A kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség képviselői megerősítik változatlan támogatásukat Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása, valamint államunk európai demokratikus fejlődési útja iránt. Támogatjuk Ukrajna további előrehaladását az Európai Unióhoz való csatlakozás felé, és úgy véljük, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása, a jogállamiság és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme az európai integráció elválaszthatatlan részét képezi.
Üdvözöljük az ukrán–magyar államközi párbeszéd újraindulását a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról, és a jelenlegi konzultációs szakaszt nem egy új folyamat kezdeteként, hanem egy többéves párbeszéd folytatásaként értelmezzük, amelynek keretében már sikerült bizonyos előrelépést elérni.
Az elmúlt időszakban Ukrajna több fontos lépést tett a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és a nyelvpolitika területén. Különösen:
pontosította az Európai Unió hivatalos nyelveinek minősülő nemzeti kisebbségi nyelvek oktatási célú használatának szabályozását;
folytatta a munkát annak érdekében, hogy egyes oktatási értékeléseket nemzeti kisebbségi nyelveken is le lehessen tenni;
folytatódik a nemzeti kisebbségek oktatási intézményeinek működésével és a nyelvi jogok érvényesítésével kapcsolatos kérdések normatív szabályozásának fejlesztése.
A nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén bekövetkezett pozitív változások ellenére számos kérdés továbbra is rendezetlen, és világos törvényi, illetve politikai garanciákat igényel. Mindenekelőtt az alábbiakról van szó:
a nemzeti kisebbségek nyelvein folyó oktatás működéséhez szükséges stabil feltételek biztosításáról;
arányos nyelvi követelmények bevezetéséről az oktatás területén;
a nemzeti kisebbségi nyelvek közéletben és a helyi önkormányzatok tevékenységében való használatának kiszámítható mechanizmusairól;
annak megakadályozásáról, hogy a nemzeti kisebbségek jogai adminisztratív gyakorlat révén szűküljenek;
a nemzeti közösségek hatékony képviseleti mechanizmusainak létrehozásáról;
a médiára vonatkozó nyelvi követelmények felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a nemzeti kisebbségek igényeit szolgáló médiumokra vonatkozó aránytalan korlátozások.
Meggyőződésünk szerint a nemzeti kisebbségek jogairól szóló további ukrán–magyar párbeszédnek elsősorban három kulcskérdésre kell összpontosítania: a magyar nemzeti kisebbség hatékony politikai képviseletének biztosítására, a kulturális önkormányzat mechanizmusainak fejlesztésére, valamint a nemzeti jelképek használatára vonatkozó kiszámítható és diszkriminációmentes szabályok garantálására.
Különös jelentőséggel bír a nemzeti kisebbségek politikai képviseletének kérdése, valamint a lakosság etnikai és nyelvi összetételének megfelelő figyelembevétele a választókerületek kialakítása során. Alapvető fontosságúnak tartjuk annak megakadályozását, hogy a nemzeti kisebbségi közösségeket mesterségesen különböző választókerületek között osszák meg, ami jelentősen korlátozhatja hatékony demokratikus képviseletük lehetőségét. Ugyanakkor az új arányos választási rendszer további fejlesztése során biztosítani kell a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének megfelelő garanciáit, valamint érdekeik hatékony érvényesülését a politikai folyamatban.
Nem kevésbé fontos a kulturális önkormányzat mechanizmusainak és a nemzeti közösségek intézményes önigazgatása egyéb formáinak fejlesztése. Számos európai államban működnek olyan modellek, amelyek lehetővé teszik az állami egység megerősítésének összeegyeztetését a nemzeti kisebbségek nyelvi, kulturális és oktatási önazonosságának biztosításával. Ebben az esetben nem új privilégiumok vagy különleges státuszok megadásáról van szó, hanem azoknak a jogoknak és mechanizmusoknak a helyreállításáról és megfelelő garantálásáról, amelyekkel a kárpátaljai magyar közösség a korábbi jogszabályok alapján ténylegesen már rendelkezett.
Külön figyelmet igényel a nemzeti kisebbségek jelképhasználatának kérdése. Fontosnak tartjuk olyan világos, kiszámítható és diszkriminációmentes jogi szabályozás biztosítását, amely kizárja a nemzeti kisebbségi jelképek használatának önkényes értelmezését vagy aránytalan korlátozását.
Célszerűnek tartjuk továbbá az ukrán–magyar kapcsolatok nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó szerződéses-jogi alapjainak megújítását. A hatályos kétoldalú megállapodások más történelmi és politikai kontextusban, a kisebbségek képviselőinek véleményét figyelmen kívül hagyva születtek, és ma korszerűsítésre szorulnak a jelenlegi európai standardoknak és aktuális kihívásoknak megfelelően.
Ebben az összefüggésben figyelmet érdemel annak lehetősége, hogy az ukrajnai magyar nemzeti kisebbség és a magyarországi ukrán közösség jogai kölcsönös és paritásos elv alapján kerüljenek rögzítésre.
Elvi jelentőségűnek tartjuk azt is, hogy a nemzeti kisebbségek jogairól szóló további ukrán–magyar államközi párbeszéd a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség képviselőinek megfelelő bevonásával valósuljon meg, mint közvetlenül érintett közösség részvételével.
Jelen nyilatkozathoz egy részletes jogi-elemző dokumentum kapcsolódik, amely Ukrajna Alkotmányának, Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak, az Európa Tanács gyakorlatának és a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó európai standardoknak a figyelembevételével készült. A dokumentum rendszerszintű elemzést tartalmaz azokról a nyelvi, oktatási és jogalkalmazási kérdésekről, amelyek a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség képviselőinek meggyőződése szerint további normatív szabályozást vagy pontosítást igényelnek. Szervezeteink a jövőben is készek aktívan részt vállalni ebben a folyamatban.
Meggyőződésünk, hogy kizárólag a kölcsönös tiszteleten, a jogbiztonság elvén és a nemzeti kisebbségek védelmének európai standardjain alapuló nyílt, szakmai és depolitizált párbeszéd képes hozzájárulni a társadalmi bizalom, az etnikumközi partnerség megerősítéséhez, valamint Ukrajna európai integrációs útjának sikeres előmozdításához.
Ungvár, 2026. május 19.
Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Május 9-én esküt tettek a magyar parlament frissen megválasztott képviselői, valamint a törvényhozás új elnöke, Forsthoffer Ágnes, továbbá az új miniszterelnök is letette hivatali esküjét. Az alakuló ülésen részt vettek a határon túli magyar szervezetek képviselői is: Kárpátalját Brenzovics László, a KMKSZ újraválasztott elnöke, valamint Zubánics László, az UMDSZ elnöke képviselte.
Hétfőn a frissen megalakult parlamenti szakbizottságok meghallgatták a miniszterjelölteket, majd kedden az új kormány – Magyar Péter vezetésével – letette az esküt.
Az ülés elején a jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt. Ezt követően az államfő köszöntötte az április 12-i országgyűlési választáson mandátumot szerzett képviselőket és a 11 nemzetiségi szószólót, valamint bejelentette a megbízólevelek átvételét. Sulyok Tamás korelnöknek kérte fel Vitányi Istvánt (Fidesz), akinek átadta az ülés vezetését. A korelnök a házbizottság megalakulásáig vezeti az ülést. A parlament ezt követően elfogadta az alakuló ülés napirendjét.
A mandátumok igazolását követően az Országgyűlés egyhangú döntéssel erősítette meg a képviselők és nemzetiségi szószólók mandátumát, majd a képviselők esküt tettek Magyarország és az Alaptörvény szolgálatára. A nemzetiségi képviselők saját nyelvükön, többek között lovári, beás, román és horvát nyelven mondták el esküjüket.
A 199 fős parlamentbe a Tisza párt színeiben 141 képviselő jutott be, ami a kormánypártnak bő kétharmados többséget jelent az új Országgyűlésben. Ezentúl az ülésteremben az elnöki pulpitus jobb oldalán és középen a Tisza párt politikusai foglalnak helyet, mellettük a KDNP 8 tagú frakciója, majd a Fidesz 44 képviselője, bal szélen pedig a Mi Hazánk 6 képviselője kapott helyet.
Vitányi István korelnök bejelentette a képviselőcsoportok megalakulását. A Tisza párt frakcióját Bujdosó Andrea, a Fidesz frakcióját Gulyás Gergely vezeti. A KDNP-frakció vezetője Rétvári Bence, a Mi Hazánk-frakciójának élén pedig Toroczkai László áll majd.
Ezt követően nyílt szavazással megválasztották az Országgyűlés alelnökeit, törvényalkotásért felelős alelnökét és jegyzőit. A közös indítványnak megfelelően az Országgyűlés alelnökének választották Hallerné Nagy Anikót és Kőszegi Krisztiánt (Tisza), Vitályos Esztert (Fidesz), Latorcai Csabát (KDNP) és Dúró Dórát (Mi Hazánk), törvényalkotásért felelős alelnöknek Rák Richárdot (Tisza). A képviselőcsoportok megalakulásával, valamint az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával létrejött a Házbizottság. A testület tagjai Forsthoffer Ágnes házelnök, Hallerné Nagy Anikó, Kőszegi Krisztián, Vitályos Eszter, Latorcai Csaba, Dúró Dóra alelnökök, Rák Richárd törvényalkotásért felelős alelnök, valamint Bujdosó Andrea Anna a Tisza, Gulyás Gergely a Fidesz, Rétvári Bence a KDNP és Toroczkai László a Mi Hazánk frakcióvezetője.
Két nappal az új országgyűlés alakuló ülése után, hétfőn 13 parlamenti bizottság ülésezett, a cél egyértelműen az volt, hogy a lehető leggyorsabban, kedden délutánra az összes miniszterjelöltet meghallgassák és megszavazzák a bizottságok. Ennek megfelelően május 12-én, kedden megalakult az új, Magyar Péter vezette kormány, az Országgyűlés plenáris ülésén letették az esküt.
[type] => post
[excerpt] => Május 9-én esküt tettek a magyar parlament frissen megválasztott képviselői, valamint a törvényhozás új elnöke, Forsthoffer Ágnes, továbbá az új miniszterelnök is letette hivatali esküjét. Az alakuló ülésen részt vettek a határon túli magyar szerv...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1778599800
[modified] => 1778600812
)
[title] => A KMKSZ elnöke is jelen volt az Országgyűlés alakuló ülésén
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186034&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186034
[uk] => 186150
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 186037
[image] => Array
(
[id] => 186037
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo.jpg
[original_lng] => 254474
[original_w] => 1280
[original_h] => 960
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778661642:8
[_thumbnail_id] => 186037
[_edit_last] => 5
[views_count] => 700
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 884682095002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 28954
[1] => 2140
[2] => 2056634
[3] => 134
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Brenzovics Lálszó
[1] => Magyar Országgyűlés
[2] => Magyar Péter
[3] => Zubánics László
)
)
[2] => Array
(
[id] => 58
[content] =>
December 6-án munkalátogatásra Kárpátaljára érkezett Hanna Novoszad, Ukrajna oktatási és tudományos minisztere, aki Ungváron a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal tanácstermében találkozott a kárpátaljai magyar közösség érdekvédelmi szervezeteinek vezetőivel. A megbeszélés fő témája az Oktatásról szóló ukrajnai törvény 7. cikkelyének implementálása és a Velencei Bizottság ajánlásainak teljesítése volt.
A megbeszélésen jelen volt Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete, Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja, Olha Travina, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese és Hanna Szopkova, a megyei oktatási főosztály igazgatója.
A zárt körű találkozót követően Brenzovics László elmondta, hogy az álláspontok lényeges kérdésekben nem közeledtek.
– A miniszter asszony szerint az a folyamat, amely arra irányul, hogy fölszámolják a kisebbségi oktatást mint olyat, befejezett tény. A törvényen nem kívánnak változtatni, és ezt az Alkotmánybíróság döntése értelmében véglegesnek tartják. A nézeteltérés abban is fennáll, hogy az ő meglátásuk szerint már 90 százalékban teljesítették a Velencei Bizottság ajánlásait, amiért kötelezettséget vállaltak, azonban szerintünk ez koránt sincs így. Az álláspontok eléggé merevek ebben a kérdésben: a kárpátaljai magyarság nem kívánja feladni az évszázados jogát az anyanyelven történő oktatáshoz – hangsúlyozta Brenzovics László és elmondta, hogy próbáltak néhány praktikus kérdést felvetni, amelyek most érintik a kárpátaljai magyar oktatást, a tantervekkel, a tankönyvekkel, szótárakkal kapcsolatos kérdéseket, amelyek akut módon nincsenek megoldva. – Volt értelme találkozni, hiszen tárgyalni kell, és reméljük, hogy folytatni lehet ezt a tárgyalást. A mai tárgyalásoknak a fő konklúziója az, hogy a jelenlegi politikai helyzetben, amelytől sokan azt várták, hogy a hatalomváltással, Volodimir Zelenszkij államfővé választásával, a Nép Szolgája párt parlamenti többségével a magyar oktatás súlyos problémái megoldást nyernek, nem történt meg.
Orosz Ildikótól megtudtuk, hogy az oktatási és a nyelvtörvény kapcsán a minisztériumhoz írt valamennyi levél nyomtatott változatát, valamint a szövetség által beküldött módszertani javaslatokat összegyűjtötte és átnyújtotta Hanna Novoszadnak, mivel nem volt biztos abban, hogy a korábbi tárgyalások anyagai, a módosítási javaslatok az oktatási miniszter rendelkezésére állnak. Egyébként a minisztérium munkatársaként Novoszad 2017 óta jelen volt a találkozókon. A KMPSZ elnöke röviden összegezve a tárgyalás eredményét, kijelentette:
– Keleten a helyzet változatlan. Az a gond, hogy nincs meg a politikai akarat, hogy megértsék, kisebbségi jogokat vettek el. A miniszter asszony az Alkotmánybíróságra hivatkozik, de mi ezt nem fogadjuk el, hiszen több mint 150 éves jogunktól fosztottak meg. Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy mindenki anyanyelvén tanulhasson az érettségiig – emelte ki a KMPSZ elnöke és kitért arra, hogy bizonyos részletkérdésekben (az anyanyelv és idegen nyelv oktatására szánt órák száma, a nemzeti identitást erősítő tárgyak bevezetése, bizottság létrehozása a kárpátaljai magyarok képviselőjének részvételével, stb.) próbálnak megegyezni.
– Ha elindul egy konstruktív munka, ahol partnerként fognak kezelni bennünket, nem pedig lekezelően, kioktatólag, hanem jogokkal rendelkező állampolgárként, akkor lehet előrelépés. Én ezt ma még nem tapasztaltam. Reméljük, hogy szakmai és gyakorlati kérdésekben történik valamilyen pozitív fejlemény – összegezte Orosz Ildikó.
Zubánics László kifejtette:
– A mi álláspontunk nem változott, ugyanúgy ragaszkodunk azokhoz a jogokhoz, amelyek az anyanyelven való oktatást, nem pedig az anyanyelv oktatását állítja a középpontba az általános és a közfokú oktatásban egyaránt. Közös álláspontot képviselünk abban, hogy oda kell figyelni a nemzeti kisebbségek ajánlásaira, hiszen mi is abban vagyunk érdekeltek, hogy az államnyelv megfelelő szintű elsajátítása a középfokú oktatásból kikerülő gyerek esetében maximális legyen. Ehhez azonban a feleknek nem a siketek és vakok játékát kell játszani, hanem a konstruktív javaslatokat mindenképp figyelembe kell venni – zárta gondolatait az UMDSZ elnöke.
A KMPSZ, KMKSZ és UMDSZ vezetői nyílt levelet nyújtottak át a miniszter asszonynak a magyar nyelvű tankönyvkiadás jövőjét illetően.
