Marco Rubio amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások eredményeként módosításokat eszközölnek a béketervben – számolt be a Sky News.
Rubio a megbeszéléseket a békefolyamat eddigi „legproduktívabb és legjelentősebb” találkozójának nevezte. Ígérete szerint az amerikai csapat az ukrán javaslatok alapján változtatásokat hajt végre a béketervben.
Már most is egy nagyon jó munkaanyagunk van, amely az összes érintett fél hozzászólásán alapul. Pontról pontra végigmentünk ezeken a tételeken, és jó előrelépést értünk el. Embereink most a javaslatokon dolgoznak, változtatásokat eszközölnek, hogy tovább szűkítsük a különbségeket, és közelebb kerüljünk egy olyan megoldáshoz, amellyel Ukrajna és természetesen az Egyesült Államok is elégedett lehet – nyilatkozta az amerikai külügyminiszter.
Jó előrelépést értünk el, és haladunk az igazságos és tartós béke felé. Az ukrán nép megérdemli és minden másnál jobban akarja ezt a békét – mondta.
Jermak megköszönte „nagy barátaiknak”, az Egyesült Államoknak és Donald Trump elnöknek a támogatást, ugyanakkor jelezte, hogy a munka folytatódik, és Ukrajna „európai barátait is bevonják” a folyamatba.
Ha Ukrajna nem változtat a külföldre menekült ukránokkal kapcsolatos politikáján, az asszimilációjuk gyorsan megtörténik – jelentette ki pénteken Dmitro Kuleba külügyminiszter a háborús diplomáciai fórumon tartott előadásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: „A háború során nyilvánvalóvá vált, hogy ha nem változtatunk a külföldön élő ukránokkal kapcsolatos politikánkon, az asszimiláció rendkívül gyorsan megtörténik. Nem tartozom azok közé, akik azt hiszik, hogy a távozó ukránok többsége visszatér. Én azokhoz tartozom, akik hiszik, hogy együtt kell velük működni, hogy ukránok maradjanak.”
„A külföldön élő ukránok számára ma egy új, átfogó politika szükséges. Volodimir Zelenszkij elnök utasításának megfelelően elkészültek a vonatkozó stratégiai fejlesztések, amelyeket később mutatnak be és vitatnak meg más hatóságokkal. Ezt követően személyesen az elnök elé terjesztik” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba.
Az új Választási törvénykönyv, amely idén január 1-jén lépett hatályba, zárt választói listákat, az imperatív mandátumot vezetett be és ráadásul 100 nappal a választási nap előtt megváltoztatta a játékszabályokat. De a törvény az törvény, és abból kell kiindulni, ami van. Az átlagpolgár mindig megriad, ha valami új fogalom jelenik meg a jogalkotásban, különösen a választási törvényben. Az alábbiakban vázoljuk, hogyan is fog működni az új választási rendszer a Kárpátaljai Megyei Tanácsba való választások példáján.
A képviselők száma 64, ezt osszuk el 10-el, és az eredmény, a 6-os szám azt jelenti, hogy Kárpátalján 6 választókerület lesz. Más közigazgatási-területi egységekben a választókerületek meghatározási rendszere hasonló, a képviselők számát kell elosztani a „10”-es számmal.
A törvénynek megfelelően a választási kvótát az 5%-ot meghaladó eredményt elérő párt által megkapott szavazatok számából kell kiszámítani. Kárpátalján 339 051 szavazó adta le voksát olyan politikai pártra, amely 2015-ben bekerült a megyei tanácsba (összesen 439 702-en szavaztak pártokra). Tehát, a 339 051 szavazatot 64 képviselőt mandátumra osszuk, és megkapjuk az 5279 választási kvótát. Következő, elméletileg az „XYZ” politikai párt kijelöli a Kárpátaljai megyei tanácsba a 60 jelöltből álló választási listáját. Ezen jelöltek mindegyikét fel kell venni a egységes regionális választási listába, és ez átlagosan választókerületenként 10 jelölt, akiknek a regionális választási lista alapján van sorozatszámuk. Így a választókerületben a választópolgár szavaz a pártra, és a mellékelt mezőbe beírja az általa támogatott jelölt számát.
Ha egy politikai párt a választókerületben 18 290 szavazatot kapott, akkor ezt a számot el kell osztani az 5 297-el, vagyis a választási kvótával, aminek eredménye 3,45. Ez azt jelenti, hogy ebből a választókerületből 3 képviselő jut be a megyei tanácsba. A maradék 0,45 kvóta azt jelenti, hogy 2399 szavazat nem oszlik meg és az egységes választási listához kerül. Más választókörzetben is hasonló az eljárás.
És itt logikusan felmerül a kérdés: Hogyan kell meghatározni a körzetben lévő jelöltek sorrendjét? A lista elejére azok a képviselőjelöltek kerülnek, akik a választási kvóta több mint 25%-át, azaz több mint 1325 szavazatot kapnak. Őket követik azok a jelöltek, akik kevesebb mint 1325 szavazatot kaptak a politikai párt által meghatározott sorrendben.
Például:
Sevcsenko – 964 szavazat (№ 1 a listán)
Franko – 1460 szavazat (№ 2 a listán)
Koszacs – 1300 szavazat (№ 3 a listán)
Munkácsi – 3512 szavazat (№ 4 a listán)
Doncova – 750 szavazat (№5 a listán)
Tehát a jelöltek sorrendje a választások után az alábbi:
Munkácsi – 3512 szavazat (a választási kvóta több mint 25%-a), Franko – 1460 szavazat (a választási kvóta több mint 25%-a), Sevcsenko – №1 a pártlistán (a választási kvóta kevesebb mint 25%-a), Koszacs – №3 a pártlistán (a választási kvóta kevesebb mint 25%-a), Doncova – №5 a pártlistán (a választási kvóta kevesebb mint 25%-a). Ennek eredményeként a következő jelöltek kerülnek be a megyei tanácsba: Munkácsi, Franko és Sevcsenko. Az összes maradék szavazat az egységes választási lista kosarába kerül. Ugyancsak odakerülnek a politikai pártokért leadott szavazatok, amelyeket a választókerületekben kaptak, de nem érték el a választási kvótát. Például az XYZ politikai pártnak 17 901 osztatlan szavazata van az összes választókerületről. Ez viszont azt jelenti, hogy további 3 képviselő jut az egységes választói listából a tanácsba (17 901 szavazatot elosztják az 5 297 választási kvótával). Ugyanakkor a választókerületekben megválasztott jelölteket már nem veszik figyelembe a mandátumok kiosztásakor.
Newsmaker
[type] => post
[excerpt] => Az új Választási törvénykönyv, amely idén január 1-jén lépett hatályba, zárt választói listákat, az imperatív mandátumot vezetett be és ráadásul 100 nappal a választási nap előtt megváltoztatta a játékszabályokat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1595435640
[modified] => 1595410698
)
[title] => Hogyan fog működni az új választási rendszer 2020. október 25-i önkormányzati választások során
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=8465&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 8465
[uk] => 8439
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 8442
[image] => Array
(
[id] => 8442
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[original_lng] => 69429
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1595399898:12
[_thumbnail_id] => 8442
[_edit_last] => 12
[views_count] => 12534
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c1410fdfd2e3523ea5b9918036b28dd7] =>
Ezt
a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón nyilatkozta Olekszandr Kornyijenko a
„Nép szolgái”-frakció első elnökhelyettese. Elmondása szerint erre a végleges
megállapodásra jutott a kormányzó párt frakciója.
A határozattervezetet a következő hónap
végéig kell benyújtani a Parlamentbe, addig folyamatban van a dokumentum megvitatása.
Olekszandr Kornyijenko meg van győződve arról, hogy az ukrán parlament július
közepére elfogadja a Választási kódex módosításait. „Ami a választási
jogszabályokban bekövetkező változásokat illeti, azokat megfelelően készítik
elő. Ez a folyamat a jövő héten kezdődik. A bizottságunk egy kicsit korábban „kijön”
a karanténból” – mondta Kornyijenko.
A képviselő elmondta, konzultációkat
folytatnak majd a társadalmi és a szakértői közösségekkel, a folyamat nyitott lesz.
Kornyijenko megjegyezte, hogy a Választási kódex módosító csomagjában két
fontos szempont van. Az első – a technikai változások, amelyek egyszerűen
lehetővé teszik a választásokat, a második – a politikai. „Valahova csak egy
vessző kerül, valahol a bizottsági tagok és jelöltek regisztrációjának
sorrendje változik meg. Vagyis nagyon sok olyan technikai változás lesz,
amelyek lehetővé teszik a választások megtartását” – hangsúlyozta a képviselő. Ami
a módosítások „politikai” részét illeti, elsősorban a választási küszöb csökkentéséről
van szó. „Az első – a pártlisták küszöbének csökkentésére vonatkozik. Nálunk
működik a pártok finanszírozása. A pártoknak a megyéknél alacsonyabbra kell leereszkedniük – városokba,
kistelepülésekbe és ott kell pártszerkezetet létrehozniuk. Ami a falusi és községi
tanácsokat illeti, ott megmarad a többségi
választási rendszer az önjelölés lehetőségével” – mondta Olekszandr Kornyijenko.
Elmondása szerint a politikai változások
csomagjában vannak átmeneti változások,
amelyek elősegítik a választások megtartását az országban jelenleg fennálló
pénzügyi lehetőségei alapján. „Arról szól, hogy csökkentjük a kampány kiadásait
– van benne egy úgynevezett „gentleman-i megállapodás”a kormánnyal, miszerint,
amikor közelebb kerülünk a választásokhoz, és látjuk, hogy nem elég a pénz,
akkor a kormány a tartalékalapból pótolja ki” – mondta.
Kornyijenko úgy véli, hogy a választási
törvény módosításával kapcsolatos munkafolyamatot július közepére befejezik. „A
következő két-három hétben előkészítjük a módosító-csomagot készítünk, napirendre
tűzzük, megvitatjuk és június végére el is fogadjuk. Valójában július közepéig
a Parlament teljesíti alkotmányos funkcióját és kiírja az önkormányzati
választásokat” – mondta a képviselő. Ami
Ukrajna elfoglalt területein zajló helyi választásokat illeti, David Arahamija,
a „Nép Szolgái” frakcióvezetője hozzátette, hogy erre csak akkor kerülhet sor,
ha Kijev hivatalos ellenőrzése alá kerül az egész határszakasz.
Érdekes, hogy egy kb. 2 héttel ezelőtti,
a Razumkov nevét viselő Ukrán Gazdasági és Politikai Tanulmányok Központja
által végzett felmérés szerint, ha a közeljövőben kerülne sor az ukrán parlamenti
választásokra, akkor a „Nép szolgája” politikai párt kapná a választópolgárok legnagyobb
támogatását (azoknak a 41,5%-a, akik részt vennének a választásokon és
eldöntötték, hogy kire fognak szavazni). A válaszadóknak a 14%-a az „Ellenzéki
Platform – az Életért”-re szavazna, az „Európai Szolidaritás” 14%, a
Batykivscsina 7%, „Erő és becsület” 4,5%, a „Hang” (Holosz) 3%.
