Tetjana Berezsna tapasztalt kormányzati, nemzetközi és kulturális diplomáciai munkájáról ismert – hangsúlyozta Julija Szviridenko miniszterelnök parlamenti felszólalásában.
Az Ukrán Legfelső Tanács kinevezte Tetjana Berezsnát az emberi erőforrásokért felelős miniszterelnök-helyettes – Ukrajna kulturális minisztere pozíciójára. A kinevezésre kedden, október 21-én, a plenáris ülésen került sor.
Berezsnát 266 képviselő támogatta.
Julija Sziridjenko miniszterelnök bemutatta Berezsnát a parlamentben, kiemelve, hogy a poszton olyan emberre van szükség, aki képes az elképzeléseket konkrét eredményekké alakítani.
Tetjana Berezsna nagy tapasztalattal rendelkezik a kormányzati munkában, nemzetközi projektekben és a kulturális diplomáciában. Miniszterként lehetősége van a kulturális politika rendszerszintű kiépítésére országos szinten
– mondta Szviridenko.
Berezsna felszólalásában elmondta, hogy munkáját több prioritásra építi: „Elsősorban a kultúra területére irányuló források bevonása… A második prioritás az ukrán kulturális örökség megőrzése… A harmadik pedig a kulturális intézmények autonómiájának és ellenállóképességének fenntartása.”
A Legfelső Tanács a szerdán tartott ülésén elfogadta a 14031. számú határozatot a helyi önkormányzatok képviseleti szervei működésének folytonosságáról – számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a „községi, nagyközségi, városi, városi kerületi tanácsokról, járási, megyei tanácsokról, valamint községi, nagyközségi és városi polgármesterekről van szó”.
A dokumentum elsősorban a következőket állapítja meg:
elismeri, hogy Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának körülményei között lehetetlen a helyhatósági választások előkészítésének és lebonyolításának megszervezése a nemzeti jogszabályokkal és a demokratikus választások európai normáival összhangban;
hangsúlyozza, hogy Oroszország felelős a helyhatósági választások időben történő előkészítése és lebonyolítása megszervezésének hiányáért;
kijelenti, hogy a helyi önkormányzati szervek stabil működése és hatásköreik gyakorlása kötelező feltétele a hatalomfolytonosság elve betartásának, a közrend, a nemzetbiztonság, az államvédelem és a területi közösségek létfontosságú tevékenységei biztosításának;
A határozat megerősíti, hogy a községi, nagyközségi, városi, járási és megyei tanácsok, valamint a községi, nagyközségi és városi polgármesterek továbbra is gyakorolják hatásköreiket, kivéve azokat, akiknek a hatásköre idő előtt megszűnt. Mindaddig hivatalukban maradnak, amíg a következő helyhatósági választásokon meg nem választják az adott tanács és polgármester új összetételét.
A határozat azt is kimondja, hogy Oroszország fegyveres agressziójának befejezése és a hadiállapot feloldása után a helyhatósági választásokat az Alkotmánnyal, a választójogi törvénykönyvvel és Ukrajna törvényeivel összhangban kell megtartani. Ezenkívül felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy támogassa Ukrajnát a helyi önkormányzati szervek folyamatos működésének biztosításában a háború alatt.
Az ukrán elnök és a parlamenti képviselők előrehozott választásának megtartása a hadiállapot idején továbbra is lehetséges, de a szavazás háborús körülmények között történő megszervezése nagy kockázattal jár az ország politikai stabilitására nézve. A legsúlyosabb fenyegetést a választók teljes biztonsága garantálásának képtelensége jelenti az egész Ukrajnát érintő folyamatos légitámadások miatt.
Ukrajnában október 26-án kellett volna megtartani a rendes helyhatósági választásokat, de a hadiállapot miatt ez nem lehetséges.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte, azt szeretné, hogy a Legfelső Tanács a jövő hét elején – május 8-ig – ratifikálja az Egyesült Államokkal aláírt ásványikincsekről szóló megállapodást, számolt be az Ukrinform.
Smihal emlékeztetett arra, hogy a parlament általi ratifikációt igénylő fő megállapodás szövegét már közzétették, a későbbi, „technikai” jellegű megállapodásokat pedig közvetlenül az Ukrán állami-magán Partnerségi Támogatási Ügynökség és az amerikai állami tulajdonú DFC vállalat írja alá, és azokhoz nem lesz szükség ratifikációra.
„Ezek annak kormányközi megállapodásnak a folytatását jelentik, amelynek a ratifikálását kérjük… Nem lesznek szélesebb körűek, mint ez a megállapodás. Hálásak lennénk, ha a parlamentnek lenne ideje május 8-ig ratifikálni… De önök döntik el, hogy mikor történhet meg a ratifikáció. A kormány kéri, hogy ezt a jogszabályok által megengedett leggyorsabban tegyék meg”, jelentette ki a miniszterelnök.
A parlamenti képviselők a döntésükkel határidő előtt feloldhatják a hadiállapotot Ukrajnában, de ez csak akkor lehetséges, ha véget ér az Oroszország elleni háború – jelentette ki szerdán Jehor Csernyev parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának elnökhelyettese, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Csernyev elmondta, hogy a hadiállapot 90 napos meghosszabbítása nem jelenti azt, hogy az szükségszerűen a teljes időszakra érvényes lesz. „Ha létrejön a béke, ezt felülvizsgálják. A Legfelső Tanács bármikor összeülhet, és szavazhat a hadiállapot megszüntetéséről, anélkül, hogy megvárná a 90 nap végét” – hangsúlyozta.
A honatya arra is felhívta a figyelmet, hogy a hadiállapot eltörlése a háború folytatódásával összefüggésben megváltoztathatja az államapparátus munkáját. Ez befolyásolhatja a katonai-civil közigazgatás munkáját és a hadsereg finanszírozását. „Valójában ez Ukrajna kapitulációjához vezethet, mert nem állnánk többé háborúban. Ez jelzés lenne mind Oroszország, mind a partnereink felé, akik leállíthatják Ukrajna támogatását” – mutatott rá Jehor Csernyev.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A parlamenti képviselők a döntésükkel határidő előtt feloldhatják a hadiállapotot Ukrajnában, de ez csak akkor lehetséges, ha véget ér az Oroszország elleni háború – jelentette ki szerdán Jehor Csernyev parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács nemz... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1744837200 [modified] => 1744836294 ) [title] => A Legfelső Tanács a lejárta előtt feloldhatja a hadiállapotot, ha véget ér a háború – parlamenti képviselő [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=147920&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 147920 [uk] => 147930 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 147921 [image] => Array ( [id] => 147921 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/jehor-csernyev.jpg [original_lng] => 42086 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/jehor-csernyev-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/jehor-csernyev-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/jehor-csernyev.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/jehor-csernyev.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/jehor-csernyev.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/jehor-csernyev.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/jehor-csernyev.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1744831853:8 [_thumbnail_id] => 147921 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2552 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1236736784001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 24493 [1] => 52564 [2] => 598958 ) [tags_name] => Array ( [0] => hadiállapot [1] => Jehor Csernyev [2] => Ukrana Legfelső Tanácsa ) ) [4] => Array ( [id] => 137860 [content] =>
A Legfelső Tanács szerdai ülésén további 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást, a mostani már a 14. alkalom a teljes körű háború kezdete óta – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya arról tájékoztatott, hogy 315 képviselő támogatta a 12404. számú törvénytervezetet a hadiállapot meghosszabbításáról. Az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló 12405. számú törvénytervezetre 310 honatya támogatta.
A meghosszabbított hadiállapot és általános mozgósítás az országban így 2025. február 8-tól 2025. május 9-ig lesz érvényben.
Most a vonatkozó jogszabályokat az államfőnek kell véglegesíteni az aláírásával.
Ukrajnában a teljes körű orosz invázió kezdetének napján, 2022. február 24-én vezették be a hadiállapotot, és május 25-én hosszabbították meg először. Ugyanezen a napon Andrij Demcsenko, az Ukrán Állami Határőrszolgálat szóvivője hivatalosan bejelentette a 18 és 60 év közötti férfiak utazási korlátozásának bevezetését.
A Legfelső Tanács már ezen a héten elkezdheti az ukrán állampolgárság megszerzéséhez és megtartásához való jog biztosításáról szóló, Volodimir Zelenszkij elnök által kezdeményezett törvénytervezet vizsgálatát – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Nép Szolgája kormányzó pártban lévő forrására hivatkozva.
A jelentés szerint az informátor elmondta: „Valóban elkezdődhet ezen a héten, és az elnök ezt prioritásként jelölte meg. Az egyeztető ülésen a Nép szolgája párt frakció képviselői ragaszkodnak a törvényjavaslat vitájához ezen a héten.”
Zelenszkij augusztus elején jegyezte be az ukrán állampolgárság megszerzéséhez és megtartásához való jog biztosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a jogszabály meghatározza a többszörös állampolgárság megengedett eseteit, valamint az ukrán állampolgárság megszerzésének és megújításának sajátosságait bizonyos külföldiek kategóriái számára.
A törvénytervezet meghatározza az ukrán állampolgárság megszerzésének feltételeit is: születés szerint, területi eredet szerint, valamint az ukrán állampolgárság felvételének feltételeit.
A Legfelső Tanács csütörtöki ülésén Andrij Szibihát nevezte ki Ukrajna külügyminiszterévé a lemondott Dmitro Kuleba helyett – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya azt írta, hogy Szibiha külügyminiszteri kinevezését 258 képviselő szavazta meg.
Dmitro Kuleba szeptember 4-én nyújtotta be a lemondását. Tegnap a Legfelső Tanács úgy döntött, hogy elhalasztja Kuleba bocsátását. A parlament azonban ma megszavazta Kuleba felmentését a Külügyminisztérium vezetői posztjáról.
Andrij Szibiha 1975. január 1-jén született a Ternopil megyei Zborivban. Tanulmányait a Lembergi Ivan Franko Állami Egyetemen szerezte nemzetközi kapcsolatok szakon, angol fordítóként. Később ugyanezen az egyetemen elvégezte a jogtudományi szakot. A munkáját 1997-ben kezdte a Külügyminisztérium szerződési és jogi főosztálya állam- és jogi osztályának másodtitkáraként. Ukrajna lengyelországi és törökországi nagykövetségén is dolgozott. Ezenkívül a Külügyminisztérium európai integrációs főosztálya jogi és humanitárius együttműködési főosztályának első titkára is volt.
Szibiha 2021 és 2024 között az Elnöki Hivatal helyettes vezetői posztját töltötte be. Külpolitikai kérdésekkel és a stratégiai partnerség fejlesztésével foglalkozott.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
This is what a true leader does. He does not hide behind anyone or anything. It is highly unlikely that the Russian side possesses even a sliver of such courage. https://t.co/xbwe8DOaT1
