Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Okszana Markarovát, Ukrajna korábbi amerikai nagykövetét nevezi ki újjáépítési és befektetési tanácsadójává. A Sky News felidézte, hogy Markarovát júliusban menesztették washingtoni posztjáról, miután az ukrán elnök egyeztetett távozásáról Donald Trumppal.
Az amerikai kongresszus republikánus tagjai korábban bírálták a nagykövetet – aki 2021 óta töltötte be a tisztséget – túlzott pártpolitikája miatt.
A diplomata akkor lett széles körben ismert, amikor kamerák rögzítették reakcióját Volodimir Zelenszkij és Donald Trump hírhedt februári, Ovális Irodában történt találkozójára.
Chrystia Freeland szállítmányozási miniszter elhagyja a kanadai kabinetet, új tisztségében az Ukrajna újjáépítéséért felelős különleges megbízott lesz – jelentette be kedden Mark Carney kanadai miniszterelnök.
Az ukrán származású és ukránul is beszélő 57 éves Chrystia Freeland Kanada Oroszországgal szembeni keményvonalas politikájának egyik szószólója. Az ottawai vezetés számos szankciót vezetett be Moszkva ellen, és több milliárd dolláros segítségnyújtást ígért Kijevnek.
„Chrystia valóban egyedülálló helyzetben van ehhez az időszerű és elengedhetetlen munkához, amely jobb jövőt céloz az ukránok és békét Európa számára” – áll Carney közleményében, amely ugyanakkor nem részletezi a különmegbízott feladatait.
Az egykor nagy befolyású Freeland, akinek váratlan lemondása pénzügyminiszteri posztjáról tavaly decemberben hozzájárult a Trudeau-kormány bukásához, az új kabinetben, Mark Carney alatt, szállítmányozási miniszter lett. Korábban a külügyminiszteri tárcát is vezette.
Ukrajna megállapodott Franciaországgal egy 200 millió eurós alap létrehozásáról, amelyből a jövő évtől fedeznék az orosz támadásokban megrongálódott létfontosságú ukrajnai infrastruktúra helyreállítását, valamint támogatnák az ukrán gazdaságot – közölte Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök, miután hétfőn Kijevben tárgyalt Jean-Noel Barrot francia külügyminiszterrel.
„Konkrét témákról beszéltünk: fegyverekről, pénzügyekről, újjáépítésről és szankciókról. Francia kollégáink saját szemükkel látták, hogyan él Kijev az éjszakai támadások után. Ez hathatósan megerősíti a drónokról, légvédelemről és vadászgépekről szóló párbeszédet. Ezekre most van szükség, ezért az egyik téma a katonai segítség növelése és haditechnikai eszközök Ukrajnában történő közös gyártására való átállás volt” – írta Szviridenko a Telegramon a kijevi találkozó után.
A miniszterelnök tájékoztatott arról, hogy Olekszij Szoboljev gazdasági miniszter két nyilatkozatot írt alá a francia féllel.
Az első egy új, 200 millió eurós alap létrehozásáról szól, amely 2026-tól nyújt majd támogatást az infrastruktúra helyreállítására és a gazdaság élénkítésére.
„Tavaly az első program iránti kereslet több mint háromszorosan meghaladta a lehetőségeket: 750 millió eurónyi igény érkezett a rendelkezésre álló 200 millióra. Ez jó jel: az ukrán és a francia üzleti szféra közös projektekben gondolkodik” – jegyezte meg a kormányfő.
A második, most aláírt nyilatkozat egy kormányközi megállapodás előkészítéséről szól olyan stratégiai projektekre vonatkozóan, amelyek a védelem, az energetika, a digitalizáció terén valósulnak meg, valamint ásványi kincsek kitermelésére irányulnak.
„Nemcsak befektetésekről van szó, hanem együttműködésről, technológiákról és az európai piacokhoz való hozzáférésről is” – hangsúlyozta Szviridenko.
„A felek külön megvitatták a drónprogram idei évi finanszírozását, külön kitérve arra, hogyan lehetne felgyorsítani a beszerzéseket és aktivizálni más finanszírozási forrásokat. A francia fél megosztotta elképzeléseit az Oroszországgal szembeni újabb szankciós csomagok kialakításának lehetséges módozatairól, beleértve egy rugalmasabb formátumot, amely konkrét célokat és időbeni teljesítéseseket írna elő” – emelte ki a miniszterelnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is fogadta a francia külügyminisztert, akivel elsősorban Ukrajna légvédelmének erősítéséről beszélt. „Megvitattuk a védelmi segítséget, különösen a légvédelmi eszközök iránti szükségletet, katonáink kiképzését, valamint az Ukrajnát segítő országok úgynevezett Rammstein-formátumú találkozóinak eredményeit. Készen állunk a közös védelmi gyártás bővítésére. Már született döntés francia cégek részéről, hogy megkezdik drónok gyártását Ukrajnában. Ez számunkra rendkívül értékes. Beszéltünk továbbá az Oroszország elleni szankciókról és Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásairól is” – számolt be Zelenszkij a Telegramon.
Az elnök köszönetet mondott Emmanuel Macron francia elnöknek és Barrot külügyminiszternek a támogatásért, valamint megköszönte Franciaországnak a Mirage típusú repülőgépeket. Az államfő sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a találkozó során
Zelenszkij üdvözölte az Európai Unió Oroszországgal szembeni 18. szankciós csomagjának elfogadását, különösen az orosz kőolaj felső árkorlátjának csökkentését.
„Folytatnunk kell erőfeszítéseinket, hogy segítsünk önöknek megvédeni az ukrán népet, és fokozzuk a nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy elérjük a tűzszünetet. Ez lehetővé teszi valódi béketárgyalások megkezdését, amelyek igazságos és tartós békéhez vezetnek” – hangsúlyozta Barrot az ukrán elnöki honlapon megjelent közlemény szerint.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az ukrán újjáépítési és gazdaságélénkítési erőfeszítéseket támogató 2,3 milliárd eurós csomagot jelentett be – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint von der Leyen a római Ukrajna Helyreállítási Konferencián tartott beszédében elmondta: „2,3 milliárd euró értékű megállapodások aláírásával akár 10 milliárd eurós beruházást is felszabadíthatunk otthonok újjáépítésére, kórházak újranyitására, vállalkozások újjáélesztésére és energiabiztonságra. Ez a szolidaritás a gyakorlatban is megmutatkozik. Ukrajna napról napra közelebb kerül az EU-hoz – az energia, az oktatás, a roaming és a kultúra terén. Európa Ukrajna mellett áll – ma és holnap is.”
Az Ukrajnai Beruházási Keret keretében nemzetközi és kétoldalú állami pénzügyi intézményekkel aláírt új, 2,3 milliárd euró értékű megállapodáscsomag 1,8 milliárd euró hitelgaranciát és 580 millió euró támogatást tartalmaz. A csomag várhatóan akár 10 milliárd euró értékű beruházást is mozgósíthat Ukrajnában.
Ezek az alapok elsősorban a következőkre fognak irányulni: kis- és középvállalkozások támogatása (500 millió euró garanciák és vissza nem térítendő támogatások formájában); nagyszabású magánszektorbeli projektek olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az energia, a közlekedés és a feldolgozóipar (600 millió euró); háború sújtotta területeken található önkormányzati infrastruktúra, beleértve az egészségügyet, a városi mobilitást és a lakhatást (520 millió euró); Ukrajna energiahálózatának stabilizálása, a megújulóenergia-kapacitás helyreállítása és az energiahatékonyság növelése (265 millió euró); a kritikus infrastruktúra, beleértve a lakóépületeket, kórházakat és orvosi létesítményeket, javítása és újjáépítése (310 millió euró).
Ezen új beruházási programok elindításával az EU teljes kötelezettségvállalása az ukrán beruházási keretrendszer keretében mostanra eléri az 5,7 milliárd eurót. Ezek a kötelezettségvállalások várhatóan több mint 18 milliárd euró értékű beruházást fognak generálni.
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Ukrajna újjáépítése nemzetközi partnerek koalíciójában történhetne a Marshall-terv mintájára, ami elősegítené a gazdasági növekedést és az infrastruktúra modernizációját – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök Rómában az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Most koalíciót kell létrehoznunk a helyreállításért. Legyen ez az a pillanat, ahonnan kiindulhatunk. Tudjuk, mit pusztított el Oroszország, és tudjuk, mire van szükség Ukrajna, az ukrán nép számára az életünk helyreállításához.” Megjegyezte, hogy kezdetben szisztematikus megközelítésre van szükség, nevezetesen egy egyértelmű vezetésű koalícióra.
„Országok és vállalatok, amelyek vezető szerepet vállalhatnak a folyamatban, és másokat is bevonhatnak. Szükségünk van egy világos helyreállítási tervre is. Emlékezzünk a Marshall-terv szerepére Európa helyreállításában és átalakulásában. Ezért élvezhet Európa évtizedek óta békét és gazdasági növekedést” – jegyezte meg az elnök. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy most valódi lehetőség kínálkozik egy új haladási hullám elindítására.
„Szükségünk van egy Marshall-tervhez hasonló megközelítésre – és ezt együtt kell kidolgoznunk. Ukrajna újjáépítése nemcsak a mi országunkról szól, hanem az országaitokról, a vállalataitokról, a technológiáitokról, a munkahelyeitekről is – ahogyan újjáépítjük az országunkat, az modernizálhatja az infrastruktúrátokat és az iparotokat is” – magyarázta Volodimir Zelenszkij, arra kérve az európai partnereket, hogy támogassák a gazdaságélénkítő koalíciót, és segítsenek meghatározni a konkrét finanszírozási mechanizmusokat.
A nemzetközi partnereknek segíteniük kellene Ukrajnának a háború utáni újjáépítésben egy új Marshall-tervvel, de ez egy összetett feladat – jelentette ki Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének ukrajnai különmegbízottja, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Kellogg ennek a véleményének a Jaltai Európai Stratégia (YES) kezdeményezés és a Viktor Pincsuk Alapítvány által szervezett megbeszélésen adott hangot az Ukrajna újjáépítéséről szóló URC-2025 nemzetközi konferencia előestéjén. Emlékeztetett arra, hogy a második világháború befejezése után az Egyesült Államok végrehajtotta az európai Marshall-tervet. „Azt hiszem, ugyanezt kell tennünk Ukrajnával is” – mondta, megjegyezve, hogy ez nehéz feladat lesz.
A különmegbízott azt mondta, hogy a helyzet most nagyon nehéz, ezért tűzszünetet kell kötni. Dicsérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és csapata fellépését, „mert nagyon okosak voltak”. Véleménye szerint egy tűzszünet valóban véget vethetne ennek a háborúnak. „Volt katonaként nehezen értem az erőszak mértékét, amelyet most Ukrajnában látunk… Amikor több mint egymillió katonát veszítünk, az ipari méretű öldöklés” – mondta, hozzátéve, hogy civilek is meghalnak, és városok pusztulnak el.
Összehasonlításképpen a nyugalmazott tábornok felidézte, hogy az Egyesült Államok hadserege kivonult Vietnámból, miután 68 000 katonát veszített ott. Ahogy hangsúlyozta, az Egyesült Államok akkor azt mondta: „Állj! Egyszerűen meg fogok állni!” És most az ukránok beleegyeztek a tűzszünetbe, de ez egyoldalú megállapodás volt – jelentette ki Keith Kellogg.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A nemzetközi partnereknek segíteniük kellene Ukrajnának a háború utáni újjáépítésben egy új Marshall-tervvel, de ez egy összetett feladat – jelentette ki Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének ukrajnai különmegbízottja.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1752166800
[modified] => 1752165816
)
[title] => Kellogg egy új Marshall-terv keretében javasolja Ukrajna újjáépítését
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=156295&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 156295
[uk] => 156311
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 150824
[image] => Array
(
[id] => 150824
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219443-1-large.jpg
[original_lng] => 103168
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219443-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219443-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219443-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219443-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219443-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219443-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219443-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1752161186:8
[_thumbnail_id] => 150824
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1761
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6b6da2f681f0305481c195cbdace9243] =>
The Ukrainian foreign office is creating a unit to defy threats from "unfriendly countries."https://t.co/NRrbvX2iOt
Kína kijelentette, készen áll arra, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében a háború befejezése után, számolt be a China Daily.
„Készek állunk arra, hogy lehetőségeinken belül továbbra is segítséget nyújtsunk az érdekelt felek kívánsága szerint, ami természetesen magában foglalja a háború utáni újjáépítést is” – mondta Li Ming, a Kínai Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökség szóvivője.
Li Ming emlékeztetett arra, hogy Kína már négy tétel humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának az ukrajnai háború kezdete óta. Elmondása szerint „Kína továbbra is a béke és a stabilitás pozitív ereje lesz világszerte, valamint a globális méltányosság és igazságszolgáltatás progresszív ereje”.
Emlékeztetőül, Ukrajna újjáépítésének teljes költsége a következő évtizedben eléri majd az 524 milliárd dollárt. Az állam már meghatározta az újjáépítés főbb elveit: a korábbinál jobban újjáépíteni a biztonság, az energiahatékonyság, az akadálymentesítés, a befogadás elvét.
2025-ben az adományozók támogatásával az ukrán kormány 7,37 milliárd dollárt különített el olyan kiemelt kérdések kezelésére, mint a lakhatás, oktatás, egészségügy, szociális védelem, energetika stb. Ugyanakkor a helyreállítási és újjáépítési szükségletek teljes hiánya 2025-ben 9,96 milliárd dollár.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
Az Európai Unió keresi a módját az orosz befagyasztott vagyon elkobzásának, többek között Ukrajna veszteségeinek kompenzálására – számolt be a Bloomberg, írta a Jevropejszka Pravda.
Források szerint uniós tisztviselők a Nemzetközi Kárpótlási Bizottságon belül tárgyalnak az orosz vagyon felhasználásának különféle módjairól. Ez egy olyan mechanizmus, amelyet az Európa Tanács égisze alatt kell létrehozni, hogy kompenzálják az ukránokat az orosz agresszióból származó veszteségeikért.
A hírek szerint az Európai Unió Oroszország befagyasztott vagyon elkobzásának elméleti lehetőségét tárgyalja arra az esetre, ha nem hajlandó kompenzálni a veszteségeket. Az elkobzott vagyon értékét Oroszország jóvátételi kötelezettségei ellensúlyozzák egy esetleges békemegállapodásban.
Egy másik, az Európai Unióban megvitatásra került lehetőség szerint a tagállamok felhatalmazást kapnának az orosz szuverén eszközök lefoglalására Ukrajna energetikai infrastruktúrájának tönkretételének kompenzálására.
Az anyagban az is szerepel, hogy az Európai Unió illetékesei vizsgálják, hogy lehetséges-e az elkobzás például a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése alapján, és megfelel-e az uniós tagállamok büntetőjogi szabályainak.
A Bloomberg adatai szerint a teljes orosz vagyon elkobzásának lehetőségét egyes tagállamok, különösen Németország és Franciaország elutasították egy ilyen lépés jogi és gazdasági következményei miatt.
Az EU, a G7-országok és Ausztrália mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz jegybanki vagyont fagyasztott be értékpapírok és készpénz formájában, főként a belga Euroclear elszámolóházon keresztül.
Az orosz állampolgárokkal szemben bevezetett szankciók további 58 milliárd dollár értékű vagyon befagyasztását eredményezték.
Háromszázmilliárd dollárnak megfelelő lefoglalt pénzügyi eszközt adhat át Oroszország Ukrajna újjáépítésére – írja a Reuters orosz forrásokra hivatkozva. A lap hozzáteszi, Moszkva azzal a feltétellel egyezhet bele Ukrajna orosz pénzből történő újjáépítésébe, hogyha a ráfordításra szánt pénz egyötödét az orosz erők által ellenőrzött területek helyreállítására szánják.
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után az Egyesült Államok és szövetségesei megtiltották az orosz központi bankkal és pénzügyminisztériummal folytatott tranzakciókat, és 300-350 milliárd dollár értékben zároltak orosz pénzügyi eszközöket, amelyeket főként európai, amerikai és brit államkötvényekben tartottak. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások még nagyon korai szakaszban vannak, időközben Moszkvában merült fel az ötlet, hogy egy esetleges békemegállapodás részeként Oroszország javasolhatná a befagyasztott pénzügyi eszközök egy nagyobb részének Ukrajna újjáépítésére fordítását, idézi a Reuters névtelenül nyilatkozó forrásait.
Korábban nem merült fel komolyabb elképzelésként, hogy Moszkva beleegyezne orosz pénzügyi eszközök felhasználásába Ukrajna újjáépítése során.
A hírügynökség értesülései szerint a felvetés a rijádi orosz–amerikai tárgyaláson sem merült fel, a Reuters által leírtak így betekintést engednek abba, milyen kompromisszumokat hajlandó meghozni Oroszország a háború befejezése érdekében. A felhasználható források mértéke azonban még nem biztos, a Reuters egyik forrása szerint Moszkva akár a befagyasztott eszközök kétharmadát is kész erre a célra adni, ha cserébe a fennmaradó egyharmadát az orosz csapatok által ellenőrzött területek helyreállítására fordítja, valamint elszámolási garanciákat kap a források felhasználására.
Bár a háború kezdetén az orosz pénzügyi források befagyasztása komoly felháborodást váltott ki Moszkvában, az invázió legnagyobb orosz támogatói is hangot adtak korábban annak az elképzelésnek, hogy a zárolt forrásokért cserébe Oroszország megszerezheti az általa ellenőrzött területeket törvényes tranzakció lebonyolításával.
Európai tisztviselők attól tartanak, hogy viselniük kell a háború utáni biztonság fenntartásának és az újjáépítésnek a költségeit, mert kizárták őket az Egyesült Államok és Oroszország között Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokról – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint több magas rangú európai tisztségviselő nyilatkozott a Financial Timesnak Donald Trump amerikai elnök kijelentésével kapcsolatos várakozásairól. Úgy vélték, követelni fogja Európától, hogy finanszírozza Ukrajna újjáépítését, és telepítsen csapatokat a béke fenntartása érdekében az Egyesült Államok közreműködése nélkül.
„Az amerikaiak nem látják Európa szerepét a háború körüli nagy geopolitikai kérdésekben. Ez az egység valódi próbája lesz, és őszintén szólva, nincs világos elképzelésünk arról, hogy mi lesz a tárgyalóasztalnál cserébe” – mondta egy magas rangú EU-tisztségviselő.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Európai tisztviselők attól tartanak, hogy viselniük kell a háború utáni biztonság fenntartásának és az újjáépítésnek a költségeit, mert kizárták őket az Egyesült Államok és Oroszország között Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokró.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1739471760
[modified] => 1739466441
)
[title] => Trump követelni fogja az EU-tól Ukrajna újjáépítésének a kifizetését és a békefenntartók telepítését – FT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=140793&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 140793
[uk] => 140798
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 140794
[image] => Array
(
[id] => 140794
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[original_lng] => 24920
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1739459395:8
[_thumbnail_id] => 140794
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2751
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508424678000
[_oembed_cf2a4bbc28f0743de67156412dacd5b6] =>
Macron called for dialogue with Putin again
This means that Western Europe does not want to protect Eastern Europe and wants to have buffer zones?
The buffer zones like Ukraine are meant to take death blows for Western Europe when Russia goes mad again pic.twitter.com/QuDKBAPOGv
