Moszkva: szigorú biztonsági intézkedések mellett tartották meg a Győzelem Napi parádét, röviden és haditechnika nélkül az ukrán dróntámadásoktól tartva.
Moszkvában fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be Vlagyimir Putyin elnök Vörös téri, a náci Németország felett aratott második világháborús győzelemnek szentelt díszszemléje előtt. A frissen, amerikai közvetítéssel tető alá hozott háromnapos tűzszünet ugyanakkor mérsékelte az aggodalmakat az esetleges ukrán csapások miatt az orosz főváros ellen az ünnepségek idején.
Putyin, aki több mint negyedszázada van hatalmon, a Győzelem Napját, Oroszország legfontosabb világi ünnepét arra használta, hogy felvonultassa az ország katonai erejét, és mozgósítson a 2022-ben indított ukrajnai invázió támogatására. Idén azonban csaknem húsz év óta először tankok, rakéták és más nehézfegyverek nélkül rendezték meg a díszszemlét, a hagyományos katonai repülőgép áthúzást leszámítva.
A váratlan formátumváltást az orosz hatóságok a „jelenlegi hadműveleti helyzettel” indokolták, és az ukrán támadások jelentette fenyegetésre hivatkoztak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy „további biztonsági intézkedéseket” vezettek be.
A korábbi tűzszüneti megállapodások nem bizonyultak tartósnak.
Oroszország egyoldalú tűzszünetet hirdetett péntekre és szombatra, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig május 6-tól rendelt el fegyvernyugvást, ám egyik megállapodást sem tartották be: a felek kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy továbbra is támadásokat hajtanak végre.
Pénteken Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna elfogadta a szombattól hétfőig tartó tűzszünetre vonatkozó kérését, és megállapodtak a hadifoglyok cseréjéről is. Úgy fogalmazott, a harcok szüneteltetése a háború „végének kezdete” lehet.
Zelenszkij, aki a hét elején azt mondta, hogy az orosz hatóságok „attól tartanak, hogy május 9-én drónok repülhetnek át a Vörös téren”, Trump bejelentésére rájátszva olyan rendeletet adott ki, amely gúnyosan engedélyezi Oroszországnak a Győzelem Napja szombati megünneplését, és a Vörös teret ideiglenesen „lezárja” az ukrán csapások elől.
Peszkov, a Kreml szóvivője „ostoba tréfának” nevezte Zelenszkij rendeletét. „Nincs szükségünk senki engedélyére ahhoz, hogy büszkék legyünk a Győzelem Napjára” – mondta Peszkov az újságíróknak.
Az orosz hatóságok figyelmeztettek, hogy ha Ukrajna megpróbálja megzavarni a szombati ünnepségeket, Oroszország „tömeges rakétacsapást mér Kijev központjára”. Az orosz védelmi minisztérium felszólította a civil lakosságot és a külföldi diplomáciai képviseletek dolgozóit, hogy „haladéktalanul hagyják el a várost”. Az EU ugyanakkor közölte, hogy diplomatái az orosz fenyegetések ellenére sem hagyják el az ukrán fővárost.
Putyin a Győzelem napi megemlékezéseket arra használja, hogy erősítse a nemzeti büszkeséget, és hangsúlyozza Oroszország nagyhatalmi szerepét. A Szovjetunió 1941 és 1945 között, a Nagy Honvédő Háborúban 27 millió embert vesztett.
A díszszemle résztvevőihez szólva az orosz elnök felidézte a szovjet nép óriási hozzájárulását a fasizmus feletti győzelemhez, és kijelentette, hogy katonái ma Ukrajnában egy „agresszív, a NATO által támogatott erő” ellen harcolnak.
Putyin ismét hangsúlyozta, hogy biztos a győzelemben Ukrajnában.
„A győzelem mindig a miénk volt és a miénk is marad – mondta Putyin, miközben a csapatoszlopok felsorakoztak a Vörös téren. – A siker kulcsa erkölcsi erőnk, bátorságunk és vitézségünk, egységünk és az a képességünk, hogy bármit elviseljünk és bármilyen kihívással megbirkózzunk.”
Ezután propagandisztikus videóösszeállítást vetítettek a Vörös téren összegyűlteknek, amely az orosz hadsereg erejét és az Ukrajna elleni háborúban elért „eredményeit” volt hivatott hangsúlyozni.
2008 óta a Vörös téri Győzelem napi díszszemléken minden évben a nehézfegyverzet széles skáláját vonultatják fel a páncélos járművektől a nukleáris robbanófejjel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétákig. Az ország más részein is tartanak kisebb felvonulásokat, ezúttal azonban sokat biztonsági okokra hivatkozva lerövidítettek, vagy egyenesen le is mondtak.
A moszkvai főtéren az orosz fegyveres erők különböző fegyvernemeinek díszszázadai vonultak fel, miközben a szpíker emelkedett hangon sorolta érdemeiket. A menetelők között észak-koreai katonák is voltak, akiket az Ukrajna elleni háborúban vetettek be az orosz hadsereg támogatására. A bemondó beszéde szerint nagy szerepük volt „a neonáci megszállók szétzúzásában a Kurszki területen”.
A díszszemlét pedig alig 45 perccel a kezdete után befejezettnek nyilvánították.
Szombaton, miközben a csapatok a Vörös téren tartandó díszmenetre készültek, a hatóságok korlátozásokat vezettek be a mobilinternethez és az sms-szolgáltatásokhoz való hozzáférésben az orosz fővárosban, a közbiztonság garantálásának szükségességére hivatkozva. A kormány módszeresen szigorítja az internetes cenzúrát, és egyre szorosabb ellenőrzés alá vonja az online tevékenységet, ami elégedetlenséget és – ha ritkán is – nyilvános tiltakozásokat vált ki.
Az ünnepségekre az orosz fővárosba érkezett Malajzia királya, Sultán Ibrahim Iskandar, Laosz elnöke, Thonglun Sziszulit, Kazahsztán elnöke, Kasszim-Zsomart Tokajev, Üzbegisztán elnöke, Savkat Mirzijojev, Belarusz elnöke, Alekszandr Lukasenko, valamint Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico.
