Állóháborúvá lassult az ukrán háború. Csak a Kurahovo-Pokrovszk térségben folyik intenzív oroszországi támadássorozat a kijevi GenStab jelentése szerint. Az amerikai elnökválasztások előtti hetekben lefékeződtek a diplomáciai erőfeszítések is. Darja Zarivna, a kijevi elnöki hivatal vezetőjéhez rendelt tanácsadó bejelentette: a korábban novemberre tervezett „második békecsúcs-találkozó” elmarad.
Nincs egyetértés a helyszínről sem, noha India, mint közvetítő szóba került. Ám Újdelhinek nincs ínyére, hogy az ukrán szervezők egy része erre a csúcsra sem hívná meg Oroszország képviselőit, vagy akár Putyin elnököt. Indiát komoly energetikai, kereskedelmi érdekek kötik Oroszországhoz. A kontinensnyi ország immár több olajat vásárol Oroszországtól, mint Kína.
A Weimari Háromszög lenne a megoldás?
Ismét felmerült a „Weimari Háromszög” (Franciaország, Németország és Lengyelország) az év elején újra felfedezett szövetsége, mint lehetséges közvetítő a háborúzó felek között. A Telegraf részt vett a „Háromszög” minapi, varsói tanácskozásán, ahol megállapították, hogy az EU vezető erői, Párizs és Berlin mellé immár Varsó is csatlakozott.
A Casimir Pulaski Alapítvány által szervezett találkozón a lengyel szervezetet vezető Zbigniew Pisarski szerint Lengyelország vezethetné a háromszögön belül az Ukrajna-támogatási folyamatot.
Úgy vélte, hogy a Varsó és Kijev között az utóbbi időkben felgyülemlett feszültség, a második világháborús volhiniai-galiciai tömeggyilkosság körülményeinek tisztázása nem akadályozza a folyamatot. Ezzel azonban sok lengyel nem ért egyet, hiszen Varsóban genocídiumnak minősítik az ukrán nacionalisták, az OUN/UPA vezetésével, a német Abwehr támogatásával végrehajtott, mintegy százezer embert (főleg lengyeleket, de zsidókat, románokat is) 1943–1945 között megölő tömegmészárlást.
Az új amerikai elnökre várva
Joe Biden elnök tapasztalt külpolitikus lévén tisztában van a kurszki taktikai manőver kockázataival. Majdhogynem jól jött neki a pusztító Milton hurrikán, mert miatta lemondhatta németországi, ramsteini útját, amelyen a várakozások szerint Zelenszkij ukrán elnök is tervezte a részvételt, hogy bemutathassa a nyilvánosságnak a korábban Washingtonban már ismertetett béketervét.
Az október közepi ramsteini csúcs azt a célt szolgálta volna, hogy demonstrálja Moszkvának: a Nyugat továbbra is szilárdan Ukrajna mögött áll. Az Egyesült Államokban kevesebb, mint egy hónap múlva megválasztják az ország következő elnökét, akinek politikája döntő szerepet játszhat az ukrajnai háború lezárásában, vagy rosszabb esetben kiéleződésében.
Az amerikai és kínai külügyminiszter egymást is bírálta a Biztonsági Tanács Ukrajnával foglalkozó ülésén kedden, míg az orosz ENSZ-nagykövet a nyugatiakat vádolta oroszellenes hangulat szításával.
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a rendkívüli ülés elején az ukrajnai béketörekvések intenzívebbé tétele mellett érvelt, és az ENSZ Alapokmányának megfelelő „igazságos, átfogó és tartós” békét sürgetett. A portugál diplomata rámutatott arra, hogy ha megvan a politikai akarat, akkor lehet előrelépés, amit bizonyít a fekete-tengeri gabonaszállításokról szóló korábbi megállapodás, valamint az orosz-ukrán hadifogolycseréről szóló több egyezség. A Biztonsági Tanács elnökségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke, Robert Golob úgy fogalmazott: „itt ülök a tanácsban, együtt a világ legerősebb nemzeteivel, amelyek egyedüli felelősséget viselnek a globális béke és biztonság fenntartásáért, és mégis képtelenek vagyunk bármit tenni az évtizedek óta legkiterjedtebb konvencionális háború ügyében”. Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete, az ülés elején szót kérve, azzal vádolta a 15 tagú testület nyugati tagjait, hogy ismét megmérgezik a hangulatot, és az ülés egyetlen céljának nevezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára színpadot adjanak a Biztonsági Tanácsban.
Az orosz diplomata a teremben hallgatta végig az ukrán államfő hozzászólását, aki azt fejtette ki, hogy az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni. Zelenszkij elnök vasárnap óta tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol részben az általa „ukrán győzelmi tervnek” nevezett elképzelését mutatja be az amerikai és nemzetközi politikai szereplőknek.
A Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat képviselő Antony Blinken külügyminiszter azt hangoztatta, hogy nemcsak Irán és Észak-Korea áll Oroszország oldalán segítséget nyújtva, hanem Kína is, amely a BT másik állandó tagjaként gépgyártó és mikroelektronikai eszközöket, valamint egyéb árucikkeket szállít, amelyeket Oroszország „háborús gépezetének” életben tartására és háborújának támogatására használ fel. Az amerikai kormánytag egyben megismételte, hogy az Egyesült Államok igazságos és tartós békét szorgalmaz Ukrajnában, amely szem előtt tartja a szuverenitás, a területi integritás és a függetlenség alapelvét.
Vang Ji kínai külügyminiszter visszautasította az amerikai vádakat, felelőtlennek és céltalannak nevezett bármilyen lépést, amely bármilyen módon Kínára akarja hárítania a felelősséget, vagy támadja és rágalmazza Kínát. Hozzátette, hogy az ukrajnai helyzet fenntarthatatlan, és fordítani kell a dolgok menetén.
A tanácskozáson mint Ukrajnával szomszédos ország képviselője szólalt fel Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki azt hangoztatta, hogy a lehető leggyorsabban békére van szükség Ukrajnában.
Ahogy kifejtette, a magyarok nem akarják, hogy még több pusztítás legyen a szomszédjukban és még több ember meghaljon, valamint felhívta a figyelmet az Ukrajnában élő jelentős létszámú magyar nemzeti kisebbségre. Szijjártó Péter megállapította, hogy az eddigi lépések nem működtek, azaz a fegyverszállítások egyáltalán nem segítették elő azt, hogy a háború közelebb kerüljön a befejezéshez.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli, Ukrajnával foglalkozó nyílt ülését Franciaország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán és Málta kezdeményezésére hívták össze.
Helyrehozhatatlan következményekkel járhat az ukrajnai háború elmérgesedése, gyors béketárgyalásokra van szükség a konfliktus szereplői között – jelentette ki hétfőn Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök Olaf Scholzhoz intézve szavait a német kancellár asztanai látogatása alkalmával.
„A háború további elmérgesedése helyrehozhatatlan következményekhez fog vezetni az egész emberiség, de mindenek előtt azon államok számára, amelyek közvetlenül részesei az orosz-ukrán konfliktusnak” – mondta a kazah elnök, akit helyi hírügynökségek idéztek.
„Tény, hogy Oroszország katonai értelemben legyőzhetetlen” – húzta alá. Tokajev szerint mindazonáltal továbbra is van lehetőség a béke elérésére. Mint mondta, ismét meg kell vizsgálni a rendezési terveket, és fel kell függeszteni a harci cselekményeket, ezt követően pedig a területi vitákat is tisztázni lehet.
Scholz arról beszélt, hogy Németország érdekelt a kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésében Kazahsztánnal, ügyelve arra, hogy mindez ne szolgálhassa az Oroszország elleni uniós szankciók kikerülését.
Kazahsztán Németország harmadik legnagyobb olajbeszállítója Norvégiát és az Egyesült Államokat követően, és a kieső orosz szállítmányokat részben ki is tudta váltani. Látogatása alkalmával Scholz az olajszállítások – havonta 100 ezer tonna – meghosszabbításáról kötött megállapodást a 2024-et követő évekre.
Tokajev szerint a német kancellár vizitje új szintre emeli a két ország kapcsolatát. „Bilaterális együttműködésünk a stratégiai partnerség szellemében lesz kiépítve” – hangsúlyozta a kazah államfő.
A két politikus egyben kiemelte, hogy az olajkereskedelmen túl országaik a ritkafémek, a lítium és egyéb nyersanyagok kereskedelmében is érdekeltek.
Phenjan katonai építő és műszaki erőket küld Ukrajnába, akik Donyeck megye oroszok által megszállt területein fognak részt venni az újjáépítésben – hivatkozik a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerdai jelentésére a Portfolio.
A dél-koreai TV Chosun egy szöuli kormánytisztviselőt idézve adott hírt arról június 21-én, hogy jelentős létszámú műszaki csapat indul meg júliusban Donyeck megyébe, hogy támogassák az ottani újjáépítési munkálatokat.
Az észak-koreai hadseregnek 10 műszaki dandárja van összesen. A TV Chosun úgy becsüli, Észak-Korea évente 115 millió dollárnyi összeget kapna Oroszországtól, ha elküldi 3–4 műszaki dandárját Ukrajnába.
A Pentagon sajtótitkára, Pat Ryder kedden úgy nyilatkozott, hogy szorosan figyelemmel követik a fejleményeket. Azt is hozzátette, az észak-koreai vezetés nevében megkérdőjelezné, hogy saját katonáit „ágyútölteléknek” akarja-e küldeni Ukrajnába.
Az intézet egyelőre nem látja jelét annak, hogy észak-koreai katonák a közvetlen katonai műveletekben is részt vennének Ukrajnában, de attól tartanak, hogy a műszaki dandárok jelenléte felszabadíthat más orosz erőket, akiket így a frontra lehet vezényelni.
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Németország békét szeretne, de nem hisz az ukrajnai háború gyors lezárásában, és fel kell készülnie arra, hogy megvédje magát katonai támadásokkal szemben – jelentette ki az X platformon a húsvéti ünnepek alkalmából közzétett videóban Robert Habeck német szövetségi alkancellár.
Békét szeretnénk. Igen. De az őszinte, keserű válasz: valószínűleg nem lesz gyors, jó vége, még ha másképp is szeretnénk – fogalmazott Robert Habeck az ukrajnai háborúval kapcsolatban a pénteken közzétett videóban. Hangsúlyozta: „alkalmazkodnunk kell a fenyegetettségi helyzethez. Minden más naivitás lenne. Németország ezért jól tenné, ha többet fektetne saját biztonságába. Nekünk, Németországnak, az Európai Uniónak mindenben meg kell védenünk magunkat, beleértve a katonai támadásokat is”.
Korán kiálltam amellett, hogy fegyvereket szállítsunk Ukrajnának, és amellett vagyok, hogy továbbra is támogassuk őket egyre több és több katonai anyaggal – jelentette ki. Megjegyezte ugyanakkor, hogy tiszteletben tartja azt az álláspontot is, amelyik elvi, erkölcsi okokból vagy vallási meggyőződésből más következtetésre jut a fegyverszállítások kérdésében.
A tárgyalásos megoldást lehetővé tévő tűzszünetről Habeck azt mondta, hogy ellene van „a háború befagyasztásának”. „Bármennyire megértem, hogy az áldozatok nagy számára való tekintettel a háború befagyasztásáról beszélnek, ez az álláspont figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy csak az ukránok dönthetnek arról: milyen árat hajlandóak fizetni, és milyen feltételekkel akarnak tűzszünetet elérni, vagy véget vetni a háborúnak” – fogalmazott.
Habeck véleménye szerint Oroszország Európa egyesülését és egységét akarja megsemmisíteni. „Ezért Németország biztonsága és az európai béke szempontjából is fontos, hogy Ukrajna sikeresen megvédje magát, és Németország segítse ebben” – szögezte le Robert Habeck német szövetségi alkancellár.
[type] => post
[excerpt] => Németország békét szeretne, de nem hisz az ukrajnai háború gyors lezárásában, és fel kell készülnie arra, hogy megvédje magát katonai támadásokkal szemben – jelentette ki az X platformon a húsvéti ünnepek alkalmából közzétett videóban Robert Habec...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711830120
[modified] => 1711808678
)
[title] => Robert Habeck: nem lesz gyors, jó vége az orosz–ukrán háborúnak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108287&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108287
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 108288
[image] => Array
(
[id] => 108288
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/bundeswehr-nemet-hadsereg-tank-harckocsi-stock-626387.jpg
[original_lng] => 472581
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/bundeswehr-nemet-hadsereg-tank-harckocsi-stock-626387-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/bundeswehr-nemet-hadsereg-tank-harckocsi-stock-626387-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/bundeswehr-nemet-hadsereg-tank-harckocsi-stock-626387-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/bundeswehr-nemet-hadsereg-tank-harckocsi-stock-626387-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/bundeswehr-nemet-hadsereg-tank-harckocsi-stock-626387.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/bundeswehr-nemet-hadsereg-tank-harckocsi-stock-626387.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/bundeswehr-nemet-hadsereg-tank-harckocsi-stock-626387.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711801478:12
[_thumbnail_id] => 108288
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1271
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 58787
[1] => 53445
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Robert Habeck
[1] => ukrán háború
)
)
[5] => Array
(
[id] => 106175
[content] =>
A török és amerikai tisztségviselők Washingtonban tartott találkozójukon megvitatták az ukrajnai és gázai konfliktusokat, valamint a kétoldalú kapcsolatok javítására irányuló lehetőségeket.
Török és amerikai tisztségviselők átfogó tárgyalásokat folytattak Washingtonban, ahol az ukrajnai és gázai konfliktusok mellett kétoldalú kérdéseket is megvitattak – közölte a török külügyminiszter. A NATO-tagállamok képviselői csütörtökön kezdték el ezeket a megbeszéléseket, amelyek célja a politikai nézeteltérések leküzdése és az együttműködés erősítése volt.
Az utóbbi időben feszültté vált kapcsolatok javulásnak indultak, miután Törökország támogatta Svédország NATO-csatlakozását. Hakan Fidan, Törökország külügyminisztere szerint a találkozón számos téma került terítékre, többek között Szíria, Ukrajna, Gáza, a védelmi ipar, energiaügyek és a terrorizmus elleni küzdelem.
Fidan kiemelte az azonnali és tartós tűzszünet szükségességét Gázában, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy többet kell tenni a humanitárius helyzet javítása érdekében.
Az ukrajnai helyzet kapcsán Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval is tárgyalt. Ankara szerint itt az ideje megvitatni a konfliktus befejezésének lehetőségeit, bár Kijev és Moszkva részéről nincs nyitottság erre.
A török-amerikai viszonyban továbbra is fennállnak nézeteltérések, például az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszerek beszerzése miatt. Ez utóbbi miatt Törökországot kizárták az F-35-ös programból. Ankara aggódik amiatt is, hogy Washington támogatja a szíriai kurd fegyveres csoportokat.
Fidan aláhúzta Törökország álláspontját Szíriáról és az F-35-ös programról. Hangsúlyozta Ankara nyitottságát ezek megvitatására, de hozzáteszi, hogy ebben Washingtonnak is nyitottnak kell lennie.
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Franciaországnak nem áll szándékában harcoló csapatok küldése Ukrajnába – közölte pénteken Stephane Sejournay francia külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a France TV francia tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Sejournay megvédte Emmanuel Macron francia elnök kijelentéseit, mondván, hogy azok egy „stratégiai kétértelműség” részét képezik, de lehetővé teszik Párizs számára, hogy „a történelem jobbik oldalán álljon”. Ugyanakkor kitartott amellett, hogy Párizs nem küld „semmilyen harcoló csapatot”. „Franciák nem fognak meghalni Ukrajnáért” – hangsúlyozta.
A francia diplomácia vezetője emlékeztetett a Franciaország által kialakított „egyértelmű keretre”, nevezetesen: „legyőzni Oroszországot anélkül, hogy háborút vívnánk Oroszországgal”, „akadályozzuk meg Oroszországot abban, hogy megnyerje a háborút, anélkül, hogy Moszkvával harcolnánk”. „A köztársasági elnök által kialakított keretek mindentől függetlenül nagyon egyértelmű jelzést küldenek Oroszországnak, hogy nem adjuk fel az ukránok melletti harcot” – mutatott rá Stephane Sejournay.
Csehország és Lengyelország miniszterelnöke a párizsi találkozót követően bejelentették, nem fontolgatják csapatok küldését Ukrajnába, számolt be a Reuters.
Korábban Emmanuel Macron francia elnök felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok csapatokat küldjenek Ukrajnába, mondván, hogy „semmilyen lehetőséget sem szabad kizárni”. Petr Fiala cseh miniszterelnök és lengyel kollégája, Donald Tusk prágai sajtótájékoztatón kijelentette, hogy ez a lehetőség nincs kormányaik napirendjén.
„Meggyőződésem, hogy azokat a támogatási formákat kell követnünk, amelyeket az orosz agresszió kezdetét követően kezdtünk el. Úgy gondolom, hogy nem kell más módszereket vagy lehetőségeket fontolgatnunk”, mondta Fiala hozzátéve, hogy a fő hangsúly jelenleg a katonai segítségnyújtáson, valamint a humanitárius és gazdasági támogatáson van. Tusk elmondása szerint Lengyelország sem tervezi csapatainak bevetését Ukrajna területén.
„Úgy gondolom, ma nem szabad találgatnunk, hogy lesznek-e olyan körülmények, amelyek megváltoztathatják ezt az álláspontot” – mondta.
A Fehér Ház egyik tisztviselője február 26-án Reutersnek elmondta, hogy sem az Egyesült Államok, sem a NATO sem tervezi csapatai bevetését Ukrajnában.
Elképzelhető, hogy a NATO csapatokat vet be Ukrajna megsegítésére, azonban a kérdésben még mindig nincs konszenzus – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök az Ukrajnát támogató konferencia eredményeit értékelő sajtótájékoztatón, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Macron elmondta: „Nem zárható ki a nyugati csapatok jövőbeli küldése, de ma még nincs konszenzus a csapatok hivatalos, elfogadott és jóváhagyott bevetéséről.” Hozzátette azt is, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnával szemben foglalt el agresszív álláspontot, hanem „általában velünk szemben”. „Meghallottuk Zelenszkij elnök kérését, hogy növeljük a támogatásunkat, és meg vagyunk győződve arról, hogy az Oroszország felett aratott győzelem fontos Európa biztonsága és stabilitása szempontjából” – vélekedett.
A francia elnök ugyanakkor nem volt hajlandó részletezni Franciaország álláspontját ebben a kérdésben, hivatkozva „az általa elfogadott stratégiai bizonytalanságra”. „Egyáltalán nem mondtam, hogy Franciaország nem támogatja. Nem fogom a mai vita kétértelműségét a nevek megnevezésével megszüntetni. Azt mondom, hogy a lehetőségek között szerepelt” – jegyezte meg.
Franciaország még soha nem tett ilyen nyilatkozatot. Mark Rutte holland miniszterelnök arról biztosított, hogy az Elysée-palotában tartott tanácskozás napirendjén nem szerepelt a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésének kérdése.
Macron azonban nem zárta ki a segítségnyújtást a jövőben sem, párhuzamot vonva Ukrajna fegyverellátásával. „Sokan ma azt mondják, hogy „soha, soha”, ugyanazok, akik két évvel ezelőtt azt mondták: „nincs tank, nincsenek repülőgépek, nincsenek nagy hatótávolságú rakéták”. Ez volt a mai megbeszélés célja: minden lehetséges, ha ez hasznos a célunk eléréséhez” – magyarázta a francia államfő. „Ukrajna szövetségesei nem állnak háborúban az orosz néppel, de egyszerűen nem akarják hagyni, hogy Putyin győzzön Ukrajnában” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
Az Izrael és a Hamász közötti háború nem gyengítheti Ukrajna szövetségesei részéről a támogatását, mert az országnak fegyverekre van szüksége jó minőségben és nagy mennyiségben – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Amerika Hangja rádiónak, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „Továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát. Ez több fegyvert jelent. És ezt azért mondom, mert békét akarok Ukrajnában. Putyin elnök ma megállíthatja a háborút, ha abbahagyja szomszédja támadását. Ukrajnának nincs ilyen lehetősége. Ha Ukrajna abbahagyja a védekezést, megszállják. És a megszállás nem béke.”
A NATO-főtitkár hozzátette: az a kitartás és bátorság, amellyel az ukránok harcolnak, nem állítja meg a bombákat, és nem hárítja el a rakétákat. „Ez az, amit a fegyverek csinálnak. Minőség és mennyiség. Tankok, légelhárító rakéták, vadászgépek és lőszerek” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Izrael és a Hamasz közötti háború nem gyengítheti Ukrajna szövetségesei részéről a támogatását, mert az országnak fegyverekre van szüksége jó minőségben és nagy mennyiségben – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1698844380
[modified] => 1698842297
)
[title] => Ukrajnának továbbra is fegyverekre van szüksége jó minőségben és nagy mennyiségben – Stoltenberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=94034&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 94034
[uk] => 94038
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 94035
[image] => Array
(
[id] => 94035
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg.jpg
[original_lng] => 16488
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1698835438:8
[_thumbnail_id] => 94035
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1526
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5aa634f8ab9f953a0a3a1a9d26d773f9] =>
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
