Ukrajna nem fogja kivonni csapatait a saját területéről, ahogy azt Oroszország szeretné, az ország szuverenitásának és területi integritásának védelme mind az elnök, mind a hadsereg alkotmányos kötelessége – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta:
„A kérdés itt nem Trump elnökről szól. Miért? Minden tiszteletem mellett, mert ez a mi földünk, a mi államunk, a mi hadseregünk és a mi függetlenségünk. A kérdés az, hogy mit engedhet meg magának Ukrajna, és mit nem. Senki sem fogja kivonni a csapatainkat a területeinkről. Ez az én alkotmányos kötelességem, ez a hadseregünk kötelessége, hogy megvédjük Ukrajna szuverenitását és területi integritását.”
Az elnök megjegyezte, hogy jelenleg vannak ideiglenesen megszállt területek egy nagy ország agressziója miatt, de Ukrajna nem fog teljesíteni semmilyen ultimátumot, és „senki sem fogja átadni a földjét, a területeit, az embereit, az otthonait”.
„Nem tudom, hogy mik az alapelvek a memorandumban. Ha őszinte akarok lenni. Amiről a vezetőkkel beszéltünk, és erről többször is beszéltem Trump elnökkel és csapatával. Ha Oroszország feltételeket szab csapataink kivonásához a saját földünkről, az azt jelenti, hogy nem akarnak tűzszünetet, és nem akarják, hogy véget érjen a háború. Mert világosan megértik, hogy Ukrajna ezt nem fogja megtenni” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Az orosz küldöttség az isztambuli tárgyalásokon azzal fenyegetőzött, hogy elfoglalja Ukrajna további két régióját, Harkiv és Szumi megyéket – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Oliver Carrollra, a The Economist című brit lap tudósítójának Х közösségi oldalon közzétett tudósítására hivatkozva.
A jelentés szerint Caroll azt írta: „Egy jól informált forrás azt mondta nekem, hogy Oroszország kijelentette, csak akkor egyezik bele a tűzszünetbe, ha Ukrajna kivonja csapatait a négy „annektált” megyéből, amelyeket Oroszország nem is ellenőriz teljesen. Moszkva azzal is fenyegetőzött, hogy elfoglal további kettőt: Harkiv és Szumi megyéket.”
A riporter azt is közölte, hogy az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország harcolni fog Ukrajna ellen, „bármeddig is tart”. „Nem akarunk háborút, de készen állunk harcolni egy évig, kettőig, háromig – bármennyi ideig is. 21 évig harcoltunk Svédország ellen. Meddig állnak készen a harcra?” – idézte Megyinszkijt az újságíró.
Carroll egy másik, az orosz delegáció vezetőjének tulajdonított kijelentést is idézett. „Talán azok közül, akik ennél az asztalnál ülnek, néhányan elveszítik majd szeretteiket. Oroszország készen áll az örök harcra” – mondta Vlagyimir Megyinszkij.
Ukrajna nem adja át az ásványkincseit az Egyesült Államok tulajdonába, mivel a ratifikált megállapodás csak a nyereség elosztásáról rendelkezik, és ezzel egy időben a régi különleges engedélyek nagyszabású felülvizsgálatát készítik elő, amelyeket az oligarchák évek óta kihasználatlanul tartottak – jelentette ki Fegyir Veniszlavszkij, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Veniszlavszkij hangsúlyozta, hogy az ásványkincsekről pénteken ratifikált megállapodás nem rendelkezik azok tulajdonba adásáról, mivel Ukrajna továbbra is az erőforrások teljes jogú tulajdonosa és használója. „Ukrajna nem osztozik az ásványkincsekkel – csak a profittal és a bérleti díjakkal… Ukrajna nem ad át semmilyen ásványkincset, továbbra is az ásványkincsek szuverén tulajdonosa és használója. Csak a bérleti díjakkal fogják feltölteni ezt az alapot, és azokat fogják újra befektetni az iparunkba” – hangsúlyozta.
A honatya szerint a megállapodás a természeti erőforrások felhasználása feletti fokozott ellenőrzést is előírja. Kifejtette, hogy a jövőben a korábbi években kiadott összes különleges engedélyt ellenőrizni kell. Ukrajnában elterjedtek voltak az ásványkincsek hasznosítására vonatkozó „szunnyadó” engedélyek, amikor „az elmúlt 10-15 évben az oligarchák megkapták ezeket a különleges engedélyeket”, de nem használták azokat – emlékeztetett Fegyir Veniszlavszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna nem adja át az ásványkincseit az Egyesült Államok tulajdonába, mivel a ratifikált megállapodás csak a nyereség elosztásáról rendelkezik, és ezzel egy időben a régi különleges engedélyek nagyszabású felülvizsgálatát készítik elő, amelyeket ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746802200
[modified] => 1746796892
)
[title] => Ukrajna nem fog lemondani az ásványkincseiről az Egyesült Államok javára – Veniszlavszkij
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150246&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150246
[uk] => 150249
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 150247
[image] => Array
(
[id] => 150247
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/veniszlavszkij.jpg
[original_lng] => 24079
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/veniszlavszkij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/veniszlavszkij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/veniszlavszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/veniszlavszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/veniszlavszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/veniszlavszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/veniszlavszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746786440:8
[_thumbnail_id] => 150247
[_edit_last] => 12
[views_count] => 575
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 663984595000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 53427
[1] => 93002
[2] => 67848
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Fegyir Veniszlavszkij
[1] => orosz megszállás
[2] => ukrán területek
)
)
[3] => Array
(
[id] => 148919
[content] =>
Kijev polgármestere cáfolta pénteken a BBC vele készített interjújában neki tulajdonított nyilatkozatot, miszerint területi engedmények is elképzelhetőek Ukrajna részéről a háború lezárása fejében.
Klicsko szerint ő arról beszélt, hogy Ukrajnát területi engedményekre kényszeríthetik a háború befejezéséért cserébe, de az ukrán nép soha nem fogja elfogadni országának orosz megszállását.
A BBC brit közszolgálati rádió pénteki hírmagazinjában az hangzott el, hogy Klicsko szerint területi engedmények is elképzelhetők az ukrajnai háború lezárása fejében, de ez csak átmeneti megoldás lehet.
„Úgy tűnik, tisztázni kell néhány dolgot. A BBC újságíróinak adott interjúmban arról beszéltem, hogy Ukrajnát kényszeríthetik területi engedményekre a háború befejezéséért cserébe. Sajnálatos módon, ahogy látjuk, ez a forgatókönyv teljesen lehetséges.
Sok világpolitikus és média beszél ma erről. Tehát amikor ezt kimondtam, nem én találtam fel a spanyolviaszt. Az interjúban azonban hangsúlyoztam, hogy az ukrán nép soha nem fogja elfogadni országa orosz megszállását” – írta a polgármester Telegram-csatornáján tett bejegyzésében.
Hangsúlyozta, hogy a területi engedmények forgatókönyve ellentétes Ukrajna nemzeti érdekeivel, és megvalósítása ellen az utolsó pillanatig harcolni kell. „Ez rendkívüli erőfeszítéseket fog megkövetelni tőlünk és európai partnereinktől egyaránt” – tette hozzá Klicsko.
Mark Rutte, a NATO főtitkára felszólította az amerikai vezetést, hogy tartózkodjon attól, hogy Ukrajnát Putyin feltételei szerint békekötésre kényszerítse, írta a Financial Times három tájékozott tisztviselőre hivatkozva.
Rutte Washingtonban találkozik Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel és Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Források elmondása szerint a NATO főtitkára megpróbálja majd meggyőzni őket arról, hogy Ukrajna határai megváltoztatásának jogi elismerése, amire Putyin törekszik, egész Európa biztonságát veszélyezteti.
„A lényeg az, hogy az amerikaiak megértsék, mi forog kockán”, mondta az egyik tisztviselő.
Más európai vezetők is megpróbálnak majd befolyást gyakorolni Donald Trump amerikai elnök álláspontjára, aki folyamatosan fokozza a nyomást Ukrajnára az április végére létrejövő béke érdekében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke minden lehetőséget megragad, hogy beszéljen Trumppal Ferenc pápa április 26-i temetésén, közölte szóvivője.
Európa attól tart, hogy az amerikai elnök ragaszkodása a Krím oroszországi elismeréséhez éket ver a NATO-szövetségesek közé, és közelebb hozza Washingtont Moszkvához.
Április 23-án Trump elégedetlenségét fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt illetően, aki kijelentette, hogy Ukrajna soha nem fogja elismerni a Krímet Oroszországként.
A Fehér Ház vezetője megjegyezte, hogy a Krím-félsziget tulajdonjogával kapcsolatos „felbújtó” kijelentések „ártanak” az Oroszországgal folytatott tárgyalásoknak.
„Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz, és annak az embernek, akinek »nincsenek kijátszható lapjai«, végre döntést kell hoznia […] békét kaphat, vagy még három évig harcolhat, mielőtt elveszíti az egész országot” – hangsúlyozta Trump.
Még aznap ismét csalódottságának adott hangot Zelenszkijjel kapcsolatban, mondván, hogy „azt gondolta, könnyebb dolga lesz vele”, mint Putyinnal, de ez nem így történt.
Emmanuel Macron francia elnök a kialakult helyzetet kommentálva kijelentette, hogy „az amerikai haragnak csak egyetlen személyre – Oroszország elnökére – kellene irányulnia”. Megjegyezte, hogy az ukrán rendezést illetően „csak egy kérdést szabad feltenni: Putyin beleegyezik-e a feltétel nélküli tűzszünetbe?” A Krímről szólva Macron elmondta, hogy a Krím félsziget státuszának kérdése „jelenleg nincs napirenden – legalábbis nem a mi dolgunk eldönteni”.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárását célzó bármely békemegállapodásnak tartalmaznia kell Ukrajna területi integritásának megőrzését, közölte Emmanuel Macron francia elnök hivatala, írta az AFP-re hivatkozva a The Guardian.
„Ukrajna területi integritása és európai törekvései nagyon erős követelések az európaiakkal szemben”, szögezte le Macron.
A nyilatkozat azt követően hangzott el, hogy J. D. Vance amerikai alelnök azt javasolta, hogy Ukrajnának és Oroszországnak „fel kell adnia a jelenleg birtokolt területek egy részét”.
A Trump-kormányzat úgy véli, hogy Ukrajna de facto beleegyezhet abba, hogy területének 20%-át átadja az orosz megszállóknak a Moszkvával kötendő esetleges békemegállapodás részeként – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The New York Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság azt írta, hogy noha a potenciális béke/fegyverszünet feltételei még mindig nem eldöntöttek, mivel Kijev és Moszkva „belső megbeszéléseket folytat a tervről”, a Trump-adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője azt mondta a lapnak, hogy a háború leállítása és a tűzszünet megkötése esetén belefoglalhatják az európai erők Ukrajnában való bevetését.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy ezen a héten nyilvánosságra hozza az Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos béketervének tartalmát. Ez magában foglalhatja az európai csapatok ukrán területre való beküldését a javasolt tűzszünet érvényre juttatása érdekében.
Washington azt várja Kijevtől és Moszkvától, hogy reagáljanak a békemegállapodásra, miután az amerikai vezető múlt pénteken azzal fenyegetőzött, hogy véget vet az Egyesült Államok részvételének a tűzszüneti tárgyalásokon, miután több hónapig tartó megbeszéléseket folytattak mindkét féllel.
„A következő három napban teljes körű tájékoztatást adok önöknek” – mondta Trump április 21-én újságíróknak. Ugyanakkor hozzátette, hogy „a trükkös rész az, hogy hogyan néznek ki a biztonsági erők” – mi „rugalmassági erőknek” hívjuk őket” – mondta a tisztviselő a kiadványnak. Hozzátette, hogy „a rugalmasság ereje része azoknak a biztonsági garanciáknak, amelyeket az ukránok akarnak, és reméljük, meg is fogják kapni”. Azt is megjegyezte, hogy egy külön békefenntartó erő is „terítéken” van a tűzszünet megfigyelésére, ami úgy nézne ki, mint egy oroszok, ukránok és egy harmadik, NATO-n kívüli ország „vegyes bizottsága”, amely figyelné a frontvonalat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy egyik fél sem lövöldöz – írta a The New York Post. Egy amerikai tisztviselő azt mondta az NYP-nek, hogy az Egyesült Államok is részt vehet, de nem szárazföldi erőként, hanem „pénzügyi erőként egy harmadik féllel együtt”.
A The Wall Street Journal című amerikai lap vasárnapi beszámolója szerint a javaslatban szerepelhet az is, hogy Washington „elismeri” a megszállt ukrán Krím félszigetet „orosz területként”. Az első Trump-adminisztráció még ellenezte a Krím orosz fennhatósága alá tartozásának „elismerését”. Mint minden más amerikai elnök az Ukrán félsziget 2014-es orosz megszállása óta.
„Bár a The New York Post nem tudta önállóan ellenőrizni ezeket az információkat, egy magas rangú adminisztrációs tisztviselő pénteken azt mondta, hogy Kijev az amerikai delegációval folytatott múlt heti tárgyalások során leginkább a megállapodás szárazföldi része miatt aggódott, arra hivatkozva, hogy Moszkva szuverén területként ismerte el Ukrajna oroszok által megszállt részeit” – írta az amerikai újság.
Ukrajna szuverén állam, és minden terület csak hozzá tartozik, ezért elfogadhatatlan, hogy a békemegállapodás érdekében orosznak ismerjék el az ideiglenesen megszállt ukrán területeket – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatóján.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: az „illetékes megbízottak” (Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja – a szerk.) a hatáskörükön kívül eső kérdésekről tárgyalnak. Csakis Ukrajna dönthet területeinek a sorsáról. „Ukrajna szuverén állam, és minden terület Ukrajna unitárius államához tartozik. Ezért csakis Ukrajna népe beszélhet államunk területeiről. Tudják, hogy számunkra az a vörös vonal, hogy ha bármely ideiglenesen megszállt területet nem ukránnak, hanem orosznak ismernek el” – mondta.
Mark Rutte NATO-főtitkár az Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos tárgyalások előrehaladását kommentálva kijelentette, hogy üdvözli Donald Trump amerikai elnök kormányának erőfeszítéseit. Az észak-atlanti vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tárgyalások köztes szakaszairól nem nyilatkozik. „Megadjuk a tőlünk telhető segítséget. De a közbülső szakaszokról nem akarok nyilatkozni” – mutatott rá a NATO-főtitkár.
Az Egyesült Államok képviselői ukrán területek elosztásáról egyeztetnek a háttérben az oroszokkal és az ukránokkal is.
Donald Trump amerikai elnök szerint folyamatosan zajlanak az egyeztetések az oroszokkal és az ukránokkal is, most a legnagyobb problémák kerültek terítékre: hova kerüljenek ukrán területek, és milyen részleteket kell tisztázni a Kijev és Moszkva közötti teljes tűzszünet eléréséhez?
„Jelenleg folynak a tárgyalások a megállapodásról, a területek felosztásáról” – mondta az amerikai vezető a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón.
Oroszország szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is fogadja el a területszerzéseit, hogy megkapja azokat a megyéket, amelyeket „magához csatolt” 2022-ben. Ezzel összefüggésben az egyik legfontosabb kérdés az, hogy pontosan hol húzzák meg a tűzszüneti vonalakat.
Ukrajna nem ismeri el Oroszország részeként a megszállt területeket, ez vörös vonal a béketárgyalásokon – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta:
„A vörös vonalakkal kapcsolatban. Én, mint elnök és az ukránok, mint országuk állampolgárai, nem fogom megsérteni az alkotmányukat, hanem megvédem a szuverenitást és a függetlenségünket, védve népünket és földünket. Nagyon nehéz harcolnunk egy ilyen ellenség ellen. Ez érthető.”
Az elnök hozzátette, hogy Ukrajna a függetlenségért harcol, ezért nem ismer el egyetlen Oroszország által megszállt területet sem. „Embereink harcoltak ezért, hőseink meghaltak. Hányan megsebesültek, mennyi minden történt. Ezért erről senki nem fog megfeledkezni. Amikor azt mondom, hogy senki sem felejt, ez a legfontosabb piros vonal. Nem hagyjuk, hogy bárki megfeledkezzen erről az Ukrajna elleni bűncselekményről” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.