Telefonon beszélt egymással szombaton Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök – tudatta Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó a RIA Novosztyi orosz hírügynökséggel.
Usakov beszámolója szerint a beszélgetés mintegy 50 percig tartott, és Putyin és Trump megvitatta a közel-keleten kialakult helyzetet.
Az elnöki tanácsadó nagyon hasznosnak és tartalmasnak nevezte a megbeszélést.
Usakov elmondta, hogy az orosz elnök világossá tette Trumpnak, hogy elítéli Izrael katonai műveleteit Irán ellen.
Mint fogalmazott a két elnök „nem zárta ki”, hogy visszatérjenek a megbeszélésekhez Irán nukleáris programjáról.
Jurij Usakov beszámolója szerint Putyin megerősítette, hogy Oroszország továbbra is kész tárgyalni Ukrajnával, Trump pedig elmondta, hogy az orosz–ukrán konfliktus gyors megoldásában érdekelt.
Jurij Usakov azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin boldog születésnapot kívánt a 79 éves Donald Trumpnak.
A Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor közötti tárgyalások számos kérdést vetnek fel, de a Kremlnek továbbra sincs szándékában befejezni a háborút – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Azt hiszem, nagyon meleg párbeszéd zajlik e csapatok (Trump és Putyin – a szerk.) között. És nem hiszem, hogy megmondhatnám Trump elnöknek, hogyan folytasson párbeszédet. Ő az Egyesült Államok által megválasztott elnök. Azt tehet, amit akar. De az én álláspontom mindig is az volt, hogy ez az ő kétoldalú kapcsolatuk, de azt hiszem, Putyin nem akar véget vetni a háborúnak. És végül becsapja Trumpot. Látni fogják. Mindenki, az egész világ látni fogja.”
Az elnök kifejtette, hogy az orosz diktátor csak akkor kész deeszkalációs lépésekre, ha erős nyomás nehezedik rá. „Másképp nem, semmiképp. És ezért nem tudom, miről beszélnek egymás között. De elnökként érdekel Ukrajna kérdése. Úgy vélem, hogy helytelen Ukrajnáról beszélni Ukrajna nélkül. Ukrajnáról beszélni és bizonyos kérdéseket nélkülünk megoldani, úgy vélem, hogy igazságtalan” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda este tartott beszédet, amelyben kifejtette, hogy merre fog tartani a jövőben az orosz hadiipari fejlesztés – közölte az orosz állami TASZSZ.
Az úgynevezett „különleges katonai hadművelet”, vagyis az „SzVO övezetben” (ez az orosz állami kommunikációban lényegében az ukrajnai háborút jelenti) szerzett tapasztalatokat maximálisan fel kell használni az új nagy állami fegyverkezési programban (SzAP). Putyin fontos feladatnak nevezte, hogy Oroszország dolgozzon ki egy új hosszú távra szóló program kidolgozását, ebben a fegyverrendszerek teljes spektrumát érintenék. Kiemelt figyelmet szentelnek a legmodernebb, fejlett harcászati eszközökre, ezek kialakítása és fejlesztése során pedig maximális figyelmet kívánnak szentelni az orosz–ukrán háború tapasztalataira.
Az orosz elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a katonai technológia mennyire gyorsan fejlődik, valamint a nemzetközi trendekre hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy azoknak az országoknak a köre is egyre bővül, amelyek ezen a területen képviseltetik magukat. Putyin szerint 2025-ben már volt szó arról, hogyan lehetne a lehető leghatékonyabban felpörgetni az orosz fegyvergyártást, valamint a hatékonyságot feljavítani. Elmondta, hogy a minőség mellett a mennyiség is fontos szempontot képvisel, mivel a „lehető leghamarabb” várja a felpörgetés végrehajtását.
Az orosz fegyvergyártás felpörgetése korábban is állandó téma volt Ukrajnában és a nyugati hatalmak körében, Moszkva gyakorlatilag ontja magából az egyre fejlettebb fegyvereket, amelyek folyamatosan alkalmazkodnak a háború változásihoz és figyelembe vették a frontvonal újdonságait. A mostani bejelentés azt jelentheti, hogy az eddigieknél is nagyobb nyomást igyekeznek helyezni Kijevre.
Kim Dzsongun üzenetben gratulált Vlagyimir Putyinnak Oroszország napja alkalmából. A két vezető az elmúlt években többször is találkozott.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető gratuláló üzenetet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Oroszország napja alkalmából – jelentette a KCNA (Koreai Központi Hírügynökség). A táviratot Észak-Korea moszkvai nagykövete, Sin Hong-chol adta át az orosz külügyminisztériumnak.
Pár napja Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője megerősítette országa „feltétel nélküli” támogatását Oroszország ukrajnai háborújához, a Szergej Sojguval, az orosz Biztonsági Tanács titkárával folytatott találkozóján.
Putyin tavaly júniusban látogatott Észak-Koreába, először 24 év után. Előző útja 2000-ben volt, amikor még Kim Dzsongil, Kim Dzsongun apja vezette az országot. Kim Dzsongun legutóbb 2023 szeptemberében találkozott Putyinnal Oroszországban, a Vosztocsnij Űrközpontban, majd Vlagyivosztokban is – számolt be a lenta.ru.
Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta az orosz haditengerészet új stratégiai irányvonaláról szóló dokumentumot – erről Nyikolaj Patrusev, orosz elnöki tanácsadó beszélt egy interjúban a Reuters szerint. Patrusev azt is mondta, az új tengerészeti stratégia azt a célt szolgálja, hogy megerősítse Oroszország pozícióját a világ tengeri nagyhatalmainak sorában.
Oroszország rendelkezik a világ harmadik legerősebb hadiflottájával Kína és az Egyesült Államok után, azonban a hírügynökség szerint az orosz flotta képességeit jelentős mértékben visszavethette az ukrajnai háború.
Patrusev szerint a dokumentumot, amely a Stratégia az orosz haditengerészet fejlesztésére 2050-ig nevet viseli az elnök még május végén hagyta jóvá. Részleteket ugyan nem közölt a tartalmáról, annyit azonban ezzel összefüggésben elárult, hogy az orosz hadiflotta céljait figyelembe vevő, hosszú távú forgatókönyvekben gondolkodnak, valamint azt, hogy Oroszország fokozatosan helyreállítja pozícióját a világtengereken.
Moszkva időközben a hidegháborús szintre emelte a védelmi kiadásokat.
A nyilvánosan elérhető adatok szerint Oroszországnak 79 tengeralattjáróval – ebbe beletartozik a 14 nukleáris meghajtású ballisztikus-rakéták kilövésére képes tengeralattjáró is –, ezenfelül 222 hadihajóval rendelkezik. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma szerint jelenleg Kína rendelkezik a világ legnagyobb hadiflottájával, valamint azzal számolnak, hogy 460 hadihajóval bővítik 2030-ig.
A történelem legtöbb háborúja a felek közötti bizalom nélkül végződött, és Oroszország Ukrajna elleni háborúja is ezek egyikévé válhat – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök az ABC News amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök hangsúlyozta: „Történelmileg, ha elolvassuk a könyveket, a legtöbb háború akkor ért véget, amikor a felek még csak megbízni sem kezdtek egymásban. A közvetítők, a körülmények, a harmadik országok józan esze, a világ többsége, az e világban lévő erősek segítettek. Mindenki megértette, hogy a háború nem csak arról szól, hogy elkezdjük és befejezzük.”
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy a háború befejezése után is megmarad egy „nagy farok”. „Nem csak úgy ér véget. És hatással van számos különböző országra és területre. Más országok gazdaságára, energetikájára, biztonságára, élelmiszerbiztonságára. Ezért a világnak érdekeltnek kellene lennie a háború befejezésében. És bármi is legyen, ha nem kapituláció, ami a fasiszta Németországban történt a második világháború alatt, akkor a legtöbb háború valamilyen megállapodással végződött” – mutatott rá.
Az államfő szerint az ukrajnai háború befejezéséhez harmadik felekre van szükség, akik készek nyomást gyakorolni az agresszorra. „Készen állunk a találkozóra, mindenre, amit Amerika kínál. Támogatunk mindent, amit Trump elnök most mond, mert hiszünk abban, hogy nyomást gyakorolhat az oroszokra. Teljesen őszintén beszélünk. Tetszik nekünk ma csak egy tűzszünet biztonsági garanciák nélkül? Nem, nem igazán. De támogatjuk? Igen, támogatjuk. Készen álltunk egy állandó és tartós tűzszünetre” – jegyezte meg.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél készen áll a 30 napos, vagy Ukrajna és Oroszország közötti találkozóig tartó tűzszünetre. „A Trump-adminisztráció néhány képviselője mindkét félnek javaslatokat tett, mi pedig mindegyiket támogattuk. Oroszország egyetlen javaslatot sem támogatott. Szóval ki ne akarná, hogy véget érjen a háború? Ez nem költői kérdés. Ez egy abszolút konkrét, érthető kérdés” – mutatott rá.
Az államfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt a témát nem szabad a filozófiára redukálni. „Ha a felek nem akarják, akkor várnunk kell egy kicsit. Ez nem igaz. A mi oldalunk akarja. Nem akartuk, hogy elkezdődjön a háború, nem akartuk megadni magunkat Putyinnak. Nem vagyunk felkészülve az ultimátumokra, és azt akarjuk, hogy véget érjen a háború. Készen állunk egy konkrét tűzszünetre, amelyet az amerikai fél javasolt, amelyet a tűzszünet feletti ellenőrzés garanciájának és közvetítőnek tekintettünk ” – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij.
Donald Trump amerikai elnök személyesen szólította fel Vlagyimir Putyin orosz diktátort, hogy ne válaszoljon az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elkövetett dróntámadásra, amelyben orosz stratégiai bombázók semmisültek meg – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az amerikai vezetőnek a Friedrich Merz német kancellárral a Fehér Házban folytatott találkozóján tett kijelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Trump azt mondta, hogy az orosz diktátorral folytatott beszélgetés során az utóbbi tájékoztatta őt arról, hogy Oroszország „választ” tervez az SZBU orosz repülőterek ellen végrehajtott különleges műveletére.
Azonban, ahogy Trump elmondta, megpróbálta lebeszélni Putyint bármilyen válaszról, és a harcok leállítására szólított fel. „Ne tedd ezt. Nem szabadna ezt tenned. Abba kellene hagynod ezt” – idézte saját magát az amerikai elnök.
Kim Dzsongün észak-koreai vezető feltétel nélküli támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúval kapcsolatban, amikor szerdán fogadta Szergej Sojgut, az orosz Biztonsági Tanács titkárát, aki kevesebb mint három hónapon belül másodszor látogatott az észak-koreai fővárosba.
A phenjani találkozóról csütörtökön a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség számolt be. Az ügynökség által közzétett jegyzőkönyv szerint az észak-koreai vezető megígérte, hogy kormánya feltétel nélkül támogatja Oroszország álláspontját és külpolitikáját minden kulcsfontosságú nemzetközi kérdésben, beleértve Ukrajnát is.
Egyben kifejezte „meggyőződését, hogy Oroszország, mint mindig, győzni fog az igazságkeresés szent ügyében” – derült ki a jelentésből.
Észak-koreai katonák az orosz erők oldalán harcoltak Kurszkban is, ahova tavaly nyáron törtek be az ukrán csapatok.
Az ukrajnai rendezésről és a kétoldalú együttműködés folytatásáról tárgyalt telefonon az orosz elnök és a pápa – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az ukrajnai helyzetről folytatott eszmecsere során Putyin megerősítette: Oroszország érdekelt abban, hogy a békét politikai és diplomáciai úton érjék el – írja az MTI.
Hangsúlyozta, hogy a válság végleges, igazságos és átfogó megoldásához meg kell szüntetni a kiváltó okait.
Az orosz-ukrán közvetlen tárgyalások isztambuli újrafelvételével kapcsolatban az orosz elnök tájékoztatta a pápát a második fordulóban elért konkrét megállapodásokról, a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek cseréjéről. Hangsúlyozta, hogy az orosz fél minden lehetséges intézkedést meg fog hozni annak érdekében, hogy a gyermekeket újraegyesítsék rokonaikkal.
Az elnök elismerését fejezte ki a pápának közreműködési készségéért a válság rendezésében, különösen a Vatikán „depolitizált alapú részvételéért” a sürgető humanitárius kérdések megoldásában. Azt mondta, hogy a „kijevi rezsim” a konfliktus eszkalálására törekszik, és diverzánsakciókat hajt végre az orosz területen található polgári infrastruktúra ellen.
Kijelentette, hogy az ukrán fél a napokban szándékos és célzott támadást követett el békés lakosok ellen, ami a nemzetközi jog értelmében egyértelműen terrorizmusnak minősül.
Az orosz elnöki hivatal közleménye szerint a kijevi hatóságoknak a Moszkva által kánoninak tekintett ortodox egyház felszámolására irányuló irányvonalával kapcsolatban Vlagyimir Putyin kifejezte reményét, hogy a Szentszék aktívabban fog fellépni a vallásszabadság védelmében Ukrajnában.
Az orosz elnök ismételten gratulált a pápának megválasztásához, és sikert kívánt neki e magas tisztség betöltésében.
Mindketten nagyra értékelték a húsvétkor elhunyt előző egyházfő, Ferenc pápa személyes hozzájárulását az Oroszország és a Szentszék közötti kapcsolatok megerősítéséhez. Megállapodtak abban, hogy folytatják a kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítéseket az összekötő szellemi és erkölcsi értékek alapján, egy igazságosabb világrend megteremtése érdekében.
Az orosz elnök és a pápa kölcsönösen kifejezte szándékát az együttműködés elmélyítésére a kulturális és a humanitárius területeken, valamint a keresztények és a keresztény szent helyek védelmében a világ különböző régióiban, egyebek között a Közel-Keleten.
Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, Kirill kérését tolmácsolva Putyin eredményes pásztori szolgálatot kívánt a katolikus egyházfőnek.
A pápa támogatásáról biztosította a két testvéregyház közötti fontos párbeszéd folytatását. A beszélgetést a Kreml a közleményben konstruktívnak minősítette, rámutatva, hogy mindkét fél kifejezte szándékát a kapcsolatok folytatására.