A dokumentum megszerzéséhez egy külföldinek 200 000 dollárt kell letétbe helyeznie, plusz 100 000 dollárt minden családtag – házastárs, gyermek vagy szülő – után.
Üzbegisztánban 2025. június 1-jén lép életbe a külföldiek és a hontalanok ötéves tartózkodási engedélyének egyszerűsített eljárása. Az erre vonatkozó normát az ország elnökének április 18-i rendelete tartalmazza, számolt be az Ozodi Rádió Üzbegisztán Igazságügyi Minisztériuma április 21-i, hétfői közleményére hivatkozva.
A dokumentum megszerzéséhez a külföldi személynek 200 000 dollárt kell letétbe helyeznie, plusz 100 000 dollárt minden családtag – házastárs, gyermek vagy szülő – után.
Az üzbég hatóságok arra számítanak, hogy egy ilyen program gazdag befektetőket vonz majd az országba, és növeli a tőke beáramlását a gazdaságba.
Hasonló, úgynevezett „arany vízum” programok már több országban is működnek: Portugáliában, az Egyesült Arab Emírségekben, Kanadában, az USA-ban stb. Lehetőséget biztosítanak tartózkodási engedély vagy állampolgárság megszerzésére a gazdaságba, ingatlanba vagy nemzeti projektekbe való befektetésért cserébe.
Ugyanakkor számos ország felhagyott az ilyen rendszerekkel. Például 2022-ben az Egyesült Királyság lemondta a programot, kijelentve, hogy a „korrupt elit és a piszkos pénz” veszélyt jelent a nemzetbiztonságra. A brit program 2008 óta működik, és lehetővé tette az állampolgárság megszerzését legalább 2 millió font értékű befektetés esetén.
2025 áprilisától Spanyolország is abbahagyta az „arany vízumok” kiadását külföldieknek befektetésekért cserébe.
Savkat Mirzijojev nyerte az Üzbegisztánban vasárnap rendezett előrehozott elnökválasztást a szavazatok 87,1 százalékának megszerzésével – ismertette hétfőn az előzetes eredményeket a taskenti központi választási bizottság.
A tisztséget 2016 óta betöltő politikus további hét évre kapott felhatalmazást a legnépesebb közép-ázsiai ország szavazóitól.
Mirzijojev azt követően írta ki az előrehozott választást, hogy idén népszavazással jóváhagyták az alkotmány módosítását, amely az államfő mandátumát az addigi öt évről hétre növelte, és lehetővé tette, hogy a jelenlegi elnök további két cikluson át betölthesse a hivatalt.
A központi választási bizottság tájékoztatása szerint a választásra több tucat ország és nemzetközi szervezet képviseletében mintegy 800 nemzetközi megfigyelő, valamint 1500 helyi és külföldi újságíró akkreditáltatta magát.
A 65 éves elnök megnyitotta a 35 millió lakosú országot a külkereskedelem és a befektetések előtt, miközben enyhített a vallási és politikai szabadságjogok korlátozásán.
Az ukrajnai háború kezdete óta Mirzijojev igyekszik fenntartani a kapcsolatokat mind Oroszországgal, mind a Nyugattal. Taskent békére szólított fel, és nem ismerte el a kelet-ukrajnai oroszbarát államalakulatok függetlenségét.
Üzbegisztán kijelentette: az Oroszországi Föderációban kihirdetett „részleges” mozgósítást követően jelentősen megnőtt az országba érkező orosz állampolgárok száma – számolt be az AKIpress az üzbegisztáni külügyminisztérium közleményére hivatkozva, tájékoztatott az Ukrinform.
„Az Üzbegisztánba érkező orosz állampolgárok számának növekedésével kapcsolatban megjegyezzük, hogy hazánkban való tartózkodásuk kérdését jogszabályok, két- és többoldalú jogi aktusok szabályozzák, beleértve az esetleges kiadatásukat is” – áll a közleményben.
Az üzbegisztáni külügyminisztérium egyben kihangsúlyozta, hogy „a külföldi országok azon állampolgárait, akik nem követtek el bűncselekményt, nem lehet kitoloncolni”.
Visszautasította Üzbegisztán Moszkva rosszallását azzal kapcsolatban, hogy Taskent irányelvként meghatározta, a jövőben az üzbég nyelvet kell használni az orosz helyett az államigazgatásban.
Oroszország szerint a lépés támogatói egyértelműen kisebbségben vannak, és arra szólította fel a közép-ázsiai országot, hogy továbbra is használja az orosz nyelvet, így tartva meg a történelmi hagyományokat, és elősegítve a kétoldalú kapcsolatok gyümölcsöző alakulását. Az üzbég válasz az volt, hogy ez kizárólag Üzbegisztán belügye, amelyekbe való beavatkozás teljes mértékben elfogadhatatlan.
Oroszország és Üzbegisztán között nagyon szoros a kapcsolat, főleg amióta Savkat Mirzijojev vette át az elnöki posztot Iszlam Karimov halálát követően. A nagy hatású korábbi államfő igyekezett minél nagyobb távolságot tartani Oroszországtól, idén viszont Taskent megfigyelőként részt vesz az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) munkájában, azt követően, hogy megállapodott az orosz állami Roszatom nevű vállalattal egy atomerőmű felépítéséről. Elemzők szerint ez a lépés Karimov idejében elképzelhetetlen lett volna, ezért is meglepő az orosz nyelv használatának visszaszorítására tett próbálkozás.
Az oroszt a térségben általánosan közös nyelvként használják, sok fiatal anyanyelveként beszéli, s a független közép-ázsiai országok azon dolgoznak, hogy egykor elnyomott nemzeti nyelvüket újra visszahozzák az államigazgatásba munkanyelvként. Kazahsztán is így járt el, évek óta dolgozik az új ábécé kidolgozásán, amely már latin betűkkel írná a jelenleg cirill betűs kazah nyelvet. A változás ugyancsak nemtetszésre talált Moszkvánál, de a kétoldalú kapcsolatok érdekében nem bírálták Oroszországból a kazah reformot.