A kormánykoalícióhoz tartozó Zöldek párt is előrehozott választásokat sürgetett hétfőn Németországban, csatlakozva azon ellenzéki felhívásokhoz, amelyek elindítói minél előbb szeretnének világos viszonyokat teremteni a kérdésben.
Az országban azután alakult ki koalíciós válság, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) vezető Christian Lindner pénzügyminiszter között vita alakult ki a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról, és Scholz szerdán menesztette Lindnert a kabinetből. Ezt követően Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője bejelentette, hogy pártjának valamennyi minisztere benyújtja lemondását. Ezzel a kormány kisebbségbe került. Scholz akkor azt mondta, hogy január 15-én kér bizalmi szavazást a parlamentben, ám ez heves politikai vitát váltott ki. Friedrich Merz, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a bizalmi szavazás azonnali megtartását követelte.
A szociáldemokraták (SPD) megmaradt partnere, a Zöldek most csatlakozott azon felhívásokhoz, hogy az előrehozott választások előfeltételének számító bizalmi szavazást Scholz hozza előre.
Azt várjuk tőle, hogy még a héten világos viszonyokat teremtsen – jelentette ki Ricarda Lang, a Zöldek társelnöke sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a parlamentnek a fennmaradó idejét a választásokig nem a szétesett koalíció törvényhozási menetrendjének, hanem olyan sürgős ügyeknek kellene szentelnie, mint a német alaptörvény megerősítése a szélsőségesnek tartott pártokkal szemben, amelyek erőre kaphatnak az előrehozott voksoláson. Ezenfelül egy újabb ukrajnai támogatás és az országos tömegközlekedési átalánydíj elfogadását is említette.
Scholz már vasárnap jelezte, hogy a német kormányválság miatt még karácsony előtt bizalmi szavazást indítványozhat a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag), amennyiben a parlamenti pártok vezetői ezt szükségesnek látják.
Hosszú idő után megállapodott a kormányalakításról a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek – jelentette be január 2-án Sebastian Kurz, az ÖVP listavezetője, volt kancellár.
„Sikerült eredményt elérnünk a
koalíciós tárgyalásokon; sikerült áttörést elérnünk és megegyeznünk a tartalmi
kérdésekben” – mondta Kurz. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi év politikailag
eseménydús volt; ezek között említette, hogy a szeptember 29-i parlamenti
választásokon két párt, az ÖVP és a Zöldek jelentősen megerősödött.
„Nagy kihívást, nagy felelősséget” jelentett számukra az
eredmény, ezért azonnal megkezdték a puhatolózó koalíciós tárgyalásokat azokkal
a pártokkal, amelyekkel – választási eredményük alapján – lehetséges lett volna
a kormányalakítás. A Szabadságpárt viszont eredménye alapján nem érezte magát
elég erősnek ahhoz, hogy részt vegyen a kormányzati munkában, ezért az ÖVP úgy
döntött, hogy a Zöldekkel kezdi meg a koalíciós tárgyalásokat – mondta Kurz.
„Nem volt egyszerű, mert a két párt programja tartalmilag
nagyon eltérő” – értékelte a tárgyalásokat, amelyeken, mint mondta, „kitűnő
eredményt” értek el, sikerült mindkét párt programjából a legjobb elemeket
átemelni a kormányprogramba, és ezzel mindkét párt tartja választási ígéreteit
is. Példaként említette, hogy míg a Zöldek számára központi kérdés a
klímaváltozás elleni küzdelem és az átláthatóság, a Néppárt adócsökkentést
ígért, valamint következetes intézkedéseket az illegális migráció és a
politikai iszlám elleni fellépésben. Ezek egyaránt benne lesznek a
kormányprogramban – húzta alá.
„Sikerült áthidalni az ellentéteket, sikerült hidakat
építeni” – mondta Werner Kogler, a Zöldek listavezetője. A politikus
hangsúlyozta: Ausztriának egész Európában és nemzetközi viszonylatban is
éllovasnak kell lennie a klímavédelemben, de hangsúlyos egyebek mellett az
adórendszer átalakítása, a társadalmi egyenlőség és összetartás erősítése is. „Ausztria
jövőjéről és az osztrák nép iránti felelősségről van szó” – fogalmazott.
A megállapodást szombaton még a zöldek mintegy 300
küldöttből álló kongresszusának is jóvá kell hagynia. Ha létrejön a „fekete-zöld”
kormánykoalíció, akkor Ausztria történetében első alkalommal alakítanak szövetségi
kormányt a konzervatívok a zöldekkel.
A kormányprogramból eddig annyi derült ki, hogy létrejön egy
integrációs minisztérium, amelyet Sebastian Kurz egyik bizalmasa, Susanne Raab
vezet majd. Ő eddig a külügyi tárca integrációs részlegének élén volt. A zöldek
vezetése alá kerül viszont egy „szuperminisztérium”, amely a
környezetvédelem, a közlekedés, az energia, az infrastruktúra, a technológia és
az innováció területéért felel majd a kormányban. Ezt a Global 2000
környezetvédő szervezet egykori vezetője, a 43 éves Leonore Gewessler irányítja
majd várhatóan.
Első alkalommal kerülhet nő a konzervatív Klaudia Tanner
személyében a katonailag semleges ország védelmi minisztériumának élére. A
belügyi tárcát a szintén konzervatív Karl Nehammer vezetheti. A
külügyminisztérium élén pedig várhatóan a helyén marad a külügyeket az
ideiglenes kormányban irányító Alexander Schallenberg.
Ausztriában szeptember végén előrehozott választásokat
tartottak, miután a hatalomba most visszatérő Sebastian Kurz vezette ÖVP
koalíciója felbomlott a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ). Az ÖVP-FPÖ
koalíció azért jutott válságba, mert a párt akkori vezetőjéről tavaly tavasszal
napvilágot látott egy titokban rögzített videofelvétel, amelyen Hans-Christian
Strache akkori alkancellár nyíltan korrupcióról beszél, és támogatásért cserébe
komoly haszonnal kecsegtető üzleti lehetőségeket ajánl egy nőnek, aki egy orosz
oligarcha rokonának adta ki magát. Ezt követően az FPÖ támogatásával a bécsi
parlament megvonta a bizalmat Kurz kormányától.
Az előrehozott választásokon megerősödött és magabiztos
győzelmet aratott az ÖVP, amely a voksok 37,5 százalékát kapta meg. A harmadik
helyre befutó FPÖ támogatottsága csaknem 10 százalékkal esett vissza, míg a
negyedik helyet megszerző zöldek több mint 10 százalékponttal növelték
támogatottságukat, és a voksok 13,9 százalékát szerezték meg.
Не пропонуйте нам припинення вогню — це неможливо без тотального виведення військ РФ. Українське суспільство не цікавить новий «Мінськ» і повернення війни через кілька років. Поки ?? не готова повністю звільнити наші землі, наша переговорна платформа — зброя, санкції та гроші.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.
Je me suis longuement entretenu, ce matin, avec le nouveau PMT, Dr. Succès Masra. Je lui souhaite pleine réussite dans sa nouvelle et grande mission à la tête du gouvernement et l’assure de mon soutien. #Tchadpic.twitter.com/CbjCoLLM6U
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
