Egy könyvajándék vonta magára a figyelmet a lengyel–ukrán elnöki találkozón Varsóban, Karol Nawrocki lengyel államfő a volhíniai mészárlásról szóló dokumentumköteteket adta át Volodimir Zelenszkijnek, egy több mint száz éve vitatott és máig érzékeny történelmi kérdést állítva a diplomáciai egyeztetések középpontjába.
A Gazeta lengyel híroldal beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij december 19-én érkezett Varsóba hivatalos látogatásra. Az ukrán elnököt a lengyel elnöki palota előtt ünnepélyes keretek között fogadta Karol Nawrocki köztársasági elnök, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium képviselőinek jelenlétében. A ceremónia után a két államfő az épületben folytatta a programot, ahol megkezdődtek a tárgyalások.
A tervek szerint a személyes egyeztetést gyorsan követték volna a delegációk közötti megbeszélések, ám Nawrocki és Zelenszkij négyszemközti találkozója a vártnál jóval hosszabbra nyúlt. Újságírói értesülések szerint az egyeztetés több tíz perccel túllépte az előzetesen meghatározott időkeretet. A megbeszélések középpontjában biztonsági kérdések, gazdasági együttműködés, valamint történelmi témák álltak.
A találkozó komolyságát jelzi, hogy Karol Nawrocki később az X közösségi oldalon „kemény, őszinte és partnerségen alapuló beszélgetésként” jellemezte az egyeztetést, amely a Lengyelország és Ukrajna számára kulcsfontosságú ügyeket érintette.
A tárgyalás során egy könyv is feltűnt Nawrocki elnök asztalán, amelyet nem sokkal később átadott Volodimir Zelenszkijnek. Az ajándék az Emlékezet Intézete által kiadott, kétkötetes munka volt, A volhíniai bűntett dokumentumai címmel. A kiadvány 2023-ban jelent meg, abban az időszakban, amikor Karol Nawrocki az intézet elnöki tisztségét töltötte be.
A volhíniai események kérdése évtizedek óta a lengyel–ukrán kapcsolatok egyik legérzékenyebb történelmi témájának számít, így az ajándék átadása különös jelentőséggel bír.
Az elnöki palotában tartott megbeszélések után Volodimir Zelenszkij a lengyel parlamenthez látogatott, ahol a Szejm és a Szenátus képviselőivel tervezett találkozókat. A hivatalos program záróeseménye a délutánra időzített megbeszélés Donald Tusk miniszterelnökkel, a Miniszterelnöki Hivatalban.
Karol Nawrocki, Lengyelország újonnan megválasztott elnöke azzal a kéréssel fordult Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz, hogy kezdjék meg a volhíniai mészárlás áldozatainak nagyszabású exhumálását – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az RMF24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Nawrockij elmondta: „Nagykövet úr, mint újonnan megválasztott elnök, ismét szeretnék hivatalosan fordulni önhöz és Zelenszkij elnökhöz a volhíniai teljes körű exhumálások lehetőségével kapcsolatban. A lengyelek erre az igazságra várnak, a volhíniai családok pedig még mindig szenvednek a 82 évvel ezelőtt történt traumától.”
A megválasztott lengyel elnök azt is megjegyezte, hogy a volhíniai mészárlás áldozatai „a keresztet, a sírt és az emlékezést követelik”. „Lengyelország leendő elnökeként köteles vagyok az ő hangjukkal beszélni. Senki sem fog ez alól felmenteni. A lengyelek erre az igazságra várnak” – tette hozzá Karol Nawrocki, hozzátéve, hogy az exhumálás szükséges ahhoz, hogy Lengyelország és Ukrajna „valóban kibéküljön”.
Lengyelország döntése, miszerint július 11-ét a „lengyelek ellen az OUN és az UPA által a Második Lengyel Köztársaság keleti területein elkövetett népirtás áldozatai nemzeti emléknapjává” nyilvánította, ellentmond Kijev és Varsó jószomszédi kapcsolatainak – közölte csütörtökön Ukrajna Külügyminisztériuma a Facebook-oldaln, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lengyel szejm Facebook-oldalán megjegyezte: „1939 és 1946 között az ukrán nacionalisták… több mint százezer lengyelt öltek meg, többnyire falusiakat, lerombolták házaikat, és több százezer lengyelt kényszerítettek a Második Lengyel Köztársaság keleti területeinek elhagyására.” A közlemény szerint „a bűncselekmény tetőpontja 1943 júliusa volt”, a „hekatomba szimbolikus dátuma” pedig július 11.
Ukrajna Külügyminisztériuma viszont úgy véli, hogy a lengyel szejm döntése ellentétes az Ukrajna és Lengyelország közötti jószomszédi kapcsolatok szellemével. „Az ilyen egyoldalú lépések nem járulnak hozzá a kölcsönös megértés és megbékélés eléréséhez, amelyen országaink már régóta dolgoznak, különösen a Történelmi Párbeszéd Közös Ukrán-Lengyel Csoport keretében, amely a két ország kulturális minisztériumainak és nemzeti emlékezet intézeteinek részvételével működik” – tette hozzá a minisztérium.
Kijev, ahogy a Külügyminisztérium írta, „a közös történelmünk összetett lapjainak tudományos és pártatlan tanulmányozását szorgalmazza”, és úgy véli, hogy a megbékéléshez vezető út a párbeszéden és a kölcsönös tiszteleten keresztül vezet. E tekintetben felszólítja Varsót, hogy tartózkodjon azoktól a lépésektől, amelyek fokozhatják a feszültséget a kétoldalú kapcsolatokban. „A Lengyel Köztársaság szejmje határozatának elfogultsága és politikai kontextusa ellenére továbbra is folytatjuk a kutatási és exhumálási munkálatokat Ukrajna, illetve Lengyelország területén. Már vannak gyakorlati eredményeink ezen az úton, amelyeket a jövőben tovább kell fejlesztenünk” – jegyezte meg a Külügyminisztérium.
Lengyelország áttörést jelentett be a volhíniai tragédia áldozatainak exhumálása ügyében, Ukrajna ennek kapcsán felhívta a figyelmet az országok közötti együttműködés fontosságára az orosz agresszióval szembeni közös ellenállásban – számol be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint Donald Tusk lengyel kormányfő tegnap bejelentette, hogy megállapodás született a volhíniai mészárlás áldozatainak első exhumálásáról.
Andrij Szibiha külügyminiszter a Lengyelországgal való együttműködés fontosságát hangsúlyozva megjegyezve, hogy a kétoldalú kérdések megoldása jelentős az orosz imperializmussal való szembenézésben.
„Tiszteljük egymást, és együtt védekezünk az orosz imperializmus ellen. Minden megoldott kétoldalú kérdés csapás Moszkvára” – mutatott rá a külügyminiszter. Szibiha nagyra értékelte a két ország kulturális minisztereinek, Mikola Tocsickijnek és Anna Wrublewska koordinálásával végzett munkát is, hozzátéve, hogy reménykedik a kölcsönös tiszteleten és viszonosságon alapuló megállapodások további végrehajtásában.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
This is what a true leader does. He does not hide behind anyone or anything. It is highly unlikely that the Russian side possesses even a sliver of such courage. https://t.co/xbwe8DOaT1
Russia continues to escalate its terror, launching another barrage of hundreds of drones and missiles, damaging residential areas, killing and injuring civilians.
Western cities of Chernivtsi, Lviv, and Lutsk suffered a particularly horrible attack, other regions were also hit.… pic.twitter.com/hLJFe03xqL
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az ukrán kollégájával, Andrij Szibihával tárgyalt, amely során arról biztosította, hogy nincs akadálya a volinyi tragédia áldozatainak exhumálásának – jelentette be Sikorski a megbeszélést követő sajtótájékoztatón számolt be az rbc.ua hírportál PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetőjének elmondása szerint Ukrajna uniós jövőjéről tárgyalt Szibihával, a találkozó eredményeként pedig nyilatkozatot fogadtak el a volinyi tragédia áldozatainak exhumálásáról. „Ukrajna megerősíti, hogy nincs akadálya a lengyel állami intézményeknek és magánszemélyeknek, hogy együttműködjenek az érintett ukrán intézményekkel, hogy Ukrajna területén az ukrán jogszabályokkal összhangban kutatási és exhumálási munkákat végezzenek, és kijelenti, hogy kész pozitívan elbírálni a kérelmeket ezekben az ügyekben” – jegyezte meg Andrij Szibiha.
Szibiha a maga részéről kifejtette, hogy Kijev és Varsó is érdekelt a történelmi kérdésekben felmerülő félreértések kiküszöbölésében. „Minden családnak joga van méltó módon tisztelegni ősei emléke előtt, és a két ország kulturális minisztériumának égisze alatt működő közös ukrán-lengyel munkacsoport keretében dolgozunk a kutatás gyakorlati mechanizmusán és az exhumálási munkálatokon” – hangsúlyozta.
Az ukrán diplomácia vezetője megerősítette, hogy Ukrajna és Lengyelország a lehető leghamarabb közös munkacsoportot indít Ukrajna Kulturális és Stratégiai Kommunikációs Minisztériuma, valamint Lengyelország kulturális és nemzeti örökségügyi minisztériuma égisze alatt szakmai munka folytatása és a felek közötti megegyezés kialakítása. „Ukrajna megerősíti, hogy nincs akadálya annak, hogy a lengyel állami intézmények és magáncégek Ukrajna területén az illetékes ukrán intézményekkel együttműködve kutatási és exhumálási munkákat végezzenek az ukrajnai jogszabályokkal összhangban, és kijelenti, hogy kész pozitívan elbírálni az ezekre vonatkozó kérelmeket. kérdéseket” – közölte Andrij Szibiha.
Massive Russian missile attack on Ukraine this morning, primarily targeting the energy system. Russia aims to deprive us of energy. Instead, we must deprive it of the means of terror. I reiterate my call for the urgent delivery of 20 NASAMS, HAWK, or IRIS-T air defense systems.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
This is what a true leader does. He does not hide behind anyone or anything. It is highly unlikely that the Russian side possesses even a sliver of such courage. https://t.co/xbwe8DOaT1
Russia continues to escalate its terror, launching another barrage of hundreds of drones and missiles, damaging residential areas, killing and injuring civilians.
Western cities of Chernivtsi, Lviv, and Lutsk suffered a particularly horrible attack, other regions were also hit.… pic.twitter.com/hLJFe03xqL
Andrij Szibiha külügyminiszter megerősítette Ukrajna készségét, hogy a vitás történelmi kérdésekről tárgyaljon a lengyel féllel – számolt be az Jevropejszka Pravda hírportál a tárcavezető Szabadság Rádiónak kedden Varsóban adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha arról biztosított, hogy Ukrajnának „elég politikai akarata és diplomáciai készsége van ahhoz, hogy megoldjon mindent, a különösen nehéz kérdéseket is, mindenekelőtt a legközelebbi szövetségeseivel és barátaival – a lengyelekkel”. „Ma erről a témáról fogunk beszélni” – tette hozzá, nem tisztázva, mire gondol.
A közelmúltban vált ismeretessé, hogy a lengyel külügyminisztérium a jelek szerint a következő hónapokban Ukrajna európai integrációs törekvéseit illetően nyomást gyakorol Kijevre a volinyi tragédia áldozatainak exhumálása ügyében.
Teofil Bartoszewski lengyel külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a volinyi tragédia áldozatai exhumálásának kérdését az Ukrajnával az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások első fejezetének megnyitása részeként fogják megvizsgálni.
Lengyelország azt tervezi, hogy Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások első fejezetében felveti a volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak exhumálásának kérdését – jelentette ki hétfőn Władysław Teofil Bartoszewski lengyel külügyminiszter-helyettes a Polsat News lengyel tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bartoszewski elmondta: „Az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások első szakasza a jogállamiság és az igazságszolgáltatás lesz. Ennek keretében minden bizonnyal szóba kerül a volinyi tragédia áldozatai exhumálásának kérdése.” Mint megjegyezte: „ha ezt a szakaszt nem zárjuk le, akkor Ukrajna nem jut tovább a következő szakaszokon”.
A lengyel külügyminiszter-helyettes szerint a lengyel áldozatok exhumálásának és méltó eltemetésének lehetősége a „kultúránkban teljesen nyilvánvaló”. „Nem zsaroljuk Ukrajnát, csak azt mondjuk, hogy az európai szabályok szerint kell viselkedniük. Nem akarunk bosszút állni, nem követelünk büntetést, csak méltó temetést akarunk őseinknek” – tette hozzá Władysław Teofil Bartoszewski.
1943-ban Volynban konfliktus dúlt az ukránok és a lengyel gyarmatosítók között, aminek következtében mindkét oldalon nagyszámú civil halt meg. Lengyelország és az oroszbarát propaganda „volhíniai mészárlásnak” nevezi ezeket az eseményeket.
Nemrég Lengyelország védelmi minisztere, Władysław Kosiniak-Kamysz kijelentette, hogy a hivatalos Varsónak nem szabad jóváhagynia Ukrajna európai uniós tagságát mindaddig, amíg az 1943-as volinyi tragédia ügyét nem rendezik. Véleménye szerint Ukrajna európai integrációja hátterében a lengyel hatóságoknak „ultimátumot kell adniuk” Ukrajnának.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Volodimir Zelenszkij elnök kellemetlen tárgyalásokat folytatott a volinyi tragédia áldozatainak exhumálásával kapcsolatban, de jelenleg a lengyelek arra számítanak, hogy nyomást tudnak gyakorolni Ukrajnára a 2025 januárjában kezdődő hathónapos EU-elnökségük alatt – állította Marcin Terlik lengyel újságíró, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a hírlapíró cikkére hivatkozva.
A jelentés szerint Terlik az Onet című lengyel kiadványban megjelent cikkében azt írta, hogy a lengyel delegációt a múlt pénteki kijevi találkozón meglepte Volodimir Zelenszkij elnök arrogáns tárgyalási stílusa. Hozzátette: az ukrán politikusok álláspontja a volinyi tragédia áldozatainak exhumálásával kapcsolatban csalódást okoz Varsóban, ezért a lengyel külügyminisztérium „konkrét lépéseket tervez”.
Az újságíró azt állította, hogy a lengyel külügyminisztériumnak „van elképzelése”, hogy a leendő lengyel EU-elnökséget felhasználva nyomást gyakoroljon Kijevre. Az egyik tárgyalópartner, aki jól ismeri a megbeszélések menetét, megjegyezte, hogy „Ukrajna követelőző álláspontot foglalt el”. „Tudjuk, hogy Zelenszkijre óriási nyomás nehezedik, de nem fordulhat elő, hogy az engedmények csak egy irányba menjenek. Eközben Ukrajnát a védelem területén meg tudjuk érteni, de más területeken változnia kell” – mutatott rá.
A lengyel külügyminisztérium névtelenül nyilatkozó képviselője elmondta, hogy Volhínia ügye jelenleg „a fő és elvileg egyetlen követelése” Varsónak. Ezért, amikor 2025 januárjában Lengyelország átveszi az EU hat hónapos elnökségét, az ország külügyminisztériuma állítólag azt tervezi, hogy Ukrajna európai integrációs törekvéseit a Kijevre nehezedő nyomás eszközeként használja fel.
„Sikorski győzködte Zelenszkijt, hogy most rendezze a történelmi kérdéseket Lengyelországgal, mivel alacsonyabb árat fog fizetni értük, mint a csatlakozási tárgyalások során. Ez Zelenszkijt nem győzte meg” – mondta a lapnak az egyik tájékozott beszélgetőtárs. Megjegyezte: a politikusok találkozója után ismeretessé vált, hogy Ukrajna „szeretné, ha Lengyelország az elnöksége alatt egyszerre nyitná meg az összes tárgyalási szakaszt”, ami „példátlan és nagyon nehéz lenne”.
„Kijevnek szüksége van Varsó csatlakozási elkötelezettségére. És itt van lehetőség a tárgyalásra. Segítünk nekik, ha segítenek nekünk” – hangsúlyozta az újságíró beszélgetőpartnere a lengyel külügyminisztériumban. A lengyel diplomácia képviselője ugyanakkor kiemelte, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások során „a katonai és védelmi kérdések nem lesznek alku tárgya”.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Dear @ZelenskyyUa, Europe will always stand by Ukraine in the pursuit of peace.⁰ You can count on our support at the negotiating table to achieve a just and lasting peace. ⁰Today, we also discussed the steps Ukraine is taking to earn its place in our family of nations. pic.twitter.com/T8jXnEMbqu
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Varsó nem támaszt túlzott igényeket Kijevvel szemben a történelmi vitákban, de még túl korai „a történelmet a történészekre bízni” – jelentette ki hétfőn Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a Jevropejszka Pravda hírportálnak adott interjújában.
A Lengyelország és Ukrajna közötti történelmi kérdésekben kialakult viták újabb elmérgesedésére vonatkozó kérdésre válaszolva Sikorski megjegyezte, hogy az e témákkal kapcsolatos politikai spekulációkat meg kell szüntetni, de a Volhíniában lezajlott etnikai tisztogatás során meggyilkoltak eltemetése keresztényi kötelesség.
„Ezt nem akarjuk politikává alakítani. De Lengyelország számára ez egy akut politikai kérdés, mert ezeknek a lengyeleknek vannak leszármazottaik. Ezeknek a területeknek a teljes lakosságát a modern Lengyelország területére deportálták. Ezeknek az embereknek vannak rokonaik, akik szavaznak a választásokon, tehát politikai kérdés. Ennek a mészárlásnak az áldozatait keresztény módon kell eltemetni. Csak ennyit kérünk” – fejtette ki a lengyel külügyminiszter.
A lengyel diplomácia vezetője szerint ezt a kérdést nem lehet „történészekre bízni”, amíg az exhumálások és a megfelelő temetések meg nem történtek. Ugyanakkor nem adott közvetlen választ arra, hogy kiderülhet-e, hogy Lengyelország és Ukrajna alapvetően eltérő hozzáállása Sztepan Bandera és Roman Suhevics személyéhez Ukrajna uniós csatlakozásának az akadálya lesz-e.
„Önök azok, akik feltesznek ilyen kérdést, nem én. Én pedig azt mondom, hogy szükségük lesz barátokra. Szükségük van rájuk most. És szükségük lesz rájuk az EU-csatlakozás folyamatában. És arra kérjük önöket, hogy tiszteljék a halottainkat. Nem hiszem, hogy túl sokat kérünk” – hangsúlyozta Radosław Sikorski.
Nincs értelme Ukrajnának az EU-csatlakozásról álmodozni anélkül, hogy megoldódna a lengyelek maradványainak az ország területén való exhumálása – jelentette ki Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes a Twitteren közzétett interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az interjú során szóba került a volhíniai tragédia során megölt lengyelek sírjainak exhumálásának kérdése Ukrajna területén. A diplomata azt mondta, hogy véleménye szerint e kérdés megoldása nélkül Ukrajna „nem álmodhat arról, hogy csatlakozik az Európai Unióhoz”.
„Ezért feltétlenül hangsúlyozni fogjuk, hogy nem lesz hosszú távú megbékélés Ukrajnával ennek a kérdésnek a megoldása nélkül” – mutatott rá Jablonski.
