A Legfelső Tanács szakbizottságában elkezdődött csütörtökön a mozgósításról szóló törvénytervezet vitája, amelyben részt vesz Valerij Zaluzsnyij, a fegyveres erők főparancsnoka és Rusztem Umerov védelmi miniszter – közölte David Arahamija, a Nép Szolgája párt frakcióvezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága áttekinti az új törvénytervezetet. Mint a honatya megjegyezte, a tervezet bizottsági tárgyalása közösen a fegyveres erők parancsnokságával és a Védelmi Minisztérium tisztviselőivel több napig tart.
„A parlamenti képviselőknek sok kérdésük van a mozgósítással kapcsolatban, Zaluzsnyij, Saptala vezérkari főnök és Umerov is megjelent a bizottságban, hogy válaszoljanak rájuk” – hangsúlyozta David Arahamija.
A parlament előtt lévő mozgósítási törvény elméletben lehetőséget adna, hogy katonai szolgálatra kötelezzék a nőket is, Volodimir Zelenszkij azonban nem ír alá ilyen jogszabályt. Az ukrán hadsereg főparancsnoka egyenesen úgy fogalmazott, hogy nem akar nőket látni a seregben.
Ukrajnában egyre többször merül fel a nők besorozásának kérdése. Az ország hiába kap nagy mennyiségű fegyvert a nyugati szövetségesektől, ha nincs, aki használja azokat. Rendkívül nagy problémát jelent jelenleg az emberi erőforrás, így sokan gondolják úgy, hogy a nőknek is részt kellene venni a harcokban.
Volodimir Zelenszkij korábban elmondta, legalább 450-500 ezer katonát kellene besorozni, hogy továbbra is harcolhassanak az oroszok ellen. Újságírói kérdésre azt viszont kijelentette, hogy ezt nem a nők mozgósításával szeretné megoldani és semmilyen törvényt nem ír alá, ami erre vonatkozó utalást tartalmaz. Az ukrán parlament előtt lévő mozgósítási jogszabálytervezetben azonban még szerepel az ukrán nők hadra fogása.
Ezzel kapcsolatban az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij is megszólalt, akit sokan Zelenszkij utódjaként emlegetnek. A tábornok szerint a nők katonai szolgálata csak leterhelné a tiszteket és további embereket kellene átszervezni, akik foglalkoznának velük. Hozzátette, hogy egy ilyen intézkedésnek további negatív következményei lehetnek, például a sorozás elkezdésével rengeteg nő elmenekülne Ukrajnából.
Az ukrán parlament Nép Szolgája pártjának egyik képviselője teljesen más véleményen van, mint Zaluzsnij. Marjana Bezugla szerint nem igazságos, hogy az ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot, és a fronton kell harcolniuk, miközben az ukrán nők szerelmi kalandokat keresnek Európában. A képviselő felszólította a külföldre menekült ukrán hölgyeket, hogy térjenek haza, és csatlakozzanak a hadsereghez. Bezugla szerint, ha a nők is kivennék a részüket az oroszok elleni harcokból, hatalmas terhet vennének le a férfiak válláról. Hozzátette, a besorozás nem azt jelenti, hogy a frontra kell küldeni őket, mert vannak más, hasznos pozíciók is.
[type] => post
[excerpt] => A parlament előtt lévő mozgósítási törvény elméletben lehetőséget adna, hogy katonai szolgálatra kötelezzék a nőket is, Volodimir Zelenszkij azonban nem ír alá ilyen jogszabályt. Az ukrán hadsereg főparancsnoka egyenesen úgy fogalmazott, hogy nem ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1703261040
[modified] => 1703261620
)
[title] => Folytatódik a vita a nők besorozásáról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=98822&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 98822
[uk] => 99269
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 98823
[image] => Array
(
[id] => 98823
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok.jpg
[original_lng] => 102395
[original_w] => 1200
[original_h] => 812
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok-300x203.jpg
[width] => 300
[height] => 203
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok-768x520.jpg
[width] => 768
[height] => 520
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok-1024x693.jpg
[width] => 1024
[height] => 693
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok.jpg
[width] => 1200
[height] => 812
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok.jpg
[width] => 1200
[height] => 812
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok.jpg
[width] => 1200
[height] => 812
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1703763564:3
[_thumbnail_id] => 98823
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3669
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 311492
[1] => 310458
[2] => 10632
[3] => 275
)
[tags_name] => Array
(
[0] => nők besorozása
[1] => nők mozgósítása
[2] => törvényjavaslat
[3] => vita
)
)
[2] => Array
(
[id] => 34981
[content] =>
Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, 2020. december 31-én pedig az átállásra biztosított átmeneti időszak is lejárt, valójában még mindig nem zajlott le teljesen a válás, a felek mind a tengeri, mind a szárazföldi határokon tovább vitatkoznak.
Továbbra sem sikerült érdemi haladást elérni London és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll ügyében – közölte pénteken David Frost, a brit kormány Brexit-ügyi államtitkára.
Frost a két fél tárgyalóküldöttségei által egész héten folytatott egyeztetéssorozat után, péntek este videókapcsolaton beszélt Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagjával, a Brexit-megállapodás ellenőrzésére alakult vegyesbizottság társelnökével.
Ezután kiadott nyilatkozatában a brit államtitkár leszögezte, hogy London és az EU között továbbra is jelentősek a nézetkülönbségek, és számos területen meglehetősen korlátozott előrelépést sikerült csak elérni. Frost hozzátette: a tárgyalások folytatódnak, de a brit kormány változatlan álláspontja az, hogy ha nem sikerül megoldást lelni a problémára, akkor teljesülnek a feltételek az észak-írországi protokoll 16. cikkelyének aktiválására.
A 16. cikkely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján London vagy az EU egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll egyes elemeinek hatályát. Számos nyilatkozat szerint azonban ha London megteszi ezt a lépést, az teljes körű kereskedelmi háborúhoz is vezethet Nagy-Britannia és az Európai Unió között. Simon Coveney ír külügyminiszter nemrégiben egyenes utalást tett arra, hogy az EU akár a Brexit-megállapodásban foglalt, Nagy-Britanniával kötött kétoldalú kereskedelmi megállapodást is felmondhatja.
Határ, nem határ
Nagy-Britannia és az Európai Unió között egyre élesebb viszály parázslik az észak-írországi protokoll ügyében. A protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai határposztokat létesíteni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán. Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.
Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
London és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.
Frost már korábban is többször kilátásba helyezte, hogy ha nincs előrelépés a protokoll átalakítására tett brit követelések ügyében, London aktiválhatja a 16. cikkelyt.
A tengeri határokon sem jobb a helyzet, a francia halászokat ugyanis az Egyesült Királyság megpróbálja kiszorítani területi vizeikről. Az, hogy ezt megtehetik-e és hová vezet ez a hozzáállás, a Brexit-szappanopera másik olyan kérdése, amelyre hat év alatt sem sikerült megfelelő megoldást találni.
A francia kormány tengerészeti ügyekért felelős minisztere két hete már arról beszélt, hogy nem minden halászhajónak sikerül engedélyt szerezniük a további működésre, így az előzetes becslések szerint 40-60 millió eurós kártérítés kifizetésével számol a kormány azon halászok számára, akik nem fognak tudni ezentúl a Jersey körüli vizekre kihajózni. Az összeget Párizs a Brexit következményeinek kompenzálására szánt európai alapból kívánja finanszírozni.
Big blow for Boris Johnson. No 10 policy chief Munira Mirza, at his side since City Hall, quits over Jimmy Savile slur: “This was not the usual cut & thrust of politics; it was an inappropriate & partisan reference to a horrendous case of child sex abuse.” https://t.co/uy8cYmZP0p
The splashing sound in Westminster is the sound of rats leaving a sinking ship. First Johnson’s head of policy Munira Mirza goes. And within hours his head of communications Jack Doyle quits #BorisJohnsonResignpic.twitter.com/VjnRKwnE0V
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
BREAKING: The next UK prime minister and Conservative Party leader will be announced on September 5, with nominations closing tomorrow and the first round of voting on Wednesday https://t.co/oFoZdvWkkkpic.twitter.com/BdLSFx1mpW
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
Heves vita tört ki Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri értekezletének informális vacsoráján Stockholmban, miután az diplomácia vezetője kijelentette, hogy 2014-ben Ukrajnában államcsíny történt – közölte az rbc.ua hírportál vasárnap a Bloomberg amerikai hírügynökség nyomán.
A jelentés szerint az eset még december 1-jén történt több tucat diplomata jelenlétében, amikor a nem formális vacsorán Lavrov szólásra emelkedett, és azt mondta, az EBESZ-nek egyet kellene értenie Moszkvával abban, hogy az, ami 2014-ben Ukrajnában történt, államcsíny. Azt is nehezményezte, hogy az Európai Unió és a NATO elnyomja a másként gondolkodást az Oroszország ellen hozott szankciókkal.
Válaszában Blinken emlékeztetett arra, hogy a Majdan idején a Viktor Janukovics akkori elnökhöz hű erők a békés tüntetőkre lőttek Kijevben, és megöltek több mint 100 embert még azelőtt, hogy Janukovics Oroszországba menekült volna. Az amerikai külügyminiszter azt is aláhúzta orosz kollégájának, hogy a NATO védelmi szövetség.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Heves vita tört ki Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri értekezletének informális vacsoráján Stockholmban, miután az diplomácia vezetője k...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1638706020
[modified] => 1638705562
)
[title] => Heves szócsatába keveredett egymással Ukrajna miatt Lavrov és Blinken Stockholmban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=35002&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35002
[uk] => 35009
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 35003
[image] => Array
(
[id] => 35003
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/blinken-lavrov.jpg
[original_lng] => 42727
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/blinken-lavrov-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/blinken-lavrov-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/blinken-lavrov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/blinken-lavrov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/blinken-lavrov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/blinken-lavrov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/blinken-lavrov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1638711989:3
[_thumbnail_id] => 35003
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3267
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_74d8aaddd2036f9f3a94b7d26588ef01] =>
Congratulations to @KatalinNovakMP, Hungary's first female president. You have made history, and I am confident our partnership will achieve results in the years to come. I look forward to working together to advance our shared values and strengthen Allied unity.
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) May 10, 2022
We are grateful for the active role of the @UN and our Turkish allies in facilitating Russia’s return to the Black Sea Grain Initiative. We urge all parties to renew the Initiative. Failure to do so would hurt the world’s most vulnerable.
Nem született megállapodás London és az Európai Unió Észak-Írországról folytatott vitájában a két fél illetékeseinek szerdai találkozóján, de a brit kormány kész folytatni a tárgyalásokat.
A vita abból ered, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás külön észak-írországi protokolljának alapelvei szerint Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes szabályozási elemeivel.
Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni. Erre június végéig türelmi időszak érvényes, ezt azonban London az eljárási viták miatt akár egyoldalúan is meghosszabbítaná.
Ha nem sikerül megállapodásra jutni, e hónap végétől elvileg tilos lenne a hűtött, feldolgozott hústermékek szállítása Nagy-Britanniából Észak-Írországba.
Big blow for Boris Johnson. No 10 policy chief Munira Mirza, at his side since City Hall, quits over Jimmy Savile slur: “This was not the usual cut & thrust of politics; it was an inappropriate & partisan reference to a horrendous case of child sex abuse.” https://t.co/uy8cYmZP0p
The splashing sound in Westminster is the sound of rats leaving a sinking ship. First Johnson’s head of policy Munira Mirza goes. And within hours his head of communications Jack Doyle quits #BorisJohnsonResignpic.twitter.com/VjnRKwnE0V
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face ????????? (@chootchyface) March 6, 2022
I spoke to President @ZelenskyyUa this afternoon to set out how I will be working to advance Ukraine’s interests at meetings of NATO and the G7 this week.
The UK will continue to step up military, economic and diplomatic support to help bring an end to this terrible conflict.
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
I’ve been encouraged by support from colleagues who want a fresh start, a united party and leadership in the national interest.
I’m running to be the leader of the Conservative Party and your Prime Minister - to unite our country, deliver our pledges and win the next GE.#PM4PMpic.twitter.com/MM0NTHJ5lH
As the Party starts the process of looking for a new leader, I would like to put on the record that I will not be letting my name go forward as a candidate. I am privileged to be the UK Defence Secretary and the current threat requires stability in that office.
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
A múlt héten a kárpátaljai parlamenti képviselők által létrehozott Ridne Zakarpattya párt médiumai elkezdték durván támadni Mikola Tiscsenkót, a Nép Szolgája (SZN) párt Kárpátalja megye felügyeletével megbízott parlamenti képviselőjét, így jelezve neki, hogy „ideje lenne megállapodni” (magyarul: lemutyizni a dolgokat), de ehelyett a kijevi honatya ellentámadásba ment át – írta csütörtökön a Novini z Polonini (NZP) Telegram-csatorna.
A médium cikke szerint amint az várható volt, Tiscsenko nem állt kötélnek, nem állt le mutyizni senkivel a (Vaszil Petyovka, Valerij Luncsenko, Robert Horvat és Vladiszlav Poljak által irányított) Ridne Zakarpattya pártból, ehelyett valóságos „hadműveletekbe” kezdett. Szerdán az SZN képviselői puccsot hajtottak végre a Legfelső Tanácsban az úgynevezett „Magyarország barátai csoportban”. Tegnapig a csoportot Luncsenko (akinek az NZP szerint be nem jelentett üzeme van Magyarországon) és Nesztor Sufrics képviselők irányították, de az SZN a csoport taglétszámát 65-re növelte, megszerezve ezzel a többséget. A kormánypárti képviselők nem késlekedtek, és azonnal megválasztották Tiscsenkót a csoport új vezetőjévé.
Az NZP úgy értesült, az Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszterré történt kinevezése előtti NSZ-frakcióülésen Tiscsenko nyilvánosan megígértette Kubrakovval, hogy a Ridne Zakarpattya párt cégei egyetlen útépítési megrendelést sem kapnak.
Az NZP szerint a Ridne Zakarpattya gyors ütemben veszíti el kádereit és finanszírozási forrásait.
A napokban került sor az Egyesült Államok alelnökjelöltjei közötti televíziós vitára, amelyen a Republikánus pártot Mike Pence hivatalban lévő amerikai alelnök, a Demokrata pártot pedig Kamala Harris, kaliforniai szenátor – az első afro-amerikai nő az Egyesült Államok történelmében, aki ilyen magas posztra jelöltette magát – képviselte.
Donald Trump és Joseph Biden amerikai elnökjelöltek első televíziós vitájával ellentétben, akik nem szégyellték a kemény kifejezéseket és sértegették egymást, a Pence és Harris közötti szóbeli párbaj sokkal civilizáltabb volt. Az alelnök többször megpróbálta megszakítani ellenfelét, de az minden alkalommal komolyan visszavágott. „Alelnök úr, most én beszélek. Nem ellenzi, hogy befejezzem? – csattant fel Kamala Harris minden alkalommal.
A két ellenfél közötti verbális csaták fő témája az amerikai bel- és külpolitika volt.
Amerikai szakértők szerint a republikánus Donald Trump és a demokrata Joe Biden előző „tévés-párbajában” ez utóbbi volt az, aki feltételes győzelmet aratott és tovább szilárdította vezető helyét az elnökválasztási kampányban.
Nos, ezúttal Mike Pence legfontosabb feladata ennek a helyzetnek a javítása volt, nem volt szabad tévednie téziseiben, és sikeresen visszaverni Harris szenátor összes „támadásait”, amiből nem kevés volt. Kamala asszony azonnal elkezdte keményen vádolni a jelenlegi amerikai kormányt a Covid-19 járvánnyal kapcsolatban, ezt „az amerikai elnöki adminisztráció legnagyobb kudarcának nevezte az ország történetében”, és azzal vádolta a Fehér Házat, hogy információkat rejteget a koronavírus az állampolgárokra való valódi veszélyeiről.
Mike Pence aktívan védekezett, próbálta bizonyítani a tv-nézők számára, hogy a Donald Trump-adminisztráció „intézkedései eredményeként több millió amerikai életét mentette meg”. Kritizálta Joe Biden reakcióját Trump elnök azon döntésére is, hogy lezárja az államhatárokat Kína előtt. Azt viszont, hogy az Egyesült Államok jelenleg az első ország a világon a Covid-19 betegek (csaknem 7,5 millió ember) és halálesetek (több mint 210 000 állampolgár) számát tekintve, a jelenlegi alelnök nem hallgatta el.
Általánosságban elmondható, hogy az alelnök-jelöltek nem adtak választ arra a aktuális kérdésre, hogy mit kell tenni valójában abban az esetben, ha a 74 éves Donald Trump vagy 77 éves riválisa – Joseph Biden – nem lesz képes eleget tenni közvetlen elnöki feladatainak a Fehér Házban.
De sok ideig kritizálták egymás adó, az egészségügyi és az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága reformjának programjait.
A várakozásoknak megfelelően Kína lett a legtöbbet emlegetett ország a külpolitika területén. „Elvesztették a Kínával folytatott kereskedelmi háborút” – bírálta Kamala Harris Mike Pence-t. „Joe Biden soha nem is harcolt, évtizedekig a Kínai Kommunista Párt mellett állt ki” – mondta a republikánus jelölt.
Végül Pence és Harris másfél órás szópárbaja „szokásos politikai beszélgetéssé” vált, így nevezte az amerikai sajtó. Egyik alelnökjelölt sem tudott jelentős előnyt szerezni ebben a vitában, vagy lesújtó vereséget okozni ellenfelének.
Az USA Demokrata Pártja elégedett lehet, mert az NBC és a The Wall Street Journal legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az első elnöki vita után Joseph Biden demokrata jelölt „áll az élen, jelenleg 53%-a van Trump 39%-ával szemben”.
#Peru Pedro Castillo speaks to a large crowd as his lead widens by more than 95 thousand votes "We have to be respectful of the will of the people. Only the people will save the people," he said to a cheering crowd. pic.twitter.com/OehVmfUW72
A honatyák a parlament agrárbizottságának szerdai ülésén estek egymásnak. Az ökölcsatában az Életért Ellenzéki Platform, a Batykivscsina és a Nép Szolgája képviselői vettek részt, a dulakodás miatt 15 perces szünetet rendeltek el.
Az agrár- és földpolitikával foglalkozó bizottság december 18-i ülésén, a földpiacról szóló törvénytervezet megvitatása során tört ki verekedés a bizottsági tagok között. A dulakodást az váltotta ki, hogy a Életért Ellenzéki Platform, a Batykivscsina képviselői „szégyen” bekiabálásokkal zavarták meg az ülést és blokkolták az elnöki széket. Az ezt követő ütésváltásban Ilja Kiva, az Életért platform, Vadim Ivcsenko, a Batykivscsina és Andrij Motovilovec, a Nép Szolgája képviselője vett részt.
Az ökölcsatát szünettel szakította félbe Mikola Szolszkij, a bizottság elnöke.
Az ellenzéki képviselők azt nehezményezték, hogy túl gyorsan tekintik át törvénytervezet módosításait, továbbá a szavazás menetével sem értettek egyet. Így a törvénytervezethez beérkezett több mint 4000 módosításból mindössze 179-et tekintettek át az ülésen.
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
