Volodimir Zelenszkij elnök pénteken aláírta azt a törvényt, amely törli az orosz nyelvet az Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szövegéből, ezért a jövőben nem védhető – számolt be az rbc.ua hírportál a 4699-IX. számú törvényre és Ruszlan Sztefanchuk, a Legfelső Tanács elnöke Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács honlapján olvasható törvényt június 12-én küldték vissza az elnök aláírásával. Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a törvény aláírása fontos lépés az ukrán nyelvi tér védelme és Ukrajna európai kötelezettségeinek teljesítése érdekében.
„Az orosz nyelvet kizártuk azoknak a nyelveknek a listájáról, amelyekre Ukrajna alkalmazza a Charta rendelkezéseit. Ez egy igazságos és logikus döntés. Az agresszor állam nyelve nem használhatja fel azokat a védelmi eszközöket, amelyeket az őslakos népek és nemzeti közösségek nyelveinek támogatására hoztak létre” – tette hozzá a házelnök.
Sztefancsuk szerint Ukrajna védi az államnyelvet, és tiszteletben tartja a nyelvi és kulturális sokszínűséget. Ugyanakkor – ahogy hozzátette – ez a döntés Ukrajna méltóságáról, igazságosságáról és nyelvi biztonságáról szól.
Az Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája az Európa Tanács 1992-ben elfogadott nemzetközi dokumentuma. Fő célja azoknak a nyelveknek a védelme és támogatása, amelyek nem állam- vagy elterjedt nyelvek az országban, de történelmileg bizonyos népességcsoportok használják őket.
Lengyelország azt követeli Kijevtől, hogy Ukrajna vonja vissza katonai egységnek az UPA hőseiről történt elnevezésének odaítéléséről szóló döntést, mivel ez a kérdés közvetlenül befolyásolja a Fehér Sas Rend jövőbeli sorsát, amelyet Volodimir Zelenszkijnek adományoztak – jelentette ki csütörtökön Marcin Przydacz, a lengyel elnök nemzetközi politikai osztályának vezetője, számolt be az rbc.ua hírportál az RMF24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Przydacz elmondta: jelenleg „Ukrajna térfelén pattog a labda”, és a lengyel fél ezt a megközelítést meglehetősen igazságosnak tartja. Varsó hivatalosan valódi lépéseket vár Kijevtől a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében. „Az ukrán félnek van ideje megfelelően elemezni a Lengyelországgal való kapcsolatainak értékét. Tökéletesen tudja, mit kell tenni ezeknek a kapcsolatoknak a javítása érdekében. Ezt a megközelítést tisztességesnek tartjuk” – hangsúlyozta.
A diplomáciai feszültséget Ukrajna azon döntése váltotta ki, hogy az egyik katonai egységét Zelenszkij az UPA-ról nevezte el, ami jelentős felháborodást váltott ki a lengyel társadalomban. Sok lengyel csalódott a lépés miatt, miután Lengyelország az elmúlt években sok segítséget nyújtott az ukránoknak.
Przydacz kijelentette, hogy Ukrajnának még mindig van lehetősége felülvizsgálni a döntését. Ha nem érkezik reakció, a lengyel elnök megteszi a megfelelő további lépéseket. „Ha ez nem vált ki pozitív reakciót az ukrán fél részéről, ami jelenleg nyilvánvaló, mivel hiányoznak a valódi tettek és gesztusok, az eljárás végül az elnök döntésével zárul. Az elnök előbb-utóbb döntést fog hozni ebben a kérdésben” – zárta szavait a nemzetközi politikai osztály vezetője.
Ukrajna és Lettország új védelmi együttműködési megállapodást írt alá, amely a drónok fejlesztésére és gyártására fókuszál. A dokumentumot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Andris Kulbergs lett miniszterelnök látta el kézjegyével.
Az úgynevezett Drone Deal már a hatodik hasonló megállapodás, amelyet Ukrajna nemzetközi partnereivel kötött. A cél a közös gyártás bővítése, a védelmi képességek erősítése és az új biztonsági kihívásokra való felkészülés.
Lettország támogatást nyújt Ukrajna számára a dróntechnológia, a légvédelem és a rakétavédelem területén. Az együttműködés része lehet védelmi eszközök szállítása, ukrán gyártási projektek finanszírozása, valamint technológiák és tapasztalatok megosztása.
A találkozón Zelenszkij az ukrán légvédelem szükségleteiről is beszélt, és megköszönte Lettország támogatását. A felek emellett az Oroszország elleni szankciók szigorításáról, különösen az orosz „árnyékflotta” korlátozásáról is tárgyaltak.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Andrij Hnatov vezérkari főnök eligazítást tartott Volodimir Zelenszkijnek a frontvonal kulcsfontosságú szakaszain kialakult helyzetről – írja az Ukrinform.
Eligazítást kaptam Olekszandr Szirszkij főparancsnoktól és Andrij Hnatov vezérkari főnöktől a fronthelyzetről és a legfontosabb hadműveleti irányokról. Természetesen részletesen megvitattuk a jelenleg zajló közepes és nagy hatótávolságú csapásokat is. A mi ukrán »nagy hatótávolságú szankcióink« terve pontosan a szándékaink szerint alakul – fogalmazott. Az ukrán államfő a mélységi rakétacsapásokat nevezi „szankcióknak”, arra utalva, hogy ezek a támadások ugyanúgy az orosz hadigazdaságot gyengítik, mint a nyugati gazdasági szankciók.
Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az ukrán Flamingo rakéták csapást mértek egy hadiüzemre Csebokszáriban, amely mintegy 900 kilométerre fekszik Ukrajnától. Kitért továbbá az orosz olajipari létesítmények elleni sikeres támadásokra, valamint a fekete-tengeri térségben elért eredményekre is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 16-án részt vesz a G7-csúcstalálkozón, hogy „helyreállítsa a konszenzust” Ukrajna támogatásáról – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, számolt be az rbc.ua hírportál a Le Monde című francia lapra és Heorhij Tihij külügyi szóvivőre hivatkozva.
A jelentés szerint Macron, utalva az európaiak és Donald Trump amerikai elnök közötti nézetkülönbségekre ebben a kérdésben, hangsúlyozta: „Ez nagyon fontos számunkra, mert helyre kell állítanunk a konszenzust a G7-en belül Ukrajna támogatásáról a háború különböző aspektusaiban, beleértve a tárgyalások szükségességét is.” A G7-csúcstalálkozó június 15-én, hétfőn kezdődik a délkelet-franciaországi Evianban. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa arra sürgette a tagállamokat, hogy az emberi jogokat „tegyék megbeszéléseik középpontjába”. Az ukrán vezető mellett Egyiptom, Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek vezetőit is meghívták a csúcstalálkozóra. A találkozó fő témája a közel-keleti háború lesz.
A résztvevők elsősorban a Hormuzi-szoros lezárását fogják megvitatni, amelynek az üzemanyagárak gyors emelkedése miatt valódi hatása van a globális gazdaságra. A vezetők az Iránnal kapcsolatos tárgyalásokra is összpontosítani fognak.
Heorhij Tihij arról számolt be, hogy Ukrajna mindig támogatja az Egyesült Államokkal tartott találkozókat, de a franciaországi G7-csúcstalálkozón részt vevő vezetők programjai még egyeztetés alatt állnak. „Ami az Egyesült Államokkal való kapcsolattartást illeti. Valószínűleg túl korai lenne még bármit is mondani, mert a vezetők, nemcsak a mi vezetőnk, hanem a különböző vezetők időbeosztását is összehangolják. De mi mindig is az amerikai féllel való kapcsolattartás hívei vagyunk” – jegyezte meg.
A szóvivő emlékeztetett, hogy az ukrán elnök nemrég beszélt Trump képviselőivel. Azt is hangsúlyozta, hogy Kijev igyekszik „jó, nagy hírekkel előállni, közvetlenül a G7-csúcstalálkozó környékén”. „És természetesen, ha lehetséges lenne megszervezni az elnökök találkozóját, támogatnánk. De valószínűleg még túl korai lenne megmondani, meglátjuk, hogyan állapodnak meg az ütemtervekről. És megerősíthetem, hogy az elnököt valóban meghívták Evianba” – mondta el Heorhij Tihij.
Ukrajnának pozitív jelzései vannak arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben sor kerülhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter miniszterelnök találkozójára – közölte Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.
„Nem tudom megmondani a pontos dátumot és helyszínt, csak megerősíteni tudom, hogy dolgozunk egy találkozón Volodimir Zelenszkij elnök és Magyar Péter magyar miniszterelnök között, és pozitív jelzéseink vannak arra vonatkozóan, hogy ez a találkozó a közeljövőben létrejöhet” – idézte a szóvivőt az Ukrinform hírügynökség. Tihij szavai szerint a találkozó napirendje teljesen egyértelmű: a kétoldalú kapcsolatok normalizálása. A külügyi szóvivő szerint a legérzékenyebb kérdésekben már előrelépés történt, különösen a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, és Budapest támogatja, hogy megnyissák az első klasztert Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásain.
Kijev emellett azzal is számol, hogy Magyarország álláspontja egyes kérdésekben – Ukrajna támogatása, Oroszországgal szembeni szankciók és az orosz csapások elítélése – megváltozott.
Tihij azt is közölte, hogy Andrij Szibiha külügyminiszter jelenleg aktívan dolgozik azon, hogy az EU szankciós listájára visszakerüljenek olyan orosz állampolgárok, akiket Orbán Viktor kormányának kérésére onnan korábban töröltek.
Az Ukrinform emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter a közelmúltban átfogó megállapodást jelentett be Ukrajnával a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítéséről. Andrij Szibiha pedig azt mondta, hogy Ukrajna és Magyarország új fejezetet nyit a kapcsolatokban, és ez a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapul.
A szóvivő kijelentette, hogy a történelmi kérdésekről folytatott ukrán-lengyel vita kiéleződése ellenére is folytatódnak a második világháború idején a mai Ukrajna területén megölt lengyelek földi maradványait feltáró exhumálási munkálatok, és az ukrán fél kész a továbbiakban is kiadni az ehhez szükséges engedélyeket. Rámutatott arra, hogy az elmúlt másfél év során Ukrajna és Lengyelország óriási munkát végzett annak érdekében, hogy megértésre jussanak a történelmi múlt legnehezebb kérdéseiben, amikor megállapodtak a kutatási és exhumálási munkálatok akadályainak megszüntetéséről.
„Jelenleg is, miközben beszélünk, újabb kutatási munka zajlik Huta Penyackában. Tehát ez a folyamat még a nyilvános, nagyon kiélezett vitáknak a hátterében is folytatódik” – emelte ki. Hangsúlyozta: Kijev általános álláspontja, hogy az Ukrajna és Lengyelország közötti történelmi kérdésekre a válaszokat a történészeknek kell megtalálniuk levéltári és más dokumentumok alapján. A szóvivő rámutatott, hogy az Ukrajna és Lengyelország közötti feszültség „örömöt” okoz Moszkvának, és arra szólította fel a szövetséges Lengyelországot, hogy inkább az összefogást keresse és a lehetőségeket arra, hogy küzdjenek a közös ellenséggel szemben, amely „egyaránt el akarja pusztítani Ukrajnát és Lengyelországot”.
Tihij közölte, hogy Ukrajna jelenleg nem kap ingyenes katonai segítséget Bulgáriától, hanem kölcsönösen előnyös védelmi együttműködést folytat Szófiával, és ennek folytatására számít. Dimitar Sztojanov védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy Bulgária többé nem szállít fegyvert Ukrajnának – idézte fel az Ukrinform.
A szóvivő elmondása szerint Ukrajna tárgyalásokat folytat arról, hogy több elfogórakétát kapjon, köztük olyanokat, amelyeknek hamarosan lejár a szavatossági ideje, ahelyett, hogy ezeket megsemmisítenék. „Az ukrán félnek sikerült több olyan elfogórakétát azonosítania, amelyeknek egy bizonyos idő múlva lejár a szavatossági idejük, és amelyek Ukrajna számára is megszerezhetők.”
„Jelenleg is aktív tárgyalásokat folytatunk annak érdekében, hogy ezeket megkapjuk, hiszen mi értelme van annak, hogy a rakétákat, miután lejár a szavatosságuk, visszaküldjék a gyártónak vagy megsemmisítsék?” – kérdezte a diplomata.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök az UPA-botrány közepette kommentálta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem a lengyelországi Rzeszówból repült Londonba, hanem Moldovából – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az RMF24 lengyel rádióra a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Volodimir Zelenszkij elnök nem a szokásos módon a rzeszówi lengyel repülőtérről, hanem Chisineuból repült az Egyesült Királyságba. „Zelenszkij elnök más lehetőségeket is kihasznál Rzeszówon kívül, és ennyi. Nem fogom megmondani neki, hová és hogyan repüljön. Rzeszów nem volt lezárva” – mondta Tusk. Így reagált arra a feltételezésre, hogy a lengyel fél lezárhatta előtte a repülőteret, hogy arra kényszerítse Zelenszkijt, hogy vonja vissza az ukrán fegyveres erők egységének az UPA hőseiről való elnevezéséről szóló döntést.
Tusk külön nyilatkozatot tett Lengyelország távolmaradásáról Zelenszkij és az E3-országok – Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – vezetőinek találkozójáról. Szerinte Varsó „abszolút nélkülözhetetlen láncszem” az Ukrajna és a régió jövőjéről szóló tárgyalásokon, ezért „nem ismeri el azokat a megállapodásokat, amelyekben Lengyelország nem vesz részt”.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy a kapcsolatokban kialakult válság ellenére várja Volodimir Zelenszkij elnököt Gdańskban az Ukrajna újjáépítéséről szóló nemzetközi konferenciára, az esemény várhatóan június 25-26-án lesz – számolt be az rbc.ua hírportál a lengyel kormányfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Tusk hangsúlyozta, hogy Zelenszkij az esemény társszervezője, így a lengyel fél mindenkit szívesen lát, aki eljön. „Ezért nem várok semmilyen megerősítésre. Teljesen nyilvánvalóan örömmel fogadjuk Gdańskban azokat, akik jönnek: vállalatokat, az üzleti élet szereplőit. Ez Ukrajna és Lengyelország érdekeit is szolgálja” – mondta.
A lengyel miniszterelnök világossá tette, hogy számára fontos a tervezett esemény sikere. A lényeg az, hogy a tárgyalások elsősorban Lengyelország érdekeit fogják érinteni Ukrajna helyreállításában. „Meglátjuk, hogyan alakul, de eddig semmi jelét nem látom annak, hogy az ukrán fél valahogy ezt nem akarná figyelembe venni a terveiben” – jegyezte meg.
A Katonai Ombudsman Hivatala a munka első négy hónapjában több mint 8 ezer panaszt dolgozott fel, és több ezer katona jogait újította meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Olha Resetilova (Kobilinszka) katonai ombudsmannal. Megvitatták az ukrán honvédek jogainak védelmével kapcsolatos aktuális kérdéseket és az elért eredményeket, olvasható az elnök honlapján.
Resetilova arról számolt be, hogy a Katonai Ombudsman Hivatala a működés első négy hónapjában több mint 8 ezer panaszt dolgozott fel, és több ezer katona jogait újította meg. A legtöbb panasz a gyógykezeléssel és a katonai orvosi bizottságokhoz való beutalással kapcsolatban érkezik.
Megjegyzendő, hogy a találkozón megvitatták a pénzbeli juttatások kiszámításának átláthatóságát, a kiegészítő kifizetések elszámolásának egységes kritériumainak szükségességét és a pénzügyi dokumentumok átláthatóságát.
Az ombudsman elmondása szerint a figyelem középpontjában továbbra is az Ukrajna védelmére kelő külföldi állampolgárok és hontalan személyek jogainak védelmét szolgáló infrastruktúra fejlesztése áll. A Katonai Ombudsman Hivatala átfogó tanulmányt végzett, és már bemutatta az erre vonatkozó eredményeket.
A jelentés a Védelmi Erők egyes egységeiben elkövetett rendszerszintű jogsértésekről is szólt. Olha Resetilova megjegyezte: fontos, hogy a parancsnokok hajlandóak legyenek nem elhallgatni, hanem megoldani a problémákat és együttműködni a Katonai Ombudsman Hivatalával.
Megvitatták a Katonai Ombudsman Hivatalának együttműködését a Védelmi Minisztériummal, a Vezérkarral és a biztonsági és védelmi szektor más elemeivel. A Katonai Ombudsman Hivatala egy elemző központot fejleszt ki, amely a katonák jogainak megsértésének okait és körülményeit vizsgálja, és releváns adatokat szolgáltat a katonai irányító testületeknek a döntéshozatalban való felhasználásra.
Zelenszkij beleegyezett, hogy Kijevben megrendezzék a katonai ombudsmanok első nemzetközi fórumát. Ukrajna egyedülálló tapasztalattal rendelkezik a katonák jogainak védelmét szolgáló rendszer kiépítésében egy teljes körű háború idején, és kész megosztani eredményeit partnereivel. Olha Resetilova véglegesíti az összes részletet, ezt követően az eredményeket nyilvánosságra hozzák.
Volodimir Zelenszkij elnök meg van győződve arról, hogy az európai félnek képviseltetnie kell magát egy lehetséges vezetői találkozón a háború rendezése, többek között a tűzszünet témájában – hangzott el Volodimir Zelenszkij és Alar Karis észt elnök tallinni sajtótájékoztatóján, írta a Jeroepejszka Pravda.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a tartós béke felé vezető úton az első lépésnek a tűzszünetnek kell lennie.
„Ahhoz, hogy a tűzszünet sikeres legyen, véleményem szerint jobb lenne egy vezetői szintű találkozót tartani. Kik? Természetesen Ukrajna, Oroszország és mindenképpen Európa. Kívánatos, hogy Európa és az Amerikai Egyesült Államok is jelen legyen. Miért Európa? Mert Európában vagyunk. Ez a válasz” – mondta az elnök.
Kifejtette, hogy az európai országok is szenvednek a háborútól, különösen a drónok miatt.
„Ez a mi földünk, ez a mi kontinensünk, biztosnak kell lennünk abban, hogy holnap biztonságos élet lesz. Ezért kellene ezeknek az országoknak tárgyalniuk egy ilyen első fontos lépésről. Ukrajnában megvan az akarat mindehhez, meglátjuk, hogy Oroszországban lesz-e hajlandóság. Eddig nem demonstrálták” – hangsúlyozta Zelenszkij.
