Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a tálibok utasítására az afgán nők nem dolgozhatnak az ENSZ-nél. A világszervezetet a tálibok szóban tájékoztatták erről.
Az ENSZ közölte: afgán munkatársainak – férfiaknak és nőknek egyaránt – elrendelték, hogy 48 órán át ne jelentkezzenek munkára, amíg a tálibokkal folytatott megbeszéléseken nem tisztázzák a kérdést.
A tálibok 2021-es hatalomátvétele óta egyre inkább korlátozzák a nők szabadságjogait Afganisztánban.
Az ENSZ elfogadhatatlannak nevezte a lépést. A szervezet szóvivője így fogalmazott: „Ez aláássa a segélyszervezetek azon képességét, hogy eljussanak a leginkább rászorulókhoz. Női személyzet nélkül nem tudnak működni és életmentő segítséget nyújtani”.
A nők létfontosságú szerepet játszanak a segélyakciókban, különösen a rászoruló nők azonosításában. Az ENSZ azon dolgozik, hogy segélyt juttasson el a súlyos gazdasági és humanitárius válsággal küzdő országban 23 millió emberhez.
A külföldi női munkavállalók mentesülnek a tilalom alól. Ha azonban ezt végrehajtják, ez lenne az ENSZ és a tálib kormány közötti kapcsolat legjelentősebb próbája.
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
A Care International, a Norwegian Refugee Council (NRC) és a Save the Children arra hivatkozott, hogy a női alkalmazottak nélkül nem tudják folytatni a munkájukat. Az International Rescue Committee minden munkáját szünetelteti, míg az Islamic Relief csak a tevékenysége nagy részét függesztette fel.
Az iszlamisták újabb, a nőkre vonatkozó korlátozó intézkedést vezettek be négy nappal azután, hogy betiltották a nők egyetemi oktatását. A tálib gazdasági minisztérium azt mondta, hogy ha egy civil szervezet nem tartja be az új törvényt, akkor visszavonják a működési engedélyét. A vezetés a döntést azzal indokolta, hogy komoly panaszok merültek fel a nők öltözködésével kapcsolatban.
Rahman Habib, a gazadasági minisztérium szóvivője szerint a konkrét probléma az volt, hogy a nők nem viseltek hidzsábot. Jan Egeland, az NRC főtitkára azt mondta, hogy az 1400 alkalmazottukból 500 nő, és szerinte ők minden hatályos szabályt tiszteletben tartottak (beleértve az öltözködési elvárásokat és a külön irodákat).
A gazdasági válsággal küzdő Afganisztánban sok családnál a segélyszervezeteknél dolgozó nőknek volt egyedül biztos keresete.
Az afganisztáni tálib vezetés külügyminiszter-helyettese kedden azt szorgalmazta, hogy a felső tagozatos osztályokat és a gimnáziumokat újra nyissák meg a lányok előtt, mivel az oktatásnak megkülönböztetés nélkül, mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie – jelentette az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió a hírportálján kedden.
„A nőknek is jár az oktatás, az iszlám nem tiltja a lányok oktatását” – mondta Ser Mohammad Abbász Sztanikzai a tálibok alkotta afgán kormány keddi kabuli ülésén.
Sztanikzai – aki a tálibok és az Egyesült Államok békekonferenciái során az afganisztáni delegációt vezette – a társadalom és a kormány együttműködését hangoztatta, mondván: „ne adjuk meg a lehetőséget másoknak, hogy szakadékot képezzenek a kormány és a nép között”. Hozzátette, hogy „ha technikai problémákról volna szó, akkor azokat meg kell oldani, mert az iskolákat újra meg kell nyitni a lányok előtt”.
Az iszlamista kormányzat az elmúlt napokban új oktatási minisztert nevezett ki, miután António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet múlt heti, a globális oktatás átalakításáról szóló csúcstalálkozón felszólította a tálibokat, hogy vonják vissza a lányok oktatáshoz való hozzáférését sújtó korlátozásokat.
Augusztusban volt egy éve, hogy a tálibok átvették a vezetést Afganisztánban, s számos területen súlyosan csorbították a nők jogait. A lányok azóta csak hatodik osztályig járhatnak iskolába, a felső tagozatból és a gimnáziumokból kitiltották őket. Az egyetemeket fél év zárva tartás után ez év elején ismét megnyitották a nők előtt, de továbbra is csak külön csoportokban vehetnek részt a felsőoktatásban.
A női tag nélkül felálló átmeneti kormány tagjainak kihirdetésével egy időben egy ausztrál csatonának adott interjúból derült ki, hogyan is értelmezik a tálibok valójában a nőknek adott jogokat: a tiltás a női krikettcsapat tagjaira is érvényes.
A tálibok kulturális bizottságának vezetőhelyettese, Amadullah Wasiq az ausztrál SBS-nek adott interjújában úgy fogalmazott: a nők szerepvállalása a sport terén nem szükséges és nem is illendő, írja a The Guardian.
„Nem hiszem, hogy a nők krikettezhetnek, mert nem szükséges, hogy a nők krikettezzenek. Ebben a sportban olyan helyzetekbe kerülhetnek, amelyekben az arcukat és a testüket nem fogják eltakarni. Az iszlám nem engedi meg, hogy a nőket így lássák. Ez a média korszaka, fotók és videók fognak róluk készülni, amiket az emberek megnéznek. Az iszlám és az Iszlám Emirátus nem engedi meg, hogy a nők krikettezzenek vagy olyan sportokat űzzenek, amelyekben fedetlenek” – fogalmazott.
Szerdán hivatalosan is megkezdte munkáját a tálib ideiglenes kormány, amelynek minden kulcspozíciójában a keményvonalasok ülnek, nők nélkül, holott korábban azt ígérték, hogy inkluzív kormányt alakítanak.
Az amerikai külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nők nem kerültek a kormányba, csak olyan személyek, akiknek aggasztó a múltjuk, de azt mondták, hogy az új vezetést tettei alapján fogják megítélni.
A gondosan megfogalmazott nyilatkozat kiemelte, hogy a kabinet ideiglenes, de azt is aláhúzta, hogy a tálibokat kötelezni fogják ígéretük betartására, miszerint a megfelelő úti okmányokkal biztonságos átutazást biztosítanak a külföldi állampolgároknak és az afgánoknak, és biztosítják, hogy az afgán földet nem használják bázisként egy másik államnak okozott károkozásra.
Az EU ugyanígy elítélte a kormányt az inklúzió hiányáért: sem a gazdag etnikai, sem a hasonlóan gazdag vallási sokszínűség nem tükröződik a kormány névsorában, holott mindkettő Afganisztán jellemzője. Németország, Kína és Japán sem fogadta túl lelkesen a kormánytagok névsorát. Heiko Maas német külügyminiszter annak az aggálynak is hangot adott, hogy a tálib hatalomátvétel óta eltelt időben semmi jelét nem tapasztalhattuk annak, hogy a tálibok változtak volna.
A női jogok várhatóan nagyban határozzák majd meg azt, hogyan áll a nemzetközi közösség az új kabinethez. Miközben az új kabinet kinevezésének bejelentése alkalmából kiadott politikai nyilatkozat igyekezett eloszlatni Afganisztán szomszédainak és a világ többi részének félelmeit, a nőkről – a kisebbségekkel ellentétben – a három oldalon egyetlen egyszer sem esett szó.
A sportolónők rejtőzködnek Afganisztánban, mióta a tálibok a múlt hónapban hatalomra kerültek, néhányan arról számoltak be, hogy a tálib harcosok erőszakkal fenyegetik őket, ha rajtakapják őket, hogy játszanak. A tálibok sporttal kapcsolatos álláspontja csak egy újabb bizonyítéka annak, hogy nőkkel kapcsolatos attitűdjük nemigen változott az elmúlt évek során, hiába tettek ezzel ellentétes ígéreteket.
Húsz évig sem állt előttük nyitva a sport világa A tálibok nőkkel való bánásmódjának egyik emblematikus alakja a sport terén Lima Azimi: 2003-ban az akkor 22 éves afgán nő volt az első sportolónő az országból, aki nemzetközi sporteseményen képviselhette hazáját a párizsi atlétikai világbajnokságon.
Azimi 100 méteres síkfutásban indult, utolsóként ért célba, de ideje így is országos rekord volt, hiszen előtte soha nem állhatott afgán nő rajtvonalhoz, nemhogy ebben a számban, de semmilyen nemzetközi sportmegmérettetésen sem. Mindössze három hónappal a verseny előtt kezdhetett el edzeni, ekkor járt először külföldön, ráadásul egyedül. Út közben cipőjét is elvesztette az utazás terén való gyakorlatlansága miatt, így Párizsban hatvan euróért kellett egy új párat vásárolnia, ami neki hatalmas összeg volt akkor. A következő évben a kabuli Azimi már nem nevezett az olimpiára.
