Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fel akarja mondani a ritkaföldfémekről szóló megállapodást, de ha ezt megteszi, nagy-nagy problémái lesznek – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a Fehér Ház gazdája jelezte, hogy az ukrán elnöknek problémákkal kell szembenéznie, ha visszautasítja a megállapodást.
„Megpróbál kilépni a ritkaföldfémekkel kötött megállapodásból, és ha ezt megteszi, problémái lesznek, nagy-nagy problémái” – mondta Donald Trump újságíróknak az Air Force One elnöki repülőgép fedélzetén.
Az USA és Oroszország elkezdett tárgyalni az Ukrajna és Oroszország közötti részleges tűzszünetről, ez visszalépés a háború befejezésének összefüggésében – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: az ukrán és amerikai tisztviselők dzsiddai találkozóján az Egyesült Államok „gyors lépést tett előre”, azt javasolta, hogy Ukrajna kezdjen teljes tűzszünetet Oroszországgal. Ez annak ellenére van így, hogy az ukrán delegáció csak az égen és a tengeren javasolt tűzszünetet, mivel ezt könnyebben meg lehetne szervezni.
„Azonnal reagáltunk (az amerikai javaslatra – a szerk.) azonnal, éppen a megbeszélésen. A csapat megkeresett, mert ez napirendi változás volt, amivel utaztak. Azonnal azt mondtam: megerősítjük, végig akarjuk vinni a háborút” – tette hozzá az elnök. Mint megjegyezte, Ukrajna és az Egyesült Államok dzsiddai találkozója volt az első, amely ilyen pozitív eredménnyel járt.
De ezt követően az USA felvette a kapcsolatot az oroszokkal, Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor közötti tárgyalásokról van szó – emlékeztetett az államfő. „És megint, úgy tűnik, az emberek egy lépést hátráltak, mert elkezdtek beszélni a részleges tűzszünetről. Készen állunk arra, hogy jobb lépéseket tegyünk előre, de készek vagyunk az amerikaiakkal együttműködve egy lépést hátrálni, és a részleges tűzszünetről beszélni” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Mint jelezte, jelenleg az energetikai infrastruktúra és más civil infrastruktúra elleni támadások teljes leállításáról tárgyalnak. Ezért Ukrajna listát fog készíteni a cifra infrastrukturális létesítményekről.
A január 20-án leköszönő elnök szerint hiba volt, hogy nyáron visszalépett az elnökválasztástól, sajtóhírek szerint ugyanis Joe Biden úgy véli, más lett volna a választás vége, ha versenyben marad. Ezenkívül Biden azt is bánja, hogy Merrick Garlandot jelölte főügyésznek, szerinte ugyanis ő az oka, hogy Trumpot nem ítélték el a Capitolium ostroma és a 2020-as elnökválasztás eredményének megváltoztatására tett kísérletei miatt.
Már csak három hét maradt hátra Joe Biden amerikai elnök mandátumából, és sajtóhírek szerint a demokrata elnök ciklusának végéhez érve bánja, hogy júliusban visszalépett az elnökválasztástól, ami végül Donald Trump győzelmével ért véget – számolt be róla a The Washington Post nyomán a The Guardian.
A lap Fehér Házi forrásokra hivatkozva arról ír, hogy Biden úgy véli, hibázott, amikor júliusban visszalépett Kamala Harris javára, a január 20-án leköszönő elnök szerint ugyanis más lehetett volna a novemberi elnökválasztás végeredménye, amennyiben versenyben marad.
Biden azután lépett vissza az elnökválasztástól, hogy a Donald Trumppal szembeni vitáján rendkívül rosszul szerepelt, ami miatt a Demokrata Párt prominens politikusai és szimpatizánsai hetekig próbálták rávenni Bident a lemondásra, és a cikk szerint a január 20-án leköszönő amerikai elnök úgy gondolja, akkor rossz döntést hozott.
Ugyan Biden és stábja próbálja kerülni, hogy a vereségért a helyére belépő alelnökét, Kamala Harrist hibáztassák, ugyanakkor az elnök úgy véli, más lehetett volna a választás eredménye, ha továbbra is ő lett volna az elnökjelölt.
Ezt viszont Harris támogatói vitatják: miután Harris lépett elő Biden helyére, a demokraták lelkesek lettek, és az alelnök vezetésével sikerült is csökkenteni a republikánus elnökjelölttel szembeni hátrányt, ugyanakkor ez végül így is kevésnek bizonyult, hiszen Trump nemcsak az elektori kollégiumban győzött, hanem országosan is több szavazatot kapott Harrisnél – Harris támogatói szerint épp Biden miatt, mivel az elnök későn döntött a visszalépés mellett, így Harrisnek kevés ideje volt felépítenie kampányát.
Ezenkívül Harris támogatói azt is Biden szemére vetik, hogy az elnök 2020-ban még azt ígérte, egy egyciklusú, átmeneti elnök lesz, aki lezárja a Donald Trump-korszakot, hogy azután a fiatalabb generációnak adja át a stafétát, azonban ezt az ígéretét Biden megszegte, amikor bejelentette újrázási szándékát – a párton belül többen is azt gondolják, ez hiba volt az elnöktől, miközben Biden szerint az volt a hiba, hogy nem vitte végig a kampányt.
Más döntést is bánhat Joe Biden
A cikk szerint Biden még egy másik döntését bánja egyetlen ciklusa alatt, mégpedig azt, hogy a legfőbb ügyésznek Merrick Garlandot kérte fel, aki az elnök szerint nagyon lassan dolgozott a Donald Trump elleni vádemeléseknél.
Trumppal szemben két szövetségi büntetőügyben emeltek vádat: az egyiket a Capitolium 2021. január 6-i események, valamint a 2020-as elnökválasztás eredményének megváltoztatására irányuló tevékenysége miatt indították el, míg a másikat Trump floridai birtokán illegálisan birtokolt állami iratok és dokumentumok ügye miatt.
Részben azért lépett vissza az elnökválasztástól, hogy a Demokrata Párt legsürgetőbb feladatára, Donald Trump győzelmének megakadályozására összpontosíthasson – mondta Joe Biden a CBS televíziónak adott vasárnapi interjúban. Az amerikai elnök elmondta, hogy a Kongresszus több alsó- és felsőházi tagja úgy gondolta hogy az ő választási indulása csökkenti győzelmi esélyeiket. November 5-én nem csak elnökválasztást, de kongresszusi választásokat is tartanak, amelyen a képviselőház minden helye, a szenátusban pedig a helyek harmada, 34 szenátori szék a tét.
Joe Biden a július 21-én bejelentett visszalépése óta adott első interjúban kitartott amellett, hogy nem volt esélytelen a győzelemre, és azt mondta, hogy az általa ismert közvélemény-kutatások visszalépésének bejelentésekor is fej-fej melletti versenyt mutattak republikánus kihívójával, és a választást ő, Joe Biden nyerte volna meg.
Elismerte, hogy négy évvel ezelőtti elnökválasztási indulásakor „átmeneti” elnökként gondolt magára, majd hozzátette, hogy „később a dolgok rendkívül felgyorsultak, és nem sikerült az átmenetiséget megtartani”.
A korábbi újraválasztási szándékával kapcsolatban közölte, hogy kritikusan fontosnak gondolta a „demokrácia fenntartását”, valamint az ország iránti kötelessége közül legfontosabbnak Donald Trump legyőzését nevezte. A Joe Biden visszalépését megelőző több mint három hétben demokrata párti politikusok, a pártot támogató több híres közéleti személyiség, valamint anyagi támogatók is egyre nagyobb nyomást gyakoroltak az elnökre a visszalépés érdekében. A felszólítások előzménye Joe Biden június 27-én a CNN televízió stúdiójában Donald Trumppal tartott elnökjelölti vitája volt, amelyben az elnök minden felmérés és elemzés alapján gyenge teljesítményt mutatott republikánus kihívójával szemben.
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
„Úgy döntöttem, hogy az előrelépés legjobb módja, ha átadom a fáklyát a fiatalabb generációnak, és ez a legjobb módja a nemzet egyesítésének”– fogalmazott az elnök a mintegy tízperces, az országos televíziókban is közvetített megszólalásában.
A visszalépéséhez vezető, elmúlt hetekben történtekkel kapcsolatban kijelentette, világossá vált számára, hogy egységre van szükség a pártjában. Hangsúlyozta, hogy a második elnöki ciklusra is voltak tervei, de megfogalmazása szerint semmi, a személyes ambíció sem lehet fontosabb a demokrácia megmentésénél.
Joe Biden ismét támogatásáról biztosította alelnökét, Kamala Harrist mint elnökjelöltet, akit tapasztaltnak, keménynek és a posztra alkalmasnak nevezett.
Amerika határvonal előtt áll. A most meghozott döntések meghatározók lesznek az amerikai nemzet és a világ számára egyaránt a következő évtizedekben – hangoztatta.
Joe Biden közölte, hogy az elnöki mandátumából hátralévő hat hónapban hivatali feladataira kíván összpontosítani. Tervei között említett gazdasági intézkedéseket, többi között a gyógyszerek elérhetőségének javítását, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szélesítését, valamint klímapolitikai lépéseket és a szövetségi Legfelsőbb Bíróság reformját.
Hangoztatta, hogy továbbra is nemzetközi összefogást szorgalmaz „Putyin megállítására”, és a NATO-ban elért egység mintájára hasonlót szeretne létrehozni a csendes-óceáni térségben is a szövetségesekkel. Hozzátette, hogy tovább dolgozik a gázai háború lezárásán, ami a közel-keleti stabilitásnak is feltétele.
Joe Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban nincs helye politikai erőszaknak, vagy az erőszak bármely más formájának.
Joe Biden visszalép az elnökjelöltségtől – az amerikai elnök a közösségi médiában közzétett közleményben jelentette be ezt a szándékát vasárnap.
Joe Biden az X közösségi oldalon közzétett levelében úgy fogalmazott: „Úgy hiszem, hogy a pártom és az ország legjobb érdeke azt szolgálja, hogy visszalépjek, és kizárólag kötelezettségeim teljesítésére fókuszáljak elnöki időszakom hátralévő idejében”.
Joe Biden egyben azt ígérte, hogy döntésének részleteit a jövő héten a nemzethez intézett beszédben fejti majd ki.
A demokrata párti elnök egy másik, a közösségi médiában közzétett üzenetben azt is közölte, hogy teljes mértékben támogatja Kamala Harris jelenlegi alelnök jelöltségét, valamint a republikánus elnökjelölt, Donald Trump legyőzése érdekében a Demokrata Párt egységét sürgette.
A demokrata párt kongresszusi vezető politikusai méltatták az elnök döntését, köztük Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője, aki úgy fogalmazott, hogy Joe Biden a párt és az ország érdekét helyezte előtérbe, amikor nehéz döntést hozott.
Joe Bidenre június 27., a számára sikertelen televíziós elnökjelölti vita óta egyre nagyobb nyomás helyeződött pártja részéről, megválasztott kongresszusi tagok, valamint korábbi tisztségviselők és a Demokrata Párt anyagi támogatói felől, hogy lépjen vissza a jelöltségtől.
Az amerikai politikában évtizedek óta nem fordult elő, hogy hivatalban lévő elnök elállt az újraválasztási szándékától. Legutóbb, 1968-ben Lyndon Johnson volt az az elnök, aki bejelentette visszalépését.
Átgondolná, hogy versenyben maradjon-e az elnöki címért Joe Biden, ha súlyos egészségügyi problémával szembesülne – mondta az amerikai elnök egy szerdán megjelenő interjúban.
Ugyanakkor Biden azt is többször megismételte, hogy egyik orvosa sem jelezte, hogy súlyos egészségügyi gondokkal nézne szembe. Ugyanakkor a Donald Trumppal vívott múlt havi vitája óta egyre erősödik a nyomás Bidenen, hogy lépjen vissza az elnökjelölti pozíciótól, az ugyanis nem elhallgattatta, hanem felerősítette az életkorával és mentális képességeivel kapcsolatos aggodalmakat.
Egyre többen léptetnék vissza Bident
Az AP hírügynökség legfrissebb közvéleménykutatása szerint már saját pártjának, a demokratáknak a kétharmada is azt szeretné, hogy visszalépjen, akikhez kedden a képviselőház egyik prominens demokrata tagja, Adam Schiff is csatlakozott. A BET Newson adott interjúban – melyet teljes egészében csak magyar idő szerint csütörtök hajnalban vetítenek – már Biden is azt mondta, hogy egészségügyi problémák esetén elgondolkozna a visszalépésen – írja a The New York Times.
Tekintve, hogy a vita feledtetését célzó interjúban Biden még nagyon eltökélt volt és arról beszélt, hogy csak a Mindenható Úr tántoríthatja el az indulástól, az orvosi javallat már enyhébb pozíciót jelent az elnök részéről, aki tavaly szeptember óta gyengébben áll Trumpnál a Real Clear Politics több közvéleménykutatást összesítő számításai szerint.
Az interjúból egyelőre csak részletek jelentek meg, ám azok szerint Biden azt is felidézte, hogy emlékszik, hogy eredetileg átmeneti jelölt volt, aki egy ciklus után félrelép, ám úgy érezte, hogy bölcsessége és tapasztalata miatt segíthet orvosolni az ország megosztottságát.
Mindeközben a Demokraták Országos Bizottsága (DNC) szerdán levélben jelezte, hogy egy virtuális szavazáson még a párt augusztus 19-22 közötti jelölőgyűlése előtt elnökjelöltté választanák hivatalosan is a Bident. Minderre a következő hónap elején kerülhet sor.
Az Egyesült Államok jelenlegi elnökének kampányát támogató egyik legnagyobb szervezet, helyi elnevezéssel politikai szuper akcióbizottság (super PAC), a Future Forward több jelzést is kapott az adományozóktól arról, hogy visszatartják a támogatást, amennyiben Joe Biden nem lép vissza attól, hogy induljon a novemberi választásokon. A New York Times szerint körülbelül 90 milliárd dollártól eshetnek el így.
A Future Forward nem kívánt nyilatkozni a visszatartott felajánlásokról, de egyik tanácsadójuk szerint arra számítanak, hogy a támogatóik véleménye megváltozik majd, amint nem lesz ennyire bizonytalan a helyzet. Hogy pontosan kik gondolták meg magukat, nem tudni, ahogyan azt sem, hogy a visszatartott összegből mennyit kapott volna meg a Future Forward non-profit célokra, egy nevét nem vállaló adományozó szerint őt és az ismerősei többször is megkeresték a bizottságtól, de ők egyelőre nem hajlandóak támogatni Biden kampányát.
Az, hogy a Future Forward lesz az egyik politikai szuper akcióbizottság, az már a választási kampány korai szakaszában eldőlt, és már be is jelentették, hogy 250 millió dolláros reklámkampányt indítanak a Demokrata Párt jelöltállító kongresszusa után. Korábban egyébként azt tervezték, hogy 700 millió dollár vagy annál is több támogatás gyűjtenek össze, és ebből 430 millió dollár már össze is gyűlt.
Azzal persze a Future Forward is tisztában van, hogy sokak bizalma megingott Joe Bidenben, főleg a Donald Trumppal folytatott választási vitán nyújtott teljesítménye után, és egyes források szerint már készült is felmérés arról, hogy Biden potenciális utódjai, vagyis Kamala Harris alelnök, Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, Gretchen Whitmer michigani kormányzó és Pete Buttigieg közlekedési miniszter közül kinek mennyire erős a támogatottsága.
Mindeközben a Biden egy tanácsadói arról tárgyalnak, hogyan lehetne meggyőzni az elnököt, hogy szálljon ki a versenyből, hiszen egyre többen kérik arra, lépjen vissza, Demokrata Pártban pedig már elkezdték közvélemény-kutatásokkal mérni, hogy Kamala Harris alelnök hogyan szerepelne Donald Trumppal szemben.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Joe Biden amerikai elnök választási gyűlésen erősítette meg pénteken, hogy nem áll szándékában visszalépni a jelöltségtől az elnökjelölti vitán mutatott gyenge szereplése, valamint az erre vonatkozó felhívások ellenére sem.
Az amerikai elnök és a Demokrata Párt nem hivatalos elnökjelöltje a Wisconsin állambeli Madisonban az elnökjelölti versenyre vonatkozó kérdésekre választ adva úgy fogalmazott, hogy „indulok, és újra győzni fogok”.
Megállapította, hogy vannak, akik ki akarják szorítani a jelöltségből, amire megismételte, hogy marad a versenyben.
A kampányeseményen összegyűlt támogatói előtt elismerte, hogy június 27-én nem szerepelt jól az elnökjelölti vitában Donald Trumppal szemben, de azt hangoztatta, nem hagyja, hogy egy 90 perces vita kitörölje három és fél év munkáját, amelyet elnökként végzett.
Joe Biden élesen bírálta Donald Trumpot, akiről azt állította, hogy, ha őt választják elnöknek az amerikaiak, akkor diktatúrát épít, valamint „elítélt bűnözőként” említette hivatali elődjét.
Az elnökkel helyi idő szerint péntek este főműsoridőben egy Wiconsinban, előre felvett interjút is sugároz az ABC News országos televíziócsatorna.
Egyre erősebbek az elnök visszalépését követelő hangok. Bident azonban szerdán a demokrata kormányzók is a támogatásukról biztosították.
Valótlannak minősítette a Fehér Ház azokat a sajtóinformációkat, melyek szerint Joe Biden a visszalépés lehetőségét latolgatja. Karine Jean-Pierre, az elnöki hivatal szóvivője teljes mértékben hamisnak minősítette a The New york Times értesülését, ami szerint Joe Biden elnök fontolgatja, hogy folytassa-e az újraválasztásáért folyó küzdelmet.
A lap az elnök egyik kulcsfontosságú szövetségesére hivatkozva állította, hogy az elnök a visszalépésen gondolkozik. Jean-Pierre az ABC News azon szerdai tudósítását is hamisnak nevezte, mely szerint az elnök magánbeszélgetésen úgy nyilatkozott, hogy a következő napok meghatározóak lesznek abban, hogy versenyben maradhat-e.
Joe Biden szerdán több demokrata törvényhozóval és a párt 22 kormányzójával is találkozott, mely után több kormányzó is közölte, hogy továbbra is támogatják Biden újraválasztási erőfeszítéseit.
Ugyanakkor a megbeszélés előtt Illinois állam kormányzója, J. B. Pritzker a CNN hírtelevíziónak azt mondta, hogy az elnöknek többet kell kommunikálnia, ha azt akarja, hogy sikerüljön ellensúlyoznia a június 27-i, Donald Trumppal vívott televíziós vitában nyújtott szereplése negatív hatásait.
A katasztrofális vitát megpróbálják megmagyarázni
Mint ismert a vitán Biden többször volt képtelen gondolatait koherens mondatokba szervezni, felerősítve ezzel az életkorával és mentális kapacitásaival kapcsolatos kételyeket. Ezt előbb megfázással, majd repülőgépes utazás miatti időeltolódással, úgynevezett jet laggel igyekeztek magyarázni a kampány tisztviselői.
A Fehér Ház kedden és szerdán több új programot jelentett be, amelyeken az elnök a következő napokban részt vesz, köztük egy televíziós, valamint több rádiós interjút és nyilvános szereplést.
Az elnökjelölti vita után szerdán újabb közvélemény-kutatások is megjelentek, melyek Donald Trump fölényét mutatták. A New York Times által megrendelt felmérés szerint Donald Trumpot jelenleg az amerikaiak 49 százaléka, míg Joe Bident 43 százalék támogatja. Ez az arány megegyezik a CNN hírtelevízió közvélemény-kutatásának eredményével, ami kedden vált elérhetővé. A The Wall Street Journal napilap megrendelésére elkészült felmérés 48 százalékos Donald Trump-fölényt mutat Joe Biden 42 százalékával szemben.