Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, bár egyelőre nem áll fenn a harmadik világháború kitörésének veszélye, az emberiség jelenleg nagyon veszélyes korszakban él – írja az Unian hírügynökség.
Mindent megteszek, ami tőlem telik, hogy megőrizzem a békét és a szabadságot Európában. Ez magyarázza elkötelezettségünket a védelmi képességek megerősítése iránt. Tekintettel a világban növekvő ellenségeskedésre, minden szükséges intézkedést meg kell tennünk a demokrácia, a prosperitás és a béke biztosítása érdekében – fogalmazott.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Unió felelős az iparágak, a kutatás és innováció, valamint a kis- és középvállalkozások egységes piacáért, amely magába foglalja a védelmi szektort is. „Vállaljuk a felelősségünket az Unió védelméért. Szembesülnünk kell a valósággal: a világ gyökeresen megváltozott, és fel kell készülnünk a kihívásokra” – hangsúlyozta von der Leyen.
Kijelentette, be kell bizonyítaniuk maguknak, szövetségeseiknek és ellenfeleiknek, hogy Európa rendelkezik az önvédelemhez szükséges akaratával és képességével. „Ha megnézzük a számos intézkedést, amelyet az energiaellátás biztonsága és a védelmi készenlétünk érdekében hoztunk Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta, akkor láthatjuk, hogy jó úton járunk” – emlékeztetett az elnök.
[type] => post
[excerpt] => Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, bár egyelőre nem áll fenn a harmadik világháború kitörésének veszélye, az emberiség jelenleg nagyon veszélyes korszakban él – írja az Unian hírügynökség.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1758550440
[modified] => 1758535425
)
[title] => Már Ursula von der Leyen is a harmadik világháborúról beszélt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=163562&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 163562
[uk] => 163654
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 163097
[image] => Array
(
[id] => 163097
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-112.png
[original_lng] => 599934
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-112-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-112-300x156.png
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-112-768x400.png
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-112.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-112.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-112.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-112.png
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1758611837:2
[_thumbnail_id] => 163097
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1585
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 408421245002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 132599
[1] => 640
[2] => 55591
)
[tags_name] => Array
(
[0] => eszkaláció
[1] => Ursula von der Leyen
[2] => világháború
)
)
[1] => Array
(
[id] => 147578
[content] =>
Volodimir Zelenszkij elnök úgy véli, hogy az orosz agresszió és a további terjeszkedési tervek miatt jelenleg az egész világ biztonsága forog kockán – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az államfő CBS News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök aggodalmának adott hangot, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja eszkalálódhat, ha Ukrajna – szövetségesei támogatásával – nem száll határozottan szembe a megszállók további katonai előretörésének. Mint jelezte, Oroszország Ukrajna elleni háborújának jelen pillanatában az egész világ biztonsága forog kockán.
„Ha nem állunk ki határozottan, Vlagyimir Putyin orosz diktátor tovább fog lépni. Putyin végső célja az Orosz Birodalom újjáélesztése és a jelenleg NATO-védelem alatt álló területek visszafoglalása. Mindezek ismeretében úgy gondolom, hogy ez világháborúvá fajulhat” – állította Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy ilyen esetben „nem lesz biztonságos hely, nem lesz biztonságos helye senkinek”.
Donald Trump amerikai elnök szerdán a Közel-Keleten és Ukrajnában zajló konfliktusokra hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy „a harmadik világháború nincs messze”, ugyanakkor hangsúlyozta, az ő elnöksége megakadályozná a globális konfliktus kitörését. Trump nem sokkal korábban élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt is, aki reagált is a vádakra.
„Világszerte gyors lépéseket teszek a háborúk lezárása, a konfliktusok rendezése és a bolygó békéjének helyreállítása érdekében… Békét akarok, és nem szeretném, hogy emberek ezrei haljanak meg értelmetlenül” – idézte a CNN Donald Trump kijelentéseit, amik a Future Investment Initiative Institute Priority Summit nevű rendezvényen hangzottak el Miamiban.
„Elég csak a Közel-Keleten, illetve az Oroszország és Ukrajna között dúló háború halálos áldozataira gondolni… Ez a konfliktus már régóta tart, de mi véget fogunk vetni ennek. Senki sem profitál abból, ha lesz harmadik világháború, és már nem is vagyunk olyan messze tőle. Ha [Joe Biden elnök] kormányzata még egy évig hatalmon maradt volna, már most a harmadik világháború kellős közepén lennénk. De ez most nem fog megtörténni” – tette hozzá.
Trump köszönetet mondott Szaúd-Arábiának, amely támogatta a csúcstalálkozót, és a héten tárgyalásokat szervezett az Egyesült Államok és Oroszország között. A megbeszéléseket az amerikai elnök „jelentős előrelépésnek” nevezte.
Szerdán korábban Trump és Zelenszkij a közösségi médiában is egymásnak feszültek, miután az ukrán elnök kijelentette, amerikai kollégája „a dezinformáció világában él”, és ezzel „segíti Putyint abban, hogy kikerüljön az elszigeteltségből”.
„Szeretem Ukrajnát, de Zelenszkij katasztrofális munkát végzett: az ország romokban hever, és emberek milliói vesztették életüket teljesen feleslegesen. Háborút pedig nem lehet lezárni anélkül, hogy mindkét féllel tárgyalnánk” – érvelt Trump, védelmébe véve azt a döntést, hogy Ukrajna nem kapott meghívást a szaúdi tárgyalásokra.
„Bízunk benne, hogy hamarosan tűzszünet jön létre, és sikerül helyreállítani a stabilitást Európában és a Közel-Keleten.”
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Regarding the European Union: this year, our Government must ensure readiness across all negotiation clusters. We understand that delays in Ukraine’s accession process are not caused by Ukraine. We will continue working with the EU to ensure promises made are fulfilled. This is a…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2025
A finn parlament elnöke, Jussi Halla-aho attól tart, hogy a világban már a harmadik világháború van folyamatban – közölte a Jevropejszka Pravda, a Yle kiadványra hivatkozva.
Halla-aho úgy véli, hogy a világ talán nem veszi észre, hogy a harmadik világháború már elkezdődött, „mert nagyon igyekszünk azt elkerülni”. Halla-aho figyelmeztetett arra is, hogy a tények figyelmen kívül hagyása nagyobb problémákhoz vezet.
„Ha nem tudjuk, hogy háborúban állunk-e, mindig jobb azt feltételezni, hogy igen”, mondta Halla-aho a Turun Sanomat újságnak adott interjújában.
Kommentárja egybecseng Ulf Kristersson svéd miniszterelnök múlt vasárnapi kijelentéséval, aki azt állította, hogy „Svédország nem áll háborúban. De nincs a béke állapotában sem”.
Halla-aho azzal érvelt, hogy Ukrajna védelme és támogatása kiemelt politikai prioritás kell legyen. Elmondta, hogy az ukrajnai háborúra nagyobb figyelmet kell fordítani a finn politikában, mint jelenleg.
A parlament elnöke megjegyezte azt is, hogy Finnországnak egyértelműbben kell meghatároznia célját, majd abba kell beruháznia.
A Finnek Pártja egykori vezetője szlavisztika szakon szerzett PhD fokozatot, folyékonyan beszél oroszul és ukránul, a kilencvenes években a kijevi finn nagykövetségen dolgozott.
[type] => post
[excerpt] => A finn parlament elnöke, Jussi Halla-aho attól tart, hogy a világban már a harmadik világháború van folyamatban – közölte a Jevropejszka Pravda, a Yle kiadványra hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737481020
[modified] => 1737479166
)
[title] => Jussi Halla-aho: valószínű, hogy a világban már a harmadik világháború van folyamatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=138324&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 138324
[uk] => 138237
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 138238
[image] => Array
(
[id] => 138238
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/7sc-ry0is6my9aqpgbsf-zqe-9azgj41.jpg
[original_lng] => 60276
[original_w] => 993
[original_h] => 730
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/7sc-ry0is6my9aqpgbsf-zqe-9azgj41-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/7sc-ry0is6my9aqpgbsf-zqe-9azgj41-300x221.jpg
[width] => 300
[height] => 221
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/7sc-ry0is6my9aqpgbsf-zqe-9azgj41-768x565.jpg
[width] => 768
[height] => 565
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/7sc-ry0is6my9aqpgbsf-zqe-9azgj41.jpg
[width] => 993
[height] => 730
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/7sc-ry0is6my9aqpgbsf-zqe-9azgj41.jpg
[width] => 993
[height] => 730
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/7sc-ry0is6my9aqpgbsf-zqe-9azgj41.jpg
[width] => 993
[height] => 730
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/7sc-ry0is6my9aqpgbsf-zqe-9azgj41.jpg
[width] => 993
[height] => 730
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1737471967:5
[_thumbnail_id] => 138238
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2455
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5aae638b4431254fa0484f10d3aaa7f7] =>
„Wer verteidigungsfähig ist, schreckt ab. Wer das nicht ist, lädt ein“, sagt der Vorsitzende des #Bundeswehrverbandes André #Wüstner im Gespräch mit den #tagesthemen. Wüstner sieht dieses Jahr als „Schlüsseljahr für die Verteidigungsfähigkeit“. pic.twitter.com/1NhqgF1ZEr
Újra elővették a görögök a háborús jóvátétel kérdését, Németország azonban hallani sem akar bármiféle tárgyalásról.
Görögország újra megpróbálja a lehetetlent, a héten ismét felszólította Németországot, hogy tárgyaljon velük a második világháborús jóvátétel kérdéséről.
A görögök már régóta követelik Németországtól a II. Világháború alatti náci megszállás idején elszenvedett súlyos károk megfizetését. A napokban Katerina Sakellaropoulou elnök sürgette Frank-Walter Steinmeiert, az NSZK elnökét, hogy országa ismerje el a háborús károkozást és kezdődjenek egyeztetések a jóvátételről.
A görögök azzal érvelnek, nem csupán anyagi követelésről van szó, hanem egyfajta erkölcsi adósság teljesítéséről, amiről úgy véli Görögország, a németek még adósak. A német elnök azonban elutasította a tárgyalások felvetését, mint nyilatkozta, Németország 80 évvel a háború vége után már rég lezártnak tekinti a jóvátételekkel kapcsolatos jogi ügyeket.
A görögök azonban teljesen más állásponton vannak, a 2015-ös számvevőszéki becslésük szerint Németország tartozása feléjük 278,8 milliárd euró, amihez további 10,3 milliárd eurót is hozzászámoltak, a megszállás alatt kényszerből felvett háborús kölcsön miatt.
Összesen tehát 289 milliárd euróról volt szó 2015-ben. Az összeg nagyságrendileg a teljes magyar államadósság kétszerese, illetve megközelítőleg egy éves német GDP 6,5 százaléka, átszámítva 117 ezermilliárd forint.
Arról nincs szó, hogy a görögök egy fillért sem kaptak korábban: 1960-ban Nyugat-Németország 115 millió német márkát utalt át Görögországnak, de a fogadó fél szerint az elszenvedett veszteségekhez képest ez kifejezetten elégtelen gesztusként értelmezhető csupán. Az akkori 115 millió márka jelenlegi értéke 308 millió euró.
Görögországban európai összevetésben is brutálisan magas az adósságráta, az a GDP 152 százalékára rúg, igaz 2020-ban 207 százalék volt. A németektől követelt összeg egy évnyi görög GDP 1,2-szeresének felel meg.
Németország azonban régóta hangoztatja, a jóvátételek kérdése véglegesen le van zárva. Nemzetközi szerződésekre és egy 1953-as, a német adósságokról szóló széles körű megállapodásra hivatkozva kitartanak amellett, hogy rendezték a kötelezettségeiket.
Két évvel korábban Lengyelország is felvetette a kérdést, de Berlinből hasonló válasz érkezett mint most a görögökhöz. Becslések szerint a náci megszállás 6200 milliárd złoty veszteséget okozott Lengyelországnak. 1953-ban azonban szovjet nyomásra lemondtak a háborús jóvátételi követelésekről. A Tusk-kormány azonban idén februárban elállt a Németországtól követelt második világháborús jóvátételektől, ehelyett a kárpótlás más formáját várja a német kormánytól, mint a történelmi épületek helyreállítására vagy kölcsönös védelmi beruházások fedezése.
Az Oroszország által indított háború földrajzilag túlmutathat Ukrajna határain, és tömegpusztító fegyverek bevetéséhez is vezethet.
Ezt Hakan Fidan török külügyminiszter nyilatkozta a globális békecsúcson – írja az Ukrinform.
„Földrajzilag ez a háború túlmutathat Ukrajna határain. Már most is láthatjuk, hogy a szakadások mélyülnek, és globális szinten fokozódik a polarizáció. Ez a háború magában hordozza a tömegpusztító fegyverek használatának kockázatát” – hangsúlyozta.
A török külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy a csúcstalálkozó egy kísérlet az ilyen kockázatok elkerülésére és a háború végére, valamint emlékeztetett országa diplomáciai erőfeszítéseire annak lezárására.
„Hiszünk a diplomáciai stratégia fontosságában a már megtervezett intézkedések végrehajtásához. Törökország a kezdetektől fogva aktívan részt vett a békefolyamatban. Az isztambuli tárgyalások és a Fekete-tengeri gabonakezdeményezés némi előrelépést hoztak. Törökország mindig kész hozzájárulni a folyamathoz” – hangsúlyozta Fidan.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország jelenléte esetén a svájci békecsúcs „eredményorientáltabb lehetne”.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor úgy véli, meg tudja osztani Európát és más szövetségeket – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök a svájci békecsúcs utáni sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij annak a véleményének adott hangot, hogy Putyin megpróbálhatja „megbontani” Európát azzal, hogy inváziót provokál más államok ellen. Egy diktátor akár megkísérelheti a behatolást valamelyik NATO-tagországba – vélekedett.
„Annak érdekében, hogy megpróbálják megbontani az egységet, mert az emberek különböző módon reagálnak. Ezt nem szabad megengedni. Ukrajna a kulcs. Sajnos az életünkkel fizetünk, de amíg Ukrajna tartja magát, a világnak lehetősége van a globális háború elkerülésére” – mondta Volodimir Zelenszkij.
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Az, hogy Ukrajna német fegyvereket használ orosz területek elleni támadásokhoz, nem vezet eszkalációhoz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Deutsche Welle német rádióállomásra hivatkozva.
A jelentés szerint Scholz elmondta: „Ahogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke mondta, ez csak egy nagyváros, például Harkiv megvédésének a lehetőségéről szól.”
A német kancellár szerint a német fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról szóló döntést alaposan átgondolták Berlin „barátaival és szövetségeseivel” együttműködve. „Soha nem engedek nyomásnak, hogy rossz döntést hozzak” – szögezte le Olaf Scholz.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor arra figyelmeztetett, hogy az európai NATO-tagállamok a „tűzzel játszanak”, amikor lehetségesnek tartják, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel mérjen csapásokat Oroszország területére – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint miközben a nyugati országok próbálják eldönteni, mit kezdjenek az orosz csapatok ukrajnai előrenyomulásával, Putyin egyre gyakrabban beszél egy nagyobb léptékű konfliktus veszélyéről. „A folyamatos eszkaláció súlyos következményekkel járhat. Ha ezek a súlyos következmények Európában jelentkeznek, hogyan fog viselkedni az Egyesült Államok, figyelembe véve a mi paritásunkat a stratégiai fegyverek terén? Nehéz megmondani, hogy akarnak-e globális konfliktust?” – mondta a diktátor újságíróknak Taskentben.
Putyin szerint az Oroszország elleni, nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel végrehajtott csapások bevonják a háborúba a nyugati országokat. Hozzátette azt is, hogy a francia csapatok valószínűsíthető Ukrajnába küldése lépés lenne a globális konfliktus felé.
Az orosz diktátor az európai NATO-tagokról szólva azt mondta, hogy a kis országoknak „rá kell jönniük, hogy mivel játszanak”, mert kicsi a területük és nagyon sűrű a lakosságuk. „Ez egy olyan tényező, amelyet szem előtt kell tartaniuk, mielőtt arról beszélnének, hogy mélyen lecsapnak az orosz területekre” – mutatott rá Vlagyimir Putyin.
Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
„A nem hadászati nukleáris erők harci feladatteljesítésére való felkészültségének növelése érdekében a vezérkar megkezdte az előkészületeket a Déli Katonai Körzet rakétaalakulatai (…) hadgyakorlatának megtartására” – áll a sajtóközleményben.
A hadgyakorlatba, amelyet a közeljövőben tartanak meg, a légierőt és a haditengerészetet is bevonják. Célja a moszkvai katonai tárca szerint azon egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, amelyek nem hadászati nukleáris fegyvereket vethetnek be harcászati célból, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.
A tájékoztatásban a tárca rámutatott, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá. David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nagyon veszélyes tendenciának nevezte a nyugati politikusok kijelentéseit az ukrán konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetőségéről.
Moszkva 2023-ban taktikai atomfegyvereket telepített Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. Ez a lépés heves bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.
A RIA Novosztyi szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.
Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.
