Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma csendben tájékoztatta az európai tisztviselőket, hogy az Egyesült Államok kilép a multinacionális csoportból, amit azért hoztak létre, hogy kivizsgálják az Ukrajna elleni invázióért felelős személyek, köztük Vlagyimir Putyin tetteit – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
Az amerikai újság szerint az Ukrajna elleni Agresszió Bűneit Vizsgáló Nemzetközi Központból való kilépésről szóló döntés a legújabb bizonyítéka annak, hogy a Donald Trump-kormány eltér Joseph Biden azon kötelezettségvállalásától, hogy Putyint személyesen felelősségre vonja. A csoportot azért hozták létre, hogy az orosz vezetést, valamint fehéroroszországi, észak-koreai és iráni szövetségeseit felelősségre vonják a nemzetközi jog és a szerződések szerint egy másik ország szuverenitását sértő agresszióként meghatározott bűncselekményekért. A Biden-kormányzat 2023-ban csatlakozott a központhoz.
A döntést várhatóan március 17-én e-mailben jelentik be a csoport anyaszervezetének, az Európai Unió Büntetőjogi Együttműködési Ügynökségének, ismertebb nevén az Eurojust munkatársainak és tagjainak – közölték a helyzetet ismerő források.
Az Egyesült Államok volt az egyetlen Európán kívüli ország, amely együttműködött a csoporttal, és egy magas rangú igazságügyi minisztériumi ügyészt küldött Hágába, hogy Ukrajnából, a balti államokból és Romániából érkezett nyomozókkal dolgozzon együtt.
A Trump-kormányzat ezenkívül csökkenti a War Crimes Accountability Group munkáját is, amelyet 2022-ben hozott létre Merrick Garland akkori főügyész, aki tapasztalt ügyészekkel dolgozott. Felkérték, hogy koordinálja az igazságügyi minisztérium azon erőfeszítéseit, hogy felelősségre vonja az oroszokat a három évvel ezelőtti teljes körű invázió után elkövetett atrocitásokért. „A háborús bűnösöknek nincs hova bújniuk” – jelentette be akkor Garland a csoport létrehozását. Hozzátette: a minisztérium „minden lehetőséget megragad, hogy bíróság elé állítsa azokat, akik háborús bűnöket és más atrocitásokat követnek el Ukrajnában”.
A képviselők megismerkedtek a szlovák hatóságok által 2022–2023-ban Ukrajnának biztosított katonai felszerelések törvényességével kapcsolatos ellenőrzések előremeneteléről – osztotta meg Tibor Gaspar, a köztársasági parlament alelnöke.
A szlovák legfelsőbb számvevőszék 2024. október végén közölte, hogy a köztársaság a konfliktus kezdete óta közel 700 millió euró értékben szállított fegyvereket Kijevnek, amelynek következtében maga Pozsony légvédelmi rendszer nélkül maradt. A számvevők szerint az is kérdéses, hogy a technikailag már lemondott Eduard Heger kormánya dönthetett-e a MiG-29-es vadászgépek és a KUB légvédelmi rakétarendszer 500 millió euró értékű átadásáról. Az ellenőrzés eredményét átadták a bűnüldöző hatóságoknak.
A belügyminisztertől 2024 végén megtudtuk, hogy alakult egy nyomozócsoport, amely azokkal a vádakkal foglalkozik, amelyeket a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal az Ukrajnának átadott vagyonnal kapcsolatban állít, és amelyek tényleges büntetőeljárásokhoz vezethetnek. A mai bizottságot, azért hívtuk össze, hogy tájékoztatást kapjunk a bűnüldöző szervektől arról, hogy mely szakaszban tart a vizsgálat, amelynek 2024 végén kellett volna megkezdődnie – mondta a sajtótájékoztatón.
Korábban Igor Meliher, a szlovák védelmi minisztérium államtitkára elmondta, hogy minisztériuma a MiG-29-es vadászgépek és légvédelmi rendszerek Ukrajnának való átadását a korábbi vezetés szabotázsának tartja, és elengedhetetlen, hogy Jaroslav Nadja volt miniszter ellen jogi lépéseket tegyenek.
Szlovákia 2022 áprilisában adta át az S-300-as légvédelmi rendszert, és 2023 áprilisában fejezte be a MiG-29-es vadászrepülőgépek szállítását. Robert Fico kormányának érkezésével azonban még ebben az évben leállították a Kijevnek állami forrásokból nyújtott katonai támogatást.
A szlovák államfő azt állította, hogy a vadászgépeket az ország alkotmányos normáinak durva megsértésével adták át Ukrajnának. Emellett bírálta az előző kormányt, amiért az elajándékozta a teljesen működőképes Sz-300-as légvédelmi rendszert. A politikus hangsúlyozta, hogy teljesen tisztázatlan, hogy Szlovákia a következő években hogyan fog foglalkozni a légvédelem kérdésével.
Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin visszavonta a titkos információkhoz való hozzáférést Mark Milley nyugállományú tábornoktól, aki korábban az Egyesült Államok Egyesített Főparancsnoki Testületének elnöke volt. Ezt a Reuters jelentette.
Milley elveszíti a hozzáférést a biztonsági szolgálathoz és a személyes védelméhez is. A védelmi miniszter arra utasította az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának főellenőrzési hivatalát, hogy kezdjenek vizsgálatot Milley viselkedésével kapcsolatban, hogy meghatározzák, érdemes-e újra értékelni katonai rangját.
Korábban Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke azt javasolta, hogy „fel kell akasztani” Milley tábornokot, mert visszatartotta a Kínával folytatott tárgyalásokat. Milley fényképe Trump Fehér Házba való visszatérése után eltűnt a Pentagonból.
2024 októberében Milley tábornok „fasisztának” nevezte Trumpot.
A román legfőbb ügyészség hivatalból indított eljárást, miután az elnöki hivatal honlapján közzétett titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentések alapján felmerült a választási jogszabályok megsértésének gyanúja – jelentette be csütörtökön a vádhatóság.
A legfőbb ügyészség a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségre (DIICOT) bízta a vizsgálatok elvégzését. Ezek egyrészt a szavazás kimenetelét befolyásoló, akár az online térben véghez vitt megvesztegetési (szavazatvásárlási) bűncselekmények felderítésére irányulnak, másfelől az esetleges illegális kampányfinanszírozással kapcsolatos pénzmosási bűncselekmények felderítését várják tőlük.
A közlemény szerint a területi vádhatóságoknak saját hatáskörükben kell kivizsgálniuk azt, hogy sértette-e a hatályos választási jogszabályokat a közösségi oldalakon hamis identitással létrehozott felhasználói fiókok üzemeltetőinek tevékenysége.
Romániában az alkotmánybírósághoz is újabb négy óvást terjesztettek be csütörtökön az elnökválasztás első fordulója eredményének megsemmisítése érdekében – közölte az Agerpres hírügynökség.
A Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA), a Totalitarizmust Tanulmányozó Nemzeti Intézet (INST), a Calea Europeana (Európai út) című lap szerkesztősége és az első fordulóban 9. helyen végzett Cristian Terhes államfőjelölt (akinek az első, elutasított óvása miatt újraszámoltak 9, 5 millió szavazatot) arra hivatkozva kérik a november 24-i szavazás megismétlését, hogy a legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu független államfőjelölt a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) következtetése szerint bejelentetlen külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát.
Toni Grebla volt alkotmánybíró, az állandó választási hatóság elnöke azonban az Antena 3-CNN hírtelevíziónak azt mondta: az első forduló eredményét érvényesítő alkotmánybírósági döntés ellen már nincs jogorvoslati lehetőség.
Léteznek azonban szerinte olyan jogalanyok, akik az elnökválasztás második fordulójának eredménye ellen, vagy a jelöltek egyikének kizárása érdekében alkotmányossági óvást emelhetnek – de nem fejtette ki részletesebben, kire utal.
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Johannis román államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy a választási eredményt befolyásoló, a nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás történt a romániai elnökválasztáson, és „a NATO más keleti tagállamaihoz hasonlóan Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A közéletben korábban ismeretlen, kampányát kizárólag a közösségi médiában folytató, ellenfelei által szélsőségesnek minősített Calin Georgescu független államfőjelölt interjúiban és a választási bizottságnál leadott hivatalos bevallásában is azt állította, hogy egyetlen lejt sem költött választási kampányára.
A brit különleges szolgálatok sürgősen vizsgálják, hogy Oroszország valóban indított-e interkontinentális ballisztikus rakétákat, miután hírek jelentek arról, hogy ilyen fegyverrel lőtték Dnyiprot – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Nagy-Britannia miniszterelnökének egy névtelenül nyilatkozó képviselője azt mondta, hogy a helyzet rohamosan változik, a különleges szolgálatok sürgős vizsgálatot indítottak. „Mint önök is tudják, ez egy gyorsan fejlődő helyzet, és nem akarom megelőzni a hírszerző ügynökségeinket, akik sürgősen felülvizsgálják ezeket a jelentéseket, de ha ez igaz, akkor egyértelmű, hogy ez egy újabb példa a komoly meggondolatlanságra. És Oroszország fokozódó magatartása csak erősíti az elhatározásunkat” – mondta a forrás.
A brit újság emlékeztetett arra, hogy John Healy védelmi miniszter is hasonló véleményt fogalmazott meg korábban. Keir Starmer brit miniszterelnök viszont megígérte, hogy Nagy-Britannia „mindenben támogatni fogja Ukrajnát, amíg szüksége van rá”.
„Nagy-Britannia Ukrajnának nyújtott támogatása mindig az önvédelemre irányul. Arányos, összehangolt és rugalmas, és válasz Oroszország saját intézkedéseire, és megfelel a nemzetközi jognak az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően. Ukrajnának egyértelmű joga van az önvédelemhez Oroszország illegális támadásaival szemben” – hangsúlyozta a brit kormányforrás.
Vezető politikusaik „luxusutazásai” miatt támadják egymást az elnökválasztási kampány utolsó hetében a román kormánypártok: a téma tisztázása érdekében két vizsgálóbizottság megalakításáról döntött szerdán a kétkamarás parlament együttes ülése.
A szociáldemokrata politikusok azt állítják a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről tíz éve államfővé választott, mandátuma végéhez közeledő Klaus Iohannisról, hogy turisztikai ügynökségként használta, és indokolatlan költségekbe verte az elnöki hivatalt, amikor olyan egzotikus dél-amerikai és afrikai országokba szervezett – pihenő napokat is magába foglaló – körutakat, amelyekkel Románia nem tart szoros kapcsolatot.
Az Agerpres hírügynökség szerint a képviselőház és szenátus által létrehozott 15 tagú parlamenti vizsgálóbizottság feladata lesz megállapítani az elnöki hivatal kiadásaira vonatkozó dokumentumok titkosításának okait és jogalapját, kideríteni az államfő külföldi és belföldi utazásaihoz használt luxus-magánrepülőgépek bérlésének költségeit, az államfő külföldi szállásköltségeit, valamint külföldi utazásainak számát és az ezek során felmerült kiadásokat. A bizottságnak ezek mellett feladata megállapítani, hogy mennyibe került a golfpályák építése az államfő rendelkezésére bocsátott két protokollvillában, és mekkora kiadásokkal járt az Aviatorilor sugárúton lévő – az elnöki mandátum utáni időszakra előkészített – villa felújítása.
A vizsgálat kiterjed a Klaus Iohannis síüdüléseivel és nagyszebeni útjaival kapcsolatos kiadásokra is.
Egy másik különbizottságot a PNL kezdeményezésére az „ingatlanmaffia” kivizsgálása érdekében hozott létre a román parlament, miután a G4Media hírportál – egy hétfőn közzétett utaslistára hivatkozva – azt állította Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnökről, hogy az ügyfeleit megkárosító Nordis ingatlanfejlesztő költségén vett részt luxusutazásokon, amit a PSD elnöke korábban nyilvánosan tagadott.
A bizottságnak a Nordis-ügyből kiindulva feladata lesz azoknak a törvénytelen módszereknek a feltárása, amelyekkel az ingatlanfejlesztők ugyanazt a lakást két vagy több vevőnek adják el. A parlamenti testület azonosítani készül azokat a mechanizmusokat, amelyekkel az ingatlanfejlesztők „elsikkasztják” vállalkozásaik vagyonát, majd csődbe juttatják a cégeiket, és a kárt a jóhiszemű vásárlókra hárítják – tudatta az Agerpres.
A bizottság fel szeretné tárni azt is, hogy miért nem lépett fel az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság a különböző típusú ingatlancsalások ellen.
Az elnökválasztás megnyerésére a legtöbb közvéleménykutató által fő esélyesnek tartott Marcel Ciolacu azzal hárította el a Nordis-botránnyal kapcsolatos támadást, hogy az ellenfelei által kifogásolt – a Forma 1-es autóverseny 2022-es monte-carlói futamára, illetve az UEFA Bajnokok Ligájának párizsi döntőjére irányuló, a G4Media szerint a Nordis által fizetett – utazás nem közpénzekből történt, ellentétben Iohannis külföldi „vakációival”, illetve Nicolae Ciuca PNL-elnök és államfőjelölt életrajzi könyvének országos reklámkampányával, amire szerinte a PNL több millió euró közpénzt költött.
Bár a két parlamenti vizsgálóbizottsággal a román kormánypártok egymás jelöltjeit próbálják lejáratni, a szószéken elhangzott kölcsönös vádaskodás után mindkét testület létrehozását nagy többséggel – mindössze két ellenszavazattal – megszavazta a bukaresti parlament, ugyanis mindkét kormánypárt azt hangoztatja, hogy nincs takargatnivalója.
Nagyon aggasztóak a hétvégén tartott georgiai parlamenti választásokat követő fejlemények, a kampány és a választások során jelentetett jogsértések ügyében átfogó vizsgálatra van szükség – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden.
Közleményében Josep Borrell azt írta: nemzetközi megfigyelők jogsértésekről számoltak be úgy a kampány során, mint a választás napján, jelentéseik pedig nem nyilvánították sem szabadnak, sem tisztességesnek a választásokat.
A választási bizottságnak és az illetékes hatóságoknak ki kell vizsgálniuk a szabálytalanságokat, a szavazókra nehezedő nyomásgyakorlások és megfélemlítések jelentett eseteit, amelyek befolyásolják a választási folyamatba vetett bizalmat – jelentette ki Borrell, majd hozzátette: e szabálytalanságok kivizsgálását gyorsan, átláthatóan és függetlenül kell végezni.
„Georgia uniós tagjelölt ország, s mint ilyennek, bizonyítania kell az európai értékek iránti elkötelezettségét, kezdve a választási folyamat teljes átláthatóságával” – fogalmazott. A választások feddhetetlensége és a jogállamiság fenntartása a demokrácia sarokkövei, valamint az uniós csatlakozási folyamat szerves részét és alapjait képezik – hívta fel a figyelmet.
Tájékoztatása szerint felkérte az Európai Unió Tanácsának a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika alakításáért felelős konzultatív testületét, az úgynevezett Politikai és Biztonsági Bizottságot, hogy még a keddi nap folyamán tartson vitát a georgiai helyzetről. Közölte továbbá, a georgiai helyzet megvitatását a Külügyek Tanácsa novemberi ülésének napirendjére is feltette.
Georgia népe hónapok óta fejezi ki a demokratikus értékek iránti elkötelezettségét, továbbá országa uniós útján való előrehaladását sürgeti.
A georgiaiak megérdemlik, hogy átlássák a választási folyamatot és biztosak lehessenek a következő kormány legitimitásában.
Fontos, hogy a tiltakozások és a kormány ezekre adott válaszai békések maradjanak. Az országban tapasztalható demokratikus hanyatlást vissza kell fordítani, és kedvező környezetet kell biztosítani a média, a civil társadalom és az ellenzék számára, amelyek a pluralista, demokratikus társadalmat alkotják – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Az észak-németországi Flensburg város ügyészsége nyomoz egy olyan incidenst, amelyben azonosítatlan drónok repültek egy leállított atomerőmű felett.
A kiadvány szerint Flensburgban drónokat rögzítettek, amelyek nagy sebességgel repültek a leállított atomerőmű, a cseppfolyósított földgázterminál és a vegyi üzemek felett.
Többek között egy óránkénti több mint 100 kilométeres sebességgel repülő drónt észleltek augusztus 20-án késő este az atomerőmű feletti égbolton. Egy belső rendőrségi jelentés azt állította, hogy „a repülési tilalmi zónát többször is megsértették”.
A legutóbbi drónokkal kapcsolatos incidens augusztus 22-én történt, ezt követően a rendőrség riasztásba helyezte néhány alkalmazottját.
A különleges szolgálatok korábbi verziója szerint Flensburg felett drónokat indíthatnak orosz ügynökök az Északi-tengeren közlekedő hajókról szabotázs céljából. Feltételezhető, hogy 500-600 kilométeres hatótávolságú és 100 km/h feletti sebességű Orlan–10 drónokról beszélünk.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Hollandia Ukrajna iránti változatlan elkötelezettségét hangoztatta pénteken Dick Schoof miniszterelnök, és leszögezte: kormánya az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban megvárja a német hatóságok vizsgálatának eredményeit.
„Nagyon fontos, hogy véget vessünk Oroszország Ukrajna elleni támadásainak, ez Európa és Hollandia érdeke is; az Ukrajna iránti támogatás ebben az összefüggésben értendő” – fejtette ki a kormányfő a hágai kabinetülést követő sajtótájékoztatóján a témáról feltett kérdésre válaszolva.
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szintén nem kívánta kommentálni azon állításokat, amelyek szerint Ukrajnának is köze lehet a gázvezetékek felrobbantásához.
„Úgy gondolom, ki kell állnunk Ukrajna támogatása mellett” – szögezte le ő is, és ugyanígy foglalt állást Caspar Veldkamp külügyminiszter.
A két gázvezetéket – amelyeken keresztül orosz földgáz érkezett volna Németországba – 2022. szeptember 26-án rongálta meg több robbanás a Balti-tenger mélyén, a dániai Bornholm-sziget közelében. A német ügyészség a héten egy ukrán állampolgár ellen adott ki elfogatóparancsot az ügyben. Az ukrán elnöki hivatal viszont csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy Kijevnek köze lenne a szabotázsakcióhoz.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala fellebbezéssel fordult az orosz hatóságokhoz, hogy engedélyezzék a hozzáférést az oroszországi Belhorod, Brjanszk és Kurszk régiók határ menti területeihez, állElizabeth Trossell, a hivatal képviselője közleményében, számolt be a Barrons kiadvány.
Az indítványt 14-én, szerdán nyújtották be. Trossel elmondása szerint ezt megelőzően a szervezet képviselői többször fordultak az orosz vezetéshez azzal a kéréssel, hogy engedélyezzék a hozzáférést az Oroszországi Föderáció területére és a megszállt ukrán területekre, de nem kaptak pozitív választ.
Hennagyij Gatilov, az ENSZ genfi orosz képviselője elmondta, hogy Oroszország levelet kapott az ENSZ-küldöttségtől, hogy szeretné meglátogatni a három régiót. Állítása szerint a kérelmet továbbították az orosz külügyminisztériumhoz további megfontolás céljából.
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala fellebbezéssel fordult az orosz hatóságokhoz, hogy engedélyezzék a hozzáférést az oroszországi Belhorod, Brjanszk és Kurszk régiók határ menti területeihez, áll Elizabeth Trossell, a hivatal képviselője kö...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1723896000
[modified] => 1723888024
)
[title] => Az ENSZ-nek szándékában áll az emberi jogok betartását ellenőrizni Belhorod, Brjanszk és Kurszk térségében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=124225&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 124225
[uk] => 124141
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 124142
[image] => Array
(
[id] => 124142
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096.jpg
[original_lng] => 77263
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723877224:12
[_thumbnail_id] => 124142
[_edit_last] => 12
[views_count] => 684
[_oembed_ec0c3cc3373d959cfc534701f4ff9866] =>
