Az Európai Unió országainak öt évük van felkészülni a háborúra – derül ki az Európai Bizottság által csütörtökön bemutatásra kerülő katonai tervből, amelynek részleteit a Politico közölte. A Védelmi felkészültségi útiterv 2030 (Defence Readiness Roadmap 2030) az EU növekvő katonai szerepvállalásának jele, válaszul Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborújára és Donald Trump bizonytalan elköteleződésére Európa biztonsága iránt.
„2030-ra Európának olyan mértékben megerősített védelmi képességekre lesz szüksége, amelyek hitelesen képesek elrettenteni ellenfeleit, valamint reagálni bármilyen agresszióra” – áll a tervezetben, amelyet a védelmi miniszterek szerdán vitattak meg, mielőtt csütörtökön a biztosok testülete elé került volna. Az uniós vezetők elé a jövő héten kerül a dokumentum.
A dokumentum szerint – amelyről először a Bloomberg számolt be – „a militarizált Oroszország belátható időn belül tartós fenyegetést jelent az európai biztonságra”.
A 16 oldalas anyagban emellett kiemelik, hogy bár az uniós országok gyors ütemben növelik védelmi költségvetésüket, a kiadások „túlnyomórészt nemzeti szinten maradnak, ami széttagoltsághoz, költségnövekedéshez és az interoperabilitás (együttműködő képesség) hiányához vezet”.
Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy közösen vásároljanak fegyvereket, és azt szeretné, ha 2027 végére a védelmi beszerzések legalább 40 százaléka közös szerződések keretében valósulna meg – szemben a jelenlegi, kevesebb mint 20 százalékkal.
A tervezet célként jelöli meg továbbá, hogy 2028-ra a fegyvervásárlások legalább 55 százaléka uniós és ukrán vállalatoktól származzon, 2030-ra pedig ez az arány érje el a 60 százalékot.
Prioritások kijelölése és Ukrajna szerepe
A dokumentum részletesen felsorolja az EU védelmi hiányosságait, kilenc kulcsterületre összpontosítva: lég- és rakétavédelem; logisztikai képességek; katonai mobilitás; tüzérségi rendszerek; mesterséges intelligencia és kiberhadviselés; rakéták és lőszerek; drónok és drónelhárítás; szárazföldi hadviselés; tengeri védelem.
A terv kitér Ukrajna szerepére is, amelyet a dokumentum szerint erőteljesen felfegyverzett és támogatott állammá kell tenni, egyfajta „acélsünné”, amely képes elrettenteni az orosz agressziót.
Három kulcsfontosságú projekt idővonalát is rögzíti, melyeket az Európai Bizottság reményei szerint az uniós vezetők még az év végéig jóváhagynak:
Eastern Flank Watch – a keleti szárny védelmi rendszereit, légvédelmi és drónelhárító képességeit integráló kezdeményezés;
European Air Shield – több rétegű európai légvédelmi rendszer létrehozása;
Defence Space Shield – az EU űreszközeinek védelmét szolgáló program.
A tervezet szerint 2030-ra a felkészüléshez minden kiemelt projektet 2026 első felében kell elindítani. 2028 végéig pedig a legfontosabb hiányosságok kezeléséhez szükséges projekteknek, szerződéseknek és finanszírozásnak már rendelkezésre kell állniuk.
Hatalmas anyagi mozgósítás
A dokumentum szerint az EU akár 800 milliárd euró mozgósítását is elősegítheti a védelmi célokra, többek között a 150 milliárd eurós SAFE (fegyverhitelezési) program, az 1,5 milliárd eurós Európai védelmi ipari program, az Európai Védelmi Alap, valamint a 2027-ben elfogadandó többéves költségvetés révén.
A szöveg hangsúlyozza, hogy a tagállamok megőrzik ellenőrzésüket, így nemzeti védelmi kérdéseikben továbbra is szuverének maradnak. Ennek ellenére több ország is aggodalmát fejezte ki az EU megnövekedett szerepvállalása miatt ezen a hagyományosan nemzeti hatáskörbe tartozó területen.
Németország hivatalos álláspontja szerint az elsődleges cél az, hogy a tagállamok képesek legyenek teljesíteni saját nemzeti és nemzetközi védelmi képességcéljaikat. Svédország pedig kiemelte, hogy az indikátoroknak eredményorientáltnak kell lenniük, és kézzelfogható eredményeket kell mérniük, nem pedig azt, hogy az országok milyen mértékben vesznek igénybe közös beszerzési eszközöket.
A jelentés szerint Kaja Kallas, az európai diplomácia vezetője hétfőn munkalátogatásra érkezett Kijevbe, hogy Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásáról tárgyaljon – számolt be az rbc.ua hírportál Kalas Twitter-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas közzétett egy fotót, amelyen Andrij Szibiha külügyminiszter fogadja őt a kijevi vasútállomáson. „Ma Kijevben vagyok, hogy tárgyalásokat folytassak a pénzügyi és katonai támogatásról, Ukrajna energiaszektorának biztonságáról, valamint Oroszország háborús bűncselekmények miatti felelősségre vonásáról” – írta Kallas.
Az európai fődiplomata méltatta az ukrán nép bátorságát is, amellyel „az egész világot inspirálják”. „Az ellenálló képességük teljes támogatásunkat igényli” – tette hozzá Kaja Kallas.
Az Egyesült Államok elnöke azt követelte, hogy a szövetségesek GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák. Spanyolország volt az egyetlen ország, amely megtagadta az erre való elköteleződést.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön felszólította a NATO-t, hogy mérlegelje Spanyolország kizárását a szövetségből, mivel az ország nem teljesíti a vállalt védelmi kiadási kötelezettségeit – számolt be a Politico.
„Volt egy lemaradónk – Spanyolország. Fel kell hívni őket, és meg kell találni, hogy miért maradtak el” – mondta Trump egy kétoldalú találkozón Alexander Stubb finn elnökkel. Hozzátette:
A spanyolok is jól élnek, sok mindennek köszönhetően, amit tettünk. Jól élnek. Nincs mentségük erre, de rendben van, talán őszintén szólva ki kellene őket dobni a NATO-ból – írja a Mandiner.
A NATO szövetségesei egy júniusi csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy teljesítik Trump követelését, és a GDP 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítják – ebből 3,5 százalékot az alapvető katonai kiadásokra, 1,5 százalékot pedig a szélesebb körű biztonsággal kapcsolatos beruházásokra. Spanyolország volt az egyetlen ország, amely megtagadta az ehhez való elköteleződést.
Donald Trump dicsérte Finnországot a katonai kiadások emelése miatt, ami nagyrészt Oroszország ukrajnai inváziójára adott válasz volt. „Nagyszerűen csináltátok. Spanyolország nem tette meg” – mondta Stubb elnöknek a találkozón. „Spanyolország volt az, amelyik nem tette meg, szóval azt hiszem, nektek kell elkezdeni beszélni Spanyolországgal.”
Spanyolország a NATO legalacsonyabb költésű országai közé tartozik, a szövetség adatai szerint a védelmi kiadások 2023-ban a GDP kevesebb mint 1,2 százalékát teszik ki.
Pedro Sánchez miniszterelnök fenntartotta, hogy országának a GDP mindössze 2,1 százalékát kell befektetnie a védelmi kötelezettségeinek teljesítéséhez.
Azt kértem, hogy a NATO-szövetségesek 5 százalékot fizessenek, és ne 2 százalékot, és a legtöbb ember azt gondolta, hogy ez nem fog megtörténni, és gyakorlatilag egyhangúlag meg is történt
Észtország 3,6 milliárd eurónyi hitelt is felvenne a SAFE eszköz keretében védelmi kiadások finanszírozására, közölte az ERR.
Ismertté vált, hogy tavasszal az Európai Bizottság javaslatot tett Európa újrafegyverzésére vonatkozó tervre, a ReArm Europe-ra, amely szerint a Bizottság akár 150 milliárd eurót hitelt vesz fel, majd ezt az összeget kölcsönadná az EU tagállamainak.
Ennek keretein belül Észtország az Európai Bizottság támogatásával 2 és 3,6 milliárd euró hitelt tervez felvenni. Az ország védelmi minisztériuma már elkészítette és benyújtotta hitelkérelmét a bizottságnak.
A forrásokat közép- és rövid hatótávolságú légvédelmi rakéták, tüzérségi lövedékek és egyéb lőszerek, gyalogsági harcjárművek vásárlására, valamint az észt haditengerészet fegyverzetének feltöltésére tervezik felhasználni.
Denisz Smihal védelmi miniszter ismertette a tárca munkájának legfontosabb prioritásait 2025 végéig. Elmondása szerint a Védelmi Minisztérium középpontjában a védelmi potenciál kiépítése, a nemzetközi együttműködés erősítése és a technológiai átalakulás áll majd, közölte a tárca vezetője Telegram csatornáján közzétett bejegyzésében.
A következő hat hónap főbb feladatai közé tartozik az ukrán fegyverek beszerzésének 50%-ra való emelése, a partnerekkel kötött jelenlegi megállapodások ellenőrzése, valamint a következő évre vonatkozó naprakész katonai segítségnyújtási tervek kidolgozása. Emellett a Védelmi Minisztérium folytatni kívánja a digitalizációt, és a toborzóközpontok digitális változatát is kidolgozza.
Egyéb feladatok:
új szerződés kidolgozása a katonai személyzet számára, jobb szolgálati feltételekkel;
a Defense City elindítása, ami egy innovatív ökoszisztéma a védelmi ipari kritikus fontosságú gyártói támogatására;
nagyszabású támogatási program a katonai technológiákkal foglalkozó startupok számára;
Ukrajna integrációja az EU biztonsági struktúráiba és a partnerekkel közös projektekbe a Build with Ukraine kezdeményezésen keresztül.
„Hangsúlyoztam, hogy minden változásnak a lehető legkézzelfoghatóbbnak kell lennie az emberek számára” – tette hozzá a miniszter.
Az új törvényjavaslat célja, hogy megoldja a katonai állomány augusztusi béreivel kapcsolatos kritikus problémát. A Legfelső Tanács teljes egészében elfogadta a 2025-ös állami költségvetés módosításairól szóló 13573. számú törvénytervezetet, amely 412,3 milliárd hrivnyával növeli a védelmi kiadásokat. Ez a parlamenti ülés a Rada tv-csatornán július 31-én, csütörtökön közvetített közvetítése során vált ismertté.
Az erre vonatkozó határozatot 332 képviselő támogatta. A törvényjavaslatot július 31-én nyújtotta be a testület vezetése, hogy lecserélje a korábban első olvasatban jóváhagyott hasonló, 13439-3. számú törvényjavaslatot. Néhány további kiadási pontot kivontak az előző dokumentumból.
A jóváhagyott dokumentum szerint 115 milliárd hrivnyát különítettek el a védelmi erők katonáinak pénzügyi támogatására, 216 milliárdot pedig fegyverek, katonai felszerelések és drónok beszerzésére és gyártására. A fennmaradó összeg a hadsereg egyéb kiadási szükségleteit fedezi.
Ezenkívül a törvényjavaslat a személyi jövedelemadókból befolyt összegek újraelosztását írja elő 2025. augusztus 1-jétől: a bevétel 60%-át a Védelmi Minisztérium kapja drónok, fegyverek és katonai felszerelések vásárlására, 30%-át az Állami Különleges Kommunikációs Szolgálat drónok vásárlására, 10%-át pedig a hadsereg alakulatainak szükségleteire.
A finanszírozást az állami kötvényekből származó források 184,9 milliárd hrivnyával történő növelésével, a költségvetés saját bevételeinek 147,5 milliárd hrivnyával történő túllépésével, az államkötvények visszafizetésének kiadásainak 65,1 milliárd hrivnyával történő csökkentésével, valamint az adósság kezelésére elkülönített költségek 11,2 milliárd hrivnyával való csökkentésével tervezik biztosítani.
A szlovén parlament pénteken támogatta a Baloldal Pártja kezdeményezését egy konzultatív népszavazás megtartásáról a védelmi kiadások növeléséről.
A népszavazási javaslatot a szlovén kormánykoalíció három pártjából kettő – a Baloldal és a Szociáldemokraták – valamint két kisebb ellenzéki párt támogatta.
A népszavazáson az alábbi kérdés szerepel majd: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Szlovénia növelje védelmi kiadásait évi GDP 3%-ára, ami körülbelül 2,1 milliárd eurót jelent 2030-ig?”
A szavazás időpontja még nem ismert, mert a szlovén parlamentnek külön határozatot kell elfogadnia a népszavazás megtartásáról. Emellett a konzultatív népszavazás eredménye nem kötelező érvényű.
A svéd kormány a napokban az összes parlamenti párttal együtt egyhangúlag megállapodott az ország védelmi költségvetésének példátlan növelésében, jelentette be az ország védelmi minisztériumának sajtóosztálya.
A döntés célja, hogy a NATO mielőbb elérje az új, a GDP 3,5%-át kitűző védelmi célt. Svédország történetében először fordul elő, hogy a növekedés jelentős részét ideiglenes állami hitelfelvételből finanszírozzák.
Abban az esetben, ha a NATO emellett a GDP 1,5%-át tűzi ki célul a szélesebb körű biztonsági beruházásokra, Stockholm ezt a célértéket is el kívánja érni.
A katonai és polgári védelemre fordított új kiadások finanszírozása lehetővé teszi a 2026–2034 közötti költségvetési megszorításoktól való ideiglenes eltérést.
A további adósság maximális szintjét 300 milliárd koronában határozták meg, amelyből legfeljebb 50 milliárdot infrastruktúrára, stratégiai élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszertartalékokra fordítanak.
A közlemény ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott segély nem része az adósságfinanszírozási limitnek, és azt külön, korlátozások nélkül finanszírozzák.
Svédország emellett elkötelezte magát amellett, hogy 2035-re visszatér a kiegyensúlyozott költségvetéshez.
A megállapodás a védelmi finanszírozás növelése mellett a fegyveres erők méretének növelését, fegyvervásárlást, fokozott harckészséget, stratégiai tartalékok létrehozását, a gyakorlatok számának növelését, valamint a védelmi ipar fejlesztését is előírja.
A dokumentum rendelkezéseket tartalmaz a kritikus infrastruktúra megerősítéséről, a létfontosságú állami funkciók támogatásáról, valamint a társadalom külső fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességének növeléséről is. Különös figyelmet fognak fordítani a tudományos fejlesztésekbe történő beruházásokra, beleértve a kettős felhasználású technológiákat és a védelmi innovációkat, különösen az űrszektorban.
A kormány egyben kilátásba helyezte a védelmi konzultációk új szakaszának megkezdését 2025 őszén. A 2026-os költségvetés új javaslatokat fog tartalmazni a hadsereg hosszú távú finanszírozására és Ukrajna támogatására vonatkozóan. A biztonsági helyzet értékelésének frissítése 2030 végére várható.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) arra kéri az európai tagállamokat, hogy ötszörösére növeljék földi telepítésű légvédelmi képességeiket, hogy ezzel is pótolják az orosz agresszió fenyegetésére válaszul keletkezett hiányt, számolt be a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva.
Megjegyezték, hogy a légvédelem megerősítéséről a NATO védelmi minisztereinek június 5-i brüsszeli találkozóján tárgyalnak, a megbeszélések zárt ajtók mögött zajlanak majd.
A hírügynökség beszélgetőpartnerei szerint az ötszörös cél a Szövetség európai tagjai számára kollektív lesz, de az egyéni szintek a végén megváltozhatnak.
Ugyanakkor a földi légvédelem megerősítésének határideje jelenleg bizonytalan.
„A fegyverkezés része a szövetség védelmi kiadásainak növelésére irányuló szélesebb körű törekvésnek. Donald Trump amerikai elnök befolyása alatt a NATO-tagok egyesülnek azon cél körül, mely szerint a gazdasági teljesítmény 5%-át védelemre költsék – 3,5%-ot az alapvető védelemre és további 1,5%-ot védelmi kiadásokra olyan területeken, mint az infrastruktúra, a kibervédelem és a polgári felkészültség”, írta a Bloomberg.
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Litvánia tervei szerint 2026-ban az első NATO-tagállam lesz, amelynek védelmi kiadásai meghaladják a GDP 5%-át – jelentette be Kęstutis Budris litván külügyminiszter Antalyában, írta az Ukrinform.
„Litvánia számára három prioritás van. Az első – a védelmi kiadások. Növelnünk kell a NATO védelmi kiadásait, mert túl sok ígéretet tettünk a jobb kiképzésről, a felkészültségről és a jobb tervekről, és most ezeket védelmi beruházásokon keresztül kell teljesítenünk. Litvánia szempontjából az 5% elérhető, és ezt 2032 előtt el kell érnünk, mert látjuk, milyen gyorsan építi fel Oroszország a haderejét. Nekünk is ugyanezt kell tennünk” – mondta a litván külügyminisztérium vezetője.
Budris megjegyezte, hogy 2025-ben Litvánia a második helyen áll a NATO-szövetségesek között, a GDP 4%-át védelmi kiadásokra fordítja, és jövőre 5,25%-ot tervez erre költeni.
A diplomata hozzátette, hogy a NATO-nak teljesítenie kell azokat a terveket és ígéreteket, amelyeket az orosz fenyegetésre válaszul a korábbi washingtoni és vilniusi csúcstalálkozókon jelentettek be.
„Putyin stratégiája, mint látjuk, változatlan – figyelemelterelés, megtévesztés és bármilyen valódi békefolyamat késleltetése. Határozottan támogatjuk Ukrajna, az Egyesült Államok és európai szövetségeseink álláspontját a legalább 30 napos tűzszünetről” – mondta Budris.
