Ha nem tudunk megállapodásra jutni Oroszországgal az ukrajnai vérontás befejezéséről, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra – nyilatkozta Donald Trump az NBC News amerikai tévécsatornának.
Másodlagos, 25–50 százalékos vámokkal sújtaná az amerikai elnök az orosz olajexportot, ha az orosz–ukrán háború lezárásáról nem sikerül megállapodást kötnie az oroszokkal.
Donald Trump nem zárja ki, hogy hamarosan újra felhívja Vlagyimir Putyint. „Ha Oroszországgal nem tudunk megállapodásra jutni az ukrajnai vérontás befejezéséről, és ha úgy gondolom, hogy ez Oroszország hibája, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra” – idézte Donald Trumpot az NBC News.
„Aki Oroszországból vásárol olajat, az nem fog tudni üzletet kötni az Egyesült Államokban” – hangsúlyozta Trump.
Az orosz olajtermékek legnagyobb importőrei közé tartozik egyébként Kína, Törökország, Brazília és India.
Trump az ukrajnai háború befejezését a kampány egyik legfontosabb külpolitikai ígéretévé tette. A múlt héten Oroszország és Ukrajna részleges és korlátozott tűzszünetben állapodott meg, amely lehetővé tenné a biztonságos hajózást a Fekete-tengeren, és megállítaná az egymás energialétesítményei elleni támadásokat.
Botrányos kijelentést tett Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott az ukrajnai háborúval kapcsolatban azzal, hogy a Krímet és a négy régiót nevezte meg a fő problémának – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Witkoff Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Witkoff kifejtette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának a legnagyobb problémája a Krím és a négy régió kérdése, ahol a megszállók illegális népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról. „Szerintem a legnagyobb probléma ebben a konfliktusban a négy régió – Krím, Donbász, Luhanszk és van még két másik (Herszon és Zaporizzsja megyék – a szerk.), ezek orosz nyelvűek, voltak népszavazások (illegális, mert Oroszország tartotta – a szerk.). Szerintem ez kulcskérdés” – mondta.
A megszállók által Ukrajna ideiglenesen megszállt területein tartott népszavazásokról szólva Witkoff azt is állította, hogy „az emberek túlnyomó többsége kifejezte azt a vágyát, hogy orosz vezetés alá kerüljön”. Hozzátette, hogy „senki sem akart eddig beszélni” a kérdésről, és ezt új jellemezte, hogy „elefánt a szobában”.
„Elefánt a szobában az alkotmányos kérdések Ukrajnán belül arról, hogy mit engedhetnek, ha területek feladásáról van szó. Az oroszok de facto ellenőrzik ezeket a területeket. A kérdés az, hogy elismeri-e a világ, hogy ezek orosz területek? Zelenszkij túléli-e politikailag, ha ezt elismeri? Ez a konfliktus központi kérdése” – szögezte le Steve Witkoff.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök az Európai Tanács ülése utáni brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Ukrajna felbecsülhetetlen értékű időt nyert Lengyelország és egész Európa számára az orosz fenyegetés hátterében, közölte a Jevropejszka Pravda az RMF24 lengyel műsorszolgáltatóra hivatkozva.
Arra a kérdésre, hogy tekintettel arra, hogy az EU védelmi Fehér könyve 2030-ig van érvényben, az EU meg van-e győződve arról, hogy Oroszország addigra megtámadhat egy másik európai országot, Tusk elmondta, senki nem végzett ilyen számításokat.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy hálás azért, hogy dán kollégája, Mette Frederiksen 2030-ra javasolta azt az időpontot, amikorra az EU védelmi képességeinek „radikálisan növekedniük kell”.
A lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajna katonai erőfeszítéseinek köszönhetően Oroszország felkészületlennek bizonyult a NATO és az EU-országok elleni agresszív fellépésekre.
„Ukrajna, függetlenül a háború kimenetelétől, felbecsülhetetlen értékű időt nyert Lengyelország és egész Európa számára” – hangsúlyozta.
Kiemelte: erre emlékezni kell, ha fáradtságról beszélnek, különösen a menekültek vagy az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek miatt.
„Emlékeznünk kell arra, hogy Oroszország tehetetlen ezen a tervek kapcsán Európával szemben, mert Ukrajna magára vállalta az agresszorral való közvetlen konfrontáció terhét”, jegyezte meg.
Az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésére és a szíriai stabilitás helyreállítására irányuló erőfeszítésekről tárgyalt telefonon Recep Tayyip Erdogan török államfő Donald Trump amerikai elnökkel – közölte vasárnap a török államfő hivatala.
A közlemény szerint Erdogan elmondta Trumpnak, hogy Törökország támogatja „határozott és közvetlen kezdeményezéseit” az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésére, és Törökország továbbra is az „igazságos és tartós béke” elérésére törekszik.
„Fontos, hogy együtt járuljunk hozzá a Szíriát sújtó szankciók feloldásához, hogy helyreálljon a stabilitás, működőképessé váljon az új kormányzat és támogassuk a helyzet normalizálódását” – fogalmazott Erdogan hivatala, hozzátéve, hogy ez a szíriaiak hazatérését is lehetővé tenné.
Törökország a terrorizmus elleni küzdelemben is lépéseket is vár az Egyesült Államoktól, Törökország érdekeinek figyelembevételével – írták a közleményben.
Erdogan a telefonbeszélgetésben az amerikai CAATSA-törvény alapján kirótt szankciók megszüntetését is felvetette Trumpnak. Mint mondta: a Törökország és az Egyesült Államok közötti védelmi ipari együttműködés fejlesztése érdekében szükségesnek látja, hogy Ankara lezárhassa az F-16-os beszerzéseket, és ismét részt vehessen az F-35-ös programban.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta Keir Starmer brit miniszterelnököt, ahol többek között az ukrajnai béke lehetőségéről és a védelmi kiadások növeléséről egyeztettek.
Starmer a találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy Trump is egyetért abban, hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a védelmi kiadásokban – írja a BBC. A brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság ebben az évben minden eddiginél több támogatást nyújt Ukrajnának, és a NATO egyik legnagyobb befizetője marad.
„A világot érintő veszélyek közepette ez a kapcsolat fontosabb, mint valaha” – mondta Starmer, hozzátéve, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok katonai szövetsége rendkívül szoros.
A brit kormányfő az elkövetkező hetekben esedékes győzelem napja kapcsán is megjegyezte: Britannia és Amerika vállvetve harcolt a múltban, és ma is együtt állunk, hogy véget vessünk Ukrajnában ennek a barbár háborúnak.
Starmer szerint Trump egy „történelmi békemegállapodás” megkötésének küszöbén áll, de hangsúlyozta:
„Nem lehet olyan béke, amely az agresszornak kedvez.”
Trump megerősítette, hogy a következő lépés egy gyors tűzszünet elérése, majd egy hosszú távú békemegállapodás kidolgozása.
Donald Trumpot arról kérdezték, támogatja-e a NATO 5. cikkelyét (mely szerint a tagállamok megvédik egymást egy támadás esetén).
Trump azt mondja, hogy „támogatja”, de nem hiszi, hogy „bármilyen okunk lenne rá, hiszen ahogy fogalmazott nagyon sikeres békét fogunk elérni”.
Az elnök kijelenti, hogy ezt „humánus alapon” szeretné megvalósítani, és azért, mert nem akar milliárdokat fizetni „egy értelmetlen háborúra, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie”.
Starmert arról kérdezték, hogy pontosan mit ért a „biztonsági garancián”, amely szerinte elengedhetetlen egy békemegállapodásban. A brit miniszterelnök úgy válaszol, hogy „nagyon eredményes megbeszélést” folytattak, de először a „megállapodásnak kell megszületnie”, majd pedig tárgyalni kell arról, hogyan lehet azt „tartóssá tenni”.
Gazdaság és védelmi együttműködés
Az amerikai elnök gratulált Starmernek az Egyesült Királyság védelmi kiadásainak növeléséhez, amely 2027-re elérheti a GDP 2,5%-át. Trump szerint az elmúlt évek alulfinanszírozása miatt szükség van a felzárkózásra.
Emellett Trump egy „nagyszerű” kereskedelmi megállapodásról is beszélt, amely jelenleg is formálódik a két ország között.
Oroszország és vezetése kizárólagos felelősséggel tartozik az ukrajnai háborúért és az ukrán lakosság ellen elkövetett atrocitásokért – jelentették ki az Európai Unió intézményeinek vezetői közös nyilatkozatban hétfőn, az ukrajnai háború kezdetének harmadik évfordulóján.
Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök, Roberta Metsola uniós parlamenti elnök, valamint António Costa, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a közös nyilatkozatban hangsúlyozta: felelősségre kell vonni Oroszországot minden elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményért.
Kijelentették: Oroszország és népe már most magas árat fizet vezetőjük, Vlagyimir Putyin elnök cselekedeteiért. Az EU ugyanis példátlan szankciókat vezetett be Oroszországgal és a háborúban részt vevőkkel szemben, és továbbra is készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást.
A közlemény szerint ezzel párhuzamosan az EU példátlan intézkedéseket hozott az európai védelmi ipari termelés fejlesztésének érdekében. Emellett további rendelkezéseket tervez hozni a kapacitások növelésére, hogy lehetővé tegye a katonai támogatás fokozását és az együttműködés erősítését Ukrajnával, miközben megerősíti a védelmi felkészültséget és az európai szuverenitást – írták.
Emlékeztettek arra, hogy az Európai Unió a háború kezdete óta legkevesebb 135 milliárd euró összegű gazdasági, humanitárius, pénzügyi és katonai segítséget nyújtott Ukrajnának, amelyből 48,7 milliárd euró katonai támogatás volt. Az Európai Unió továbbra is rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, beleértve az ország háború utáni újjáépítésének támogatását is – írták.
Kijelentették: az ukrán nép bátorságról tett tanúbizonyságot hazája és a nemzetközi jog alapelveinek védelmében.
„Ukrajna az európai családunk része” – fogalmaztak a nyilatkozattevők, majd emlékeztettek: az ukránok kifejezték vágyukat az Európai Unión belüli jövő iránt. Ezt – mint kiemelték – az EU azzal ismerte el, hogy megadta az országnak a tagjelölti státuszt, és megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat.
Ukrajna a legnagyobb kihívást jelentő körülmények között is jelentős előrelépést ért el a csatlakozással kapcsolatos reformok terén – hívták fel a figyelmet. Ukrajna és polgárainak jövője az Európai Unióban rejlik – jelentették ki.
„A kihívásokkal teli nemzetközi és geopolitikai környezetben hangsúlyozzuk az Ukrajnával való transzatlanti és globális szolidaritás fenntartásának fontosságát. Biztosítani kell, hogy a nemzetközi közösség továbbra is támogassa Ukrajnát az ukrán békeformulán alapuló átfogó, igazságos és tartós béke elérésében” – fogalmaztak.
Az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és megerősíti, hogy a béke, a biztonság és az igazságosság győzedelmeskedni fog – tette hozzá közös nyilatkozatában az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnöke.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország és vezetése kizárólagos felelősséggel tartozik az ukrajnai háborúért és az ukrán lakosság ellen elkövetett atrocitásokért – jelentették ki az Európai Unió intézményeinek vezetői közös nyilatkozatban hétfőn, az ukrajnai háború kezdeténe...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740484080
[modified] => 1740433993
)
[title] => Az uniós vezetők kijelentették, hogy csak Oroszország az egyedüli felelőse az ukrajnai háborúnak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142346&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142346
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142348
[image] => Array
(
[id] => 142348
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-1.png
[original_lng] => 486235
[original_w] => 879
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-1-300x170.png
[width] => 300
[height] => 170
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-1-768x435.png
[width] => 768
[height] => 435
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-1.png
[width] => 879
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-1.png
[width] => 879
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-1.png
[width] => 879
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/leyen-1.png
[width] => 879
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740426795:12
[_thumbnail_id] => 142348
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 819
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508427403000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 124
[1] => 128481
[2] => 859377
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Oroszország
[1] => ukrajnai háború
[2] => uniós vezetők
)
)
[6] => Array
(
[id] => 142072
[content] =>
Európának, az Egyesült Államoknak és Ukrajna összes többi partnerének meg kell értenie, hogyan garantálható, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor többé ne tudjon senkit megtéveszteni, és hogy Oroszország többé ne hozzon pusztulást, a biztonsági garanciáknak kell összekötnie a többséget – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a szombat esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „A biztonsági garanciák az, ami az abszolút többséget egyesíti. Európának, Amerikának és a világ összes partnerének közös megértésre van szüksége arról, hogyan garantálható, hogy Putyin többé ne tudjon senkit megtéveszteni, és Oroszország ne tudjon halált hozni más nemzetekre – Ukrajnától és Európától Szíriáig és a közel-keleti országokig, Afrikáig.”
Az elnök megjegyezte, hogy az elmúlt 30 évben „túl sok pusztítást és halálesetet láttunk”, amiért egyértelműen Oroszországot okolják. Elsősorban a hadseregét, a különleges szolgálatait és a zsoldosait. „A világnak garanciákra van szüksége, mindenkinek köszönöm a támogatást. És valójában most minden partnerrel a biztonsági garanciákról, a támogatás konkrét megnyilvánulásairól beszélünk: akciókról, segítségnyújtásról, döntésekről, üzenetekről” – tette hozzá.
Az államfő kiemelte, hogy most, Oroszország teljes körű inváziójának harmadik évfordulója előestéjén minden ukrán számára fontos, hogy az egész világ Ukrajna mellett legyen, erős pozícióban legyen, valamint az ENSZ Alapokmányának alapvető céljaival és elveivel a nemzetek szuverenitása, az egyes államok területi integritása, valamint a világ minden nemzetének védelme érdekében. „Az igazságosság nem lehet üres szó, és minden nemzet számára fontos” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Európának, az Egyesült Államoknak és Ukrajna összes többi partnerének meg kell értenie, hogyan garantálható, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor többé ne tudjon senkit megtéveszteni, és hogy Oroszország többé ne hozzon pusztulást, a biztonsági ga...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740316380
[modified] => 1740310384
)
[title] => Zelenszkij: a háború harmadik évfordulóján az egész világnak Ukrajna mellett kell lennie
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142072&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142072
[uk] => 142092
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142074
[image] => Array
(
[id] => 142074
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-58.jpg
[original_lng] => 19943
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-58-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-58-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-58.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-58.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-58.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-58.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-58.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740305765:8
[_thumbnail_id] => 142074
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1285
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508427094000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 128481
[1] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ukrajnai háború
[1] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[7] => Array
(
[id] => 139562
[content] =>
Ukrajna a függetlenségéért, saját létéért és átvitt értelemben Európa biztonságáért harcol, miközben nagyot fordult az elmúlt három évben a világ, elindult a blokkosodás.
Ezért nagyon fontos, hová fog tartozni Csehország – szögezte le Jan Lipavsky.
Közben egyik háborús fél sem mutat hajlandóságot a megegyezésre, Csehország a megtámadott fél mellett áll, azaz humanitárius, katonai, politikai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának.
Mint mondta, bár az oroszok a harctéren részben előrenyomulnak, de ha továbbra is fennmarad az Ukrajna mögött a nyugati egység és sikerül újabb nyomást gyakorolni Moszkvára, nem mondható el, hogy Oroszország nyertes lenne.
A tárcavezető szerint helyes Donald Trump amerikai elnök elképzelése, hogy nagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára.
„Csak a nagyobb nyomás tudja Oroszországot és (Vlagyimir) Putyin (orosz elnököt) rábírni arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. Csak az erős Ukrajna tudja rákényszeríteni Putyint a tárgyalásokra, csak egy erős és a Nyugat által támogatott Ukrajna tud sikeresen ellenállni az orosz agressziónak” – hangsúlyozta.
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjában nem zárták ki annak lehetőségét, hogy az ukrajnai háború hónapokon, nem pedig éveken belül véget érhet, erre már van „megbízható terv” – jelentette ki Keith Kellogg nyugalmazott tábornok, az amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja a Fox News amerikai tévécsatornának nyilatkozva, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kellogg elmondta: „Azt szeretném mondani, hogy ez hónapok, nem pedig évek kérdése. Van egy szilárd cselekvési tervünk.” A nyugalmazott tábornok szerint e célból Donald Trump „eszközöket hoz létre Kijev és Moszkva számára egyaránt”, mert „tudja, hol és hogyan kell nyomást gyakorolni”. „Ügyesen köt meg minden üzletet” – tette hozzá. Ráadásul – mint hangsúlyozta – „az amerikai nemzetbiztonság érdeke az orosz-ukrán háború megoldása”.
„Ha meg tudjuk állítani ezt a háborút, az az egész világ számára előnyös lesz, beleértve az Egyesült Államokat is” – mutatott rá a különmegbízott. Az Oroszországgal szembeni további szankciók esetleges bevezetéséről szólva, amelyek a lehetséges előrehaladást erősítik a háborút illetően, Keith Kellogg megjegyezte, hogy a döntés „Trump elnöknél marad”.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjában nem zárták ki annak lehetőségét, hogy az ukrajnai háború hónapokon, nem pedig éveken belül véget érhet, erre már van „megbízható terv” – jelentette ki Keith Kellogg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738415400
[modified] => 1738412038
)
[title] => Hónapokról, nem évekről van szó a háború befejezését illetően – Trump ukrajnai különmegbízottja
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=139535&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 139535
[uk] => 139529
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 139530
[image] => Array
(
[id] => 139530
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ba944600-630b11ad34087ac55e9c766c7733e4dc.webp
[original_lng] => 42170
[original_w] => 1480
[original_h] => 750
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ba944600-630b11ad34087ac55e9c766c7733e4dc-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ba944600-630b11ad34087ac55e9c766c7733e4dc-300x152.webp
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ba944600-630b11ad34087ac55e9c766c7733e4dc-768x389.webp
[width] => 768
[height] => 389
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ba944600-630b11ad34087ac55e9c766c7733e4dc-1024x519.webp
[width] => 1024
[height] => 519
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ba944600-630b11ad34087ac55e9c766c7733e4dc.webp
[width] => 1480
[height] => 750
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ba944600-630b11ad34087ac55e9c766c7733e4dc.webp
[width] => 1480
[height] => 750
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/ba944600-630b11ad34087ac55e9c766c7733e4dc.webp
[width] => 1480
[height] => 750
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1738404841:12
[_thumbnail_id] => 139530
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1030
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ad4ce3642d5b1f138a46e54c3db37968] =>
„Putyin készen áll, mindenki készen áll, várjuk a jelzéseket. Amint lesz bármi konkrétum, arról, ígérem, tájékoztatni fogjuk önöket” – mondta Dmitrij Peszkov. A Kreml legfőbb sajtótitkára arra a kérdésre reagált, hogy számít-e a hétvégén az orosz és az amerikai vezetők közti kapcsolatfelvételre.
Az ügy előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán megerősítette: találkozót tervez Vlagyimir Putyinnal, hogy véget vessenek Oroszország Ukrajna elleni inváziójának, és arról is beszélt, hogy a találkozó részleteiről egyelőre egyeztetnek. Illetve hozzáfűzte: „ez nagyon hamar megtörténhet.”
A jegyzőkönyv kedvvért ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy Vlagyimir Putyin még nem beszélt a másodszor megválasztott amerikai elnökkel, csupán gratulált hivatalba lépéséhez, továbbá üdvözölte, hogy Trump párbeszédet kíván kezdeményezni Moszkvával.
Sajtóértesülések szerint Donald Trump azóta utasítást adott arra, hogy készítsenek elő egy telefonbeszélgetést Putyinnal, amelynek célja a személyes találkozó megszervezése lesz.
Olajjal venné meg az ukrajnai békét Donald Trump Donald Trump hétfőn hivatalba lépett amerikai elnök bár jó ideje ezt hatogatja, a csütörtöki davosi Világgazdasági Fórumon ismét ígéretet tett arra, hogy nyomást gyakorol az OPEC-re. Mégpedig azért, hogy a kőolajat exportáló országok csökkentsék az olajárat. Illetve az amerikai elnök azt az állítását is megismételte, hogy az olajár csökkenése véget vethetne az ukrajnai háborúnak.
„Az ár jelenleg elég magas ahhoz, hogy a háború folytatódjon, ezért le kell csökkenteni az olajárat és véget kell vetni a háborúnak”– jelentette ki Donald Trump, utalva arra, hogy az Ukrajnában zajló konfliktus lezárásának kulcsa a katonai segítségadás helyett a gazdasági intézkedésekben rejlik.
12 olajban gazdag ország Az OPEC-et jelenleg 12 bőséges olajforrásokkal rendelkező exportáló ország alkotja, köztük Irak, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia. Az OPEC tagjai jelenleg a globális olajellátás mintegy 12 százalékát adják, vagyis gazdasági hatalmuknál fogva a termelés csökkentésével, illetve növelésével valóban drámai módon képesek befolyásolni az olaj világpiaci árát.
Putyin elnök szóvivője reagált Trumpnak az olajárakra vonatkozó kijelentéseire is: a Kreml szerint az ukrajnai orosz agresszió nem függ a világpiaci olajáraktól.
„Nem, ez a konfliktus nem az olajáraktól függ”– jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Atomi közeledés A Kreml szóvivője pénteken egyúttal azt is közölte, hogy Oroszország érdekelt a nukleáris leszerelési tárgyalások folytatásában az Egyesült Államokkal. Dmitrij Peszkov ezzel kapcsolatban egész konkrétan azt mondta, hogy Moszkva „a lehető leghamarabb” szükségesnek tartja a fegyverzetellenőrzésről szóló tárgyalások folytatását Washingtonnal.
Az orosz „kormányszóvivő” mindezzel Donald Trumpnak arra a kijelentésére reagált, miszerint az amerikai elnök úgy véli, Moszkva és Washington közel áll ahhoz, hogy megállapodást kössön a nukleáris arzenál csökkentéséről. Dmitrij Peszkov szerint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások újrafelvétele „az egész világ és a két ország népeinek érdeke”.
„Természetesen érdekeltek vagyunk abban, hogy ez a tárgyalási folyamat minél hamarabb elkezdődjön. De szeretném emlékeztetni Putyin elnök úr szavaira, miszerint jelen körülmények között természetesen minden nukleáris potenciált figyelembe kell venni. Nem lehet úgy tárgyalni, hogy nem vesszük számba, például Franciaország vagy Nagy-Britannia lehetőségeit”– tette hozzá Dmitrij Peszkov, aki kijelentette: a labda most e téren szintén az amerikai térfélen pattog, mert ők állítottak le minden kapcsolatot és szerződést Oroszországgal.
Az ügy előzménye, hogy a január 23-i davosi tanácskozáson Donald Trump azt is megjegyezte, hogy szeretné folytatni a nukleáris arzenál csökkentéséről szóló tárgyalásokat Oroszországgal és Kínával. A hét elején beiktatott amerikai elnök felidézte: előző elnöki ciklusa alatt Vlagyimir Putyin „támogatta” egy ilyen megállapodás gondolatát.
Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz államfő 2010. április 8-án Prágában írta alá a hadászati támadófegyverzetek csökkentéséről szóló harmadik szerződést (Strategic Arms Reduction Treaty – START);
ez az Egyesült Államok és Oroszország közti megállapodás 2011 februárjában lépett hatályba;
ezt 2021 januárjában 2026-ig meghosszabbították;
Vlagyimir Putyin azonban 2023 februárjában bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a START-ban;
a szerződés mindkét fél nukleáris robbanófejeinek számát 1550-re, az interkontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták és nehézbombázók számát pedig 700-ra korlátozta.
