Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt kedden finn hivatali partnerével, Alexander Stubb államfővel, akivel – közlése szerint – megosztotta Donald Trump amerikai elnökkel hétfőn folytatott megbeszélésének részleteit, és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy nyomást kell gyakorolni Oroszországra viselkedésének megváltoztatása érdekében – írja az MTI.
„A kulcsfontosságú pont az, hogy a békére irányuló diplomáciának jól összehangoltnak kell lennie, és konkrét eredményekre kell törekednie” – hangsúlyozta Zelenszkij az X-en. Úgy vélte, hogy Oroszország igyekszik időt nyerni a háború és a megszállás folytatásához. Hozzátette: partnereivel azon dolgozik, hogy nyomásgyakorlással rávegyék Oroszországot viselkedésének megváltoztatására.
„Nem kétséges, hogy a háborút tárgyalóasztal mellett kell befejezni.”
„Az asztalon lévő javaslatoknak világosaknak és reálisaknak kell lenniük. Ukrajna kész bármilyen tárgyalási formátumra, amely eredményeket hoz. Ha pedig Oroszország továbbra is irreális feltételeket támaszt és akadályozza az előrehaladást, annak komoly következményei lesznek” – figyelmeztetett Zelenszkij.
A déli Herszon megye közigazgatási hivatala a Telegramon arról adott hírt, hogy reggel Oroszország újfent tüzérséggel támadta a megyeszékhelyt, Herszon városát. Az ágyúzások következtében négy ember sérült meg. A hivatal közölte továbbá, hogy az orosz erők csapást mértek Herszonban egy civil személyszállító autóbuszra, és a támadásban öten sebesültek meg.
Az Oroszországgal határos, északkelet-ukrajnai Szumi megye ügyészi hivatala a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok dróntámadást intéztek békés lakosok ellen Szumi megyében humanitárius segélyosztás közben, aminek következtében két ember megsérült. Oleh Hrihorov, Szumi megye kormányzója a Szuszpilne közszolgálati televízióban elmondta, hogy a régió orosz támadásoktól veszélyeztetett térségéből több mint 86 ezer lakost kell kimenekíteniük.
Kiemelte, hogy 60 százalékukat, azaz több mint 52 ezer főt már evakuáltak 202 településéről.
Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az éjjel 108 drónnal támadta Ukrajnát, amiből 93-at a légvédelem semlegesített. A kijevi katonai vezetés keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 976 ezret, az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek – egyéb haditechnikai eszközök mellett – egy orosz harckocsit, 58 tüzérségi rendszert és 118 drónt.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 177 összecsapást rögzítettek a fronton. Az orosz csapatok különösen aktív offenzívát folytatnak Donyeck megyében, Pokrovszknál – ahol az ukrán erők 72 ellenséges támadást vertek vissza –, valamint Liman és Novopavlivka térségében, ahol 45-ször bocsátkoztak harcba a szemben álló csapatok.
Finnország támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételét a közelgő NATO-csúcstalálkozón, amelyet június 24–25-én rendeznek Hágában – erről Alexander Stubb finn elnök nyilatkozott.
Stubb elmondta, hogy a hétvégén két fontos telefonbeszélgetést folytatott: szombaton Donald Trump amerikai elnökkel, vasárnap pedig Volodimir Zelenszkijjel.
Zelenszkij türelmes, míg Trump kezdi elveszíteni a türelmét… Putyinnal szemben
– jegyezte meg a finn elnök.
Stubb egy héttel korábban is egyeztetett mindkét vezetővel. Elmondása szerint az elmúlt két hét fejleményei pozitív változásokat jeleznek Ukrajna számára.
Kiemelte, hogy Finnország határozottan támogatja Zelenszkij meghívását a NATO-csúcsra.
Alexander Stubb finn elnök a befolyását kihasználva rávette Donald Trump amerikai elnököt, hogy vizsgálja felül az Oroszország gazdasági és katonai erejéről alkotott nézetét – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság megjegyezte, hogy Stubb azon kevés európai vezető egyike, akiknek a véleményére Trump odafigyel. A finn elnök a tallinni biztonságpolitkai konferencián elismerte, hogy a Trumppal folytatott május 17-i megbeszélésén megpróbálta világossá tenni, hogy Oroszország már nem nagyhatalom, „legalábbis gazdasági értelemben”.
A finn vezető megjegyezte, hogy Oroszország gazdasága „kisebb, mint Olaszországé, valamivel nagyobb, mint Spanyolországé”, „a kamatlába meghaladja a 20%-ot, és tartalékai kimerültek”. Ugyanakkor Oroszország katonailag „három évvel ezelőtt meg akarta tagadni Ukrajna független szuverenitását és területi integritását”, de idén csak 1%-ot haladt előre. „Tehát ez már nem egy olyan ország, amelyet nagyhatalomnak lehetne tekinteni” – jelentette ki.
Stubb szerint ezeket az üzeneteket el kell juttatni Washingtonba, és továbbra is együtt kell működni az amerikai kormánnyal. „Trump világnézete nem áll olyan messze attól, amit a 19. századi „hatalmi koncerten” láttunk – a nagyhatalmak hol a verseny, hol az együttműködés korszakában. Meg kell győznünk az amerikai kormányzatot arról, hogy a szabadkereskedelem és a közös szabályok jobbak, mint a tranzakciós megállapodások, és meg kell mutatnunk, hogy komolyan vesszük az európai védelmet, és hogy biztonságszolgáltatók vagyunk, nem pedig biztonságfogyasztók” – tette hozzá.
A finn elnök azt mondta, hogy Trumpnak és Putyinnak, akik május 19-én telefonbeszélgetést terveznek, nem szabadna Ukrajna sorsáról dönteniük Volodimir Zelenszkij elnök megkerülése nélkül. Azt is közölte, hogy a telefonhívás sikerétől függően Lindsey Graham és Richard Blumenthal amerikai szenátorok ezen a héten szankciócsomagot terjesztenek a Kongresszus elé, hogy fenntarthatatlanná tegyék Oroszország pénzügyeit. Stubb szinte napi kapcsolatban áll Grahammel, aki a szankciós csomagot „pusztítónak” nevezi.
Alexander Stubb azt mondta: „Ha mindent össze kellene vennünk, azt mondhatnánk, hogy Zelenszkij türelmes, Trump elnök pedig kezdi elveszíteni a türelmét, de a helyes irányba halad, ami Oroszország felé vezet.”
Alexander Stubb finn köztársasági elnök szerint április 20. megfelelő időpont lehetne egy feltétel nélküli és teljes tűzszünet bevezetésére Ukrajnában – számolt be a finn Yle közszolgálati csatorna.
Stubb, aki a napokban találkozik a brit Munkáspárt vezetőjével, Sir Keir Starmerrel, elmondta: korábban hét órán át tárgyalt Donald Trumppal. A beszélgetés során szó esett többek között a NATO-tagságról és Európa saját biztonságáért viselt felelősségéről is.
A finn elnök hangsúlyozta, fontos cél a tűzszünet mielőbbi elérése, s országa szerint április 20-a lehetne a megfelelő dátum a harcok felfüggesztésére:
„Miért épp április 20? Mert szükség van egy határidőre. Ez egybeesik a húsvéti időszakkal, és addigra Donald Trump már három hónapja hivatalban lesz”
A finn elnök azt is hozzátette, hogy Donald Trump egyre nagyobb türelmetlenséggel szemléli Oroszország halogatását a tűzszünettel kapcsolatban:
„[Trump] kifejezetten frusztrált az orosz viselkedés miatt – a taktikázás, a feltételek állandó változtatása nagyon jellemző rájuk. Megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy ez teljesen normális orosz viselkedés. Először tárgyalunk valamiről – aztán ismét megváltoztatják a feltételeket”
Finnország 2023-ban hivatalosan is a NATO tagjává vált, nem sokkal később pedig Svédország is csatlakozott az észak-atlanti szövetséghez. A két ország korábban hosszú ideig katonai semlegességet képviselt, de ezt az álláspontjukat Oroszország Ukrajna elleni háborúja alapjaiban megváltoztatta.
Alexander Stubb finn elnök és Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai háborúról és egyéb kérdésekről tárgyalt a floridai Mar-a-Lago birtokon golfozás közben szombaton – tájékoztatott a The Kyiv Independent.
A finn kormány közleménye szerint Stubb „nem hivatalos” látogatása reggelit, ebédet és egy közös golfjátszmát foglalt magában. „A találkozón az elnökök a finn-amerikai kapcsolatokról, valamint aktuális kül- és biztonságpolitikai kérdésekről, köztük Ukrajnáról tárgyaltak.”
Stubb egy korábbi interjúban dicsérte Trump Ukrajnával kapcsolatos tűzszüneti erőfeszítéseit, de hozzátette: „Soha ne becsüld alá az oroszok képességét a tűzszünet megszegésére”.
A találkozót követően Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok finn jégtörő hajókat vásárol, ami kulcsfontosságú az északi-sarkvidéki amerikai jelenlét erősítéséhez. A bejelentés egy nappal JD Vance alelnök vitatott grönlandi látogatása után történt. Trump az NBC Newsnak adott interjúban megerősítette Grönland megszerzésére irányuló ambícióit, kijelentve: „Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, 100 százalék.”
Volodimir Zelenszkij elnök kedden finnországi látogatásra Helsinkibe érkezett, a repülőgépe a Helsinki-Vantaa repülőtéren landolt – számolt be az rbc.ua hírportál a Helsingin Sanomat című finn lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij a Finnországi látogatása során a tervek szerint találkozik Alexander Stubb finn elnökkel, valamint számos finn vezetővel.
Az ukrán elnök látogatásának napirendjén szerepel a kétoldalú tárgyalások és a küldöttségek tárgyalásai az elnöki palotában megtartott köszöntőt követően.
A Zelenszkij látogatásának szentelt sajtótájékoztatót szerdán, helyi idő szerint 11:30 órakor tartják. Később szerdán az ukrán államfő részt vesz egy rendezvényen a Helsinki Egyetemen, ahol Stubb mond beszédet.
Finnország a teljes körű invázió kezdete óta aktívan támogatja Ukrajnát humanitárius, pénzügyi és haditechnikai téren.
Volodimir Zelenszkij és Olekszandr Stubb elnök tavaly áprilisban kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá, amely hosszú távú támogatást biztosít Helsinki részéről, és elmélyíti a két ország közötti együttműködést.
Ukrajna automatikus NATO-tagságát javasolta Alexander Stubb finn elnök egy interjúban arra az esetre, ha Oroszország megsértene egy majdani tűzszünetet.
Miért ne tegyünk nekik lehetővé inkább egy de facto csatlakozást a NATO-hoz? – tette fel a kérdést Stubb a CNN amerikai hírtelevíziónak hétfőn késő este adott interjúban.
A finn államfő kifejtette: „ez lényegében azt jelentené, hogy amikor a tárgyalások majd véget érnek és megállapodnak egy békeszerződésről, akkor ebben a megállapodásban ki lehetne kötni, hogy ha Oroszország megsérti a tűzszünetet vagy újra megtámadja Ukrajnát, akkor Ukrajna automatikusan a NATO tagjává válna”.
„Úgy gondolom, ez kellőképpen erős biztonsági háló lenne” – tette hozzá.
Alexander Stubb finn elnök kategorikusan nem ért egyet Donald Trump amerikai elnök kijelentéseivel, számolt be a Yle.
„Finnország minden lehetséges eszközzel támogatja Ukrajnát. Finnország támogatja az ukrán alkotmányt és a demokratikusan megválasztott elnököt, Volodimir Zelenszkijt”, hangsúlyozta.
„Az agressziós háborút kizárólag Oroszország és Putyin elnök indította el. Az a feladatunk, hogy megbeszéljük Trumppal, hogy milyen következményekkel jár, ha Putyin eléri a szándékát”, mondta Stubb.
A finn elnök úgy véli, Európa számára most rendkívül fontos feladat az USA meggyőzése arról, hogy Ukrajna nem veszítheti el a háborút.
A vezetők megerősítették Ukrajna védelmi képességeit, biztonsági garanciákat és a Oroszország elleni szankciók szigorítását, és egyeztették a következő találkozók időpontjait.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke találkozott Finnország elnökével, Alexander Stubbal a Davosi Világgazdasági Fórumon. Erről az államfő sajtószolgálata tájékoztatott.
A vezetők megvitatták Ukrajna védelmi képességeinek megerősítését, biztonsági garanciákat és az Oroszország elleni szankciók szigorítását, valamint egyeztették a következő találkozók időpontjait.
Ukrajna NATO-tagságba vonatkozó meghívása kiemelt szerepet kapott, mint a legfontosabb és leghatékonyabb biztonsági garancia.
Folytatjuk Ukrajna támogatását. Ezzel kapcsolatban nincs kérdés. Mindez a ti függetlenségetekről, szuverenitásotokról és területi épségetekről szól. Csodáljuk, amit tesztek
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Alexander Stubb finn elnökkel. Az államfő ezt a Telegram-bejegyzésében közölte.
„Megbeszéltük az ukrán energetikai infrastruktúra elleni hatalmas orosz támadás következményeit, ami ismét megmutatta, hogy sürgősen meg kell erősíteni Ukrajna légvédelmi képességeit”, jegyezte meg az elnök.
Zelenszkij megköszönte Finnországnak, hogy készen áll az ukrán légvédelem képességeinek megerősítésére.
„Számunkra fontos, hogy Finnország határozottan támogassa Ukrajna szuverén jogát, hogy külső beavatkozás nélkül saját maga választhassa meg jövőjét, többek között azt a döntésünket, hogy csatlakozunk az EU-hoz és a NATO-hoz” – tette hozzá az államfő.
A felek egyetértettek abban is, hogy a stabilitás és a hosszú távú béke elérése érdekében valódi és hatékony biztonsági garanciákat kell nyújtani Ukrajnának.