Oroszország minimum egy Pancir-osztályú légvédelmi rendszert adott át Észak-Koreának az Ukrajna elleni háborúban nyújtott támogatásáért cserébe – derül ki a 11 állam, köztük az Egyesült Államok és Dél-Korea által létrehozott, a szankciók megfigyelésével foglalkozó Nemzetközi Csoport (MSMT) első jelentéséből.
A csoport a hírszerzés adatait használja, és a jelentés nagyrészt Oroszország és Észak-Korea együttműködésével foglalkozik.
AZ MSMT adatai szerint a repülőgépek, helikopterek, cirkálórakéták és drónok megsemmisítésére tervezett Pancir rendszer átadása jelentősen megerősíti Észak-Korea légvédelmi rendszerét a már hatástalan és elavult felszereléshez képest.
Az egyik dél-koreai törvényhozó azt állítja, hogy az új „Chye Hyun” romboló fegyverei egyértelműen hasonlítanak az orosz „Pancir” komplexumra, jegyezte meg a Yonhap hírügynökség.
A jelentés azt is megjegyzi, hogy Oroszország modern elektronikus hadviselési és zavaró berendezéseket szállított az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak, és hozzájárul egy ballisztikusrakéta-program fejlesztéséhez is.
Moszkva visszajelzéseket ad át Phenjannak a rakétatesztek eredményeiről, ami javította azok irányításának pontosságát.
Ez egyértelműen megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának Phenjanról szóló határozatait, amelyeket maga Oroszország is megszavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként.
Egy tizenegy ENSZ-tagállam által összeállított friss szankciófigyelő jelentés szerint Észak-Korea 2024 folyamán hozzávetőleg 9 millió tüzérségi lövedéket és egyéb lőszert – többek között 122 és 152 milliméteres kaliberűeket – szállított Oroszországnak – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda nyomán az Index.
A szállítmányokat orosz távol-keleti kikötőkből vasúton továbbították az ország délnyugati részén található hadianyagraktárakba, ahonnan azokat az Ukrajna elleni orosz hadműveletekben használták fel. A dokumentum legalább 100 észak-koreai ballisztikus rakéta bevetését is megerősíti, amelyek célja civil infrastruktúra rombolása és a lakosság megfélemlítése volt – különösen olyan városokban, mint Kijev vagy Zaporizzsja.
A jelentés további részletei szerint Phenjan ezen túlmenően önjáró tüzérségi egységeket (170 mm), 240 mm-es rakéta-sorozatvető rendszereket, valamint több mint 200 járművet is küldött – köztük újratöltő eszközöket és szállítójárműveket. Az ukrán katonai hírszerzés elemzése alapján a harctéren lefoglalt eszközök között Bulszae–4 típusú páncéltörő rakéták és különböző gránátvetők is szerepelnek. Emellett a beszámolók szerint az orosz hadszíntéren szerzett tapasztalatok alapján javul Észak-Korea rakétáinak pontossága is – vagyis a rezsim technológiai előnyöket is nyer az együttműködésből.
Az eszközök közül legalább egyet 2024-ben gyártottak – ezt a rakétán található „113-as” jelzés, az észak-koreai csucshe-naptár alapján erősíti meg. A jelentés arról is beszámol, hogy Oroszország légvédelmi rendszereket és zavarótechnológiákat juttatott el Észak-Koreának – többek közt legalább egy „Pancir” mobil légvédelmi egységet.
Oroszország újabb feltételeket szabott a béketárgyalásokhoz: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy Moszkva a következő, hamarosan bejelentendő tárgyalási fordulón is ragaszkodni fog az orosz nyelvet korlátozó ukrán törvények eltörléséhez, valamint Ukrajna semleges, katonai szövetségen kívüli és atomfegyvermentes státuszához. A Reuters szerint Vlagyimir Putyin elnök már nem hajlandó területi kompromisszumokra, és hosszú háborúra is készen áll, ha nem sikerül elérni céljait.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov kijelentette, hogy az Ukrajnával folytatott következő tárgyalási fordulón – amelynek időpontját hamarosan bejelentik – Oroszország ragaszkodni fog az orosz nyelv használatát korlátozó diszkriminatív törvények eltörléséhez, valamint Ukrajna semleges, katonai szövetségen kívüli és atomfegyvermentes státuszához – írja az Ukrajinszka Pravda.
„A május 16-án, Isztambulban tartott tárgyalásokon ragaszkodtunk e diszkriminatív törvények (az orosz nyelv korlátozásáról – a szerk.) eltörléséhez, és ezt a következő közvetlen tárgyalási fordulón is folytatni fogjuk, amelynek időpontját hamarosan bejelentjük” – fogalmazott a tárcavezető.
Lavrov szerint a háború befejezésének egyik feltétele Moszkva számára Ukrajna semleges, katonai szövetségen kívüli és atomfegyvermentes státuszának elfogadása.
„Többször is elmondtam már, hogy a konfliktus (vagyis az Oroszország által kirobbantott háború – a szerk.) és általában az európai biztonság mély válságának kiindulópontja a NATO agresszív, több évtizedes keleti terjeszkedése volt” – mondta Lavrov.
Putyin már nem hajlandó területi kompromisszumokra
A Reuters eközben Putyin-közeli forrásokra hivatkozva arról ír, hogy az orosz feltételek között szerepel az a követelés is, hogy a nyugati vezetők írásban kötelezzék el magukat a NATO keleti bővítésének leállítására és az Oroszországgal szembeni szankciók egy részének feloldására. Ez azt jelentené, hogy hivatalosan Ukrajna, Georgia, Moldova és más volt szovjet köztársaságok soha nem válhatnának a védelmi szövetség tagjává.
„Putyin kész békét kötni, de nem minden áron” – mondta egy névtelenül nyilatkozó, a Kreml felső vezetésének elképzeléseit jól ismerő orosz forrás.
Oroszország azt is szeretné, ha Ukrajna semleges lenne, ha feloldanák a nyugati szankciók egy részét, ha megoldódna a Nyugaton befagyasztott orosz állami vagyon kérdése, és ha az Ukrajnában élő orosz ajkúak védelmet kapnának – mondta a Reuters három forrása. Az első informátor szerint, ha Putyin rájön, hogy nem tud a saját feltételei szerint békemegállapodást kötni, akkor katonai győzelmekkel igyekszik majd megmutatni az ukránoknak és az európaiaknak, hogy a holnapi béke még fájdalmasabb lesz.
Az első forrás azt is elmondta, hogy ha Putyin taktikai lehetőséget látna a csatatéren, akkor tovább nyomulna Ukrajnába. Hozzátette, hogy a Kreml úgy véli, hogy Oroszország évekig képes lenne tovább harcolni, függetlenül attól, hogy a Nyugat milyen szankciókat és gazdasági fájdalmakat vet ki. Egy másik eközben arról beszélt, hogy Putyin most már kevésbé hajlik a területi kompromisszumokra, és ragaszkodik ahhoz a nyilvános álláspontjához, hogy a kelet-ukrajnai négy régiót teljes egészében Oroszországnak akarja.
„Putyin megszilárdította álláspontját” – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint saját részvételével tartandó, az ukrajnai háború lezárását célzó, háromoldalú béketárgyalást javasolt Moszkvának. Oroszország egyelőre nem reagált.
Az amerikai elnök azt fontolgatja, hogy még ezen a héten szankciókat jelent be Moszkva ellen, mivel egyre frusztráltabb Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni folyamatos támadásai és a béketárgyalások lassú tempója miatt – állítják Trumphoz közeli források.
Az egyik névtelen forrás a The Wall Street Journalnak azt mondta, hogy a tervezett szankciók valószínűleg nem tartalmaznak majd új banki korlátozásokat, de más lehetőségeket is megvitatnak, hogy nyomást gyakoroljanak az orosz elnökre, beleértve egy Ukrajna által támogatott 30 napos tűzszünetet is, amelyet Oroszország régóta elutasít.
Donald Trump vasárnap új szankciók lehetőségéről beszélt, mondván, hogy fontolgatja a napokon belüli bevezetésüket. Sok embert öl meg – mondta Trump Putyinról. – Nem tudom, mi baja van. Mi a fene történt vele?”
Továbbá szokatlanul kemény hangot ütött meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben az amerikai a Truth Social közösségi oldalon. „Minden, ami kijön a szájából, gondokat okoz” – közölte Trump. Hozzátette: nem tetszik neki, és jobb lenne, ha ez megszűnne. Úgy fogalmazott, hogy háborúnak sosem kellett volna elkezdődnie, az Zelenszkij, Putyin és Biden háborúja, és nem Trumpé.
A névtelen források szerint Trump a béketárgyalásokból is belefáradt, és azt fontolgatja, hogy teljesen felhagy velük, ha a következő lépések sem vezetnek eredményre.
„Trump elnök egyértelművé tette, hogy tárgyalások útján létrejött békemegállapodást akar látni” – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára a The Wall Street Journalnak adott nyilatkozatában. „Trump elnök okosan minden lehetőséget nyitva tartott” – mondta.
A Fehér Ház nem reagált a belengetett szankciók hírére.
Vlagyimir Putyin elnök politikai választása az ukrán célpontok elleni tömeges légitámadás – jelentette ki hétfő esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Az orosz légitámadások egyre merészebbek és nagyobb szabásúak. Kilencszáznál több drónt indítottak Ukrajna ellen három nap alatt – ezenkívül ballisztikus rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket –, ennek nincsen katonailag értelme, ez világos politikai választás, Putyin és Oroszország választása, a választás, hogy folytassák a harcot és további életeket oltsanak ki” – mondta az ukrán elnök a Facebook közösségi portálon közzétett videóban.
„Nemrégiben volt egy találkozónk Isztambulban. Most az oroszok állítólag javaslatokat írnak egy békememorandumhoz. Több mint egy hetet töltenek ezzel. Sokat beszélnek diplomáciáról. Eközben azonban állandó orosz légicsapások, támadások és előkészületek történnek új offenzívákhoz” – szögezte le az ukrán elnök.
„Oroszország megérdemli, hogy teljes körű nyomást gyakoroljanak rá, mindent, amivel korlátozni lehet a katonai képességeit” – tette hozzá.
Az ukrán elnök új és erős szankciókat szorgalmazott Oroszország ellen az Egyesült Államok, Európa és mások részéről, akik békét akarnak, olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy Oroszország nemcsak a tűzszünetre kényszerül rá, de arra is, hogy tiszteletben tartsa a világ akaratát – mondta.
„Putyinnak el kell kezdeni tiszteletben tartani azokat, akikkel tárgyal. Eddig csak játszott a diplomáciával és a diplomatákkal. Ennek végérvényesen meg kell változnia” – szögezte le az ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője „teljesen megőrült”, és ha úgy dönt, hogy elfoglalja egész Ukrajnát, akkor Oroszország összeomlással néz szembe – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Fehér Ház gazdájának a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Trump kijelentései azután hangoztak el, hogy Oroszország napok óta folyamatosan drónokkal és rakétákkal támadja Ukrajnát. „Mindig is nagyon jó kapcsolatom volt Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével, de történt vele valami. Teljesen megőrült! Számtalan embert öl meg feleslegesen, és nem csak katonákról beszélek. Rakétákat és drónokat indít Ukrajna városaira minden ok nélkül. Mindig is azt mondtam, hogy EGÉSZ Ukrajnát akarja, nem csak egy részét, és talán ez igaznak is bizonyul, de ha mégis, az Oroszország összeomlásához vezet” – írta.
Putyin mellett Trump bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is. Mindenekelőtt azért, mert a szavai problémákat okoznak. „Ugyanígy Zelenszkij elnök sem tesz jót az országának azzal, ahogyan beszél. Minden, ami a szájából kijön, problémákat szül, ez nem tetszik nekem, és jobb lenne, ha ez véget érne” – hangsúlyozta.
Az amerikai elnök ismét megerősítette, hogy az ukrajnai háború soha nem kezdődött volna el, ha ő lett volna az elnök. Emellett elhatárolódott az orosz-ukrán háborútól, kijelentve, hogy az nem az ő háborúja. „Ez Zelenszkij, Putyin és Biden háborúja, nem Trumpé. Én csak segítek eloltani a nagy és csúnya tüzeket, amelyeket a durva hozzá nem értés és gyűlölet okozott” – fogalmazott Donald Trump.
Donald Trump amerikai elnök reagált az Oroszország által Ukrajna ellen indított tömeges légitámadásokra, kijelentve, hogy elégedetlen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Sky News brit tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök azt mondta, hogy nem tudja, mi történt a diktátorral. Mint kijelentette, Putyin embereket öl.
Nem tudom, mi a fene történt Putyinnal. Régóta ismerem. Mindig jól kijöttünk egymással. De rakétákat lő városokra és embereket öl, és ez nem tetszik nekem. Nem tetszik, amit Putyin csinál. Embereket öl. Valami történt ezzel a fickóval, és ez nem tetszik nekem
– fogalmazott Donald Trump.
Mint ismeretes, vasárnapra virradóra az oroszok drónokkal és különféle típusú rakétákkal közös támadást hajtottak végre Kijev és más ukrajnai városok ellen. A támadás jelentős károkat okozott a polgári infrastruktúrában, valamint áldozatokat és sebesülteket követelt.
A hadműveletekkel párhuzamosan komplex újjáépítési program is indul a háború sújtotta határ menti orosz régiókban. Vlagyimir Putyin egy védelmi zóna kialakítását rendelte el az orosz–ukrán határon, a civil lakosság védelmére hivatkozva.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy a hadsereg célja egy védelmi zóna létrehozása Ukrajna határánál. Az intézkedéssel a civil lakosságot akarják megvédeni az ukrán támadásoktól.
Putyin egy kormányülésen közölte: „Az orosz fegyveres erők dolgoznak a pufferzóna kialakításán.” Az elnök külön kitért a Kurszki területen tett látogatására, ahol a helyi lakosokkal is közvetlenül egyeztetett.
A katonai műveletek jelenleg az ukrán határhoz közeli térségekre összpontosulnak, különösen a Kurszki, Belgorodi és Brjanszki régiókra, ahol korábban is rendszeresek voltak a határ menti incidensek és bombázások.
A katonai bejelentéssel egy időben az orosz elnök komplex újjáépítési programot is meghirdetett az érintett területeken. Az elsődleges cél a lakosság biztonságának garantálása, valamint az alapvető infrastruktúrák – utak, energiaellátás, egészségügy – helyreállítása.
„Tudjuk, hogy a Kurszki és más határ menti régiók lakossága fokozott támogatást igényel. A helyreállítási tervnek figyelembe kell vennie az egyes térségek egyedi problémáit” – hangsúlyozta Putyin. A védelmi minisztérium, a belügy és a katasztrófavédelem összehangolt részvételét kérte az újjáépítésben, valamint utasította a kormányt, hogy rendszeresen adjon jelentést az előrehaladásról.
A védelmi zóna üzenete: biztonság vagy újabb eszkaláció?
A bejelentés újabb szintre emelheti az orosz–ukrán konfliktust, hiszen a biztonsági zóna létrehozása de facto katonai jelenlétet jelenthet ukrán területek közelében – vagy akár azon belül is.
Bár Moszkva a lépést védelmi intézkedésként kommunikálja, a nemzetközi közösség figyelme egyre inkább arra irányul, hogy a „védelem” ne váljon ürüggyé újabb offenzívákhoz.
[type] => post
[excerpt] => A hadműveletekkel párhuzamosan komplex újjáépítési program is indul a háború sújtotta határ menti orosz régiókban. Vlagyimir Putyin egy védelmi zóna kialakítását rendelte el az orosz–ukrán határon, a civil lakosság védelmére hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1748011260
[modified] => 1747958220
)
[title] => Putyin védelmi zónát rendelt el az ukrán határ mentén: az újjáépítés is elindul, de a béketárgyalásra még várni kell
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151900&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151900
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 151901
[image] => Array
(
[id] => 151901
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/putyin-4.jpg
[original_lng] => 88551
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/putyin-4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/putyin-4-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/putyin-4-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/putyin-4-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/putyin-4.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/putyin-4.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/putyin-4.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747947421:12
[_thumbnail_id] => 151901
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 653
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 38743216001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2089
[1] => 23312
[2] => 1008355
[3] => 138
)
[tags_name] => Array
(
[0] => béketárgyalás
[1] => ukrán határ
[2] => védelmi zóna
[3] => Vlagyimir Putyin
)
)
[8] => Array
(
[id] => 151877
[content] =>
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio megtagadta, hogy egyértelmű választ adjon arra a kérdésre, hogy Oroszország vezetője, Vlagyimir Putyin háborús bűnös-e.
A demokratikus kongresszusi képviselő, Bill Keating kérdezte Rubiót, hogy Oroszországot agresszornak lehet-e tekinteni, és hogy Putyin háborús bűnös-e. A külügyminiszter az első kérdésre igennel válaszolt, de elutasította, hogy egyértelmű választ adjon a másodikra.
Ha megnézzük, mi történt, biztosan elmondhatjuk, hogy háborús bűnök történtek. De a mi feladatunk most az, hogy befejezzük a háborút
Donald Trump amerikai elnök most először ismerte el, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem áll készen az Ukrajna elleni háború befejezésére, és ezt az európai vezetőknek is elmondta – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Wall Street Journal című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság forrásai szerint Trump a május 19-i telefonbeszélgetés során azt mondta az európai vezetőknek, hogy Putyin nem áll készen az Ukrajna elleni háború befejezésére, mert úgy gondolja, hogy nyer. Ahogy a kiadvány megjegyezte, az európaiak már régóta felismerték ezt, de most először hallották Trumptól. Ez ellentmond az amerikai elnök korábbi kijelentéseinek, miszerint a diktátor békét akart.
Bár úgy tűnik, Trump felismerte, hogy Putyin nem áll készen a békére, ez mégsem késztette arra, hogy azt tegye, amit az európaiak és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint tennie kellene: megduplázni a küzdelmét Oroszország ellen
– jegyezte meg a WSJ.
A május 19-i telefonos megbeszélésen Zelenszkij, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vett részt.
A WSJ úgy vélte, hogy Trump vonakodása ellenére, miszerint szankciókat vezet be Oroszország ellen, az európaiak láttak ebben néhány pozitívumot. Európa számára ez segített hangsúlyozni, hogy most már nagyrészt rajtuk múlik, hogy támogatják-e Ukrajnát. Források szerint az európaiak nem hiszik, hogy a Trump-adminisztráció leállítaná az amerikai fegyverexportot, amíg Európa vagy Ukrajna fizet érte.