Az Axios az ülésen jelen lévő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a G7-országok minisztereinek pénteki találkozóján Kaja Kallas, az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere összetűzésbe került az ukrajnai háború és az Egyesült Államok Oroszországgal kapcsolatos álláspontja miatt.
Az ukrajnai helyzetről szóló megbeszélés során Kallas bírálta az Egyesült Államokat, amiért nem fokozza a Moszkvára nehezedő nyomást. Emlékeztetett arra is, hogy Rubio egy évvel korábban ugyanazon a fórumon azt mondta, hogy ha Oroszország akadályozza az Egyesült Államok háború befejezésére irányuló erőfeszítéseit, az Egyesült Államok türelme elfogy, és további intézkedéseket hoz a Kreml ellen.
„Egy év telt el, és Oroszország meg sem moccant. Mikor fogy el a türelmük?” – kérdezte Kallas.
Források szerint Rubio egyértelműen ingerült volt, és rendkívül élesen reagált.
„Mindent megteszünk, hogy véget vessünk a háborúnak. Ha úgy gondolod, hogy jobban tudod csinálni, kérlek, tedd meg. Félreállunk” – válaszolta felemelt hangon.
Azt is hozzátette, hogy az USA mindkét féllel próbál tárgyalni, de fegyverekkel és hírszerzési információkkal csak az egyik felet, Ukrajnát segíti.
Források szerint a heves szóváltás után több, a teremben jelen lévő európai miniszter is közbeszólt, mondván, hogy továbbra is azt szeretnék, ha az Egyesült Államok folytassa diplomáciai erőfeszítéseit az ukrajnai háborúban.
A találkozó végén Rubio és Kallas rövid időre félreálltak, hogy megpróbálják lenyugtatni a helyzetet.
Az amerikai külügyminisztérium ugyanakkor „őszinte eszmecserének” nevezte az incidenst. Rubio viszont a G7-csúcstalálkozó után újságírókkal folytatott beszélgetésben tagadta a feszültség létezését.
„Ezek a találkozók gyakran arról szólnak, hogy kifejezzük hálánkat Amerikának a szerepünkért… és a hálánkat a közvetítői szerepért, amelyet megpróbáltunk betölteni ebben az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban” – mondta Rubio. „Nincs kiabálás, nincs hangoskodás, nincs negatív megjegyzés.”
[type] => post
[excerpt] => Az Axios az ülésen jelen lévő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a G7-országok minisztereinek pénteki találkozóján Kaja Kallas, az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Marco Rubio, az Egyesült Államok külügymini...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1774792260
[modified] => 1774742612
)
[title] => Rubio és Kallas heves vitát folytattak az ukrajnai háborúról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182105&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 182105
[uk] => 182052
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 182053
[image] => Array
(
[id] => 182053
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249.png
[original_lng] => 1228598
[original_w] => 1260
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249-300x214.png
[width] => 300
[height] => 214
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249-768x549.png
[width] => 768
[height] => 549
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249-1024x731.png
[width] => 1024
[height] => 731
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249.png
[width] => 1260
[height] => 900
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249.png
[width] => 1260
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249.png
[width] => 1260
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1774735419:12
[_thumbnail_id] => 182053
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1170
[_algolia_sync] => 794080223002
[_oembed_2e000ab830c18bb374d8c780e2c3010a] =>
نائب رئيس مجلس الوزراء ووزير الدولة لشؤون الدفاع يلتقي أمين مجلس الأمن القومي والدفاع الأوكراني ورئيس أركان القوات المسلحة الأوكرانية pic.twitter.com/sILAyYp0bf
Akövetkező hónapokban az Európai Unió vitát indít Ukrajna csatlakozásának reális ütemtervéről, amegbeszéléseknek tisztázniuk kell Kijev útját a teljes jogú tagság felé – jelentette ki vasárnap Rob Jetten holland miniszterelnök akijevi látogatása során, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a holland kormányfő hangsúlyozta, hogy országa álláspontja változatlan –Ukrajnának az európai közösség részévé kell válnia. Csodálatát fejezte ki azért is, ahogyan az ország a nehéz körülmények között is változásokat hajt végre. „Hollandia számára teljesen világos, hogy Ukrajna jövője Európában van. Ukrajnának ennek a folyamatnak az eredményeként az EU tagjává kell válnia” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Amszterdam hamarosan párbeszédet kezdeményez az EU-partnerekkel, hogy világos képet kapjon a folyamat időkeretéről.
Hollandia miniszterelnöke külön is megemlítette az ukrán hatóságok erőfeszítéseit az állam reformja terén Oroszország teljes körű agressziója ellenére. „Teljesen lenyűgöz az a munkamennyiség, amelyet az elmúlt években a háború ellenére elvégeztek az EU-tagság elnyeréséhez szükséges összes reform végrehajtása során” – mondta Rob Jetten.
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Az Egyesült Államok és Izrael képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában legitimnek nevezte az Irán elleni légicsapásokat. Irán ugyanott a polgári áldozatok halálát háborús bűncselekménynek minősítette.
A nemzetközi közösség régóta hangoztat egy egyszerű, de szükséges elvet: Iránnak nem lehet atomfegyvere. Ez nem politikai kérdés, ez globális biztonsági kérdés. Ezért hoz az Egyesült Államok törvényes intézkedéseket − mondta a szombat éjjeli rendkívüli ülésen Mike Waltz amerikai nagykövet, és indoklásul közölte azt is, hogy Teherán nem vett tudomást a Biztonsági Tanács egy sor határozatáról, és szeptemberben újra életbe léptették Irán ellen az ENSZ-szankciókat az atomprogramjáról folytatott tárgyalások kudarca után. „Az egész világ tanúja volt annak, hogyan mészárolta le az (iráni) rezsim állampolgárok sokaságát” az év elején − tette hozzá a nagykövet.
Az iráni nagykövet jelenléte a tanácskozáson „a testület megcsúfolása”, de ott, „ahol az ENSZ-nek nincs erkölcsi tisztasága, az Egyesült Államok tartja fenn ezt” − mondta a nagykövet arra utalva, hogy Washington többször kinyilvánította azt a véleményét, hogy a világszervezet nem végzi megfelelően a békefenntartást.
Danny Danon, Izrael állandó ENSZ-képviselője bírálta a BT egyes tagjainak „álszentségét”, akik csak az izraeli és amerikai légicsapások miatt mutogattak ujjal, de amiatt nem, hogy Irán megtorló csapásokat hajtott végre Izrael és több arab ország ellen. „Nem hirtelen felindulásból cselekedtünk, sem pedig agresszió céljából, hanem szükségből, mert az iráni rezsim nem hagyott más alternatívát” − tette hozzá Danny Danon.
Amir Szaid Iravani iráni ENSZ-nagykövet a polgári személyek, közöttük egy iskolában „több mint száz gyermek” halálát „háborús bűncselekménynek” nevezte. „Sajnálatos, hogy a BT egyes tagjai kettős mércével mérnek, és nem vesznek tudomást az Egyesült Államok és Izrael által Irán elkövetett nyilvánvaló agresszióról, és Iránt ítélik el, amiért élt a jogos önvédelem jogával” − mondta a nagykövet.
Az ülésen többen a feszültség csökkentésére szólítottak fel, és elítéltek minden támadó műveletet. António Guterres ENSZ-főtitkár, aki korábban aggasztónak mondta az amerikai és izraeli légicsapásokat, illetve a teheráni választámadásokat is, a BT ülésén azonnali tűzszünetre szólított fel.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok és Izrael képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában legitimnek nevezte az Irán elleni légicsapásokat. Irán ugyanott a polgári áldozatok halálát háborús bűncselekménynek minősítette.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1772391000
[modified] => 1772379638
)
[title] => Óriási vita alakult ki az ENSZ BT ülésén az Iránt ért támadásról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=179611&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 179611
[uk] => 179689
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 281
[image] => Array
(
[id] => 281
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[original_lng] => 54419
[original_w] => 620
[original_h] => 330
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1-300x160.jpg
[width] => 300
[height] => 160
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1772451816:8
[_thumbnail_id] => 281
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 974
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 775189091000
[_oembed_795f5a68e9b6d01adbae7638ff8672f7] =>
Mojtaba Hosseini Khamenei, an Iranian politician, and eldest son of Ayatollah Ali Khamenei, who was elected the next Supreme Leader of Iran, has been killed in U.S. strikes in Tehran 😯
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Az Európai Unió országai, köztük Németország, Hollandia és Franciaország vitatkozik az Ukrajnának ígért 90 milliárd euró felhasználásáról, vita Ukrajna azon képessége körül forog, hogy ezt a pénzt az Egyesült Államokból származó fegyverekre költhesse – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány azt írta, hogy Emmanuel Macron francia elnök preferenciális elbánást kíván biztosítani az EU-s fegyvergyártó vállalatoknak a blokk védelmi iparának megerősítése érdekében. Ugyanakkor Macron kész feláldozni Ukrajna érdekeit – nem aggódik amiatt, hogy Kijev nem lesz képes azonnal megvásárolni a szükséges fegyvereket az oroszok elrettentéséhez.
Macron véleményét a legtöbb uniós ország, élükön Németországgal és Hollandiával, ellenzi, mert úgy vélik, hogy Ukrajnának maximális cselekvési szabadsággal kell rendelkeznie saját védelmének uniós forrásokból történő finanszírozásában.
Ukrajnának sürgősen szüksége van harmadik országok által gyártott felszerelésekre, különösen amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerekre és elfogó vadászgépekre, lőszerre és alkatrészekre az F-16-osokhoz, valamint nagy hatótávolságú csapásmérő képességekre
– áll a holland kormány levelében, amelyet a többi uniós ország kormányának küldött.
Ugyanakkor egyelőre csak Görögország és Ciprus áll Franciaország oldalán – támogatják Párizs azon törekvését, hogy Ukrajna fegyvervásárlásait a 90 milliárd eurós kereten belül csak az EU-n belül működő vállalatokra korlátozzák.
A Politico azt is megjegyezte, hogy a korábbi lehetőségekkel ellentétben a 90 milliárd euró több mint kétharmada most katonai kiadásokra, nem pedig költségvetési támogatásra megy el – közölte két, a megbeszéléseket ismerő forrás. A változtatásokat beárnyékolja a francia és a német tábor közötti heves ellenállás. „Németország nem támogatja azokat a javaslatokat, amelyek korlátoznák bizonyos áruk harmadik országokból történő vásárlását, és attól tart, hogy ez önvédelemből túlzott korlátozásokat róna Ukrajnára” – jegyezte meg a német kormány.
Hollandia azt javasolja, hogy a 90 milliárd euró egy részét külföldi fegyverek vásárlására fordítsák. Jelenleg ez körülbelül 15 milliárd. Ezt olyan fegyverekre lehetne költeni, amelyeket nem Európában gyártanak. „Az EU védelmi ipara jelenleg nem képes egyenértékű rendszereket gyártani, vagy azt a meghatározott határidőn belül megtenni” – áll a holland kormány levelében.
Franciaország a maga részéről kijelenti, hogy az Európai Uniónak a lehető legnagyobb hasznot kellene kihoznia Ukrajna finanszírozásából, még akkor is, ha Kijev nem tud bizonyos fegyvereket vásárolni. Franciaország álláspontja felháborította a többi EU-tagállamot: Párizs kritikusai szerint Ukrajna védelmi képességei megerősítésének kellene a prioritásnak lennie, nem pedig bármi másnak. Az EU-val folytatott vita potenciálisan befolyásolhatja a fegyverszállítások ütemét és azt a képességet, hogy pontosan azt vásárolják meg, amire Ukrajnának most szüksége van.
„Ez nagyon frusztráló. Elveszítjük a fókuszt a célunkról, és a célunk nem az üzleti kapcsolataink fenntartása” – mondta egy másik diplomata a kiadványnak. Franciaország esetleges vétóját azonban könnyen le lehet győzni a javaslat minősített többséggel történő jóváhagyásával. Van azonban egy másik probléma is: Németország, bár elutasítja Macron ötletét, ehelyett azt javasolja, hogy szelektíven biztosítsanak preferenciákat – csak azoknak az országoknak a vállalatait, amelyek a legtöbb pénzügyi támogatást nyújtották Ukrajnának. Ugyanis Ukrajna egyik legnagyobb donora Berlin.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió országai, köztük Németország, Hollandia és Franciaország vitatkozik az Ukrajnának ígért 90 milliárd euró felhasználásáról, vita Ukrajna azon képessége körül forog, hogy ezt a pénzt az Egyesült Államokból származó fegyverekre költhe...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1768335360
[modified] => 1768331557
)
[title] => Viták vannak az EU-ban az Ukrajnának ígért 90 milliárd euró körül, veszélyben vannak a fegyverszállítmányok – Politico
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=175084&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175084
[uk] => 175088
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 98029
[image] => Array
(
[id] => 98029
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2.jpg
[original_lng] => 215021
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1768330431:2
[_thumbnail_id] => 98029
[_edit_last] => 5
[views_count] => 955
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 679004992000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 2276
[2] => 63
[3] => 275
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => hitel
[2] => Ukrajna
[3] => vita
)
)
[4] => Array
(
[id] => 173233
[content] =>
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kijelentette, hogy a felek jelenleg négy dokumentumot vitatnak meg az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon, Washington a maga részéről megpróbálja megérteni, hogy Oroszország mit hajlandó leginkább tenni a háború befejezése érdekében – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Whitaker Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a riporter felidézte, hogy J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke szerint nem tudta teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy létrejön-e a béke. Jelenleg sok múlik Oroszországon. Azt hiszem, jó esély van rá, hogy eljutunk oda (a békéhez – a szerk.). „Szerintem jó esély van rá, hogy nem. Ami persze hiányzik, az valamilyen jelzés arra, hogy Oroszország egyetértene a miami tárgyalóasztalnál megvitatott dolgok bármelyikével” – mondta Vance.
Whitaker ezt kommentálva azt mondta, hogy a felek most olyan közel vannak a békéhez, mint még soha. A labda azonban most igazán Oroszország térfelén pattog. Szerinte jelenleg négy dokumentum van az asztalon, amelyeket valós időben vitatnak meg. Ez egy 20 pontos béketerv, valamint egyfajta többoldalú biztonsági garanciák, az Egyesült Államok biztonsági garanciái, és egy terv a gazdasági növekedésre és a jólétre a béke megteremtése után” – tette hozzá.
A diplomata kiemelte, hogy Washington most már jól érti, mit akar Ukrajna. Ugyanakkor az Egyesült Államok megpróbálja megérteni, hogy Oroszország mire hajlandó a leginkább. Úgy értem, továbbra is hatalmas csapásokat mérnek Ukrajnára éjszakánként. Úgy értem, bizonyos mértékig ez magáért beszél” – mondta, hangsúlyozva, hogy Oroszország az egyetlen fél, amely nem nyilatkozott úgy, hogy aggódna az áldozatok száma miatt.
A nagykövet azt is mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök az egyetlen, aki fő béketeremtőként „mindkét felet tárgyalóasztalhoz tudja ültetni, és megnézni, tud-e megállapodást kötni”. Amiben Trump elnök igazán jó, még a káosz közepette is… továbbra is hajlandó végigvinni a békemegállapodást, és megnézni, hogy ez lehetséges-e. És azt hiszem, ezen a ponton, ahogy belépünk a karácsonyi szezonba, és mindannyian a családunkkal ünnepelünk, csak imádkoznunk kell a békéért” – összegezte Matthew Whitaker.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kijelentette, hogy a felek jelenleg négy dokumentumot vitatnak meg az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon, Washington a maga részéről megpróbálja megérteni, hogy Oroszország mit hajlandó leginkább t...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1766596200
[modified] => 1766583468
)
[title] => Az Egyesült Államok NATO-nagykövete szerint négy záródokumentumot vitattak meg az ukrajnai béketárgyalásokon
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=173233&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 173233
[uk] => 173239
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 173234
[image] => Array
(
[id] => 173234
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker.jpg
[original_lng] => 20147
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1766576324:8
[_thumbnail_id] => 173234
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1012
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 638050923000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1274969
[1] => 115
[2] => 404
[3] => 275
[4] => 44492
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Matthew Whitaker
[1] => NATO
[2] => USA
[3] => vita
[4] => záródokumentum
)
)
[5] => Array
(
[id] => 170155
[content] =>
Oroszország kijelentette, hogy nem áll készen arra, hogy nyilvánosan vitassa meg az ukrajnai háború lezárására irányuló amerikai béketerv különböző változatait – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Rjabkov azt mondta: „Nem állunk készen arra, hogy nyilvánosan vitassuk meg a történések egyes részleteit, beleértve a béketerv különböző változatait. Végső soron időre és figyelemre van szükség ahhoz, hogy a párbeszéd folytatódhasson.”
Az orosz külügyminiszter-helyettes azt állította, hogy Moszkva készen áll a további konzultációkra, de panaszkodott az amerikaiak körében tapasztalható „politikai akarathiányra” az alaszkai csúcstalálkozón született megállapodások betartását illetően.
A lengyel politika új szintre lépett a személyeskedésben. Donald Tusk miniszterelnök és Andrzej Nawrocki elnök az X-en estek egymásnak, miközben a közbiztonság és a hadsereg ügyeiről vitáznak. A kölcsönös sértések már inkább szappanoperára, mint államügyre emlékeztetnek.
Lengyelország legfelsőbb vezetői ismét egymás torkának estek – ezúttal nyilvánosan, a közösségi médiában. Donald Tusk miniszterelnök egy rövid, de átszúró bejegyzéssel kezdte a szócsatát, amikor azt írta: „Ahhoz, hogy valaki elnök legyen, nem elég megnyerni a választást.” A célpont egyértelmű volt: Andrzej Nawrocki köztársasági elnök.
Nawrocki nem hagyta annyiban. Alig néhány órával később hosszú bejegyzéssel válaszolt, és keményen visszavágott.
Ahhoz, hogy valaki miniszterelnök legyen, nem elég posztokat kirakni az X-re. Kormányozni is tudni kell, és az államot a pártérdekek fölé kell helyezni – írta az elnök, majd odaszúrt: A lengyelek biztonságának nincsenek pártszínei, a jogellenes kormány miniszterelnöke.
A Nawrocki által közzétett videóban az elnök még tovább ment. Azt állította, hogy Tusk meghamisította a tényeket, és megtiltotta, hogy a titkosszolgálatok vezetői találkozzanak a köztársasági elnökkel. Ezzel szerinte a fegyveres erők főparancsnokát megfosztotta a legfontosabb biztonsági információktól, miközben a szomszédban háború zajlik.
A miniszterelnöknek meg kell értenie, hogy nem király, hanem a kormány feje. Ez pedig azt jelenti, hogy kötelessége együttműködni a lengyel nép által választott elnökkel, különösen az ország biztonságát érintő kérdésekben – mondta Nawrocki. Szerinte Tusk nemcsak a szolgálatokat, hanem a katonákat és a tisztviselőket is „a cinikus politikai játszmák túszaivá” tette. Tusk szerint 136 fiatal katona tiszti előléptetését akadályozta meg Nawrocki, noha ezek a fiatalok „nem karrierért, hanem hazaszeretetből” választották a katonai szolgálatot.
Żeby być premierem, nie wystarczy wrzucanie postów na X. Trzeba jeszcze umieć rządzić i stawiać Państwo ponad partyjne interesy.
Tusk szerint Nawrocki háborút vív a saját kormánya ellen
Ma ilyenkor máshol kellett volna lennem, azon az ünnepségen, ahol 136 bátor lengyel, a jövő hírszerzői és ellenhírszerzői tiszti rangot kaptak volna. Ők hazafiak, akik szolgálni akarják Lengyelországot. Most nem kapják meg a rangot, mert az elnök úgy döntött, nem írja alá az előléptetéseket. Ez a háborújának újabb fejezete a lengyel kormánnyal – mondta Tusk. A miniszterelnök szerint Nawrocki személyes bosszúhadjáratot folytat, és ezzel nemcsak a kormányt, hanem a fiatal tisztek jövőjét is politikai fegyverként használja. A közösségi médiában zajló üzengetés Lengyelországban új mélypontot jelent a politikai kultúrában. Nawrocki és Tusk hónapok óta feszült viszonyban vannak, ám a mostani szócsata már rég túllépett a kormányzati együttműködés határain.
J. D. Vance amerikai alelnök a New York Postnak adott interjúban azt mondta, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Fehér Házban februárban történt szóváltása „valószínűleg a legismertebb dolog, amit valaha tettem, vagy valaha tenni fogok”.
Úgy vélte, az incidens óta „produktívabbá” vált az amerikai–ukrán viszony, és szerinte most van a legjobb pillanat a háború befejezésére, miközben az elnök „csak ajtót nyithat”, rákényszeríteni egyik felet sem tud a tűzszünetre.
Vance a februári vitáról: „valószínűleg a legismertebb dolog, amit tettem.”
Vance felidézte, hogy a Fehér Házban akkor éleződött ki a helyzet, amikor Zelenszkij nyíltan megkérdőjelezte Vlagyimir Putyin orosz elnök diplomácia iránti fogékonyságát. „Úgy éreztem, ez udvariatlan volt… az újságíró kérdezett, az elnök válaszolt, én is válaszoltam, és Zelenszkijnek nem tetszett a válaszom – innen indult a kölcsönös kritika” – mondta az alelnök, hozzátéve: „valószínűleg a legismertebb dolog, amit valaha tettem, vagy tenni fogok.”
„Az elnök ajtót nyithat, kényszeríteni nem tud.”
Az alelnök hangsúlyozta: ha külföldi vezetők a Fehér Házba érkezve vitatkoznak az amerikai kormánnyal, azt „produktív módon is megtehetik”, de gyakran „nem produktív” módot választanak. A háború lezárásáról Vance úgy fogalmazott, Donald Trump elnök nem tudja rákényszeríteni Kijevet és Moszkvát a befejezésre, de most szerinte „megérett a pillanat” a harcok leállítására.
„Az elnök meg tudja nyitni az ajtót. De egyik felet sem kényszerítheti, hogy átlépjen rajta.”
Vance szerint a fronton mindkét oldalon csökken a katonai erőfeszítések hozadéka. Az orosz előrenyomulás területben „nagyon kicsi”, miközben emberveszteségük jelentős; az ukrán oldalon pedig az energiahálózat súlyos károkat szenvedett, és több rendszerszintű kihívással néznek szembe. A közelmúlt amerikai fegyverszállítási vitáira utalva emlékeztetett: Trump elnök még nem döntött például a nagy hatótávolságú rendszerekről; erről korábban mi is írtunk: Vance: Trump még nem döntött a Tomahawk-rakétákról.
Vance összegzése szerint az Ovális irodai vita után az amerikai–ukrán kapcsolatok „sokkal produktívabbak” lettek, és „új életet kaptak”. A politikus azt is jelezte: az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján óvatos a jóslatokkal, mert a helyzet „gyorsan változik.
[type] => post
[excerpt] => J. D. Vance amerikai alelnök a New York Postnak adott interjúban azt mondta, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Fehér Házban februárban történt szóváltása „valószínűleg a legismertebb dolog, amit valaha tettem, vagy valaha tenni fogok”.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762105860
[modified] => 1762079497
)
[title] => J. D. Vance: „Donald Trump elnök nem tudja rákényszeríteni Kijevet és Moszkvát a befejezésre”
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167506&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167506
[uk] => 167547
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 167507
[image] => Array
(
[id] => 167507
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/vance1.jpg
[original_lng] => 85461
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/vance1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/vance1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/vance1.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/vance1.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/vance1.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/vance1.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/vance1.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1762108082:2
[_thumbnail_id] => 167507
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1813
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 533344236000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 93165
[1] => 643684
[2] => 275
[3] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború befejezése
[1] => J. D. Vance
[2] => vita
[3] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[8] => Array
(
[id] => 165634
[content] =>
A német Die Welt is beszámolt arról a kézfogásról, amely Donald Trump és Emmanuel Macron francia elnök között zajlott le az Egyiptomban rendezett békecsúcson. A lap szerint a két vezető között eleve nincs baráti viszony, ráadásul a csúcstalálkozón is erőteljes feszült kézfogás volt megfigyelhető kettejük között, ami a Die Welt szerint egyfajta hatalmi játékra utal, és amelyet néhány másodperces, rövid szócsata követett.
A Die Welt cikke szerint az amerikai és a francia elnök közti kézfogás csaknem 30 másodpercig tartott Sarm es-Sejkben. A kamera emellett a kettejük közti küzdelmet is rögzítette, de a mikrofonok ki voltak kapcsolva. Nicola Hickling szájról olvasó azonban lefordította a kettejük közötti beszélgetést a US Mirror számára.
Fordításában a két vezető közötti fenyegetésekről és vádakról számolt be, amelyeket kölcsönösen egymásra zúdítottak, végül azonban megállapodtak abban, hogy zárt ajtók mögött folytatják a beszélgetést.
„Örülök, hogy látlak. Szóval beleegyeztél?”– kérdezte Trump Macront, amikor csatlakozott hozzá a színpadon. Macron ekkor elfordult a kamerától, és azt válaszolta: „Ez komoly?” Trump pedig hozzátette: „Oké, most tudni akarom – miért bántottál meg? Már tudom. Végül is békét kötök itt.” Emmanuel Macron megérintette Trump kezét az ujjával, majd azt mondta: „Sajnálom.”
Macron bocsánatkérése után úgy tűnt, hogy Trump még inkább megszorítja francia kollégája kezét. Ezek után Macron azt mondta: „Rendezzük ezt zárt ajtók mögött.” Erre Trump azt mondta: „Csak megbántottam a másik fickót.” Erre partnere azt válaszolta: „Megértem. Meglátjuk, mi történik.” Trump erre azt mondta: „Nemsokára találkozunk.”
Később újabb sértés történt, miután a jelen lévő államfők Trump mögé gyűltek a színpadon. Egy személy azonban hiányzott a dobogóról: Emmanuel Macron.
Ez nyilvánvalóan nem maradt észrevétlen az amerikai elnök számára. Beszédében Trump többek között köszönetet mondott az EU-nak, majd Franciaországra fordította a hangsúlyt: „Köszönöm Franciaország. Köszönöm Emmanuel. Arra számítanék, hogy Emmanuel valahol mögöttem lesz. Hol van?” – kérdezte az amerikai elnök. Amikor meglátta őt a színpad előtti székeken, Trump azt mondta: „Nem hiszem el, hogy ma ilyen visszafogott vagy.”
Donald Trump és Emmanuel Macron között az évek alatt csökkent a meglévő feszültség, ám konfliktust okozott kettejük között, hogy Macron az elsők között ismerte el Palesztina államiságát. Az amerikai elnök a Hamász 2023. október 7-i terrortámadásának jutalmaként értelmezte a döntést. Ráadásul a Die Welt szerint Donald trump Egyiptomban tudomást szerzett arról, hogy Emmanuel Macron kételkedett a közel-keleti béke létrejöttében.
[type] => post
[excerpt] => A német Die Welt is beszámolt arról a kézfogásról, amely Donald Trump és Emmanuel Macron francia elnök között zajlott le az Egyiptomban rendezett békecsúcson.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1760460480
[modified] => 1760456932
)
[title] => Feszült kézfogással üdvözölte egymást Trump és Macron az egyiptomi békecsúcson
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165634&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165634
[uk] => 165700
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 165635
[image] => Array
(
[id] => 165635
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-macron.png
[original_lng] => 771974
[original_w] => 1307
[original_h] => 824
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-macron-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-macron-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-macron-768x484.png
[width] => 768
[height] => 484
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-macron-1024x646.png
[width] => 1024
[height] => 646
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-macron.png
[width] => 1307
[height] => 824
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-macron.png
[width] => 1307
[height] => 824
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/trump-macron.png
[width] => 1307
[height] => 824
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1760521413:2
[_oembed_ffd76416ebd744d9dcb5e38cfa93e27a] =>
[_oembed_time_ffd76416ebd744d9dcb5e38cfa93e27a] => 1760446037
[_thumbnail_id] => 165635
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2324
[translation_required_done] => 1
[_oembed_bf831ba845ad3be75d5d149469a8edfd] =>
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
Éles diplomáciai feszültség alakult ki Franciaország és Olaszország között, miután Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes arra szólította fel Emmanuel Macront, hogy ha valóban ennyire támogatni kívánja Ukrajnát, inkább menjen a frontra. Párizs válaszul bekérette az olasz nagykövetet, mondván: az efféle kijelentések aláássák a két ország közötti bizalmat.
Matteo Salvini olasz közlekedési miniszter és a jobboldali Liga párt vezetője Milánóban beszélt arról, hogy Franciaország és Nagy-Britannia újabb csapatokat küldene Ukrajnába, amint a körülmények lehetővé teszik.
Ha ennyire akarja, vegye fel a sisakot, az egyenruhát, fogjon fegyvert, és menjen maga Ukrajnába – üzente Macronnak, számolt be róla az RFI.
A kijelentés hatalmas felháborodást váltott ki Párizsban. A francia külügyminisztérium közölte, hogy Emanuela D’Alessandro olasz nagykövetet augusztus 21-én hivatalosan is bekérették.
Paris a convoqué l’ambassadrice d’Italie en France, Emanuela D’Alessandro, «à la suite des propos inacceptables» tenus par Matteo Salvini.
Ce dernier s'en est pris à Emmanuel Macron pour son soutien à l’envoi de troupes en Ukraine
Idén tavasszal például őrültnek nevezte a francia elnököt, amiért mindenáron háborús eszkalációba sodorná Európát Ukrajna oldalán.
A Liga vezetője évek óta a brüsszeli elit és Macron egyik legkövetkezetesebb kritikusa, aki a migráció, az európai belügyek és a háborús politika kérdésében sem hajlandó meghátrálni.
