Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságírók előtt nyilatkozva kijelentette, hogy a nemzetközi jog szerint a Krím-félsziget Ukrajnához tartozik – írja az Ukrinform.
Álláspontunk változatlan: csak az ukrán népnek van joga eldönteni, mely területek számítanak ukránnak. Az ukrán Alkotmány kimondja, hogy minden ideiglenesen megszállt terület – ideiglenesen megszállt. Mindegyik Ukrajnához, az ukrán néphez tartozik. Ukrajna jogilag nem fogja elismerni egyetlen ilyen terület elvesztését sem. Úgy gondolom, hogy ez teljesen igazságos álláspont, amely nemcsak Ukrajna alkotmánya, hanem a nemzetközi jog szerint is helytálló
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Az elnök szerint a világ országainak többsége támogatja Ukrajna álláspontját.
Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének közel-keleti különmegbízottja az ukrán területek kérdéséről tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, és szerinte Oroszország megkaphatja a régiók egy részét – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Witkoff The Wall Street Journal című amerikai lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök különmegbízottja a múlt héten járt Oroszországban. Megerősítette, hogy tárgyalt Putyinnal a területek kérdéséről. Mint hangsúlyozta, a megbeszéléseik során Putyin mindig az ukrán területeknél kötött ki. A különmegbízott szerint Oroszország megkaphatja a régiók egy részét, de nem az összeset.
Ugyanakkor Witkoff felvetette, hogy Ukrajnának „kevésbé aggódnia egyes régiók miatt”, ha azok orosz ajkúak. De megjegyzendő, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is kijelentette, hogy Ukrajna nem adja fel az oroszok által megszállt területeket, és nem ismeri el azokat az Orosz Föderáció részeként.
Ukrajna belátható időn belül nem tudja visszaszerezni az irányítást az elvesztett területek felett, ezért most kell megállítani a háborút és meg kell kezdeni a béketárgyalásokat – mondta Petr Pavel cseh elnök.
A kissé zavaros és semmilyen konkrétumot nem tartalmazó kínai béketervvel egyidőben a cseh államfő azt javasolja, hogy Moszkva tartsa meg azokat az ukrán területeket, amelyeket a tárgyalások kezdetekor az orosz hadsereg ellenőriz.
„Ez lehetne az alapja valamilyen kompromisszumnak egy jövőbeli megállapodás keretében” – magyarázta Pavel.
Pavel beszélt a háború elvesztésének Kijevet fenyegető kockázatairól. Erre azért kerülhet sor, mert a Nyugat továbbra is túlzottan óvatos, és folyamatosan méricskéli az eszkaláció kockázatait Oroszországgal.
A cseh elnök kizárta, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, hogy részt vegyenek az Oroszország elleni hadműveletekben. „Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Ukrajnában nem harcolhatunk Ukrajnáért, mert ez azonnal közvetlen konfliktust jelentene a NATO és Oroszország között, és Európában senki sem akar ilyen összecsapást” – magyarázta.
Az atlanti közgyűlés nyári washingtoni csúcsértekezltete előtt Pavel kijelentette, hogy az ukrán NATO-tagságáról folytatott vita most helytelen és nem időszerű, mert ahhoz előbb meg kell kötni a békemegállapodást. (Azaz a NATO nem fogadhat be olyan országot, amely éppen hadban áll.)