Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény, mi több, a módosítások egyes esetekben további zavart keltenek.
A Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (Federal Union of European Nationalities, FUEN) állásfoglalásában emlékeztet arra, hogy Ukrajna számára az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása. Felidézi, az ukrán parlament, s Legfelsőbb Tanács 2022 decemberében fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényt, melyet az ukrajnai kisebbségek, az uniós tagállamok és a civil szervezetek is élesen bíráltak.
A FUEN szerint a nyilvános nyelvhasználat joga is tovább szűkül, hiszen az anyanyelvet csak a nemzeti kisebbségek tagjai számára szervezett rendezvényeken lehet használni, míg a korábbi változat a nemzeti kisebbségek által szervezett rendezvényekre vonatkozott.
Az egyéb korlátozó rendelkezések között említi, hogy az ukrajnai kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatás továbbra is erősen korlátozott, minden tartalmat le kell fordítani az államnyelvre. Azt is kifogásolja, hogy a kisebbségi nyelvű könyvterjesztés csak az állami hatóságok által létrehozott és fenntartott speciális könyvesboltokban lehetséges.
Vincze Loránt rámutat, Ukrajnának a kisebbségi törvényt nem csupán az uniós csatlakozás követelményének kellene tekintenie, hanem „valódi esélynek arra, hogy javítson sok állampolgárának helyzetén, elősegítse a többség és a kisebbségek közötti együttműködést, és megteremtse a hosszú távú stabilitás feltételeit”.
„Kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a kisebbségek megfelelő törvényi keretét csak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek bevonásával és közreműködésével lehet megvalósítani” – szögezi le összegzésképpen a FUEN elnöke az MTI-nek.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény, mi több, a módosítások egyes esetekben további zavart keltenek.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1699542480
[modified] => 1699542055
)
[title] => FUEN: Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=94822&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 94822
[uk] => 94834
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 94823
[image] => Array
(
[id] => 94823
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2.webp
[original_lng] => 70192
[original_w] => 1740
[original_h] => 1160
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-1536x1024.webp
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2.webp
[width] => 1740
[height] => 1160
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2.webp
[width] => 1740
[height] => 1160
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1699543690:2
[_thumbnail_id] => 94823
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1510
[translation_required_done] => 1
[_oembed_db2f13683b50a9ab4e683c7c41a56189] =>
Min. @sikorskiradek rozmawiał z min. SZ🇺🇦 @DmytroKuleba, któremu pogratulował rozpoczęcia negocjacji akcesyjnych z UE.
💬Musimy przywrócić warunki uczciwej konkurencji w handlu między oboma krajami, tak by wszyscy na tym skorzystali.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Am heutigen orthodoxen Osterfest denken wir besonders an die vielen orthodoxen Christinnen und Christen in der Ukraine, die dieses Fest nicht im Kreis ihrer Familie, nicht in Frieden feiern können. Klar ist: Wir unterstützen die Ukraine – so lange wie nötig.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) May 5, 2024
Az Európa Tanács által elfogadott Kisebbségvédelmi Keretegyezményt és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját be kell építeni az uniós jogrendbe – szögezte le Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője, az Európai Unió és az Európa Tanács (ET) közötti együttműködésről szóló, az MTI-hez kedden eljutatott jelentésében.
Vincze Loránt, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén bemutatott jelentésében kiemelte, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács által kidolgozott és nyomon követett kisebbségvédelmi jogi eszközök jelenleg is a világ legátfogóbb, jogilag kötelező erejű eszközei.
Noha az EU az uniós csatlakozási feltételek között fontos elemként tartja számon a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását, ez nem elégséges – közölte. Az Európai Uniónak a jogállamiság és az alapvető jogok EU-n belüli nyomon követésének részévé kell tennie a kisebbségek védelmét, ami azt jelenti, hogy nem csak a csatlakozás előtt, de az után is követni kell az abban foglaltak betartását – hangsúlyozta.
„Szükség van az Európai Unió és az Európa Tanács közötti szorosabb együttműködésre. Fontos, hogy a kisebbségek kultúrájának és nyelvének védelme közös érték legyen” – fogalmazott.
A szöveg részleteit ismertetve Vincze Loránt közölte: a jelentés elfogadásával az EP ismételten arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy csatlakozzon a Kisebbségi Keretegyezményhez és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához, valamint szorosabb jogi kapcsolatokat szorgalmaz az EU és az ET között a kisebbségi jogok területén.
Aláhúzta: erősíti az EU hitelességét a csatlakozási folyamat során, ha a jogállamiság és az alapvető jogok unión belüli nyomon követésének részévé teszi a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény normáit.
A javaslat továbbá kéri a két intézmény között megszilárdult stratégiai partnerség formalizálását, a 2007-es együttműködési egyezmény felülvizsgálatát és parlamentközi küldöttség létrehozását az EP és az ET parlamenti közgyűlése között – tájékozatott az EP-képviselő.
Az EU és az ET együttműködéséről szóló jelentést az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága (AFCO) február végén tartott ülésén ellenszavazat nélkül fogadta el. Az EP plenárisa kedden szavaz a jelentésről.
Az elfogadott szöveg hangsúlyozza az együttműködés jelentőségét a kisebbségi kultúrák előmozdításában és védelmében. Kiemeli a regionális és kisebbségi nyelvek használata biztosításának fontosságát a magán- és közéletben egyaránt, illetve e nyelvek továbbadási lehetőségének szavatolását, a különböző szintű oktatásukat, beleértve annak elmélyítését is.
Hangsúlyozza továbbá, hogy az Európa Tanács fontos partner az EU bővítési folyamatában, mivel az EU-val együttműködve támogatja a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokat a csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásában. Az érintett országokat segíti a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét szavatoló intézmények stabilitására vonatkozó kritériumok teljesítésében, és nyomon követi az e területeken elért eredményeket.
A bővítés terén az EU és az Európa Tanács között folytatott együttműködést még jobban meg kell erősíteni, hogy formálisabbá, strukturáltabbá és szisztematikusabbá váljon – szögezi le az elfogadott dokumentum.
Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: úgy az Európai Uniónak, mint az Európa Tanácsnak fontos szerepe van Európában.
Azonban – mint írta – sajnálatos, hogy az unió szerepvállalása az őshonos nemzeti kisebbségek védelme terén nem értékelhető. Szavai szerint ezt az Európai Bizottságnak a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítását, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítését célzó Minority Safepack nevű európai polgári kezdeményezésre adott „cinikus válasza” is bizonyítja. Holott – emelte ki – az alapítószerződések a nemzeti kisebbségek védelmét az unió feladatává is teszik.
„Fontosnak tartjuk, hogy az Európai Unió bebizonyítsa, a szerződések rendelkezéseit nem szelektív módon, kénye-kedve szerint értelmezi, hanem védelmezője tud lenni a nemzeti kisebbségek jogainak” – fogalmazott.
Trócsányi László sajnálatosnak nevezte, hogy az elfogadott szöveg felszólítja az Európai Unió Tanácsát a nemi alapú erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló isztambuli egyezmény jóváhagyására, melyhez még több tagállam nem csatlakozott.
„Nem helyes, hogy az unió ilyen módon próbál nyomást gyakorolni a tagállamokra, az egyezmény ratifikációjáról való döntés ugyanis nemzeti hatáskörbe tartozik, így a jelentés ebben a formában nem támogatható” – tette hozzá a fideszes politikus.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Vincze Loránt, RMDSZ európai parlamenti képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke szerint: miközben a Bizottság a közös európai értékekre való hivatkozással védi a különböző kisebbségeket, ugyanakkor közülük éppen az őshonos kisebbségeket hagyják ki, azzal az indoklással, hogy a kisebbségvédelem tagállami kompetencia.
Az RMDSZ-es EP-képviselő – aki nemrégiben vehette át a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést – megjegyezte: ha ez az összes típusú kisebbségre igaz lenne, az egész európai kisebbségvédelem feleslegessé válna. Vincze Loránt arról is beszélt: a FUEN a Minority SafePack méltatlan félresöprésére válaszul felvetette, hogy az uniós alapszerződés megváltoztatása jelenthet megoldást az őshonos kisebbségek védelmére, ez ugyanakkor azt is jelentené, hogy akár kötelezettségszegési eljárás is indulhatna a tagállamokkal szemben…
Vincze Loránt neve a Minority SafePack uniós állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének sikerességével fonódott össze, annak dacára, hogy az őshonos kisebbségek védelmének kérdését végül az Európai Bizottság gyakorlatilag egy mozdulattal söpörte le az asztaláról, indoklásuk szerint azért, mert ezen a téren nincs semmilyen tennivaló.
– Minden háttérlobbi ellenére az őshonos kisebbségek kérdése közös európai üggyé vált.
– Az Európai Bizottság önmagával is ellentmondásba keveredett, hiszen az őshonos nemzeti kisebbségek kivételével minden más kisebbség ügyét nem kezeli pusztán tagállami hatáskörként.
Az uniós csatlakozást megelőzően egyetlen tagállam sem akarta megoldani önszántából őshonos kisebbségei védelmét, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kritériumok betartását a csatlakozás után nem ellenőrzi az Európai Unió.
Ambiciózus megoldás lehet az uniós alapszerződés módosítása is az őshonos kisebbségek védelme érdekében, ez azonban azt is jelentené, hogy az Európai Bizottság kötelességszegési eljárást indíthatna az ügyben az egyes tagállamokkal szemben.
– Ön 2013 óta tevékenykedik a FUEN elnökeként. Hogyan tekint vissza az elmúlt közel egy évtized kisebbségvédelmi munkájára?
– A FUEN a legnagyobb kisebbségvédelmi ernyőszervezet Európában, több mint száz tagja van 37 országból, és a létszám folyamatosan bővül. A szervezet legfontosabb célja a kisebbségi jogok bővítése, betartatása Európa-szerte, és ennek érdekében folyamatosan együtt dolgozunk az ENSZ-szel, az EBESZ-szel, az Európa Tanáccsal és az Európai Unióval. Az elmúlt évtized legfontosabb projektje mégis a Minority SafePack kezdeményezés lett, hiszen ez vált olyan eszközzé, amely révén az Európai Uniót szeretnénk rávenni arra, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális jogaival foglalkozzon, intézkedéseket fogadjon el. Ezzel az erőfeszítésünkkel nem értünk még célba, hiszen az Európai Bizottság végeredményben elutasította a jogalkotást.
– Ez a kisebbségvédelem európai kudarca?
– Hogyha ezt az évtizedet úgy tekintem, hogy honnan indultunk és hová jutottunk, akkor kijelenthetjük, hogy a kisebbségvédelmet mégiscsak az unió napirendjére helyeztük, a következő lépések pedig attól függnek, mennyire sikerül ezt az ügyet napirenden tartani. Ugyanis olyan még sosem fordult elő, hogy bármely többségi nemzet az őshonos kisebbségek ügyét önszántából meg akarta volna oldani Európában.
– Akkor a kisebbségvédelem Európában is az őshonos kisebbségek magányos harca a többségi nemzetekkel szemben…
– Minden azon múlik, hogy a kisebbségek mennyire erősek, elszántak, milyen támogatókat tudtak szerezni, hogy egy adott országon belül, vagy Európában előrelépést érjenek el. Ebből a szempontból fontos a FUEN szerepe, amely összefogta a közös érdekeket, és az RMDSZ kezdeményezésére megfogalmazott egy közös indítványt a Minority SafePack révén, amelyet még egyes többségi nemzetek, mint a németek vagy a hollandok is magukévá tettek. Magyar vonatkozásban pedig egy nagyon fontos paradigmaváltást jelentett a ’90-es, vagy a 2000-es évek elejéhez képest, hogy a magyar kisebbségek problémái ebben az európai keretben jelenhettek meg.
– A Minority SafePack sorsával kapcsolatban az a különös érzésünk támadhat, mintha kifordult volna a dolgok logikája. Lezajlott egy sikeres aláírásgyűjtés annak kapcsán, hogy az EU-ban problémák vannak az őshonos kisebbségek jogainak védelmével, utóbb azonban az Európai Bizottság azzal az indoklással söpörte le az asztaláról a kezdeményezést, hogy semmilyen probléma sincs…
– Profánul fogalmazva: a Minority SafePack kezdeményezését az Európai Bizottság sem lenyelni, sem kiköpni nem tudta. Miközben a Bizottság a közös európai értékekre való hivatkozással védi a különböző kisebbségeket, ugyanakkor közülük éppen az őshonos kisebbségeket hagyják ki, azzal az indoklással, hogy a kisebbségvédelem tagállami kompetencia. Ha ez az összes típusú kisebbségre igaz lenne, az egész európai kisebbségvédelem feleslegessé válna. Ebből is látszik, hogy az Európai Bizottság önmagával is ellentmondásba keveredett, ezért is fellebbeztük meg semmisségi eljárást kezdeményezve ezt a döntést.
– Mi állhatott a döntés hátterében?
– A hivatalos indokláson túl nagyon sok folyosói beszélgetés is lezajlott, amelyekből kiderült számunkra, hogy több olyan tagállam is volt, amely igen erőteljesen lobbizott a kezdeményezés ellen. Világossá vált, hogy az Európai Bizottság sokat emlegetett függetlensége fabatkát sem ér, amikor az őshonos kisebbségekről van szó, mert akkor rögtön román, spanyol belügyi kérdéssé válik a probléma. Történelmi érzékenységre hivatkoztak azok a biztosok, akik végül egy nyakatekert indoklással elutasították ezt a javaslatot, miközben közel két évszázaddal vagyunk a nemzetállamok kialakulása után. Az elmúlt időszakban jóval bonyolultabbá váltak a társadalmak, amelyek nem törekszenek nemzeti homogenitásra, és mára a számadatok is azt tükrözik, hogy az őshonos kisebbségek gazdasági, kulturális hozzáadott értéket képviselnek.
– A FUEN erre válaszul azt a merész célt tűzte ki, hogy módosítsák az uniós alapszerződést az őshonos kisebbségek védelme érdekében. Mennyire reális ez a cél?
– Ezzel rámutattunk a probléma egy lehetséges megoldására. Szeretném hangsúlyozni, hogy a FUEN kezdettől betartotta a játékszabályokat az európai porondon. A polgári kezdeményezések jogi kerete arra adott lehetőséget, hogy a jelenlegi alapszerződés által biztosított mozgástérben javasoljunk jogi megoldásokat. Lényegében erről szólt az elmúlt tíz évünk tevékenysége is. Ez nem tetszett a Bizottságnak. Ezért álltunk elő azzal a javaslattal, hogy a kisebbségvédelem a tagállamok és az unió megosztott kompetenciája legyen, hogy az EU-nak közvetlenül legyen lehetősége beavatkozni ebben a kérdésben. Fontos felidézni, hogy a koppenhágai kritériumrendszer tartalmaz kisebbségvédelmi kitételeket, amelyeket a csatlakozni kívánó országoknak figyelembe kell venniük. A már csatlakozott tagállamok ugyanakkor ezekről hajlamosak megfeledkezni.
– Az alapszerződés módosítása azt is jelentené, hogy akár kötelezettségszegési eljárás is indulhatna ilyen ügyekben…
– A tiltakozó tagállamok általánosságban érvelnek amellett, hogy az unió kívülről ne akarjon beleszólni belügyekbe. A román külügy például évtizedek óta hangoztatja azt, hogy a kisebbségi kérdés megoldott Romániában, minek is akarna bárki ebbe kívülről beleszólni. Holott úgy Románia, mint Szlovákia gyakorlatilag a belépés kényszere alatt dolgozta ki a meglévő kisebbségi jogokat biztosító szabályozásokat, amelyeket már nem helyezhetnek ugyan hatályon kívül, de senki nem ellenőrzi a betartásukat. Uniós kompetencia hiányában pedig hogyan is indulhatna egy számonkérő vizsgálat, vagy kötelezettségszegési eljárás.
– A nemrégiben Önnek adományozott Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetés kapcsán hosszan méltatták az elmúlt időszakban végzett munkáját. Ön mihez kapcsolja az elismerést?
– A kitüntetés természetesen megtisztelő, mégsem csak a magaménak, hanem az elmúlt években az őshonos kisebbségek jogaiért küzdők közös elismerésének érzem. Annál is inkább, mert ez egy olyan munka, amelyet nagyon ritkán kísérnek sikerek. Sajátosan olyan ez a terület, hogy ha egyet lépünk is előre, utána sokáig egy helyben topogunk. Mégis fontos, hogy az elmúlt időszakban közelebb kerültünk a céljainkhoz, annak elismertetéséhez, hogy az őshonos kisebbségek értékalkotó közösségek, amelyek hozzájárulnak az illető társadalom sikerességéhez. Ennek a gondolatiságnak a mentén szeretném munkámat folytatni a jövőben is.
Vincze Loránt 1977-ben született Marosvásárhelyen. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságírás szakán végzett, majd a Bukaresti Egyetem közigazgatás és elektronikus kormányzás mesteri szakán szerzett oklevelet. 2009 és 2018 között Brüsszelben az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek munkatársa, később a Szövetség külügyi titkára. 2016 óta tölti be az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöki tisztségét, és vitte sikerre a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést.
