Ukrajnának azzal, hogy kezdeményezte az ukrán fegyveres erők egységének az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hőseiről való elnevezését, nem állt szándékában megsérteni a baráti lengyel népet – jelentette ki Heorhij Tihij, a külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tihij elmondta: „Számunkra az UPA küzdelme kizárólag Moszkva birodalmi politikájával szembeni ellenállást szimbolizálja – és semmilyen módon nem a lengyelek ellen irányul. Elismerjük, hogy a népeink történelmének különböző oldalai vannak – dicsőségesek és tragikusak egyaránt.” Mint hangsúlyozta, a korábbi korszakokban az ukránok és a lengyelek együtt számos dicsőséges győzelmet arattak az örök ellenség felett Moszkvában – Orstól a Visztula menti Divig.
„Ugyanakkor lehetetlen tagadni a tragikus oldalakat, különösen a civil lakosság ellen elkövetett bűncselekményeket, amelyeket elsősorban az ukrán és lengyel egységek katonái követtek el a második világháború alatt” – jegyezte meg a szóvivő. Egyúttal csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az egység átnevezésére adott éles lengyelországi reakció ellentétes az ukrán-lengyel kapcsolatokban az előző másfél évben megfigyelhető, a problémás kérdések megoldására irányuló tágabb trenddel.
„Ez idő alatt mindkét fél számos erőfeszítést tett a történelmi múlt összetett kérdéseinek megoldása, a párbeszéd és a megértés kialakítása érdekében. Elsősorban a kutatások és exhumálások folyamata indult újra. Hosszú évek óta először a Történészek Kongresszusa újraindította a tevékenységét” – jegyezte meg Tihij.
A szóvivő kiemelte, hogy Ukrajna nem kerüli el ezt a tisztázást, válaszol Lengyelország exhumálással kapcsolatos kéréseire, párbeszédet épít a történészek és a szakértők között, és a múlt érzékeny oldalaival kapcsolatban is átpolitizálás nélkül törekszik párbeszédre. „Történelmünk megerősíti, hogy csak Moszkva profitál az ukránok és lengyelek közötti vitákból. Ma az ukrán hadsereg nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát védi” – hangsúlyozta Heorhij Tihij, rámutatva, hogy a múltról szóló viták alááshatják a közös ellenséggel szembeni ellenállást egy olyan időszakban, amikor Ukrajna Lengyelország támogatásával elrettenti az orosz agressziót.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnának azzal, hogy kezdeményezte az ukrán fegyveres erők egységének az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hőseiről való elnevezését, nem állt szándékában megsérteni a baráti lengyel népet – jelentette ki Heorhij Tihij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780145160
[modified] => 1780136572
)
[title] => A Külügyminisztérium válaszolt az Ukrán Felkelő Hadsereggel kapcsolatos lengyel vádakra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187762&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187762
[uk] => 187742
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 187763
[image] => Array
(
[id] => 187763
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tihij.jpg
[original_lng] => 25511
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tihij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tihij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tihij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tihij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tihij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tihij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tihij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1780125954:12
[_thumbnail_id] => 187763
[_edit_last] => 12
[views_count] => 330
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_888c8b23092afbfc98a2a56d81446758] =>
Peking ragaszkodik ahhoz, hogy nem használja ki profitszerzés céljából az orosz–ukrán konfliktust, és a Kínát ért vádak, miszerint támogatja az Ukrajna elleni orosz agressziót, a háborúért való felelősség kínai oldalra hárításának kísérletének tekinti – jelentette ki Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy tájékoztatón, jelentette az Ukrinform tudósítója.
„Kína álláspontja az ukrán válsággal kapcsolatban (Kínában hivatalosan így nevezik az Ukrajna elleni orosz háborút – szerk.) következetes és egyértelmű: nem öntünk olajat a tűzre, és nem használjuk ezt a konfliktust profitszerzésre” – mondta Guo az Ukrinform kérésére kommentálva a The Daily Telegraphban megjelent, az Oresnyik ballisztikus rakéták gyártásában Oroszországnak nyújtott kínai segítségről szóló publikációt.
A diplomata a Kínával szemben felhozott vádakat, miszerint, de facto támogatja az ukrajnai orosz háborút, ismét az agresszióért való felelősség Kínára való hárítása kísérletének nevezte, és ezzel kapcsolatban tiltakozását fejezte ki.
„Kategorikusan nem fogadjuk el a felelősség Kínára való hárítását” – jelentette ki.
Kína, a háborúval kapcsolatos semlegességére hivatkozva nem nyújt közvetlen katonai segítséget sem Ukrajnának, sem Oroszországnak. Peking ugyanakkor nem csatlakozik a kettős felhasználású áruk az agresszor országnak történő szállítását tiltó nyugati szankciókhoz, és nem tartja kötelesnek betartani azokat.
A kínai vállalatok – bár emelt áron – széles választékban exportálnak kettős felhasználású termékeket az Oroszországi Föderációba, aminek köszönhetően az orosz katonai-ipari komplexum képes fenntartani a fegyvergyártás olyan mennyiségét, amely elegendő ahhoz, hogy a megszálló hadsereg folytassa offenzív erőfeszítéseit Ukrajnában.
Tapsviharok és tömeges bekiabálások váltották egymást a vitán, amelyet a Parlament vezetőjének is félbe kellett szakítania egy ponton. Ursula von der Leyen és az általa vezetett Bizottság ellen indítványoztak bizalmatlansági eljárást, amelynek eredményeként akár az egész biztosi kollégium elveszítheti a mandátumát. Bár az erősebb pártcsaládok várhatóan megvédik von der Leyent, az indítvány teret adott a saját berkeikben is meghúzódó sérelmek kiengedésének.
Ursula von der Leyennek hétfőn kellett elmondania védőbeszédét a Bizottság ellen indított bizalmatlansági szavazás előtt, amelyre csütörtökön kerül majd sor. Az indítványt a román Gheorghe Piperea terjesztette be, és még június végén megszerezte hozzá a szükséges 10 százalékos támogatást.
Az indítvány még a saját Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládján belül is megosztó, így annak olasz társelnöke, Nicola Procaccini már előre jelezte, hogy bár tagjaik szabadon szavazhatnak majd az ügyben, ő nem fogja támogatni a Bizottság megbuktatását.
Procaccini azzal érvelt, hogy a mostani vakcinabeszerzések alatt küldött személyes üzenetek miatt von der Leyen előző kormánya alatt is benyújthatták volna az indítványt, csak az a különbség, hogy azóta sok mindenben jobb belátásra tért a Bizottság. Így például komolyabban próbálja kezelni a migrációt, és a zöldátállásban is rugalmasabb álláspontot kezdett képviselni.
Ez utóbbi különösen érzékeny téma, miután pár hete a Bizottság visszahívott egy, a Szociáldemokraták (S&D) és a liberális Renew által is jegyzett javaslatot, miután erre kérték Ursula von der Leyent a Parlament több jobboldali pártjának képviselői. A törvénytervezet azokat a vállalatokat vonná felelősségre, amelyek alaptalanul hivatkoznak környezetbarát működésre.
Az eset feltehetően jó részben egy komolyabb kommunikációs malőr volt, hiszen a kisvállalatok mentességére hivatkozva történt a visszavonás, amelyet éppen a Parlament tárgyalt volna a tagállamokat tömörítő Tanáccsal. A tárgyalás elhalasztásával most a tervezet elfogadása is tolódik, de a hiba kiváló lehetőséget biztosított az S&D-nek és a Renew-nak is, hogy felhánytorgassák a Néppárt (EPP) és a tőle jobbra álló frakciók alkalmi együttműködéseit.
A mostani vitán a szocdem pártvezér kritikája így legfőképpen a Néppártot vezető Manfred Weberre éleződött ki, míg a liberálisok és a zöldek az átláthatóságra tett kívánalmaikat emelték ki, amelyeket az EPP sokszor a tőlük jobbra helyezkedő pártokkal szavazott le.
Az ő beszédeik nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy Webert válaszút elé állítsák: vagy komolyan veszi szövetségét az ő pártcsaládjába tartozó, von der Leyent is újraválasztó centrista pártokkal, vagy jobbra tolódik, és olyanokkal működik együtt, akiknek valójában nem érdekük egy erős Európa.
Weber maga még a számonkérések előtt beszélt, amelyben hangsúlyozta, hogy a jelenlegi parlamenti felállás szavazásainak 90%-ában a középerőkkel szavazott pártja. Ő ezen túl egy Európa-ellenes – és Vlagyimir Putyin orosz elnök számára igencsak szimpatikus – összeesküvésként beszélt az indítványról, amely szerinte csak felesleges időhúzás.
Ursula von der Leyen is hasonlóan láttatta a felállást, bár ő a „szélsőséges” jelzést használta azokra a képviselőkre, akik számon akarták kérni a vakcinabeszerzések átláthatósága miatt. Szerinte a Covid-járvány idején tanúsított határozott és közös fellépés az EU erejét igazolja:
Ez a szolidaritás Európája, amelyet én szeretek – és ez az az Európa, amelyet a szélsőségesek gyűlölnek – fogalmazott a Bizottság elnöke.
Bár von der Leyen továbbra sem hozza nyilvánosságra a Pfizer-vezérrel váltott személyes üzeneteinek leiratát, hangsúlyozta, hogy ugyanígy egyeztetett megannyi szakértővel és a tagállamok vezetőivel is, akik a szerződések teljes ismeretében, szabadon dönthettek arról, milyen típusú és mennyi vakcinát szeretnének beszerezni.
Az ügyben való szavazásra csütörtökön kerül sor, amelyen kétharmados többségre lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi Bizottság leváltásra kerüljön. A Néppárt működésével elégedetlen pártcsaládok már előre jelezték, hogy nem fognak részt venni Ursula von der Leyen megbuktatására tett kísérletében. Von der Leyen maga is jelezte: érti a kritikát, és elkötelezett abban, hogy a törvényhozás „minden lépését” együtt járja be a Parlamenttel.
Donald Trump amerikai elnök ténylegesen azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy elindította a háborút Oroszország ellen – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Trumpnak a Nayib Bukele salvadori elnökkel közös sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint az egyik riporter megkérdezte Trumpot, hogy beszélt-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a több Patriot rakétarendszer vásárlására vonatkozó javaslatáról. „Ó, nem is tudom. Mindig rakétákat akar vásárolni, tudja. Ellene van… Nézze, amikor háborút indítasz, tudnod kell, hogy megnyerheted a háborút, igaz? Nem indíthatsz háborút valaki ellen, aki húszszor nagyobb nálad, és aztán elvárod, hogy rakétákat adjanak neked. Nem azt adtuk nekik, amit adtunk nekik?” – válaszolta.
Így Trump gyakorlatilag kijelentette, hogy Ukrajna indította el a háborút. Ugyanakkor azt állította, hogy már ellátta Ukrajnát fegyverekkel, megemlítve, hogy 2017 végén 37 Javelint és hozzá több mint kétszáz rakétát szállított neki. Szerint ez a fegyver tette lehetővé, hogy Ukrajna megnyerje „az első nagy tankcsatát”.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Jack Smith különleges ügyész további bűncselekményekkel vádolta meg Donald Trump volt elnököt a hivatalából való távozása után a titkos elnöki iratok kezeléséről szóló vizsgálatban.
A volt elnök ellen egy további vádpontot emeltek nemzetvédelmi információk szándékos visszatartása, és két továbbit az igazságszolgáltatás akadályozása miatt, amelyek abból erednek, hogy állítólag megpróbálta törölni a Mar-a-Lagóban, a belső térfigyelő kamerákkal készült felvételeket, miután a nyomozók átadták Trumpnak a hivatalos kérelmet, hogy adja át a birtokában lévő anyagokat − közölte a The Daily Wire.
Az újabb vádak egyik legfontosabb eleme, hogy az ügyészek birtokában van az a dokumentum, amelyet Trump 2021 júliusában bedminsteri golfklubjában egy rögzített interjú során mutatott meg egy írónak és egy kiadónak.
Miután először vádat emeltek ellene az ügyben, Trump a médiának adott interjúkban azt állította, hogy nem mutatott meg semmilyen dokumentumot, és arról volt szó, hogy csak túlzóan „hősködött”.
Azt mondanám, hogy csak hősködés volt, amolyan parasztvakítás. Dumáltam, szimpla papírokat tartottam fel, és úgy tettem, mintha titkos dokumentumok lennének. De nem voltak nálam dokumentumok. Nem voltak nálam semmilyen dokumentumok − mondta Trump.
Az új pótvádirat azonban egyértelművé teszi, hogy az ügyészek már birtokában vannak a dokumentumnak.
„A dokumentum, amelyet Trump úr birtokolt és mutatott be 2021. július 21-én, a 32. vádpontként szerepel ebben a pótvádiratban” − áll a szövegben.
A hangfelvétel kulcsfontosságú bizonyíték lehet
Az ügyészek elmondták, hogy 2022. június 3-án, amikor az FBI ügynökei Mar-a-Lagóban voltak, és titkos dokumentumokat gyűjtöttek, észrevették, hogy a raktárhelyiség közelében térfigyelő kamerák vannak. Néhány héttel később az igazságügyi minisztérium felvette a kapcsolatot Trump csapatával, és értesítette őket, hogy szükségük van az említett kamerák videofelvételeire.
Trumpot elnöki szárnysegédjével és egy karbantartó munkással együtt vádolták meg a birtokon készült biztonsági felvételek törlésének kísérletével.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Lemondott Okszana Pokalcsuk az Amnesty International ukrajnai vezetője, miután a civil szervezet közzétett egy jelentést, amelyben az ukrán fegyveres erőket civilek veszélyeztetésével vádolta – írta meg a Euronews.
Kijev dühösen reagált a jelentésre, amely azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy bázisokat és fegyvereket helyez el lakónegyedekben – beleértve az iskolákat és a kórházakat –, amivel az orosz invázió visszaverésére törekszik.
Kilépek az ukrajnai Amnesty Internationalből – tette közzé Pokalcsuk péntek este a Facebook-oldalán, és úgy minősítette a jelentést, hogy az akaratlanul is az orosz propagandát szolgálja.
Hacsak nem élsz egy olyan országban, amelyet éppen darabokra szaggatnak, sosem fogod megérteni, mit jelent hibáztatni a védőinek hadseregét – írta a Facebookon Pokalcsuk. Azt is írta a bejegyzésében, hogy megpróbálta meggyőzni az Amnesty International vezetőségét, hogy a jelentés részleges, és nem veszi figyelembe az ukrán védelmi minisztérium álláspontját.
Az Amnesty pénteken közölte, hogy teljes mértékben támogatja az augusztus 4-én közzétett jelentést. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban azzal vádolta meg a civil szervezetet, hogy a felelősséget az agresszorról az áldozatra hárította, és amnesztiát próbált adni az orosz terrorista államnak.
Az Amnesty International ukrajnai irodájának a jelentésében az állt, hogy Ukrajna taktikája megsértette a nemzetközi humanitárius jogot azáltal, hogy polgári objektumokat katonai célpontokká változtatott. Az ezt követő orosz csapások következtében lakott területeken polgári lakosok vesztették életüket, és polgári infrastruktúra semmisült meg.
A jogvédő szervezet áprilistól júliusig ellenőrizte az orosz támadások helyszíneit Harkiv és Mikolajiv térségében, valamint a Donbászon, túlélőket és szemtanúkat kérdeztek meg, valamint műholdfelvételeket tanulmányoztak, s arra jutottak, hogy a régiók 19 városában és falvaiban lakóépületekben is állomásoztak ukrán erők. Ezenkívül 22 iskolában vagy az Ukrán Fegyveres Erők személyzetét, vagy ukrán katonai felszereléseket és fegyvereket találtak.
Az elnöki hivatal a vádakra reagálva kijelentette, hogy az ukránok életét csak az orosz hadsereg fenyegeti, az Amnesty International nyilatkozata pedig nem más, mint Oroszország Ukrajna ellen indított hiteltelenítő kampánya.
U.S. Ambassador Marc Ostfield said Paraguay Vice President Hugo Velázquez Moreno was included on a U.S. corruption list for his alleged involvement in offering bribes to a public official.https://t.co/cLajLLVzsV
Poland's agriculture minister has resigned amid ongoing protests by farmers Announcing his departure, Henryk Kowalczyk said "it is very clear that the basic demand of farmers [regarding Ukrainian grain imports] will not be met by the European Commission" https://t.co/OXaWpYaApz
— Notes from Poland ?? (@notesfrompoland) April 5, 2023
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Az Európai Külkapcsolati Szolgálat az EU-ban engedélyezett vakcinákat lejárató kampányok szervezésével vádolta meg Oroszországot és Kínát.
A jelentés szerint, amelyet a diplomáciai képviselet honlapján tettek közzé, Moszkva megpróbálja aláásni a nyugati vakcina és az Európai Gyógyszerügynökség iránti bizalmat, hogy terjeszthesse a saját gyártású Sputnyik V koronavírus elleni oltóanyagát. A szakértők állításai szerint Moszkva „politikai befolyásoltsággal” vádolta meg az Európai Gyógyszerügynökséget. Korábban az ügynökség kiküldte munkatársait Oroszországba, hogy értékelje az oltóanyag előállítására vonatkozó előírásokat, ez alapján az EMA elutasította az vakcina gyors engedélyeztetését az EU területén való alkalmazására. Ezen kívül az európai tisztviselők többször is kijelentették, hogy Európának nincs szüksége a Sputnyik V-re.
Amint azt az Európai Külkapcsolati Szolgálat beszámolója megjegyzi, az oroszbarát sajtó kritikájában és rágalmazásaiban számos, a Sputnyik V alkalmazását elutasító ország kormánya részesült. Az orosz hatalom által ellenőrzött sajtó többek között „saját nép irtásával” vádolta meg az ukrán hatóságokat. Fehéroroszország jelenlegi kormánya, ahol már megkezdődött az orosz oltóanyag alkalmazása, dicséretet kapott a Kreml-barát sajtóorgánumoktól.
A dezinformációs kampány keretében az orosz hatóságok által ellenőrzött sajtóorgánumok azt állították, hogy az EU geopolitikai megfontolásokat alkalmaz, amikor elutasítja a Sputnyik V vakcina alkalmazását.
Az orosz oltóanyag alkalmazása elutasítása másik okának az orosz sajtó a nyugati gyógyszeripari vállalatok érdekeit nevezte meg, bár az EU szerint mindezt bizonyítékokkal nem tudták alátámasztani.
„A külföldi országok ellenőrzése alatt álló testületek nem egyértelműen értelmezték a nyugati oltóanyagokkal kapcsolatos információkat. Ily módon növelték az oltás ellenes mozgalmak népszerűségét Európában” – áll az Európai Külkapcsolati Szolgálat jelentésében.
Az EU korábban már megvádolta Oroszországot, hogy hamis információkat terjesztett a nyugati vakcinákról. Például március 1-jén erről nyilatkozott Joseph Borrel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. A politikus véleménye szerint az ilyen kampányok veszélyeztethetik Európa (EU) lakosságának életét.
