Kína kijelentette, készen áll arra, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében a háború befejezése után, számolt be a China Daily.
„Készek állunk arra, hogy lehetőségeinken belül továbbra is segítséget nyújtsunk az érdekelt felek kívánsága szerint, ami természetesen magában foglalja a háború utáni újjáépítést is” – mondta Li Ming, a Kínai Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökség szóvivője.
Li Ming emlékeztetett arra, hogy Kína már négy tétel humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának az ukrajnai háború kezdete óta. Elmondása szerint „Kína továbbra is a béke és a stabilitás pozitív ereje lesz világszerte, valamint a globális méltányosság és igazságszolgáltatás progresszív ereje”.
Emlékeztetőül, Ukrajna újjáépítésének teljes költsége a következő évtizedben eléri majd az 524 milliárd dollárt. Az állam már meghatározta az újjáépítés főbb elveit: a korábbinál jobban újjáépíteni a biztonság, az energiahatékonyság, az akadálymentesítés, a befogadás elvét.
2025-ben az adományozók támogatásával az ukrán kormány 7,37 milliárd dollárt különített el olyan kiemelt kérdések kezelésére, mint a lakhatás, oktatás, egészségügy, szociális védelem, energetika stb. Ugyanakkor a helyreállítási és újjáépítési szükségletek teljes hiánya 2025-ben 9,96 milliárd dollár.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Az Európai Unió keresi a módját az orosz befagyasztott vagyon elkobzásának, többek között Ukrajna veszteségeinek kompenzálására – számolt be a Bloomberg, írta a Jevropejszka Pravda.
Források szerint uniós tisztviselők a Nemzetközi Kárpótlási Bizottságon belül tárgyalnak az orosz vagyon felhasználásának különféle módjairól. Ez egy olyan mechanizmus, amelyet az Európa Tanács égisze alatt kell létrehozni, hogy kompenzálják az ukránokat az orosz agresszióból származó veszteségeikért.
A hírek szerint az Európai Unió Oroszország befagyasztott vagyon elkobzásának elméleti lehetőségét tárgyalja arra az esetre, ha nem hajlandó kompenzálni a veszteségeket. Az elkobzott vagyon értékét Oroszország jóvátételi kötelezettségei ellensúlyozzák egy esetleges békemegállapodásban.
Egy másik, az Európai Unióban megvitatásra került lehetőség szerint a tagállamok felhatalmazást kapnának az orosz szuverén eszközök lefoglalására Ukrajna energetikai infrastruktúrájának tönkretételének kompenzálására.
Az anyagban az is szerepel, hogy az Európai Unió illetékesei vizsgálják, hogy lehetséges-e az elkobzás például a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése alapján, és megfelel-e az uniós tagállamok büntetőjogi szabályainak.
A Bloomberg adatai szerint a teljes orosz vagyon elkobzásának lehetőségét egyes tagállamok, különösen Németország és Franciaország elutasították egy ilyen lépés jogi és gazdasági következményei miatt.
Az EU, a G7-országok és Ausztrália mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz jegybanki vagyont fagyasztott be értékpapírok és készpénz formájában, főként a belga Euroclear elszámolóházon keresztül.
Az orosz állampolgárokkal szemben bevezetett szankciók további 58 milliárd dollár értékű vagyon befagyasztását eredményezték.
Háromszázmilliárd dollárnak megfelelő lefoglalt pénzügyi eszközt adhat át Oroszország Ukrajna újjáépítésére – írja a Reuters orosz forrásokra hivatkozva. A lap hozzáteszi, Moszkva azzal a feltétellel egyezhet bele Ukrajna orosz pénzből történő újjáépítésébe, hogyha a ráfordításra szánt pénz egyötödét az orosz erők által ellenőrzött területek helyreállítására szánják.
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után az Egyesült Államok és szövetségesei megtiltották az orosz központi bankkal és pénzügyminisztériummal folytatott tranzakciókat, és 300-350 milliárd dollár értékben zároltak orosz pénzügyi eszközöket, amelyeket főként európai, amerikai és brit államkötvényekben tartottak. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások még nagyon korai szakaszban vannak, időközben Moszkvában merült fel az ötlet, hogy egy esetleges békemegállapodás részeként Oroszország javasolhatná a befagyasztott pénzügyi eszközök egy nagyobb részének Ukrajna újjáépítésére fordítását, idézi a Reuters névtelenül nyilatkozó forrásait.
Korábban nem merült fel komolyabb elképzelésként, hogy Moszkva beleegyezne orosz pénzügyi eszközök felhasználásába Ukrajna újjáépítése során.
A hírügynökség értesülései szerint a felvetés a rijádi orosz–amerikai tárgyaláson sem merült fel, a Reuters által leírtak így betekintést engednek abba, milyen kompromisszumokat hajlandó meghozni Oroszország a háború befejezése érdekében. A felhasználható források mértéke azonban még nem biztos, a Reuters egyik forrása szerint Moszkva akár a befagyasztott eszközök kétharmadát is kész erre a célra adni, ha cserébe a fennmaradó egyharmadát az orosz csapatok által ellenőrzött területek helyreállítására fordítja, valamint elszámolási garanciákat kap a források felhasználására.
Bár a háború kezdetén az orosz pénzügyi források befagyasztása komoly felháborodást váltott ki Moszkvában, az invázió legnagyobb orosz támogatói is hangot adtak korábban annak az elképzelésnek, hogy a zárolt forrásokért cserébe Oroszország megszerezheti az általa ellenőrzött területeket törvényes tranzakció lebonyolításával.
Európai tisztviselők attól tartanak, hogy viselniük kell a háború utáni biztonság fenntartásának és az újjáépítésnek a költségeit, mert kizárták őket az Egyesült Államok és Oroszország között Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokról – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint több magas rangú európai tisztségviselő nyilatkozott a Financial Timesnak Donald Trump amerikai elnök kijelentésével kapcsolatos várakozásairól. Úgy vélték, követelni fogja Európától, hogy finanszírozza Ukrajna újjáépítését, és telepítsen csapatokat a béke fenntartása érdekében az Egyesült Államok közreműködése nélkül.
„Az amerikaiak nem látják Európa szerepét a háború körüli nagy geopolitikai kérdésekben. Ez az egység valódi próbája lesz, és őszintén szólva, nincs világos elképzelésünk arról, hogy mi lesz a tárgyalóasztalnál cserébe” – mondta egy magas rangú EU-tisztségviselő.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Európai tisztviselők attól tartanak, hogy viselniük kell a háború utáni biztonság fenntartásának és az újjáépítésnek a költségeit, mert kizárták őket az Egyesült Államok és Oroszország között Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokró.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1739471760
[modified] => 1739466441
)
[title] => Trump követelni fogja az EU-tól Ukrajna újjáépítésének a kifizetését és a békefenntartók telepítését – FT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=140793&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 140793
[uk] => 140798
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 140794
[image] => Array
(
[id] => 140794
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[original_lng] => 24920
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1739459395:8
[_thumbnail_id] => 140794
[_edit_last] => 12
[views_count] => 840
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508424678000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 56525
[1] => 783
[2] => 154
[3] => 6223
[4] => 486577
)
[tags_name] => Array
(
[0] => békefentartók
[1] => Donald Trump
[2] => Európai Unió
[3] => finanszírozás
[4] => ukrajna újjáépítése
)
)
[4] => Array
(
[id] => 115909
[content] =>
Június 11-én a lengyel, litván, lett és észt parlamentek elnökeinek csúcstalálkozóján Ukrajna az EU-ba és NATO-ba való meghívásának kérdését is megvitatják – közölte Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán Parlament elnöke a Lengyel Köztársaságban tett munkalátogatása alkalmával tartott tájékoztatóján.
„Jelenleg rendkívül fontos a partnereink által rendelkezésünkre bocsátott fegyverek használatára vonatkozó összes korlátozás eltörlése az agresszor elrettentése érdekében, valamint a légterünk védelme azáltal, hogy Ukrajnát légvédelmi rendszerekkel és légi eszközökkel látják el” – mondta Ruszlan Sztefancsuk.
A parlament elnöke emellett megjegyezte, hogy továbbra is fontos a segítségnyújtás Ukrajna polgári energetikai infrastruktúrájának helyreállításához, amelynek megsemmisítése az ellenség célja.
A Legfelső Tanács elnöke bejelentette, hogy a lengyel, litván, lett és észt parlament elnökeinek június 11-i csúcstalálkozóján az Ukrajna újjáépítésére vonatkozó projekteket vitatják meg, amelyek egy része már megkezdődött.
„Lengyelországnak, Észtországnak, Lettországnak és Litvániának részt kell vennie Ukrajna újjáépítésében” – hangsúlyozta.
Sztefancsuk azt is megjegyezte, hogy a felek megvitatják az európai és euro-atlanti menetrendet, amelyben Ukrajna számára ma a fő téma az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások mielőbbi megkezdése és a NATO-tagságra való felkérés.
Az ukrán parlament elnöke a sajtóval folytatott kommunikáció során emlékeztetett arra, hogy június 15-16-án Svájcban tartják a békecsúcsot, amelyen az „igazságos és tartós béke” visszatérésére törekvő világ vezetői találkoznak.
