Donald Trump magánrepülőgépe, a „Trump Force One” helyi idő szerint szerda reggel landolt a Maryland állambeli Andrews Légitámaszponton. A megválasztott elnök később Washingtonban találkozik Joe Biden leköszönő elnökkel, aki jelképesen átadja neki az amerikai elnöki jogköröket. Melania Trump ugyanakkor – szakítva az évtizedes hagyományokkal – nem vesz részt a régi és az új First Lady szokásos teázásán.
Donald Trumpra szerdán két fontos látogatás vár. Előbb a Republikánus Párt vezetőivel együtt a washingtoni Capitol Hillre látogat, majd helyi idő szerint 11 órakor (közép-európai idő szerint 17 óra körül) találkozik Joe Biden elnökkel a Fehér Házban – számolt be a BBC World.
Az amerikai CBS News szerint Melania Trumpot is meghívták a Fehér Házba, ám az új First Lady úgy döntött, nem kíséri el férjét Washingtonba, és nem vesz részt az ilyenkor szokásos teadélutánon Jill Bidennel.
Mrs. Trump will not be attending today’s meeting at the White House. Her husband’s return to the Oval Office to commence the transition process is encouraging, and she wishes him great success.
In this instance, several unnamed sources in the media continue to provide false,…
Nem sokkal a megválasztott elnök érkezése előtt az alelnökjelölt. JD Vance is megérkezett a Capitol Hillre, ahol ma megválasztják a szenátus republikánus vezetőjét. JD Vance még hivatalban lévő szenátorként maga is részt vehet a szavazáson.
Mrs. Trump will not be attending today’s meeting at the White House. Her husband’s return to the Oval Office to commence the transition process is encouraging, and she wishes him great success.
In this instance, several unnamed sources in the media continue to provide false,…
Washington nem akarja kockáztatni az Egyesült Államok nemzetbiztonságát Ukrajna érdekében, mivel egy nap vissza akarja majd állítani a kapcsolatát Moszkvával, és a mélységi csapásokra vonatkozó korlátozások feloldása semmissé teheti ezeket az erőfeszítéseket – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság forrása azt jelezték, hogy a Fehér Ház és a Pentagon továbbra is visszautasít minden olyan felvetést, amely szerint a kormányzat azon politikájának módosítását fontolgatja, amely lehetővé teszi Ukrajnának amerikai fegyverek használatát a nagyon konkrét eseteken kívül Oroszországon belül a határ közelében. Azt állítják, hogy Ukrajnának van ereje a győzelemhez.
„Vannak jelek arra, hogy Biden valami nagyot akar lépni Ukrajna érdekében, esetleg fel akar oldani bizonyos korlátozásokat a választások előtt, mert nem indul. Nincs garancia, de úgy halljuk, hogy gondolkodik rajta” – mondta az egyik vezető ukrán tanácsadó.
A fontolgatás része az is, hogy a brit Storm Shadow rakétákkal, amelyek már Ukrajna fegyvertárában vannak, csapást mérhessenek Oroszországon belüli repülőterekre és logisztikai raktárakra. Az Atlanti-óceán mindkét partján az illetékesek szerint a brit kormány hivatalosan még nem nyújtotta be a kérést, jóllehet belső felülvizsgálatot végez.
Az Egyesült Államok már engedélyezi nagy hatótávolságú rakétáinak Oroszországon belüli használatát, de csak védekezésképpen – ellencsapásként, amely a határ melletti orosz rakétakilövő helyeket éri el. Néhány prominens demokrata törvényhozó azt mondta, nyitottak arra, hogy az Egyesült Államok nagyobb mozgásteret engedjen Ukrajnának az amerikai fegyverek használatában.
Augusztus elején szenátorokból álló kétpárti koalíció találkozót szervezett Biden nemzetbiztonsági tanácsadójával, Jake Sullivannel, aki többször is találkozott a szenátorokkal, hogy Ukrajnáról tárgyaljon. A Politico forrásai szerint a delegációnak egyetlen üzenete volt: az adminisztrációnak most kell változtatnia álláspontján, amíg nem késő. Érvelésük hasonló volt ahhoz, amit ők és sokan mások, köztük az ukránok is felhoztak. Azt mondták, hogy az Egyesült Államoknak fel kell oldania minden korlátozást, mert ha nem teszik, és Ukrajna veszít, a kormányzatot fogják hibáztatni, hogy nem tett eleget, amikor kellett volna.
Ez a megfogalmazás időnként dühíti a Fehér Ház magas rangú tisztviselőit, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy Washington minden más országnál többet tett Kijev támogatásáért, és nem kell saját nemzetbiztonságát kockáztatnia Kijevért. Az adminisztráció egyes tagjai, köztük a Fehér Ház tisztviselői azt mondták az ukránoknak, hogy az Egyesült Államok előbb-utóbb vissza akarja állítani a viszonyát Moszkvával, és a korlátozások feloldása elsodorhatja ezeket az erőfeszítéseket – közölték a Politico forrásai.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Washington nem akarja kockáztatni az Egyesült Államok nemzetbiztonságát Ukrajna érdekében, mivel egy nap vissza akarja majd állítani a kapcsolatát Moszkvával, és a mélységi csapásokra vonatkozó korlátozások feloldása semmissé teheti ezeket az erőf...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724527380
[modified] => 1724519531
)
[title] => Washington nem akarja megengedni Ukrajnának az Oroszország elleni mélységi csapásokat amerikai fegyverekkel – Politico
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=124865&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 124865
[uk] => 124889
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 124866
[image] => Array
(
[id] => 124866
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden-1.jpg
[original_lng] => 29213
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1724526059:2
[_thumbnail_id] => 124866
[_edit_last] => 12
[views_count] => 689
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_8a556167e54ff2c16e4f2745771d56bd] =>
Mrs. Trump will not be attending today’s meeting at the White House. Her husband’s return to the Oval Office to commence the transition process is encouraging, and she wishes him great success.
In this instance, several unnamed sources in the media continue to provide false,…
Az ázsiai csendes-óceáni térségben folytatódó katonai erődemonstráció, a kínai–amerikai kakaskodás egyre inkább háttérbe szorítja az Ukrajna körüli feszültséget, annak nemzetközi visszhangját.
Közös éleslövészet, közös aknamentesítés, közös terroristaellenes gyakorlatok, lég- és rakétavédelmi feladatok közös, koordinált megoldása, közös demonstratív flottatüntetés, egymás hajóinak a megismerése – kell-e ennél szorosabb katonai együttműködés, mint amilyet a minap véget ért egy hónapos kínai–orosz haditengerészeti gyakorlat felmutatott? Hét kínai és hét oroszországi hadihajó vett részt a „Közös tenger 2024” elnevezésű gyakorlaton, amelynek keretében a dél-kínai tengertől a Tajvan körüli, a Diaoyü (Senkaku) apró szigetcsoportot (amelyet mind Kína – mind Tajvan, Dél-Korea és Japán a magáénak követel) felölelő térségen át a Kuril-szigetekig, a japán parti vizekig sok érzékeny területet érintő-figyelmeztető flottavonulást tartottak. Ez mindenek előtt az Egyesült Államoknak, Japánnak, Dél-Koreának – és természetesen Tajvannak szólt.
Az ázsiai csendes-óceáni térségben folytatódó katonai erődemonstráció, a kínai–amerikai kakaskodás egyre inkább háttérbe szorítja az Ukrajna körüli feszültséget, annak nemzetközi visszhangját.
Az USA rendszeresen tart a térségben demonstratív, a hajózás szabadságát jelképező flottafelvonulást (FONOPS – Freedom of Navigation Operations). A napokban ért véget a közös kínai–oroszországi haditengerészeti gyakorlatsorozat, amellyel párhuzamosan a Beibu öbölben két-két kínai és vietnámi hadihajó közös járőrözést, gyakorlatot hajtott végre. Kínai oldalon a Hanzsong, a 648-as oldalszámú, irányított rakétákkal felszerelt fregatt is részt vett a misszióban, amelyet 2005 óta idén júniusban már a 36. alkalommal tartottak meg a két szomszédos ország haderői.
Kína kihúzza a vietnámi tüskét a hátából
Jelképes, hogy a Beibu-öböl (francia-nyugati nevén a Tonkini-öböl) különleges szerepet játszott az észak-vietnámi–amerikai háború 1964-es fellobbanásában, amely a máig vitatott „tonkini incidens” néven került be a hadtörténelembe. Az amerikai Maddox rombolót állítólag megtámadta három kis partvédő vietnámi hadihajó. A Maddox tüzet nyitott a támadólag közeledő vietnámiakra öthüvelykes (127 mm-es) ágyúiból, amire a vietnámiak a hajóikon lévő legnehezebb fegyverekből, 14,5 mm-es nehéz géppuskákból válaszoltak tűzzel. Az egyenlőtlen harcban mindhárom vietnámi hajó súlyos sérülést szenvedett, négy tengerész meghalt, és sok volt a sebesült is. Amerikai részről nem szenvedtek veszteséget, egyetlen 14,5 mm-es vietnámi lövedék találta el a Maddoxot, amely légi támogatást kért és kapott a közelben hajózó Ticonderoga repülőgép-hordozótól.
Ma a kínai–vietnámi gyakorlat célja különösképpen időszerű. Egy kínai–amerikai fegyveres összecsapás esetén Peking ily módon is biztosíthatja, hogy Hanoi nem válik egy hatalmas tüskévé a hátában, hanem jóindulatú semlegességet tanúsít.
Ami nem kis dolog, mert a százmilliós Vietnám hadseregét tartják ma a világ legnagyobb létszámú fegyveres erejének, melynek szárazföldi csapatait fejlett haditengerészet egészíti ki. A hadsereg felszerelése túlnyomó részben szovjet–oroszországi eredetű.
Áthelyeződnek a nemzetközi feszültségforrások
Elemzők szerint a következő évek, évtizedek meghatározó nemzetközi feszültségforrása Európáról, Oroszország európai területeiről még inkább áttevődik a Csendes-óceán délkeleti, a kínai partok menti tengerszakaszaira. Európa, az EU és a NATO magára marad, átvállalva az esetleges Trump-kormányzat idején a Kijevet támogató csapatból kifaroló amerikai oroszlánrészt is. Ami a mai EU anyagi viszonyait, a keleti bővítés terheit – a szegény és bizonytalan helyzetű Ukrajna és Moldova mellett a Nyugat-Balkán szegény és csatlakozásra váró államait – is felvállaló helyzetet ismerve kevés reményt felcsillantó vállalkozás.
Figyelmeztető jel a német takarékossági program
Eme forgatókönyv megvalósulásának esélyei – a Donald Trump elleni sikertelen merénylet amerikai belpolitikai vetületét is számításba véve – nőnek. Amerika még inkább a csendes-óceáni térség irányába fordul és nem akar egy európai háborúba belebonyolódni. A régi-új EU-vezetés, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újjáválasztott elnökének az imént megerősített fogadalma, hogy addig és olyan mértékben támogatják Kijevet Moszkva (és növekvő mértékben Peking, Phenjan) ellen, ameddig szükséges, jól hangzó, de irreálisnak tűnő ígéret. Európa, az EU ebbe belerokkanhat. Figyelmeztető jel, hogy Németország, az EU vezető gazdasága és az USA után Ukrajna második legnagyobb katonai-anyagi-politikai támogatója a felére vágta vissza jövőre az Ukrajna-segítő büdzsét. Berlinben Scholz kancellár takarékossági programmal indokolta a támogatáscsökkentést.
Európa új vezetői egyelőre struccpolitikusként viselkednek. Úgy tesznek, mintha nem érdekelné őket az amerikai belpolitikai helyzet, Biden hanyatlása, Trump felemelkedése, és utóbbi alelnökválasztása. Pedig aggaszthatná őket például J.D. Vance személye, akit a jövő amerikai republikánus vezetőjének szánnak, aki igazi „Európától távolodó” izolacionista. Ha bejön a papírforma, és 2025. január 20-tól a Trump–Vance duó veszi birtokba a Fehér Házat, Európában tanácstalanok lesznek, jelzi a Politico nemzetbiztonsági napi összefoglalója. És ebből kitűnik, hogy a NATO- és az EU-diplomaták taktikája, az új Trump–Vance irányvonal diplomatikus semmibe vétele, legalábbis ennek színlelése nem biztos, hogy a legcélravezetőbb álláspont.
Ukrajnának legalább 128 F-16-os vadászgépre van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan felvehesse a versenyt Oroszországgal a légtérben – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök ezt a washingtoni Ronald Reagan Intézetben tartott előadása után kérdésekre válaszolva, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij elmondta: „A probléma az F-16-tal a szám és a dátumok. De legyünk őszinték. Oroszország naponta 300 repülőgépet használ Ukrajna ellen. Döntésünk volt 10-20-ról. Még ha 50 is van, az semmi. Védekezésünkhöz 128-ra van szükségünk. Ez flotta.”
Mint az elnök hangsúlyozta, Ukrajna szövetségesei rendelkeznek ezzel az információval. „Amíg nem lesz 128 gépünk, addig az égbolton nem fogunk tudni megmérkőzni velük (oroszokkal – a szerk.), nehéz lesz” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Az Egyesült Államok hanoi nagykövetsége hétfőn bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnök vietnami látogatásának tervét, kiemelve, hogy a külföldi út „legitimálná az Oroszország által elkövetett súlyos, a nemzetközi jogba ütköző jogsértéseket”.
„Egyetlen országnak sem szabad teret adnia Putyinnak, hogy agressziós politikáját népszerűsítse, s ezáltal természetesnek tüntesse fel az atrocitásokat” – szögezte le a diplomáciai képviselet szóvivője, utalva Oroszország Ukrajna elleni, több mint két éve indított háborújára.
A vietnami külügyminisztérium egyelőre nem reagált a bírálatra.
Vietnami tisztviselők – egyelőre nem hivatalos – közlése szerint Putyin ezen a héten tesz kétnapos látogatást a délkelet-ázsiai országban, ahol To Lam államfővel is egyeztet majd, és a tervek szerint több kétoldalú szerződést kötnek a kereskedelem, a technológiai fejlesztések és az oktatás területén.
Vietnam nem küldött képviselőt a hét végén Svájcban tartott, az ukrajnai rendezésről szóló békekonferenciára, ellenben képviseltette magát a BRICS-országok külügyminisztereinek a múlt héten, az oroszországi Nyizsnyij-Novgorodban rendezett találkozóján.
Bár a látogatás hírére az Európai Unió még nem reagált, a szervezet a múlt héten bírálta Hanoit, amiért elhalasztott egy, az orosz szankciókról szóló egyeztetést az EU képviselőjével.
Dél-koreai várakozások szerint Vlagyimir Putyin még a héten Észak-Koreába is ellátogat.
Moszkva és Phenjan mélyülő kapcsolatai miatt Szöul többször aggodalmát fejezte ki, Sin Von Sik dél-koreai védelmi miniszter mindazonáltal hétfőn azt mondta, nem valószínű, hogy Oroszország megosztaná haditechnológiájának legfejlettebb részeit Észak-Koreával.
A Bloomberg News hírügynökségnek adott interjújában a tárcavezető úgy vélte, Vlagyimir Putyin lőszert és ballisztikus rakétákat kér Phenjantól az ukrajnai háborúhoz, hozzátéve, hogy Szöul már legalább 10 ezer hajókonténernyi, Észak-Koreából Oroszországba érkező szállítmányt észlelt.
Elmondta továbbá, hogy Észak-Korea szerintük orosz technológia segítségével igyekszik fejleszteni kémműholdjait, például azt is, amelyet május végén lőtt fel, azonban röviddel a kilövés után darabjaira hullott.
Nyugtalanítók a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elleni, orosz ügynökök általi előkészítéséről szóló hírek – jelentette ki szerdán Karin Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál az Amerika Hangja rádióállomásra hivatkozva.
A jelentés szerint a szóvivő azt mondta: „Határozottan nagyon nyugtalanító hír.” Karin Jean-Pierre egyúttal hangsúlyozta: az amerikai hatóságok is örülnek, hogy sikerült megakadályozni a merényletkísérletet.
Tegnap az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette, hogy sikerült megakadályoznia egy merényletkísérletet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint Vaszil Maljuk, az SZBU vezetője, valamint Kirilo Budanov katonai kémfőnök ellen. és az államfő ellen.
Az üggyel kapcsolatban őrizetbe vették az állami vezetők testőrségének szerepét betöltő állami őrség két ezredesét. Valószínűleg az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szervezte be őket.
Mrs. Trump will not be attending today’s meeting at the White House. Her husband’s return to the Oval Office to commence the transition process is encouraging, and she wishes him great success.
In this instance, several unnamed sources in the media continue to provide false,…
Sürgető fontosságúnak mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ukrajna további és azonnali segítését katonai eszközökkel kedden, David Cameron brit külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján nemzetközi kérdésekről és kétoldalú együttműködésről szóló tárgyalásuk után.
Az amerikai külügyminiszter kiemelte a légvédelmi és tüzérségi eszközök fontosságát, valamint a lőszerutánpótlást. Egyben ismét felszólította az amerikai Kongresszus alsóházát, hogy mielőbb fogadja el a Joe Biden elnök által Ukrajna számára kért kiegészítő költségvetési keretet.
Antony Blinken beszámolt arról, hogy hétfőn meghaladta a 400-at a Gázai övezetbe bejutott, segélyeket szállító kamionok száma, amire nem volt példa október 7-e, a konfliktus kirobbanása óta. Ugyanakkor fontosnak mondta ennek fenntartását, és gyors lépéseket sürgetett Izrael részéről, részben új kapu megnyitását a humanitárius szállítmányok előtt. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása a Rafah városában tervezett izraeli hadművelet időpontjáról, de azt változatlanul ellenzi, a tervezett katonai akcióról pedig jelenleg is zajlanak amerikai-izraeli egyeztetések.
David Cameron a gázai helyzettel kapcsolatban napi 500 segélyszállító kamion bejutását nevezte célnak, valamint a vízvezeték-hálózat visszakapcsolását. A brit külügyminiszter egy átmeneti tűzszünetet fontosnak nevezett a békéhez vezető lépésekben, ugyanakkor rámutatott Izrael jogára az önvédelemhez a Hamász jelentette fenyegetéssel szemben, és fontosnak mondta, hogy ez a támogatás megmaradjon. A Hamász kezében lévő túszok, köztük két brit állampolgár, elengedésével kapcsolatban megjegyezte, hogy mindent el kell követni egy alku érdekében, és Izrael a tárgyalásokon komoly engedményeket tett palesztin foglyok elengedésével kapcsolatban.
Cameron az ukrajnai háborút illetően a katonai szállítások folytatása mellett érvelt, mint mondta, ezek révén Ukrajna képes lehet a győzelemre és a számára „megérdemelt igazságos békére”.
Hozzátette azt is, hogy van előrelépés a befagyasztott orosz vagyonok átirányításáról szóló egyeztetéseken, amelyek révén sikerül ebből a forrásból hozzájárulni Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kielégítéséhez.
A brit külügyminiszter arról is beszámolt, hogy hétfőn találkozott Donald Trump republikánus elnökjelölttel, amit a kormányzati gyakorlatba illeszkedőnek nevezett. Hangsúlyozta, hogy Trump személyében egy választásra készülő ellenzéki politikussal tárgyalt, és utalt arra, hogy ez nem szokatlan. A találkozót magánjellegűnek nevezte, így annak tartalmáról csak annyit mondott, hogy geopolitikai témák széles körét is áttekintették.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
Az amerikai lap szerint Bident szigorúan bizalmas titkosszolgálati jelentések arról győzték meg, hogy a nukleáris fegyverek ukrajnai bevetésével kapcsolatos orosz fenyegetések ezúttal tényleges tervvé válhatnak.
2022. október 6-án Joe Biden New York-i liberális demokrata párti támogatók előtt tartott előadást, akik sokat fizettek azért, hogy az elnöktől optimista szavakat halljanak a következő néhány évre szóló terveiről – írja a The New York Times, amely szerint azonban a hallgatóságnak csalódnia kellett.
Amit ugyanis aznap este hallottak, az egy nyugtalanító üzenet volt, amelynek forrásáról nem beszélhetett: Bident lehallgatott üzenetekből származó, szigorúan bizalmas titkosszolgálati jelentések arról tájékoztatták, hogy Vlagyimir Putyin fenyegetései, miszerint nukleáris fegyvert vetne be Ukrajnában, ezúttal konkrét formát ölthetnek.
„A kubai rakétaválság óta először közvetlenül fenyeget egy nukleáris fegyver bevetése, ha a dolgok valóban úgy mennek tovább, amelyen eddig” – mondta Biden, és a lap szerint a hangneme komorabbra fordult: az elnök arról beszélt, hogy Hirosima és Nagaszaki óta először kerülhet sor háborús atomfegyver bevetésére.
2022 vége felé úgy tűnt, hogy az ukrán fegyveres erők diadalmenetben vannak. Az év őszén jelentős területi nyereségeket értek el egy kelet-ukrajnai ellentámadás keretében, az orosz megszálló erők pedig ez idő tájt sarokba szorítva érezték magukat. Ekkor keletkeztek az amerikaiak által elfogott értesülések alapján készült jelentések az orosz tervekről.
A The New York Times információi szerint az amerikai kormányzaton belül olyan nagy volt az aggodalom, hogy munkacsoportok ültek össze, hogy előkészítsék az esetlegesen szükséges válaszlépéseket. Szóba került, hogy az ellenintézkedésnek nem kell nukleárisnak lennie. A kormánytisztviselők azonban meg voltak győződve arról, hogy drasztikus válaszlépésre lett volna szükség. Például egy hagyományos, de közvetlen csapásra az orosz atomfegyver-egységre.
Washington az orosz hadsereg taktikai atomcsapását többször is vörös vonalként jelölte meg a Nyugat számára az ukrajnai háborúban. Abban, hogy ez mindeddig nem valósult meg, a jelentés szerint Olaf Scholznak és Hszi Csinping-nek is volt szerepe.
Az amerikai jelentésekről értesített német kancellár ugyanis Pekingben vélhetően rábeszélte a kínai elnököt, hogy nyilvánosan és közvetlenül Putyinnal együtt is jelentse ki, hogy az ukrajnai háborúban nincs helye atomfegyverek alkalmazásának. Hszi utána nyilatkozott is arról, hogy „el kell kerülni a nukleáris válságot Eurázsiában”, a feleknek ésszerűnek kell lenniük, önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és meg kell teremteniük a tárgyalások folytatásának feltételeit.
Olaf Scholz német kancellár a The Wall Street Journal című amerikai napilapban csütörtökön megjelent írásában ismételten óva intette Ukrajna szövetségeseit attól, hogy felhagyjanak Kijev katonai és pénzügyi támogatásával, illetve csökkentsék azt, és figyelmeztetett az esetleges orosz győzelem súlyos következményeire.
Csütörtöki washingtoni útja előtt közzétett – indulása előtt Berlinben is elmondott – üzenetében Scholz arra kérte partnereit, hogy több katonai segélyt küldjenek Ukrajnának, „közösen megadva a lehetőségét annak, hogy megvédje magát” az orosz agresszióval szemben.
„Ha nem cselekszünk, hamarosan egy olyan világban ébredhetünk fel, amely még instabilabb, fenyegetőbb és kiszámíthatatlanabb, mint a hidegháború idején volt” – írta Scholz az amerikai lapban.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a támogatások ellenére Ukrajna hamarosan súlyos fegyver- és lőszerhiánnyal szembesülhet.
Hangsúlyozta továbbá, hogy míg az Ukrajnának folyósított pénzügyi kötelezettségvállalások egy része már kifutott, másokat azonban még lejártuk előtt meg kell hosszabbítani.
„A mostani befektetéseink mellett eltörpülnének a hosszú távú következményei és költségei annak, ha nem sikerülne megállítani (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) agresszióját” – vélekedett.
Scholz szerint most van itt az idő a NATO-szövetség megerősítésének megvitatására is. Emellett kiemelte: Németország, amely évtizedeken át elmaradt a katonai kiadásokra vonatkozó célkitűzésektől, „most élen jár” a védelmi képességek újjáépítésében.
Scholz arra is figyelmeztetett, hogy a nyugati demokráciák számára súlyos globális következményekkel járhat, ha nem támogatják kellőképpen a honvédő háborút folytató Ukrajnát.
„Egy ukrajnai orosz győzelem nemcsak Ukrajna mint szabad, demokratikus és független állam végét jelentené, hanem drasztikusan megváltoztatná Európa arculatát is (…) Mindez súlyos csapást mérne a liberális világrendre. Ugyanis Oroszország brutális kísérlete, hogy erőszakkal területeket raboljon, mintául szolgálhat más tekintélyelvű vezetők számára világszerte” – írta.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Az Egyesült Államok elnökének adminisztrációja nem észleli, hogy gyengülne vagy a decentralizálódna a partnerországok és szövetségesek támogatása Ukrajnának – közölte John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora jelentette ki a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kirby elmondta: „Több mint 50 ország segíti Ukrajnát az Austin államtitkár (Lloyd Austin, a Pentagon vezetője – a szerk.) – Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportja (Rammstein formátumban – a szerk.) – által folytatott erőfeszítések koordinációja keretében.” Ezt újságírói kérdésre fejtette ki, hogy az Egyesült Államok európai szövetségesei felléptek-e, hogy Ukrajnának biztosítsák a szükséges védelmi segítséget Oroszország jelenleg is zajló nagyszabású katonai agressziójának visszaszorításához.
A kommunikációs koordinátor szerint a legutóbbi Rammstein formátumú találkozón, amely „egyfajta koalíció” volt, a szövetségesek és partnerek „elég nagy energiát” mutattak Ukrajna megsegítésére és támogatására. „Minden ország a maga módján és a lehetőségeihez mérten teszi ezt. Tehát ezek szuverén döntések. Ukrajna támogatását illetően azonban nem tapasztaltunk lazulást vagy széthúzást” – hangsúlyozta John Kirby, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok nyújtja a legnagyobb támogatást Ukrajnának.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
