Portugáliában május 18-án ismét parlamenti választásokat tartanak, ami az elmúlt három évben már a harmadik ilyen alkalom. Marcelo Rebelo de Sousa elnök csütörtökön jelentette be a döntést, két nappal azt követően, hogy a jobbközép kisebbségi kormány vereséget szenvedett a parlamenti szavazáson.
Az államfő azután döntött a törvényhozás feloszlatásáról és az előrehozott választások kiírásáról, miután konzultált a főbb politikai pártokkal és az azok képviselői alkotta államtanáccsal, amely elmondása szerint egyhangúlag a választások kiírása mellett foglalt állást – írja az MTI.
Az új parlament megalakulásáig a jelenlegi kormány viszi ügyvivőként az ügyeket.
Luis Montenegro miniszterelnök a múlt héten indítványozta a bizalmatlansági szavazást azt követően, hogy az ellenzék megkérdőjelezte a feddhetetlenségét, mivel továbbra is rendszeresen kapott pénzt egy általa alapított és a felesége nevére íratott tanácsadó cégtől.
Montenegro tagadta, hogy megsértette volna az összeférhetetlenség elvét, vagy etikai vétséget követett volna el. Az ügyészek tanulmányoznak egyes állításokat, de az ügyben nem folyik aktív vizsgálat. Montenegro Szociáldemokrata Pártja kiállt a miniszterelnök mellett, és közölte, hogy ismét indítja őt a választáson, az ellenzéket okolva a válságért.
Múlt heti felmérések szerint a fő ellenzéki párt, a Szocialisták kis mértékben vezet a Montenegro vezette pártszövetség előtt, de mindkét formáció fej fej mellett halad mintegy 30 százalékkal, így kevés változás várható a tavalyi választásokhoz képest.
[type] => post
[excerpt] => Portugáliában május 18-án ismét parlamenti választásokat tartanak, ami az elmúlt három évben már a harmadik ilyen alkalom. Marcelo Rebelo de Sousa elnök csütörtökön jelentette be a döntést, két nappal azt követően, hogy a jobbközép kisebbségi korm...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741966800
[modified] => 1741958699
)
[title] => 3 év 3 választás – ismét feloszlatták a portugál parlamentet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144569&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144569
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 144570
[image] => Array
(
[id] => 144570
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[original_lng] => 332863
[original_w] => 940
[original_h] => 508
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas-300x162.png
[width] => 300
[height] => 162
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas-768x415.png
[width] => 768
[height] => 415
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[width] => 940
[height] => 508
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[width] => 940
[height] => 508
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[width] => 940
[height] => 508
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[width] => 940
[height] => 508
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741951497:5
[_thumbnail_id] => 144570
[views_count] => 1063
[_algolia_sync] => 831848535002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24405
[1] => 18989
[2] => 166
)
[tags_name] => Array
(
[0] => parlament feloszlatása
[1] => Portugália
[2] => választás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 144367
[content] =>
Ukrajnában a hadiállapotot csak a háború befejezése után oldják fel, és csak ezután kerül sor a törvényeknek megfelelő választásokra – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Arra a kérdésre, hogy a tűzszünet után feloldják-e a hadiállapotot, Zelenszkij megjegyezte, hogy most az első lépésekre, vagyis a tűzszünet elérésére kell koncentrálni. „Készen állunk a tűzszünetre, vagy a fegyvernyugvásra? Konkrétan ezt tettük, és azt mondtuk: igen. A kérdés az, hogy az orosz fél kész lesz-e erre” – tette hozzá.
A második kérdés az elnök szerint az, hogy Ukrajna partnerei készen állnak-e a technikai megfigyelésre. „Ez egy nagyon fontos szempont. Őszintén megmondtam, hogy úgy gondolom, a tűzszünet a levegőben és a tengeren egyértelmű számunkra, hogyan figyeljük meg. De ha mindenhol fegyvernyugvás van, megérteni, kivel van dolgunk, és megérteni az elmúlt évek tapasztalatait, akkor itt technikai segítségre van szükség. A partnerek biztosítanak minket erről. És a felek beszéltek erről, ez nagyon fontos” – mutatott rá.
Az államfő hozzátette, ezek után még el kell készíteni egy teljes, lépésről-lépésre szóló tervet a háború befejezésére az ukrán fél biztonsági garanciáival. „Ha mindez megtörténik, akkor ennek a tervnek az elkészítése után mindenesetre lesz egy szakaszos végrehajtás, ami a háború végéhez vezet. A háború befejezése után a hadiállapot megszűnik. A hadiállapot feloldása után pedig az ukrán törvényeknek megfelelően választásokat tartanak. Senki nem halaszt el semmit szándékosan” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy véli, hogy az Egyesült Államok üzenetei az ukrajnai választásokkal kapcsolatban orosz narratívák.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740411000
[modified] => 1740398057
)
[title] => Az EU támogatja Zelenszkijt abban, hogy nem akar választásokat tartani a háború alatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142260&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142260
[uk] => 142273
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 139734
[image] => Array
(
[id] => 139734
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas.jpg
[original_lng] => 51326
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kallas.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740400968:3
[_thumbnail_id] => 139734
[_edit_last] => 5
[views_count] => 778
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_76618d4d50d1953a05f94be1ce9ac9f4] =>
Nincs alapjuk azoknak a szóbeszédeknek és pletykáknak, miszerint Ukrajnában a kormány online választásokat készül tartani, ez pusztán manipuláció, ami bizalmatlanságot ébreszt az állampolgárokban, akárcsak a levélben történő szavazás – jelentette ki szerdán Olena Suljak, a Nép Szolgája kormányzó párt vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Suljak elmondta: „Ha már az online szavazásról és más országok tapasztalatairól beszélünk, akkor ez egy teljesen független rendszer, amit a mi valóságunkban a Központi Választási Bizottságnak (CVK) tudnia kellene kezelni. A CVK a tudomásom szerint nem rendelkezik saját Gyija applikációval a választások megtartásához.”
A pártvezető szerint Ukrajna elsősorban Észtország tapasztalatait tanulmányozta, ahol 25 évbe telt az online szavazás lehetőségének megvalósítása. „Hány év kell Ukrajnának, azt hiszem, senki sem tudja megmondani. Annak ellenére, hogy jelenleg a világ egyik legdigitálisabb állama vagyunk” – jegyezte meg.
Ráadásul, amint a politikus megjegyezte, a társadalom kevéssé bízik az online választások kérdésében, csakúgy, mint a levélben történő szavazásban – az állampolgárok mindössze 8 %-a támogatná az akaratnyilvánítás ilyen formáját. „Tanulmányozhatjuk a (különböző országok – a szerk.) tapasztalatait, de amikor döntés születik arról, hogyan rendezzük meg a háború utáni első választásokat, természetesen figyelembe vesszük a társadalom véleményét. Ez nagyon fontos számunkra, hogy a választásokat érthetően, demokratikusan rendezzük meg, hogy az ilyen választások eredményét a társadalomban mindenki elfogadja” – magyarázta Olena Suljak.
A román rendőrség 20 embert – köztük egy zsoldoscsoport vezetőjét – állított meg, akik a román főváros felé tartottak felfegyverkezve.
Az ország továbbra is feszült helyzetben van az elhalasztott elnökválasztás miatt.
A kihallgatottak között volt Horaţiu Potra, aki a helyi román politikában ismert személyiség, és korábban egy Afrikában működő zsoldoscsoport vezetője volt – írja a Mandiner. A román nemzeti hírügynökség szerint Potrát szombat este tartóztatták fel, amikor egy Mercedes autóban Bukarest felé tartott. Az autóban fegyvereket, késeket, valamint készpénzt találtak öt különböző valutában – írta a Politico.
Sajtóinformációk szerint további 20 személyt – akik szintén fegyvereket szállító járművekkel tartottak Bukarest felé – feltartóztattak és kihallgattak. A csoport, amelyet állítólag Potra koordinált, a bukaresti Egyetemi térhez közeli szállodákban foglalt szállást, és a szélsőjobboldali elnökjelölt, Călin Georgescu elleni tüntetések megzavarását tervezték.
A médiában megjelent hírek szerint a csoport egy listát is összeállított politikusokról és újságírókról egy „megfélemlítési művelet” részeként.
A román hatóságok közleményükben megerősítették, hogy „több járművet is megállítottak”, és különféle fegyvereket foglaltak le. Összesen 13 személyt hallgattak ki.
Potra ügyvédje szerint védence ellen fegyverrel és nyilvános uszítással kapcsolatos vádak miatt indult eljárás egy Facebook-bejegyzés kapcsán, de tagadta, hogy bármilyen kapcsolata lenne Georgescuval.
„Potra úr határozottan tagadja az ellene felhozott vádakat” – nyilatkozta az ügyvéd.
Ami az állítólagos kapcsolatát illeti Călin Georgescuval, nincs bizonyíték vagy említés az ügyben ilyen kapcsolatról.
Georgescu a Potrával való kapcsolatáról azt nyilatkozta a román hírtelevízióban, hogy hallott már a zsoldosról, de „személyesen nem találkozott vele”, és tagadta, hogy ő hívta volna a fegyveres csoportot Bukarestbe a tüntetések megzavarása céljából.
Románia a múlt héten politikai káoszba süllyedt, mivel az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját állítólagos orosz befolyásolási kísérlet miatt.
Orbán Viktor 1993–2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke, legutóbb két éve, a 2021 novemberében tartott tisztújító kongresszuson választották újra pártelnöknek.
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), míg Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban tartott helyi törvényhozási választáson. A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) Hessenben a második, Bajorországban a harmadik legerősebb párt lett, és mintegy 40 százalékot erősödött a legutóbbi, 2018-as Landtag-választások óta – derül ki a hétfőn közölt, nem hivatalos végeredményből.
Mindkét tartományban az eddigi koalíció legnagyobb pártja – a CSU, illetve a CDU – maradt az első számú, meghatározó politikai erő a következő ciklusra is.
A szövetségi kormányt alkotó koalíció pártjai – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – mindkét tartományban gyengültek.
A jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországért (AfD) párt mindkét tartományban megerősödött, az ország nyugati részét tekintve – vagyis a volt NDK területét nem számítva – története legjobb eredményét érte el.
Ugyanakkor a többi párt továbbra is elutasítja az együttműködést vele.
Bajorországban a csak az ebben a tartományban működő, Markus Söder miniszterelnök vezette CSU a szavazatok 37 százalékát gyűjtötte össze, ami alig 0,2 százalékpontos gyengülés a 2018-as Landtag-választás óta. Egyúttal a keresztény-konzervatív párt leggyengébb eredménye 1950 óta, de a CSU így is messze a legnagyobb támogatottságú szereplő a bajor politikában és folytathatja a kormányzást.
Eddigi és kiszemelt jövendőbeli partnere a Szabad Választók (Freie Wähler, FW) nevű regionális párt, amely a szavazatok 15,8 százalékát begyűjtve története legjobb eredményét érte el, és 4,2 százalékponttal erősödött 2018 óta.
Az AfD lépett elő a harmadik számú politikai erő pozíciójába, a bevándorlásellenes párt 14,6 százalékos eredménye 4,4 százalékpontos erősödést jelent.
A Zöldek a szavazatok 14,4 százalékát kapták meg, ezzel a baloldali ökopárt 3,2 százalékponttal gyengült az előző választáshoz képest.
A 20 éve ciklusról ciklusra egyre gyengébb szociáldemokraták támogatottsága újabb mélypontra süllyedt: az SPD a szavazatok 8,4 százalékát szerezte meg, 1,3 százalékponttal gyengülve 2018-hoz képest.
A szabad demokraták (FDP) 3 százalékos eredménye – 2,1 százalékponttal gyengülve – nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, vagyis kiesnek a müncheni Landtagból.
A tájékoztatás szerint a tartományi gyűlésnek várhatóan 203 tagja lesz. A CSU és az FW többséggel 122 képviselői helyet szerezhet, így többségi törvényhozási támogatásra támaszkodó kormányt alakíthat.
Markus Söder bajor kormányfő, a CSU elnöke a vasárnap az urnazárás utáni első nyilatkozatában kiemelte, hogy pártja a „polgári koalíció folytatását” tervezi, vagyis a következő öt évben is az FW-vel kíván kormányozni.
Az AfD a második erő a nyugatnémet tartományban, 18,5 százalékos eredménye 5,3 százalékpontos erősödés az öt évvel korábbihoz képest.
Az SPD Hessenben is tovább gyengült, 15,1 százalékot ért el, 4,7 százalékponttal visszaesve az előző Landtag-választáshoz képest.
A Zöldek is gyengültek, 14,8 százalékos eredményük 5 százalékpontos visszaesést jelent.
A liberálisok éppen csak megőrizték képviseletüket a wiesbadeni Landtagban, mivel a bejutási küszöbön (5 százalék) végeztek, 2,5 százalékponttal elmaradva a 2018-ban elért eredményüktől.
Boris Rhein hesseni miniszterelnök, a CDU helyi vezetője nem kötelezte el magát az eddigi koalíciós társ, a Zöldek mellett. Az mondta, hogy az eredmény egyértelmű felhatalmazás a CDU-nak a kormányzás folytatására, és a „demokratikus spektrum” valamennyi pártjával hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről.
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Újabb négy évig Kelemen Hunor vezeti a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), miután a szervezet 16. tisztújító kongresszusa bizalmat szavazott neki szombaton Temesváron.
A 660 érvényes szavazatból 653 igen, 7 pedig nem szavazat volt, 665-en vettek részt a voksoláson, miközben 835 küldöttnek igazolták a mandátumát – közölte a szavazóbizottság.
Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a kongresszusnak a „bizalomért és a feladatért”. Elmondta, hogy ezután nem marad más, mint folytatni a sok éve elkezdett munkát.
„A mi szövetségünk eszköz a romániai magyarok kezében. Bízom benne, hogy együtt sikeressé tudjuk tenni a romániai, erdélyi magyar közösséget” – fogalmazott Kelemen Hunor köszönőbeszédében.
A megválasztása utáni sajtótájékoztatón közölte: a következő évtizedben jó irányba fog változni a romániai valóság, és ő tapasztalt politikusként részt akar venni ebben a munkában, ezért vállalt újabb mandátumot 12 év elnökség után. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság érdeke soha nem ellentétes a román többség érdekével, és ezt fontos felismerni.
Úgy vélte, a következő időszak nem lesz könnyű, de az RMDSZ-es csapat tudja, hogy mit kell tenni, mi az irány, és ha követni tudja ezt utat, a következő időszakban is sikereket tud elérni.
Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az RMDSZ nem támogatja az önkormányzati és a parlamenti választások összevonását, és véleménye szerint ez alkotmányossági szempontból nem is lehetséges.
A regionalizmusra vonatkozó kérdésre kifejtette: ez szerinte áltéma, a közigazgatási átszervezésről lehet ugyan beszélni, de meglátása szerint nem egy évvel a választások előtt. A kormányfőváltásról elmondta: az RMDSZ nem ad kormányfőt, így a szövetséget nem érinti a bukaresti kormánykoalíció két nagy pártja közötti megállapodás.
Az RMDSZ-kongresszus szombati zárónapján jelen volt Markó Attila korábbi kisebbségi államtitkár, a restitúciós bizottság volt tagja is, akit csütörtökön az utolsó perben is felmentettek az ellene felhozott vádak alól. „Jó újra itthon lenni!” – mondta, mivel nyolc és fél év távollét, magyarországi tartózkodás után első útja Temesvárra vezetett, a küldöttek vastapssal fogadták.
Köszönetet mondott feleségének, barátainak és a magyar kormánynak az elmúlt években nyújtott támogatásért. „Úgy álltak ki mellettem, hogy tudták, nem vagyok hibás” – mondta, és arra intette a jelenlévőket, hogy mindig álljanak ki az igazság mellett.
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
Kaja Kallas hivatalban lévő miniszterelnök jobbközép-liberális Reformpártja nyerte a vasárnap tartott parlamenti választásokat Észtországban a szavazatok szinte teljes összesítése alapján hétfőn hajnalban közzétett eredmények szerint.
A voksok 98 százalékának megszámlálása alapján a Reformpártra a választók 31,6 százaléka szavazott. Második helyen végzett a jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) a voksok 16,1 százalékával.
A választási részvétel 63,7 százalékos volt, és a választók 51 százaléka az interneten adta le szavazatát.
A 45 éves Kallas úgy nyilatkozott, hogy az eredmény tükrében pártja erős pozícióból láthat neki a koalíciós tárgyalásoknak és a kormány továbbra is fenntartja az Oroszországra gyakorolt nyomást.
„Be kell fektetnünk a biztonságunkba. Agresszív szomszédunk nem tűnt el és nem is fog eltűnni, úgyhogy ezzel foglalkoznunk kell” – jelentette ki Kaja Kallas. Arról nem nyilatkozott, hogy a jelenlegi, hárompárti koalícióval tervezi-e folytatni a kormányzást.
„A választók azt szeretnék, hogy a Reformpárt vezesse a kormányt. Ennyi bizonyos” – mondta a hivatalban lévő kormányfő.
A Reformpárt választási programja alapján a miniszterelnök pártjának győzelme azt jelenti, hogy Tallinn folytatja az átállást a zöldenergiára és továbbra is fogad menekülteket Ukrajnából. A párt a kampányban azt is ígérte, hogy a bruttó hazai termék 3 százalékára emeli a védelmi kiadásokat és csökkenti a vállalkozások adóterheit.
A jelenlegi kormánykoalícióban résztvevő balközép Szociáldemokrata Párt 9,5 százalékos eredményt ért el, a jobboldali-konzervatív Haza (Isamaa) párt pedig a voksok 8,3 százalékát kapta. A balközép, ellenzéki Centrumpárt 14,7 százalékos eredményt ért el. 13,5 százalékot kapott, és ezzel először jutott be a parlamentbe az Észtország 200 (Eesti 200) liberális párt.
A Reformpárt négy évvel ezelőtt 28,9 százalékos eredménnyel nyerte a választást, ám akkor három másik párt kötött koalíciót, amely végül a ciklus vége előtt összeomlott, így 2021 óta Kallas Reformpártja vezeti az országot a szociáldemokratákkal és Hazával közösen.
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
With attacks on #Dnipro and elsewhere in Ukraine, Russia has again proven it is a terrorist state.
My call to allies and partners: let us ramp up our support. #Ukraine needs weapons, including tanks and air defence. #Russia must be held accountable for all crimes committed.
1/2 I had a good meeting with @r_stefanchuk in Kyiv #Ukraine. We discussed raising the cost of war to Russia, including imposing additional sanctions to Russia & lowering the oil price cap, avoiding circumvention of sanctions. Also talked about ?? path to #EU & #NATO. pic.twitter.com/Bf16WMRZjL
I spoke with Estonia’s Prime Minister @KajaKallas.
In the wake of Russia’s morning attempts to hit Ukrainian civilian infrastructure with missiles, I emphasized the importance of further strengthening Ukraine's air defense. This task is particularly relevant for the frontline… pic.twitter.com/y72y5JpIQu
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 8, 2023
Másfél évvel a soron következő Európai Parlamenti választások előtt máris megkezdődött a találgatás, ki lesz Ursula von der Leyen utódja az Európai Bizottság élén. A Politico máris talált két jelöltet, akik nem tagadják, hogy beszállnának a versenybe, és egyik se német.
Hamarosan a következő Európai Parlament választások előtti évbe lépünk, és már folyik a találgatás, ki lehet a német kormánytagból az Európai Bizottság elnökévé avanzsált Ursula von der Leyen utódja. A Politico két jelöltről is tud, akik a portál kérdésére nem tagadták, hogy ringbe szállnának. Egyikük sem német.
A Politico írásában egyébként fel sem merül, hogy von der Leyen folytatná, mint az Európai Unió első számú politikusa.
Kétlem, hogy sok amerikai egyáltalán tudja, kiről van szó – kommentálta szarkasztikusan Ian Bremmer, az Eurasia Group politikai kutatóintézet elnöke a Forbes listáját, amely szerint von der Leyen a világ legnagyobb hatalmú nője Christine Lagarde és Kamala Harris előtt (holott a bizottság elnöke alig egy hónapja látogatott két napra az Egyesült Államokba).
forbes most powerful woman: ursula von der leyen interestingly enough, i bet a lot of americans have no idea who that is pic.twitter.com/iULSzY2E33
A YouGov rendszeres amerikai felmérése szerint valóban így van, hiszen von der Leyennek a 383. helyre futotta a politikusok amerikai népszerűségi listáján a harmadik negyedévben. A júliusban európai országokban végzett felmérés szerint a megítélése itt is vegyes, például a hazájában, Németországban többen tartják ellenszenvesnek, mint amennyien szeretik, Franciaországban épphogy pozitív a megítélése, miközben Dániában egész népszerű.
Az EP-választásokig még sok idő van hátra, és ebben az időszakban még sok minden történhet, a Politico mindenesetre két lehetséges jelöltet kérdezett meg arról, indulnának-e az elnöki pozícióért, és mindketten többet célozgattak, mint tagadtak. Igazából, nem is tagadtak – írta a portál.
Thierry Breton
Von der Leyen Európai Bizottságának, tagja, a belsőpiaci biztos Thierry Breton a Politico szerint „masszív célzást” tett arra, hogy elvállalná az elnöki posztot.
„B-terv szerinti biztos vagyok. Nem én voltam az A-terv, véletlenül lettem biztos” – válaszolta a kérdésre a Politico éves eseményén, amelyen Európa 28 legbefolyásosabb személyét nevezik meg, és egyébként a lista élére idén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök került.
Egész életemben a következő lehetséges állásomról 15 perccel korábban informáltak. Megválaszolva a kérdését: megfontolhatok egy új B-tervet, ha az B-terv – zárta rövidre a francia politikus.
Roberta Metsola
Az Európai Parlament elnöke, a posztjára januárban választott máltai Roberta Metsola a Politico főszerkesztője, Jamil Anderlini kérdésére arról beszélt, nagy siker, hogy egy nő az Európai Bizottság elnöke. Közben odaszúrt Bretonnak, megjegyezve, hogy ez uniónak el kell kerülnie a protekcionizmus „csúszós útját”, amikor iparági konfliktusokba bocsátkozik az Egyesült Államokkal.
Metsola megvédte magát a „haverszellem” (cronyism) vádja ellen, amit azzal vont magára, hogy Alessandro Chiocettit elnöki kabinetfőnököt nevezte ki az Európai Parlament legmagasabb közszolgálati posztjára, főtitkárnak. A portál szerint ő sem tagadta, hogy lenne a Bizottság elnöke.
In #Davos, "Europe will always stand with you," EU chief tells #Ukraine's first lady Olena Zelenska. “In this last year your country has moved the world & inspired Europe & I can assure you that Europe will always stand with you,” von der Leyen said. https://t.co/8wlQlkuw3U
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
