Fegyvergyártásban és védelmi rendszerek fejlesztésében is együttműködnének. A bejelentett projektek jelentős lendületet adnának Európa katonai képességeinek, amelyek az utóbbi évtizedekben nagymértékben visszaestek.
Európai országok egy csoportja kedden megállapodott abban, hogy a nemzeti kormányok közötti szorosabb védelmi együttműködés részeként közös projekteket indítanak a rakétavédelem, az elektronikus hadviselés és más katonai eszközök kifejlesztése terén.
Bár az utóbbi években számos EU-tagállam növelte védelmi kiadásait az orosz–ukrán háború kirobbanását követően, amelyet tovább erősített az Egyesült Államok NATO-ból való kilépésének a kockázata.
Vezető uniós tisztségviselők szerint azonban a kontinens védelmi kapacitása továbbra is elfogadhatatlan, és a tagállamoknak szorosabban kellene együttműködniük a hadiipar és a katonai fejlesztések területén, hogy a hiányosságokat felszámolják. Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) által kedden bejelentett négy program erre nyújtana megoldást.
A nemzeti erőfeszítések önmagukban nem elegendők. Európának ki kell használnia a közös piacot, és a védelemben is nagyobb összefogást kell elérnünk – kommentálta a bejelentést Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Reutersnek.
Út az európai hadsereg felé
Az EDA szerint 18 ország írta alá a légvédelmi együttműködést. Több területen fognak közös projekteket indítani:
a rakétavédelemben;
az elektronikus hadviselésben;
a lőszergyártásban;
illetve az európai hadiflották fejlesztésében és bővítésében.
Az EDA nem határozta meg a négy kezdeményezés pénzügyi értékét, és nem nevezte meg az érintett vállalatokat.
E szándéknyilatkozatok hatóköre a rövid távú közös beszerzéstől a középtávú modernizáción és korszerűsítésen keresztül a jövőbeli képességek hosszú távú fejlesztéséig terjed – közölte a szervezet.
Dánia mintegy 4,2 milliárd dán koronát (közel 629 millió dollárt) utal ki Ukrajnának, az összeget Kijev ukrán gyártmányú fegyverek vásárlására fordíthatja – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter bejelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Poulsen elmondta: „Fontos, hogy továbbra is minden lehetséges módon támogassuk Ukrajna szabadságharcát. Ezért nagyon örülök, hogy Dánia megállapodott Ukrajnával arról az általános keretről, hogy miként tudjuk a legjobban felhasználni az Európai Unió és Dánia által biztosított 4,2 milliárd dán koronát.”
A dán védelmi miniszter közlése szerint ezeket a forrásokat az ország kormánya által elkülönített 1,3 milliárd dán korona, valamint a befagyasztott orosz vagyonból 2,9 milliárd dán korona terhére finanszírozzák, amit Dánia az EU nevében használ fel. „Dánia vezető szerepet tölt be abban, hogy közvetlenül az ukrán védelmi ipartól váásrol fegyvereket. Ez erősíti az ukránok azon képességét, hogy pontosan a szükséges fegyvereket állítsák elő” – mondta el Troels Lund Poulsen.
A dán védelmi tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy Dánia a napokban fejezett be egy kísérleti projekt, amelynek keretében 18-féle ukrán gyártmányú tüzérségi lövedéket finanszíroztak. A lövedékeket már leszállították az ukrán fegyveres erőknek.
A Legfelső Tanács jóváhagyta a törvényt, amely szerint 2024-ben 500 milliárd hrivnyával növelik a védelmi kiadásokat, számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegramon.
„A Parlament elfogadta az 11417. számú törvénytervezetet, miszerint költségvetés katonai szükségletekre szánt összegét idén 500 milliárd hrivnyával növelik” – áll a közleményben.
Zseleznyak elmondása szerint a törvénytervezetet 298 képviselő támogatta.
Hozzátette, hogy az állami költségvetés kiadásai 2024-ben rekordszámúak lesznek, és összesen elérik a 3730 billió UAH-t.
A lengyel külügyminiszter szerint ezzel országa költi arányosan a legtöbbet védelemre a NATO szervezetén belül, beleértve az Egyesült Államokat is, mert mint fogalmazott: már nem élünk a hidegháború utáni örök békében.
Lengyelország rekordszintre növeli védelmi kiadásait jövőre – nyilatkozta a lengyel külügyminiszter a Bloomberg televíziónak péntek este.
Radoslaw Sikorski azt mondta, hogy Lengyelország hazai össztermékének (GDP) 5 százalékára emeli a védelmi kiadásokat a jelenlegi 4 százalékról, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.
A külügyminiszter szerint ezzel Lengyelország költi arányosan a legtöbbet védelemre a NATO szervezetén belül, beleértve az Egyesült Államokat is, mert mint fogalmazott: már nem élünk a hidegháború utáni örök békében.
Cezary Tomczyk védelmi miniszterhelyettes csütörtökön a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak azt mondta, hogy Lengyelország az idei évhez képest jövőre mintegy 10 százalékkal, rekordszintre emeli védelmi költségvetését.
Wieslaw Kukula altábornagy, vezérkari főnök szerdán egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Lengyelországnak fel kell készítenie katonáit a totális konfliktusra.
[type] => post
[excerpt] => A lengyel külügyminiszter szerint ezzel országa költi arányosan a legtöbbet védelemre a NATO szervezetén belül, beleértve az Egyesült Államokat is, mert mint fogalmazott: már nem élünk a hidegháború utáni örök békében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720973520
[modified] => 1720911104
)
[title] => A lengyelek mindenkit überelnek, a GDP 5 százalékára növelik a védelmi kiadásokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121641&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121641
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121642
[image] => Array
(
[id] => 121642
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557.jpg
[original_lng] => 353892
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720900311:12
[_thumbnail_id] => 121642
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 528
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 40010
[1] => 1063
[2] => 6569
)
[tags_name] => Array
(
[0] => GDP
[1] => Lengyelország
[2] => védelmi kiadások
)
)
[4] => Array
(
[id] => 112289
[content] =>
Virágzó védelmi iparra van szükség Európában, a kontinensnek többet kell költenie a biztonságra az Európai Bizottság elnöke szerint. Ursula von der Leyen elmondta, hogy amennyiben a következő ciklusban újraválasztják, több nagyszabású védelmi projektet fog javasolni.
A következő öt évben fel kell turbózni a védelmi iparunkat, Európának többet kell költenie erre – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke kedden Katowicében, a 16. Európai Gazdasági Kongresszus megnyitóján. Von der Leyen és Donald Tusk lengyel kormányfő nyitóbeszédet mondtak a kedden megkezdődött háromnapos rendezvényen.
Virágzó európai védelmi ágazatra van szükségünk – emelte ki, hozzátéve: amennyiben a következő ciklusban újraválasztják EB-elnöknek, több nagyszabású védelmi projektet fog javasolni. Megerősítette többek között azt is, hogy létrehozná a védelmi biztos posztját, akinek feladatköréhez a legkorszerűbb európai védelmi ipar támogatása tartozna. Egyik első feladata az európai védelmi készültség állapotáról szóló fehér könyv bemutatása lenne – közölte.
A lengyel kormányfőhöz fordulva Ursula von der Leyen gratulált az erős vezetéshez és a folyamatban lévő (lengyelországi) változásokhoz. Kijelentette: ebből a sikerből sok tanulságot lehet levonni, egyebek mellett azt, hogy európai szinten is széles koalíciókat kell építeni. Nagyon fontos, hogy a centrum erősen összetartson, küzdjön a szélsőségekkel, és ne tegye lehetővé a polarizációt – fogalmazott az EB elnöke.
Tusk beszédében úgy ítélte meg: nem szükségszerű, hogy Ukrajna, tekintettel az erőviszonyok aránytalanságára, elveszítse a háborút Oroszország ellen. Ha Európa jobban felkészült volna az ilyen nehéz időkre, Oroszország talán nem merte volna megtámadni Ukrajnát – tette hozzá.
Aláhúzta: Európának a legközelebbi hónapokban, valamint az egész következő ötéves ciklusban fel kell készülnie egy olyan helyzetre, amelyben a világon semmilyen erő nem mer kezet emelni rá.
Az Európai Uniónak legalább 100 milliárd eurót kell szánnia védelemre.
A jól és bölcsen befektetett pénz hosszú időre, talán állandó jelleggel eltolja a háborút Európa határaitól – fogalmazott Tusk.
Az egyik biztonsági prioritásként Donald Tusk a szigorúan őrzött európai határt jelölte meg. Az európai biztonság másik előfeltételének a politikus a közös beruházásként létesítendő légvédelmi kupolát említette.
A lengyel kormányfő áprilisban jelentette be, hogy Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI).
Az Egyesült Királyság a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait 2030-ig – jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök kedden Varsóban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.
A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára kedden Donald Tusk lengyel kormányfő kíséretében az 1. varsói páncélos dandár bázisán tettek látogatást, ahol találkoztak a Lengyelországban szolgáló brit katonákkal is.
„Megnöveljük védelmi kiadásainkat 2030-ig a GDP 2,5 százalékára, ezek az intézkedések már ma elkezdődnek, és a beruházott összeg fokozatosan növekedni fog” – jelentette ki Sunak. Hozzátette: a következő hat évben London 75 milliárd fonttal növeli a védelemre fordított összeget, mégpedig hitelfelvétel nélkül.
Sunak beszélt azokról a biztonsági fenyegetésekről, amelyeket szerinte Oroszország, Irán és Észak-Korea jelent. Ezzel összefüggésben az egyre gyakoribb hibrid támadásokra és a dezinformációra is kitért. „Az adott helyzetben feltétlenül fel kell készülnünk a védekezésre” – szögezte le.
Az ukrajnai háború kapcsán úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg Ukrajnában, hanem – győzelme esetén – még inkább felbátorodik. „Ukrajna támogatásának elmaradása sokkal többe kerülne, mint amibe Putyin cselekvésének késleltetése kerül” – fogalmazott a brit kormányfő. Megerősítette, hogy London 500 millió font értékű új segélyprogramot indít Ukrajna számára.
Jens Stoltenberg úgy ítélte meg, hogy a kedden bejelentetett brit támogatási csomag az Egyesült Királyság hatalmas elkötelezettségét mutatja Ukrajna iránt. A brit védelmi kiadások tervezett növelésével kapcsolatosan a főtitkár London óriási szerepét méltatta a NATO-n belül. „A NATO egy védelmi szövetség, amely nem törekszik konfliktusra Oroszországgal” – húzta alá Stoltenberg.
Hangsúlyozta: a külföldi katonák lengyelországi jelenléte jelzi, hogy a NATO megvédi szövetségeseit.
Kedd délután Donald Tusk a varsói kormányfői hivatalban fogadta Rishi Sunakot. A kétoldalú találkozót követő közös sajtóértekezleten Tusk megerősítette: Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI). Örömét fejezte ki, hogy Varsó és London a projekt keretében még szorosabban fog együttműködni a légvédelmi beruházások terén. Egyúttal leszögezte: a lengyel-brit együttműködés az ESSI-vel párhuzamos, brit vezetésű DIAMOND (Delivering Integrated Air and Missile Operational Networked Defences) projektben is intenzív.
Ebben az összefüggésben Tusk szorgalmazta a többféle európai védelmi kezdeményezés közötti „versenyzés” befejezését, összehangolt európai biztonságpolitika létrehozását.
Litvánia kedden elfogadta a 2024-es költségvetést, amelyben rekord mértékű védelmi kiadásokat tervez.
A büdzsé több mint kétmilliárd eurót szán katonai kiadásokra, ami a balti ország bruttó hazai termékének (GDP) 2,75 százaléka. A költségvetésből a GDP 2,52 százalékának megfelelő összeget fedezik, a fennmaradó részt pedig a bankokra kivetett extraprofitadóból, illetve hitelekből állják.
A NATO-tag Litvánia határos az Oroszországhoz tartozó, de attól területileg elkülönült Kalinyingrádi területtel és Fehéroroszországgal. A két másik, szintén NATO-tag balti állammal, Észtországgal és Lettországgal együtt Litvánia is hevesen bírálja Oroszország ukrajnai hadműveletét, amelyre közvetlen nemzetbiztonsági fenyegetésként tekint.
????One more delivery from Lithuania has reached Ukrainian soil. NASAMS missile launchers are now in place. @LTU_Army delivered it together with all neccessary equipment and SUV's for NASAMS crew. Gratitude to our ally ??Norway for donating a part of the additional equipment. pic.twitter.com/pzvhMX4RQM
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
🇱🇹🇺🇦Lithuania remains steadfast in its military support to Ukraine. Today @LTU_Army delivered detonation systems & thousands of rounds of ammunition for anti-tank grenade launchers. Our commitment to support Ukraine is not just solidarity, it's an investment in Europe's security. pic.twitter.com/8KEMPAgtIN
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Ukrajna és Románia egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá, amely előírja a védelmi gyártási kapacitások növelését és a lőszergyártás bővítését – jelentette be szerdán Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő közölte, hogy megállapodásokat kötött Ukrajna és Románia a ma Kijevben tartott együttes kormányülés után. Hozzátette: az egyetértési és együttműködési memorandumról Ukrajna Stratégiai Ipari Minisztériuma és Románia Gazdasági Minisztériuma állapodott meg. „A védelmi képességek növeléséről beszélünk: a gyártókapacitás növeléséről és a lőszergyártás bővítéséről” – magyarázta.
A két ország kormányának együttes ülésének eredményeként összesen hét dokumentumot írtak alá. A fent említett memorandum mellett ezek a következőket tartalmazzák: kormányközi megállapodás a Tiszán átívelő közúti híd építéséről Tiszafejéregyház (Bila Cerkva) és Máramarossziget között. Az egyik tervezett új határellenőrző pont ott nyílik meg.
Memorandum az együttműködés megerősítéséről az ukrán gyártmányú termékek megbízható tranzitjának biztosítása érdekében. „A közúti, vasúti, tengeri és folyami összeköttetések határellenőrző pontjainak átfogó fejlesztését tervezzük” – jelezte a kormányfő.
Az Ukrajna és az Európai Közösség között létrejött, kitoloncolásról szóló megállapodás kormányközi végrehajtási jegyzőkönyve. Mint a miniszterelnök kifejtette, ez növeli az illegális migráció elleni közös küzdelem hatékonyságát.
Szándéknyilatkozat az ukrán és a román egészségügyi minisztériumok között. „Ez a háborús kihívások leküzdéséről és az egészségügyi intézmények közötti „horizontális” együttműködésről szól” – fejtette ki a kormányfő.
Memorandum a kölcsönös egyetértésről és együttműködésről a gyógyszerészet területén Ukrajna és Románia szakszolgálatai között. „Közös programok és projektek megvalósításával erősítjük az együttműködést” – mondta el Denisz Smihal.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
🇺🇦 🇱🇹 Had the pleasure of meeting with Gabrielius Landsbergis @GLandsbergis, the Minister of Foreign Affairs of Lithuania, in Kyiv.
I am grateful to the government and people of Lithuania for their unwavering support of Ukraine, particularly for their leadership in the demining… pic.twitter.com/qHk5NNiw93
A Kína és az Észak-Korea jelentette fenyegetéssel magyarázta vasárnap a Japánt kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) egyik tagja a szigetország védelmi költségvetésének növelését.
A korábban az ipari tárca élén álló, háromnapos tajvani látogatásra érkezett Hagiuda Koicsi leszögezte: Japán a második világháború után „a béke útjára lépett, és ezen a jövőben sem fog változtatni”.
„Ugyanakkor a +béke+ szó puszta ismételgetése nem elég ahhoz, hogy megvédjük a békénket” – tette hozzá a tajpeji látogatásra érkezett politikus egy japán–tajvani kapcsolatokról rendezett fórumon.
Rámutatott emellett arra, hogy Peking is jelentősen növelte védelmi kiadásait, valamint aggodalmát fejezte ki az észak-koreai rakétatesztek miatt, és aláhúzta: ilyen helyzetben „nincs helye félintézkedéseknek”.
Hagiuda szombaton Caj Jing-ven tajvani elnökkel is találkozott. A felek megegyeztek abban, hogy mélyítik együttműködésüket annak érdekében, hogy biztosítsák a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását.
Bár Japán hivatalosan nem ismeri el Tajvant önálló államként, Tokiót és Tajpejt szoros gazdasági szálak fűzik össze és egyaránt aggodalommal tekintenek a térségben megnövekedett kínai katonai jelenlétre. Abe Sindzó volt japán miniszterelnök tavaly decemberben azt hangoztatta, hogy Japán és az Egyesült Államok „nem nézne tétlenül” egy esetleges kínai támadást Tajvan ellen.
Kína a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.
Kisida Fumio japán miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy az ország védelmi kiadásainak arányát öt év alatt fokozatosan a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emelik a mostani 1 százalékról, indoklása szerint az egyre jobban terjeszkedő Kína és a kiszámíthatatlan Észak-Korea miatt.
A világban jelentkező új kihívások leküzdése érdekében a NATO tagállamainak növelniük kell katonai erejüket, teljesíteniük kell a védelmi kiadásokat érintő vállalásaikat, a szövetségnek pedig politikailag egységesebbé kell válnia – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel folyatott csütörtöki megbeszélését követően.
Stoltenberg online sajtótájékoztatóján aláhúzta, a koronavírus-járvány okozta kihívások továbbra is jelen vannak, és el kell kerülni, hogy az egészségügyi válság biztonsági válsággá alakuljon.
„Folytatnunk kell arra vonatkozó törekvéseinket, hogy szövetségünk jobban alkalmazkodjon a változó biztonsági környezethez” – fogalmazott.
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy Szlovénia folytatja a védelmi kiadások növelésére tett vállalásainak teljesítését, ami – szavai szerint – hozzájárul a szövetség hatékonyságának megőrzéséhez.
A tagállamok 2014 szeptemberében arra vállaltak kötelezettséget, hogy bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig 20 százalékot haderőfejlesztésre.
Stoltenberg kijelentette: a védelmi kiadások növelése nemcsak Szlovénia számára fontos, hanem a transzatlanti kapcsolatok és a politikai egység megerősítése érdekében is, mivel bizonyítja, hogy a szövetségesek komolyan veszik a terhek megosztását. Hozzátette, arra számít, hogy Szlovénia a többi szövetséges országgal együtt folytatja a védelmi kiadások növelését a járvány okozta kihívások ellenére is.
Janez Jansa szlovén miniszterelnök elmondta, kormányának a védelmi kiadásokkal kapcsolatos tervei különböznek a korábbi elképzelésektől, amit az bizonyít, hogy külön törvény biztosítja a katonai beruházástok megvalósítását. Kiemelte: Szlovénia 780 millió eurót szán hadseregének fejlesztésére az elkövetkezendő hat évben. A finanszírozás jobb munkakörülményeket fog teremteni a katonáknak, meg fogja erősíteni a nemzeti védelmi képességeket, valamint hozzájárul a NATO-tevékenységek mellett vállalt kötelezettségek teljesítéséhez.
Aláhúzta, országa erősíti együttműködését a NATO-val, valamint az Európai Unióval a koronavírus leküzdését célzó törekvések sikere érdekében.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
