Nem foszthatják meg szavazati joguktól a több állampolgársággal rendelkezőket és az ukrán állampolgárságot kapott külföldieket szavazati joguktól Ukrajnában, választhatnak és választhatók lesznek – közölte kedden Fegyir Veniszlavszkij, az elnök képviselője az Alkotmánybíróságban az rbc.ua hírportállal.
Veniszlavszkij a kiadványnak elmondta: nem fosztják meg szavazati joguktól a több állampolgársággal rendelkezőket, valamint az ukrán állampolgárságot kapott külföldieket. Hangsúlyozta: „szavazni és indulni fognak a tisztségért, például képviselőknek, polgármestereknek, sőt az elnöki posztra is jelöltethetik magukat.
Az elnöki képviselő kiemelte: az ukrán állampolgársággal rendelkező többes állampolgárok választójogát nem lehet szokványos törvényekkel korlátozni, ehhez alkotmánymódosításra lenne szükség. „Ezek a törvényjavaslatok nem korlátozhatják az állampolgárok választójogát, mert az Alkotmány előírja, hogy ki választható és szavazhat” – mutatott rá. Megjegyezte: a korhatáron kívül az aktív választójoghoz a szavazók esetében egyetlen kivétel van: a személy cselekvőképtelensége. A passzív választójogot illetően – a választhatóság lehetőségét tekintve – letöltetlen büntetés és az Ukrajna területén kötelező állandó tartózkodási idő szab csak korlátokat – mondta el Fegyir Veniszlavszkij.
Florida állam republikánus kormányzója, Ron DeSantis csütörtökön aláírta a helyi törvényhozás által megszavazott új, átfogó választási törvényt, amely a többi között szigorítaná az urnás szavazást és a levélszavazatok leadásának szabályait is – jelentette az amerikai sajtó.
A kormányzó szerint a mostani törvényre – amelyet a feddhetetlen választások törvényének nevezett – azért volt szükség, hogy a korábbinál igazságosabb választási rendszere legyen a tagállamnak. „A floridai emberek megnyugodhatnak, hogy államunk továbbra is élen jár a tisztességes szavazás tekintetében. A választásoknak szabadnak és tisztességesnek kell lenniük, és ezek a változások biztosítják, hogy a napsugár államában ez továbbra is így legyen” – fogalmazott DeSantis.
A 42 éves kormányzó, akit az amerikai sajtóban újabban egyre gyakrabban emlegetnek a következő választások lehetséges republikánus elnökjelöltjeként, élő adásban írta alá a jogszabályt. A ceremóniát a republikánusokhoz közelálló Fox News amerikai hírcsatorna közvetítette.
Az intézkedés szigorítja a lakhelyüktől távol lévő választók hozzáférését az urnás szavazáshoz, ugyanis arra kötelezné őket, hogy minden egyes választási ciklusban nyújtsák be újra a kérelmüket, amelyet eddig csak négy ciklusonként kellett megtenniük. Azoknak a választóknak, akik urnás szavazásra regisztrálnak, kérelmük benyújtásakor meg kell adniuk személyes adataikat is, például a jogosítványuk számát, vagy az állami azonosító számukat is. A törvény korlátozásokat vezet be a levélben történő voksolások esetében és a levélszavazatok begyűjtését illetően. Betiltja például a szavazatok tömeges postára adását. Ezen kívül megtiltja, hogy ételt és italt osszanak a sorban álló szavazóknak a választási helyszín 150 méteres körzetében, valamint megtiltja a megyéknek, hogy pénzügyi támogatást fogadjanak el a választásokkal kapcsolatos kiadásaik fedezésére.
Az új floridai jogszabály sokban hasonlít a közelmúltban elfogadott Georgia állambeli új választási törvényhez. Az ottani új jogszabályok a jövőben például fényképes igazolványhoz kötik a választási részvételt, illetve a sorban álló szavazóknak ott sem lehet ételt és italt osztogatni. A reformok elfogadása felháborodást váltott ki a baloldal körében, több politikusuk azt állította, hogy az új szabályok korlátoznák a kisebbségi szavazók lehetőségeit.
Több nagyvállalat bojkottra szólított fel és azt javasolta, hogy költöztessék el tevékenységüket, vagy üzleteiket Georgiából. Az észak-amerikai profi baseball-liga (MLB) vezetői úgy döntöttek, hogy a 2021-es All-Star gálát nem Atlantában, Georgia fővárosában rendezik meg. Legutóbb pedig Will Smith amerikai színész jelentette be, hogy – tiltakozásul a szerinte az afroamerikai kisebbség lehetőségeit korlátozó választójogi reformok ellen – elviszi Georgia államból új, nagy költségvetésű filmje forgatását.
A demokraták ugyanígy ellenzik a mostani – DeSantis által aláírt – floridai törvényt, mint a korábbi georgiai változtatásokat. „DeSantis kormányzó és a floridai republikánusok inkább a hatalom megtartásában érdekeltek, mint abban, hogy biztosítsák a demokráciánkhoz való igazságos hozzáférést” – fogalmazott Manny Díaz, a Demokrata Párt kubai születésű floridai elnöke.
Néhány perccel azután, hogy a floridai kormányzó aláírta a törvényt, Marc Elias demokrata ügyvéd bejelentette, hogy munkatársaival pert indított a törvényjavaslat ellen a Floridai Női Választók Ligája, a Fekete Szavazók Számítanak Alapítvány és a Floridai Szövetség a Nyugdíjas Amerikaiakért nevű szervezetek megbízásából. Elias szerint a törvényjavaslat sérti az alkotmány több kiegészítését.
A Joe Biden vezette adminisztráció sem ért egyet az új törvénnyel. „A 2020-as választás az amerikai történelem egyik legbiztonságosabb választása volt. Nincsen legitim oka, hogy most változtassunk a szabályokon, hogy megnehezítsük a szavazást. Ez hazugságra épül” – mondta csütörtökön Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtófőnökének helyettese.
Aláírta hétfőn Vlagyimir Putyin a választási törvény módosítását, amely összhangba hozza az orosz elnökválasztás rendjét a tavaly elfogadott alkotmánymódosítással, megnyitva a lehetőséget, hogy még kétszer jelöltesse magát a tisztségre.
Az orosz alkotmány a július 1-jén megszavazott módosítást megelőzően kizárta annak a lehetőségét, hogy az orosz elnök két egymást követő ciklus letöltése után ismét versenybe szálljon a tisztségért. Az elfogadott változtatás törölte az „egymást követő” kitételt, egyben lenullázta a hivatalban lévő államfő addigi mandátumait.
A 68 éves Vlagyimir Putyin immár 21. éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 között elnöki minőségben – akkor az államfői mandátum csak négy évig tartott -, majd 2008 és 2012 között, az alkotmányos korlátozás miatt miniszterelnökként. Ebben az időszakban Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbították. A 2018-ban megtartott választás megerősítette ebben a tisztségben. Az elnök mindeddig nem jelentette be egyértelműen, hogy indulni kíván-e a 2024-ben esedékes elnökválasztáson.
A törvénymódosítás értelmében nem választható újra orosz államfővé, aki két ciklus erejéig már betöltötte ezt a tisztséget. A változtatás értelmében ez a megkötés nem vonatkozik arra az elnökre, aki a tavalyi alkotmánymódosítás idején hivatalban volt, vagyis Putyin esetében semmissé válik a korábbi mandátumok általi kötöttség.
A törvénymódosítás értelmében elnök csakis olyan, a 35. életévét betöltött orosz állampolgár lehet, aki legkevesebb 25 éve él az ország területén, és korábban más országban sem állampolgársággal, sem állandó lakhatási engedéllyel nem rendelkezett. Ez alól kivételt képeznek azok az államok, amelyek teljes egészében vagy részben Oroszország részévé válnak.
Putyin aláírta azokat a törvénymódosításokat is, amelyek értelmében akár ötmillió rubelig (jelenlegi árfolyam szerint több mint 20 millió forintig) terjedő pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a második világháborús szovjet veteránok nyilvános megrágalmazása, valamint a becsületük és méltóságuk megsértése.
A közigazgatási és a büntető törvénykönyvben végrehajtandó változások értelmében szigorodott a nácizmus nyilvános rehabilitálásának elbírálása is. Ez alatt a vonatkozó módosítás egyebek között a nürnbergi bíróság által megállapított tények tagadását, valamint a Szovjetuniónak és a szovjet veteránoknak a második világháborús szerepére vonatkozó, tudatosan hamis értesülések terjesztését érti.
Az ország védelmével kapcsolatos nevezetes évfordulókkal szembeni nyilvános tiszteletlenség, a haza védelmezői emlékének megsértése, valamint a világháborús veteránok becsületének és tisztességének megsértése alapesetben hárommillió rubelig (több mint 12 millió forintig) terjedő vagy az elítéltnek a legutóbbi három évben szerzett jövedelmével megegyező bírsággal, vagy köz- vagy kényszermunkával, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Ha ugyanezt a bűncselekményt csoportosan, egyebek között előzetes összeesküvés alapján követik el, az internet vagy tömegtájékoztatási eszköz bevonásával, akkor a bírság kettőtől ötmillió rubelig, a szabadságvesztés időtartama pedig öt évig terjedhet.
A nácizmus mentegetése, valamint a Szovjetunió és a veteránok rágalmazása hárommillió rubelig terjedő bírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha ugyanez az internet vagy tömegtájékoztatási eszköz bevonásával történik, a büntetési tétel ötmillió rubelig vagy ötévi szabadságvesztésig és a közügyek gyakorlásától való ötévi eltiltásig emelkedhet.
Alekszej Navalnij ellenzéki politikust egy moszkvai bíróság egy második világháborús veterán megrágalmazása címén február 20-án 850 ezer rubel (több mint 3,4 millió forint) pénzbüntetés kifizetésére kötelezte. A büntetési tételek szigorítását Irina Jarovaja házelnök-helyettes kezdeményezte.
A kínai parlament az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakának zárónapján, csütörtökön elfogadta a hongkongi választási rendszer átalakításáról szóló határozattervezetet.
A 2895 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadott tervezet szövegének véglegesítése a kínai törvényhozás jogi bizottságának feladata, a végleges verzió pedig a kínai parlament állandó bizottságának jóváhagyásával lép jogerőre. A módosítás a kínai fél szerint a hongkongi választási rendszerben lévő joghézagokat orvosolja majd, „biztosítva ezáltal a különleges státuszú város fejlődését és stabilitását”.
Szakértők szerint a választási rendszer módosításával Peking megszilárdíthatja fennhatóságát Hongkong felett, hiszen a változtatás alapját a „hazafiak kormányozzák Hongkongot” elv képezi, a „hazafit” pedig kínai illetékesek a Kínai Kommunista Párt iránt elkötelezett, Peking Hongkong feletti fennhatóságát elismerő emberként definiálták.
A módosítás alapján a zömében Peking-párti, a hongkongi kormányzót is megválasztó bizottság választaná meg a város törvényhozóinak egy részét, továbbá közvetlenül venne részt a hongkongi törvényhozói tanács tagjainak jelöltek előterjesztésében. A jelenleg 1200 fős bizottság a reformként emlegetett intézkedések nyomán 1500 fősre duzzadna, miközben a törvényhozói tanács 70 fős létszámát 90 fősre bővítenék.
A jelenleg érvényben lévő választási rendszerben a törvényhozó tanács tagjainak felét közvetlenül a hongkongi választók választják meg, míg a további 35 tagról szakmai vagy egyéb érdekcsoportok döntenek. Egyes megfigyelők szerint a „reformokat” követően félő, hogy az ellenzéki jelöltek nem kapnak esélyt arra, hogy induljanak a választásokon.
Kínai részről szintén elsősorban Hongkong stabilitásának helyreállításával indokolták azt a nemzetbiztonsági törvényt is, amelyet a kínai törvényhozás a tavaly júniusban megtartott éves plenáris ülésén fogadott el, válaszul a városban 2019-ben hónapokon át tartó kormányellenes tüntetéshullámra.
A törvényt hongkongi demokráciapárti aktivisták, valamint egyes külföldi kormányzatok is kifogásolják amiatt, mert szerintük súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az „egy ország, két rendszer” elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város anyaországhoz történő, 1997-es visszakerülését követő ötven évre.
Hongkong a nemzetbiztonsági törvény bevezetése nyomán idén első alkalommal lekerült a Heritage Foundation washingtoni székhelyű agytröszt a világ legszabadabb gazdaságait rangsoroló listájáról, amelyet 25 éven át vezetett.
A szavazati jog gyakorlásának megkönnyítéséről írt alá rendeletet vasárnap Joe Biden amerikai elnök, a véres vasárnap néven elhíresült tragikus esemény 56. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezések részeként.
„Minden választásra jogosult állampolgárnak biztosítani kellene a lehetőséget, hogy szavazhasson, és számításba vegyék voksát” – mondta az elnök a megemlékezés alkalmából előre rögzített videoüzenetében, amelyben bejelentette az új rendelet aláírását. Úgy fogalmazott: „Ha neked vannak a legjobb ötleteid, akkor nincs mit rejtegetned. Hagyjuk az embereket szavazni!”
1965. március 7-én, azon a napon, amely a történelembe véres vasárnap néven vonult be, az Alabama állambeli Selmában rendőrök brutálisan bántalmazták azt a mintegy 600 polgárjogi aktivistát, akik az afroamerikaiak választójogi diszkriminációja és a rendőri erőszak ellen békésen demonstráltak. Az eseményeket rögzítették a tévéstábok, és a felkavaró képsorok láttán sokan a feketék szavazati jogáért küzdő aktivisták mellé álltak. Nem sokkal ezután a kongresszus elfogadta a választójogi reformcsomagot.
Joe Biden elnök a vasárnap aláírt rendeletben utasítja a szövetségi ügynökségeket, hogy tegyenek intézkedéseket a szavazati jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében. Az ügynökségek 200 napot kaptak arra, hogy kidolgozzák terveiket a választók regisztrálásának kiszélesítéséről és választási információk terjesztéséről. Az elnök utasította az Egyesült Államok szövetségi információs igazgatóját, hogy korszerűsítse a kormány által üzemeltetett választási internetes oldalakat és digitális szolgáltatásokat.
A demokrata többségű amerikai képviselőház szerdán szavazta meg a választási rendszert alaposan átalakító törvénytervezetet, amely egyebek között enyhítené a szavazásra jogosultság feltételeit a szavazókörzetek határait nem az egyes tagállamok, hanem csak független bizottságok szabhatnák át és átláthatóbbá tenné a kampányfinanszírozást.
A szenátusban ugyanakkor sokkal nehezebb lesz elfogadtatni a tervezetet, mert a száz szenátorból hatvannak kellene azt jóváhagynia, a demokraták viszont a két függetlennel együtt is csak ötvenen vannak, így meg kell győzniük még legalább tíz republikánust. Egyes demokraták felvetették, hogy ha nem sikerül elég nagy támogatást szerezni a tervezetnek, akkor szűkítsék azt le a szavazati jogosultság kérdésére.
A törvénytervezetnek azért van nagy jelentősége most, mert a népszámlálási hivatal az idén adja át a friss adatokat az egyes államoknak, amelyek azután ezek alapján átrajzolják a szavazókörzetek határait, hogy a 2022. novemberi félidős választásokon már az új rendszerben szavazzanak az amerikaiak.
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
A Központi Választási Bizottság megváltoztatta a szavazás helyének megváltoztatásával kapcsolatos eljárását. A szavazóknak nem kell igazolniuk tényleges lakóhelyüket, számolt be a Központi Választási Bizottság sajtószolgálata.
A szavazás helyének megváltoztatására irányuló kérelemben csak a választópolgár lakóhelyét kell feltüntetni, amelyben kéri az új szavazó helyének meghatározását. A Központi Választási Bizottság egy videofelvételt készített, amely elmagyarázza, hogyan lehet online, elektronikus aláírással megváltoztatni a szavazás helyét. Ezt a választópolgárok szeptember 10-ig tehetik meg.
Az új Választási törvénykönyv, amely idén január 1-jén lépett hatályba, zárt választói listákat, az imperatív mandátumot vezetett be és ráadásul 100 nappal a választási nap előtt megváltoztatta a játékszabályokat. De a törvény az törvény, és abból kell kiindulni, ami van. Az átlagpolgár mindig megriad, ha valami új fogalom jelenik meg a jogalkotásban, különösen a választási törvényben. Az alábbiakban vázoljuk, hogyan is fog működni az új választási rendszer a Kárpátaljai Megyei Tanácsba való választások példáján.
A képviselők száma 64, ezt osszuk el 10-el, és az eredmény, a 6-os szám azt jelenti, hogy Kárpátalján 6 választókerület lesz. Más közigazgatási-területi egységekben a választókerületek meghatározási rendszere hasonló, a képviselők számát kell elosztani a „10”-es számmal.
A törvénynek megfelelően a választási kvótát az 5%-ot meghaladó eredményt elérő párt által megkapott szavazatok számából kell kiszámítani. Kárpátalján 339 051 szavazó adta le voksát olyan politikai pártra, amely 2015-ben bekerült a megyei tanácsba (összesen 439 702-en szavaztak pártokra). Tehát, a 339 051 szavazatot 64 képviselőt mandátumra osszuk, és megkapjuk az 5279 választási kvótát. Következő, elméletileg az „XYZ” politikai párt kijelöli a Kárpátaljai megyei tanácsba a 60 jelöltből álló választási listáját. Ezen jelöltek mindegyikét fel kell venni a egységes regionális választási listába, és ez átlagosan választókerületenként 10 jelölt, akiknek a regionális választási lista alapján van sorozatszámuk. Így a választókerületben a választópolgár szavaz a pártra, és a mellékelt mezőbe beírja az általa támogatott jelölt számát.
Ha egy politikai párt a választókerületben 18 290 szavazatot kapott, akkor ezt a számot el kell osztani az 5 297-el, vagyis a választási kvótával, aminek eredménye 3,45. Ez azt jelenti, hogy ebből a választókerületből 3 képviselő jut be a megyei tanácsba. A maradék 0,45 kvóta azt jelenti, hogy 2399 szavazat nem oszlik meg és az egységes választási listához kerül. Más választókörzetben is hasonló az eljárás.
És itt logikusan felmerül a kérdés: Hogyan kell meghatározni a körzetben lévő jelöltek sorrendjét? A lista elejére azok a képviselőjelöltek kerülnek, akik a választási kvóta több mint 25%-át, azaz több mint 1325 szavazatot kapnak. Őket követik azok a jelöltek, akik kevesebb mint 1325 szavazatot kaptak a politikai párt által meghatározott sorrendben.
Például:
Sevcsenko – 964 szavazat (№ 1 a listán)
Franko – 1460 szavazat (№ 2 a listán)
Koszacs – 1300 szavazat (№ 3 a listán)
Munkácsi – 3512 szavazat (№ 4 a listán)
Doncova – 750 szavazat (№5 a listán)
Tehát a jelöltek sorrendje a választások után az alábbi:
Munkácsi – 3512 szavazat (a választási kvóta több mint 25%-a), Franko – 1460 szavazat (a választási kvóta több mint 25%-a), Sevcsenko – №1 a pártlistán (a választási kvóta kevesebb mint 25%-a), Koszacs – №3 a pártlistán (a választási kvóta kevesebb mint 25%-a), Doncova – №5 a pártlistán (a választási kvóta kevesebb mint 25%-a). Ennek eredményeként a következő jelöltek kerülnek be a megyei tanácsba: Munkácsi, Franko és Sevcsenko. Az összes maradék szavazat az egységes választási lista kosarába kerül. Ugyancsak odakerülnek a politikai pártokért leadott szavazatok, amelyeket a választókerületekben kaptak, de nem érték el a választási kvótát. Például az XYZ politikai pártnak 17 901 osztatlan szavazata van az összes választókerületről. Ez viszont azt jelenti, hogy további 3 képviselő jut az egységes választói listából a tanácsba (17 901 szavazatot elosztják az 5 297 választási kvótával). Ugyanakkor a választókerületekben megválasztott jelölteket már nem veszik figyelembe a mandátumok kiosztásakor.
Newsmaker
[type] => post
[excerpt] => Az új Választási törvénykönyv, amely idén január 1-jén lépett hatályba, zárt választói listákat, az imperatív mandátumot vezetett be és ráadásul 100 nappal a választási nap előtt megváltoztatta a játékszabályokat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1595435640
[modified] => 1595410698
)
[title] => Hogyan fog működni az új választási rendszer 2020. október 25-i önkormányzati választások során
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=8465&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 8465
[uk] => 8439
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 8442
[image] => Array
(
[id] => 8442
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[original_lng] => 69429
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1595399898:12
[_thumbnail_id] => 8442
[_edit_last] => 12
[views_count] => 11213
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c1410fdfd2e3523ea5b9918036b28dd7] =>
Az ukrán parlament július 16-án elfogadta az „Egyes törvények módosításáról a választási jogszabályok tökéletesítése érdekében” a 3485. számú törvénytervezetet. A dokumentum módosítja a Választási Kódex négy könyvét. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot 308 parlamenti képviselő támogatta – közölte a Parlament sajtószolgálata.
A törvényjavaslat „kiküszöböli a hiányosságokat és az ellentmondásokat, korrigálja a határidőket, egyszerűsíti és egységesíti a választási eljárásokat a választási folyamat egyszerűsítése érdekében, egységesíti a Választási törvénykönyv rendelkezéseit. A törvény jelentős számú módosítást vezetett be a Választási törvénykönyvbe, amelyek minden típusú választásra és a választási folyamat minden szakaszára vonatkoznak, és a törvénykönyv 289 cikke közül több mint 200 kiigazítását írja elő.
„A törvény újításainak egy része a Központi Választási Bizottság tevékenységével, a Szavazók Állami Nyilvántartásának működésével kapcsolatos, módosítja a közigazgatási és büntetőjogi felelősségvonást a választási folyamat során elkövetett jogsértésekért” – közölte a parlament sajtószolgálata. A törvény által bevezetett választási törvénymódosítások átfogó változásokat írnak elő a választási dokumentumok kitöltésekor, a szavazatok számlálásának folyamatában, a jelöltek által benyújtott dokumentumokban, valamint egyszerűsít egyes választási eljárásokat. A törvény korlátozza az egyidejű jelölést a helyi választásokon, tökéletesíti a választások területi szervezésére valamint az önkormányzati választásokon a választási bizottságok rendszerére vonatkozó jogszabályokat, pontosítja a jelöltek vagyonával, jövedelmével, költségeivel és pénzügyi kötelezettségeivel kapcsolatos nyilatkozat benyújtásának határidejét, és csökkenti az önkormányzati választásokon az óvadék mértékét. Fontos szempont, hogy ez a dokumentum tiltja a választók megvesztegetését.
Milyen tiltásokat vezet be a törvény:
a kampány idején pénz, ajándékutalvány, élelmiszercsomag ajándékozása választópolgárok, intézmények, szervezetek számára;
juttatások, egyéb szolgáltatások, építési beruházások, értékpapírok, kölcsönök, sorsjegyek, egyéb tárgyi javak nyújtása jótékonysági szervezetek nevében, amelyek alapítója vagy tagja a képviselőjelölt (jelöltek), a párt (helyi pártszervezet).
A törvény az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
az érintett pártszervezet területi választási listáján az a jelölt kerül az első helyre, akit elsőként vettek fel a névsorba;
azokat a képviselőjelölteket, akik a választási kvóta 25%-át vagy annál több szavazatot kaptak, a listán elsőként szereplőt követően, a jelöltet támogató választók szavazati százalékának csökkenő sorrendjében kell sorolni;
azonos százalékú szavazatokkal rendelkező jelöltek esetében a magasabb helyet a listán az a képviselőjelölt kapja, aki a pártszervezet területi választási listáján is az előkelőbb helyet foglalja el. A listán a többi helyet abban a sorrendben kapják a képviselőjelöltek, amelyben a pártszervezet határozta meg a jelöltek kinevezését;
soron kívüli és átmeneti helyi választásokra, első valamint pótválasztásokra kétszer egy évben kerül sor – március utolsó vasárnapján és október utolsó vasárnapján.
Vagyis az összes településen a nem soron következő helyi választást egy napon – tavasszal vagy ősszel – tartják. Ezenkívül a törvény választási folyamat digitalizálását javasolja: a választási központok a dokumentumok benyújtását, a jelöltek és meghatalmazottak valamint a megfigyelők regisztrálását online végezhetnék. Meglesz a lehetősége az elektronikus szavazatszámlálásnak. A törvény meghatározza az úgynevezett „klóntechnológia” elleni küzdelem mechanizmusát az elnökválasztás során. A dokumentum szerint emellett fokozódnak a választási jogszabályok megsértéséért és a közigazgatási jogsértésekkel szembeni szankciók, meghatározza az okirat hamisításért és egyéb szabálysértésekért való felelősséget. A törvénytervezet ezen felül módosítja az ukrán Közigazgatási bűncselekmények kódexét, a Büntető törvénykönyvet, a Közigazgatási eljárás kódexét, „A központi választási bizottságról”, „A szavazók állami nyilvántartásáról”, „A korrupció megelőzéséről” és a „A közszolgálatról” szóló törvényeket.
A Nép Szolgája (SZN) kormányzó párt a helyhatósági választási rendszer módosítását tervezi több ponton – adta hírül hétfőn a Bukvi hírportál.
„Kollégáinknak
a parlamentben bonyolultnak tűnik a választási rendszer,
valamennyit módosítunk rajta” – jelentette ki Olekszandr
Kornyijenko, az SZN elnöke. A választási rendszerben a tervek
szerint legalább két módosítás lesz.
Az
első módosítás – az arányos rendszer kiterjesztése legalább
a 30 ezer lakosú városokra.
„Úgy
vélem, ennek az elgondolásnak van létjogosultsága, mert kezdettől
fogva mondtam, strukturálnunk kell a társadalmat, hogy a pártokon
legyen felelősség. Ezt majdnem minden párt támogatja” –
fejtette ki Olekszand Kacsura képviselő.
A
második módosítás – a pártoknak a megyei tanácsok 2/3-ába
kell jelölteket állítaniuk.
„Ily
módon akarják (az SZN-ben) megfosztani a helyi kiskirályok helyi
érdekű kis pártjait a választásokon történő részvétel
lehetőségétől” – véli egy névtelen nyilatkozó az Európai
Szolidaritás pártból.
A
kérdésben megszólalt David Arahamija, a kormányzó párt
parlamenti frakcióvezetője is.
„Elfogadtuk
a választójogi törvénykönyvet, amely lehetővé teheti sok
regionális pártocska létrejöttét. Nekünk mint nagy pártnak ez
nem előnyös. Ezen minden bizonnyal változtatni fogunk” –
hangoztatta a frakcióvezető.
Korábban
Andrij Jermak kijelentette, hogy a normandiai négyek következő
találkozóján olyan lépések történhetnek, amelyek lehetővé
teszik a helyhatósági választások megtartását az idei év
októberében Ukrajna egész területén, beleértve a „megszállt
Donbászt”.
Volodimir
Zelenszkij elnök azt mondta: reméli, hogy az idei év őszén
lehetőség lesz a választások megtartására Donbászon (az
országos helyhatósági választásokkal egy időben), de nem zárja
a ki a konfliktus befagyasztását.
Elutasította a román szenátus szerdán a parlamenti választási törvény módosításáról szóló vitatott sürgősségi rendeletet, amelyet két hete fogadott el a jobbközép bukaresti kormány – jelentette az MTI.
A rendelet parlamenti elutasítását a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezte, és a szenátusban többségben lévő
ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is megszavazta, arra hivatkozva, hogy a
kormány alkotmánysértő módon, közvita nélkül módosította a választási rendszert.
A kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorai
szerint a baloldal valójában a többségében jobboldali érzelmű, többmilliós
román diaszpórát akarja távol tartani az urnáktól, és ezért nem akarja, hogy
hatályban maradjon a külföldön élő románok voksolását megkönnyítő rendelet.
Az ügyben a képviselőház hozza meg a végső döntést.
