A román külügyminisztérium tájékoztatást kért a kijevi hatóságoktól az ukrajnai román kisebbség anyanyelvű oktatásának állítólagos korlátozása, a román nyelv iskolai használatának állítólagos betiltása ügyében – közölte kedden a bukaresti Edupedu.ro oktatási portál.
A portál egy ukrajnai és romániai tanárok által Facebookon terjesztett, a Csernyivci megyében található Vancicauti (Vancsikivci) község polgármesteri hivatalának tulajdonított dokumentum ügyében kért állásfoglalást a bukaresti külügyminisztériumtól. Az Edupedu szerint az átirat az állam nyelvi politikájának érvényesítése ürügyén a román nyelvet kiszorító intézkedéseket ír elő a román kisebbség iskolái számára.
A polgármesteri hivatal ebben – az Ukrán Legfelsőbb Tanács szakbizottságának ajánlására hivatkozva – három „irányelv” érvényesítését írta elő a községi iskola számára, köztük egy olyanét, amely szerint nemcsak a tanórákon, hanem a szünetekben, csoportos foglalkozásokon és iskolai kirándulásokon is „szükséges és fontos” az állam nyelvének használata.
Az Edupedu.ro megkeresésére a román külügyminisztérium azt válaszolta: tájékoztatást és a kérdéses dokumentum egy azonos rangú hivatalos döntéssel történő érvénytelenítését kérte az ukrán féltől, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak ellentétesek az ukrán törvényi előírásokkal és korlátozzák az országban élő nemzeti kisebbségek jogait.
Kijev a román kisebbségre is rátapos
A bukaresti oktatási tárca 2019-ben közzétett adatai szerint Csernyivci megyében 63 román tannyelvű iskola működik, ezek közül 3 gimnáziumban és 19 elemi iskolában ukrán tannyelvű osztályok is vannak. Kárpátalján további 12 önálló anyanyelvű iskolája van a román közösségnek.
A román külügyminisztérium honlapján közölt adatok szerint Csernyivci megyében 181 780, Kárpátalján 32 152 román anyanyelvű lakos él. Odessza megyében 724 lakos románnak, 123 751 pedig „moldovainak” vallotta magát a legutóbbi népszámláláson.
A Velencei Bizottság szerint hiába a módosítás, több ponton egyáltalán nem reagáltak a testület ajánlásaira.
Magyar és román kezdeményezésre kezdte vizsgálni a Velencei Bizottság a 2022 decemberében elfogadott nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényt. Júniusra lezárult a vizsgálat, amelyben megállapították, hogy bár a jogszabály több területen a nemzetközi kisebbségvédelmi standardoknak megfelelő garanciális szabályokat vezet be, vagyis történt előrelépés, a jogszabály és általában véve a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályi keret továbbra sincs összhangban az Ukrajnára nézve is kötelező nemzetközi standardokkal, ezért a testület a törvény módosítását javasolta.
Augusztusban aztán a kijevi törvényhozásban módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, amelyet szeptemberben el is fogadtak. A Velencei Bizottság most ezt a módosítást is megvizsgálta. Az NKE sajtóközleménye szerint a testület kimondta, hogy bár a törvénymódosítás több ponton végrehajtotta a VB korábbi ajánlásait, számos ponton csak részben vagy egyáltalán nem reagált a korábbi ajánlásokra, ekképpen a módosított jogszabály sem felel meg az Ukrajnát is terhelő, kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi előírásoknak.
A következő problémákat sorolták fel:
A törvényben szerepel, hogy kötelező az ukrán nyelvű szimultán tolmácsolás biztosítása a nemzeti kisebbség nyelvén rendezett kulturális eseményeken, ha erre vonatkozó kérés az esemény előtt 72 órával érkezik a szervezőkhöz. Ez aránytalan terhet ró a szervezőkre.
Nem biztosított a médiához való szabad hozzáférés a nemzeti kisebbségek nyelvén is.
Nem világos, hogy milyen szabályok szerint lehet kétnyelvű településtáblákat használni.
A VB korábban azt is bírálta, hogy azokon a településeken, ahol hagyományosan nemzeti kisebbséghez tartozó személyek élnek, a nemzeti kisebbségek politikai szervezeteinek államnyelven is meg kell jeleníteni kampányüzeneteiket. A testület júniusi véleménye szerint az ilyen kampányanyagok ukrán nyelven való közzétételére irányuló kötelezettség aránytalan terhet ró a kisebbségi politikai szervezetekre, ez pedig veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát. Ennek megváltoztatásához az ukrán fél szerint az államnyelv-törvény módosítására lenne szükség, amit nem tettek meg a mostani felülvizsgálatig sem.
A Velencei Bizottság végül ajánlásokat is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne javítani a helyzeten.
Az ukrán parlament által a napokban módosított kisebbségi törvény továbbra sem biztosítja az ukrajnai nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait, és nem állítja vissza a korábbi kisebbségi jogokat, állapította meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége. A KMKSZ sajnálattal állapítja meg, hogy a kisebbségi törvény módosításakor ezúttal sem vették figyelembe a magyar szervezetek építő jellegű módosító javaslatait, áll a szervezet nyilatkozatában. A második olvasatban elfogadott törvény törölte a nemzeti kisebbségek meghatározásának azon ismérvét, miszerint „hagyományosan Ukrajna területén élnek”, ezáltal üressé vált a nemzeti kisebbség fogalma. Ez a kisebbségekhez köthető bármiféle kollektív jog kizárását eredményezi, véli a KMKSZ elnöksége. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szerint önkényes értelmezésre adhat módot az, hogy a jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű. A most elfogadott módosítás továbbra sem biztosítja a kisebbségek számára az alkotmányban és a nemzetközi dokumentumokban garantált jogaik érvényesülését, és nem állítja vissza a korábbi kisebbségi jogokat, áll a nyilatkozatban. Mint ismeretes, az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló új törvényt 2022 decemberében fogadta el az ukrán parlament. Miután idén júniusban a Velencei Bizottság bírálta a jogszabály több részét, augusztus 13-án a kijevi törvényhozásban módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez. A kisebbségi törvény elfogadása Ukrajna európai uniós csatlakozásának egyik fontos feltétele.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter és ukrán kollégája, Dmitro Kuleba szerdán megállapodott abban, hogy „átfogó konzultációs folyamatot indítanak” a Kijev által elfogadott kisebbségi törvény problémáiról, amellyel kapcsolatban a bukaresti hatóságok rendkívül kritikusan nyilatkoztak.
A HotNews.ro tájékoztatása szerint a román külügyminisztérium bejelentette, hogy Bogdan Aurescu szerdán telefonon folytatott egyeztetést ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, és beleegyezett abba, hogy megbeszéléseket folytassanak a román fél által a nemzeti kisebbségekről szóló törvény kapcsán jelzett problémák megoldására.
Bogdan Aurescu miniszter a megbeszélés során megismételte a kifogásolt törvény eljárási és tartalmi vonatkozásait, amelyek a román hatóságok és a román közösség képviselői körében aggodalmat keltettek, és amelyeket egyébként már részletesen ismertettek és indokoltak Dmitro Kuleba miniszternek írt 2022. decemberi levelükben.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt év során intenzív párbeszédet folytatott az ukrán féllel, köztük közvetlenül Dmitro Kuleba miniszterrel ebben a témában, és konkrét lépések megtételét kérte a román fél aggályainak eloszlatására. A román miniszter ismételten kérte, hogy Ukrajna ismerje el, nem létezik moldovai nyelv.
A román külügyminisztérium december 22-én jelentette be, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása után rendkívül kritikus elemzést küldött Kijevnek, „sajnálatosnak” nevezve, hogy a normatív aktust a Velencével folytatott konzultáció nélkül fogadták el. Így több erősen kifogásolható pont is a jogszabályban maradt, amely erősen korlátozza az anyanyelv használatát.
Emlékezetes, hogy Volodimir Zelenszkij április 4-én a bukaresti parlamentben elmondott beszédében megígérte, hogy párbeszédet kezd Romániával az ukrajnai román kisebbség védelméről, és megköszönte a románoknak az ukránoknak nyújtott segítséget.
Magyarország is reagált az új törvényre
Az ukrán kisebbségi törvényre a magyar fél is negatívan reagált. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára december végi közleményében azt írta:
„Sajnálatos, hogy Ukrajna elnöke aláírta az ukrán parlament által megszavazott »A nemzeti kisebbségekről (közösségekről)« szóló új törvényt, tovább szűkítve ezzel a területén élő nemzeti közösségek, köztük a magyarság jogait.”
Az államtitkár kiemelte: szomorúnak tartjuk, hogy háború idején, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segédakcióját hajtja végre az ukrajnai menekültek megsegítésére,
Ukrajnában tovább korlátozzák a nemzeti kisebbségek jogait.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 2022. június 17-én kelt, Ukrajna tagjelölt státusának megadásáról szóló véleményében hét pontban fogalmazta meg ajánlásait Ukrajna számára, amelyek közül az egyik, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően Ukrajna fogadjon el azonnali és hatékony végrehajtási mechanizmusokat a kisebbségi jogok biztosítására. Sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán törvényhozás nem vette figyelembe az Európai Bizottság ajánlásait, és nem folytatott érdemi párbeszédet a nemzeti kisebbségekkel.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
