„Azt tervezték, hogy a választások után destabilizálják a kormányt” – szögezte le a venezuelai belügyminiszter, miután külföldieket vettek őrizetbe. Madrid és Washington cáfolta részvételét bármilyen puccskísérletben, bár külföldön sokan vitatják a július végén megrendezett elnökválasztás legitimitását.
A hatóságok három amerikai, két spanyol és egy cseh állampolgárt tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy multinacionális összeesküvés keretében terveztek „erőszakos cselekményeket” a kormány helyzetének megrendítésére – jelentette ki kategorikusan a venezuelai belügyminiszter.
Diosdado Cabello bizonyítékokkal nem támasztotta alá állítását, ehelyett sajtótájékoztatóján nagyszámú lőfegyver előtt pózolt, amelyek közül négyszáz szerinte az Egyesült Államokból származik. Való igaz, hogy Washington az ellenzéki Edmundo Gonzálezt tartja a július 28-án megrendezett – amerikai értelmezésben szó szerint „megrendezett” – elnökválasztás győztesének. A hivatalos caracasi eredményhirdetés azonban ismét Nicolás Madurót, az egykori buszsofőrt és szakszervezeti vezetőt nyilvánította elnöknek.
Maduro 2013 óta vaskézzel irányítja az országot. Ez idő alatt több mint 6,1 millió venezuelai menekült el hazájából. Az elnök politikai riválisát is távozásra késztette. Edmundo González ellen elfogatóparancsot adtak ki, ezért az Spanyolországban kért politikai menedékjogot.
Nemzetközi szervezetek követelték a választási jegyzőkönyvek közzétételét, ez azonban elmaradt.
Átláthatóság hiányában az Európai Unió sem ismerte el a választási eredményeket, sőt újabb venezuelai menekülthullámra figyelmeztettek.
A kilátásba helyezett szankciókat Magyarország némi késéssel támogatta – a külügy szerint azért, mert először áttanulmányozták a Venezuelából érkezett jelentéseket, és csak utána csatlakoztak az EU közös állásfoglalásához.
Európai zsoldosok
„Tudjuk, hogy az Egyesült Államok kormánya kapcsolatban áll ezzel a művelettel” – utalt a venezuelai belügyminiszter az állítólagos puccskísérletre, amelynek bizonyítékát az amerikai fegyverekben látta.
Két spanyol állampolgárt nemrégiben tartóztattak le Venezuela délnyugati részén, Puerto Avacuchóban – közölte Cabello. Spanyolország erre válaszul nyomatékosan visszautasította, hogy részt vett volna egy Venezuelát destabilizáló műveletben – közölték spanyol külügyi források.
A venezuelai belügyminiszter szerint az amerikaiaknak és a cseh állampolgárnak is köze volt a feltételezett államcsíny előkészítéséhez, amiben – szavai szerint – az amerikai és spanyol hírszerzés, továbbá Maria Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető is érintett.
Francia és Kelet-Európából érkezett zsoldosokkal léptek kapcsolatba, hogy katonai hadműveletben próbálják megtámadni hazánkat – mondta Diosdado Cabello, de ezt az állítását sem támasztotta alá.
Megkérdőjelezett elnökválasztás
A bejelentés után Washington közölte, hogy az „amerikai hadsereg egyik tagját” őrizetbe vették Venezuelában, rajta kívül pedig tudomásuk van két másik letartóztatott amerikairól. A Maduro megbuktatására irányuló összeesküvés vádját a State Department „határozottan hamisnak” nevezte.
Madrid ezzel szemben több információt kért. A spanyol nagykövetség felvette a kapcsolatot a venezuelai kormánnyal, és engedélyt kért a foglyok meglátogatására, hogy ellenőrizzék személyazonosságukat és állampolgárságukat, illetve hogy pontosan tisztázzák a vádak jellegét.
A baloldali venezuelai kormány korábban is gyakran vádolta azzal az Egyesült Államokat, hogy megkísérel beavatkozni a dél-amerikai ország belügyeibe, a hatalom megdöntésének vagy szabotálásának szándékával.
A feszültség a júliusi elnökválasztás után még inkább kiéleződött, miután kimenetelét sem Washington, sem Madrid nem ismeri el.
Elon Musk wants Google and Microsoft to look bad for supporting Kamala Harris. What is the contribution of X to Trump? It could be 100 times the two are offering! pic.twitter.com/xoBgOqJTSm
— CAMPAIGN AGAINST ILLICIT TRADE & FAKE PRODUCTS (@caitfap) September 24, 2024
Nicolás Maduro győzelmét nem csak, hogy vitatja, el sem ismeri a demokratikus világ.
A venezuelai ellenzék világszerte több mint száz városban szólított fel tüntetésekre a múlt hónapban tartott elnökválasztás vitatott eredménye, Nicolás Maduro „győzelme” ellen.
Lisszabonban a tüntetők a szerintük valós választási eredmény adataival demonstráltak. Amelyek szerint a venezuelaiak 67 százaléka, több mint 7,3 millió szavazó voksolt a Demokratikus Egység Platform jelöltjére, Edmundo Gonzálezre. Mig Maduróra a szavazók 30 százaléka, 3,3 millió ember szavazott.
A tüntetők felszólították a kormányokat, hogy álljanak González mögé, és fejezzék ki támogatásukat a venezuelai nép felé, akik otthon – félve a retorzióktól – nem mernek nyíltan felszólalni Maduro ellen.
González az X-en azt írta; „nem fogják tudni elfedtetni a július 28-i valóságot: elsöprő győzelmet arattunk”.
Az Európai Unió hét államának – Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Hollandia – vezetői felszólították Venezuelát, hogy tegye közzé a választási jegyzőkönyveket, hogy biztosítsa „a választási folyamat teljes átláthatóságát és integritását”. A most kiadott nyilatkozatban erős aggodalmukat fejezték ki a vitatott elnökválasztást követő venezuelai helyzet miatt – írja az Euractiv.
Nicolás Maduro elnök saját állítása szerint győzelmet aratott a múlt hétvégi szavazáson, de az ellenzék vitatta a hivatalos eredményt, azt állítva, hogy Edmundo González Urrutia győzött. Az uniós vezetők felszólították a venezuelai hatóságokat, hogy haladéktalanul tegyék közzé a szavazási jegyzőkönyveket, hogy megismerhető legyen a venezuelai nép akarata, és hogy a folyamat során tartsák tiszteletben valamennyi állampolgár, különösen a politikai vezetők jogait.
A választási eredményt több ország, köztük az Egyesült Államok és a latin-amerikai szomszédos országok, Argentína, Costa Rica, Panama, Ecuador és Uruguay is elutasította, mivel a rendelkezésre álló eredmények szerint González Urrutia lett a valódi győztes. A venezuelai kormány elrendelte a Maduro győzelmét megkérdőjelező országok diplomatáinak kiutasítását, az argentin diplomaták pedig áramkimaradásokról számoltak be a nagykövetségükön.
Az ellenzék elindított egy honlapot, amelyen a leadott szavazatok 84%-ának másolatai találhatók, amelyek González Urrutia könnyű győzelmét mutatják, bár a kormány azt állítja, hogy ezek hamisítványok.
A jelentések szerint tizenegy civil meghalt, és több mint ezer embert őrizetbe vettek a tüntetésekben, amelyek azután törtek ki, hogy a választási hatóság Madurot hirdette ki győztesnek. Maduro hevesen reagált a nemzetközi bírálatokra, és a választási csalásról szóló vádakat Washington által megrendezett csapdának nevezte.
Több ezren gyűltek össze szombaton Venezuela-szerte, hogy Maduro újraválasztása ellen tiltakozzanak, élükön Maria Corina Machado ellenzéki képviselővel, aki napokig tartó bujkálást követően meglepetésszerűen jelent meg. Maduro is felszólította támogatóit, hogy vegyenek részt a mellette rendezett gyűléseken, és azzal vádolta az ellenzéket, hogy támadásokat tervez a biztonsági erők ellen.
Maduro 2013 óta vezeti Venezuelát, és 80 százalékos GDP-csökkenést hozott össze uralma alatt, ami több mint hétmillió állampolgárt kényszerített kivándorlásra.
A szavazási jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozataláig és ellenőrzéséig a már kihirdetett venezuelai választási eredmények nem ismerhetők el – jelentette ki szerdán Hanoiban az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék által a nyilvánosságra hozott adatok egészen eltérő eredményt mutatnak, mint a venezuelai Nemzeti Választási Tanács (CNE) által bejelentett számok.
Josep Borrell előző nap, az interneten is közzétett közleményében azt írta: az Európai Unió sürgeti a venezuelai Nemzeti Választási Tanácsot, hogy biztosítson azonnali hozzáférést az összes szavazóhelyiség szavazási jegyzőkönyvéhez. Hangsúlyozta: egy demokráciában a választási eredményeknek ellenőrizhetőnek kell lenniük ahhoz, hogy elismerhetők legyenek.
„Megismétlem, hogy a venezuelai hatóságoknak a szavazóhelyiségek jegyzőkönyveinek független ellenőrzésével szavatolniuk kell a folyamat átláthatóságát és integritását” – fogalmazott a vietnami látogatáson tartózkodó politikus.
Az Európai Unió felszólítja a venezuelai Nemzeti Választási Tanácsot, hogy haladéktalanul biztosítson hozzáférést valamennyi szavazóhelyiség szavazási nyilvántartásához. Amíg a hatóságok nem teszik közzé a jegyzőkönyveket és nem ellenőrzik azokat, a bejelentett eredmények nem ismerhetők fel – jelentette ki Borrell.
Szavai szerint Venezuela és népe évek óta példátlan gazdasági, politikai és társadalmi válságtól szenved. Az EU mindig is kiállt amellett, hogy a válságból kivezető út a választásokon keresztül vezet, és – mint az uniós főképviselő hangsúlyozta – „továbbra is ez a megoldás”.
Ezekben a nehéz időkben fontos, hogy a tüntetések és tiltakozások békések legyenek. A biztonsági erőknek biztosítaniuk kell az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartását, különös tekintettel a tiltakozás és a gyülekezés szabadságára – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) külügyminiszerei szolidaritásukat fejezték ki Venezuela népe iránt, amely – mint írták – békésen és nagy számban gyakorolta szavazati jogát országa jövőjének alakítása érdekében.
„Rendkívül fontosnak” nevezték, hogy a választási eredmény tükrözze a venezuelai nép akaratát.
„Felszólítjuk az illetékes hivatal képviselőit, hogy teljes átláthatóság mellett tegyék közzé a részletes választási eredményeket, valamint haladéktalanul osszanak meg minden információt az ellenzékkel és a független megfigyelőkkel” – fogalmaztak, majd hozzátették: „önmérsékletre szólítunk fel az országban, valamint békés, demokratikus és venezuelai vezetésű megoldás megtalálására”.
A közleményt a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport külügyminiszterei, valamint Josep Borrell írta alá.
A CNE hétfőn Madurót egy újabb harmadik hatéves ciklusra nyilvánította elnöknek. A hivatalos adatok szerint Maduro 5,15 millió szavazatot (51,2 százalék), míg az ellenzéki Edmundo González Urrutia 4,5 millió szavazatot (44,2 százalék) kapott. Az ellenzék csalást kiáltott és Urrutiát kiáltotta ki győztesnek. Ígérték, hogy ennek bizonyítékát át fogják adni saját számításaik alapján.
Elon Musk wants Google and Microsoft to look bad for supporting Kamala Harris. What is the contribution of X to Trump? It could be 100 times the two are offering! pic.twitter.com/xoBgOqJTSm
— CAMPAIGN AGAINST ILLICIT TRADE & FAKE PRODUCTS (@caitfap) September 24, 2024
Vasárnap választást rendeznek a latin-amerikai országban, erre érkezett volna a magas rangú küldöttség, benne Panama és Mexikó korábbi elnökével. A repülőgépük azonban nem szállhatott fel.
A venezuelai légtér lezárására hivatkozva nem engedélyezték a felszállást annak a repülőgépnek, amelyen korábbi latin-amerikai elnökök utaztak volna megfigyelőként a vasárnapi venezuelai választásokra – közölte José Raúl Mulino panamai elnök pénteken.
Venezuelában a múlt héten rendeletet adtak ki a szárazföldi, a légi és a tengeri határok lezárására péntek éjféltől. A kormány a döntést azzal indokolta, hogy így kívánják szavatolni a biztonságot és védeni az elnökválasztást, amelyen Nicolás Maduro elnök a harmadik mandátumáért indul.
A volt mexikói elnök sem léphetett be Venezuelába A repülőgép utasai között voltak egykori államfők is, közöttük Mireya Moscoso panamai és Vicente Fox mexikói korábbi elnök. A gép nem kapott felszállási engedélyt a panamai Tocumenben, amíg ők a fedélzeten tartózkodtak – írta az X mikroblogon José Raúl Mulino.
„Nicolás Maduro ideiglenesen leállíttatta a Copa panamai légitársaság minden Caracasba és Venezuelába induló járatát” – mondta Vicente Fox, miután leszállt a gépről. Javier Martínez-Acha Vásquez panamai külügyminiszter ezután arról számolt be, hogy bekérették a külügyminisztériumba Venezuela panamai diplomáciai képviselőjét.
Nem lefutott a választás A héten Alberto Fernández korábbi argentin elnök és a brazil választási bíróság mondta vissza a venezuelai választási megbízatását a szavazás tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos aggodalmak miatt. Magas rangú amerikai vezetők pénteken újságírók előtt aggasztónak nevezték, hogy Nicolás Maduro intézkedéseket hozott a nemzetközi megfigyelés korlátozására, és felszólították az elnököt: gondolja át a korábbi elnökök utazásának megakadályozására vonatkozó döntését.
Bár Maduro diktatórikus eszközökkel irányítja Venezuelát, a vasárnapi választás egyáltalán nem tűnik lefutottnak. Az ellenzéki pártok összefogtak egymással, hogy 25 év után eltávolítsák a hatalomból a szocialista PSUV pártot, melyet eleinte Hugo Chávez, majd az utóbbi 11 évben már Nicolás Maduro vezetett. Az ellenzék azt állítja, hogy a közvélemény-kutatások szerint akkora az előnye a kihívónak, Edmundo Gonzáleznek, hogy Maduro még csalással sem fog tudni hatalomban maradni.
