A walesi herceg Észtországba látogatott, hogy támogassa a brit csapatokat a NATO Kabrit hadműveletében. Áttekintette a katonai felszereléseket, és megvitatta a drónveszélyt.
Vilmos walesi herceg Észtországba látogatott, hogy támogassa azokat a brit katonákat, akik részt vesznek a brit hadsereg eddigi legnagyobb tengerentúli hadműveletében. A hadművelet célja, hogy megvédje a balti államokat az Oroszország felől érkező esetleges agressziótól, számolt be a BBC.
A kiadvány adatai szerint Vilmos herceg kétnapos észtországi útja során meglátogatta a többnemzetiségű haderőnél szolgáló 900 brit katona egy részét, köztük a Mercian ezred katonáit, amelynek a herceg a főparancsnoka.
Megtekintette a Tapa tábor katonai gyakorlótereit, amelyek a Kabrit hadművelet részét képezik, és amely az Egyesült Királyság hozzájárulása a NATO „kollektív biztonságához és védelméhez” ebben a sebezhető balti régióban.
A hercegnek bemutatták a harccsoport terepgyakorlatait, valamint találkozott az észt és a francia katonasákkal is. Megkérdezte a frontvonal közelében szolgáló honvédeket is, többek között az orosz határ közelében végzett szolgálatukról.
A Challenger 2 harckocsin kívül a herceg megnézett egy Warrior páncélost, egy francia Griffon harcjárművet, egy többszörös kilövésre alkalmas rakétarendszert, egy Trojan aknamentesítő járművet, és kezelt egy Archer mobil tüzérségi rendszert is.
Az ukrajnai háború megmutatta, milyen gyorsan változnak a hadviselési technológiák, ezért a herceg egy hidrogénüzemű drónt is megvizsgált.
A Tapa katonai támaszponton a modern hadseregek előtt álló új „drónfenyegetésről” és a „taktikaváltásról” kérdezte katonákat, amelyekre szükség ezen kérdések megoldásához.
A walesi herceg Gázában humanitárius segítséget nyújtó segélymunkásokkal találkozott. A herceget mélyen aggasztja a közel-keleti konfliktus „szörnyű emberi költsége”: a harcok mielőbbi befejezésére szólította fel a feleket. Hisz a szebb jövőben, és tenni is akar érte, a konfliktus által érintettek helyzetére kívánja felhívni a figyelmet.
Vilmos herceg szerint „túl sok embert öltek meg” az Izrael-Hamász-háborúban, és a harcok mielőbbi befejezésére szólít fel – olvasható a Sky News cikkében.
Vilmos herceg azt mondta, hogy „túl sokan haltak meg” az izrael-hamász-háborúban, és felszólította a konfliktusban álló feleket, hogy „a lehető leghamarabb” fejezzék be a harcokat
A trónörökös kedden humanitárius segítséget nyújtó segélymunkásokkal találkozott Gázában, azt megelőzően nyilatkozott a közel-keleti válságról. Kijelentette: „mélyen aggasztja a közel-keleti konfliktus szörnyű emberi költsége”.
A walesi herceg elmondta: „ragaszkodom a reményhez, hogy szebb jövőnk lehet, és nem vagyok hajlandó lemondani róla”.
„Továbbra is mélyen aggaszt a közel-keleti konfliktus szörnyű emberi költsége a Hamász október 7-i terrortámadása óta. Én is, mint sokan mások, azt akarom, hogy a harcok mielőbb véget érjenek. Borzalmasan szükséges a Gázának nyújtott humanitárius segítségnyújtás fokozása. Nagyon fontos, hogy a segélyek bejussanak és a túszokat elengedjék. Néha csak akkor jut eszünkbe az állandó béke fontossága, amikor az emberi szenvedés hatalmas mértékével szembesülünk. Még a legsötétebb órákban sem szabad engednünk a kétségbeesés tanácsának”– közölte nyilatkozatában Vilmos walesi herceg.
A nyilatkozatot azután adták ki, hogy kiderült, Vilmos herceg egy sor kötelezettséget kíván teljesíteni annak érdekében, hogy rávilágítson a folyamatban lévő konfliktus által érintettek helyzetére.
A trónörökös következő napokban találkozik az Egyesült Királyságban működő jótékonysági szervezetekkel, amelyek humanitárius támogatást nyújtanak a régióban, és informálódni szeretne a helyszínen dolgozók körülményeiről is. Egy zsinagógában tartandó beszélgetésbe is bekapcsolódik a közösségek széles köréből származó fiatalokkal, az antiszemitizmus világszerte tapasztalható növekedésének elismerése és az arra való figyelem felhívása érdekében.
Ritka, hogy a királyi család aktuális politikai ügyekről nyilatkozik 2018 júniusában Vilmos herceg volt a királyi család első tagja, aki ellátogatott Izraelbe és a megszállt palesztin területekre. Ezt továbbra is a herceg egyik legérzékenyebb és legnagyobb kihívást jelentő diplomáciai útjaként tartják számon, és vélemények szerint markáns és tartós hatással volt Vilmosra. Az akkori négynapos útja során saját reményét fejezte ki a régió „tartós békéjében”.
Tavaly októberben Vilmos herceg váratlanul avatkozott bele az eseményekbe: a Kensington-palota közleményt adott ki, amelyben kifejezte Vilmos herceg és a walesi hercegnő mélységes szorongását a régióban kibontakozó pusztító események miatt. A Sky Newsnak azt nyilatkozták, hogy Vilmos herceg szorosan figyelemmel kísérte az eseményeket, és aggodalma – különösen a mindkét fél oldalán érintett fiatalokra vonatkozóan – arra késztette, hogy többet akarjon tenni pozíciója diplomáciai korlátain belül.
„A Hamász Izrael elleni terrortámadása által okozott borzalmak döbbenetesek, a hercegné és hercegné teljes mértékben elítéli azokat. Miközben Izrael él az önvédelem jogával, minden izraelit és palesztint továbbra is bánat, félelem és harag fog üldözni az elkövetkező időben. Királyi Felségeik szívükben és elméjükben tartják az összes áldozatot, családjukat és barátaikat”– áll a tavaly októberi – a trónörökös két látogatását is bejelentő – nyilatkozatukban, amelyben elismerték az ártatlan családok által átélt borzalmakat mindkét oldalon, szóvivőjük pedig kijelentette: „A walesi herceget és hercegnőt mélységesen elszomorítják az elmúlt napokban lezajlott pusztító események”.
III. Károly brit király szóvivője egy korábbi közleményben kijelentette: az uralkodó „megdöbbent” az izraeli „barbár terrorcselekmények” miatt. Hozzátette azt is: a király „rendkívül aggódik a konfliktus miatt”, és „gondolatai és imái mindazokhoz szólnak, akik szenvednek”.
