A Legfelső Tanács szerdai ülésén törvényt fogadott el Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája fordításának frissítését illetően – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán parlament hivatalos honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a 264 parlamenti képviselő által támogatott 14 120. számú törvény elfogadásának célja, hogy Ukrajna egyes törvényeinek rendelkezéseit összhangba hozza a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának frissített hivatalos fordításával.
A dokumentum elsősorban Ukrajna Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája megerősítéséről szóló törvényének címét és rendelkezéseit, valamint az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) és a médiáról szóló törvényeket tartalmazza a charta frissített hivatalos fordításának megfelelően.
A fordítást az ukrán Külügyminisztérium végezte 2024 januárjában. Ezenkívül frissítették azon nyelvek listáját, amelyekre a charta által előírt támogatási és különleges védelmi rendszer vonatkozik. A frissített hivatalos fordítás szerint a charta helyes címe: Európai Charta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvekért. A rendelkezései mostantól a következő nyelvekre vonatkoznak: fehérorosz, bolgár, gagauz, krími tatár, újgörög, német, lengyel, román, szlovák, magyar, cseh és héber.
Ukrajna légterének a modern rakéták és drónok előtti átfogó lezárásán dolgozik, a terv magában foglalja a Patriot és a Sky Shield rendszerek, valamint az elfogó drónok használatát többrétegű védelemben – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte: „A háború első napja óta a légtér lezárásáról beszélünk. Tudjuk, hogy ez a sebezhetőségünk.” Kifejtette, hogy az ukránok megértették, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátornak sok rakétája volt, míg Ukrajnának nagyon kevés légvédelmi rendszere, és a megmaradt, szovjet időkből származó szovjet gyártmányú rakéták száma nagyon kevés volt. „Ezek a rendszerek nem jelentettek pajzsot. Mindazonáltal kiépítettük a légvédelmet – azt, amelyiket tudtunk –, és továbbra is építjük” – tette hozzá.
Az elnök jelezte, hogy a háború alatt az ukrán szakemberek fontos tapasztalatokat szereztek a partnerekkel, elsősorban Nagy-Britanniával és Franciaországgal való együttműködésben, amelyek átadták légvédelmi rendszereiket. Nagyra értékelik az Ukrajna által nyújtott ismereteket a rendszerek valós harci körülmények közötti hatékonyságáról. Ennek köszönhetően az összes átadott rendszer jelentősen hatékonyabbá vált, és alkalmazkodott a modern hadviseléshez a különféle rakéták és drónok ellen.
Zelenszkij szerint ma a légtér több védelmi rendszert foglal magában, amely magában foglalja a modern légierőt és az elfogó drónokat. Az ukrán vállalatok már gyártanak ilyen drónokat, mindenekelőtt egy Nagy-Britanniával közös projekt részeként – az OCTOPUS drón a Sky Shield rendszer részévé válik.
Ezenkívül Ukrajna 25 Patriot rendszer megrendelését tervezi az Egyesült Államoktól. A szerződésben szereplő egyes elemek hosszú gyártási ideje és korlátozott elérhetősége miatt az ország az európai partnerek segítségére számít, akik ideiglenesen biztosítják rendszereiket, majd az amerikai eszközök megérkezése után visszaveszik azokat.
Az ilyen intézkedések jelentősen növelni fogják Ukrajna légvédelmének hatékonyságát, és csökkentik a rakéta- és dróntámadásokkal szembeni sebezhetőségét.
Európának figyelembe kell vennie az orosz agresszió új formáit, és fel kell készülnie a modern hibrid fenyegetésekre, amelyek bármikor felmerülhetnek, jelentette ki Alar Karis észt elnök a Newsweeknek adott interjújában.
Megjegyezte, hogy Oroszország lépései mindenhol aggodalmat keltenek. Példaként Karis a drónokkal kapcsolatos incidenseket hozta fel, amelyeket számos európai ország légterében rögzítettek.
Karis hangsúlyozta, hogy „mindannyiunknak készen kell állnunk” egy „másfajta háborúra”, utalva a Kreml által alkalmazott agresszió formáinak és módszereinek jövőbeli megváltozására.
„Természetesen van némi múltbeli tapasztalatunk Oroszországgal, tudunk valamit, de mindazonáltal… ezek aggodalmat váltanak ki a nyugati világban, és ez az ukrajnai háború nemcsak Ukrajna elleni háború, hanem Európa, az egész nyugati világ elleni háború” – mondta az észt elnök.
Ugyanakkor Karis nem hiszi, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-országot.
„De mégis készen kell állnunk az elrettentetésre, de Oroszország egyetlen országon sem tesztelje az 5. cikkelyt” – jegyezte meg.
Karis azt is hangsúlyozta, hogy „vannak bizonyos elemei” a háborúnak, de az élet általában úgy folytatódik, mintha nem lenne háború – még Ukrajnában is.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden tanácskozást tartott a kormány tagjaival, amelyen megvitatták a kormány munkájának első száz napban elért eredményeit, és meghatározták a következő időszak prioritásait – számolt be az rbc.ua hírportál az elnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Védelem, energiaellátás helyreállítása, az emberek támogatása, nyomásgyakorlás Oroszországra – minden kormánytisztviselőnek egyértelmű eredményeket kell felmutatnia ezeken a területeken. Rendszeresen jelentést fognak tenni.”
Zelenszkij utasította a kormányt, hogy haladéktalanul biztosítsa a gázimport teljes finanszírozását. Elmondása szerint a szükséges összeg 70%-át eddig biztosították, de már van egy megállapodás arról, hogyan lehet a fennmaradó összeget előteremteni. Megjegyezte, hogy a külügy- és energiaügyi minisztereknek biztosítaniuk kell a Németországgal, Norvégiával, Olaszországgal, Hollandiával és az Európai Bizottsággal kötött megállapodások végrehajtását az áramtermelő berendezések szállítása tekintetében.
Olekszij Kuleba, újjáépítésért felelős miniszterelnök-helyettes beszámolt a régiókban folyó munkálatok állapotáról. „Fontos, hogy Ukrajna még a rendkívül nehéz körülmények között is infrastrukturális projekteket valósítson meg, például helyreállítsa Mikolajiv és Dnyiproipetrovszk megyei városok vízellátását” – mondta Zelenszkij.
Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök beszámolt a frontvonalbeli régiók támogatását célzó kormányzati programok végrehajtásáról – mind a közösségi élet, mind az üzleti tevékenység, mind a védelmi intézkedések tekintetében. Zelenszkij szerint ezeknek a programoknak a végrehajtási üteme „meglehetősen magas”.
Az elnök utasította Andrij Szibiha külügyminisztert, hogy fokozza az Oroszország elleni szankciók szinkronizálására irányuló munkát. Ez magában foglalja a partnerek közötti fellépések összehangolását, hogy a világ minden kulcsfontosságú joghatóságában érvényben legyenek az agresszor számára egyformán fájdalmas korlátozások. „Az EU 19. szankciócsomagját Európa összes kulcsfontosságú országában, még az EU-n kívül is össze kell hangolni” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Denisz Smihal védelmi miniszter feladata egy terv végrehajtása volt drónok – FPV, elfogó és csapásmérő drónok – gyártására és szállítására az év végéig. Ezenkívül a jövő hónapban hatályba lép egy program az ukrán fegyverek ellenőrzött exportjára. „Az év végére el kell érnünk, hogy államunk védelmében az ukrán gyártmányú fegyverek több mint 50%-kal használhassuk” – mondta az elnök.
Viktor Ljasko egészségügyi miniszter beszámolt a gyógyszeripar helyzetéről. Zelenszkij hangsúlyozta az árak csökkentésének és a gyógyszerek elérhetősége javításának szükségességét az ukránok számára. „Az egészségügyi miniszternek konkrét eredményeket kell felmutatnia, hogy az emberek úgy érezzék, a gyógyszerek valóban egyre hozzáférhetőbbé válnak” – mondta Zelenszkij.
Az államfő külön kitért Tetyana Berezsnaja, a humanitárius politikáért felelős miniszterelnök-helyettes, kulturális miniszter munkájára. Szerinte a fő feladat a nemzetközi források bevonzása a kulturális szférába, mert vannak olyan államok, amelyek háború idején is készek segíteni Ukrajnának. „Külön és részletesen dolgozunk az oktatási szektoron, hogy biztosítsuk mind az iskolai tanárok, mind a felsőoktatási intézmények előadóinak béremelését jövőre” – mondta Zelenszkij.
Szerhij Marcsenko pénzügyminisztert megbízták, hogy dolgozza ki azokat a területeket, ahová a befagyasztott orosz vagyonból származó forrásokat irányítják. Különös figyelmet fordítottak a veteránok és hősök támogatására – Zelenszkij a hadseregnek szóló programok aktívabb végrehajtására szólított fel mind központi, mind helyi szinten.
Mihajlo Fedorov, első miniszterelnök-helyettes beszámolt a digitalizáció fejlődéséről. Ez az új szolgáltatások bevezetését érinti a Gyija applikáción, az elektronikus közjegyzői szolgáltatásokat és egy új irányt – az elektronikus bírósági eljárást. „Ukrajnában minden állami szolgáltatást átláthatóan, a lehető leggyorsabban és az ukránokat és az ukrán vállalatokat támogató módon kell nyújtani” – vélekedett Volodimir Zelenszkij.
A parlamentek és kormányok vezetőinek vállalniuk kell, hogy Ukrajnát erősebb légvédelmi rendszerekkel és rakétákkal látják el – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a NATO Parlamenti Közgyűlés 71. éves ülésszakán elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Oroszországnak meg kell értenie, hogy büntetlenül nem terrorizálhat egyetlen országot sem.” Felidézte, hogy az elmúlt napokban kétszer is megvitatta az együttműködés részleteit Donald Trump amerikai elnökkel. A témák között szerepelt a légvédelem, a Patriot rendszerek, a Tomahawk rakéták, valamint a szükséges energetikai berendezések és a partnerek orosz olaj vásárlásának megtiltása – tette hozzá.
Az elnök hangsúlyozta, hogy még az egyes országok politikai érvei sem indokolhatják a Putyin pozícióját erősítő finanszírozást. „Nem lehetsz a szabad világ része, és ugyanakkor finanszírozod azokat, akik el akarják pusztítani azt” – mondta.
„A légiterror Putyin utolsó lépése. Meg kell állítanunk. Meg kell akadályoznunk a győzelmét a földön és a levegőben. Akkor válik lehetővé az igazi diplomácia” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
A NATO-országok új technológiákat fejlesztenek az orosz drónok megsemmisítésére, mert drága rakétákat nem lehet állandó jelleggel használni erre – jelentette ki pénteken Mark Rutte, a NATO főtitkára a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Rutte megjegyezte: „Nem lehet a végtelenségig lelőni ezer vagy kétezer dollárba kerülő drónokat félmillió vagy egymillió dollár értékű rakétákkal. Mindannyian gyorsan fejlesztjük a technológiákat, és tanulunk az ukránoktól.”
Rutte elismerte, hogy a NATO-országok rövid távon nem rendelkeznek a megfelelő felszereléssel. A főtitkár szerint a fő cél annak biztosítása, hogy „a hagyományosabb harci módszerek mellett elfogó technológia is rendelkezésre álljon”.
Rutte azt is megjegyezte, hogy informálisan folyamatosan hangzanak el jelzések a NATO kemény válaszára az orosz repülőgépek és drónok esetleges légtérsértése esetén. „Ami a vadászgépeket illeti, ez nem új keletű. Ez rossz, véget kell vetni neki, de a pilótáink tudják, mit kell tenniük, és ha szükséges, szélsőséges intézkedéseket is hozhatnak” – tette hozzá a NATO-főtitkár.
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
Németország elkötelezett abban, hogy „minden talpalatnyi területet” megvédjenek a NATO-ban – jelentette ki Carsten Breuer német vezérkari főnök pénteken Litvániában arra reagálva, hogy orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.
„A lengyel légtér Oroszország általi legutóbbi megsértése ismételten rámutat arra, hogy milyen fontos az elkötelezettségünk. Részvételünk a NATO keleti szárnyának védelmében bizonyosra vehető, készek vagyunk megvédeni minden talpalatnyi szövetséges területet” – hangsúlyozta Breuer.
A német kormány csütörtökön bejelentette, hogy a német hadsereg „kiterjeszti és növeli” légi támogatását Lengyelország fölött, hozzájárulva a NATO keleti szárnyának biztonságát erősítő európai erőfeszítésekhez.
A vezérkari főnök a német vezetéssel a balti régióban zajló Quadriga–2025 hadgyakorlaton tett látogatást. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy realisztikus logisztikai támogatási forgatókönyveket készítettek elő a részt vevő csapatok számára egy potenciális konfliktus esetére, és ez az első alkalom, hogy ilyen léptékű gyakorlatot hajtanak végre.
Pénteken Fehéroroszország és Oroszország is elindította saját hadgyakorlatát, amely Zapad–2025 néven zajlik mindkét ország területén, valamint a Balti- és a Barents-tengeren.
Donald Trump elrendelte Kamala Harris titkosszolgálati védelmének megszüntetését – számolt be a BBC.
Mindez azt megelőzően történt, hogy Kamala Harris az elnökválasztási kampányáról szóló 107 nap című könyvével bemutatókörútra indult volna.
Harrist, mint volt alelnököt hivatalból megilleti a távozását követően fél évig a titkosszolgálati védelem, ám ezt egy teljes évvel hosszabbította meg Joe Biden egy elnöki rendeletben. Ezt a rendeletet vonta most vissza Trump.
A Fehér Házhoz közeli források szerint egy friss értékelés szerint Harrist semmilyen olyan fenyegetés nem érte, ami indokolttá tenné a törvény által biztosított fél évet meghaladó védelmét – írja a hvg.hu.
A demokrata politikusok, például Kalifornia kormányzója Gavin Newsom és Karen Bass Los Angeles-i polgármester felháborítónak nevezték a döntést és Trump bosszúját látják a háttérben.
A beiktatása óta Trump többek titkosszolgálati védelmét visszavonta. Így járt korábban Hunter és Ashley Biden, a volt elnök, Joe Biden gyerekei és Anthony Fauci, a Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének korábbi igazgatója is.
Nem kímélte Trump a korábbi szövetségeseit sem, akik időközben ellene fordultak. Elvesztette a titkosszolgálati védelmét Mike Pompeo volt külügyminiszter csak úgy, mint John Bolton egykori nemzetbiztonsági tanácsadó is.
Harris több biztonsági fenyegetéssel is szembesült hivatali ideje alatt és a titkosszolgálat korábbi tisztviselői szerint a veszélyeket tovább fokozta az a tény, hogy ő volt az első nő és az első színes bőrű személy, aki ezt a tisztséget betöltötte.
2024 augusztusában például egy virginiai férfit vádoltak meg azzal, hogy online fenyegetőzött Harris és Barack Obama volt elnök meggyilkolásával, illetve elrablásával.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy országa részt venne Izrael megvédésében, ha Irán megtámadná. Ezt péntek este mondta egy sajtótájékoztatón az Élysée-palotában, számolt be a Jevropejszka Pravda a Le Figaro-ra hivatkozva.
Macron arról biztosított, hogy ha „Izraelt megtámadja Irán, Franciaország részt vesz Izrael védelmében”, miközben kizárt minden „támadó” műveletet.
„Irán reakciójától függően, és ha Izrael túllépi a meghatározott célokat, olyan helyzetbe kerülünk, amelynek következményeit ma lehetetlen megjósolni” – magyarázta.
A francia elnök hangsúlyozta, hogy a Nyugat nem élhet egy olyan „világban, ahol Iránnak atomfegyverei vannak”, felgyorsítja a ballisztikusrakéta-program fejlesztését, és rakétákat szállít Oroszországnak, hogy háborút indíthasson Ukrajna ellen.
Mint ismeretes, június 13-án éjjel Izrael csapást mért az atomprogrammal kapcsolatos iráni létesítményekre, ezt azzal magyarázva, hogy meg akarja akadályozni, hogy Irán atomfegyverekhez jusson.
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Az Egyesült Államok az erő által támogatja az elrettentést és a békét, a NATO-tagállamok biztonsága azonban nem függhet Washingtontól – jelentette ki csütörtökön Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, akit a Politico című brüsszeli-amerikai lap idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hegseth megjegyezte, hogy az amerikai NATO-szövetségesek nem támaszkodhatnak Washingtonra a védelmükben, és fokozniuk kell saját erőfeszítéseiket. „Az Egyesült Államok büszke arra, hogy itt lehet szövetségeseivel együtt, de üzenetünk továbbra is világos: ez az elrettentés és a béke erő által, de ez nem lehet függőség… Ez nem lehet és nem is fog Amerikától függeni. Ez nem lehet kizárólag az amerikai képességek” – mondta a Pentagon vezetője a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozójának előestéjén.
A Politico hozzátette, hogy a mai találkozón a miniszterek valószínűleg megállapodnak a katonai felszerelésekkel kapcsolatos új célokról és képességekről, valamint előkészítik a terepet egy, a hónap későbbi szakaszában kötendő megállapodáshoz a GDP 5 %-át kitevő új védelmi kiadásokról.
