Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan országokat is bevonna az ukrajnai békefolyamatba, mint Kína, India, Brazília, Dél-Afrika vagy épp Észak-Korea. Az elnök közülük külön kiemelte Észak-Koreát, mint Oroszország szoros szövetségesét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön felvetette, hogy az Oroszországgal baráti viszonyt ápoló országok is részt vehetnének a békefolyamatban és az orosz–ukrán háború befejezését célzó tárgyalásokon –számolt be a The Kyiv Independent.
Az Arhangelszk orosz atom-tengeralattjáró tengerészeivel beszélgetve Putyin felsorolta Kínát, Indiát, Brazíliát, Dél-Afrikát és Észak-Koreát azok között, akiket lehetséges résztvevőknek tart.
A találkozón Putyin partnernek nevezte Észak-Koreát, és megjegyezte, hogy a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködésről szóló, tavaly aláírt szerződés hatályba lépett.
A megállapodás értelmében mindkét ország köteles támadás esetén „minden rendelkezésre álló eszközzel” segítséget nyújtani a másiknak. Az orosz elnök elmondta, hogy az együttműködés Észak-Koreával „katonai-technikai és katonai téren” is folyamatos. Észak-Korea Oroszország kulcsfontosságú katonai beszállítójává vált, tüzérségi lövedékeket, rakétákat és csapatokat biztosít Oroszország számára, olajtermékekért és fejlett rakétatechnológiáért cserébe.
Tavaly ősszel 12 000 észak-koreai katonát telepítettek az orosz Kurszki területre, megerősítve Moszkva egységeit Ukrajna határon átnyúló betörése ellen. Az ukrán erők kezdetben 1300 négyzetkilométernyi orosz területet foglaltak el, majd az orosz csapatok észak-koreai erősítéssel megerősítve ellentámadásba kezdtek a hónap elején, visszafoglalva kulcsfontosságú területeket, köztük Szudzsa városát. Nyugati sajtóinformációk szerint Észak-Korea mintegy 3000 további katonát küldött Oroszországba januárban és februárban, hogy kompenzálja a harctéri veszteségeket.
Oroszország az ENSZ égisze alatt új kormányt és új választást akar Ukrajnában. Putyin szerint a harctéren közel állnak a háború összes céljának az eléréséhez.
Arról tárgyalna Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy az ENSZ és néhány ország égisze alatt ideiglenes kormányzást vezessenek be Ukrajnában az ottani választás megtartása érdekében.
Az Arhangelszk atom-tengeralattjáró legénységével csütörtökön megtartott találkozóján Putyin elmondta, hogy Oroszország számára nem világos, hogy kivel kellene bármilyen megállapodást aláírnia, mivel az ukrán félnél „holnap más vezetők fognak jönni”. Ezért az orosz elnök úgy véli, hogy az ukrajnai választás után kezdődhetnek meg a tárgyalások a békeszerződésről.
Az orosz államfő szerint az ENSZ, az Egyesült Államok, az európai országok és természetesen Oroszország partnerei és barátai égisze alatt lehetne megvitatni az ideiglenes kormányzás lehetőségét Ukrajnában.
Ennek célja egy demokratikus választás megtartása, hogy egy cselekvőképes és a nép bizalmát élvező kormány jöjjön létre az országban.
Példaként említette, hogy az ENSZ égisze alatt már működtek külső kormányok Kelet-Timorban, Új-Guineában és a volt Jugoszlávia egyes részein, ám hozzátette, hogy ez csak egy a lehetőségek közül, különösen, hogy a helyzet gyorsan változik.
Az ukrán hatóságok illegitimek az oroszok szerint
Putyin szerint mivel Ukrajnában utoljára 2019-ben volt elnökválasztás, az ottani polgári hatóságok illegitimek, és úgy vélte, hogy neonáci formációk fogják ténylegesen irányítani az országot. Mint mondta, támogatják a helyzet békés megoldását, ám ehhez meg kell szüntetni annak kiváltó okait.
„Oroszország biztonságát mindenképpen hosszú történelmi távlatban kell szavatolnunk. Minden olyan lépést, amely ennek a feladatnak a megoldását célozza, üdvözölni fogunk” – mondta Putyin, és kifejezte abbéli meggyőződését is, hogy Donald Trump amerikai elnök őszintén véget akar vetni az ukrán konfliktusnak.
Mint mondta, Moszkva együtt fog működni minden olyan partnerrel, aki erre törekszik.
„Ezek közé tartozik nemcsak az Egyesült Államok, hanem a Kínai Népköztársaság, India, Brazília, Dél-Afrika, a BRICS-országok és sokan mások, köztük a KNDK, amellyel szerződést kötöttünk” – sorolta az orosz elnök, hozzátéve, hogy Oroszország nem fog többé olyan hibákat elkövetni, amelyek az úgynevezett partnereibe vetett túlzott bizalmon alapulnak.
Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnöki különmegbízottja optimizmusának adott hangot vasárnap az ukrajnai háború befejezéséről szóló szaúd-arábiai tárgyalások előtt, hangsúlyozva, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor „békét akar” – számolt be az rbc.ua hírportál Witkoff Reutersbrit hírügynökség által idézett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Witkoff a Fox News amerikai tévécsatornának elmondta: „Úgy gondolom, hogy valódi előrelépést fogunk látni hétfőn Szaúd-Arábiában, elsősorban a fekete-tengeri tűzszünet ügyében mindkét ország hajói számára. Úgy érzem, Putyin békét akar.” Úgy vélte, a fekete-tengeri tűzszünet az ellenségeskedés teljes körű beszüntetésévé fejlődhet.
Az amerikai különmegbízott reagált az EU-tagországok azon aggodalmaira is, hogy egy ilyen megállapodás szabad kezet adhat Moszkvának a további inváziókhoz. „Egyszerűen nem látom, hogy meg akarná hódítani egész Európát. Ez teljesen más helyzet, mint a második világháború idején, a második világháborúban nem volt NATO” – jegyezte meg.
Az amerikai elnök különmegbízottja ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg a fő téma a gyilkosságok megállítása, „a mészárlás megállítása”. „Vessünk ennek véget, nem lehet ennek véget vetni anélkül, hogy ne beszélnénk mindkét féllel, és nem értenénk, mire van szüksége mindkét félnek, és ezt tesszük” – tette hozzá Steve Witkoff.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy jól ismeri Vlagyimir Putyin orosz diktátort, és hogy Putyint csak egy ember, mégpedig ő, tudja megállítani a világon – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Trump Clay Travisnek, az Outkick internetes sportoldal alapítójának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump arról biztosított, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának megfékezésére tett erőfeszítések „valamelyest ellenőrzés alatt állnak”. „Azt hiszem, ez bizonyos mértékig ellenőrzés alatt áll. Jó kapcsolatom van Putyin elnökkel, és tulajdonképpen jó a kapcsolatom Zelenszkij elnökkel is. Nagyszerű lenne, ha meg tudnánk állítani ezt” – mondta.
Mint az amerikai elnök kiemelte, „nagyon jól ismeri” Putyint. Ugyanakkor megismételte azt a tézist, hogy első elnöksége idején Putyin „semmibe nem avatkozott be”. „Szerintem nincs senki a világon, aki megállíthatná (Putyint), csak én, és azt hiszem, én meg tudom őt állítani” – hangsúlyozta.
Az amerikai vezető elmondása szerint „nagyon racionális megbeszéléseket folytat” Putyinnal. „Nagyon racionális megbeszéléseket folytattunk, és csak azt akarom, hogy ne öljenek meg embereket. Hetente 2500 fiatalt veszítenek az oroszok és ukránok” – tette hozzá Donald Trump.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor a Donald Trump amerikai elnökkel kedden folytatott telefonos megbeszélésen beleegyezett az energiainfrastruktúra elleni támadások 30 napos moratóriumába – számolt be az rbc.ua hírportál az orosz médiára hivatkozva.
A jelentés szerint Putyin támogatta Trump azon elképzelését, hogy Oroszország és Ukrajna kölcsönösen 30 napra leállítja az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, és kiadta a megfelelő parancsot hadseregének.
Ugyanakkor Putyin nem fogadta el a 30 napos teljes tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, amit a Kreml nyilatkozatai is tanúsítanak. Ehelyett az orosz diktátor megnevezte azokat a feltételeket, amelyek mellett létrejöhet a harcok beszüntetése. Követeli az ukrajnai mozgósítás, valamint a katonai és hírszerzési támogatás leállítását.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor a Donald Trump amerikai elnökkel kedden folytatott telefonos megbeszélés során kijelentette, hogy tűzszünet esetén le kell állítani a mozgósítást Ukrajnában és az ukrán fegyveres erők újrafelfegyverzését, a hírszerzési információk átadását – számolt be az rbc.ua hírportál az orosz médiára hivatkozva.
A jelentés szerint Putyin immár hagyományosan ismét azt hangsúlyozta, hogy Kijev nem képes tárgyalni. Ezenkívül az orosz diktátor kijelentette, hogy az ukrán hadsereg barbár bűncselekményeket követett el a Kurszki területen.
„A konfliktus eszkalációja megakadályozásának kulcsfontosságú feltétele a külföldi katonai segítségnyújtás és a Kijevnek nyújtott hírszerzés teljes leállítása” – áll a Kreml közleményében.
Putyin és Trump mai megbeszélése több mint 2,5 órán át tartott. A Kreml már számos közleményt adott ki tárgyalásaikkal kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor a Donald Trump amerikai elnök által javasolt tűzszünet idejére követeli az Ukrajnába irányuló összes fegyverszállítás felfüggesztését – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Putyin és Trump a tervek szerint ma beszél telefonon, a fő téma a 30 napos tűzszünet, amelyet Kijev hajlandó elfogadni. Putyin, aki a múlt héten találkozott Trump megbízottjával, Steve Witkoffal, a fegyverszállítás leállítását tette a tűzszüneti megállapodás aláírásának feltételéül – közölte egy magas rangú európai tisztségviselő és három, Oroszország álláspontját ismerő személy Moszkvában.
Két, a Kreml terveit ismerő moszkvai személy szerint miközben Oroszország le akar állítani minden fegyverszállítást Ukrajnának, a minimális cél az amerikai támogatások megszakítása. Egy magas rangú európai tisztviselő hozzátette, hogy Európa rendkívül vonakodik beleegyezni Oroszország azon követelésébe, hogy blokkolja az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást a tűzszünet idején. Egy ilyen lépés azt a helyzetet kockáztatja, hogy Oroszország újra felfegyverkezhetne az ellenségeskedés beszüntetése alatt, míg Ukrajna nem – mondta az illetékes.
Nagy-Britannia és az Európai Unió azon dolgozik, hogy a lehető leghamarabb új katonai segélycsomagokat szállítson Kijevnek. Egy moszkvai forrás szerint a Putyin által kért fegyverszállítás felfüggesztése átmeneti lesz, és a fegyverszállítás a békemegállapodás megkötése után folytatódik, jóllehet Ukrajnának bele kell egyeznie katonai potenciáljának a korlátozásába.
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma csendben tájékoztatta az európai tisztviselőket, hogy az Egyesült Államok kilép a multinacionális csoportból, amit azért hoztak létre, hogy kivizsgálják az Ukrajna elleni invázióért felelős személyek, köztük Vlagyimir Putyin tetteit – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
Az amerikai újság szerint az Ukrajna elleni Agresszió Bűneit Vizsgáló Nemzetközi Központból való kilépésről szóló döntés a legújabb bizonyítéka annak, hogy a Donald Trump-kormány eltér Joseph Biden azon kötelezettségvállalásától, hogy Putyint személyesen felelősségre vonja. A csoportot azért hozták létre, hogy az orosz vezetést, valamint fehéroroszországi, észak-koreai és iráni szövetségeseit felelősségre vonják a nemzetközi jog és a szerződések szerint egy másik ország szuverenitását sértő agresszióként meghatározott bűncselekményekért. A Biden-kormányzat 2023-ban csatlakozott a központhoz.
A döntést várhatóan március 17-én e-mailben jelentik be a csoport anyaszervezetének, az Európai Unió Büntetőjogi Együttműködési Ügynökségének, ismertebb nevén az Eurojust munkatársainak és tagjainak – közölték a helyzetet ismerő források.
Az Egyesült Államok volt az egyetlen Európán kívüli ország, amely együttműködött a csoporttal, és egy magas rangú igazságügyi minisztériumi ügyészt küldött Hágába, hogy Ukrajnából, a balti államokból és Romániából érkezett nyomozókkal dolgozzon együtt.
A Trump-kormányzat ezenkívül csökkenti a War Crimes Accountability Group munkáját is, amelyet 2022-ben hozott létre Merrick Garland akkori főügyész, aki tapasztalt ügyészekkel dolgozott. Felkérték, hogy koordinálja az igazságügyi minisztérium azon erőfeszítéseit, hogy felelősségre vonja az oroszokat a három évvel ezelőtti teljes körű invázió után elkövetett atrocitásokért. „A háborús bűnösöknek nincs hova bújniuk” – jelentette be akkor Garland a csoport létrehozását. Hozzátette: a minisztérium „minden lehetőséget megragad, hogy bíróság elé állítsa azokat, akik háborús bűnöket és más atrocitásokat követnek el Ukrajnában”.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kedden tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, a megbeszélés annak részeként zajlik majd, hogy az amerikai vezető ragaszkodik ahhoz, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni háborújának – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Associated Pressre amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az Egyesült Államok elnöke a bejelentését újságírókkal folytatott beszélgetés során tette a Floridából Washingtonba tartó Air Force One elnöki gép fedélzetén. „Meglátjuk, van-e bejelenteni valónk, talán keddig. Kedden beszélek Putyin elnökkel” – mondta.
Trump szerint „sok munkát végeztek a hétvégén”, és most az amerikai fél azt akarja kideríteni, hogy „be tudjuk-e fejezni ezt a háborút”. Felvázolta a Putyinnal készülő tárgyalásának a fő témáit is. Elmondta, hogy a terület és az erőművek kérdései részét képezik az orosz-ukrán háború befejezéséről szóló megbeszélésnek.
Az amerikai elnök nem részletezte, hogy mely területekre utal – az orosz hódítók által ideiglenesen megszállt ukrán területekre, vagy a Kurszki terület ukrán védelmi erők által ellenőrzött térségére. „Beszélni fogunk a földről. Beszélni fogunk az erőművekről” – mondta Donald Trump, megjegyezve, hogy „bizonyos vagyon megosztásáról” is szó lesz.
Donald Trump amerikai elnök különleges megbízottja, Steve Witkoff vasárnap a CNN-nek adott nyilatkozatában „jó és pozitív párbeszédet” vetített előre, és kiemelte, hogy a háborúzó felek álláspontja jelentősen közeledett egymáshoz az amerikai közvetítés kezdete óta.
Witkoff négy órás moszkvai tárgyalását Putyinnal „pozitívnak” és „megoldás-központúnak” értékelte. Elmondása szerint az Ukrajna érdekében folytatott diplomáciai egyeztetések több fronton zajlanak, bevonva európai országokat is, mint Franciaország, Nagy-Britannia, Norvégia és Finnország. A megbeszélések fókuszában a megszállt területek jövője és a tűzszünet lehetséges feltételei állnak.
Donald Trump időközben Keith Kellogg tábornokot bízta meg az ukrán féllel való kapcsolattartással, miután Oroszország jelezte, hogy túl közelállónak tartja őt Ukrajnához, ezért nem fogadja el tárgyalópartnerként. Trump a közösségi médiában közzétett bejegyzésében „magasan elismert katonai szaktekintélynek” nevezte Kelloggot, aki már január óta dolgozik az ukrán–orosz ügyekben. Az amerikai elnök szerint a békemegállapodás akár heteken belül létrejöhet.
