Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, aki régóta vitában áll a központi boszniai intézményekkel, szerdán egy parlamenti ülésen jelentette ki, hogy amennyiben az Egyesült Államok garantálja a köztársaság szuverenitását, az amerikai cégek számára hozzáférhetővé tennék ásványkincseiket – írja az IntelliNews.
Dodik egyenesen Trumphoz fordult
Készek vagyunk támogatni Amerika erőfeszítéseit, melyeket a kritikus fontosságú ásványi anyagok diverzifikálására és az ellátási láncok biztosítására fejt ki. Készek vagyunk értéket kínálni. Készek vagyunk átláthatóságot kínálni. Készek vagyunk a szuverenitáson alapuló együttműködést felajánlani – nem korrupciót, nem háborút, nem manipulációt – mondta a szerb vezető az ellenzéki pártok által bojkottált parlamenti beszédében.
Dodik megszólalásában arra is kitért, hogy a Boszniában jelenleg is tartó politikai válság a nyugati hatalmak széles körű összeesküvésének következménye, amelynek célja éppen a terület ásványkincseinek megszerzése.
Hozzátette, hogy a nemzetközi közösség boszniai főképviselője, Christian Schmidt – aki az ország 1992–1995-ös háborúját lezáró daytoni békemegállapodást felügyeli – az ásványkincsszerző politikák végrehajtója.
Az Egyesült Államokkal megkötendő együttműködési megállapodás azonban szerinte eloszlatná a Szerb Köztársaság aggodalmait.
Adjatok nekünk szabadságot, erősítsétek meg a már meglévő szuverenitásunkat, garantáljátok a daytoni megállapodást, a politikai autonómiánkat és függetlenségünket – és mi partnerek leszünk – emelte ki.
Donald Trump amerikai elnök hatalomra kerülése előtt az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Dodikot a daytoni megállapodás megsértése miatt. Trump pedig még nem reagált Dodik legújabb javaslatára.
Folyamatos alkotmányos válságba került Bosznia
Az ásványkincsalkura vonatkozó javaslat a legújabb fordulat Dodik és a boszniai nemzeti hatóságok közötti patthelyzetben, amely a háború vége óta az egyik legnagyobb politikai válságba sodorta az országot.
Dodik, aki régóta a Szerb Köztársaság Boszniától való elszakadásának szószólója, letartóztatási parancs hatálya alatt áll, mert azzal vádolják, hogy Schmidt és egy bíróság döntéseivel szembeszegülve megszegte az alkotmányos rendet.
Emellett megtiltotta a bosnyák állami igazságszolgáltatás és a rendőrség működését az autonóm szerb régióban.
Dodik az ellene és két másik boszniai szerb politikus ellen kiadott elfogatóparancs dacára szabadon mozoghat az autonóm területen belül, ahol mindenhová elkísérik a régió rendőrségének felfegyverzett tagjai. Sőt nemrégiben még Oroszországba is elutazott, hogy részt vegyen a május 9-i győzelmi napi ünnepségen.
Május elején viszont Lengyelország bejelentette, hogy megtiltja Dodiknak a területére való belépést, követve Ausztria és Németország példáját.
A bosnyák fővárosban, Szarajevóban tett látogatásán Kaja Kallas, az EU vezető diplomatája is arra figyelmeztetett, hogy „az ország feldarabolására tett kísérletek elfogadhatatlanok”, és azzal vádolta a Szerb Köztársaságot, hogy aláássa Bosznia alkotmányos rendjét.
Az európai országok megváltoztathatják az Ukrajnának nyújtott háborús támogatást, a kész fegyverek szállítása helyett a védelmi ipar finanszírozásába fektet be – számol be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Washington Post című lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Egy névtelenül nyilatkozó európai tisztviselő azt mondta az újságnak, hogy egyre több európai országban fontolgatják, hogy kész fegyverek küldése helyett pénzt fektetnek be az ukrán védelmi iparba. Az európai hivatalnokok szerint ez felgyorsíthatja a támogatást, mivel az európai készletek kimerülnek, miután a fegyvereket átadták Ukrajnának.
A lap informátora szerint egy ilyen stratégia azt is lehetővé teszi a NATO-országok számára, hogy Ukrajnát kísérleti terepeként használják a fegyverek fejlesztésére és tesztelésére. Például drónokról van szó, amelyek esetében a NATO-országok nem rendelkeznek olyan tapasztalatokkal, mint az ukránok. „Ez egy mindenki számára előnyös lehetőség. Nekünk olcsóbb. Termelni kell. Az ukránok pedig sok mindent megtanítanak nekünk” – mutatott rá az európai illetékes.
Ma több százezer ukrán katona védi nemcsak Ukrajnát, hanem Európát is, ezért jól fel kell fegyverezni őket – jelentette ki csütörtökön Andrij Szibiha külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Miközben a média figyelme a globális kereskedelmi háborúkra összpontosul, nem szabad elfelejteni: egy igazi, teljes körű háború zajlik Európában.” Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is egzisztenciális fenyegetést jelent Európára. „A modern Ukrajna a béke és az euroatlanti biztonság őre, nem csak védelmet kereső ország. 800 ezer ukrán katona Ukrajna védelmezője, de ők Európa védelmezői is” – mutatott rá.
A külügyminiszter kifejtette, hogy a hatékony védelem érdekében jól fel kell fegyverezni az ukrán katonákat. „Jól fel kell fegyverezni őket. A világnak jól fel kell fegyvereznie őket” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => a több százezer ukrán katona védi nemcsak Ukrajnát, hanem Európát is, ezért jól fel kell fegyverezni őket – jelentette ki csütörtökön Andrij Szibiha.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1743716640
[modified] => 1743713941
)
[title] => Ma több százezer ukrán katona védi nemcsak Ukrajnát, hanem Európát is – Szibiha
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=146591&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 146591
[uk] => 146598
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 146592
[image] => Array
(
[id] => 146592
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/szibiha.jpg
[original_lng] => 28846
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/szibiha-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/szibiha-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/szibiha.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/szibiha.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/szibiha.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/szibiha.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/szibiha.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1743709225:3
[_thumbnail_id] => 146592
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1458
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831849179002
[_oembed_542ca1c3ea8758455d9ebab5b98a3ffb] =>
Regarding the so-called “Easter Ceasefire”, we have still not heard Moscow’s response to our proposal to extend the ceasefire to 30 days.
Although there has been some reduction in combat activity yesterday and today, Russian forces have continued to attack Ukrainian positions.…
This is what a true leader does. He does not hide behind anyone or anything. It is highly unlikely that the Russian side possesses even a sliver of such courage. https://t.co/xbwe8DOaT1
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
A lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Mark Rutte méltatta a lengyel védelmi kiadások szintjét, és a NATO keleti szárnyának erejét növelő, „értékes szövetségesnek” nevezte Lengyelországot – számolt be róla az MTI.
Amennyiben „hibás számítások nyomán bárki azt gondolná, hogy következmények nélkül megtámadhatja Lengyelországot vagy más szövetségesünket, a NATO teljes erejével válaszol” – jelentette ki Rutte. „Reagálásunk megsemmisítő lesz” – tette hozzá.
Ezzel tisztában kell, hogy legyen Vlagyimir Putyin orosz elnök és „akárki más is, aki meg akarna támadni minket” – jegyezte meg a NATO-főtitkár. Donald Tusk megköszönte, hogy Rutte „egyértelműen érdeklődik” a Lengyelország keleti határának fokozottabb védelmét célzó Keleti Pajzs projekt iránt, és támogatja azt.
Az ukrajnai béketárgyalásokról Tusk elmondta: Lengyelország és a NATO „korlátozott hatással” van erre a folyamatra.
Ezért fel kell készülni „az olyan forgatókönyvekre, amelyeket nem százszázelékosan mi írunk”, és bízni kell a NATO „teljes szolidaritásában” – jelentette ki.
Aláhúzta: Varsó „szorosan együtt fog működni a jó béke érdekében”. Hozzátette: az esetleges békemegállapodásnak „teljességgel garantálnia kell” Ukrajna szuverenitását.
Mark Rutte szerdán Varsóban Andrzej Duda elnökkel, valamint a lengyel külügyi és a védelmi tárca vezetőivel is találkozott.
Dariusz Lukowski tábornok, a varsói államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke kedd este a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban arról beszélt, hogy orosz támadás esetén Lengyelország mennyi ideig tudna védekezni a szövetséges támogatás érkezéséig.
„Azt hiszem, a harc módszerétől függően a védelmet egy vagy két héten át tudnánk folytatni a (fegyver)tartalékok mai állása mellett” – jelentette ki ki Lukowski.
Úgy vélte azonban, hogy a fegyveres erők folyamatban lévő fejlesztése nyomán Lengyelország két-három éven belül annyira felfejleszti képességeit, hogy „reálisan szembeszállhat az orosz agresszióval”.
A walesi herceg Észtországba látogatott, hogy támogassa a brit csapatokat a NATO Kabrit hadműveletében. Áttekintette a katonai felszereléseket, és megvitatta a drónveszélyt.
Vilmos walesi herceg Észtországba látogatott, hogy támogassa azokat a brit katonákat, akik részt vesznek a brit hadsereg eddigi legnagyobb tengerentúli hadműveletében. A hadművelet célja, hogy megvédje a balti államokat az Oroszország felől érkező esetleges agressziótól, számolt be a BBC.
A kiadvány adatai szerint Vilmos herceg kétnapos észtországi útja során meglátogatta a többnemzetiségű haderőnél szolgáló 900 brit katona egy részét, köztük a Mercian ezred katonáit, amelynek a herceg a főparancsnoka.
Megtekintette a Tapa tábor katonai gyakorlótereit, amelyek a Kabrit hadművelet részét képezik, és amely az Egyesült Királyság hozzájárulása a NATO „kollektív biztonságához és védelméhez” ebben a sebezhető balti régióban.
A hercegnek bemutatták a harccsoport terepgyakorlatait, valamint találkozott az észt és a francia katonasákkal is. Megkérdezte a frontvonal közelében szolgáló honvédeket is, többek között az orosz határ közelében végzett szolgálatukról.
A Challenger 2 harckocsin kívül a herceg megnézett egy Warrior páncélost, egy francia Griffon harcjárművet, egy többszörös kilövésre alkalmas rakétarendszert, egy Trojan aknamentesítő járművet, és kezelt egy Archer mobil tüzérségi rendszert is.
Az ukrajnai háború megmutatta, milyen gyorsan változnak a hadviselési technológiák, ezért a herceg egy hidrogénüzemű drónt is megvizsgált.
A Tapa katonai támaszponton a modern hadseregek előtt álló új „drónfenyegetésről” és a „taktikaváltásról” kérdezte katonákat, amelyekre szükség ezen kérdések megoldásához.
[type] => post
[excerpt] => A walesi herceg Észtországba látogatott, hogy támogassa a brit csapatokat a NATO Kabrit hadműveletében. Áttekintette a katonai felszereléseket, és megvitatta a drónveszélyt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1742747460
[modified] => 1742741274
)
[title] => Vilmos herceg meglátogatta az Észtországban állomásozó brit hadsereget, és visszafogottságra szólított fel az orosz agresszióval szemben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145537&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145537
[uk] => 145381
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145382
[image] => Array
(
[id] => 145382
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742573496-1987-large.webp
[original_lng] => 32702
[original_w] => 1300
[original_h] => 867
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742573496-1987-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742573496-1987-large-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742573496-1987-large-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742573496-1987-large-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742573496-1987-large.webp
[width] => 1300
[height] => 867
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742573496-1987-large.webp
[width] => 1300
[height] => 867
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742573496-1987-large.webp
[width] => 1300
[height] => 867
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1742734075:12
[_thumbnail_id] => 145382
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1031
[_oembed_3511f61dc09286b384079914b150598f] =>
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság elkötelezett amellett, hogy megújítsák biztonsági és védelmi kapcsolataikat, hogy hatékonyabban leküzdjék az orosz fenyegetést és támogassák Ukrajnát – olvasható David Lemmy brit külügyminiszter és Kaia Kallas, az európai diplomácia vezetője közös, a Politico kiadványban megjelent cikkében, írta a Jevropejszka Pravda. Lemmy és Kallas kiindulópontja az, hogy az európai biztonság oszthatatlan.
„Lehet, hogy az Egyesült Királyság már nem tagja az EU-nak, de ha kontinensünk biztonságáról van szó, Európa nem engedheti meg magának, hogy kevesebb legyen, mint a részeinek összege.”
Elmondásuk szerint a válság idején jött össze Nagy-Britannia és az EU, és a westminsteri új kormány és az új brüsszeli Európai Bizottság között felgyorsult az együttműködés.
„Ahhoz, hogy választ tudjuk adni, tovább kell mennünk. Ez azt jelenti, hogy modernizálni kell az EU és az Egyesült Királyság külpolitikai és biztonsági kapcsolatát, hogy maximalizálhassuk befolyásunkat egy instabil világban. Közös értékeink és érdekeink természetes stratégiai partnerekké tesznek bennünket”, írta Lemmy és Kallas.
„Prioritásunk az igazságos és tartós béke biztosítása Ukrajnában. Meg kell fékeznünk azt a fenyegetést, amelyet Oroszország egész Európára nézve jelent. Az agresszorokat soha nem lehet jutalmazni”, hangsúlyozták az EU és Nagy-Britannia vezető diplomatái.
Rámutattak Ukrajna támogatásának felgyorsítására és az Oroszországra nehezedő nyomás növelésére, ezzel párhuzamosan a védelmi kiadások növelésére és az európai védelmi ipar megerősítésére.
„A fenyegetések, amelyekkel szembesülünk, túlmutatnak a pusztán katonai jellegen. Ez a hibrid fenyegetések korszaka, álhírek özönével a sajtóban, valamint a szabotázs és a rosszindulatú hibrid támadások megnövekedésével. És itt az EU-nak és az Egyesült Királyságnak közös érdekei vannak, amelyek határozottabb közös fellépésre inspirálnak”, érvelt Lemmy és Kallas.
Elmondásuk szerint az Egyesült Királyság és az EU közötti erősebb együttműködésnek továbbra is támogatnia kell a multilateralizmust és az ENSZ Alapokmányában rögzített szabályokon alapuló nemzetközi rendet.
„A politikában a válságos pillanatok is kínálhatnak lehetőségeket. Túl sok a tét ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk az előttünk megnyíló lehetőségeket. A lángokban álló világban az EU és az Egyesült Királyság közötti biztonsági és védelmi együttműködés új korszaka elengedhetetlen országaink és népeink biztonságának megőrzéséhez”, összegezték a brit és az európai diplomácia vezetői.
Keir Starmer brit miniszterelnök szombaton egy virtuális világvezetői találkozón hangsúlyozta, hogy fel kell készülni egy esetleges ukrajnai békemegállapodás védelmére, és továbbra is nyomást kell gyakorolni Oroszországra – számolt be a Reuters.
A mintegy 25 világvezető részvételével zajló videókonferencián Starmer kijelentette, hogy amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök komolyan gondolja a békét, akkor egyszerű a teendő: be kell szüntetnie az Ukrajna elleni támadásokat és bele kell egyeznie a tűzszünetbe.
A brit kormányfő az európai, ausztrál, kanadai és új-zélandi vezetőknek tartott beszédében hangsúlyozta:
Folytatnunk kell az előrehaladást, és fel kell készülnünk egy olyan békére, amely biztonságos és tartós lesz.
Edgars Rinkēvičs lett elnök kijelentette, hogy az európai országoknak mindenképpen be kell vezetniük a sorkatonai szolgálatot, mert katonailag Európa „elég gyenge”. A Sky Newsnak adott interjújában a védelmi kiadások növelésére szólított fel az Egyesült Államokkal való „hullámzó” kapcsolatok miatt.
Lettország 2023-ban bevezette a férfiak számára a katonai szolgálatot, és GDP-jének 4%-ára emelte a védelmi kiadásokat. Rinkėvičs szerint más európai országoknak is követniük kellene Riga példáját.
„Sokan kissé idegesek, követik a híreket […] a többi európai kormánynak is gondoskodnia kell arról, hogy mindannyian erősebbek legyünk”, mondta.
Pat McFadden brit kabinetminiszter válaszolt a felhívásra. Elmondta, hogy a brit kormány nem fontolgatja a sorkatonai szolgálat bevezetését, de a jövőben megoldásokra lehet szükség, hogy megfeleljünk az „új valóságnak”.
„Nem fontolgatjuk a hadkötelezettséget, de bejelentettük, jelentősen emeljük a védelmi kiadásokat”, mondta.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, ahogyan azt is biztosítania kell, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát, jegyezte meg Ursula von der Leyen.
A brüsszeli EU biztonsági csúcstalálkozó abban az időszakban zajlik, amikor Európa egy „fordulóponthoz” érkezett. Dönteni kell a blokk védelmi képességeinek növeléséről és Ukrajna megerősítéséről, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó előtt tartott sajtótájékoztatón március 6-án, csütörtökön.
„Egy rendkívüli időszakban különleges intézkedésekre van szükség. Ez fordulópont Európa és Ukrajna számára, aki európai családunk része. Világos és nyilvánvaló fenyegetés jelent meg Európa előtt. Ezért Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, ahogyan biztosítania kell, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és elő kell mozdítania az igazságos és fenntartható békét”, jelentette ki.
Von der Leyen megerősítette, hogy ma bemutatja a Rearmament Europe (Felfegyverezni Európát) tervet, amely 800 milliárd eurót mozgósít védelmi beruházásokra.
Kaia Kallas, az EU fődiplomatája a maga részéről arra utalt, hogy a mai találkozó politikai döntésekre korlátozódhat, és a március végi csúcson „összeadják a számokat”.
London és Oslo az Egyesült Államok nélkül is kiterjesztené befolyását az Északi-tengeren. A klímaváltozás következtében új front nyílik a sarkvidéken, az erőviszonyok pedig már most eldőlhetnek.
Az Egyesült Királyság és Norvégia csütörtökön tárgyalásokat kezdett egy védelmi megállapodásról, amelynek célja az orosz fenyegetés elhárítása az Északi-sarkvidéken.
A Politico értesülései szerint John Healey brit védelmi miniszter norvég kollégájával, Tore Sandvikkel találkozott Bodo város közelében, közvetlenül az északi sarkkör felett.
Sarkvidéki szövetség
A védelmi megállapodás értelmében a két nemzet fegyveres erői szorosabban együttműködnek majd, többek között a tenger alatti kábelek védelme érdekében.
Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta az orosz kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók a gyanú szerint – akár véletlenül, akár szabotázs révén – kulcsfontosságú európai infrastrukturális kapcsolatokat szakítanak meg, különösen a Balti-tengeren.
Norvégia továbbra is az Egyesült Királyság egyik legfontosabb szövetségese, védelmi partnerségünk pedig a NATO jelenlétét is erősítené az Északi-tengeren – mondta Healey a találkozó után. Kiemelte, hogy Nagy-Britannia „kész vezető szerepet játszani az európai biztonság terén”, amelynek az északi terjeszkedés is részét képezné.
A védelmi miniszter megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az ukrajnai béketárgyalások miatt az Egyesült Államok és Európa között fokozódik a feszültség, miután Donald Trump amerikai elnök szerdán azt állította, hogy Oroszország „kezében vannak a lapok” a tárgyalásokon, és „diktátornak” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amiért háborús időkben nem tart választásokat.
Az amerikai elnök emellett jókora nyomást helyezett a NATO-tagokra, hogy költsenek többet saját védelmükre, az Egyesült Királyság és Norvégia pedig sietve próbálja teljesíteni a megemelt katonai kiadásokat.
