A NATO mostanra egy meggyengült intézmény – jelentette ki kedden Emmanuel Macron francia elnök azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai elnök igényt formált a Dániához tartozó Grönlandra.
Macron a davosi Világgazdasági Fórumon elmondta, hogy nem tervez a svájci konferencián egyeztetni az amerikai elnökkel, s nem lesz csütörtökön G7-es csúcstalálkozó sem Párizsban. Korábban Donald Trump a Truth Social nevű közösségi oldalon közzétette a francia államfő üzenetét, amelyben Macron azt javasolta az amerikai elnöknek, hogy rendezzenek G7-csúcstalálkozót csütörtökön Párizsban, ahová mások mellett Oroszország képviselőit is meghívnák.
Hangsúlyozta egyben, hogy az Európai Uniónak nem szabad meghajolnia „az erősebb joga előtt” és megdöbbentőnek nevezte, hogy az uniónak egyáltalán fontolóra kell vennie azt, hogy bevesse kényszerítés ellenes eszközét az Egyesült Államok ellen.
„Hisszük, hogy több növekedésre, több stabilitásra van szükségünk ebben a világban, de inkább a tiszteletet választjuk a zsarnokoskodás helyett”– mondta a francia elnök angolul.
„Előnyben részesítjük a tudományt az összeesküvés elméletekkel és a jogállamiságot a nyers erővel szemben”– tette hozzá.
Mindazonáltal megállapította, hogy a világ elmozdulóban van a szabályok és nemzetközi jog alkotta rendtől.
„Ez egy (…) elmozdulás a szabályok nélküli világ felé, ahol a nemzetközi jogot lábbal tiporják és ahol úgy tűnik, az egyetlen, ami számít az az erősebb joga”– hangoztatta a francia államfő hozzátéve, hogy „imperialista törekvések” bukkannak újra a felszínre.
Új gyarmatosítás Macron a Grönland körül kibontakozott konfliktussal kapcsolatban „új gyarmatosítással” és Európa gyengítésére irányuló próbálkozással vádolta meg az Egyesült Államokat. Úgy fogalmazott, hogy „az Egyesült Államok olyan kereskedelmi megállapodások révén folytat versenyt, amelyek aláássák exportérdekeinket, maximális engedményeket követelnek, és nyíltan arra törekednek, hogy Európát gyengítsék és alávessék, végtelenül halmozódó új vámokkal, amelyek alapvetően elfogadhatatlanok, annál is inkább, ha nyomásgyakorló eszközként használják őket a területi szuverenitás ellen„.
„Úgy gondolom, hogy nincs értelme elfogadni egy új gyarmatosító megközelítést” – jelentette ki Macron. „A világ brutálisabbá válásának tükrében Franciaországnak és Európának hatékony multilateralizmust kell védenie, mert ez szolgálja a mi érdekeinket és azokét, akik nem akarják alávetni magukat az erőszak uralmának”– hangoztatta.
Az amerikai elnök vámfenyegetéseire utalva sürgette az EU gazdasági kényszer elhárítására szolgáló eszközének bevetését.
„Európának ma nagyon hatékony eszközei vannak és be kell vetnünk ezeket, ha nem tisztelnek minket és ha mellékesen az egész játszámát sem tartják tiszteletben”– mondta.
Oroszország éles hangon reagált az Egyesült Államok szombat reggeli venezuelai katonai műveletére, amely részeként elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét.
Az orosz külügyminisztérium szerint nincs elfogadható indoka a támadásnak, és az „ideológiai ellenségeskedés győzedelmeskedett” a diplomácia felett. Moszkva azonnali tisztázást követel Maduro és felesége hollétéről, akiket Donald Trump bejelentése szerint az amerikai Delta Force fogott el, és vitt ki az országból.
Oroszország is reagált, miután szombat reggel az Egyesült Államok nagyszabású csapást hajtott végre Venezuela ellen, majd elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét. A The Guardian beszámolójából kiderül, hogy az orosz külügyminisztérium kijelentette:
Nincs elfogadható indoka a támadásnak
Mint írják, az „ideológiai ellenségeskedés győzedelmeskedett” a diplomácia felett. „Ma reggel az Egyesült Államok fegyveres agressziót követett el Venezuela ellen. Ez mély aggodalomra ad okot, és elítélendő. Az ilyen cselekmények igazolására használt ürügyek tarthatatlanok. Az ideológiai ellenségeskedés diadalmaskodott a gyakorlatias pragmatizmus felett” – áll a közleményben.
Majd egy újabb közleményben úgy fogalmaztak, „rendkívül aggasztóak azok a jelentések, miszerint Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét az Egyesült Államok mai agressziója következtében erőszakkal elhurcolták az országból. Azonnali tisztázást követelünk a helyzetről”.
Szombat hajnalban robbanások rázták meg Venezuela fővárosát és három további államát. Nem sokkal később Donald Trump bejelentette, hogy az amerikai Delta Force elfogta Nicolás Maduro elnököt és feleségét, akiket légi úton kivittek az országból. A venezuelai alelnök szerint a kormány nem tudja, hol tartózkodnak, azonnali bizonyítékot követelnek arról, hogy még életben vannak. A dél-amerikai ország védelmi minisztere pedig bejelentette az összes fegyveres erő bevetését, miközben a halottak és sérültek számbavétele még tart.
Kína külügyminisztériuma vasárnap felszólította az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul engedje szabadon Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét.
Peking egyúttal azt követeli, hogy Washington a venezuelai válságot tárgyalásos úton rendezze.
A minisztérium honlapján közzétett közlemény szerint az Egyesült Államoknak szavatolnia kell Maduro és felesége személyes biztonságát, mivel a kínai álláspont szerint a kitoloncolásuk sértette a nemzetközi jogot és a vonatkozó nemzetközi normákat – számolt be róla a Portfolio.
The Higuerote Airport, east of Caracas, has been struck as part of the ongoing U.S. military operation. Secondary explosions are clearly visible. pic.twitter.com/bHYzROXkSi
Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen élesen bírálta az Egyesült Államokat, miután sajtójelentések szerint Washington fokozta hírszerzési tevékenységét Grönlandon.
A félautonóm terület iránti amerikai érdeklődés Donald Trump ismétlődő kijelentéseivel vált nyilvánvalóvá, aki szerint az Egyesült Államoknak át kellene vennie az ellenőrzést a stratégiai fontosságú és ásványkincsekben gazdag sziget felett.
Frederiksen határozott kijelentése, miszerint „nem kémkedhetsz egy szövetséges ellen”, a legfrissebb fejlemény abban a folyamatban, amely egyre komolyabb diplomáciai feszültséget kelt a NATO-szövetségesek között. A dán politikus megjegyzései azután hangzottak el, hogy a The Wall Street Journal kedden arról számolt be: az amerikai hírszerző ügynökségek utasítást kaptak a grönlandi helyzet fokozott figyelésére, beleértve a függetlenségi mozgalmat és a lakosság hozzáállását az Egyesült Államok esetleges nyersanyag-kitermeléséhez – írja a Sky News.
A jelentés súlyos következményekkel járt: csütörtökön Jennifer Hall Godfrey-t, az USA koppenhágai nagykövetségének ideiglenes vezetőjét berendelték egy találkozóra Jeppe Tranholm-Mikkelsen magas rangú dán diplomatával, hogy magyarázatot adjon a sajtóban megjelent állításokra.
Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter „nagyon aggasztónak” nevezte a cikk tartalmát, és hangsúlyozta: „barátok között nem kémkedünk”.
„Nagy komolysággal tekintünk erre az ügyre”– tette hozzá.
„Szégyellje magát a The Wall Street Journal” Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója nem cáfolta a történetet, amelyet Frederiksen „pletykának” nevezett, de elítélte a minősített információk kiszivárogtatásáért felelős személyeket. Gabbard közleményében azt írta, hogy három „bűnügyi” bejelentést tett az amerikai igazságügyi minisztériumnak a hírszerzési közösségen belüli kiszivárogtatások miatt.
„A The Wall Street Journalnek szégyellnie kellene magát, amiért segíti azokat a mélyen beágyazódott állami szereplőket, akik minősített információk kiszivárogtatásával és politikai célokra való felhasználásával akarják aláásni az elnököt” – fogalmazott Gabbard.
„Törvényt sértenek és veszélyeztetik nemzetünk biztonságát és demokráciáját. Azokat, akik minősített információkat szivárogtatnak ki, meg fogjuk találni, és a törvény teljes szigorával felelősségre vonjuk” – tette hozzá.
Márciusban Grönland miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen határozottan kijelentette, hogy Washington „nem kapja meg” az országot. Grönland, ez a hatalmas, ásványkincsekben gazdag sarkvidéki sziget Dánia – az USA NATO-szövetségese – önkormányzattal rendelkező területe.
Trump igényei Trump többször is kijelentette, hogy a területet az Egyesült Államokhoz csatolná, azt állítva, hogy az USA-nak nemzetbiztonsági okokból szüksége van rá. Márciusban egy fehér házi tisztviselő azt mondta, hogy Grönland ritkaföldfémjeinek készlete fogja működtetni az amerikai gazdaság következő generációját.
Az NBC Newsnak adott márciusi interjújában Trump úgy fogalmazott, hogy a katonai erő alkalmazása sincs kizárva Grönland megszerzése érdekében.
„Szerintem jó esély van arra, hogy katonai erő nélkül is megszerezhetjük” – mondta, majd figyelmeztetett, „semmit sem vesz le az asztalról”.
A feszültség tovább nőtt, amikor J. D. Vance amerikai alelnök nemrég Grönlandra látogatott, és azt állította, hogy Dánia „nem végzett jó munkát” a területtel kapcsolatban. „Egyszerű üzenetünk van Dániának: nem végeztetek jó munkát Grönland népével.
