Az ukrán Alkotmánybíróság bírái több mint 3 éve nem hoztak döntést a parlamenti képviselők beadványával kapcsolatos ügyben, amely az Alkotmány 4. cikkének értelmezésére vonatkozik a többes állampolgárság bevezetésének összefüggésében – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál Ruszlan Sztefancsuk házelnökre és az Alkotmánybíróságra hivatkozva.
A jelentés szerint Sztefancsuk elmondta: „Az ukrán Alkotmánybíróságnak a parlamenti képviselők alkotmányos beadványáról szóló, az ukrán Alkotmány 4. cikkelyének értelmezésére vonatkozó határozata egyelőre nem született meg.” Mint megjegyezte, az ügy nyílt része – a nyilvános vita szakasza – már korábban lezajlott. A bíróság most az alkotmányos eljárás zárt szakaszába lépett, amelynek keretében egy határozattervezetet dolgoznak ki. A házelnök hangsúlyozta, hogy nincs információja a határozat elfogadásának időzítéséről vagy tartalmáról.
Az Alkotmánybíróság titkársága az ukrán parlament megkeresésére megerősítette, hogy a bírák még nem hoztak döntést ebben az ügyben. Hozzátette, hogy a bíróság nagykamarájának ülése határozatképes, ha legalább 12 bíró jelen van, és a döntés akkor számít elfogadottnak, ha legalább 10 bíró megszavazza.
Ugyanakkor 2025. január 27. óta az ukrán Alkotmánybíróság 11 bíróval működik, ami azt jelenti, hogy nem határozatképes. Ez lehetetlenné teszi a nagykamara üléseinek megtartását és a döntéshozatalt.
A román elnökválasztás második fordulójában vereséget szenvedett George Simion kedden Facebook-közvetítésben értesítette több mint ötmillió támogatóját, hogy óvást emel a voksolás hivatalos eredménye ellen az alkotmánybíróságnál, azt pedig, hogy hétfő hajnalban elismerte Nicusor Dan független jelölt győzelmét és gratulált ellenfelének, azzal magyarázta, hogy „el akarta kerülni a vérontást” – írja az MTI.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke szerint a moldovai szavazóköröknél „százmillió eurós költségvetésből pénzelt választói turizmus” és szavazatvásárlás torzította el a választói akaratot, amelynek befolyásolásába szerinte a francia kormány is beavatkozott. Az államelnökjelölt szerint az ellenfele mögött felsorakozott „régi rendszer” román influenszereket vásárolt meg, a választók befolyásolása érdekében.
Simion szerint a választási eredmény érvényesítése előtt Pavel Durovot, a Telegram online közösségi szolgáltató társalapítóját is meg kellene hallgatni, aki azt állította, hogy a „francia kormány” felkérte őt „a Simiont támogató” hangok elhallgattatására. Simion hozzátette: nem sok reményt lát arra, hogy az alkotmánybíróság jelenlegi összetételében helyt ad óvásának, pedig szerinte a testület nem hagyhatja figyelmen kívül saját joggyakorlatát, tehát ugyanúgy el kell rendelnie a választások érvénytelenítését, ahogyan tette ezt tavaly december 6-án, amikor – szerinte jogtalanul – megakadályozta, hogy Calin Georgescu „megválasztott elnök” átvegye az ország vezetését. Bár üzenetében megemlítette, hogy elnökjelöltként csak neki van joga óvást emelni a választások eredménye ellen,
Simion arra biztatta támogatóit, hogy maguk küldjenek írásos beadványokat az alkotmánybírósághoz „ennek a bohózatnak a megállítására”, megígérve, hogy közzéteszi a benyújtandó panasz mintáját. Simion értesítette támogatóit, hogy a megismételt elnökválasztás jelöltjei közül kizárt, fasiszta propaganda és illegális kampányfinanszírozás gyanújával bűnvádi eljárás alá vont Calin Georgescu ellen megfogalmazott vádak és hatósági felügyelet sürgős eltörlését is kéri az igazságszolgáltatástól.
Az AUR elnöke bejelentette, hogy pártjának törvényhozói nem fogják a kormányalakítási egyeztetéseken, miniszteri meghallgatásokon jelenlétükkel igazolni annak a „bábelnöknek” a legitimitását, akit szerinte a régi rendszer és a francia kormány akar a román nép nyakára ültetni. Ugyanakkor arra figyelmeztette híveit, hogy csak „saját csatornáikon” fog kommunikálni velük, mert szerinte a sajtó nagy része megbízhatatlan, a választási kampányban bebizonyosodott, hogy a médiumok többségét és az „úgynevezett újságírókat” a kormány megvásárolta, és az „úgynevezett független jelölt” mögé sorakoztatta fel.
„Csak azért, mert május 18-án úgy döntöttem, hogy helyesen értelmezem a számokat, hogy elkerültem a vérontást, és mert nem kívánom Románia államiságának megszűnését, nem jelenti azt, hogy palira vehetnek minket.”
„A következő napokban és hetekben minden erőnkkel azon leszünk, hogy megakadályozzunk minden, Franciaországból és más államokból érkező idegen parancsot” – mondta a választásokon alulmaradt elnökjelölt. Simion szerint közvetlen támogatóit fenyegetések értek, és vagyonukért, testi épségükért aggódnak. „Nem fogom megengedni, hogy egyetlen hajszáluk is meggörbüljön! Tudom, mit beszélek, a nép az én oldalamon áll. Kígyófészekbe is hiába bújtok, akkor is megtalálunk benneteket, ha megpróbáljátok a politikai ellenzéket, szabad sajtót és gazdaságot megfélemlíteni” – fogadkozott az AUR elnöke. George Simion arra biztatta támogatóit, ne adják fel a harcot, működjenek együtt azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyek hűségesek maradtak a demokráciához, de semmi esetre sem azokkal, akik részt vettek „az államcsínyben”, és „árulóknak bizonyultak”. „Nem adjuk fel, ez csak a kezdete a román nép fényes győzelmének!” – zárta felhívását George Simion. A központi választási bizottság kedden közzétett hivatalos végeredménye szerint
Nicusor Dan 6 168 642 szavazattal nyert az elnökválasztás második fordulójában, csaknem 830 ezer szavazattal megelőzve az 5 339 053 voksot szerző George Simiont.
Az alkotmánybíróság várhatóan csütörtökön dönt arról, hogy érvényesíti-e a voksolás eredményét.
Kétórás tanácskozás után kedd este úgy döntött a román alkotmánybíróság, hogy a jobboldali politikus, Calin Georgescu nem vehet részt a májusi elnökválasztáson – írja a BBC. A bíróság előtt Bukarestben tiltakozásul összegyűlt tüntető tömeg „árulók” és „nem megyünk sehova” jelszavakat skandált.
A 2024. november 24-én tartott román elnökválasztás első fordulójában Calin Georgescu szerezte meg a legtöbb szavazatot, a voksolás eredményét azonban a román alkotmánybíróság december 6-án megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint Georgescu közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.
Ennek értelmében májusban meg kell ismételni az elnökválasztást, amelyen Georgescu is indult volna. Ehhez sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges aláírásokat, a felmérések szerint a megismételt elnökválasztás első fordulóját is megnyerte volna. Az alkotmánybíróság keddi döntése értelmében azonban úgy néz ki, ez nem lehetséges.
A bukaresti utcákon kedd este összegyűlt tömeg azonban követelte, hogy Georgescura szavazhasson.
A csendőrség többsoros, fémakadályokból és gépkocsisorból álló kordont épített ki, és más megyékből is erősítést vezényelt a parlament épületének védelmére, amelyben az alkotmánybíróság is működik.
Georgescu a Facebookon közzétett videójában arra biztatja híveit, hogy döntsék el, mit akarnak, ugyanakkor kijelenti: „Megtiszteltetés volt számomra, hogy szolgálhattalak benneteket.”
Államcsíny elkövetésének gyanújával ügyészségi eljárást kezdeményezett a lengyel alkotmánybíróság elnöke Donald Tusk kormányfő és más vezető lengyel politikusok, bírák és ügyészek ellen – erről maga Bogdan Swieczkowski tájékoztatott szerdai sajtóértekezletén.
Az elnök elmondta, hogy már január végén aláírta a 60 oldalt számláló bejelentést, melyben bűncselekmény elkövetésével gyanúsította meg Donald Tuskot, kormányának minisztereit, Szymon Holownia szejm- és Malgorzata Kidawa-Blonska szenátusi elnököt, a kormánykoalíció alsó- és felsőházi képviselőit, valamint egyes bírákat és ügyészeket is.
A felsorolt személyeknek felrótt bűncselekmény Swieczkowski szerint abban áll, hogy a 2023 decemberében bekövetkezett kormányváltás óta „szervezett bűnözői csoportban tevékenykednek”, melynek célja Lengyelország alkotmányos rendjének megváltoztatása, az alkotmánybíróság és más alkotmányos szervek, ezen belül az országos igazságügyi tanács (KRS) és a legfelsőbb bíróság működésének megszüntetése.
„Államcsíny bűntettének elkövetéséről beszélünk” – húzta alá Swieczkowski.
„Ez egy lopakodó alkotmányos államcsíny, a törvényhozói és végrehajtói hatalommal való notórius visszaélés a bírói és más alkotmányos intézmények feje felett” – tette hozzá.
Közölte: az ügy súlya miatt, valamint azért, hogy ebben Donald Tusk kormányfő és Adam Bodnar igazságügyi miniszter, főügyész is érintett, azt kérvényezte, hogy az ügyészségi eljárást Michal Ostrowski, a főügyész egyik helyettese folytassa.
Ostrowski kedden meg is hallgatta Swieczkowskit, és szerda reggel értesítette őt az ügyészségi eljárás elindításáról – közölte az alkotmánybíróság elnöke.
Michal Ostrowski egyike azon főügyészhelyetteseknek, akiket az előző kormány idején neveztek ki. Az ügyészség vezetése fegyelmi eljárást indított ellene, mert Andrzej Duda elnökhöz és az ellenzéki politikusokhoz hasonlóan kétségbe vonta a kormányváltás után az intézményben végrehajtott személyi változtatások törvényességét.
Bogdan Swieczkowski alkotmánybírósági elnököt decemberben nevezte ki Andrzej Duda elnök, miután lejárt a taláros testület előző elnökének hivatali ideje. Swieczkowski 2022 óta tagja az alkotmánybíróságnak.
Korábban az államügyész tisztségét töltötte be (2016-2022), és irányította a lengyel nemzetbiztonsági ügynökséget (ABW) is (2006-2007). Donald Tusk kormánya nem ismeri el az alkotmánybíróságot, és a testület átalakítását tervezi.
Swieczkowski közlésére reagálva Donald Tusk egy rövidfilmet tett közzé az X-en, amelyen asztaliteniszt játszik. Közben a kamera mögött álló személy azt kérdezi: „Azt mondják, államcsínyt követtetek el?”. „Hagyjál békén, most komoly ügyek zajlanak itt, később foglalkozunk vele” – vetette oda Tusk.
Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke ebben az összefüggésben a szerda esti sajtóértekezletén kijelentette: a miniszterelnök, „mint látható, pingpongozik a munkahelyén”. Utalva arra, hogy a film végén Tusk nevető arca jelenik meg, Kaczynski megjegyezte: az ügy „egyáltalán nem nevetséges”, és remélhetőleg „eljön az ideje, hogy az urak abbahagyják a nevetést”.
Swieczkowski lépését a PiS elnöke rendkívüli súlyúnak nevezte. A bejelentés megfelelő reagálás az országban fennálló helyzetre – fogalmazott. Lengyelországban erőszakosan vették át az állami intézményeket, köztük a közszolgálati televíziót, az ügyészséget – fejtette ki, majd hozzátette: „olyan helyzettel van dolgunk, hogy a jog igazából nem érvényesül”.
A román alkotmánybíróság (CCR) pénteken érvénytelenítette a november 24-én megtartott elnökválasztás első fordulójának eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat újraindítását. A döntés alapjául a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapítása szolgált, miszerint a választás eredményét külföldi beavatkozás, amely veszélyeztette a nemzetbiztonságot, befolyásolta – tájékoztatott a testület.
Megfellebbezhetetlen határozatában az alkotmánybíróság arra az alkotmányos előírásra hivatkozik, amely szerint „felügyeli a Románia elnökének megválasztásával kapcsolatos eljárás betartását és igazolja a szavazás eredményét”. Az alkotmánybíróság egyhangúlag elfogadott döntésében Románia kormányára bízta, hogy dolgozza ki az elnökválasztás megismétlésének menetrendjét.
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Johannis román államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy „Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A választás eredményét szombaton állapították meg, ezt követően az ellenzék tüntetéseket szervezett, Szalome Zurabisvili elnök pedig az alkotmánybírósághoz fordult.
Az alkotmánybírósághoz fordult Szalome Zurabisvili grúz elnök, miután a választási bizottság megállapította, hogy az eddigi kormánypárt, a Grúz Álom nyerte az október 26-án tartott választást – közölte Eka Beszelija, Zurabisvili jogi képviselője az MTI beszámolója szerint. Az elnök fellebbezésében arra kéri a testületet, hogy semmisítsék meg a parlamenti választások eredményét, a szavazás általános jellegének és a szavazás titkosságának széles körű megsértése miatt.
A Grúz Álom a szavazatok 53,93 százalékát szerezte meg az október végi választáson. A pártot az ellenzék oroszbarátsággal és tekintélyelvűséggel vádolja, és azzal, hogy le akarja téríteni az országot az euroatlanti integráció útjáról. A választásokon az ellenzéki szövetség a voksok 37,79 százalékát kapta, azonban csalásra hivatkozva megtámadták a választások eredményét, az Európai Unió pedig vizsgálatot követelt a szabálytalanságok vádjával kapcsolatban.
Az új parlament alakuló ülését hétfőn tartják, az ellenzék azonban nem hajlandó részt venni, Zurabisvili pedig arra figyelmeztetett, hogy nem fogja aláírni a törvényhozás összehívásáról szóló rendeletet, de Irakli Kobahidze miniszterelnök erre reagálva közölte, felülbírálja az elnök döntését.
A Legfelső Tanács kinevezte az Alkotmánybíróság új bíráját, Szerhij Rizniket. A hírt Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő közölte.
A döntést 276 képviselő támogatta, összesen 3 jelölt közül válaszottak.
2019 áprilisa óta Riznik az ukrán Alkotmánybíróság Tudományos Tanácsadó Testületének elnökhelyettesi pozícióját töltötte be. 2021 júniusában nevezték ki az Lembergi Nemzeti Egyetem tudományos és pedagógiai munkájáért és nemzetközi együttműködéséért felelős rektorhelyettesi posztra.
Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy Zoran Milanovic államfő az alkotmánybíróság március 18-i döntését sértette meg a választási kampány során tett nyilatkozataival és viselkedésével. A döntés értelmében Milanovic nem vehetett volna részt a parlamenti választásokon sem, és nem lehet részese semmilyen politikai párt tevékenységének. Ezért nem vehet részt a leendő kormány megalakításában, és nem jelölhető miniszterelnöknek vagy kormányfőnek.
Hozzátette: az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel és az elnöki hatáskörrel.
A mostani döntésével az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a választási eljárás mindig a valódi politikai demokrácia iránti elkötelezettség legfontosabb próbája, amely az alkotmányban testesül meg.
„Milanovic a teljes választási kampány során az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, és megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert, mint az alkotmány legfőbb értékét” – állapította meg a testület.
Az alkotmánybíróság tehát a választások alkotmányosságának és törvényességének ellenőrzése során fennálló alkotmányos jogköréből, valamint az alkotmány őreként fennálló általános felügyeleti jogköréből kiindulva megállapította: a köztársasági elnök nyilatkozatai és magatartása, illetve, hogy korábban, a 2024. március 18-i figyelmeztetésnek megfelelően nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről, olyan helyzetbe hozta saját magát, miszerint nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő – olvasható az alkotmánybíróság határozatában.
A döntés mellett kilenc alkotmánybíró szavazott, hárman ellene voltak, egy bíró pedig nem vet részt a pénteki ülésen.
Milanovic az alkotmánybíróság márciusi döntése után a többi között gengsztereknek nevezte az alkotmánybíróság tagjait, akik – mint mondta – a HDZ szolgálatában állnak, és akikkel a választások után le fognak számolni.
A parlamenti választások kampányában többször is elmondta, hogy miniszterelnök lesz, még arról is beszélt, kiket látna szívesen az általa vezetett kormányban.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy Zoran Milanovic államfő az alkotmánybíróság március 18-i döntését sértette meg a választási kampány során tett nyilatkozataival és viselkedésével. A döntés értelmében Milanovi...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1713603000
[modified] => 1713557885
)
[title] => Horvátországban az alkotmánybíróság megtíltotta Zoran Milanovic államfőnek, hogy miniszterelnök vagy kormányfő legyen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110404&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110404
[uk] => 110409
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 38902
[image] => Array
(
[id] => 38902
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[original_lng] => 250064
[original_w] => 1280
[original_h] => 864
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-300x203.jpg
[width] => 300
[height] => 203
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-768x518.jpg
[width] => 768
[height] => 518
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-1024x691.jpg
[width] => 1024
[height] => 691
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713547086:5
[_thumbnail_id] => 38902
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1406
[_oembed_12fe5fa792aad60e7809aed48849325f] =>
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Az alkotmánybíróságot érintő határozatot szavazott meg szerda este a lengyel parlamenti alsóház (szejm), a képviselők többsége által elfogadott dokumentumban lemondásra szólították fel a taláros testület tagjait.
A szöveg mellett a jelen lévő 437 képviselő közül 240-en szavaztak, 197 honatya ellenezte a határozat elfogadását, senki sem adott le tartózkodó szavazatot. Nemmel szavazott a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) jelen lévő 177 tagja, továbbá a PiS listájáról megválasztott Kukiz´15 párt három képviselője, a szintén ellenzéki Konföderáció 16 tagja és egy független képviselő.
A határozat szerint érvénytelen a 15 tagú taláros testület azon három bírájának mandátuma, akiket az előző, a PiS vezette kormány idején, 2015-ben választottak meg. Szabálytalannak minősítették Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök megbízatását is.
Felidézték: az alkotmánybíróságnál fennálló helyzet miatt az Európai Bizottság tavaly februárban kötelezettségszegési eljárást indított el Lengyelországgal szemben.
A taláros testület tevékenysége az utóbbi években olyan mértékben sértett alkotmányt és jogot, hogy képtelenné vált a normakontrollal összefüggő feladatainak teljesítésére – fogalmaztak. Ezért – mint írták – az alkotmánybíróságot újjá kell alakítani.
A határozatban lemondásra szólították fel az összes alkotmánybírót, ez a lépés – mint írták – a demokratikus változások folyamatához való csatlakozást jelentene.
Az alkotmánybíróság számos eddigi döntése jogilag hibás – vélték a képviselők, és úgy ítéltek meg, hogy a törvényesség elvét sértheti, ha a közigazgatási szervek a tekintettel lennének az ilyen végzésekre tevékenységük során.
A határozat az alkotmánybíróságot érintő jogszabálycsomag része, amelyet Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főügyész a kormánykoalíció politikusaival együtt hétfőn mutatott be. A csomag három törvény tervezetét is tartalmazza, amelyek közül az egyik az alaptörvény módosításáról szól. Ezeket a tervezeteket még nem nyújtották be a szejmbe.
A szerdai parlamenti vita során Krzysztof Szczucki, a PiS képviselője az alkotmánnyal szembeni merényletnek nevezte a határozatot. Hivatkozva arra, hogy az alkotmánybírákat a lengyel joggal összhangban a parlament választotta meg, és az államfő iktatta be, Szczucki aláhúzta: parlamenti határozat révén nem lehet érvényteleníteni az alkotmánybírósági döntéshozatali munkát és változtatni a testület összetételén.
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
Trükkös módon költötte a közpénzt a német kormány, de alkotmányt sértett vele, most azonban rácsapott az alkotmánybíróság a kabinet kezére, s bezárta a pénzcsapot. Mindez kihat az európai politikára is: ha a számlát mindig mindenért álló Németország kifogy a pénzből, erősen kérdésessé válik, hogy miből támogatná majd Ukrajnát, és ezt hogyan tálalná az Európai Bizottságnak, amely a költségvetés felülvizsgálatának keretében több pénzt kér az uniós tagállamoktól – elsősorban a németektől.
Súlyos döntést hozott a karlsruhei székhelyű német alkotmánybíróság: alkotmányellenesnek ítélt és megsemmisített egy tavalyi költségvetés-módosítást, ezzel bezárta a kiskaput a kormánykoalíció, azon belül is a végtelen költekezést pártoló Zöldek pénzszórása előtt.
A Covid-válság alatt, 2021-ben a német törvényhozás, a Bundestag még Angela Merkel kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormánya alatt, egy költségvetés-módosítással 60 milliárd eurós hitelfelvételről döntött. A 22,6 ezer milliárd forintra rúgó összeg valamelyest meghaladja a magyar költségvetés kiadási főösszegének felét, de ez még német viszonylatban is óriási pénzt jelent.
Jelentős részben ebből kívánták finanszírozni azokat a lakosság és a vállalkozások felé folyósított Covid-segélyeket, amelyekkel sikerült elkerülni a német gazdaság teljes összeroppanását.
A német alkotmány 2009 óta úgynevezett adósságfékkel korlátozza Németország eladósodását: a 16 tartomány kormányai számára tilos új hitelt felvenni, a szövetségi költségvetés pedig legfeljebb a nominális GDP 0,35 százalékát nem meghaladó mértékben adósodhat el évente. A 60 milliárd euró a GDP 0,35 százalékát természetesen messze meghaladja; erre a hitelfelvételre csak azért volt lehetőség, mert az adósságféket válság esetén nem kötelező alkalmazni.
Igen ám, de ezt a pénzt aztán nem a Covid-segélyekre ment el: 2022-ben az új, Olaf Scholz vezette szociáldemokrata-zöld-liberális kormány úgy döntött, hogy a válság elmúltával a pénzt inkább betenné a klíma- és átalakulási alapba, s ezt meg is szavazta a Bundestag.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusai nehezményezték, hogy ezzel a kormány megkerülte az adósságféket. A hitelt egy válságos évben a válság leküzdésére vették fel az adósságfék kivételeire hivatkozva, majd az eredetitől teljesen eltérő célokra használták fel egy nem válságos évben, amikor az adósságfék alól már nem volt kivétel. Ezért beadvánnyal fordultak az alkotmánybírósághoz, amely most úgy határozott, szép próbálkozás, de ez az adósságfék alkotmánysértő megkerülése, nem lehet csak úgy szórni mindenfelé a válságkezelésre szánt közpénzt.
Úgy tűnik, a kormánypártok sejthették, hogy tilosban járnak – legalábbis erre utal Katja Mast, a legnagyobb kormánypárt, a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti ügyvivőjének reakciója, aki szerint készültek erre a forgatókönyvre, így ez nem fogja borítani a következő évi költségvetés elfogadásának folyamatát.
Ennyire azért nem ígérkezik egyszerűnek a helyzet.
Bár a 60 milliárd euró valószínűleg még nem fogyott el teljesen, a következő évi költségvetést azonban már enélkül a pénz nélkül kell megtervezni. Ennél pedig még fontosabb a precedens: Németország a továbbiakban nem teremthet magának pénzügyi mozgásteret úgy, hogy az alkotmányos adósságféket megkerülve mindenféle alapokat hoz létre, majd megváltoztatja azok felhasználásának célját.
Ez kihathat a német bel- és külpolitikára egyaránt. A Németországot kormányzó koalícióban súlyos ellentét feszül a Németország hitelképessége és gazdasági stabilitása érdekében az adósságfékhez ragaszkodó Szabad Demokrata Párt (FDP) és a hatalmas klímaköltekezést pártoló Zöldek között. Előbbi párt elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszterként őrzi a kassza kulcsát; a gazdasági minisztérium ugyanakkor az alkancellár, Robert Habeck kezében van. Az, hogy az adósságféket formailag betartották, de tartalmilag megkerülték, jó kompromisszum volt kettejük között – de ilyet többet nem csinálhatnak, új megegyezést kell találniuk.
S magától értetődik, hogy mindez kihat az európai politikára is: ha a számlát mindig mindenért álló Németország kifogy a pénzből, erősen kérdésessé válik, hogy miből támogatná majd Ukrajnát, és hogyan tálalná a német kormány az Európai Bizottságnak, amely a költségvetés felülvizsgálatának keretében több pénzt kér az uniós tagállamoktól, vagyis elsősorban a németektől – olvasható a Mandineren.
[type] => post
[excerpt] => Trükkös módon költötte a közpénzt a német kormány, de alkotmányt sértett vele, most azonban rácsapott az alkotmánybíróság a kabinet kezére, s bezárta a pénzcsapot. Mindez kihat az európai politikára is: ha a számlát mindig mindenért álló Németorsz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1700166300
[modified] => 1700150796
)
[title] => Bedugultak a német pénzcsapok, kérdésessé vált, hogy miből támogatnák Ukrajnát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=95526&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 95526
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 95527
[image] => Array
(
[id] => 95527
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz.jpg
[original_lng] => 131995
[original_w] => 1440
[original_h] => 810
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1700143596:12
[_thumbnail_id] => 95527
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1794
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3cf100f56a4936f4fc67295b86109d94] =>
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
