Petr Pavel cseh elnök szerint a NATO-nak „ki kell mutatnia a foga fehérjét”, és akár orosz harci repülőgépek lelövésére is el kell szánnia magát, amikor Oroszország azt teszteli, hogy a szövetség mennyire elszántan védi keleti határait.
Pavel a The Guardian című baloldali brit napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: Moszkva provokációira a NATO-nak megfelelő határozottságú, akár aszimmetrikus válaszintézkedésekkel kell reagálnia, mert ha nem így tesz, azzal azt kockáztatja, hogy ezek a provokációk egyre intenzívebbé válnak.
A cseh államfő – a cseh fegyveres erők nyugalmazott tábornoka, aki korábban a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt – az interjúban elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok „nem tanúsít elszántságot” az Oroszországra gyakorolt nyomás ügyében.
A The Guardian felidézi Pavel egyik korábbi, a cseh sajtónak adott nyilatkozatát, amely szerint Donald Trump amerikai elnök néhány hét alatt nagyobb kárt okozott a NATO hitelességének, mint Vlagyimir Putyin orosz államfő évek alatt.
Az erre vonatkozó kérdésre a brit lapnak adott interjúban Pavel úgy reagált, hogy „ez idő szerint” nem akar semmiféle közvetlen bírálatot megfogalmazni az Egyesült Államokkal szemben.
Kijelentette ugyanakkor: azóta, hogy Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krím félszigetet, a moszkvai vezetés kifejlesztett egy olyan magatartási stílust, amely majdnem eléri a NATO-szerződés 5. cikkelyét, de mindig épphogy e küszöb alatt marad.
Az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye a kollektív védelem alapelvét rögzíti, kimondva, hogy ha a NATO valamelyik tagját támadás éri, az összes többi tagország a védelmére kelhet.
A cseh elnök szerint az orosz katonai vezetők néha már csak nevettek a NATO döntéshozatali bénultságán, és amikor ő annak idején megkérdezte tőlük, hogy miért provokálják a szövetséget, a válasz az volt, hogy „azért, mert megtehetjük”. „Pontosan ez az a viselkedés, amelyet megengedtünk nekik” – fogalmazott a The Guardian online kiadásán szombaton megjelent interjúban a cseh államfő.
Petr Pavel szerint Oroszország „sajnálatos módon nem ért a szép szóból, csak az erő nyelvét beszéli, amelyet ideális esetben tettek is kísérnek”.
Hozzátette: ha folytatódnak a légtérsértések a NATO területe felett, akkor döntést kell hozni a személyzet nélküli repülőeszközök vagy akár repülőgépek lelövéséről is.
Pavel szerint a NATO-nak fontolóra kell vennie olyan aszimmetrikus válaszlépéseket, amelyek következtében „emberek nem halnak meg ugyan, de elégségesek ahhoz, hogy Oroszország megértse: így nem viselkedhet tovább”.
A cseh elnök az ilyen lehetséges intézkedések között említette Oroszország leválasztását az internetről, vagy az orosz bankrendszer elvágását a nemzetközi pénzügyi rendszertől.
Pavel szerint Moszkvának meg kell mondani, hogy ha meg akar szabadulni a szankcióktól és tárgyalásokat akar kezdeni az európai biztonságról – ahogy az orosz fél ezt már többször is jelezte –, „akkor erre mi készen állunk, de ennek feltételei egyértelműek: tűzszünet és béketárgyalás Ukrajnával”.
[type] => post
[excerpt] => Petr Pavel cseh elnök szerint a NATO-nak „ki kell mutatnia a foga fehérjét”, és akár orosz harci repülőgépek lelövésére is el kell szánnia magát, amikor Oroszország azt teszteli, hogy a szövetség mennyire elszántan védi keleti határait.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779644640
[modified] => 1779628418
)
[title] => Cseh elnök: a NATO-nak határozottságot kell mutatnia Oroszországgal szemben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187127&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187127
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 187128
[image] => Array
(
[id] => 187128
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1.png
[original_lng] => 1589985
[original_w] => 1323
[original_h] => 832
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1-1024x644.png
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1.png
[width] => 1323
[height] => 832
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1.png
[width] => 1323
[height] => 832
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1.png
[width] => 1323
[height] => 832
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779617620:5
[_thumbnail_id] => 187128
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 297
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 94618100000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 115
[1] => 191888
[2] => 128481
)
[tags_name] => Array
(
[0] => NATO
[1] => Petr Pavel
[2] => ukrajnai háború
)
)
[1] => Array
(
[id] => 186737
[content] =>
A kínai külügyminisztérium cáfolta a Financial Times azon értesülését, miszerint Hszi Csin-ping kínai vezető Donald Trump elnökkel folytatott tárgyalásai során kritizálta Vlagyimir Putyin orosz vezető ukrajnai lépéseit – nyilatkozta Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője, számolt be az Ukrinform.
„Az Önök által közölt információk ellentmondanak a tényeknek és egyértelmű fikció”, mondta Guo, kommentálva Hszi kijelentéseit.
A külügyminisztérium szóvivője hozzátette, hogy Kína álláspontja Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban következetes. Elmondása szerint a párbeszéd és a tárgyalások „az egyetlen járható útja a válságból való kilábalásnak”.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke megerősítette, hogy Pekingben tárgyalt kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel az orosz–ukrán háborúról.
A május 15-i, a kínai fővárosban tett látogatása végén egy újságíró megkérdezte, hogy felvetették-e Ukrajna kérdését a csúcstalálkozón, amire Trump igennel válaszolt.
„Beszéltünk arról, hogy hogyan szeretnénk, ha ez a kérdés megoldódna. Tegnap estig minden jól nézett ki, de tegnap este megint komoly csapást szenvedtek el. Tehát ez így is, úgyis megtörténik, és ez nagyon sajnálatos” – mondta a Fehér Ház vezetője.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető kijelentette, hogy a fiataloknak „kulcsfontosságú erőnek” kell lenniük az állam céljainak elérésében, hangsúlyozva szerepüket mind a belső mozgósításban, mind az ország részvételében Oroszország Ukrajna elleni háborújában – jelentette a KCNA állami hírügynökség, miután Kim találkozott a Szocialista Hazafias Ifjúsági Liga phenjani kongresszusának küldöttjeivel.
Az ötévente megrendezésre kerülő eseményen körülbelül 14 és 30 év közötti polgárok vesznek részt, és ezen a héten tömeges tüntetésekkel, fáklyás felvonulásokkal és egy nagyszabású koncerttel zárult. Kim Dzsongun beszédében a fiatalok „szervezettségének és ideológiai fegyelemének megerősítésére” szólított fel, és hangsúlyozta, hogy az ifjúsági liga fontos erő a kormánypárt döntéseinek végrehajtásában.
A kongresszus előtt kiadott levelében a Koreai Munkáspárt közvetlenül a fiatalok hűségét Phenjan Ukrajna elleni háborúban való részvételéhez kötötte. A dokumentum szerint a külföldre küldött észak-koreai katonák „bombákká és lángokká” váltak, hogy megvédjék az állam becsületét. Dél-koreai, ukrán és nyugati tisztviselők szerint Észak-Korea mintegy 14 000 katonát küldött az orosz erők támogatására a Kurszki régióban. Azt is állítják, hogy több mint 6000 katona halhatott meg közülük.
Phenjan a múlt hónapban emlékművet avatott elesett katonáinak. Az ideológiai ellenőrzés szigorításával az észak-koreai kormány korlátozza a külföldi kultúrát, beleértve a dél-koreai zenét, filmeket és szlenget.
Az ukrajnai háború, tragédiája ellenére, katalizátorként hatott az európai katonai technológia gyors fejlődésére, jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a ciprusi csúcstalálkozó egyik sajtótájékoztatóján.
A politikus elmondása szerint a jelenlegi helyzet jelentősen csökkentette a technológiai szakadékot a védelmi szektorban, és felgyorsította az európai országok hadseregeinek modernizációját.
„Ma, 2026 elején, első vagy második negyedévében, optimistább vagyok, mint két-három évvel ezelőtt, mert látom, milyen gyorsan utolérjük magunkat” – hangsúlyozta Merz.
A kancellár hangsúlyozta, hogy az Oroszország által kirobbantott teljes körű háború kényszerítette az országokat arra, hogy gyorsabban cselekedjenek, és több erőforrást fektessenek be a védelmi képességek fejlesztésébe.
„Olyan gyors katonai-technológiai fejlődésnek vagyunk tanúi, amely ezen háború nélkül nem történhetett volna meg. És ebben, a háború minden tragédiája és minden szörnyű fájdalma ellenére… egy nagyszerű lehetőség is rejlik, amelyet ki fogunk használni” – mondta.
Merz elmondása szerint a megszerzett tapasztalatok lehetővé teszik az európai államok számára, hogy jobban felkészüljenek saját biztonságuk önálló biztosítására és a modern fenyegetésekre való reagálásra.
Korábban Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy nem zárja ki azt a forgatókönyvet, amelyben Putyin orosz diktátort belső körének képviselői távolíthatják el. Értékelése szerint ilyen esetben a háború lezárásáról szóló tárgyalások az ország új vezetéséhez kerülnének át.
Sikorski hangsúlyozta, hogy az ilyen esetek nem egyedülállóak a történelemben, és felhívta a figyelmet az autoriter rezsimek sajátosságaira háború idején. Elmondása szerint az ilyen rendszerek esetében a háború egyértelmű győzelem nélküli befejezése a hatalomvesztés kockázatát hordozza magában, ezért a konfliktus folytatását gyakran biztonságosabb forgatókönyvnek tekintik a jelenlegi vezetés számára.
Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok rendszeresen átcsoportosítja fegyvereit, köztük az Ukrajnának szánt készleteket is – írja az Unian hírügynökség a Clash Reportra hivatkozva.
A lap szerint Trump ezzel megerősítette a sajtóban korábban megjelent információkat, miszerint Washington rendszeresen irányítja át fegyverszállítmányait különböző régiók között, az aktuális igényektől függően. Amikor arról kérdezték, hogy lehetséges-e lőszerek és légvédelmi rendszerek átirányítása az ukrán frontról a Közel-Keletre, Trump így fogalmazott:
Ezt folyamatosan csináljuk. Hatalmas mennyiségű lőszerünk van. Ott vannak más országokban is, például Németországban és Európa szerte. Tudják, tele vagyunk ott mindennel. És néha elveszünk az egyikből, és felhasználjuk a másikhoz.
Az amerikai elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása nem állt le.
„Hallottam, ahogy a német kancellár azt mondta, hogy »ez nem a mi háborúnk«, Iránra utalva. Én azt válaszoltam: nos, Ukrajna sem a mi háborúnk, segítünk, de ez nem a mi háborúnk. Szerintem ez egy rendkívül szerencsétlen kijelentés volt, de ő megtette, ezt már nem lehet visszavonni, ő így gondolta” – magyarázta az elnök.
Majd hozzátette „én pedig azt mondtam: Nos, Ukrajna valóban nem a mi háborúnk, de azt szeretném, ha ezek a fiatal emberek végre abbahagynák ezt. Az egy húsdaráló, ami ott zajlik, ez szörnyű” – tette hozzá Donald Trump.
Donald Trump kijelentette, hogy az orosz–ukrán háború továbbra is nagyon előkelő helyen szerepel a prioritási listáján.
Hol áll Oroszország és Ukrajna ügye a prioritási listámon? Nagyon magasan. Azt gondoltam, hogy ez lesz az egyik legkönnyebben rendezhető háború – jelentette ki az amerikai elnök a Friedrich Merz német kancellárral tartott keddi sajtónyilvános eseményén a Fehér Házban.
Trump hozzátette, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin, és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij között óriási gyűlölet feszül. Elmondása szerint ez a legnagyobb mértékű ellenségeskedés, amit életében valaha látott.
„Nem azért szerepel ilyen magasan a listámon, mert ez annyira közvetlenül érintené az Egyesült Államokat – hiszen ez nagyon messze van. Hanem azért, mert az elmúlt héten, sőt az elmúlt négy hétben összesen 32 ezer katona halt meg. Átlagosan havonta 25–30 ezer katona esik el ebben az ostoba háborúban, és nagyon szeretném, ha véget érne” – mondta Donald Trump.
Szerinte az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború a legsúlyosabb esemény, amit a világ a második világháború óta látott.
Donald Trump amerikai elnök éves kongresszusi beszédében érintette az orosz–ukrán háború témáját, és elmesélte egy ukrán menekült történetét is, akit Amerikában öltek meg – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az NBC News amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a beszéde elején Trump kulcsfontosságú pontokat fogalmazott meg, igyekezve megszólítani az ország lehető legszélesebb televíziós közönségét. Külön hangsúlyozta, hogy kormánya aktívan részt vesz az Oroszország és Ukrajna közötti háború megoldásában. Szerinte az erőfeszítések az ellenségeskedés megállítására és az áldozatok számának csökkentésére irányulnak.
„Nagyon keményen dolgozunk azon, hogy megállítsuk a kilencedik háborút, az Oroszország és Ukrajna közötti öldöklést és mészárlást, amelyben havonta 25 000 katona hal meg, egy olyan háborút, amely soha nem történt volna meg, ha én vagyok az elnök” – mondta Trump.
Beszédében az elnök megemlítette Irina Zarucka ukrán menekültet is, akit Észak-Karolinában öltek meg. A lánynak a közönség soraiban ülő édesanyjához fordult, és a család tragédiájáról beszélt. Elmondása szerint a nő és lánya a totális háború kezdete után hagyta el Ukrajnát, és rokonoknál telepedtek le Charlotte városában.
„Büszkék vagyunk arra, hogy ma itt van egy nő, aki megjárta a poklot – Anna Zarucka. 2022-ben gyönyörű lányával, egy nagyon szép fiatal nővel, Irinával elhagyták a háború sújtotta Ukrajnát, hogy rokonaiknál éljenek az észak-karolinai Charlotte városában” – hangsúlyozta az amerikai vezető.
Az elnök megjegyezte, hogy tavaly nyáron a 23 éves Irina hazafelé utazott, amikor egy brutális bűncselekmény áldozata lett. Megjegyezte, hogy a férfi, akit már tucatszor letartóztattak és óvadék nélkül mindig szabadon engedtek, egy késsel elvágta a lány nyakát és megszúrta. „Senki sem fogja elfelejteni Irina arcát, a tekintetét, ahogy élete utolsó másodperceiben támadójára nézett. A háború elől menekült, hogy egy bűnöző megölje. Zarucka asszony, ma igazságot ígérek gyönyörű lányának, Irinának” – hangsúlyozta Donald Trump.
Boris Pistorius német védelmi miniszter bírálta Donald Trump amerikai elnököt Vlagyimir Putyin orosz diktátorhoz és Oroszország ukrajnai háborújához való hozzáállása miatt – írta a Bloomberg.
Pistorius véleménye, hogy Trump negatívan befolyásolta a harcok befejezésére irányuló erőfeszítéseket azzal, hogy rossz jeleket küldött.
„Sajnos az amerikai elnök befolyásolta a háború lefolyását és Putyin önbizalmát, amikor leterítette a vörös szőnyeget és barátként üdvözölte őt Alaszkában, miközben teljesen megvonta Ukrajna katonai támogatását” – mondta Pistorius a Deutschlandfunk rádió adásában.
Boris Pistorius német védelmi miniszter azt feltételezi, hogy Trump egy korai taktikai hibát követett el a béketárgyalások során, amikor kizárta Ukrajna NATO-csatlakozását.
Pistorius ígéretet tett, hogy fenntartja Berlin katonai és pénzügyi támogatását Ukrajnának, annak ellenére, hogy az orosz invázió „felőrlő háborúvá” változott…
„Szinte semmilyen jelentős előrelépés nincs a csatatéren. De, ami sokkal rosszabb, hogy miközben Putyin úgy tesz, mintha tárgyalna, terrorháború folyik az ukrán civilek ellen. Ezért olyan fontos, hogy ne gyengítsük az Ukrajna iránti támogatásunkat. És ha megnézzük az orosz gazdaság állapotát, itt az ideje, hogy kitartsunk a kitűzött úton” – jegyezte meg Pistorius.
[type] => post
[excerpt] => Boris Pistorius német védelmi miniszter bírálta Donald Trump amerikai elnököt Vlagyimir Putyin orosz diktátorhoz és Oroszország ukrajnai háborújához való hozzáállása miatt – írta a Bloomberg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1772023620
[modified] => 1772005892
)
[title] => A német védelmi miniszter bírálta Trumpot a Putyinhoz és Oroszország ukrajnai háborújához való hozzáállása miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=179182&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 179182
[uk] => 179082
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 179083
[image] => Array
(
[id] => 179083
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181.png
[original_lng] => 242719
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181.png
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181.png
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181.png
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181.png
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181.png
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1771998697:12
[_thumbnail_id] => 179083
[_edit_last] => 12
[views_count] => 671
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 718075298001
[_oembed_0beeea1e9117bf26bc1964bbf53fcfda] =>
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szerint az ukrajnai háború nehezebb problémának bizonyult, mint amire számított, miközben azt hitte, hogy ez volt a legkönnyebb – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Trumpnak a washingtoni Béketanács ülésén tett kijelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök azt mondta: „Egy olyan első évünk van, amelyre valószínűleg nincs példa hazánkban, mert nyolc háborút befejeztünk, és azt hiszem, a kilencedik még hátravan. Nehezebbnek bizonyult. Azt hittem, ez lesz a legkönnyebb.”
A háborúban soha nem lehet tudni, „mi lesz könnyű és mi nem lesz annyira könnyű” – mutatott rá Donald Trump.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szerint az ukrajnai háború nehezebb problémának bizonyult, mint amire számított, miközben azt hitte, hogy ez volt a legkönnyebb.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1771535520
[modified] => 1771529954
)
[title] => Trump ismét elismerte, hogy tévedett az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatban, mert az bonyolultabbnak bizonyult
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=178643&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 178643
[uk] => 178646
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 178644
[image] => Array
(
[id] => 178644
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-5.jpg
[original_lng] => 15600
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-5-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-5-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/trump-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1771523423:8
[_thumbnail_id] => 178644
[_edit_last] => 12
[views_count] => 745
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 754723031000
[_oembed_9c63eabf3d469e35a58c65c7478e3c6d] =>
⚡️Milei and Orbán are sitting side by side at the “Board of Peace” as Trump praises them. pic.twitter.com/FEa8BeOXdg
Trump: PM Orban of Hungary. He has my complete and total endorsement. An incredible job on immigration, unlike some countries that have hurt themselves. You have my total and complete endorsement and I'm putting it out. I already did but putting it out again pic.twitter.com/8kdUE0Cstx
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
