A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
A lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Mark Rutte méltatta a lengyel védelmi kiadások szintjét, és a NATO keleti szárnyának erejét növelő, „értékes szövetségesnek” nevezte Lengyelországot – számolt be róla az MTI.
Amennyiben „hibás számítások nyomán bárki azt gondolná, hogy következmények nélkül megtámadhatja Lengyelországot vagy más szövetségesünket, a NATO teljes erejével válaszol” – jelentette ki Rutte. „Reagálásunk megsemmisítő lesz” – tette hozzá.
Ezzel tisztában kell, hogy legyen Vlagyimir Putyin orosz elnök és „akárki más is, aki meg akarna támadni minket” – jegyezte meg a NATO-főtitkár. Donald Tusk megköszönte, hogy Rutte „egyértelműen érdeklődik” a Lengyelország keleti határának fokozottabb védelmét célzó Keleti Pajzs projekt iránt, és támogatja azt.
Az ukrajnai béketárgyalásokról Tusk elmondta: Lengyelország és a NATO „korlátozott hatással” van erre a folyamatra.
Ezért fel kell készülni „az olyan forgatókönyvekre, amelyeket nem százszázelékosan mi írunk”, és bízni kell a NATO „teljes szolidaritásában” – jelentette ki.
Aláhúzta: Varsó „szorosan együtt fog működni a jó béke érdekében”. Hozzátette: az esetleges békemegállapodásnak „teljességgel garantálnia kell” Ukrajna szuverenitását.
Mark Rutte szerdán Varsóban Andrzej Duda elnökkel, valamint a lengyel külügyi és a védelmi tárca vezetőivel is találkozott.
Dariusz Lukowski tábornok, a varsói államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke kedd este a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban arról beszélt, hogy orosz támadás esetén Lengyelország mennyi ideig tudna védekezni a szövetséges támogatás érkezéséig.
„Azt hiszem, a harc módszerétől függően a védelmet egy vagy két héten át tudnánk folytatni a (fegyver)tartalékok mai állása mellett” – jelentette ki ki Lukowski.
Úgy vélte azonban, hogy a fegyveres erők folyamatban lévő fejlesztése nyomán Lengyelország két-három éven belül annyira felfejleszti képességeit, hogy „reálisan szembeszállhat az orosz agresszióval”.
A walesi herceg Észtországba látogatott, hogy támogassa a brit csapatokat a NATO Kabrit hadműveletében. Áttekintette a katonai felszereléseket, és megvitatta a drónveszélyt.
Vilmos walesi herceg Észtországba látogatott, hogy támogassa azokat a brit katonákat, akik részt vesznek a brit hadsereg eddigi legnagyobb tengerentúli hadműveletében. A hadművelet célja, hogy megvédje a balti államokat az Oroszország felől érkező esetleges agressziótól, számolt be a BBC.
A kiadvány adatai szerint Vilmos herceg kétnapos észtországi útja során meglátogatta a többnemzetiségű haderőnél szolgáló 900 brit katona egy részét, köztük a Mercian ezred katonáit, amelynek a herceg a főparancsnoka.
Megtekintette a Tapa tábor katonai gyakorlótereit, amelyek a Kabrit hadművelet részét képezik, és amely az Egyesült Királyság hozzájárulása a NATO „kollektív biztonságához és védelméhez” ebben a sebezhető balti régióban.
A hercegnek bemutatták a harccsoport terepgyakorlatait, valamint találkozott az észt és a francia katonasákkal is. Megkérdezte a frontvonal közelében szolgáló honvédeket is, többek között az orosz határ közelében végzett szolgálatukról.
A Challenger 2 harckocsin kívül a herceg megnézett egy Warrior páncélost, egy francia Griffon harcjárművet, egy többszörös kilövésre alkalmas rakétarendszert, egy Trojan aknamentesítő járművet, és kezelt egy Archer mobil tüzérségi rendszert is.
Az ukrajnai háború megmutatta, milyen gyorsan változnak a hadviselési technológiák, ezért a herceg egy hidrogénüzemű drónt is megvizsgált.
A Tapa katonai támaszponton a modern hadseregek előtt álló új „drónfenyegetésről” és a „taktikaváltásról” kérdezte katonákat, amelyekre szükség ezen kérdések megoldásához.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság elkötelezett amellett, hogy megújítsák biztonsági és védelmi kapcsolataikat, hogy hatékonyabban leküzdjék az orosz fenyegetést és támogassák Ukrajnát – olvasható David Lemmy brit külügyminiszter és Kaia Kallas, az európai diplomácia vezetője közös, a Politico kiadványban megjelent cikkében, írta a Jevropejszka Pravda. Lemmy és Kallas kiindulópontja az, hogy az európai biztonság oszthatatlan.
„Lehet, hogy az Egyesült Királyság már nem tagja az EU-nak, de ha kontinensünk biztonságáról van szó, Európa nem engedheti meg magának, hogy kevesebb legyen, mint a részeinek összege.”
Elmondásuk szerint a válság idején jött össze Nagy-Britannia és az EU, és a westminsteri új kormány és az új brüsszeli Európai Bizottság között felgyorsult az együttműködés.
„Ahhoz, hogy választ tudjuk adni, tovább kell mennünk. Ez azt jelenti, hogy modernizálni kell az EU és az Egyesült Királyság külpolitikai és biztonsági kapcsolatát, hogy maximalizálhassuk befolyásunkat egy instabil világban. Közös értékeink és érdekeink természetes stratégiai partnerekké tesznek bennünket”, írta Lemmy és Kallas.
„Prioritásunk az igazságos és tartós béke biztosítása Ukrajnában. Meg kell fékeznünk azt a fenyegetést, amelyet Oroszország egész Európára nézve jelent. Az agresszorokat soha nem lehet jutalmazni”, hangsúlyozták az EU és Nagy-Britannia vezető diplomatái.
Rámutattak Ukrajna támogatásának felgyorsítására és az Oroszországra nehezedő nyomás növelésére, ezzel párhuzamosan a védelmi kiadások növelésére és az európai védelmi ipar megerősítésére.
„A fenyegetések, amelyekkel szembesülünk, túlmutatnak a pusztán katonai jellegen. Ez a hibrid fenyegetések korszaka, álhírek özönével a sajtóban, valamint a szabotázs és a rosszindulatú hibrid támadások megnövekedésével. És itt az EU-nak és az Egyesült Királyságnak közös érdekei vannak, amelyek határozottabb közös fellépésre inspirálnak”, érvelt Lemmy és Kallas.
Elmondásuk szerint az Egyesült Királyság és az EU közötti erősebb együttműködésnek továbbra is támogatnia kell a multilateralizmust és az ENSZ Alapokmányában rögzített szabályokon alapuló nemzetközi rendet.
„A politikában a válságos pillanatok is kínálhatnak lehetőségeket. Túl sok a tét ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk az előttünk megnyíló lehetőségeket. A lángokban álló világban az EU és az Egyesült Királyság közötti biztonsági és védelmi együttműködés új korszaka elengedhetetlen országaink és népeink biztonságának megőrzéséhez”, összegezték a brit és az európai diplomácia vezetői.
Keir Starmer brit miniszterelnök szombaton egy virtuális világvezetői találkozón hangsúlyozta, hogy fel kell készülni egy esetleges ukrajnai békemegállapodás védelmére, és továbbra is nyomást kell gyakorolni Oroszországra – számolt be a Reuters.
A mintegy 25 világvezető részvételével zajló videókonferencián Starmer kijelentette, hogy amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök komolyan gondolja a békét, akkor egyszerű a teendő: be kell szüntetnie az Ukrajna elleni támadásokat és bele kell egyeznie a tűzszünetbe.
A brit kormányfő az európai, ausztrál, kanadai és új-zélandi vezetőknek tartott beszédében hangsúlyozta:
Folytatnunk kell az előrehaladást, és fel kell készülnünk egy olyan békére, amely biztonságos és tartós lesz.
Edgars Rinkēvičs lett elnök kijelentette, hogy az európai országoknak mindenképpen be kell vezetniük a sorkatonai szolgálatot, mert katonailag Európa „elég gyenge”. A Sky Newsnak adott interjújában a védelmi kiadások növelésére szólított fel az Egyesült Államokkal való „hullámzó” kapcsolatok miatt.
Lettország 2023-ban bevezette a férfiak számára a katonai szolgálatot, és GDP-jének 4%-ára emelte a védelmi kiadásokat. Rinkėvičs szerint más európai országoknak is követniük kellene Riga példáját.
„Sokan kissé idegesek, követik a híreket […] a többi európai kormánynak is gondoskodnia kell arról, hogy mindannyian erősebbek legyünk”, mondta.
Pat McFadden brit kabinetminiszter válaszolt a felhívásra. Elmondta, hogy a brit kormány nem fontolgatja a sorkatonai szolgálat bevezetését, de a jövőben megoldásokra lehet szükség, hogy megfeleljünk az „új valóságnak”.
„Nem fontolgatjuk a hadkötelezettséget, de bejelentettük, jelentősen emeljük a védelmi kiadásokat”, mondta.
Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, ahogyan azt is biztosítania kell, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát, jegyezte meg Ursula von der Leyen.
A brüsszeli EU biztonsági csúcstalálkozó abban az időszakban zajlik, amikor Európa egy „fordulóponthoz” érkezett. Dönteni kell a blokk védelmi képességeinek növeléséről és Ukrajna megerősítéséről, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó előtt tartott sajtótájékoztatón március 6-án, csütörtökön.
„Egy rendkívüli időszakban különleges intézkedésekre van szükség. Ez fordulópont Európa és Ukrajna számára, aki európai családunk része. Világos és nyilvánvaló fenyegetés jelent meg Európa előtt. Ezért Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, ahogyan biztosítania kell, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és elő kell mozdítania az igazságos és fenntartható békét”, jelentette ki.
Von der Leyen megerősítette, hogy ma bemutatja a Rearmament Europe (Felfegyverezni Európát) tervet, amely 800 milliárd eurót mozgósít védelmi beruházásokra.
Kaia Kallas, az EU fődiplomatája a maga részéről arra utalt, hogy a mai találkozó politikai döntésekre korlátozódhat, és a március végi csúcson „összeadják a számokat”.
London és Oslo az Egyesült Államok nélkül is kiterjesztené befolyását az Északi-tengeren. A klímaváltozás következtében új front nyílik a sarkvidéken, az erőviszonyok pedig már most eldőlhetnek.
Az Egyesült Királyság és Norvégia csütörtökön tárgyalásokat kezdett egy védelmi megállapodásról, amelynek célja az orosz fenyegetés elhárítása az Északi-sarkvidéken.
A Politico értesülései szerint John Healey brit védelmi miniszter norvég kollégájával, Tore Sandvikkel találkozott Bodo város közelében, közvetlenül az északi sarkkör felett.
Sarkvidéki szövetség
A védelmi megállapodás értelmében a két nemzet fegyveres erői szorosabban együttműködnek majd, többek között a tenger alatti kábelek védelme érdekében.
Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta az orosz kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók a gyanú szerint – akár véletlenül, akár szabotázs révén – kulcsfontosságú európai infrastrukturális kapcsolatokat szakítanak meg, különösen a Balti-tengeren.
Norvégia továbbra is az Egyesült Királyság egyik legfontosabb szövetségese, védelmi partnerségünk pedig a NATO jelenlétét is erősítené az Északi-tengeren – mondta Healey a találkozó után. Kiemelte, hogy Nagy-Britannia „kész vezető szerepet játszani az európai biztonság terén”, amelynek az északi terjeszkedés is részét képezné.
A védelmi miniszter megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az ukrajnai béketárgyalások miatt az Egyesült Államok és Európa között fokozódik a feszültség, miután Donald Trump amerikai elnök szerdán azt állította, hogy Oroszország „kezében vannak a lapok” a tárgyalásokon, és „diktátornak” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amiért háborús időkben nem tart választásokat.
Az amerikai elnök emellett jókora nyomást helyezett a NATO-tagokra, hogy költsenek többet saját védelmükre, az Egyesült Királyság és Norvégia pedig sietve próbálja teljesíteni a megemelt katonai kiadásokat.
Az Ukrajnával kötött partnerségi megállapodás napvilágra került szövege szerint az Egyesült Államok megpróbálja megkaparintani az ország természeti erőforrásainak felét, a tervezett szerződés a háború által meggyengített Ukrajnát pusztán üzleti érdekek miatt próbálja lenyomni – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság 2025. február 7-én megkapta a „privilegizált és bizalmas” megjelölésű előszerződés-tervezetet. A megállapodás-tervezet szerint az USA 500 milliárd dollár értékű üzletet ajánl Ukrajnának. Ez magában foglalja az ukrajnai ritkaföldfém-ásványok, valamint a kikötők, az infrastruktúra és a legtöbb erőforrás kezelését, beleértve a kőolajat és a földgázt is.
Ezenkívül a dokumentum szerint az USA-nak és Ukrajnának közös befektetési alapot kellene létrehozniuk annak érdekében, hogy „a konfliktus ellenséges felei ne részesüljenek Ukrajna helyreállításából”. Mint a kiadvány megjegyezte, maga Zelenszkij elnök vetette fel azt az ötletet, hogy az Egyesült Államok szerezzen közvetlen részesedést az ukrán ritkaföldfém-elemek és kritikus ásványi anyagok kitermelésében a Trump Towerben tett tavaly szeptemberi látogatása során, remélve, hogy egyengetni tudja a folyamatos fegyverszállítást. Remélte, hogy ez oda vezet majd, hogy az amerikai cégek a helyszínen kezdenek dolgozni, és olyan politikai feszültséget keltenek, amely visszatartja Vlagyimir Putyint az újbóli támadástól.
A Telegraph azt állította, hogy az ukrán államfő nem számított arra, hogy olyan feltételekkel kell szembenéznie, amelyeket általában a háborúban vereséget szenvedett agresszor államokra szabnak. Ezek rosszabbak, mint a Németországra és Japánra kirótt pénzügyi szankciók az 1945-ös vereségük után, amikor végül mindkét ország támogatásokat kapott a győztes szövetségesektől.
„Ha ezt a projektet jóváhagyják, Trump követelései Ukrajna GDP-jének nagyobb hányadát jelentenék, mint a Versailles-i Szerződés értelmében Németországra kirótt jóvátételek, amelyeket később a londoni konferencián 1921-ben és az 1924-es Dawes-tervben csökkentettek. Ugyanakkor késznek tűnik arra, hogy Oroszországot teljesen mentesítse” – írta a brit lap.
Emellett a megállapodás értelmében az USA az ukrán természeti erőforrások kitermeléséből származó nyereség 50%-át és az új engedélyek bevételeinek 50%-át kapná, ha Ukrajna új engedélyeket adna ki „harmadik feleknek”. Washington elsőbbségi jogot kapna az exportált ásványok vásárlására is. A megállapodást a New York-i törvények szabályoznák, és az Egyesült Államok szuverén mentességet élvezne. Az amerikai alap kizárólagos joga lenne meghatározni a jövőbeni befektetési projektek feltételeit.
Ukrajnának sikerült megvédenie államát és függetlenségét, jelenleg az ország közelebb van a békéhez, mint valaha a csaknem három éve tartó teljes háború alatt – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök az Associated Press amerikai hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta:
„Harcolunk, élünk, mindent megteszünk azért, hogy közelebb hozzuk a békét. Közelebb vagyunk hozzá, mint bármikor ebben a három háborús évben. Megvédtük államunkat, függetlenségünket, országunkat, fővárosunkat, sok különböző várost és falut. Sok embert veszítettünk. Nagyon büszke vagyok a hősies embereinkre. Ki gondolta volna mindezt? Senki. Ki tudhatta mindezt, ezeket a következményeket. Senki.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy „mindent meg kell tennünk” az ukrajnai élet stabilizálása és a béke biztosítása érdekében minden ukrán számára. „Szerintem ez a legfontosabb” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnának sikerült megvédenie államát és függetlenségét, jelenleg az ország közelebb van a békéhez, mint valaha a csaknem három éve tartó teljes háború alatt – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738529220
[modified] => 1738518649
)
[title] => Zelenszkij: Ukrajna közelebb van a békéhez, mint bármikor a háború elmúlt három éve során
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=139619&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 139619
[uk] => 139628
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 139620
[image] => Array
(
[id] => 139620
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-3.jpg
[original_lng] => 19943
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-3-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1738516190:3
[_thumbnail_id] => 139620
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1146
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_082fbd213d4a481ac4ddf1655ae09e7d] =>
Odesa is recovering after yesterday’s strikes on the city center. Museums, the Philharmonic, many historic buildings, and the famous Odesa hotel were damaged. The attack targeted not only Ukrainians but even Norwegian diplomats working in Ukraine.
Az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke szerint érdemes lenne az amerikai egységek mellett EU-tagországok csapatait is állomásoztatni Grönlandon. Erről is beszélt Robert Brieger a Welt am Sonntag című német lapnak adott, szombaton közzétett interjújában.
„Úgy gondolom, teljesen érthető lenne, ha nemcsak az Egyesült Államok lenne jelen csapatokkal Grönlandon, hanem megfontolnánk az uniós tagországok katonáinak az állomásoztatását is a szigeten” – jelentette ki Brieger, hozzátéve: egy ilyen lépést – amely szerinte hozzájárulna a térség stabilitásához is – politikai döntésnek kell megelőznie.
Brieger rámutatott arra is, hogy bár Grönland – Dánia tengerentúli területeként – nem része az EU-nak, az európaiaknak, miként Washingtonnak, érdeke fűződik a szigethez, tekintettel a stratégiai elhelyezkedésére – beleértve a nemzetközi kereskedelem egyik fontos útvonalát is – és az ott található fontos nyersanyagokra.
„Ugyanakkor az éghajlatváltozás nyomán megolvadó jégsapkák miatt elképzelhető a feszültség Oroszországgal és talán Kínával is” – tette hozzá.
Brieger hozzátette, reméli, hogy az Egyesült Államok – az ENSZ egyik tagországaként – tiszteletben tartja a határok sérthetetlenségéről szóló elvet, amelyet a világszervezet az alapokmányában is lefektetett.
A katonai bizottság az Európai Tanács legfelsőbb katonai hivatala, de csupán konzultatív testületként működik, az EU-nak ugyanis nincs külön hadserege.
Pénteken Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter azt közölte, a sziget ügyében telefonon egyeztetett nemrég kinevezett amerikai kollégájával, Marco Rubióval, és konstruktívnak nevezte a megbeszélést.