Brüsszelbe utazik a szerb elnök, hogy találkozzon az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, ám a koszovói miniszterelnökkel nem hajlandó tárgyalni.
Aleksandar Vucic a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) reggeli műsorában beszélt arról, hogy Albin Kurtival azért nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, mert a koszovói kormányfővel nem lehet párbeszédet folytatni, a koszovói politikus ugyanis szerinte csak „monologizál”, nem hajlandó a valós párbeszédre.
Hozzátette: nem látja értelmi a brüsszeli útnak, de elmegy, mert különben azért fogják bírálni, hogy távol maradt.
A szerb elnök kijelentette: Szerbia nehéz helyzetben van, és óriási nyomás alatt áll, fel kell ugyanakkor mérni, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. Egyértelmű, hogy az országnak azért ilyen nehezek a körülményei, mert nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – húzta alá.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. A koszovói rendőrség később elfogott egy szerb férfit, akit a támadások legfőbb szervezőjének tart, majd további személyeket is letartóztatott.
Ezzel párhuzamosan múlt szerdán három koszovói rendőrt fogtak el a szerb hatóságok Közép-Szerbiában. A szerb ügyészség fegyverek és robbanószerek illetéktelen előállításával, birtoklásával, hordozásával és kereskedelmével vádolja őket, és nyomozást rendelt el az ügyben. Pristina szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, gyakorlatilag „elrabolták” őket.
A kialakult feszültség miatt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelbe hívta Aleksandar Vucicot és Albin Kurtit. A koszovói kormányfő közölte, hogy részt vesz a találkozón, a szerb elnök azonban kedden még azt mondta, nem megy el, csütörtökön pedig ezt úgy módosította, hogy csak Kurtival nem hajlandó tárgyalni.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban máig nem történt.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
A szerb elnök utódját is bejelentette, akit maximális támogatásáról biztosított Aleksandar Vucic, aki a héten minden idők legnagyobb szerbiai tömegrendezvényét hívta össze.
Aleksandar Vucic szerb elnök lemondott a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnöki tisztségéről. A szerb köztársasági elnök Milos Vucevic védelmi minisztert jelölte a pártelnöki tisztségre– írja a Sputnik Srbija.
Tudom, mennyire hűséges az SNS-hez és a független, virágzó Szerbia eszméjéhez. Biztos vagyok benne, hogy az én és az önök támogatásával még többre lesz képes– jelentette ki utódáról Aleksandar Vucic, aki egészen 2012 óta vezette a pártot.
Aleksandar Vucic lemondását már pénteken Belgrádban bejelentette azon a nagygyűlésen, amelyet azért hívott össze, hogy összetartásra szólítsa fel Szerbia népét.
Akkor azt ígérte, hogy az általa vezetett Szerb Haladó Párt szombati tisztújító közgyűlésén lemond a pártelnökségről, ám a SNS tagja marad. Egyben arra kért mindenkit, hogy támogassa az egy hónap múlva megalakítandó Népi Mozgalom Szerbiáért nevű szervezetet, amely pártok felett álló politikai mozgalomként jön létre.
Szerbiának egységre és összefogásra van a leginkább szüksége most sokkal inkább, mint bármikor korábban – mondta el szintén a pénteki nagygyűlésen a szerb köztársasági elnök, amit azért hívott össze, hogy összetartásra szólítsa fel Szerbia népét.
A Remény Szerbiája nevű rendezvényen a szakadó eső ellenére a becslések szerint mintegy kétszázezren vettek részt pénteken. Nemcsak Szerbiából, hanem Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból és Észak-Macedóniából is érkeztek az elnökkel szimpatizáló emberek. A szervezők korábbi közlése szerint ez volt minden idők legnagyobb tömegrendezvénye Szerbiában.
Aleksandar Vucic beszéde előtt a tömeg egyperces néma csenddel emlékezett arra a 18 áldozatra, akiket május elején két ámokfutó gyilkolt meg.
Május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további öt diákot megsebesített. A fiú pszichiátriai megfigyelés alá került. Az iskolai ámokfutás másnapján egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lelőtt nyolc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén. A férfi beismerte tettét, azt mondta, meg akarta félemlíteni a környéken élőket.
A tömeggyilkosságok után a szerb kormány több intézkedést is bejelentett, például a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre történő csökkentését, valamint a fegyvertartási és -viselési szabályozás szigorítását. Emellett egy hónapon át büntetlenül adhatják át fegyvereiket és lőszereiket azok, akik eddig illegálisan birtokolták azokat. Az elnök beszédében közölte, hogy eddig több mint ötvenezer fegyvert és robbanóeszközt adtak át.
Csalódottságának adott hangot Aleksandar Vucic szerb elnök kedden azért, mert egy nappal korábban Ukrajna képviselője tartózkodott, amikor az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Koszovó felvételéről szavazott.
A szerb elnök belgrádi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy Szerbia mindig Ukrajna területi egységének megőrzése mellett állt ki, sosem tartózkodott a kérdést illetően, és amikor Szerbia területi integritásáról van szó, akkor az ukrán fél tartózkodik. „Ez a döntés nem volt véletlen, az ukrán képviselők ugyanis szünetet kértek, hogy egyeztessenek a szavazás előtt az amerikai és európai szövetségeseikkel, és csak ezt követően döntöttek úgy, hogy tartózkodnak Szerbia területi integritását illetően” – magyarázta a szerb elnök.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Az Európai Unió öt tagországa – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Ciprus és Görögország szerint sem önálló állam Koszovó. A hétfői szavazáson ennek ellenére Szlovákia és Görögország is tartózkodott. A szerb elnök a szomszédos országok közül Bosznia-Hercegovinát azért bírálta, mert tartózkodott, Montenegrót pedig azért, mert egyértelműen Koszovó felvételére szavazott.
Aleksandar Vucic egyben háláját fejezte ki Magyarországnak, amiért nemmel szavazott Koszovó felvételére. Mint mondta, Koszovó támogatói számítottak Budapest igen-szavazatára, így a magyarok lépése váratlanul érte őket. Kiemelte: a múlt szombaton, amikor Orbán Viktor Belgrádban járt, megkérte a magyar miniszterelnököt, hogy vegye figyelembe Szerbia álláspontját is, és Vucic azt várta, hogy Magyarország képviselője talán tartózkodik majd.
„Szerbia legnagyszerűbb barátainak bizonyultak, ellene szavaztak” – húzta alá Aleksandar Vucic, aki Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is köszönetet mondott azért, mert ilyen egyértelműen álltak ki Szerbia mellett.
A 46 tagú Európa Tanács Miniszteri Bizottsága végül 33 igen és hét nem szavazat mellett elfogadta Koszovó tagfelvételi kérelmét, és azt az Európa Tanács Közgyűlésének továbbította.
A szerb kormány keddi ülésén is Koszovó Európa Tanácsba való esetleges felvétele volt a téma, az ülésen részt vett az államfő is. Sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormánnyal arról egyeztetett, hogy a hétfői szavazás tükrében milyen változásokra lesz szükség Szerbia külpolitikájában. A baráti országokat jobban kell tisztelnünk – emelte ki a kormányülés eredményének egy fontos pontját az államfő. Hozzátette: a kölcsönösség elvére kell helyezni a hangsúlyt. „Ha valaki nem tiszteli a területi egységünket, mi miért tisztelnénk az övékét? Miért védenénk valaki területi egységét minden áron, ha ők a miénk ellen vannak? Ezek nem tektonikus, de mély és alapvető változások lesznek a politikánkban és az országunk iránti felelősségteljes viszonyulás terén” – húzta alá.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
A Nyugat nem értette meg a koszovói szerbeket, nem akarta meghallgatni őket, a koszovói szerbek pedig a vasárnapi észak-koszovói polgármester-választástól történő távolmaradással üzentek a nemzetközi közösségnek és a pristinai vezetésnek is – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök hétfőn Belgrádban, amikor a vasárnapi koszovói választások eredményét értékelte.
Miután a szerb kisebbség bojkottálta a vasárnapi voksolást, a részvételi arány csupán 3,47 százalékos volt a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban. Helyi jelentések szerint a 45 095 szavazásra jogosult közül 1567 járult az urnák elé, és közülük mindössze 13 volt szerb nemzetiségű.
Aleksandar Vucic szerint a szavazás bojkottja „békés politikai felkelés” volt, a helyi szerbek így mutatták ki elégedetlenségüket a „megszállókkal” szemben. A szerb elnök szerint a koszovói szerbek megmutatták, hogy melyik országban szeretnének élni, és kit tartanak vezetőiknek.
Mint mondta, a szerbek megmutatták, hogy más bánásmódot szeretnének, több tiszteletet, valódi párbeszédet, és nem rájuk erőltetett megoldásokat.
A szerb köztársasági elnök felháborodásának adott hangot azért is, mert az Európai Unió szerint a választások rendben zajlottak le, ugyanakkor Brüsszel sajnálatát fejezte ki, hogy nem minden párt és nem minden közösség élt demokratikus jogával. Aleksandar Vucic szerint viszont az alacsony részvételi arány és a szerbek távolmaradása éppen arra mutatott rá, hogy egyáltalán nem rendben zajlott a választási folyamat.
Koszovó északi részén azért kell előrehozott önkormányzati választást tartani, mert az ott élő szerb kisebbség tagjai tavaly novemberben úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből. Amiatt tiltakoztak, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni.
A szerbek közölték, hogy mindaddig nem térnek vissza az intézményekbe, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, s amíg nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Ennek megalakításáról már az idén is egyeztetett a szerb államfő és a koszovói kormányfő, Brüsszel pedig arra vár, hogy ez mihamarabb megtörténjen, egyelőre azonban nem történt előrelépés.
Aleksandar Vucic szerb elnök szerint azért nem halasztották el a voksolást, még ha nem is voltak meg a megfelelő körülmények, mert így május másodikán, amikor ismét tárgyalóasztalhoz ül Brüsszelben a szerb és a koszovói fél, Albin Kurti koszovói miniszterelnök azt mondhatja, nincsenek is szerb önkormányzatok Koszovóban, amelyek létre akarnák hozni a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét, hiszen minden településnek albán vezetése van. A szerb köztársasági elnök hétfőn közölte, május 2-án valószínűleg elutazik Brüsszelbe, és ismertetni fogja a szerb álláspontot a választásokkal és a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségével kapcsolatban is. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy szerinte nem lesz eredményes a találkozó, a mostani események pedig csak egy még mélyebb válság előszelének számítanak.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül további ötvenezren laknak az ország más részein, szórványban.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Május 27-től már nem Aleksandar Vucic lesz a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke – jelentette be maga az államfő a belgrádi Prva televízióban csütörtök este.
Mint mondta, pártja május végén tart tisztújító közgyűlést, és ő már nem akar indulni a pártelnöki posztért, de tagságát fenntartja. Kiemelte: június végén megalakítja széles körű mozgalmát, a Népi Mozgalom Szerbiáért nevű szervezetet.
Leszögezte, hogy ez egy pártok felett álló mozgalom lesz, tehát nemcsak a Szerb Haladó Párt tagjai léphetnek be, hanem mindazok, akik fontosnak tartják Szerbia felemelkedését.
A politikus közölte: egyelőre nem tudja, hogyan fog kinézni a Szerb Haladó Párt vezetősége, de szerinte az SNS-ből hamarosan kilépnek azok, akik elvesztették vezető beosztásukat, funkcióikat.
Aleksandar Vucic az utóbbi hetekben országjáró körúton vett részt, amelynek során ismertette a létrehozandó mozgalom céljait. Mint mondta, ennek a politikán túlmutató kezdeményezésnek a célja a különböző pártok szimpatizánsainak, valamint a párton kívülieknek az egyesítése lenne. Azokat tömörítené, akik Szerbiát stabil, szabad, a kihívásoknak ellenálló, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó és biztos jövőt garantáló országnak látják.
A Prva televízió ellenzéki bírálatokra vonatkozó kérdésére válaszolva Aleksandar Vucic közölte: ha nem tartják legitimnek az államfői megbízatását, kezdeményezzék a visszahívását a parlamentben. Rámutatott, hogy ehhez a 250 tagú képviselőház kétharmados támogatására van szükség, az ellenzéknek pedig csak 85 képviselője van.
Hozzátette: ha szükséges, a Szerb Haladó Párt biztosítja a kétharmadhoz szükséges további szavazatszámot.
Ezt követően viszont népszavazást fognak tartani, hogy kiderüljön, a szerb állampolgárok szerint legitim-e az államfő kinevezése, és szeretnének-e elnökcserét.
„Mindaddig elnök maradok, amíg a nép ezt akarja. Amikor a nép úgy gondolja, hogy áruló és tolvaj vagyok, aki nem az ő érdekeikért küzd, akkor szűnök meg államfőnek lenni” – fogalmazott Aleksandar Vucic, akinek a második köztársasági elnöki megbízatási ideje 2027-ben jár le, és a szerbiai alkotmány értelmében nem indulhat újra az államfői székért.
Poland's agriculture minister has resigned amid ongoing protests by farmers Announcing his departure, Henryk Kowalczyk said "it is very clear that the basic demand of farmers [regarding Ukrainian grain imports] will not be met by the European Commission" https://t.co/OXaWpYaApz
— Notes from Poland ?? (@notesfrompoland) April 5, 2023
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Olekszandr Vučić, Szerbia elnöke kijelentette, arra számít, hogy az Oroszországgal vívott teljes körű háború kapcsán Ukrajna gyorsított eljárással csatlakozik az Európai Unióhoz. Elmondása szerint valószínű, hogy ez év júniusában „Ukrajna rátér az európai útra” – írta az UNN Olekszandr Vučić a Pink tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
„Úgy gondolom, hogy meghozzák az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások azonnali megkezdéséről szóló döntést, mert kiírják a pályázatot a NATO vezetői posztjára, az USA pedig egy speciális blokkot hoz létre: Lengyelország, a balti országok és Ukrajna – azon országok, amelyek nagyobbak, mint Franciaország és Németország. Világossá válik, hogy ők lesznek a legerősebbek Európában, és az Egyesült Államok közvetlen vezetése alatt állnak” – mondta Vučić.
A szerb elnök úgy véli, hogy Ukrajnának „nem lesz könnyű, vagy inkább szinte lehetetlen” katonai értelemben Oroszországot legyőzni, ezért Kijev „nagy lendületvételt vár az európai úton”.
„Az archívumban megnézhetik azt a nyilatkozatomat, amikor Szocsiban voltam Putyinnal, és akkor azt mondtam, hogy sok bonyolult helyzet van kialakulóban világszerte, és féltem a világ sorsát. Nem azért, mert Putyin mondott nekem valamit. Megértettem, mi fog történni Ukrajnában. Erről Putyin nem beszélt. Akkor talán még három perc sem volt, hogy Ukrajnáról beszélt. Aztán rájöttem, hogy a döntés megszületett” – mondta Olekszandr Vučić.
[type] => post
[excerpt] => Olekszandr Vučić, Szerbia elnöke kijelentette, arra számít, hogy az Oroszországgal vívott teljes körű háború kapcsán Ukrajna gyorsított eljárással csatlakozik az Európai Unióhoz. Elmondása szerint valószínű, hogy ez év júniusában „Ukrajna rátér az...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1680001680
[modified] => 1679949829
)
[title] => A szerb elnök Ukrajna felgyorsított EU-csatlakozására számít a háború miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=74470&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 74470
[uk] => 74366
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 74367
[image] => Array
(
[id] => 74367
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817.jpg
[original_lng] => 69571
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/95-main-v1674162817.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1679939029:5
[_thumbnail_id] => 74367
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1459
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5d0855ae7f1be5216526bdd0c703c29c] =>
?? #Finnish Defense Ministry Antti Kaikkonen rejects #Ukraine's request for Hornet fighters - Bild
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
A Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségének a megalakítása a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének a kulcsa, ez az előfeltétele minden normalizációs tervnek – közölte hétfőn Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, miután tárgyalt Miroslav Lajcákkal, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával. A köztársasági elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint a találkozón a szerb államfő kijelentette: a koszovói szerbek önkormányzatiságát biztosító szervezet felállítása a Koszovóban élő szerb kisebbség biztonságát és jogvédelmét garantálná.
Aleksandar Vucic leszögezte, hogy Szerbia felelősségteljesen és elkötelezetten áll hozzá a tárgyalásokhoz annak érdekében, hogy kompromisszumos és fenntartható megoldást találjanak, amely mindenki számára normális életet és jobb jövőt biztosítana.
A szerb elnök a közösségi médiában mindehhez azt tette hozzá, hogy
a Koszovóról és Szerbia európai jövőjéről szóló tárgyalás nehéz és tartalmas volt, és kedden is folytatódik. Az uniós különmegbízott hétfőn az ellenzéki parlamenti pártok képviselőivel is találkozott, akiknek szintén ismertette az európai megoldási javaslatot. Az N1 regionális hírtelevízió beszámolója szerint az ellenzéki politikusok a kormányt és az elnököt bírálták a találkozón, és elégedetlenségüknek adtak hangot, hogy az EU csupán egyetlen emberrel, Aleksandar Vucic államfővel tárgyal, mások hangját nem hallja meg.
Miroslav Lajcák múlt csütörtökön és pénteken Pristinában tartózkodott, ahol Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel tárgyalt a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat rendezéséről.
Josep Borrellnek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a kezdeményezésére Aleksandar Vucic és Albin Kurti szombaton Ohridban találkozik, hogy a kapcsolat rendezését célzó európai javaslat részleteiről tárgyaljon. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, ám a felek azóta sem hajtották végre az akkori megállapodások legfontosabb pontjait.
Az Európai Unió – főként az ukrajnai háború és a megváltozott geopolitikai viszonyok miatt – most már a végleges megállapodást sürgeti, és ennek érdekében 11 pontból álló javaslattal állt elő, amelyet elviekben mindkét fél elfogadott, ám a 11 pont végrehajtásának részletei és sorrendje még további tárgyalások témája. Ugyanakkor a megfogalmazottak között olyan elképzelések is szerepelnek, amelyeket egyik vagy másik fél utólag mégis elfogadhatatlannak nevezett, ezekről is egyeztetni kell még.
[type] => post
[excerpt] => A Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségének a megalakítása a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének a kulcsa, ez az előfeltétele minden normalizációs tervnek – közölte hétfőn Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, miután tárgyalt ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1678783320
[modified] => 1678752538
)
[title] => Szerb elnök: a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségének a megalakítása a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének a kulcsa
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=73173&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 73173
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 73174
[image] => Array
(
[id] => 73174
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic.jpeg
[original_lng] => 62937
[original_w] => 900
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic.jpeg
[width] => 900
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic.jpeg
[width] => 900
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic.jpeg
[width] => 900
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic.jpeg
[width] => 900
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1678745339:4
[views_count] => 752
[_thumbnail_id] => 73174
[_edit_last] => 4
[translation_required_done] => 1
[_oembed_53841616eba20e98c28cf8a9ca5cf852] =>
[_oembed_time_53841616eba20e98c28cf8a9ca5cf852] => 1678776820
[_oembed_d75461703a105c50393d1e62bd2e6336] =>
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta: biztos benne, hogy Szerbia nem a közeljövőben fog csatlakozni az Európai Unióhoz.
Hozzátette: kicsit pesszimista a régióbeli országok EU-csatlakozásának tekintetében, és az unió népszerűsége is csökkent a térségben. „Folytatjuk a csatlakozási tárgyalásokat, de majd meglátjuk – vannak nézeteink, amelyek eltérnek az Európai Unióéitól” – szögezte le. Szerinte sem Szerbia, sem az EU nem olyan lelkes már, mint korábban.
Aleksandar Vucic úgy véli, hogy az unió népszerűsége Szerbián kívül Észak-Macedóniában és Montenegróban is csökken.
Ennek egyik oka az a politikai nyomás, amelyet Koszovó és a nemzeti identitás kérdésében gyakorolnak a balkáni országokra – magyarázta.
Megjegyezte azt is: Szerbia a négy leggyorsabban növekvő gazdaság egyike volt az elmúlt három évben, és azon dolgozik, hogy a jövőben is hasonló vagy még nagyobb növekedést tudjon felmutatni.
A Szerbia ukrajnai háborúban elfoglalt álláspontját firtató kérdésre válaszolva az elnök azt mondta: tiszteletben tartják Ukrajna területi integritását, és a Krím félszigetet, valamint a Donyec-medencét is az ország részének tekintik.
Egyúttal jelezte: Szerbia területi integritása ugyanilyen fontos, és néhány nagyhatalom semmibe veszi az ENSZ Alapokmányát és a Biztonsági Tanács határozatait, ha erről esik szó.
Hozzátette: meglátása szerint a szankciók nem jelentenek megoldást a problémákra, ezt mutatják Belgrád saját tapasztalatai is, hiszen Szerbiát annak idején egy évtizedig sújtották büntetőintézkedésekkel.
[type] => post
[excerpt] => Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta: biztos benne, hogy Szerbia nem a közeljövőben fog csatlakozni az Európai Unióhoz.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1674233280
[modified] => 1674198950
)
[title] => A szerb elnök szerint országa nem a közeljövőben fog csatlakozni az EU-hoz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=67942&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67942
[uk] => 68099
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 67946
[image] => Array
(
[id] => 67946
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/aleksandar-vucic.jpg
[original_lng] => 284788
[original_w] => 2048
[original_h] => 989
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/aleksandar-vucic-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/aleksandar-vucic-300x145.jpg
[width] => 300
[height] => 145
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/aleksandar-vucic-768x371.jpg
[width] => 768
[height] => 371
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/aleksandar-vucic-1024x495.jpg
[width] => 1024
[height] => 495
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/aleksandar-vucic-1536x742.jpg
[width] => 1536
[height] => 742
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/aleksandar-vucic.jpg
[width] => 2048
[height] => 989
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/aleksandar-vucic.jpg
[width] => 2048
[height] => 989
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1674312323:2
[_thumbnail_id] => 67946
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1596
[_oembed_2d6399c788857010c4aea0b249f7b240] =>
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Szerbia befogadott mindenkit, aki Oroszországból érkezett, de nem tisztességes, hogy a Wagner orosz magánmilícia embereket toboroz az országban, és a szerb állampolgárok egyébként sem vehetnek részt külföldi harcokban, azt tiltja a törvény – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a belgrádi Happy Televízióban hétfő este.
Az államfő így reagált arra a hírre, amely szerint a Wagner toborzást folytat Szerbiában, a Russia Today orosz állami portál pedig – amelynek szerb nyelvű oldala is van – rendszeresen közli a toborzó felhívásokat ukrajnai harcra, és a jelentkezőknek vonzó ellentételezést kínál.
Aleksandar Vucic ugyanakkor tagadta, hogy a Wagner csoport tagjai az országban tartózkodnának.
A szerb elnök szerint az orosz hozzáállás nem tisztességes a baráti Szerbiával szemben, főleg, hogy mindenki számára köztudott, hogy Szerbia tiltja a részvételt külföldi harcokban.
A hatályos törvények szerint a külföldi harcokban részt vevő szerb állampolgárokra hazatérésüket követően súlyos, akár tíz évig terjedő börtönbüntetés várhat. Szerb állampolgárok 2014 és 2015 során, a Krím elcsatolását követően is harcoltak már az oroszok oldalán az ukránok ellen.
A Wagner zsoldoscsoportot, és alapítóját, Jevgenyij Prigozsint évek óta amerikai szankciók sújtják, és Washington az utóbbi időben további erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Wagner ne tudjon fegyverekhez jutni. Az Egyesült Államokon kívül más nyugati országok és ENSZ-szakértők is számos, afrikai országokban elkövetett jogsértéssel vádolják a Wagner fegyvereseit. Hírszerzési jelentések szerint a csoport többtucatnyi – főleg afrikai – országban aktív.
Az európai uniós tagjelölt Szerbia nem csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz. Szerbiát és Oroszországot vallási, történelmi és kulturális kapcsolatok kötik össze, és Belgrád teljes mértékben az orosz földgázellátástól függ.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
Nem adott engedélyt a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erő (KFOR) arra, hogy Belgrád szerb rendfenntartó erőket vezényeljen Koszovóba az ottani, feszültséggel teli helyzet kézben tartására – jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök vasárnap.
A szerb kormány december közepén kérte a KFOR-tól, hogy a feszült helyzet kezelése érdekében engedélyezze néhány száz, de ezernél nem több szerb katona, illetve rendőr Észak-Koszovóba küldését. Erre Szerbiának lehetősége van annak a határozatnak köszönhetően, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott ki a szerb–koszovói háború lezárását követően, 1999-ben, noha Belgrád korábban sosem kérte ezt. Belgrád már a kérelem átadásakor is kétségének adott hangot a kérelem pozitív elbírálását illetően.
Vjosa Osmani koszovói elnök pedig leszögezte, hogy a szerb hadsereg 1999 óta nem léphet be Koszovó területére, és ez így is marad.
A KFOR az ortodox karácsony böjtjén válaszolt a szerb kérésre, de az ünnep miatt a szerb vezetés csak vasárnap reagált rá. Aleksandar Vucic közölte: a békefenntartók szerint nincs szükség a szerb rendfenntartó erők Koszovóba vezénylésére.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.
