Az USA kormánya akár 10 millió dolláros jutalmat kínál kulcsfontosságú iráni vezetőkről szóló információért, köztük az új felső vezető, Mojtaba Khamenei esetében.
A bejelentés az USA és Izrael Irán elleni katonai kampányának folytatása közben jelent meg, valamint azután, hogy meggyilkolták az ajatollah Ali Khamenei-t és más iráni magas rangú tisztviselőket.
A közlemény szerint az amerikai kormány információt keres a következőkről:
Mojtaba Khamenei – felső vezető
Ali Asghar Hejazi – helyettes főnök
Yahya Rahim Safavi – katonai tanácsadó, vezérőrnagy
Ali Larijani tanácsadó
Eskandar Momeni – belügyminiszter
Esmail Khatibi – hírszerzési és biztonsági miniszter
Az ügynökség hangsúlyozza, hogy a vezetőkről szóló információ alkalmassá teheti a bejelentőt „áttelepítésre” – emellett megkapja a jutalmat is.
Váratlan külpolitikai lépést hajtott végre a Trump-kormány. A Haqqani-hálózat a tálib kormány egyik legerősebb frakciója, s bár a védíjakat visszavonták, Washington továbbra is terrorszerveztként tartja nyilván a csoportot.
Az Egyesült Államok több millió dolláros vérdíjat vont vissza az afganisztáni Haqqani-hálózat vezető tagjairól, köztük Sirajuddin Haqqaniról, a tálib kormány belügyminiszteréről, ez a döntés pedig komoly diplomáciai változásokat jelezhet az USA és a tálibok kapcsolatában – írta a BBC.
A Haqqani-hálózatot régóta az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb ellenfelének tartják Afganisztánban. A csoport felelős volt több halálos támadásért az amerikai és indiai nagykövetségek, valamint a NATO-erők ellen.
Ennek fényében a vérdíjak eltörlése váratlan és jelentős lépés, amely sokak szerint az USA stratégiájának módosulását jelzi.
A Haqqani-hálózat a tálib kormány egyik legerősebb frakciója, és Sirajuddin Haqqani szerepe egyre fontosabbá válik a belső hatalmi viszonyokban. Eközben a tálib vezetésen belüli ellentétek is fokozódnak, különösen a nők oktatásának kérdésében, amelyben Haqqani mérsékeltebb álláspontot képvisel, szemben a tálibok legfőbb vezetőjével, Hibatullah Akhundzadával.
Az időzítés is figyelemre méltó: a vérdíjak eltörlésére hetekkel Donald Trump második hivatali idejének kezdete után került sor.
Mindössze néhány nappal előtte amerikai tisztviselők Kabulban tárgyaltak a tálib kormány képviselőivel, ami arra utalhat, hogy a lépés része egy szélesebb diplomáciai stratégiának.
Új fejezet nyílhat a tálibok és az USA kapcsolataiban?
Az amerikai külügyminisztérium ugyan hangsúlyozta, hogy a Haqqani-hálózat továbbra is terrorszervezetként van nyilvántartva, mégis a fejpénzek eltörlése azt mutatja, hogy Washington nyitott a tárgyalásokra. Abdul Mateen Qani, a tálib belügyminisztérium szóvivője szerint ez a diplomáciai erőfeszítéseik eredménye, és egy új korszak kezdetét jelentheti a nemzetközi kapcsolatokban.
A Haqqani-hálózat története egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza, amikor a CIA támogatta a szovjetellenes mudzsahedineket. Később azonban a csoport Nyugat-ellenes militáns szervezetté vált, és a tálibok egyik legfőbb szövetségesévé nőtte ki magát. Dzsalaluddin Haqqani halála után fia, Sirajuddin vette át a vezetést, és mostanra az afgán politikai színtér egyik kulcsszereplőjévé vált.
A vérdíjak eltörlésének bejelentése szinte egy időben történt azzal, hogy az amerikai turista, George Glezmann szabadon távozhatott Afganisztánból, miután 2022 óta fogva tartották.
Nem világos, hogy a két esemény között közvetlen kapcsolat van-e, de mindez azt sugallja, hogy Washington és Kabul között egyre több háttéralku születik.
A döntés jelentős diplomáciai következményekkel járhat, és felveti a kérdést: az Egyesült Államok valóban enyhíteni kívánja a tálib kormány elszigeteltségét? Az biztos, hogy a tálibok legitimációja bizonyos nemzetközi szereplők szemében növekedhet, ugyanakkor a terrorizmus elleni harcot hangsúlyozó nyugati országok számára ez aggodalomra adhat okot.
Az Egyesült Államok új stratégiája Afganisztánnal kapcsolatban még nem teljesen világos, de az első lépések máris komoly vitákat váltottak ki a geopolitikai arénában.
[type] => post
[excerpt] => Váratlan külpolitikai lépést hajtott végre a Trump-kormány. A Haqqani-hálózat a tálib kormány egyik legerősebb frakciója, s bár a védíjakat visszavonták, Washington továbbra is terrorszerveztként tartja nyilván a csoportot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1743095640
[modified] => 1743049060
)
[title] => Új fejezet az afgán–amerikai kapcsolatokban: millió dolláros vérdíjakat vont vissza USA a tálibok ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145850&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145850
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145851
[image] => Array
(
[id] => 145851
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok.jpg
[original_lng] => 193293
[original_w] => 1347
[original_h] => 757
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok.jpg
[width] => 1347
[height] => 757
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok.jpg
[width] => 1347
[height] => 757
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok.jpg
[width] => 1347
[height] => 757
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1743041861:12
[_thumbnail_id] => 145851
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2352
[_algolia_sync] => 508429902000
[_oembed_16292e043003ede5f1c59633668c9f8a] =>
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
A venezuelai rendőrség százezer dolláros jutalmat ajánlott fel bárkinek, aki információt tud adni a Spanyolországba menekült egykori elnökjelölt, Edmundo Gonzalez Urrutia hollétéről – számolt be az Index.
A venezuelai hatóságok 100 ezer dollár jutalmat ajánlanak annak, aki információval szolgál a volt elnökjelölt, Edmundo Gonzalez Urrutia hollétéről. A helyi rendőrség a közösségi médiában osztotta meg a politikus fényképét, amelyhez azt írták, „körözés alatt” – írja a The Guardian.
Edmundo Gonzalez Urrutia, miután elvesztette a választásokat, azt állította, legyőzte ellenfelét, Nicolas Madurót, Venezuela jelenleg regnáló elnökét. A politikus emellett megesküdött, hogy január 10-én visszatér az országba és leteszi a hivatali esküt Maduro helyett.
A volt elnökjelöltnek Spanyolország december 20-án azután adott menedékjogot, hogy Venezuela összeesküvéssel és zsarolással vádolta meg.
A venezuelai rendőrség a Gonzalez arcát ábrázoló körözési plakátot rendőrségi ellenőrző pontokon és repülőtereken is kifüggesztette.
A júliusi választásokon hivatalosan Nicolas Madurót nyilvánították győztesnek, az ellenzék azonban elutasította az eredményt, mondván, hogy részletes adatokkal rendelkeznek olyan szavazókörökből, amelyek szerint Gonzalez fölényesen nyert.
A kormány azonban sem külföldi, sem belföldi nyomásra nem hozza nyilvánosságra a győzelmét bizonyító szavazási eredményeket. A választások után tüntetések törtek ki, amelyek rendőri összecsapásokba torkolltak. Az összecsapásokban 28 ember meghalt, 200 megsérült és több mint 2400-an börtönbe kerültek.
Valerij Cepkalo, belorusz ellenzéki politikus, volt elnökjelölt 11 millió euró összeg gyűjtését ajánlotta fel cserébe Alekszandr Lukasenko letartóztatásáért – számolt be a belorusz Ragyio Szvoboda.
Cepkalo „Mindent vagy semmit” akciót hirdetett, amelynek során 11 millió eurót szándékoznak összegyűjteni. A pénzt annak a személynek vagy csoportnak utalják át, aki letartóztatja Lukasenkat. Elmondása szerint a pénzt megkaphatják rendvédelmi szervek vagy a civil társadalom képviselői, akik őrizetbe veszik a „az 1-es számú bűnözőt”.
„Egy olyan ember, akinek a neve hazánkban választási csalásokkal, hatalmas számú gyilkossággal és emberrablással társul, aki számos emberiség elleni bűncselekményt követett el, beleértve a kínzást, az illegális deportálást és még sok minden mást, amit biztosan kiderítünk” – mondta.
Cepkalo megjegyezte, hogy Lukasenka letartóztatása esetén a pénzt egy speciális számlára utalják át. Két nap alatt 225-en adományoztak pénzt Lukasenko letartóztatására. A teljes összeg több mint 126 ezer euró.
