Vaszil Bodnar, Ukrajna lengyelországi nagykövete bejelentette, hogy visszaadja a korábban kapott Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Bodnar Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a nagykövet megjegyezte, hogy az ukránok elsősorban barátként, szövetségesként és partnerként tekintenek Lengyelországra, felidézve a nagy támogatási hullámot a totális háború kezdetén. Azt is hangsúlyozta, hogy Kijevnek és Varsónak számos közös érdeke volt és van még ma is, beleértve a biztonságot is.
Bodnar hangsúlyozta, hogy a pozíciójában azon dolgozott és dolgozik jelenleg is, hogy a lengyel-ukrán kapcsolatok fejlődjenek és a problémák megoldódjanak, és megjegyezte, hogy az elmúlt másfél évben sok előrelépés történt. „De nem maradhatok közömbös egy olyan döntéssel kapcsolatban, amelyet történelmileg igazságtalannak tartok. Megértve a Lengyelországban uralkodó érzelmeket, nem fogadhatom el, hogy Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt, Lengyelország barátját, az államfőt, aki bátran védekezik az orosz agresszorral szemben és védelmezi az európai békét, megfosztják a legmagasabb lengyel kitüntetéstől” – jegyezte meg.
A diplomata szerinte Oroszország Ukrajna elleni háborújának kontextusában, rakéta- és dróntámadások alatt ezt a döntést különösen fájdalmasan és érzelmileg élik meg, mint az egész ukrán nép felé tett gesztust. „Ilyen körülmények között kénytelen vagyok visszaadni a Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. A mai helyzettől függetlenül meg vagyok győződve arról, hogy a bölcsesség legyőzi az érzelmeket, a kölcsönös tisztelet pedig a politikai helyzetet” – mutatott rá.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy Ukrajnának és Lengyelországnak lehetnek eltérő nézetei és véleménykülönbségei, de nem szabad elveszíteniük a képességüket, hogy meghallják egymást és párbeszéd útján keressenek megoldásokat. „Ne feledjük, hogy az ellenség – Moszkva – mindig nyer a veszekedéseinken. Ismét őszinte párbeszédre szólítok fel. Biztos vagyok benne, hogy jó szándékkal ésszerű megoldásokat találunk” – tette hozzá Vaszil Bodnar.
Dél-Oszétia és Abházia szakadár georgiai területek visszaadását követeli közös nyilatkozatban Moszkvától az ENSZ Biztonsági Tanácsának hat nyugati tagja a területek Oroszország általi lerohanásuk 15. évfordulóján.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Albánia, Japán és Málta kijelenti az ENSZ New York-i székhelyén csütörtökön este kiadott nyilatkozatában, hogy Georgia 2008-as lerohanása Oroszország olyan „agresszív tendenciájának” kezdete volt a szomszédaival szemben, amely ma is tapasztalható Ukrajnában.
A BT-tagok zárt ajtók mögött konzultációt folytattak Georgiával, és ennek alapján továbbra is határozottan kiállnak az ország függetlensége, szuverenitása és a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritása mellett – írták.
Georgia 2008-ban megkísérelte fegyverrel visszaszerezni az ellenőrzést a Moszkva által támogatott egyik szakadár terület, Dél-Oszétia fölött, de nem járt sikerrel. Az ötnapos háborúban az orosz csapatok más georgiai területekre is betörtek, majd Dél-Oszétia és Abházia kivételével kivonultak az országból, és Moszkva elismerte a két szakadár terület függetlenségét, valamint katonai támaszpontokat létesített rajtuk.
A nyilatkozatban, amelyet Albánia ENSZ-nagykövete a másik öt nagykövet társaságában olvasott fel a BT üléstermén kívül, elítélik Oroszország „brutális invázióját”, Dél-Oszétia és Abházia megszállva tartását és „kísérleteit annektálásukra”.
A hat nyugati ország határozottan elítéli, hogy az Oroszország „az Ukrajna elleni indokolatlan és igazságtalan agressziója mellett folyamatosan provokál” más területeken is.
E provokációkra példaként említik, hogy Oroszország rendszeresen végrehajt hadgyakorlatokat georgiai szakadár területeken, valamint a hozzájuk tartozó vizeken és légtérben, hogy szögesdrótkerítést és egyéb akadályokat állított fel a szakadár területek határán, hogy jogtalanul fogva tart, illetve elrabol helyi lakosokat, hátrányosan megkülönbözteti a szakadár területeken élő georgiaiakat, valamint szándékosan kárt okoz Georgia kulturális örökségében.
A hat ország szerint a konfliktust a nemzetközi jog – ezen belül az ENSZ Alapokmánya – alapján, békésen kell megoldani.
Dmitrij Poljanszkij, Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete képmutatónak nevezte a nyugati országok nyilatkozatát a közösségi médián megosztott üzenetében, és azt írta: Georgia felelőtlen hazardírozása miatt veszítette el a területeit.
Hozzátette, hogy Oroszország és Georgia kapcsolata „fokozatosan javul”, már közvetlen légi járatokat is létesítettek egymással a turizmus és a gazdasági kapcsolatok érdekében, de „az oroszgyűlölő Nyugat éket akar verni közéjük”. Ukrajnáról szólva pedig azt írta: „Az Egyesült Államok és szövetségesei a NATO geopolitikai érdekeiért egy Oroszország elleni értelmetlen és közvetett háborúban feláldozzák Ukrajnát az utolsó lakosig”.
