Vlagyimir Putyin orosz elnök a novgorodi régióban, Valdajban található rezidenciáján fogadta Aljakszandr Lukasenka belorusz elnököt – közölte a Kreml sajtószolgálata pénteken, sajtóinformációk szerint a két vezető négyszemközt tárgyalt.
Az államfők megvitatták a Szövetségi Állam napirendjén lévő kérdéseket, a kereskedelmi és gazdasági együttműködést, valamint a közös gazdasági projektek megvalósítását, továbbá a regionális biztonsággal kapcsolatos kérdéseket – áll az orosz elnöki hivatal MTI által idézett közleményében.
Aljakszandr Lukasenka csütörtökön közölte, hogy Minszkben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök képviselőivel. A belorusz vezető sajtóbeszámolók szerint azt mondta nekik: fiúk, adjátok át az elnökötöknek: ha azt hiszi, hogy így beszélhet velünk, és még háborúba is belerángathat bennünket, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy a háború jellege azonnal megváltozik. Ez a háború teljesen más lesz.
Ennek előzménye, hogy Volodimir Zelenszkij múlt pénteken egyhetes ultimátumot adott Aljakszandr Lukasenkának arra, hogy eltávolíttassa az ukrán határ közelébe telepített orosz katonai berendezéseket, leszögezve, hogy ellenkező esetben az ukrán fegyveres erők fogják ezt megtenni. Az ukrán elnök szerdán jelezte, hogy hétfő óta nem működnek már Belarusz területén az általa kifogásolt jeltovábbító állomások, amelyeket szerinte orosz drónok használnak ukrajnai célpontok támadására.
Oroszország állandó ENSZ-képviselete pénteken közölte: támogatásáról biztosította Belarusz kérését a Biztonsági Tanács sürgős összehívására amiatt, hogy június 17-én ukrán dróncsapás ért egy belorusz gyermekeket szállító autóbuszt az oroszországi brjanszki régióban. Az ukrán hadsereg közleménye szerint nem ukrán drón volt. Egy nő életét vesztette, nyolc ember pedig megsérült, közülük hatan gyermekek. A busz Homeli megyéből egy ifjúsági labdarúgó csapatot szállított Gelendzsikbe nyaralni.
Kiderült Moszkva első reakciója Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon javaslatára, hogy a napokban Franciaországban zajló G7-csúcstalálkozón találkozzon Vlagyimir Putyinnal, a Kreml főnökével – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Dmitrij Peszkovnak, a Kreml szóvivőjének nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Peszkovtól azt kérdezték, hogy kapott-e hivatalos meghívást Putyin a franciaországi találkozóra különleges csatornákon keresztül. „Természetesen nem volt ilyen. Moszkva és Kijev között nincsenek hivatalos csatornák, mint tudják” – mondta. Azt is hozzátette, hogy Putyin már többször is „mindent elmondott” és „mindent felajánlott” Zelenszkijnek.
„Ha Zelenszkij kész felelősségteljesen és komolyan beszélni, sőt, a „kijevi rezsim” (ahogy a Kreml nevezi az ukrán hatóságokat – a szerk.) tökéletesen tudja, miről beszél, akkor mindig jöhet Moszkvába, ahol fogadják” – közölte a Kreml szócsöve.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem akar békét, és ismét a háború folytatását választja – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő azt mondta: „Sajnos az orosz fél ismét a háborút választja – mindenki hallotta a mai választ. Egy gyenge választ. Egyszerűen nem akarja befejezni a háborút. Azt hiszem, hogy a világon sokan csalódtak ebben a válaszban.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy a diktátor nem akar semmit megváltoztatni, és nem akarja beismerni, hogy ez a háború „csak neki és azoknak tetszik, akik pénzt merítenek belőle”, és mindannyian „ma sokat mosolyogtak”. „Ez azt jelenti, hogy kevesebb pénznek kellene lennie Oroszországban, és nagyobb nyomásnak Oroszországra” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna tükörválaszt fog adni Oroszország támadásaira „hosszú távú szankciókkal”, és ha Moszkva készen áll a diplomáciára, Kijev is a diplomáciai utat fogja követni – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta: „Ukrajna igazságosan fog eljárni napról napra. Május 6-án éjféltől csendtűzszünetet javasoltunk. Tegnap és ma is ezt sérti meg Oroszország.” Mint megjegyezte, a háború kezdete óta az agresszor ország minden lehetséges módon csapást mért Ukrajnára. Elsősorban kamikaze drónokkal, rakétákkal, tüzérséggel, valamint légibombákkal.
„Csak a nap kezdetétől reggelig eltelt időben már mintegy 100 dróntámadás történt, több tucat rohamművelet zajlott a front kulcsfontosságú területein, valamint több tucat légicsapás” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy ez azt jelzi, hogy a Kreml nem fontolgatja komolyan a tűzszünet lehetőségét, és az orosz hatóságokat továbbra is csak a Vörös térre érvényes rövid távú tűzszünet aggasztja.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy utasította képviselőit: vegyék fel a kapcsolatot Donald Trump amerikai elnök csapatával, és kérjenek részleteket az orosz tűzszüneti javaslatról.
Zelenszkij X-en közzétett bejegyzésében szkeptikusan fogalmazott az orosz kezdeményezéssel kapcsolatban. Mint írta, tisztázni kell, hogy az orosz javaslat néhány óra biztonságot jelent-e a moszkvai parádéra, vagy valami többet.
Az ukrán elnök leszögezte, hogy Ukrajna hosszú távú, megbízható és garantált tűzszünetet, valamint tartós békét szeretne elérni, nem pedig rövid, szimbolikus fegyverszünetet. Hozzátette, hogy Ukrajna kész dolgozni a béke érdekében „minden olyan tárgyalási formában, amely komoly és eredményre vezet”.
A bejelentés hátterében az áll, hogy Jurij Usakov, Putyin tanácsadója korábban közölte: Oroszország május 9-re, a győzelem napjára tűzszünetet hirdethet.
Moszkva jelentősen kibővítette az európai intézmények, EU-tagállamok és más, Brüsszel Oroszország-ellenes politikájába bekapcsolódó európai államok azon képviselőinek listáját, akik számára megtiltja az Oroszország területére való belépést – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.
A tárca szerint ez része az Európai Unió Oroszország elleni huszadik szankciócsomagjára adott válasznak. A minisztérium rámutatott, hogy Brüsszelnek ezekre az ENSZ Biztonsági Tanácsát megkerülő lépésekre úgy tekint, mint amelyek durván megsértik a nemzetközi jog normáit.
A tiltólistára olyanok kerültek fel, akik részt vettek az Ukrajnának nyújtandó katonai segítségről való döntéshozatalban, az orosz területi integritás aláásására irányuló tevékenységet folytatnak, felelősek az Oroszország elleni szankciók bevezetéséért, károsítják Oroszország harmadik országokkal fennálló kapcsolatait, orosz érdekeket sértő akadályokat állítanak a tengeri hajózás elé, részt vesznek orosz tisztségviselők „kitalált ürügyek alapján történő üldözésében”, az orosz vezetés elleni törvényszék létrehozásában, valamint az orosz állami vagyon jogellenes elkobzását vagy az abból származó nyereség felhasználását szorgalmazzák.
A lajstromba bekerültek Oroszországgal szemben ellenséges álláspontot képviselő európai civil aktivisták és az akadémiai közösség képviselői is, valamint az EU-tagállamok nemzeti parlamentjei és az Európai Parlament azon képviselői, akik az Oroszország elleni állásfoglalások és törvényjavaslatok mellett szavaztak.
Közleményében az orosz külügyminisztérium leszögezte, hogy Brüsszel „destruktív politikája” nem képes semmilyen hatást gyakorolni Oroszország külpolitikai irányvonalára.
„Oroszország mindig is elkötelezett volt, és továbbra is elkötelezett marad nemzeti érdekeinek védelme, polgárai jogainak és szabadságainak biztosítása, valamint a méltányos, többpólusú világrend kialakításában való következetes részvétel mellett” – hangzik a dokumentum.
Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdai kijevi sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy az incidensek közvetlen kiváltó oka az orosz hadigépezet elleni védekezés. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Ukrajna folyamatos kapcsolatban áll balti partnereivel a körülmények tisztázása érdekében − írja az MTI.
Az ukrán álláspont főbb pontjai:
Közös felelősségre vonás: Tihij szerint Litvánia, Lettország és Észtország egyetért abban, hogy a drónok lezuhanásának valódi oka „Oroszország Ukrajna elleni agressziója”
Szankciók sürgetése: az ukrán fél szerint ezek az esetek nem a balti-ukrán feszültséget kell, hogy szítsák, hanem azt igazolják, hogy „ezeknek az incidenseknek az eredményeként a Moszkvára gyakorolt nyomást kell erősíteni, és további szankciókat kell bevezetni Oroszországgal szemben”
Hadműveleti háttér: az incidensek idején Ukrajna több oroszországi célpontot, köztük az észt határhoz közeli Uszty-Luga kikötővárost is támadta. Az ukrán és balti hatóságok szerint a drónok valószínűleg a légvédelem beavatkozása vagy technikai hiba miatt tértek le eredeti pályájukról
Vladimir Padrino venezuelai védelmi miniszter szombaton kijelentette, hogy Caracas „felvonultatja valamennyi katonai eszközét”, miután szombat hajnalban amerikai légitámadás ért több venezuelai várost.
Beszédében Padrino azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy helikopterekről indított rakétákkal lakóövezetekre mért csapást. Hozzátette, hogy még tájékozódik arról, voltak-e áldozatai a támadásnak.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social internetes közösségi oldalán bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeresen végrehajtott egy nagyszabású támadást Venezuela és vezetője,
Nicolás Maduro elnök ellen, akit feleségével együtt elfogtak.
Delcy Rodríguez venezuelai alelnök ezt követően úgy nyilatkozott, hogy a kormányzatnak nincsenek információi Maduro és neje tartózkodási helyéről, és azonnali tájékoztatást kérnek arról, hogy még életben vannak-e.
„Szemben állva ezzel a kegyetlen támadással, nem tudjuk, hol tartózkodik Nicolás Maduro és a felesége, Cilia Flores. Bizonyítékot követelünk Donald Trump elnök kormányától arra vonatkozóan, hogy életben vannak” – mondta az alelnök a közszolgálati televíziónak adott interjúban.
Hozzátette, hogy az elfogott államfő előzőleg „nagyon világos utasításokat adott a bolívari nemzeti fegyveres erőknek (…) a teljes nemzetvédelmi terv minden tervének aktiválására. Átadtuk Maduro elnök utasításait.”
A venezuelai ellenzék vezetői, a Nobel-békedíjas María Corina Machado, valamint Edmundo Gonzáles Urrutia szombaton – az ellenzéki szervezetek hivatalos szóvivőjének az X közösségi portálon közzétett üzenete szerint – kijelentették, hogy egyelőre nem kommentálják az amerikai műveletet.
Gustavo Petro kolumbiai elnök szombaton bejelentette, hogy utasítást adott katonák felvonultatására a venezuelai határra.
Az államfő aki mindig a párbeszédet szorgalmazta, Latin-Amerika szuverenitása elleni agressziónak nevezte a Venezuela elleni támadást. Előzőleg kérte az Amerikai Államok Szervezete (OAS) és az ENSZ illetékes testületeinek az összehívását is, hogy foglaljanak állást arról: a művelet megfelel-e a nemzetközi jogi normáinak.
Kolumbia idén az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagja.
The Higuerote Airport, east of Caracas, has been struck as part of the ongoing U.S. military operation. Secondary explosions are clearly visible. pic.twitter.com/bHYzROXkSi
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy készen áll az elnökválasztás kiírására – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az államfő La Repubblica című olasz lapnak adott nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkijt a választásokról kérdezték, miközben távozott a Parioli negyedbeli szállodából, ahol az elnök általában megszáll római látogatásai során. „Mindig készen állok” – hangsúlyozta.
Az ukrán államfő hozzátette, hogy bízik Giorgia Meloni olasz miniszterelnökben, és elvárja tőle, hogy segítsen Ukrajnának.
Ma Donald Trump amerikai elnök a Politico című lapnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy elnökválasztást kell tartani Ukrajnában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnök hisztéria-kitörésére reagálva, amikor az amerikai elnök hálátlansággal vádolta meg Ukrajnát, kijelentette, hogy Ukrajna hálás mind az Egyesült Államoknak, mind az amerikai elnöknek – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Zelenszkij nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij azt nyilatkozta, hogy beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel. A megbeszélés eredményei mellett azonban reagált Trump Ukrajna „hálátlanságáról” szóló kijelentéseire is. „Az Egyesült Államok vezető szerepe fontos, hálásak vagyunk mindenért, amit Amerika és Trump elnök tesz a biztonság érdekében, és a lehető legkonstruktívabbak maradunk. Várjuk a svájci csapataink további jelentéseit” – írta.
Kicsivel később Zelenszkij egy másik üzenetben ismét kifejezte háláját Trumpnak, azt is írva, hogy Ukrajna nem kevésbé hálás európai szövetségeseinek, akik sokat segítenek. „Ukrajna hálás az Egyesült Államoknak, minden amerikai szívnek, és személyesen Trump elnöknek a segítségért, amely – kezdve a Javelinekkel – ukránok életét menti meg. Köszönetet mondunk mindenkinek Európában, a G7-ben és a G20-ban, aki segít nekünk megvédeni az életeket. Fontos a támogatás fenntartása” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
