Új vezetőt kapott Magyarország Beregszászi Konzulátusa. A posztot Vida László diplomata tölti be, aki hosszú évek óta dolgozik Kárpátalján, és jelentős tapasztalattal rendelkezik az ukrán–magyar kapcsolatok terén. Erről Miroszlav Bileckij kormányzó számolt be november 19-én. Vida László korábban az ungvári főkonzulátus első beosztottjaként tevékenykedett. Új pozíciójában az első szakmai egyeztetését Roman Szarajjal, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökével, valamit Miroszlav Bileckij kormányzóval tartotta, ahol áttekintették a lehetséges együttműködési irányokat. Még korábban, szeptember 24-én az Ukrán Külügyminisztérium Konzuli Szolgálatának főigazgató-helyettese, Szvitlana Krisa hivatalosan is átadta a konzuli működési engedélyt Vida Lászlónak, a Magyarország Beregszászban működő konzulátusának vezetőjének. Az ünnepélyes ceremónián részt vett Magyarország Ukrajnába akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Heizer Antal is.
Az ukrán külügyminisztérium kommentálta Ukrajna az ottawai egyezményből való kilépéséről szóló döntését, olvasható az ukrán külügyminisztérium június 29-én kiadott közleményében.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 2005-ben ratifikálta a gyalogsági aknák használatának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának tilalmáról, valamint a megsemmisítésükről szóló úgynevezett „ottawai egyezményt”, és azóta tisztességesen végrehajtotta annak rendelkezéseit.
Ugyanakkor az Oroszországi Föderáció, amely nem tagországa az ottawai egyezménynek, fegyveres agressziót indított Ukrajna ellen, és 2014 óta széles körben alkalmazza a gyalogsági aknákat hadviselési módszerként.
„Amióta 2022-ben Oroszország teljes körű inváziót indított országunk ellen, az ilyen eszközök tömeges alkalmazása aszimmetrikus előnyt teremtett az agresszor számára. Hangsúlyozzuk, hogy az ottawai egyezmény aláírása és ratifikálása idején ilyen körülmények nem álltak fenn, és nem voltak előre láthatóak. Ezzel Ukrajna egyenlőtlen és igazságtalan helyzetbe került, amely korlátozza az önvédelemhez való jogát az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével összhangban” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium.
Ukrajna nem az egyetlen ország, amely nehéz választással néz szembe az ottawai egyezmény szerinti kötelezettségeinek teljesítése és hazája hatékony védelme között egy kemény, minden nemzetközi jogi normát semmibe vevő agresszorral szemben. Az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziója már számos államot – Lettországot, Litvániát, Észtországot, Lengyelországot és Finnországot – arra kényszerített, hogy felülvizsgálják álláspontjukat, és közös politikai döntést hozzanak az ottawai egyezményből való kilépésről.
Az ukrán külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy Ukrajna és ezen államok ottawai egyezményhez való csatlakozása óta a regionális biztonsági helyzet jelentősen romlott.
„Ezért, tekintettel arra a feltétel nélküli prioritásra, hogy megvédjük államunkat a durva orosz agressziótól, területeinket az megszállástól és népünket a szörnyű orosz atrocitásoktól, Ukrajna nehéz, de szükséges politikai döntést hozott azzal, hogy felfüggeszti az ottawai egyezmény szerinti irreleváns kötelezettségek teljesítését. Meggyőződésünk, hogy ez a lépés szükséges és a fenyegetettség szintjéhez képest megfelelő, mert Ukrajna szuverén, független és szabad államként való fennmaradásáról és megőrzéséről szól.”
Egy olyan helyzetben, amikor Oroszország népirtást követ el azzal a céllal, hogy elpusztítsa Ukrajnát, mint államot és az ukránokat, mint nemzetet, kénytelen abszolút prioritásként kezelni polgárai biztonságát és állama védelmét. „Ez többek között az államunk részvételére a nemzetközi jogi dokumentumokban és mechanizmusokban vonatkozik”, összegezték a közleményben.
Az ukrán külügyminisztérium határozottan tiltakozott azoknál az államoknál, amelyek vezetői május 9-én, Moszkvában részt vettek a Győzelem Napja alkalmából tartott rendezvényen. A tárca szerint látogatásuknak nem volt köze az emlékezéshez.
A portál megjegyzi, hogy Ukrajna úgynevezett „demarsot”, vagyis diplomácia tiltakozást nyújtott át az érintett országok Kijevbe akkreditált nagyköveteinek.
Ukrajna nem fogja hagyni, hogy Oroszország ellopja a múlt emlékét, kisajátítsa a kollektív győzelmet, vagy lekicsinyelje az ukrán nép szerepét abban – hangsúlyozta a külügyminisztérium.
Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára arról számolt be, hogy a külső politikai nyomás ellenére számos külföldi delegáció érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen az eseményen. A több mint 20 külföldi vezető között volt Vlagyimir Putyin belorusz szövetségese, Alekszandr Lukasenko, Hszi Csin-ping kínai elnök, Robert Fico szlovák miniszterelnök és Aleksandar Vucsics szerb államfő is, valamint Brazília és Venezuela elnökei.
A semleges országok katonáinak részvétele a május 9-i moszkvai díszszemlén a semlegességük megsértésének minősül – közölte kedden a Külügyminisztérium a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
Fotó: Getty Images
A jelentés szerint a Külügyminisztérium megjegyezte, hogy ma brutális háború folyik az ukrán nép ellen, amely a nácizmus feletti győztes nemzetek közé tartozik, és amelynek során az orosz katonák több százezer háborús bűncselekményt követtek el. „Ez a hadsereg fog május 9-én Moszkvában a Vörös téren vonulni. Ezek az emberek nem Európa felszabadítói, hanem megszállók és háborús bűnösök. Velük együtt menetelni azt jelenti, hogy osztoznak a felelősségben a meggyilkolt ukrán gyermekek, civilek és katonák véréért, és nem ünneplik a nácizmus feletti győzelmet. Oroszország külföldi katonákat hív meg a május 9-i díszszemlén való részvételre, hogy eltussolja háborús bűneit és igazolja az agressziót” – áll a közleményben.
A minisztérium hozzátette, hogy a külföldi katonai személyzet részvétele a május 9-i moszkvai parádén elfogadhatatlan, és a nácizmus felett aratott győzelem emlékének megsértésének fogja tekinteni. A semleges országok katonai személyzetének a parádén való részvételre való küldését a kinyilvánított semlegesség megsértésének és egy terrorista ország támogatásának tekintik. „Felszólítunk minden külföldi államot és nemzetközi szervezetet, hogy tisztelegjenek a második világháború áldozatai és a nácizmus feletti kollektív győzelem előtt, amely nem igazolja az orosz agressziót és az ukránok elleni atrocitásokat” – mutatott rá a Külügyminisztérium.
Ukrajna a mongol fél felé „mélységes csalódottságát” fejezte ki amiatt, hogy Mongólia mint a Római Statútum aláírója megtagadta a Nemzetközi Büntetőbíróság által Putyin letartóztatására kiadott parancs végrehajtását.
A mongol fél felé tett lépést a külügyminisztérium a mongóliai külügyminisztérium európai és afrikai főosztályának főigazgatójával, Ganhuurai Battungalaggal folytatott megbeszélésen jelentette be, aki az ukrán fél meghívására Ulánbátorból érkezett Kijevbe, számolt be a Külügyminisztérium sajtószolgálata szeptember 12-én, csütörtökön.
A szóbeli jegyzékben arról számoltak be, hogy Ukrajna „mélységesen csalódott” amiatt, hogy a mongol fél, mint a Római Statútum aláírója megtagadta a Nemzetközi Büntetőbíróság által Putyinnak kiadott elfogatóparancs végrehajtását annak az országban való tartózkodása alatt.
Hangsúlyozták azt is, hogy a Mongólia döntését figyelembe veszik az országgal fenntartott kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó további politika, valamint Ukrajna álláspontjának kialakítása során az ország nemzetközi formátumú támogatásával kapcsolatban.
„Ukrán fél ugyanakkor reméli, hogy Mongólia hatékony lépéseket tesz a hagyományosan baráti ukrán-mongol kapcsolatok konstruktív jellegének helyreállítására, amely mindkét állam érdekeinek megfelel” – tette hozzá a minisztérium.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
Ukrajna feltétel nélkül ragaszkodik a nemzetközi jog normáihoz, és határozottan visszautasítja a Mali átmeneti kormányának vádjait, amelyek szerint „Ukrajna támogatja a nemzetközi terrorizmust” – közölte az ukrán külügyminisztérium augusztus 5-én, hétfőn.
A tárca úgy véli, hogy a Mali Köztársaság átmeneti kormányának az Ukrajnával fenntartott diplomáciai kapcsolatok megszakítására vonatkozó döntése „rövidlátó és elhamarkodott, tekintettel arra, hogy Ukrajna, mint Oroszország provokálatlan, teljes körű fegyveres agressziójának áldozata, mindent megtesz annak érdekében, hogy a világközösség támogatásával helyreállítsa az igazságosságot és a tiszteletet a világ minden országa, különösen az afrikai országok iránt, szuverenitásuk, függetlenségük és területi integritásuk megsértése ellen”.
„Emlékeztetjük Önöket, hogy a huszadik században Ukrajna, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik alapítója, aktívan támogatta az afrikai népek függetlenséghez és dekolonizációhoz való jogát, beleértve a Mali Köztársaságot” – áll a közleményben.
A minisztérium megjegyezte, hogy Oroszország az Ukrajna elleni provokáció nélküli, teljes körű fegyveres agresszió folytatásával tönkreteszi a nemzetközi biztonság architektúráját, megsértve az ENSZ Alapokmányának céljait és alapelveit, amelyek többek között az afrikai országok számára is garantálják a szabad jövőhöz való jogot.
A Külügyminisztérium hangsúlyozta azt is, hogy Ukrajnát Afrikában a regionális biztonság biztosítása terén fontos szereplőként ismerik.
Ukrajna „Kék sisakos” kontingense jelentős mértékben hozzájárult számos béketámogató művelet végrehajtásához az ENSZ égisze alatt, 2019 és 2022 között az ENSZ mali missziójában való részvételével” – emlékeztetett a Külügyminisztérium.
Ukrajna elfogadhatatlannak tartja a lengyelországi ukránellenes akciókat, köztük az ukrán gabona kiszórását a határon, valamint a wroclawi gazdák tüntetését ukránellenes jelszavakkal – jelentette ki pénteken Oleh Nyikolenko, a Külügyminisztérium szóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nyikolenko elmondta: „Ezek az akciók a lengyel-ukrán határ lezárásán túl nemcsak az orosz agressziótól amúgy is szenvedő ukrán gazdaságnak okoznak számos veszteséget, hanem sértik az ukrán-lengyel szolidaritás elveit is.” Mint hangsúlyozta, az ukránok az életükkel fizetnek azért, hogy a lengyel és más európai városok békében éljenek, és ezt nem szabad elfelejteni vagy természetesnek venni.
„Bármilyen kísérlet Ukrajna gazdaságának radikális vagy piacellenes intézkedésekkel való gyengítésére csak aláássa az orosz agresszió megfékezésének képességét, további veszélyeket jelent Lengyelország biztonságára és jólétére” – mutatott rá a külügyi szóvivő. Kiemelte, hogy az ukrán fél mindig is konstruktív megközelítést hirdetett az ukrán gabona tranzitjával és kereskedelemével kapcsolatos kérdések megoldásában.
„Arra számítunk, hogy a lengyel hatóságok hasonló megközelítést fognak követni, különösen az ukrán árukkal szembeni illegális fellépések hatékony megelőzése és a kétoldalú kapcsolatokat sértő retorikára való megfelelő reagálás terén. Ukrajna eltökélt szándéka, hogy megerősítse a baráti és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokat Lengyelországgal, amellyel közös európai jövője van” – mutatott rá Oleh Nyikolenko.
🇵🇱 Polish farmers stopped three #Ukrainian trucks and poured grain out of them. It happened on the road to the border crossing in Dorohusk, RMF FM reports.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Az ukrán külügyminisztérium közlése szerint egy ilyen szavazás „durván megsértené” az ukrán törvényeket és az ENSZ alapokmányának fejezeteit.
Kijev szankciókat sürget azokkal szemben, akik részt vesznek a voksolás megszervezésében, az orosz választásokon részt vevő nemzetközi megfigyelőket pedig „büntetőjogi felelősségre vonással” fenyegeti.
Moszkvában a héten jelentették be a jövő évi elnökválasztás időpontját, amelyet március 15-17. közé tűztek ki. Oroszország már többször is tartott szavazást a megszállt területeken. Ukrajna délkeleti régióiban például 2022 szeptemberében népszavazást, 2023-ban pedig helyi választásokat rendeztek – a nemzetközi közösség valemennyit elítélte.
A szovjettelenítés folytatásaként a kijevi városi tanács végül engedélyezte, hogy lebontsák a Vörös Hadsereg parancsnokának, az ukrán származású Mikola Scsorsznak a lovasszobrát. Scsorsz először a cári seregben szolgált az első világháború alatt, majd a Vörös Hadsereg egyik hadosztályát vezette az 1918-1919-es polgárháborúban, végül Kijev első (szovjet) parancsnokává nevezték ki. 24 évesen 1919-ben, tisztázatlan körülmények között halt meg.
Az emlékmű, amelyet még a sztálini időkben emeltek, a Szovjetunió felbomlása után viták és támadások tárgyává vált. A kijevi városi tanács még 2016-ban is megvédte a lebontástól, de 2018 után – amikor sorozatban megrongálták, lefűrészelték a ló az egyik lábát, festékkel lefújták – drapériák mögé rejtették a szobrot.
Mint ahogy ma arról már beszámoltunk, a Külügyminisztérium a Legfelső Tanács 225 képviselőjének diplomata útlevelét érvénytelenítette, mert nem küldték vissza idejében megőrzésre az okmányokat – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a tárca sajtószolgálatára hivatkozva.
A külügyi közlemény szerint az elmúlt hónapokban a minisztérium többször fordult kéréssel a képviselőkhöz, hogy szolgáltassák vissza a diplomata útleveleiket, és kapcsolatba lépett a Legfelső Tanáccsal a folyamat megszervezése érdekében. „Utoljára júliusban kértük az útlevelek leadását. Minden felszólításunkat figyelmen kívül hagyták. Ennek megfelelően Ukrajna jogszabályainak megfelelően a Külügyminisztérium 225 képviselői diplomata útlevelét érvénytelenítette, amelyeket nem küldtek vissza a Külügyminisztériumnak a kellő időben megőrzésre” – jelezte a sajtószolgálat.
A külügy azt is közölte, hogy a diplomata útleveleket kizárólag hivatalos külföldi utakra adják ki a képviselőknek. A diplomata útlevélre vonatkozó szabályozás szerint a hivatalos külföldi útról való visszatérést követően az útleveleket 10 napon belül megőrzésre vissza kell juttatni a Külügyminisztériumba. A hivatal ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a diplomata útlevél semmilyen körülmények között nem használható magánutazásra.
A Külügyminisztérium egyúttal biztosított arról, hogy haladéktalanul kiállítja a diplomata útleveleket azoknak a képviselőknek, akiket a Legfelső Tanács küld hivatalos külföldi útra. Volodimir Zelenszkij elnök korábban többször is bírálta a képviselőket, amiért alapos indokok nélkül utazgatnak külföldre.
„Az ukrán külügyminisztérium határozottan elítéli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság azon döntését, hogy elismeri az Orosz Föderáció által ideiglenesen megszállt területek úgynevezett “függetlenségét” Ukrajna Donyecki és Luhanszki régióiban.” – olvasható az ukrán külügyminisztérium kiadott nyilatkozatában. Az ukrán külügyminisztérium hozzátette, hogy a döntést Phenjan ukrajnai szuverenitásának és területi integritásának aláásására tett kísérletének, Ukrajna alkotmányának, az ENSZ Alapokmányának, valamint a nemzetközi jog alapvető normáinak és elveinek súlyos megsértésének tekinti.
„Egy ilyen barátságtalan cselekedetre válaszul Ukrajna bejelenti a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal való diplomáciai kapcsolatok megszakítását.” – olvasható a nyilatkozatban.
Dmitro Kuleba, ukrán külügyminiszter hozzátette, hogy Oroszország elszigeteltsége hamarosan hasonló lesz Észak-Koreáéhoz.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
