Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy kilép a NATO-ból, az újjáélesztheti a szövetséget, és több lehetőséget biztosíthat Kijev számára az integrációra a szövetségbe – jelentette ki Aljona Hetmancsuk, Ukrajna NATO-nagykövete a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványnak nyilatkozva, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben egyre gyakrabban beszél az Egyesült Államok esetleges kilépéséről a NATO-ból. Egyre gyakoribbak lettek a nyilatkozatok, amelyek szerint a szövetségesek megtagadták hadihajóiknak a Hormuzi-szorosba küldését, amire Trump szólított fel.
Az amerikai elnök hasonló kijelentései aggodalommal töltötték el a NATO-tagokat, például Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, aki szerint a forgatókönyv „Putyin álomtervének tűnik”. Ukrajna NATO-nagykövete, Aljona Hetmancsuk azonban meglepő optimizmussal reagált a hírre, és a Politiconak azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi turbulencia a blokk újjáéledéséhez vezethet. „Ahelyett, hogy a NATO összeomlásáról beszélnék, inkább a szövetség újragondolásáról beszélnék” – mondta pénteken.
Hetmancsuk azzal érvelt, hogy „paradox módon” ezek a problémák további lehetőségeket nyithatnak Ukrajna szövetségi integrációja előtt, ami segítene a NATO-nak „sokkal hatékonyabbá, halálosabbá, innovatívabbá és az orosz fenyegetés elhárítására képesebbé” válni.
Az ukrán NATO-nagykövet visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a NATO egy „papírtigris”, amely nem képes megfélemlíteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Megjegyezte, hogy bár a Kreml évtizedek óta próbálja aláásni a szövetséget, soha nem mert közvetlenül megtámadni egyetlen tagállamot sem.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy kilép a NATO-ból, az újjáélesztheti a szövetséget, és több lehetőséget biztosíthat Kijev számára az integrációra a szövetségbe – jelentette ki Aljona Hetmancsuk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1775327820
[modified] => 1775307615
)
[title] => Az USA kilépése a NATO-ból új lehetőségeket teremt Kijev számára – Ukrajna NATO-nagykövete
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182651&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 182651
[uk] => 182659
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 182652
[image] => Array
(
[id] => 182652
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa.jpg
[original_lng] => 42510
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/rutte-trump-nato-usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1775305778:8
[_thumbnail_id] => 182652
[_edit_last] => 12
[views_count] => 858
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 844649634000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 21633
[1] => 2044386
[2] => 115
[3] => 63
[4] => 404
[5] => 51697
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kilépés
[1] => lehetőség
[2] => NATO
[3] => Ukrajna
[4] => USA
[5] => védelmi szövetség
)
)
[1] => Array
(
[id] => 181167
[content] =>
Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője kijelentette, hogy a biztonsági és védelmi ipar területén folytatott együttműködés elmélyítéséről szóló nyilatkozat keddi aláírása valójában egy védelmi szövetség létrehozását jelenti Ukrajna és Nagy-Britannia között – számolt be szerdán az Jevropejszka Pravda hírportál Zsovkva Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumot előző nap Londonban írta alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök. A megállapodás szerint Ukrajna megosztja egyedi harci tapasztalatait, technológiáit és megoldásait, Nagy-Britannia pedig befektet, segíti a haditermelés növelését, és ezáltal megerősíti nagy hatótávolságú képességeinek ellátását.
„Országaink elemezni fogják a nagy hatótávolságú csapásmérő fegyverek közös gyártásának lehetőségeit, valamint a vonatkozó programok bővítését. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Királyság mérlegelni fogja a leghatékonyabb mechanizmusokat a termelési volumen növelésére és az ilyen megoldások támogatására. Ez már nem az egyedi szállításokról szól, hanem egy közös védelmi-ipari ökoszisztéma kiépítéséről” – magyarázta Zsovkva.
A légvédelem kulcsfontosságú együttműködési terület lesz. Ez az együttműködés a pilóta nélküli repülőgépek hatékony elfogásától és az érzékelő eszközök fejlesztésétől kezdve a cirkálórakéták elleni rendszerek integrációjáig és az antiballisztikus képességek kiépítéséig terjed majd. Az ukrán harci tapasztalatokat szisztematikusan integrálják a katonai kiképzésbe, oktatásba és doktrínafejlesztésbe. Közös gyakorlatokat és kiképzést terveznek, beleértve az ukrán drónokkal és új technológiákkal szerzett tapasztalatok felhasználását a harctéren.
Fontos, hogy ez az együttműködés hosszú távú dimenzióval rendelkezzen – hangsúlyozta az elnöki hivatalvezető-helyettes. Ez magában foglalja a védelmi ellátási láncok megerősítését, a közös termelési képességek fejlesztését és harmadik országok közös projektekbe való bevonásának lehetőségét. „Ez egy új európai biztonsági architektúra közös kialakítása, amely a tapasztalatokon, a technológián és a kölcsönös bizalmon alapul… Az aláírt nyilatkozat az ukrán-brit együttműködés új szakaszát nyitja meg: mélyreható, technológiai és hosszú távú, valójában egy valódi védelmi szövetséget!” – összegezte Ihor Zsovkva.
Védelmi szövetséget kötött Mali, Burkina Faso és Niger katonai vezetése, az erről szóló megállapodást szombaton este jelentették be a mali fővárosban, Bamakóban a három nyugat-afrikai ország miniszteri küldöttségei.
Assimi Goita, a mali junta vezetőjének tájékoztatása szerint az úgynevezett Liptako-Gourma Chartával megalapították a Száhel-országok Szövetségét (AES). Ennek célja „a kollektív védelem és a kölcsönös segítségnyújtás” – hangsúlyozta.
A charta 6. cikkelye értelmében „a szerződő országok egyikének vagy többnek a szuverenitása vagy területi épsége elleni bármely támadást úgy tekintik, mint a többiek elleni agressziót”. A felek továbbá kötelesek segítséget nyújtani egyéni, vagy kollektív módon, ideértve a fegyveres erők bevetését is a szövetség területi hatálya alá tartozó térségben a biztonság helyreállítása, illetve szavatolása végett.
„Ez a szövetség katonai és gazdasági erőfeszítések ötvözete lesz a három ország között” – hangsúlyozta Abdoulaye Diop mali külügyminiszter. „Fő feladatunk a terrorizmus elleni harc a három ország területén” – tette hozzá.
A Mali, Burkina Faso, és Niger hármashatárának térségeit magába foglaló Liptako-Gourma régóban az utóbbi években nagyon súlyossá vált a dzsihadista szervezetek gerjesztette erőszak.
Emellett a július 26-i nigeri puccs után a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) súlyos szankciókat vezetett be Niger ellen, és katonai beavatkozást helyezett kilátásba annak érdekében, hogy helyreállítsák ott az alkotmányos rendet, és helyezzék vissza tisztségébe a hatalomból elmozdított Mohamed Bazoum elnököt. Az ECOWAS-ból felfüggesztett – szintén junták vezette – Mali, Burkina Faso és Guinea is támogatásáról biztosította a nigeri puccsistákat.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna által vasárnap leadott interjújában jelentette ki, hogy szerinte a NATO nehezen nevezhető védelmi szövetségnek a Jugoszláviában, Líbiában és Afganisztánban végrehajtott műveletei alapján.
A Jens Stoltenberg NATO-főtitkártól (az orosz garanciaigényekre) Brüsszelben kapott válasz büszkén állítja, hogy a NATO védelmi szövetség. Nehéz védelminek nevezni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy majdnem három hónapig bombázták Jugoszláviát, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát megszegve hatoltak be Líbiába, és hogy miként viselkedtek Afganisztánban – mondta. Az orosz diplomácia vezetőjének álláspontja szerint a NATO a hidegháború lezárását követően elvesztette védelmi jellegét. Emlékeztetett rá, hogy a berlini fal leomlását követően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamai meghirdették az „örök barátságot, a biztonság oszthatatlanságát, a szolidaritást, megállapodtak, hogy senki sem erősítheti a saját biztonságát mások rovására”. Kifogásolta, hogy a NATO ennek ellenére folytatta az új tagok befogadását. Megismételte: az orosz külügyminisztérium azzal a követeléssel fordul majd a NATO- és EBESZ-beli társintézményeihez, hogy közöljék, miként kívánnak megfelelni annak a vállalásuknak, hogy mások rovására nem erősítik a saját biztonságukat. Mint mondta, a válaszoknak kulcsszerepük lesz azoknak a válaszlépés-javaslatoknak a megfogalmazásában, amelyet a szakminisztériumok terjesztenek majd be Vlagyimir Putyinnak.
Nekünk is vannak a saját érdekeink, szempontjaink, életünk. Mindannyiunknak egy élete van. A keserű tapasztalatokból tanulva nem akarunk olyan helyzetben maradni, amelyben a biztonságunk rendszeresen veszélybe kerül – mondta. Lavrov szerint Oroszországnak nincsenek illúziói; Moszkva jó, a kölcsönös tiszteleten alapuló, egyenrangú kapcsolatokat akar az Egyesült Államokkal és a világ más országaival. Kifogásolta, hogy a tengerentúlon a globális biztonság és stabilitás kritikus kérdései gyakran esnek belpolitikai érdekek és választási kampányok foglyává. A tárcavezető az orosz tapasztalatokra hivatkozva nehezményezte, hogy a Nyugat szerinte nem tartotta be a Moszkvának adott ígéreteit. Rámutatott, hogy Oroszország tanult a hibájából, és most ezért kér nemcsak írásban lefektetett politikai kötelezettségvállalásokat, de jogi értelemben is kötelező garanciákat a biztonságával kapcsolatban „törvényes érdekeinek teljes és egyenrangú figyelembevétele mellett”. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt az igényt a sérelmekkel együtt még a 2007-es müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédében megfogalmazta. Lavrov szerint több nyugati politológus elismerte, hogy az orosz vezetőt nem hallották meg akkor.
Jelenleg azt mondani, hogy Oroszország fenyegeti Ukrajnát, teljes képtelenség, nem létezik ilyen fenyegetés – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára vasárnap Szentpéterváron újságíróknak.
Nem akarunk háborút, egyáltalán nincs rá szükségünk – hangsúlyozta Patrusev, aki azt követően nyilatkozott, hogy a piszkarjovói második háborús temetőben virágot helyezett el Leningrád náci blokádja áttörésének 78. évfordulója alkalmából. Rámutatott, hogy – amerikai tisztségviselőkkel szemben – ukrán kormánypolitikusok maguk is úgy nyilatkoztak, hogy nincs orosz fenyegetés.
