos népszavazást 2022 februárjára tűzték ki, de annak pontos időpontját még nem közölték. Az előrejelzéseknek megfelelően az alkotmány új változata az elnök jogkörének csökkentését javasolja.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
Külföldi nem kormányzati szervezetek és sajtóorgánumok törvénytelen módon befolyásolták az orosz alkotmány módosításáról szóló országos szavazást – jelentette ki Vaszilij Piszkarjov, az orosz alsóház külföldi beavatkozások eseteit vizsgáló bizottságának vezetője csütörtökön Moszkvában.
Piszkarjov szerint a bizottság által „destruktív, hiteltelen, provokatív és ellentmondásos” információk terjesztésével megvádolt nem kormányzati szervezeteket Nagy-Britannia, Németország, Kanada, az Egyesült Államok, Csehország és Svédország kormánya, az Európai Bizottság, valamint az Oroszországban nem kívánatosnak minősített cseh Ember Bajban és az amerikai Nyílt Társadalom alapítvány finanszírozta. A képviselő azt hangoztatta, hogy a médiából a Deutsche Welle, a BBC orosz nyelvű szolgálata, az Amerika Hangja, a Szabadság Rádió és regionális képviseletei, továbbá a Meduza, valamint a Mihail Hodorkovszkij emigrációban élő ellenzéki aktivistához köthető az Otkritije Media és MBH Media terjesztett hamis híreket.
Kifogásolta, hogy „a külföldi ügynök feladatát ellátó külföldi tömegtájékoztató eszközök” az e funkciójukra utaló jelzés nélkül terjesztettek agitációs jellegű, az állampolgári szabad akaratnyilvánítást befolyásoló anyagokat.
Az orosz rendőrség csütörtökön házkutatást tartott több, Hodorkovszkijhoz köthető szerkesztőségnél, valamint olyan ellenzéki aktivistáknál, akik részt vállaltak az alkotmánymódosítás elleni kampányban.
A július 1-jén lezárult, egy hétig tartó országos szavazás részvevőinek csaknem 78 százaléka jóváhagyta az alaptörvény módosítását. Ez egyebek között lenullázta Vlagyimir Putyin elnök eddig letöltött hivatali mandátumait, és lehetővé teszi számára, hogy 2036-ig hivatalban maradhasson. Az istenhitre és történelmi folytonosságra hivatkozó, megváltoztatott alkotmány konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket vezetett be, és módosított a hatalmi ágak kölcsönös viszonyán is.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtökön kezdeményezte, hogy vizsgálják meg az összes, Oroszország által aláírt nemzetközi szerződést abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az orosz alkotmánynak. Az egyik módosítás ugyanis kimondta az orosz alaptörvény dominanciáját a nemzetközi megállapodásokkal és a nemzetközi szervezetek határozataival szemben.
Vologyin indítványozta, hogy az alkotmány vonatkozó, 79. cikkének megváltozásáról tájékoztassák a nemzetközi szervezeteket, köztük az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését (PACE) is.
Az orosz alkotmány módosításáról a választásra jogosultak közel 65 százaléka voksolt, a többség támogatta a változtatásokat, amelyek egyebek között lehetővé teszik, hogy Vlagyimir Putyin elnök 2036-ig elnök maradhasson – közölte a Rosszija 24 hírtelevízió az orosz Központi Választási Bizottságra hivatkozva szerda este, a moszkvai urnazárást követően.
A leadott szavazatok 25 százalékának feldolgozása alapján az alaptörvény megváltoztatásának támogatottsága 73,24 százalékon állt.
A módosított alkotmány – amellett, hogy elfogadása esetén konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket vezet be, és módosít a hatalmi ágak viszonyán – a hivatalban lévő elnök esetében eltörli az újraválaszthatóság eddigi korlátozását, és újabb két elnöki ciklust engedélyez számára.
Putyin elnöki vagy kormányfői minőségben eddig 20 évig állt Oroszország élén.
A módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták. Mivel a változások a kezdeményezők szerint az 1993-as jelcini alkotmány alapvető rendelkezéseit nem érintik, népszavazást kiírni róluk a vonatkozó szabályok értelmében nem lett volna kötelező, Putyin azonban kezdeményezte, hogy tartsanak népi bizalmi szavazást az ügyben.
A 206 módosításról szóló szavazást a Covid-19-járványhelyzetre hivatkozva, a torlódások elkerülése érdekében egy egész hétre elnyújtották. A voksolást eredetileg április 22-én kellett volna megtartani, és a fertőzésveszély miatt halasztották nyárra.
Ellenzéki aktivisták és sajtóforrások szerint számos szabálysértés történt, de a Központi Választási Bizottság szerint a szavazás eredményét befolyásoló jelentős esemény nem történt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta és továbbította az alkotmánybíróságnak szombaton az alkotmánymódosításról szóló törvénycsomagot, amelyet előzőleg elfogadott az orosz parlament mindkét háza – olvasható a Pest Srácok honlapján.
Az alkotmánybíróságnak hét napja van arra, hogy eldöntse,
megfelelnek-e az alkotmánynak a törvényhozás által megszavazott módosítások.
Amennyiben nem talál bennük semmi kivetnivalót, az orosz elnök országos
szavazásra bocsátja őket. A voksolást április 22-én tartják meg, és amennyiben
a résztvevők több mint fele egyetért velük, az alkotmánymódosítások hatályba
lépnek.
Az orosz elnök január 15-én terjesztette elő az
alkotmánymódosítás elképzelését, amely alaposan felrázta az orosz belpolitikai
életet, és a Dmitrij Medvegyev vezette kormány azonnali lemondásához vezetett.
Az alaptörvény húsznál több cikkét érintő módosítási csomag
konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi
ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket tartalmaz. Elemzők
szerint az elképzelés egyik sarkalatos kérdése az volt, hogy a változtatások
révén hatalmon maradhat-e a 67 éves Putyin, aki a leghosszabb ideje hatalmon
lévő orosz vezető: két évtizede irányítja az országot, miniszterelnökként, illetve
államfőként. Az érvényes alkotmány szerint 2024-ben, negyedik elnöki ciklusának
végén távoznia kellene a hatalomból.
Valentyina Tyereskova kormánypárti képviselő – a világ első
női űrhajósa – keddi parlamenti felszólalásában azzal a javaslattal állt elő,
hogy módosíthatnák az alaptörvényt úgy, hogy Putyin elnökségeinek számát ismét
nulláról lehetne indítani. A párt frakciójának vezetői még aznap támogatásáról
biztosították javaslatát, és ugyancsak aznap Putyin a parlament alsóházában
elhangzott beszédében azt mondta, lehetségesnek tart egy olyan
alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné számára, hogy újraindulhasson az
államfői tisztségért, ha ez ellen nem lenne ellenvetése az alkotmánybíróságnak.
Putyin értelmezése szerint Tyereskova javaslata arról szól, hogy el kell
törölni a betölthető elnöki ciklusokra vonatkozó alkotmányos korlátozást bárki
esetében – beleértve a hivatalban levő elnököt, vagyis őt –, és engedélyezni
kell, hogy újraindulhasson az elnökválasztáson, amennyiben ezt a nép is
támogatásáról biztosítja az országos szavazáson. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő
csütörtökön azt mondta, hogy a bonyolult nemzetközi helyzet az egyik oka annak,
hogy Putyin egyetértett a képviselői indítvánnyal.
Az OVD-Info civil szervezet szerint a rohamrendőrség előállított
szombaton Moszkvában mintegy ötven embert, aki tiltakozott az
alkotmánymódosítás ellen az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB)
székházánál.
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
On International Day of Peace, we urge Russia to end its occupation of Crimea, withdraw from the Donbas, and cease its aggression against Ukraine. pic.twitter.com/HOOFORclXX
На засіданні Ради міністрів закордонних справ ЄС поінформував колег про небезпечний курс РФ на загострення. Я запропонував покроковий план дій задля стримування подальшої ескалації РФ. Основний елемент: підготовка нового пакету секторальних санкцій. Персональних вже недостатньо. pic.twitter.com/M94Jy6oeBk
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Az országos szavazás
eredményétől tette függővé Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, hogy
aláírja-e majd az Oroszország alkotmányának módosításáról szóló törvényt.
„Arra van szükség, hogy a emberek megjelenjenek a
szavazóhelyiségekben és elmondják, hogy akarják-e ezeket a módosításokat, vagy
sem, hogy ténylegesen országunk állampolgárai legyenek az a végső hatalom,
amely elfogadja, vagy elutasítja ezt a törvényt” – jelentette ki Putyin egy, a
Moszkvához közeli Krasznogorszkban megtartott társadalmi fórumon.
„És csak ezt követően, amikor az emberek kimondták a
magukét, fogom aláírni, vagy nem aláírni” – tette hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy az általa kezdeményezett alkotmánymódosításhoz elvileg elegendő lenne a parlament és a regionális népképviseletek támogatása is. Úgy vélekedett, hogy adott esetben ez mégsem lenne elegendő.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak múlt héten
arról beszélt hogy az alaptörvény módosításáról megtartandó szavazás „nem
puszta formalitás”, noha jogi értelemben nem is lenne rá szükség. A voksolás
időpontját és módját azonban nem hozták nyilvánosságra.
Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság
elnöke azt javasolta, hogy a voksolást nevezzék el exkluzív, egyszeri vagy
egyedi szavazásnak. Indoklása szerint az új terminusra azért van szükség, hogy
a tervezett eljárással kapcsolatban senki se hivatkozhasson hatályos
jogszabályokra. Úgy vélekedett, hogy a szavazás ötvözni fogja a referendum és
az elnökválasztás elemeit.
Putyin elnök január 15-én kezdeményezte az alaptörvény
módosítását. Még aznap felállíttatott egy 75 fős, jogi szakértőkből,
politikusokból és ismert közéleti személyiségekből álló alkotmányozó
munkacsoportot, január 20-án pedig beterjesztette az alkotmánymódosító
törvénytervezetet az alsóháznak, amely azt első olvasatban 23-án meg is
szavazta. Második olvasatban a tervek szerint február 11-én szavaznak majd a
változtatásokról.
A kodifikálás a munkacsoportban és a parlamentben
párhuzamosan zajlik.
A Putyin által előterjesztett, az alaptörvény 22 cikkét
érintő csomag az orosz alkotmány nemzetközivel szembeni prioritásának
meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket,
valamint a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát megváltoztató
kezdeményezéseket is tartalmaz.
A módosított alaptörvény egyebek között szavatolná a
nyugdíjak rendszeres indexálását, valamint azt, hogy a minimálbér ne lehessen
alacsonyabb a létminimumnál. Az elképzelés szerint az alsóháznak a
kormánytagok, a felsőháznak pedig a rendvédelmi szervek és bíróságok vezetőinek
kinevezésében, illetve leváltásában lesz döntő szerepe.
Az alkotmánymódosítás-csomagnak megfelelően az elnöki
tisztséget egy személy legfeljebb két ciklus erejéig töltheti majd be. Az erre
a posztra törekvő, legalább 35 éves pályázókkal szemben követelmény lesz, hogy
az eddigi 10 helyett 25 évig éljenek Oroszországban, semmilyen más országnak ne
lehessenek állampolgárai, és ne lehessen külföldi lakhatási engedélyük sem. A
külföldi állampolgárság tilalmát más országos és regionális vezető tisztségekre
és a szövetségi parlament képviselőire is kiterjesztenék.
Az orosz alkotmányban megjelenik majd az államtanács
intézménye, amely sokak feltételezése szerint a biztosítéka lehet Putyin
további politikai pályafutásának azt követően, hogy 2024-ben lejár az elnöki
mandátuma.
Az alkotmánymódosítási vitában egyébként megfogalmazódtak
olyan indítványok is, amelyek szerint az alaptörvénynek meg kellene tiltania a
második világháborúval kapcsolatos történelemhamisítást, a házasságot kizárólag
egy férfi és egy nő közötti kötelékként, az ortodox kereszténységet pedig az
ország meghatározó vallásaként kellene kezelnie.
Felmerült olyan elgondolás is, amely szerint az elnököt át
kellene nevezni legfelső vezetőnek. Az állam kötelezettségei közé egy javaslat
szerint fel kellene vetetni az ország soknemzetiségű kultúrájának védelmét és
támogatását is.
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
On International Day of Peace, we urge Russia to end its occupation of Crimea, withdraw from the Donbas, and cease its aggression against Ukraine. pic.twitter.com/HOOFORclXX
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
