Ukrajna és az Egyesült Államok ma részletes tárgyalásokat folytatott, mindenekelőtt a tűzszünet elérésének lehetőségéről – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a szerda esti Zoom-sajtókonferenciáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a hírportál újságírója azt kérdezte az elnöktől, hogy reális-e pár hét alatt a teljes tűzszünet elérése, ahogy azt korábban Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja is kijelentette, amire Zelenszkij azt válaszolta, hogy jelenleg csak a részleges tűzszünetről folyik a vita. „Elég hosszú beszélgetést folytattunk ma Trump elnökkel, és őszintén szólva, ha nem lett volna más tervben, akkor szerintem még hosszabb lett volna a beszélgetés. Szerintem így volt. A hangulat megfelelő volt, elég részletes megbeszélés. Beszéltünk a következő lépéseinkről, a részleges tűzszünet követelményeiről” – mondta.
Az elnök kifejtette, hogy amerikai részről olyan jelzéseket kapott, hogy nagy valószínűséggel energetikai tűzszünetről van szó. „Nincsenek támadások a két ország energetikai infrastruktúrája ellen, és a civil infrastruktúráról is szó van, ami egy nagyon átfogó fogalom” – jegyezte meg. Mint hangsúlyozta, az ukrán fél mindent megtesz, hogy elkészítse a kiemelt objektumok listáját. Tisztázta azt is, hogy a civil infrastruktúra olyan elemeket foglal magában, mint a vasúti és a kikötői létesítmények.
„Nem tudom, mit erősítenek meg a partnerek, de készülünk, és az illetékes technikai csoport elutazik. A találkozó most lesz, ahogy a csoportnak jó lesz, pénteken, 2-3 hét múlva, vagy néhány hét múlva. Őszintén szólva, mint az első találkozásunk az amerikaiakkal Szaúd-Arábiában. Tűzszünetre készültünk, mondjuk, teljes fegyvernyugvásra. Ezért lehet, hogy itt is így lesz” – összegezte Volodimir Zelenszkij, megjegyezve, hogy ezt most nem tudja megerősíteni, de a tárgyalások megkezdésének alapja már világos.
Last night in Kyiv, tragically, three people were killed by Russian drones, including a father and his five-year-old daughter. Just a day earlier in Zaporizhzhia, a Russian strike took the lives of an entire family—a mother, a father, and their daughter. My condolences to all the… pic.twitter.com/hB6R5yn9gV
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 23, 2025
Az európai védelemről és Ukrajna jövőjéről vitáztak az Európai Parlamentben az EP-képviselők, és felszólalt Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök is. A legtöbb pártcsalád támogatja a bizottság tervét Európa felfegyverzésével kapcsolatban, ugyanakkor a transzatlanti kapcsolatok, Ukrajna, valamint a diplomácia kapcsán kemény ellentétek alakultak ki a képviselőcsoportok között.
A múlt heti rendkívüli, majd a jövő heti EU-csúcsokról, de leginkább előbbi főtémájáról, az európai biztonságpolitikáról rendeztek vitát az Európai Parlamentben március 11-én, Strasbourgban.
A múlt heti rendkívüli EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői többek között elfogadták az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a tagállamok felfegyverkezését célzó, ReArm Europe-ra keresztelt javaslatát, ami az EB-elnök számítása szerint akár 800 milliárd euróval segíthetné a tagállamok fegyver- és lőszerbeszerzéseit – ezek egy részét közös hitelből, tagállami hozzájárulásokból és magántőke bevonásával fedeznék –, valamint az Európai Bizottság eltekint a túlzottdeficit-eljárás elindításától, amennyiben egy tagállam a megnövelt védelmi kiadásai miatt költségvetési hiánya nagyobb lenne az éves GDP-jének 3 százalékánál, vagy haladná meg az államadóssága a GDP 60 százalékát.
Nyitóbeszédében Ursula von der Leyen hangsúlyozta, Európa mindig is a válságokból épült újra és vált erősebbé. A múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, nagymértékű volt a konszenzus az Európai Tanácsban, ami néhány héttel ezelőtt szerinte elképzelhetetlen volt.
Kifejtette, hogy az európai biztonsági helyzet megváltozott, hiszen a hidegháború után többen azt hitték, hogy Oroszországot is be lehet építeni az európai biztonsági rendszerbe, valamint hogy az Egyesült Államok mindig megvédi Európát – Von der Leyen szerint ez lehet az oka, hogy a Szovjetunió bukása után az európai országok nem foglalkoztak annyit a védelemmel, és a védelmi kiadásaikat megfelezték.
Az idők azonban megváltoztak. Európának saját védelmére kell fókuszálnia, és nem a jövőben, hanem mától kezdve – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke, majd kifejtette a múlt héten bemutatott ReArm Europe tervének legfőbb pontjait – az Európai Bizottság javaslatáról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.
Ursula von der Leyen szerint 800 milliárd eurót lehetne mozgósítani egy biztonságosabb és ellenállóbb Európáért.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa felszólalásában arról beszélt, hogy az Európai Unió nagyon fontos keresztúthoz érkezett, és fontos döntéseket kell hozniuk a tagállamoknak, mivel a nemzetközi szerződéseken alapuló világrend veszélybe került.
Costa a múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, hogy gyors és ambiciózus döntéseket hoztak Ukrajna és az európai védelem kapcsán.
Pénzünket és erőfeszítéseinket oda kell csoportosítani, ahol erre szükség van – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, aki emlékeztetett, hogy a tagállamok Oroszország ukrajnai inváziója óta 30 százalékkal növelték a védelmi kiadásaikat, a NATO-tagállamok pedig az éves GDP-jük két százalékát fordították fegyverkezésre.
Ugyanakkor ennél többet kell költeni, a rendkívüli Európai Tanács-ülésen pedig kijelölték a prioritásokat is.
Ez nemcsak Európának, hanem Ukrajnának is fontos. Ukrajna biztonsága Európa biztonsága is – jelentette ki Costa, aki hangsúlyozta, Európa mellett Ukrajna kapacitásait is növelni kell, egy erősebb Európa építése kéz a kézben jár ezzel. Felszólalását azzal zárta, hogy partnereiktől pozitív visszajelzést kaptak a csúcson hozott döntésekről, és felszólította a tagállamokat, hogy ezt a lendületet meg kell tartaniuk a jövő heti EU-csúcsra is, ahol a még hiányzó döntéseket kell meghozniuk.
Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt állítja, hogy Donald Trump és J. D. Vance alelnök tegnapi vitája Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel nem volt előre átgondolva, elmondása szerint a szomszéd szobában a ritkaföldfém-készletekről szóló megállapodás aláírására vártak a felek, amelynek a találkozó után kellett volna megtörténnie – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Valtznak a Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Waltz elmondta: „Hadd tisztázzam gyorsan. Itt nem volt semmiféle csapdáról szó. Ez abszolúte és kategorikusan nem igaz. A szomszéd szobában minden készen állt arra, hogy mindkét vezető aláírjon egy megállapodást, amely generációkon keresztül gazdaságilag egyesíti az Egyesült Államokat és Ukrajnát a kritikus ásványokat tekintve, amelyekre szükségünk van, és a szükséges beruházásokról.”
A nemzetbiztonsági tanácsadó hozzátette: ez azután történt, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy készek csapatokat küldeni, Trump pedig Mark Rutte NATO-főtitkárral együtt csak a szélesebb körű biztonsági garanciákról beszélt. „Ennek valóban pozitív pillanatnak kellett volna lennie Ukrajna számára. Azután az oroszokkal folytatott tárgyalások, a háború vége, a világ előrehaladása és a halálesetek megszűnése. De ehelyett világossá vált, és ez valószínűleg annyira feldühítette az elnököt, hogy nem világos, hogy Zelenszkij valóban le akarja-e állítani a harcokat” – mondta.
Az amerikai politikus elmondása szerint Zelenszkijt ugyan figyelmeztették, de eljött, és elhatározta, hogy „mindezt az egész világ előtt megbeszéli”, majd Vance és Trump azt mondta: „Elég volt”. Hozzátette, hogy az ukrán elnök megközelítése téves. „És megmondom, rossz megközelítés volt, rossz időben történt, és határozottan rossz elnököt szemelt ki a lépésekhez. Nem Joe Biden, hanem Donald Trump. És azt gondolom, hogy ezt az egész világ teljesen világosan látta” – foglalta össze Mike Waltz.
Volodimir Zelenszkij elnök ellentmondásos beszélgetéséről beszélt amerikai kollégájával, Donald Trumppal február 28-án az Ovális Irodában az ukrán államfő kifejtette, mi váltotta ki a vitát a vezetők között – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az ukrán elnök FOX News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij kifejtette: a Trumppal való találkozón kirobbant vitát az amerikai elnök kijelentései váltották ki, miszerint Ukrajna már elpusztult, milliók haltak meg, az elnök pedig „diktátor”. „Hol van az USA és Ukrajna barátsága?” – kérdezte.
Arra a kérdésre, hogy megbánta-e a Fehér Házban történteket, az elnök igenlő választ adott: „igen, nem volt jó”. Kifejezte azon vágyát is, hogy „Trump inkább a mi oldalunkra álljon”, így kommentálva az amerikai elnök szavait, miszerint Ukrajna és Oroszország között „középen van”.
Az ukrán elnök arra a kérdésre, hogy a történtek után megmenthető-e a kapcsolat Trumppal, azt mondta: „igen, természetesen”. Zelenszkij arra a kérdésre, hogy előre meg lehetett-e tervezni a Fehér Ház hozzáállását, azt felelte: nem tudom.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij elnök ellentmondásos beszélgetéséről beszélt amerikai kollégájával, Donald Trumppal február 28-án az Ovális Irodában az ukrán államfő kifejtette, mi váltotta ki a vitát a vezetők között.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740830400
[modified] => 1740824885
)
[title] => Zelenszkij elmondta, mi váltotta ki a botrányos vitáját Trumppal a Fehér Házban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142790&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142790
[uk] => 142832
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142791
[image] => Array
(
[id] => 142791
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-zelenszkij.jpg
[original_lng] => 46185
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-zelenszkij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-zelenszkij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740829938:3
[_thumbnail_id] => 142791
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1530
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fceff10ff9cdde36f75541c9f0a9da85] =>
Une Europe puissance, nous en avons plus que jamais besoin. J’y travaille depuis le début. Le sursaut c’est maintenant. pic.twitter.com/Jab3l2Q0a5
Dear Volodymyr @zelenskyyua, we stand with #Ukraine in good and in testing times. We must never confuse aggressor and victim in this terrible war. (FM)
Volodimir Zelenszkij elnök nagyon dühös volt a Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel folytatott február 12-i kijevi megbeszélésen, amely a ritkaföldfém-üzletről szólt – írta hétfőn a The Financial Times című brit világlap az incidens során jelen lévő informátorára hivatkozva, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a brit újság megjegyezte, hogy „Zelenszkij küzdelme a nemzetközi támogatásért teljes mértékben megmutatkozott a közelmúltban a Donald Trump amerikai elnök küldöttével a kijevi hivatalában zárt ajtók mögött folytatott személyes találkozón, ahol a feszültségek fellángoltak Ukrajna legfontosabb stratégiai szövetségének a jövője kapcsán”.
A kiadvány azt állította, hogy az ukrán elnök kiabált az amerikai miniszterrel, és így írta le a helyzetet: „az onnan kihallatszó rekedtes sikolyokat semmivel sem lehetett összetéveszteni”. „Nagyon dühös volt” – mondta az egyik jelenlévő az ukrán elnökről. Az ukrán informátorok szerint Bessent követelte, hogy Zelenszkij azonnal írja alá a megállapodást, de az ukrán elnök ezt megtagadta.
Trump korábban az amerikai pénzügyminiszterrel szembeni „durva bánásmódról” beszélt. Azt mondta, hogy Bessent útja hosszú ideig tartott, amíg Kijevbe jutott, és ez az út „veszélyes” volt. „Scott Bessent valóban odament, és elég durván bántak vele, mert lényegében azt mondták neki, hogy „nem”, Zelenszkij pedig aludt, és nem tudott találkozni vele” – állította Donald Trump.
Migrációpolitikai kérdések és az Alternatíva Németországnak (AfD) párttal való együttműködés is napirenden volt Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár és Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) kancellárjelöltjének vasárnapi, késő esti televíziós vitájában.
Az ARD és ZDF közszolgálati televízió által szervezett esti vitában a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a február 23-i előrehozott parlamenti választásokat követően is „kemény irányvonalat” ígért a migrációs politikában – írja az MTI.
Scholz ezen felül azt hangoztatta, hogy „korlátozó irányvonalat követ, ami az illegális bevándorlást illeti”. Úgy fogalmazott, hogy Németország számára elfogadhatatlanok az olyan erőszakcselekmények, mint amilyen a két halálos áldozatot követelő január 22-i aschaffenburgi késelés volt. „Sosem törődhetünk bele ilyen cselekményekbe, és ezért világosan és határozottan cselekedni kell” – szögezte le, kiemelve, hogy a mostaniak az illegális bevándorlásra vonatkozó eddigi legszigorúbb szigorúbb törvények.
Kihívója, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) kancellárjelöltje, Friedrich Merz ugyanakkor azt vetette a szociáldemokrata kancellár szemére, hogy „több mint kétmillió illegális migránst engedett be Németországba”. Ez több, mint Hamburg lakossága – tette hozzá.
A kereszténydemokrata politikus szerint Scholz elvesztette valóságérzetét.
„Ön nem ebben a világban él. Amit itt mesél, az egy mesevár” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Scholz által elmondottaknak alig van közük a német városok és települések valóságához.
Scholz azt vetette Merz szemére, hogy bizonygatásai ellenére később mégis együtt fog működni az AfD-vel. „Komolyan tartok ettől” – jelentette ki az SPD kancellárjelöltje. Mint mondta, Merz már tavaly is kizárta az együttműködést az AfD-vel, de nemrég, a nem kötelező erejű parlamenti migrációs határozat elfogadásakor, mégis volt erre példa.
„Ez szószegés és tabudöntés” – emelte ki Scholz.
Merz mindazonáltal ismételten és határozottan kizárt bármiféle együttműködést az AfD-vel. „Nem lesz ilyen együttműködés. Szakkérdésekben egész világok választanak el minket” – hangsúlyozta. A CDU kancellárjelöltje hozzátette, hogy „nincsen semmi közös az AfD-ben és az uniós pártokban”.
A két politikus a német gazdaságpolitika irányvonalában sem értett egyet. Merz rávilágított, hogy a német gazdaság harmadik éve zsugorodik, egyre több vállalkozás megy csődbe, miközben a munkanélküliség emelkedik. Azt mondta, hogy Scholznak helytelen felfogása van arról, ami a problémák sürgősségét illeti.
Scholz viszont arra hivatkozott, hogy a gazdasági visszaesés fő oka az ukrajnai háború, ugyanakkor – mint mondta – Németországnak eredményeket sikerült elérnie a megújuló erőforrások terén.
Scholz és Merz a kijevi vezetésnek szállítandó német Taurus rakéták ügyében sem értett egyet.
„Mindig is azt mondtam, hogy a manőverező robotrepülőgépek szállítását össze kell hangolni az Európai Unióval. Amerikai szállít, Franciaország szállít, Nagy-Britannia szállít. Nekünk is szállítani kellett volna” – mondta Merz.
Scholz azzal válaszolt, hogy nem tartja helyesnek olyan fegyverek szállítását, amelyekkel nagy pusztítást vihetnek végbe az orosz hátországban.
„Ez úgy gondolom, pont olyan lépés, amelyet nem szabadna meglépni, ha az ember felelősséget visel Németországért” – fűzte hozzá.
A német kancellár a vita során arról is szót ejtett, hogy az Európai Unió „egy órán belül” reagálni tud abban az esetben, ha Donald Trump amerikai elnök vámokat rendel el európai termékekkel szemben.
Németország vitatkozik arról, hogy biztosítson-e Ukrajnának külön rendszereket, köztük Taurus rakétákat, Berlin azonban nem csökkenti a katonai segélyeket – jelentette ki hétfőn Olaf Scholz német kancellár Kijevben a Volodimir Zelenszkij elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a német kancellár elmondta: „Az egyes rendszerek esetében azon vitatkozunk, hogy biztosítsuk-e ezeket vagy sem. Mind az átadásról, mind arról, hogy ki programozhatja őket.” Ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy Németország csökkentené az Ukrajnának nyújtott segélyeit.
„Ez továbbra is nagyon széleskörű lesz. Úgy számoltunk, hogy 2026-ra, ha így folytatjuk, hat ukrán dandárt tudunk felszerelni” – tette hozzá Olaf Scholz.
A Legfelső Tanács szakbizottságában elkezdődött csütörtökön a mozgósításról szóló törvénytervezet vitája, amelyben részt vesz Valerij Zaluzsnyij, a fegyveres erők főparancsnoka és Rusztem Umerov védelmi miniszter – közölte David Arahamija, a Nép Szolgája párt frakcióvezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága áttekinti az új törvénytervezetet. Mint a honatya megjegyezte, a tervezet bizottsági tárgyalása közösen a fegyveres erők parancsnokságával és a Védelmi Minisztérium tisztviselőivel több napig tart.
„A parlamenti képviselőknek sok kérdésük van a mozgósítással kapcsolatban, Zaluzsnyij, Saptala vezérkari főnök és Umerov is megjelent a bizottságban, hogy válaszoljanak rájuk” – hangsúlyozta David Arahamija.
A parlament előtt lévő mozgósítási törvény elméletben lehetőséget adna, hogy katonai szolgálatra kötelezzék a nőket is, Volodimir Zelenszkij azonban nem ír alá ilyen jogszabályt. Az ukrán hadsereg főparancsnoka egyenesen úgy fogalmazott, hogy nem akar nőket látni a seregben.
Ukrajnában egyre többször merül fel a nők besorozásának kérdése. Az ország hiába kap nagy mennyiségű fegyvert a nyugati szövetségesektől, ha nincs, aki használja azokat. Rendkívül nagy problémát jelent jelenleg az emberi erőforrás, így sokan gondolják úgy, hogy a nőknek is részt kellene venni a harcokban.
Volodimir Zelenszkij korábban elmondta, legalább 450-500 ezer katonát kellene besorozni, hogy továbbra is harcolhassanak az oroszok ellen. Újságírói kérdésre azt viszont kijelentette, hogy ezt nem a nők mozgósításával szeretné megoldani és semmilyen törvényt nem ír alá, ami erre vonatkozó utalást tartalmaz. Az ukrán parlament előtt lévő mozgósítási jogszabálytervezetben azonban még szerepel az ukrán nők hadra fogása.
Ezzel kapcsolatban az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij is megszólalt, akit sokan Zelenszkij utódjaként emlegetnek. A tábornok szerint a nők katonai szolgálata csak leterhelné a tiszteket és további embereket kellene átszervezni, akik foglalkoznának velük. Hozzátette, hogy egy ilyen intézkedésnek további negatív következményei lehetnek, például a sorozás elkezdésével rengeteg nő elmenekülne Ukrajnából.
Az ukrán parlament Nép Szolgája pártjának egyik képviselője teljesen más véleményen van, mint Zaluzsnij. Marjana Bezugla szerint nem igazságos, hogy az ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot, és a fronton kell harcolniuk, miközben az ukrán nők szerelmi kalandokat keresnek Európában. A képviselő felszólította a külföldre menekült ukrán hölgyeket, hogy térjenek haza, és csatlakozzanak a hadsereghez. Bezugla szerint, ha a nők is kivennék a részüket az oroszok elleni harcokból, hatalmas terhet vennének le a férfiak válláról. Hozzátette, a besorozás nem azt jelenti, hogy a frontra kell küldeni őket, mert vannak más, hasznos pozíciók is.
[type] => post
[excerpt] => A parlament előtt lévő mozgósítási törvény elméletben lehetőséget adna, hogy katonai szolgálatra kötelezzék a nőket is, Volodimir Zelenszkij azonban nem ír alá ilyen jogszabályt. Az ukrán hadsereg főparancsnoka egyenesen úgy fogalmazott, hogy nem ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1703261040
[modified] => 1703261620
)
[title] => Folytatódik a vita a nők besorozásáról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=98822&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 98822
[uk] => 99269
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 98823
[image] => Array
(
[id] => 98823
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok.jpg
[original_lng] => 102395
[original_w] => 1200
[original_h] => 812
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok-300x203.jpg
[width] => 300
[height] => 203
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok-768x520.jpg
[width] => 768
[height] => 520
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok-1024x693.jpg
[width] => 1024
[height] => 693
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok.jpg
[width] => 1200
[height] => 812
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok.jpg
[width] => 1200
[height] => 812
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/noi-katonak-besorozas-nok.jpg
[width] => 1200
[height] => 812
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1703763564:3
[_thumbnail_id] => 98823
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4199
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508244681000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 311492
[1] => 310458
[2] => 10632
[3] => 275
)
[tags_name] => Array
(
[0] => nők besorozása
[1] => nők mozgósítása
[2] => törvényjavaslat
[3] => vita
)
)
[9] => Array
(
[id] => 34981
[content] =>
Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, 2020. december 31-én pedig az átállásra biztosított átmeneti időszak is lejárt, valójában még mindig nem zajlott le teljesen a válás, a felek mind a tengeri, mind a szárazföldi határokon tovább vitatkoznak.
Továbbra sem sikerült érdemi haladást elérni London és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll ügyében – közölte pénteken David Frost, a brit kormány Brexit-ügyi államtitkára.
Frost a két fél tárgyalóküldöttségei által egész héten folytatott egyeztetéssorozat után, péntek este videókapcsolaton beszélt Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagjával, a Brexit-megállapodás ellenőrzésére alakult vegyesbizottság társelnökével.
Ezután kiadott nyilatkozatában a brit államtitkár leszögezte, hogy London és az EU között továbbra is jelentősek a nézetkülönbségek, és számos területen meglehetősen korlátozott előrelépést sikerült csak elérni. Frost hozzátette: a tárgyalások folytatódnak, de a brit kormány változatlan álláspontja az, hogy ha nem sikerül megoldást lelni a problémára, akkor teljesülnek a feltételek az észak-írországi protokoll 16. cikkelyének aktiválására.
A 16. cikkely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján London vagy az EU egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll egyes elemeinek hatályát. Számos nyilatkozat szerint azonban ha London megteszi ezt a lépést, az teljes körű kereskedelmi háborúhoz is vezethet Nagy-Britannia és az Európai Unió között. Simon Coveney ír külügyminiszter nemrégiben egyenes utalást tett arra, hogy az EU akár a Brexit-megállapodásban foglalt, Nagy-Britanniával kötött kétoldalú kereskedelmi megállapodást is felmondhatja.
Határ, nem határ
Nagy-Britannia és az Európai Unió között egyre élesebb viszály parázslik az észak-írországi protokoll ügyében. A protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai határposztokat létesíteni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán. Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.
Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
London és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.
Frost már korábban is többször kilátásba helyezte, hogy ha nincs előrelépés a protokoll átalakítására tett brit követelések ügyében, London aktiválhatja a 16. cikkelyt.
A tengeri határokon sem jobb a helyzet, a francia halászokat ugyanis az Egyesült Királyság megpróbálja kiszorítani területi vizeikről. Az, hogy ezt megtehetik-e és hová vezet ez a hozzáállás, a Brexit-szappanopera másik olyan kérdése, amelyre hat év alatt sem sikerült megfelelő megoldást találni.
A francia kormány tengerészeti ügyekért felelős minisztere két hete már arról beszélt, hogy nem minden halászhajónak sikerül engedélyt szerezniük a további működésre, így az előzetes becslések szerint 40-60 millió eurós kártérítés kifizetésével számol a kormány azon halászok számára, akik nem fognak tudni ezentúl a Jersey körüli vizekre kihajózni. Az összeget Párizs a Brexit következményeinek kompenzálására szánt európai alapból kívánja finanszírozni.
Big blow for Boris Johnson. No 10 policy chief Munira Mirza, at his side since City Hall, quits over Jimmy Savile slur: “This was not the usual cut & thrust of politics; it was an inappropriate & partisan reference to a horrendous case of child sex abuse.” https://t.co/uy8cYmZP0p
The splashing sound in Westminster is the sound of rats leaving a sinking ship. First Johnson’s head of policy Munira Mirza goes. And within hours his head of communications Jack Doyle quits #BorisJohnsonResignpic.twitter.com/VjnRKwnE0V
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
BREAKING: The next UK prime minister and Conservative Party leader will be announced on September 5, with nominations closing tomorrow and the first round of voting on Wednesday https://t.co/oFoZdvWkkkpic.twitter.com/BdLSFx1mpW
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
