Donald Trump és Joe Biden amerikai elnök döntésének az amerikai csapatok teljes kivonásáról kulcsszerepe volt abban, hogy Afganisztán 2021 nyarán összeomlott – állapította meg kedden közzétett jelentésében az afganisztáni újjáépítés különleges fővizsgálója (SIGAR).
A jelentés felidézi, hogy Donald Trump kormánya 2020 februárjában megállapodott az iszlám szélsőségesekkel Dohában, hogy az amerikai katonák 2021 májusáig teljesen elhagyják Afganisztánt, cserébe a tálibok vállalták, hogy nem támadják a nemzetközi erőket, és béketárgyalásokat kellett volna folytatniuk az afgán kormánnyal, de ez Joe Biden hivatalba lépéséig nem nagyon haladt előre. Biden nem sokkal beiktatása után ígéretet tett, hogy végrehajtja a csapatkivonást. Az AP amerikai hírügynökség emlékeztet, hogy katonai vezetők azt szorgalmazták, 2500 katona maradjon az országban, de ezt a kormány nem hagyta jóvá.
„Sok afgán úgy gondolta, hogy az amerikai-tálib megegyezést nem jóhiszeműen kötötték, és azt jelezte, hogy az Egyesült Államok átadja Afganisztánt az ellenségnek, miközben sietősen távozik. Ennek azonnali hatása volt az afgán csapatok moráljának drasztikus csökkenése” – állapítja meg a jelentés.
A SIGAR jelentése szerint a dohai paktum miatt az afgán lakosság és a katonaság is magára hagyva érezte magát, a Trump-kormány pedig azzal, hogy korlátozta a tálibok ellen intézett légicsapásokat, azt érte el, hogy a kormányerők képtelenné váltak az előrenyomulásra, majd a területek megtartására is. A SIGAR-nak nyilatkozó magas rangú amerikai tiszt azt mondta: az afgán hadsereget úgy építették fel, hogy nem tudott függetlenné válni az amerikai szerződéses biztonsági emberek tevékenységétől. „Enélkül nem tudott működni. Game over. Amikor a szerződésesek kivonultak, az olyan volt, mintha a Jenga-torony minden darabját kihúztuk volna, és azt vártuk volna, hogy állva maradjon” – fogalmazott az amerikai parancsnok a vizsgálatot folytató hatóságnak.
A SIGAR szerint sem az amerikai, sem az afgán kormányban nem volt meg a politikai akarat, hogy kellő időt és erőforrást fordítsanak a teljes biztonsági szektor újjáépítésére az elszegényedett és háború dúlta országban. Egyik oldalon sem volt meg a politikai elkötelezettség a hiányosságok orvoslására, ami miatt az afgán hadsereg képtelen volt önállóan működni és sosem vált egységes erővé.
Undeniable tragedy. The helicopter crash killed Interior Minister Denys Monastyrskyi, MIA leadership, children. Denys & his colleagues played a big role in ensuring ?? defense. Investigation began. All versions will be checked. Sincere condolences to the families of the victims
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
Komoly következményei lehetnek annak, ha az Egyesült Államok nem bocsájtja a tálibok rendelkezésére az afgán kormány pénzügyi forrásait.
A tálibok most nyomást próbálnak helyezni a nyugatra azért, hogy sikerüljön az afgán központi bank New Yorkban tartott forrásairól megszerezni a pénzt. Afganisztán a teljes összeomlás közepében van, nincs pénze az országnak, egyre többen éheznek és még szárazság is sújtja a farmereket.
Afganisztán központi bankjának több milliárd dollárja van az amerikai Jegybankban, valamint egyéb bankszámlákon szerte Európában. A tálibok hatalomátvétele óta azonban valamennyi forrást befagyasztották, amit azóta sem oldottak fel.
A tálibok már többször megígérték, hogy tiszteletben fogják tartani az emberi jogokat, különösen a nők jogait, azonban 1996 és 2001 közötti uralkodásuk idején nagyon más volt a helyzet, kevés hatalom nyomta el annyira a nőket, mint a tálibok.
Most azonban minden ígéretet megtesznek, csakhogy hozzá tudjanak férni a forrásokhoz, amik kellenek a humanitárius válság enyhítéséhez. A pénzügyminisztérium kijelentette, hogy ez a pénz Afganisztáné és ezek befagyasztása sérti a nemzetközi jogot.
Az Afgán Központi Bank igazgatótanácsának egyik tagja ráadásul azzal fenyegette meg Európa nagyhatalmait, hogy amennyiben nem bocsájtják rendelkezésre a szükséges forrásokat, a gazdaság véglegesen összeomlik, emiatt pedig tömeges menekülés fog elindulni Európa irányába.
„Kétségbeejtő a helyzetünk, fogy a pénzünk. Éppen elég pénzünk van arra, hogy év végéig tudjuk működtetni Afganisztánt. Európa lesz a legsúlyosabban érintett, ha Afganisztán nem fér hozzá ehhez a pénzhez. Az emberek kétségbeesnek és Európába fognak menni”
A tálibok hatalomátvétele azt jelentette Afganisztán számára, hogy a nemzetközi segélyek, amelyek a gazdaság mintegy háromnegyedét adták, egyik napról a másikra apadtak el. Ez pedig azt jelenti, hogy az afgán gazdaság a szakadék felé robog, ami pedig a tisztviselő figyelmeztetésének megfelelő válságot hozhat.
Az Egyesült Államok további 144 millió dollárt biztosít az afganisztáni humanitárius válság leküzdésére, számolt be a Fehér Ház sajtószolgálata október 29-én.
A pénzeszközöket az országban uralkodó humanitárius válság leküzdésére fordítják: gyógyszerre, élelmiszerre és vízre.
Az Egyesült Államok által Afganisztán és az afgán menekültek számára elkülönített pénzeszközök teljes összege 2021-ben eléri a 474 millió dollárt. „Ez a legnagyobb támogatási összeg”, – áll a közleményben.
A pénzt humanitárius szervezeteknek adják át. A pénzeszközöket gyógyszerekre, élelmiszerre és vízre, valamint mindenre, amire szükségük van a rászoruló afgánoknak, beleértve a szomszédos országokban élő afgán menekülteket is.
Emlékeztetőül, az EU egy hónapon belül nagykövetség megnyitását tervezi Afganisztánban. A testületnek segítenie kell az EU-t az emberi jogokért való lobbijában, és rá kell kényszerítenie a tálibokat kötelezettségeinek teljesítésére. Egyben közölték, az ENSZ alapot hozott létre Afganisztánnak nyújtandó gazdasági támogatás céljából. Afganisztánban 2022 közepére szinte minden háztartás a szegénységi küszöb alá kerülhet.
Az Egyesült Államok azért kezdett tárgyalásokat a radikális tálib mozgalom képviselőivel a csapatok Afganisztánból való kivonásáról és egy politikai megállapodásról, mert katonailag nem tudták legyőzni őket, és kénytelen volt folyamatosan feladni állásaikat – mondta az Egyesült Államok korábbi afganisztáni különmegbízottja.
Zalmay Khalizad erről a CBS televíziónak beszélt egy vasárnapi interjújában.
A tálibok jelentik Afganisztán valóságát. Nem győztük le őket. Valójában akkor is sikeresek voltak a harctéren, amikor mi tárgyaltunk velük, és azért tárgyaltunk velük, mert katonailag a helyzet nem úgy alakult, ahogy szerettük volna, minden évben veszítettünk (az ellenőrzött) területekből
– mondta.
Egy tévériporter megkérdezte, hogy a tálibok valóban megnyerték-e a háborút.
Előreléptek, bár lassan
– válaszolta Khalilzad.
Pozíciókat adtunk át a táliboknak, és az alternatíva az volt, hogy vagy megegyezünk, vagy folytatódik a tálibok előrenyomulása
– tette hozzá.
A múlt héten kedden az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy Khalilzad távozik az afganisztáni különmegbízotti posztról, és hogy helyettese, Thomas West veszi át a tisztséget. Az amerikai sajtó szerint a 70 éves Khalilzad előző nap nyújtotta be lemondását a tárca vezetőjének. Khalilzad a levélben többek között elismerte, hogy nem sikerült megvalósítani az afgán kormány és a radikális tálibok és az Egyesült Államok közötti politikai megállapodást, amelynek közvetítésében ő segédkezett az előző amerikai kormányzat idején.
Az afgán kormány és a tálibok közötti politikai megállapodás nem a tervek szerint alakult
– mondta.
Khalilzad pastu, aki amerikai állampolgárságot kapott, és eredetileg Afganisztánból származik. A George W. Bush elnök vezette kormányzatban afganisztáni különmegbízottként, majd kabuli nagykövetként szolgált. Az előző amerikai elnök, Donald Trump 2018 szeptemberében nevezte ki ismét afganisztáni különmegbízottnak. A Trump-kormányzat és a tálibok közötti, 2020 februárjában, a katari fővárosban, Dohában aláírt békemegállapodás tervezője lett.
A radikális tálibok nagyszabású hadműveletet indítottak Afganisztán ellenőrzésének átvételére azt követően, hogy az Egyesült Államok tavasszal bejelentette, hogy ki akarja vonni csapatait az iszlám köztársaságból. Augusztus 15-én a tálibok harc nélkül bevonultak az afgán fővárosba, Kabulba, Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült. Az amerikai csapatok szeptember elejére teljesen kivonultak Afganisztánból, véget vetve közel 20 éves jelenlétüknek.
Az Európai Unió egymilliárd euró értékű támogatást különít el az Afganisztánban élők számára, valamint a menekült afgánokat befogadó szomszédos országok sürgős szükségleteinek kielégítésére – közölte az Európai Bizottság kedden.
Az uniós támogatási csomagot a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoport (G20) vezetőinek keddi, Afganisztánról szóló találkozója során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be – közölték.
Az uniós bizottság közleménye szerint a támogatást indokolja, hogy az afganisztáni társadalmi és gazdasági helyzet romlik, ami a tél közeledtével afgánok százezreinek mindennapjait fenyegeti, illetve az, hogy az augusztus második felében bejelentett, százmillió euró értékű humanitárius segítség önmagában nem lesz elegendő az esetleges éhínség elkerülésére.
Elmondták: az Afganisztánnak szánt uniós fejlesztési támogatás folyósítása továbbra is várat magára, ahhoz ugyanis az EU-tagországok külügyminiszterei által elfogadott kritériumokat, köztük a befogadó kormányzás, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítását teljesíteni kell.
A bizottsági közlemény Ursula von der Leyent idézte, aki azt mondta: az afgán lakosság közvetlen uniós támogatása a humanitárius katasztrófát kívánja megelőzni az ideiglenes, legitimálás nélküli kormánnyal rendelkező Afganisztánban. Az afgán népnek nem szabad megfizetnie a tálibok cselekedeteinek az árát – tette hozzá.
A brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján Nabila Massrali illetékes szóvivő kérdésre válaszolva megerősítgette azt a sajtóinformációt, amely szerint az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok illetékes különmegbízottjai hamarosan találkozni fognak a tálib kormány képviselőivel Katarban.
Elmondta, a találkozó résztvevői olyan kérdésekkel foglalkoznak majd, mint a befogadó afgán kormány felállításának szükségessége, az Afganisztánt elhagyni kívánó afgánok szabad kiutazása, az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a nők és a kisebbségek jogait, valamint annak biztosítása a tálib kormányzat részéről, hogy az ország ne szolgáljon más országok ellen irányuló erőszakos cselekmények otthonául.
„A találkozó technikai szintű informális megbeszélés lesz, nem jelenti az afgán kormány elismerését” – tette hozzá az uniós szóvivő.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió egymilliárd euró értékű támogatást különít el az Afganisztánban élők számára, valamint a menekült afgánokat befogadó szomszédos országok sürgős szükségleteinek kielégítésére - közölte az Európai Bizottság kedden.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1634068260
[modified] => 1634061091
)
[title] => Az EU további egymilliárd eurós támogatást nyújt az afgánok és az őket befogadó országok szükségleteire
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=31694&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31694
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 31698
[image] => Array
(
[id] => 31698
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan.jpg
[original_lng] => 132206
[original_w] => 1120
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1634050291:10
[_thumbnail_id] => 31698
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2446
[_oembed_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] =>
[_oembed_time_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] => 1640548030
[_oembed_fccb1058700384864f06cfc7aed4a5f8] =>
[_oembed_time_fccb1058700384864f06cfc7aed4a5f8] => 1645288335
[_oembed_288021c0d97a22331965dac87b378b19] =>
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A tálibok szombaton kizárták az együttműködést az Egyesült Államokkal az afganisztáni szélsőséges csoportok megfékezése érdekében, kompromisszummentes álláspontot képviselve egy kulcsfontosságú kérdésben a korábbi ellenségek közötti első közvetlen tárgyalások előtt, amióta Amerika augusztusban kivonult az országból.
A tálibok magas rangú tisztviselői és az Egyesült Államok képviselői szombaton és vasárnap Dohában, a Perzsa-öböl menti Katar fővárosában találkoznak. Mindkét fél tisztviselői elmondták, hogy a kérdések között szerepel a szélsőséges csoportok megfékezése, valamint a külföldi állampolgárok és az afgánok evakuálása az országból – a tálibok rugalmasságot ígértek az evakuálással kapcsolatban.
Suhail Shaheen tálib politikai szóvivő az Associated Pressnek elmondta, hogy nem fognak együttműködni Washingtonnal az Iszlám Állam csoport egyre aktívabb afganisztáni tagszervezete elleni fellépésben. Az ISIS számos támadásért vállalta a felelősséget, köztük egy öngyilkos merényletért, amely 46 kisebbségi síita muszlimot ölt meg és több tucatnyit megsebesített, miközben egy mecsetben imádkoztak.
Képesek vagyunk önállóan is fellépni az ISIS ellen” – felelte Shaheen arra a kérdésre, hogy a tálibok együttműködnének-e az Egyesült Államokkal az Iszlám Állam leányvállalatának megfékezésében. Az ISIS könyörtelen támadásokat hajtott végre az ország síita muszlimjai ellen, amióta 2014-ben megjelent Afganisztán keleti részén. A hétvégi dohai találkozók az elsők azóta, hogy az amerikai erők augusztus végén kivonultak Afganisztánból, véget vetve 20 éves katonai jelenlétüknek, és a tálibok hatalomra kerültek az országban. Az Egyesült Államok világossá tette, hogy a tárgyalások nem az elismerés előzményei.
„Képesek vagyunk önállóan is fellépni az ISIS ellen” – felelte Shaheen arra a kérdésre, hogy a tálibok együttműködnének-e az Egyesült Államokkal az Iszlám Állam leányvállalatának megfékezésében.
Az ISIS könyörtelen támadásokat hajtott végre az ország síita muszlimjai ellen, amióta 2014-ben megjelent Afganisztán keleti részén. A hétvégi dohai találkozók az elsők azóta, hogy az amerikai erők augusztus végén kivonultak Afganisztánból, véget vetve 20 éves katonai jelenlétüknek, és a tálibok hatalomra kerültek az országban. Az Egyesült Államok világossá tette, hogy a tárgyalások nem az elismerés előzményei.
A napokban kezdődött meg az USA-ban az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonása „összefoglalásának” legnagyobb visszhangot kiváltó szakasza. A kongresszusi meghallgatásokon maguk az amerikai tábornokok szólalnak fel – az ország fegyveres erőinek vezetői. Nagyon nehéz feladat áll előttük, mivel valahogy meg kell magyarázni a katonai műveletek tényleges kudarcát, de oly módon, hogy ne hozzák kellemetlen helyzetbe magát az elnököt, Joe Bident.
Ezért nehéz döntést kell meghozni – valakit a saját csapatából megvádolni, ezzel lassítva a népszerűségének csökkenését, viszont veszélyeztetni saját politikai karrierjét, vagy kockáztatni és teljes felelősséget vállalni az afgán kudarcért.
Egyébként nem ez az első meghallgatás a kongresszuson. Anthony Blinken külügyminiszter a képviselőház és a szenátus előtt mondott beszédet. Felszólalása, egészében jól sikerült – abban az értelemben, hogy nem ártott senkinek, és nem próbálta magát sem tisztázni, miszerint „nekem semmi közöm hozzá, mások hozták meg a döntéseket”.
Frank McKenzie, az USA Fegyveres Erői Központi Parancsnokságának vezetője, Mark Millie vezérkari főnök és Lloyd Austin védelmi miniszter két napon keresztül válaszoltak a Kongresszus mindkét kamarája szakbizottságainak kérdéseire. Nekik nem volt könnyű dolguk, és nem „bújhattak” egy Blinken-féle megfogalmazás mögé. Természetesen, maga Joe Biden kijelentette, hogy személyesen irányította a csapatok kivonásának folyamatát, de minden adatot a katonai vezetők adtak meg neki.
Millie tábornok helyzete ma különösen érzékeny. Végül is beosztásánál fogva neki kellett folyamatosan jelentenie az elnöknek az afganisztáni helyzetről. Tehát kiderült, hogy amikor Biden elnök júliusban optimistán kijelentette, hogy a tálibok nem fogják elfoglalni Kabult a közeljövőben, ez elsősorban Millie tábornok adataira épült.
Ezen kívül az amerikai újságírás legendája, Bob Woodward egy kellemetlen „ajándékkal” szolgált a tábornok meghallgatása előtt. Emlékeztetőül, az ő nyomozása lett az oka a Watergate-botránynak, amely Richard Nixonnak az elnöki székébe került. Ő volt az, aki Robert Costával közösen adták ki a Veszély című kötetet. Ebben arról írt, hogy 2020. október 30-án, nem sokkal az elnökválasztás előtt Millie tábornok egy eléggé furcsa kéréssel hívta fel a kínai fegyveres erők parancsnokát, Li Ziucheng-ot. Állítólag a kínaiak, hírszerzésük adatai alapján úgy vélték, hogy Trump, akkori elnök, újraválasztása céljából katonai konfliktus akar kiprovokálni Kínával.
Kiderül, hogy Millie tábornok, Woodward szerint, saját kezdeményezésére és az elnök szankciója nélkül úgy döntött, hogy biztosítja a kínaiakat, hogy ez nem így van. Sőt, még ígéretet is tett arra, hogy figyelmezteti a kínaiakat abban az esetben, ha Donald Trump továbbra is „kis győztes háború” mellett dönt. A kialakult helyzet önkéntelenül azt sugallja, hogy ha a tábornok ilyen kezdeményező volt, talán Joe Bident is félrevezette, mint az Fehér Ház korábbi vezetőjét?
De meg kell jegyezni, hogy Milli tisztességgel kiállta a szenátusi meghallgatás „kínai részét”. Megerősítette, hogy 2020 októberében és ez év januárjában felhívta Li Ziucheng-et. Megjegyezte azonban, hogy nem lépte túl munkaköri feladatait, az elnöknek való jelentést nem követelte tőle senki, és tájékoztatta a Kínával fenntartott kapcsolatokról az akkori honvédelmi minisztert, akinek munkaköri feladata volt az adott témában az elnökkel beszélni. Vagyis, a tábornoknak sikerült „kihúznia magát a csávából”.
Viszont Millie, Frank McKenzie és Lloyd Austin magyarázata az afgán fiaskó kapcsán már sokkal rosszabbul sikerült. Válaszaikból hirtelen kiderült, hogy az amerikaiak 20 éves afganisztáni tartózkodása hasztalan volt, mind az „Iszlám Állam”, mind az „Al-Kaida” továbbra tevékenykedik afgán területen. A tálibok egyébként fenntartják a kapcsolatot az Al-Kaidával. Az pedig, hogy Asraf Ghani elnök hadserege nem fog ellenállni, Millie tábornok mondása szerint, kellemetlen meglepetés volt az amerikaiak számára.
Ugyanakkor az amerikai védelmi miniszter, mint kiderült, azt sem tudja, hol van most az egykori afgán elnök, aki az amerikai tisztek tanúvallomása szerint „ő a bűnös a tálibok győzelmében”. „Azt hiszem, az Egyesült Arab Emírségekben lehet. Nem vagyok benne biztos. Ez volt az utolsó információ, amit kaptam” – jelentette ki Lloyd Austin, a honvédelmi miniszter.
Millie tábornok ugyanakkor ragaszkodott azon állításához, miszerint az amerikai hadsereg helyesen cselekedett. Többek között a döntés, miszerint a kabuli repülőtér, nem pedig a bagrami légi bázis lett kijelölve evakuációs pontként, mindenképpen helyes volt. A harci feladatokat végrehajtották, és nincs szükség visszatérni Afganisztánba.
Mark Millie hirtelen bejelentette, ő azt ajánlotta, hogy két és fél ezer amerikai katona maradjon az országban arra az esetre, ha Gháni elnök kormánya összeomlik. De ez a tézis közvetlenül ellentmond Biden elnök szavainak, aki azt állította, hogy senki sem ajánlotta, hogy biztosítani kellene az afgán kormányt. Tehát aszerint, hogy az ismert tábornoknak, a republikánus képviselők nyomására egyszerűen felmondták az idegei.
A demokrata szenátorok, amennyire csak tudták, támogatták a tábornokokat. Így például Elizabeth Worren szenátor emlékeztetett arra, hogy Trump elnöksége idején, amikor valójában megszületett az elvi döntést a csapatok kivonásáról Afganisztánból, az ottani helyzetet a Kongresszus nagyon ritkán vitatta, viszont Biden idejében ez már az ötödik meghallgatás. Úgy néz ki, hogy az akkor az afganisztáni helyzet iránt közömbös republikánus szenátorok, amikor még meg lehetett volna valamit változtatni, most csupán az új adminisztrációval akarnak leszámolni. Ugyanakkor Worren asszony azonban nem tudta meggyőzni a hallgatóságot.
Meg kell jegyezni, hogy a meghallgatások során gyakran felmerült, hogy a Frank McKenzie, Mark Millie és Lloyd Austin trió mondjon le. Ugyanakkor a kongresszusi képviselők azonban nem menthetik fel tisztségükből, ez Joe Biden elnök hatásköre, aki most nehéz helyzetben van – az Egyesült Államok közvéleménye bűnbakot keres és lemondásokat vár. És bármit is mondanak a tábornokok, az Afganisztánból való kivonulást az Egyesült Államokban katonai és politikai fiaskónak tekintik, nem pedig a küldetés sikeres befejezésének. Ugyanakkor Trump elnök példáját említik, aki könnyen cserélgette embereit csapatában, és végül ez nagyon sokba került neki. Például a közismert John Bolton, akit kizavartak a Fehér Házból, aki a későbbiekben egykori főnöke legmeggyőzőbb kritikusa lett, és remek munkát végzett Trump imázsának rombolása kapcsán.
Frank McKenzie, Lloyd Austin és főleg Mark Millie a meghallgatások során nem azt a hatást keltették, akik lemondásukat követően hallgatni fognak. Ez pedig azt jelenti, hogy Joe Bidennek nagyon meg kell gondolkodnia, mielőtt felmenti őket. De valakit viszont fel kell mentenie. Ki legyen az – ez ma az USA jelenleg hivatalban lévő elnökének egyik legfőbb problémája.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => A napokban kezdődött meg az USA-ban az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonása „összefoglalásának” legnagyobb visszhangot kiváltó szakasza. A kongresszusi meghallgatásokon maguk az amerikai tábornokok szólalnak fel – az ország fegyveres erő...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1633084200
[modified] => 1633046508
)
[title] => Az amerikai kongresszus az afganisztáni katonai kudarc felelőseit keresi
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=31024&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31024
[uk] => 30982
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 30983
[image] => Array
(
[id] => 30983
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-91.jpg
[original_lng] => 113566
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-91-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-91-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-91-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-91.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-91.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-91.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-91.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1633035709:12
[_thumbnail_id] => 30983
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2123
[_oembed_6c42cde53a7c8d2e99a66ad4d9ddb97d] =>
The video that President Volodymyr Zelensky demonstrated during his virtual address to the U.S. Congress earlier on March 16.
Lemondott csütörtökön Sigrid Kaag holland külügyminiszter, miután a holland parlament alsóháza támogatta a bizalmatlansági indítványt, amelyet az Afganisztánból történő evakuálás kaotikus folyamata miatt kezdeményeztek ellene – írta a helyi sajtó.
Több tucat ember, akiket a holland hatóságoknak ki kellett volna menteniük Kabulból, ott ragadt, miután a város a tálibok kezére került, annak ellenére, hogy a képviselők hónapok óta sürgették kimentésüket.
„A parlament úgy ítélte meg, hogy a kormány nem járt el felelősségteljesen. Nem tehetek mást, mint hogy vállalom a következményeket. Egy miniszternek mennie kell, ha a politikáját elutasítják” – jelentette ki Kaag rövid lemondó beszédében.
Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök azt mondta, hogy Kaag lemondása veszteség Hollandiának. „Sigrid Kaag egy nagy formátumú politikus, akit világszerte ismernek és tisztelnek” – mondta, utalva a külügyminiszter diplomáciai múltjára.
Kaag a 66-os Demokraták balliberális párt vezetőjeként folytatja munkáját, és részt vesz az új kormány megalakításáról folyó koalíciós tárgyalásokon. A külügyminiszter a múlt héten élesen bírálta Mark Rutte ügyvivő kormányfőt, „politikai rövidlátással” vádolva őt.
A képviselők bizalmatlansági indítványt fogadtak el Ank Bijleveld kereszténydemokrata védelmi miniszter ellen is, de ő egyelőre nem nyújtotta be lemondását. A holland kereszténydemokrata, egyben a kisebbik (ügyvivő) kormányzó párt, a Keresztény Unió is támogatta a két miniszter elleni indítványt.
Hollandia a hónap elején közölte, hogy 1673 embert menekített ki Kabulból egészen augusztus 26-ig, a járatok leállásáig. Köztük volt 708 holland állampolgár, 371 tolmács és más, az ENSZ békefenntartóinak dolgozó személy, 211 nagykövetségi alkalmazott és családtagjaik, valamint különböző segélymunkások és más tisztviselők. Ezenkívül 319 személyt menekítettek ki a parlament által elfogadott különleges indítvány alapján, amelyben a képviselők ígéretet tettek arra, hogy minden afgánt, aki a holland erőknek dolgozott, kivisznek az országból.
⚡Washington approves sending F-16s to Ukraine from Denmark and Netherlands.
The United States has given the green light to Denmark and the Netherlands for sending F-16 fighter jets to Ukraine defend against Russian aggression as soon as pilot training is completed, a U.S.…
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Hamar kibújt a szög a zsákból az afganisztáni tálib hatalomátvétel kapcsán. Miután a szélsőséges iszlamista milícia szóvivője azt állította néhány hete, hogy nem történnek attrocitások a hatalomátvételt követően, nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem igaz. A nőket elüldözték a médiából, valamint a kormányzati pozíciókból, az etnikai és vallási kisebbségek pedig szintén súlyos megkülönböztetéssel találták szembe magukat.
Bár az új, tálibok vezette afgán kormány hangsúlyozta, szeretné felvenni a diplomáciai kapcsolatot a nyugati világgal is, lassan az európai vezetőknek is leesett, hogy a iszlám fundamentalista szervezettel nem lesz egyszerű az együttműködés. Franciaország külügyminisztere egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: a tálibok hazudnak, amikor befogadó és mindenkit képviselő országról beszélnek. Nyugaton visszanyalt a fagyi az iszlamista “befogadás” és elfogadás mantrája kapcsán.
Párizs vonakodik elismerni Afganisztán újonnan létrejött tálib kormányát, és semmiféle kapcsolatot sem akar vele fenntartani – mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a France 5 tévécsatornának szombat éjjel. A francia diplomácia vezetője szerint a tálibok hazudnak. Azt mondták, megengedik, hogy néhány külföldi és afgán állampolgár szabadon elhagyhassa az országot, és befogadó, mindenkit képviselő kormányról beszéltek, de hazudnak – mutatott rá. A francia kormány először tetteket akar látni, és a tálibokon van a sor – hangsúlyozta Le Drian.
Afganisztánban több francia állampolgár tartózkodik még, valamint több száz afgán, akik segítettek Franciaországnak az elmúlt években. Le Drian vasárnap Katar fővárosába, Dohába utazik, hogy tárgyaljon az ő kimenekítésükről. Párizs eddig mintegy háromezer embert evakuált az országból. A nemzetközi közösség több képviselője megjegyezte már, hogy az ideiglenes tálib kormány nem teljesítette azt az ígéretét, hogy az etnikai csoportoknak és vallási kisebbségeknek is helyet ad az új kormányban. Emellett számos olyan értesülés látott napvilágot, amely szerint a tálibok nem tartják tiszteletben azokat a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket, amelyek mellett Afganisztán az elmúlt évtizedekben elkötelezte magát, beleértve az alapvető szabadságok megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartását.
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért az afganisztáni háború. Kedden megalakult a tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével.
Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt. Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások.
Forrás: MTI, Fotó: MTI/EPA/Muhammad Szadik
[type] => post
[excerpt] => Hamar kibújt a szög a zsákból az afganisztáni tálib hatalomátvétel kapcsán. Miután a szélsőséges iszlamista milícia szóvivője azt állította néhány hete, hogy nem történnek attrocitások a hatalomátvételt követően, nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem igaz.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1631455200
[modified] => 1631445252
)
[title] => A francia diplomácia vezetője szerint a tálibok hazudnak, nem ismerik el az új afgán kormányt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29941&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29941
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 29942
[image] => Array
(
[id] => 29942
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok.jpg
[original_lng] => 98659
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1631434452:10
[_thumbnail_id] => 29942
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1767
[_oembed_8f1fa5bd746ee9cce6decce84f888002] =>
[_oembed_time_8f1fa5bd746ee9cce6decce84f888002] => 1633232513
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
)
[tags] => Array
(
[0] => 2088
[1] => 38869
[2] => 37723
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Afganisztán
[1] => afganisztáni helyzet
[2] => afganisztáni kivonulás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 29359
[content] =>
Az Egyesült Államok hétfő este véget vetett a 20 éve tartó afganisztáni háborúnak, ezzel befejeződött az amerikai történelem leghosszabb háborúja – jelentette be kedden a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.
„Végrehajtottuk a történelem egyik legnagyobb, légihídon történő evakuációját, több mint 120 ezer embert mentettünk ki és helyeztünk biztonságba. Ez a szám több mint kétszerese annak, amelyet a legtöbb szakértő lehetségesnek gondolt” – mondta az elnök. Egyetlen nemzet sem csinált még hasonlót a történelem során. Csak az Egyesült Államoknak volt erre kapacitása, akarata és képessége” – tette hozzá.
Biden „rendkívül sikeresnek” nevezte a mentőmissziót, amely szerinte az amerikai katonák, diplomaták és hírszerzési szakemberek „hihetetlen képességeinek és önzetlen bátorságának” köszönhető. Az elnök azzal kapcsolatban, hogy továbbra is maradtak amerikai állampolgárok Afganisztánban, azt mondta: „Március óta 19 alkalommal kerestük fel az Afganisztánban élő amerikaiakat, többször figyelmeztettük őket, és felajánlottuk, hogy segítünk nekik elhagyni az országot.” Hozzátette, hogy az evakuálás kezdetén körülbelül 5000 olyan amerikait azonosítottak, aki korábban úgy döntött, hogy Afganisztánban marad, most mégis távozni akart.
Elmondása szerint a művelet során több mint 5500 amerikait menekítettek ki Afganisztánból, valamint „ezer afgán fordítót és tolmácsot”. Elismerte, hogy 100-200 amerikai az országban maradt, de – mint fogalmazott – „sokan közülük kettős állampolgárok, akik úgy döntöttek, hogy maradnak.” Az elnök azt mondta, hogy az ázsiai országban maradt amerikaiak távozásának nincs határideje. „Továbbra is eltökéltek vagyunk abban, hogy kihozzuk őket, ha ki akarnak jönni” – tette hozzá.
Biden hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal, akik bírálják az amerikai erők Afganisztánból való kivonulását, és azokkal sem, akik szerint az evakuálást korábban kellett volna megkezdeni. „Felelősséget vállalok a döntésért. Most egyesek azt mondják: hamarabb kellett volna megkezdenünk a tömeges evakuálást, vagy azt kérdezik: nem lehetett volna ezt precízebben végrehajtani? Tisztelettel, nem értek egyet” – mondta az elnök.
Biden arról is beszélt, hogy bár az Egyesült Államok kivonta csapatait Afganisztánból, törekedni fog arra, hogy a tálibok teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, beleértve a távozás lehetőségének biztosítását azok számára, akik el akarják hagyni az országot. Az elnök hivatkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hétfőn elfogadott határozatra, amely szerint biztonsági zónát kell kialakítani azok számára, akik távozni akarnak a kabuli repülőtéren keresztül. „Ez egyértelmű üzenet arról, hogy a nemzetközi közösség egyebek között mit vár el a táliboktól, nevezetesen az utazás, a távozás szabadságát” – mondta Biden.
Az elnök beszélt a konfliktus utolsó napjaiban életüket vesztő, illetve megsérült katonákról is. „A küldetés során a haderő húsz tagja megsebesült, tizenhárman pedig az életüket vesztették. Hálával tartozunk nekik és hozzátartozóiknak (.) Soha nem szabad elfelejtenünk őket” – mondta.
Ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is folytatja a terrorizmus elleni küzdelmet, de Amerika „ott üldözi a terrorizmust, ahol ma van, nem pedig ahol húsz évvel ezelőtt volt.” Az Iszlám Állam terrorszervezetnek azt üzente: „még nem végeztünk veletek.” „Hadd mondjam el világosan azoknak, akik kárt akarnak okozni Amerikának, akik terrorral fenyegetnek minket vagy a szövetségeseinket, hogy az Egyesült Államok soha nem pihen, nem bocsát meg és nem felejt. Levadászunk benneteket, és meg fogtok fizetni!” – szögezte le.
Biden kitért a személyi veszteségekre is, amelyeket az amerikaiak elszenvedtek az Afganisztánban eltöltött 20 év alatt. „800 ezer amerikai szolgált Afganisztánban, 20 744 amerikai katona sebesült meg, és az amerikai haderő 2461 tagja vesztette életét, 13-an ezen a héten. Nem vagyok hajlandó egy újabb évtizednyi hadviselést elkezdeni Afganisztánban” – mondta az elnök.
Sajtójelentés szerint több tucat nyugalmazott tábornok és admirális lemondásra szólította fel Lloyd Austin védelmi minisztert és Mark Milley tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét „gondatlansággal” vádolva őket az Egyesült Államok „katasztrofális” afganisztáni katonai kivonulásával kapcsolatban.
