A NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelését és közös transzatlanti védelmi ipar kiépítését sürgette a bukaresti kilencek (B9-ek) bukaresti csúcstalálkozóján Karol Nawrocki lengyel elnök és Nicusor Dan román államfő. A tanácskozáson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett, aki a NATO egységének megőrzését és Ukrajna további támogatását nevezte kulcsfontosságúnak Európa biztonsága szempontjából.
A NATO keleti szárnyán található kilenc tagállam bukaresti tanácskozásán a régió NATO-val kapcsolatos jövőképét hangolják össze az ankarai NATO-csúcs előtt. Nicusor Dan köszöntőjében kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova támogatását is folytatni kell, mert az ő biztonságuktól függ Európa biztonsága. A román elnök kiemelte: olyan helyszínen szervezik a tanácskozást, amely Ukrajna és a Fekete-tenger közelében van, vagyis azoknak a térségeknek a közelében, ahol a szövetséges területeket fenyegetés éri.
Karol Nawrocki arról beszélt, hogy a hiteles elrettentéshez hiteles beruházásokra is szükség van, ezért a B9-ek összefüggő biztonsági övezetet építenek ki az északi térségtől a Fekete-tengerig.
„Ez az egység jelenti a legnagyobb erőnket. És pontosan ez az, amitől a Kreml a legjobban tart” – mondta a lengyel elnök. Szerinte Oroszország háborúja nem elszigetelt konfliktus, hanem az észak-atlanti rendet fenyegeti, ezért a B9 ma fontosabb, mint valaha. „Ez a térség nem a NATO peremvidéke, hanem egyik súlypontja” – idézte a lengyel elnök nyitóbeszédét az Agerpres hírügynökség.
A B9-ek zárt ajtók mögött zajló bukaresti csúcstalálkozóján a regionális együttműködésben részt vevő Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia Lengyelország, Románia és Szlovákia vezetői mellett Mark Rutte NATO-főtitkár mellett is részt vesz. Idén az északi tagállamok – Finnország, Dánia, Izland, Svédország és Norvégia – képviselőit is meghívták.
Az Egyesült Államokat Thomas DiNanno, a külügyminisztérium fegyverzetellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára képviseli a B9-ek bukaresti értekezletén.
Az ukrajnai helyzetnek szentelt délutáni megbeszélésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett. Felszólalásának első, nyilvános részében, úgy értékelte: fontos, hogy összefogjanak azok az északi és kelet-közép-európai országok, amelyek orosz fenyegetéssel szembesülnek. Szerinte a közös biztonság szempontjából kulcsfontosságú megakadályozni Oroszországot abban, hogy büntetlenül újabb háborút indítson.
„Az a feladatunk, hogy megakadályozzuk Oroszországot abban, hogy szomszédait háborúval, területek elcsatolásával fenyegesse, hogy más országok felett akarjon uralkodni, mindenféle következmény nélkül” – fogalmazott az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott a B9-eknek, az ukrán népnek, az Egyesült Államoknak az eddigi támogatásért, hozzátéve, hogy a védelmi, energetikai, gazdasági és politikai együttműködés továbbra is életbevágó Ukrajna számára. Kifejezte reményét, hogy júniusban megkezdhetik a munkát az Európai Unió 90 milliárd eurós támogatásából. Mint mondta, a finanszírozás lehetővé teszi az elengedhetetlenül szükséges drónok gyártását.
Az ukrán elnök elmondta: az ankarai NATO-csúcstól azt várja, hogy a szövetség európai tagállamai rendezzék kapcsolatukat az Egyesült Államokkal, hogy a NATO-csúcs pozitív jelzéseket adjon az euroatlanti közösség jövőjét illetően.
„Be kell bizonyítani, hogy a NATO erős és nem fog széthullani, ugyanakkor nem kell félni egy olyan Európáról beszélni, amely saját erejére támaszkodva is meg tudja védeni magát” – mondta az ukrán elnök a NATO keleti tagállamainak bukaresti csúcsértekezletén.
Edgars Rinkēvičs lett elnök X bejegyzésében közölte, aláírta a védelmi kiadások a GDP 5%-nak mértékű meghatározásáról szóló törvényt.
Március 26-án Rinkēvičs bejelentette, hogy aláírta a védelmi szektor finanszírozásról szóló törvényt, amelyben 2027-től a GDP 5%-át fordítják a kiadásokra.
I have just promulgated the Law on Defense Financing, mandating 5% of GDP for defense from 2027 onwards.
This will strengthen Latvia’s defense capabilities and resilience while honoring NATO commitments from the Hague Summit.
„Ez erősíti Lettország védelmi képességeit és ellenálló képességünket, valamint teljesíti a NATO-tagok által a hágai csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokat. Remélem, hogy hamarosan több szövetséges csatlakozik az 5%-os klubhoz” – közölte a lett elnök.
Japán rekordméretű költségvetést hagyott jóvá 2026-ra, amely hatalmas összeget különít el védelemre a régióban fokozódó feszültségek és a kínai fenyegetés közepette – számolt be az RBC-Ukrajina a The Associated Press kiadvány publikációjára hivatkozva.
A japán kabinet jóváhagyta a következő pénzügyi évre vonatkozó 785 milliárd dolláros (122,31 billió jenes) költségvetési javaslatot, amelyből több mint 9 billió jen (58 milliárd dollár) jut védelemre.
Ez 9,4%-os növekedést jelent a 2025-ös kiadásokhoz képest, és folytatja azt a négyéves programot, amelynek célja a védelmi kiadások megduplázása a GDP 2%-ára, ami két évvel előrehozza a célkitűzés elérését.
Az új költségvetés részeként Japán 970 milliárd jent (6,2 milliárd dollárt) tervez elkülöníteni rakétaképességek fejlesztésére, és 100 milliárd jent (640 millió dollárt) egy hatalmas SHIELD drónrendszer létrehozására a part menti megfigyelés és védelem érdekében.
A tervek között szerepelnek légi, tengeri és víz alatti drónok, amelyeket 2028-ig telepítenek.
Fegyveres erőinek modernizálása érdekében az ország több mint 160 milliárd jent (1 milliárd dollárt) fektet be egy új vadászgép közös fejlesztésébe az Egyesült Királysággal és Olaszországgal, amelynek telepítési terve 2035-ig tart, valamint mesterséges intelligenciával rendelkező drónok kutatásába.
Japán közel 10 milliárd jent (64 millió dollárt) különít el ipari bázisának és fegyverexportjának támogatására.
A kiadások növekedése a Kínával fokozódó feszültségeknek, a Tajvant fenyegető potenciális fenyegetéseknek, az elöregedő népességnek és a katonai személyzet hiányának köszönhető.
A hangsúly a pilóta nélküli rendszereken, valamint a Törökországból és Izraelből importált készleteken van a gyorsabb telepítés érdekében.
Az Európai Unió országainak öt évük van felkészülni a háborúra – derül ki az Európai Bizottság által csütörtökön bemutatásra kerülő katonai tervből, amelynek részleteit a Politico közölte. A Védelmi felkészültségi útiterv 2030 (Defence Readiness Roadmap 2030) az EU növekvő katonai szerepvállalásának jele, válaszul Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborújára és Donald Trump bizonytalan elköteleződésére Európa biztonsága iránt.
„2030-ra Európának olyan mértékben megerősített védelmi képességekre lesz szüksége, amelyek hitelesen képesek elrettenteni ellenfeleit, valamint reagálni bármilyen agresszióra” – áll a tervezetben, amelyet a védelmi miniszterek szerdán vitattak meg, mielőtt csütörtökön a biztosok testülete elé került volna. Az uniós vezetők elé a jövő héten kerül a dokumentum.
A dokumentum szerint – amelyről először a Bloomberg számolt be – „a militarizált Oroszország belátható időn belül tartós fenyegetést jelent az európai biztonságra”.
A 16 oldalas anyagban emellett kiemelik, hogy bár az uniós országok gyors ütemben növelik védelmi költségvetésüket, a kiadások „túlnyomórészt nemzeti szinten maradnak, ami széttagoltsághoz, költségnövekedéshez és az interoperabilitás (együttműködő képesség) hiányához vezet”.
Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy közösen vásároljanak fegyvereket, és azt szeretné, ha 2027 végére a védelmi beszerzések legalább 40 százaléka közös szerződések keretében valósulna meg – szemben a jelenlegi, kevesebb mint 20 százalékkal.
A tervezet célként jelöli meg továbbá, hogy 2028-ra a fegyvervásárlások legalább 55 százaléka uniós és ukrán vállalatoktól származzon, 2030-ra pedig ez az arány érje el a 60 százalékot.
Prioritások kijelölése és Ukrajna szerepe
A dokumentum részletesen felsorolja az EU védelmi hiányosságait, kilenc kulcsterületre összpontosítva: lég- és rakétavédelem; logisztikai képességek; katonai mobilitás; tüzérségi rendszerek; mesterséges intelligencia és kiberhadviselés; rakéták és lőszerek; drónok és drónelhárítás; szárazföldi hadviselés; tengeri védelem.
A terv kitér Ukrajna szerepére is, amelyet a dokumentum szerint erőteljesen felfegyverzett és támogatott állammá kell tenni, egyfajta „acélsünné”, amely képes elrettenteni az orosz agressziót.
Három kulcsfontosságú projekt idővonalát is rögzíti, melyeket az Európai Bizottság reményei szerint az uniós vezetők még az év végéig jóváhagynak:
Eastern Flank Watch – a keleti szárny védelmi rendszereit, légvédelmi és drónelhárító képességeit integráló kezdeményezés;
European Air Shield – több rétegű európai légvédelmi rendszer létrehozása;
Defence Space Shield – az EU űreszközeinek védelmét szolgáló program.
A tervezet szerint 2030-ra a felkészüléshez minden kiemelt projektet 2026 első felében kell elindítani. 2028 végéig pedig a legfontosabb hiányosságok kezeléséhez szükséges projekteknek, szerződéseknek és finanszírozásnak már rendelkezésre kell állniuk.
Hatalmas anyagi mozgósítás
A dokumentum szerint az EU akár 800 milliárd euró mozgósítását is elősegítheti a védelmi célokra, többek között a 150 milliárd eurós SAFE (fegyverhitelezési) program, az 1,5 milliárd eurós Európai védelmi ipari program, az Európai Védelmi Alap, valamint a 2027-ben elfogadandó többéves költségvetés révén.
A szöveg hangsúlyozza, hogy a tagállamok megőrzik ellenőrzésüket, így nemzeti védelmi kérdéseikben továbbra is szuverének maradnak. Ennek ellenére több ország is aggodalmát fejezte ki az EU megnövekedett szerepvállalása miatt ezen a hagyományosan nemzeti hatáskörbe tartozó területen.
Németország hivatalos álláspontja szerint az elsődleges cél az, hogy a tagállamok képesek legyenek teljesíteni saját nemzeti és nemzetközi védelmi képességcéljaikat. Svédország pedig kiemelte, hogy az indikátoroknak eredményorientáltnak kell lenniük, és kézzelfogható eredményeket kell mérniük, nem pedig azt, hogy az országok milyen mértékben vesznek igénybe közös beszerzési eszközöket.
A jelentés szerint Kaja Kallas, az európai diplomácia vezetője hétfőn munkalátogatásra érkezett Kijevbe, hogy Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásáról tárgyaljon – számolt be az rbc.ua hírportál Kalas Twitter-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas közzétett egy fotót, amelyen Andrij Szibiha külügyminiszter fogadja őt a kijevi vasútállomáson. „Ma Kijevben vagyok, hogy tárgyalásokat folytassak a pénzügyi és katonai támogatásról, Ukrajna energiaszektorának biztonságáról, valamint Oroszország háborús bűncselekmények miatti felelősségre vonásáról” – írta Kallas.
Az európai fődiplomata méltatta az ukrán nép bátorságát is, amellyel „az egész világot inspirálják”. „Az ellenálló képességük teljes támogatásunkat igényli” – tette hozzá Kaja Kallas.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
Az Egyesült Államok elnöke azt követelte, hogy a szövetségesek GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák. Spanyolország volt az egyetlen ország, amely megtagadta az erre való elköteleződést.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön felszólította a NATO-t, hogy mérlegelje Spanyolország kizárását a szövetségből, mivel az ország nem teljesíti a vállalt védelmi kiadási kötelezettségeit – számolt be a Politico.
„Volt egy lemaradónk – Spanyolország. Fel kell hívni őket, és meg kell találni, hogy miért maradtak el” – mondta Trump egy kétoldalú találkozón Alexander Stubb finn elnökkel. Hozzátette:
A spanyolok is jól élnek, sok mindennek köszönhetően, amit tettünk. Jól élnek. Nincs mentségük erre, de rendben van, talán őszintén szólva ki kellene őket dobni a NATO-ból – írja a Mandiner.
A NATO szövetségesei egy júniusi csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy teljesítik Trump követelését, és a GDP 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítják – ebből 3,5 százalékot az alapvető katonai kiadásokra, 1,5 százalékot pedig a szélesebb körű biztonsággal kapcsolatos beruházásokra. Spanyolország volt az egyetlen ország, amely megtagadta az ehhez való elköteleződést.
Donald Trump dicsérte Finnországot a katonai kiadások emelése miatt, ami nagyrészt Oroszország ukrajnai inváziójára adott válasz volt. „Nagyszerűen csináltátok. Spanyolország nem tette meg” – mondta Stubb elnöknek a találkozón. „Spanyolország volt az, amelyik nem tette meg, szóval azt hiszem, nektek kell elkezdeni beszélni Spanyolországgal.”
Spanyolország a NATO legalacsonyabb költésű országai közé tartozik, a szövetség adatai szerint a védelmi kiadások 2023-ban a GDP kevesebb mint 1,2 százalékát teszik ki.
Pedro Sánchez miniszterelnök fenntartotta, hogy országának a GDP mindössze 2,1 százalékát kell befektetnie a védelmi kötelezettségeinek teljesítéséhez.
Azt kértem, hogy a NATO-szövetségesek 5 százalékot fizessenek, és ne 2 százalékot, és a legtöbb ember azt gondolta, hogy ez nem fog megtörténni, és gyakorlatilag egyhangúlag meg is történt
– mondta Trump védelmi követeléseiről.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök csütörtökön felszólította a NATO-t, hogy mérlegelje Spanyolország kizárását a szövetségből, mivel az ország nem teljesíti a vállalt védelmi kiadási kötelezettségeit.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1760127180
[modified] => 1760173364
)
[title] => Trump Spanyolország NATO-ból való kizárását javasolta a védelmi költségvetés elmaradása miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165198&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165198
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 165192
[image] => Array
(
[id] => 165192
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1760075983-3115-large.webp
[original_lng] => 40918
[original_w] => 1440
[original_h] => 960
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1760075983-3115-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1760075983-3115-large-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1760075983-3115-large-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1760075983-3115-large-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1760075983-3115-large.webp
[width] => 1440
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1760075983-3115-large.webp
[width] => 1440
[height] => 960
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/1760075983-3115-large.webp
[width] => 1440
[height] => 960
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1760162569:12
[_thumbnail_id] => 165192
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1524
[_algolia_sync] => 487016683000
[_oembed_79a152e47edaa825d258e2c8a6560556] =>
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
Észtország 3,6 milliárd eurónyi hitelt is felvenne a SAFE eszköz keretében védelmi kiadások finanszírozására, közölte az ERR.
Ismertté vált, hogy tavasszal az Európai Bizottság javaslatot tett Európa újrafegyverzésére vonatkozó tervre, a ReArm Europe-ra, amely szerint a Bizottság akár 150 milliárd eurót hitelt vesz fel, majd ezt az összeget kölcsönadná az EU tagállamainak.
Ennek keretein belül Észtország az Európai Bizottság támogatásával 2 és 3,6 milliárd euró hitelt tervez felvenni. Az ország védelmi minisztériuma már elkészítette és benyújtotta hitelkérelmét a bizottságnak.
A forrásokat közép- és rövid hatótávolságú légvédelmi rakéták, tüzérségi lövedékek és egyéb lőszerek, gyalogsági harcjárművek vásárlására, valamint az észt haditengerészet fegyverzetének feltöltésére tervezik felhasználni.
Denisz Smihal védelmi miniszter ismertette a tárca munkájának legfontosabb prioritásait 2025 végéig. Elmondása szerint a Védelmi Minisztérium középpontjában a védelmi potenciál kiépítése, a nemzetközi együttműködés erősítése és a technológiai átalakulás áll majd, közölte a tárca vezetője Telegram csatornáján közzétett bejegyzésében.
A következő hat hónap főbb feladatai közé tartozik az ukrán fegyverek beszerzésének 50%-ra való emelése, a partnerekkel kötött jelenlegi megállapodások ellenőrzése, valamint a következő évre vonatkozó naprakész katonai segítségnyújtási tervek kidolgozása. Emellett a Védelmi Minisztérium folytatni kívánja a digitalizációt, és a toborzóközpontok digitális változatát is kidolgozza.
Egyéb feladatok:
új szerződés kidolgozása a katonai személyzet számára, jobb szolgálati feltételekkel;
a Defense City elindítása, ami egy innovatív ökoszisztéma a védelmi ipari kritikus fontosságú gyártói támogatására;
nagyszabású támogatási program a katonai technológiákkal foglalkozó startupok számára;
Ukrajna integrációja az EU biztonsági struktúráiba és a partnerekkel közös projektekbe a Build with Ukraine kezdeményezésen keresztül.
„Hangsúlyoztam, hogy minden változásnak a lehető legkézzelfoghatóbbnak kell lennie az emberek számára” – tette hozzá a miniszter.
Az új törvényjavaslat célja, hogy megoldja a katonai állomány augusztusi béreivel kapcsolatos kritikus problémát. A Legfelső Tanács teljes egészében elfogadta a 2025-ös állami költségvetés módosításairól szóló 13573. számú törvénytervezetet, amely 412,3 milliárd hrivnyával növeli a védelmi kiadásokat. Ez a parlamenti ülés a Rada tv-csatornán július 31-én, csütörtökön közvetített közvetítése során vált ismertté.
Az erre vonatkozó határozatot 332 képviselő támogatta. A törvényjavaslatot július 31-én nyújtotta be a testület vezetése, hogy lecserélje a korábban első olvasatban jóváhagyott hasonló, 13439-3. számú törvényjavaslatot. Néhány további kiadási pontot kivontak az előző dokumentumból.
A jóváhagyott dokumentum szerint 115 milliárd hrivnyát különítettek el a védelmi erők katonáinak pénzügyi támogatására, 216 milliárdot pedig fegyverek, katonai felszerelések és drónok beszerzésére és gyártására. A fennmaradó összeg a hadsereg egyéb kiadási szükségleteit fedezi.
Ezenkívül a törvényjavaslat a személyi jövedelemadókból befolyt összegek újraelosztását írja elő 2025. augusztus 1-jétől: a bevétel 60%-át a Védelmi Minisztérium kapja drónok, fegyverek és katonai felszerelések vásárlására, 30%-át az Állami Különleges Kommunikációs Szolgálat drónok vásárlására, 10%-át pedig a hadsereg alakulatainak szükségleteire.
A finanszírozást az állami kötvényekből származó források 184,9 milliárd hrivnyával történő növelésével, a költségvetés saját bevételeinek 147,5 milliárd hrivnyával történő túllépésével, az államkötvények visszafizetésének kiadásainak 65,1 milliárd hrivnyával történő csökkentésével, valamint az adósság kezelésére elkülönített költségek 11,2 milliárd hrivnyával való csökkentésével tervezik biztosítani.
A szlovén parlament pénteken támogatta a Baloldal Pártja kezdeményezését egy konzultatív népszavazás megtartásáról a védelmi kiadások növeléséről.
A népszavazási javaslatot a szlovén kormánykoalíció három pártjából kettő – a Baloldal és a Szociáldemokraták – valamint két kisebb ellenzéki párt támogatta.
A népszavazáson az alábbi kérdés szerepel majd: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Szlovénia növelje védelmi kiadásait évi GDP 3%-ára, ami körülbelül 2,1 milliárd eurót jelent 2030-ig?”
A szavazás időpontja még nem ismert, mert a szlovén parlamentnek külön határozatot kell elfogadnia a népszavazás megtartásáról. Emellett a konzultatív népszavazás eredménye nem kötelező érvényű.
