Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Türkmenisztánban tárgyalt orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal, akinek felvetette egy korlátozott tűzszünet ötletét, amely az ukrajnai kikötők és energetikai létesítmények elleni támadások beszüntetésére vonatkozna.
Erdogan egy korlátozott tűzszünetet javasolt az energetikai létesítményekre és a kikötőkre vonatkozóan, ami szerinte „előnyös lenne” – írta közleményében a török elnök hivatala. Erdogan már november végén, egy Kijevet támogató, harminc országot tömörítő koalíció videokonferenciáján úgy ítélte meg, hogy egy ilyen tűzszünet „olyan megállapodást jelenthetne, amely kedvező feltételeket teremthet egy átfogó békeszerződés megtárgyalásához”. Néhány nappal később már „aggasztó eszkalációnak” nevezte, hogy a Fekete-tengeren, a török partok közelében Oroszországhoz köthető teherszállító hajókra mértek csapásokat az ukrán fegyveres erők.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Kijev támogatja a török javaslatot a részleges tűzszünetre, de hozzátette, hogy Moszkva nem fog elfogadni semmilyen tűzszünetet, amíg nincs aláírva egy átfogó békeszerződés.
Törökország nem alkalmazza a nyugati szankciókat Oroszország ellen, a Moszkvával fennálló szoros kapcsolata mellett viszont Kijevvel is megtartotta jó viszonyát, egyebek mellett harci drónokat szállít Ukrajnának.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az egyetlen, aki rá tudja venni Vlagyimir Putyin orosz diktátort, hogy beleegyezzen a tárgyalásokba, ugyanakkor nehéz megjósolni, hogy mikor születik meg a békemegállapodás Ukrajnával kapcsolatban – jelentette ki csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár berlini sajtótájékoztatóján, amit a The Guardian című brit lap idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Rutte hangsúlyozta, hogy az orosz diktátor eddig csak akkor lépett fel béketeremtőként, amikor az számára előnyös volt, hogy időt nyerjen a háború folytatására. „Trump elnök most véget akar vetni a vérontásnak, és ő az egyetlen, aki arra kényszerítheti Putyint, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. Tegyük próbára Putyint. Lássuk, hogy valóban békét akar-e, vagy inkább folytatja a mészárlást” – mondta.
Amikor az ukrajnai békemegállapodás lehetséges időzítéséről kérdezték, a NATO főtitkára azt mondta, hogy „nehéz megmondani”. Mint megjegyezte, vannak nehéz kérdések az újjáépítéssel, a biztonsági garanciákkal és a területtel kapcsolatban. Azt mondta, hogy az USA és Európa megállapodásra juthat, de hozzátette, hogy nem biztos benne, hogy ugyanez fog történni Putyinnal is. „Nem tudom, ez egy teszt, amiről a beszédemben is szóltam – Putyint kell tesztelnünk” – hangsúlyozta Mark Rutte.
Mark Rutte, a NATO főtitkára úgy véli, hogy a szövetség Oroszország következő katonai célpontja, megjegyezve, hogy már régóta nem érti, mi jár Vlagyimir Putyin orosz diktátor fejében – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Rutte berlini nyilatkozatára hivatkozva, amit a The Guardian című brit lap idézett.
A jelentés szerint Rutte azt mondta: „Tisztában kell lennünk a fenyegetéssel: mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és már most veszélyben vagyunk.” Azt is megjegyezte, hogy most nem az „önelégültség” és az „öndicséret” ideje van. Bár a NATO-országok megállapodtak a védelmi kiadások növelésében, ez még mindig nem elég – tette hozzá.
„Attól tartok, hogy túl sokan önelégültek ebben a kérdésben. Túl sokan nem érzik sürgetőnek a helyzetet. És túl sokan hiszik azt, hogy az idő a mi oldalunkon áll. Nem így van. Itt az ideje a cselekvésnek. A szövetségesek védelmi kiadásainak és termelésének gyorsan kell növekednie. Fegyveres erőinknek mindennel rendelkezniük kell, amire szükségük van a biztonságunk érdekében” – mondta a NATO-főtitkár.
Rutte azt is hangsúlyozta, hogy az orosz rezsim „pimasz, vakmerő és könyörtelen” lett a NATO-val és Ukrajnával szemben. Putyin orosz diktátor egy újabb birodalmat próbál felépíteni. A nyugati országokat tartja a hatalmára leselkedő fő fenyegetésnek. Kína jelenleg Oroszország mentőöve, a Kreml pedig Észak-Korea és Irán diktatórikus rezsimjeinek támogatását is élvezi – fogalmazott
A NATO-vezető hozzátette azt is, hogy régóta nem tudja, mi jár Putyin fejében. Volt holland miniszterelnökként sokat kellett foglalkoznia Putyinnal, többek között Oroszország krími inváziója és az MH17-es utasszállító repülőgép lelövése után is. „Sokszor hívtam Putyint akkoriban, és később a G20-csúcsokon is beszéltem vele erről a kérdésről. Nem tudom, mi jár a fejében. Már régen felhagytam a találgatással. Amit látok, azok a tények” – mondta.
A főtitkár kifejtette, hogy Putyin mára egy őrült diktátor, aki hajlandó 1,1 millió oroszt feláldozni azért, hogy kis földdarabokat foglaljon el az őrült „történelmi cél” elképzeléséért. „Készen kell állnunk. Ha szeretik a német nyelvet, és nem akarnak oroszul beszélni, ez kritikusan fontos, ez elengedhetetlen feltétel, mert különben ez a fickó nem fog megállni Ukrajnában” – szögezte le Mark Rutte.
Hetven pontból álló közös nyilatkozatot tettek közzé a Kreml honlapján Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök Újdelhiben tartott pénteki tárgyalásainak eredményeiről.
Az orosz elnök állami látogatása során terítéken voltak egyebek között gazdasági és kereskedelmi, energetikai, közlekedési, távol-keleti és északi-sarki, valamint a békés célú nukleáris és űripari együttműködés kérdései. Putyin kifejezte Oroszország készségét az orosz üzemanyag-szállítások további akadálytalan folytatására, és kijelentette, hogy Moszkva szorosan együttműködik Újdelhivel védelmi kérdésekben, segítséget nyújt az indiai hadsereg modernizálásához.
A közös nyilatkozat szerint Putyin meghívta Modit az Oroszországban 2026-ban rendezendő következő, sorrendben 24. orosz–indiai csúcstalálkozóra.
A tárgyalások után Putyin és Modi bejelentette, hogy India és Oroszország véglegesítette a 2030-ig szóló gazdasági együttműködési programot, amely elősegíti a kétoldalú üzleti kapcsolatok diverzifikálását és az éves kereskedelem 100 milliárd dollárra növelését 2030-ra. Kiemelték az erős energiakapcsolatokat is. India a második legnagyobb felvevője az orosz kőolajnak Kína után.
A két ország közötti kétoldalú kereskedelem értéke 68,7 milliárd dollár volt a márciusban zárult pénzügyi évben. A kereskedelem erősen Oroszország javára billen, jelentős indiai deficitet okozva, amelyet India exportbővítéssel igyekszik csökkenteni. „E cél eléréséhez megállapodtunk az orosz-indiai gazdasági együttműködés 2030-ig terjedő programjáról” – közölte Putyin. Hozzátette, hogy folyamatban van egy megállapodás India és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról, ami egy Moszkva által dominált gazdasági tömörülés a volt szovjet államok részvételével. Szerinte ez is segítheti a kereskedelem növekedését. „Oroszország megbízható energiaforrás-szállító, és mindent biztosítunk India energiaszektorának fejlesztéséhez. Készek vagyunk továbbra is garantálni az üzemanyag folyamatos szállítását India gyorsan növekvő gazdasága számára” – hangoztatta az orosz elnök.
A csúcstalálkozó előtt Putyin azt mondta, hogy a két ország „erőteljes bizalmi kapcsolatot ápol a katonai-technikai együttműködés terén”.
Modi a tárgyalások után közölte: a két ország azon fog dolgozni, hogy minél előbb létrejöjjön a szabadkereskedelmi megállapodás az Eurázsiai Gazdasági Unióval. Bejelentette azt is, hogy India hamarosan ingyenes elektronikus vízumokat fog kiadni Oroszországból érkező turistáknak és csoportoknak. Az indiai vezető elmondta, hogy az energiabiztonság régóta az India–Oroszország közötti kapcsolatok egyik pillére, és a polgári nukleáris együttműködés évtizedekre nyúlik vissza. Hozzátette, hogy ez folytatódni fog, és együttműködnek a tiszta energiában, a hajóépítésben, a műtrágyagyártásban és a munkaerő-mobilitásban is.
Moszkva és Újdelhi februárban megállapodást írt alá a katonai együttműködés, a hadgyakorlatok, a kikötőlátogatások és logisztikai támogatás fejlesztéséről. Ezt az orosz parlament is ratifikálta Putyin indiai látogatása előtt. India emellett arra számít, hogy korszerűsítheti orosz gyártmányú Szu–30MKI vadászgépeit, és felgyorsíthatja a létfontosságú katonai felszerelések szállítását. India növelni szeretné gyógyszer-, mezőgazdasági és textilipari exportját Oroszországba, és a nem vámjellegű korlátok eltörlését kéri. Újdelhi továbbá hosszú távú műtrágyaellátást is vár Moszkvától.
Egy másik fontos terület, ahol a két ország megállapodást remél véglegesíteni, az indiai képzett munkavállalók oroszországi alkalmazásának biztonsága és szabályozása.
Putyin legutóbb 2021-ben járt Indiában. Modi tavaly Moszkvában járt, és a két vezető röviden találkozott szeptemberben Kínában is, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor kijelentette, hogy elutasított néhány amerikai békejavaslatot Ukrajnával kapcsolatban, és az amerikai béketerv most összesen 27 pontból áll, négy csomagra osztva – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Putyin nyilatkozatára hivatkozva, amelyet az orosz média idézett.
A jelentés szerint az orosz diktátor azt állította, hogy a Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjaival, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel folytatott találkozó azért tartott sokáig, mert az Egyesült Államok felajánlotta, hogy átbeszéli a békejavaslatok minden egyes pontját. Hozzátette, hogy ez egy „hasznos és szükséges találkozó” volt.
Putyin azt is kijelentette, hogy mostantól a béketerv akár 27 pontból is állhat. Szerinte az amerikai fél „négy külön csomagra osztotta a terv 27 pontját, és azt javasolta, hogy azokat egymás után vitassák meg”.
A diktátor szerint Oroszország elutasított néhány amerikai békejavaslatot. De nem árulta el, hogy melyek voltak ezek a javaslatok. „Oroszország nem értett egyet az amerikai békejavaslatok Ukrajnával kapcsolatos egyes pontjaival, de ez nehéz feladat” – mondta Vlagyimir Putyin.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor kijelentette, hogy Oroszország „mindenképpen” elfoglalja Donbászt, valamint Ukrajna déli és keleti régióit – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Putyin nyilatkozatára hivatkozva, amelyet az orosz média idézett.
A jelentés szerint az orosz diktátor cinikusan kijelentette, hogy Moszkva azt javasolta Ukrajnának, hogy „vonja ki csapatait Donbászból, és ne kezdjen hadműveleteket”, de „Kijev a harcot választotta”.
„Oroszország mindenképpen felszabadítja Donbászt és Novorossziját – katonai vagy más eszközökkel” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin.
Az orosz diktátor a Novorosszija szót Ukrajna déli és keleti régióira használja.
Ha Európa úgy dönt, hogy háborút indít Oroszország ellen, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy Moszkvának egyszerűen „nem lesz kivel tárgyalnia” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában újságírók kérdéseire válaszolva.
„Ha Európa hirtelen háborút akar indítani ellenünk, és meg is indítja, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy nem lesz kivel tárgyalnunk” – hangoztatta Putyin. „Hiszen ez nem Ukrajna. Ukrajnával szemben sebészi pontossággal, óvatosan járunk el. Ez nem háború a szó közvetlen, modern értelmében véve” – tette hozzá. Leszögezte, hogy Oroszország nem készül háborúzni Európa ellen, de kész a háborúra, ha megtámadják.
Európa akadályozza Donald Trump amerikai elnök kormányzatát a béke elérésében, és önszántából vonult ki a tárgyalásokról – hangoztatta.
„Nincs béketervük Ukrajnával kapcsolatban. Ők a háború oldalán állnak” – mondta. „Még akkor is, amikor ők (az európai országok) állítólag bizonyos változtatásokat próbálnak elérni Trump javaslatán, mi világosan látjuk, hogy ezek a változtatások csak egyetlen célt szolgálnak: megakadályozni az egész békefolyamatot, olyan követeléseket támasztani, amelyek Oroszország számára teljesen elfogadhatatlanok, és ezt ők is tudják” – hangsúlyozta Putyin. Az európai országok így akarják majd Oroszországra hárítani a felelősséget az ukrajnai békefolyamat leállásáért – jelentette ki az orosz vezető.
„Ez a céljuk, ezt világosan látjuk. De ha egyszer vissza akarnak térni a valóság talajára, és a terepen kialakult helyzetből indulnak ki, ahogy ilyen esetekben mondani szokták, akkor, kérem, mi ezt megengedjük” – összegezte.
Putyin kalózkodásnak minősítette a Fekete-tengeren közlekedő tartályhajók elleni ukrán támadásokat.
„A legradikálisabb módszer az, hogy elvágjuk Ukrajnát a tengertől, akkor elvileg lehetetlen lesz kalózkodni” – helyezte kilátásba az államfő. „Megfontoljuk a válaszlépések lehetőségét azoknak az országoknak a hajói ellen, amelyek segítik Ukrajnát ezeknek a műveleteknek, kalóztámadásoknak az elkövetésében” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Oroszország emellett kibővíti az ukrán kikötői létesítmények és az oda befutó hajók elleni támadások körét.
[type] => post [excerpt] => Ha Európa úgy dönt, hogy háborút indít Oroszország ellen, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy Moszkvának egyszerűen „nem lesz kivel tárgyalnia” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában újságírók kérdéseire vál... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1764773520 [modified] => 1764743365 ) [title] => Vlagyimir Putyin: Oroszország nem készül háborúzni Európa ellen, de kész a háborúra, ha megtámadják [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=170909&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 170909 [uk] => 170970 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 170910 [image] => Array ( [id] => 170910 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin.png [original_lng] => 1264937 [original_w] => 1313 [original_h] => 820 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-300x187.png [width] => 300 [height] => 187 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-768x480.png [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-1024x640.png [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin.png [width] => 1313 [height] => 820 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin.png [width] => 1313 [height] => 820 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin.png [width] => 1313 [height] => 820 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1764775569:8 [_thumbnail_id] => 170910 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 832 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 548806607001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 10912 [1] => 106845 [2] => 34147 [3] => 138 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => háború [2] => orosz támadás [3] => Vlagyimir Putyin ) ) [7] => Array ( [id] => 170916 [content] =>
Öt órán át tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trump különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel Moszkvában, de a Kreml szerint „sok munka áll még előttünk”, a kompromisszum egyelőre távol van.
Steve Witkoff mellett az amerikai delegáció tagja volt Trump veje, Jared Kushner. Őket Kirill Dmitrijev, az orosz elnök külföldi beruházásokért és gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója fogadta Moszkvában, mielőtt a Kremlbe érkeztek. A tárgyalás során az orosz felet Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója, és Kirill Dmitrijev képviselte Putyin oldalán.
Jurij Usakov, orosz elnök tanácsadója szerint hasznos és konstruktív volt a megbeszélgetés.
A beszélgetés nagyon hasznos, konstruktív és nagyon informatív volt – mondta az újságíróknak. A TASZSZ orosz hírügynökség tudósítása szerint Usakov azt mondta: Még nincs kompromisszumos terv; egyes amerikai javaslatok elfogadhatóak Oroszország számára, míg mások nem.
A Sky News pedig arról számolt be, hogy Usakov úgy fogalmazott: „Nem kerültünk közelebb az ukrajnai válság megoldásához, és még sok munka van hátra.”
Usakov arról is beszélt, hogy a találkozón, öt óra leforgása alatt alaposan megvitatták az ukrajnai rendezés lehetőségeit, azonban nem konkrét megfogalmazásokról volt szó. Mint mondta, területi kérdésekről is egyeztettek.
Usakov kiemelte: Putyin baráti üdvözletét és számos fontos politikai jelzést küldte Trumpnak Witkoff közvetítésével, az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok fejlődni fognak, a két ország közötti gazdasági együttműködés lehetőségeiről is szó esett.
A tárgyaláson Usakov tájékoztatása szerint Putyin értékelte az európaiak „romboló cselekedeteit” is az ukrán rendezés kapcsán.
Kirill Dmitrijev szintén eredményesnek nevezte a találkozót.
Jurij Usakov a TASZSZ beszámolója szerint azt is megjegyezte, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin talákozója a tanácsadók közötti és külügyminisztériumi szintű egyeztetésektől és munkától függ. Mint ismert,
Donald Trump korábban kijelentette, Putyinnal Budapesten terveznek találkozni.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy nincs határideje Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője számára az ukrajnai háború befejezésére – számolt be az rbc.ua hírportál a Fehér Házra hivatkozva.
A jelentés szerint a sajtótájékoztatóján Trumpot megkérdezték, hogy kíván-e határidőt szabni Putyinnak az amerikai béketerv jóváhagyására. Válaszul a következőket mondta: „Van egy határidőm a háború végére. És remélem, hogy a háború véget ér.”
Az amerikai elnök azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt három-négy hétben becslések szerint 27 000 ember halt meg, hozzátéve, hogy a háborúnak véget kell vetni. Ezenkívül beszélt az amerikai–ukrán béketervről szóló tárgyalásokról, amelyekre november 30-án Floridában került sor. „Folynak, és jó folynak. Abba akarjuk hagyni az emberek megölését” – magyarázta Donald Trump, aki szerint jó esély van a megállapodásra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan december 4–5. körül találkozik Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal – közölte az rbc.ua Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének nyilatkozata alapján.
A találkozóra még Putyin indiai látogatása előtt kerülhet sor, pontos dátumot azonban egyelőre nem neveztek meg.
Peszkov nem árult el részleteket a megbeszélés tartalmáról sem, ugyanakkor a háttérben fontos diplomáciai egyeztetések zajlanak. Vasárnap ugyanis amerikai és ukrán tisztviselők tárgyalnak a béketervről az Egyesült Államokban, amelynek egyik kulcsszereplője éppen Witkoff.
