Az új mozgósítási törvénnyel alkotmányossági problémák lehetnek a mozgósítást kerülők jogainak korlátozását tekintve, de ez attól függ, hogyan fogalmazták meg ezt az eljárást a parlamenti képviselők – jelentette ki Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter az ukrán televízió non-stop háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy Ukrajna Alkotmánya lehetővé teszi az alkotmányos jogok többségének korlátozását a háború idején. Beleértve a vagyoni és tulajdonjogot – tette hozzá.
„Ezért elméletileg alkotmányos. Gyakorlatilag azonban nehezebb megmondani. Elméletileg az alkotmányossággal lehetnek gondok, mert ez attól függ, hogyan fogalmazták meg a képviselők a jogkorlátozási eljárást” – mutatott rá Denisz Maljuszka.
Sérti a lengyel alkotmányt a gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó előírások olyan értelmezése, melyre hivatkozva a kulturális miniszter decemberben felmentette a közszolgálati médiát működtető társaságok vezetését a lengyel alkotmánybíróság szerint.
A kulturális tárca szerint azonban a döntést figyelmen kívül kell hagyni – közölte a lengyel alkotmánybíróság csütörtökön közzétett ítéletében.
Az alkotmánybíróság öttagú összetételben döntött, mindössze egy bíró ellenezte a végzést. A gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságok felszámolását érintő előírásait nem lehet úgy értelmezni, hogy „magából a törvényből kifolyólag” a közszolgálati médiára is vonatkoznak – áll az ítéletben.
A taláros testület szerint a gazdasági társaságok tagjainak leváltását szabályozó előírások alapján a közmédiára alkalmazott döntések ezért „semmilyen jogi következményt nem vonnak maguk után”.
A testülethez december 14-én az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselői nyújtottak be panaszt. Előtte az októberi parlamenti választások nyomán többségbe került parlamenti koalíció politikusai kilátásba helyezték a lengyel közszolgálati rádió és televízió vezetésének leváltását, illetve a közmédia jelenlegi szervezeti formájának felszámolását.
December 20-án Bartlomiej Sienkiewicz új kulturális és örökségvédelmi miniszter a gazdasági társaságokról szóló törvényre és egy parlamenti határozatra hivatkozva felmentette a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóját. December 27-én Sienkiewicz felszámolási eljárást indított a közmédiát működtető társaságok ellen. Ennek értelmében az említett társaságokat a felszámolással megbízott illetékesek irányítják.
A közmédia vezetésének felmentését Andrzej Duda államfő is törvénysértőnek nevezte. Az intézkedések ellen a múlt héten tömegfelvonuláson is tiltakoztak Varsóban.
A csütörtöki alkotmánybírósági döntésre reagálva, a varsói kulturális tárca közleményt adott ki. Az intézmény honlapján közzétett dokumentumban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), valamint a lengyel legfelsőbb bíróság által az utóbbi években kiadott határozatokra hivatkozva azt írták, hogy az alkotmánybíróság „nem független”, ezért döntéseinek „nincs általánosan kötelező erejük, és nem véglegesek”, a jogi gyakorlatban pedig „nem létezőnek tekintendők, így mellőzendők” – írja az MTI.
Az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek az alkotmánnyal – mondta ki csütörtökön a lengyel alkotmánybíróság Varsóban.
A döntést az alkotmánybíróság teljes, 15 tagú összetételben hozta meg, ebből két bíró az ítélettől eltérő véleményt fogalmazott meg.
A taláros testület Mateusz Morawiecki kormányfő márciusi indítványára vizsgálta meg az uniós jog és a lengyel alkotmány elsőbbségének kérdését. Morawiecki az Európai Unió Bíróságának (EUB) egyik döntése miatt az uniós alapszerződés azon előírásainak átvizsgálását kérte, amelyek az EUB hatásköréről, valamint a tagállamok lojális együttműködéséről és szuverenitásuk jelentőségéről szólnak.
Döntésében a varsói taláros testület az előző években hozott alkotmánybírósági ítéleteket is megerősítve a többi között leszögezte: ellentmond a lengyel alkotmánynak, ha egyes uniós előírások felhatalmazzák a bíróságokat az államfő által adott bírói kinevezések felülvizsgálatára.
A lengyel alaptörvénnyel az uniós alapszerződés azon előírásai sincsenek összhangban, amelyek a nemzeti alkotmány figyelmen kívül hagyására jogosítják fel a bíróságokat, valamint arra, hogy korábban érvénytelenített jogszabályok alapján döntsenek – állapította meg a varsói alkotmánybíróság.
Úgy találta továbbá, hogy nem felelnek meg a lengyel alkotmánynak azok a lépések, amelyeket Brüsszel – az uniós alapszerződésekre hivatkozva – a Lengyelország által átruházott hatásköröket átlépve tesz.
Bartlomiej Sochanski alkotmánybíró a csütörtöki ítélet indoklását ismertetve nem zárta ki, hogy alkotmánybírósági vizsgálatnak vetik alá az EUB döntéseit is.
A lengyel kormányszóvivő, Piotr Müller úgy vélte: az alkotmánybírósági döntés lényegében megerősítette azokat a téziseket, amelyeket Morawiecki az indítványában megfogalmazott.
Morawiecki korábban azt mondta: azért fordult a varsói taláros testülethez, hogy
a lengyel jogrendben újból megerősítést nyerjen a legmagasabb rendű jogi aktust jelentő alkotmány elsőbbsége az európai jog felett”.
Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke úgy kommentálta az ítéletet: az EU-ra át nem ruházott hatáskörökbe tartozó területeken kizárólag a lengyel jog érvényes.
Ez a Brüsszel által bírált lengyel igazságügyi reformra is vonatkozik, amelybe – mint Kaczynski mondta – „az EU-nak nincs beleszólása”.