A Legfelső Tanács (Rada) megkapta a Miniszteri Kabinet által benyújtott 2026-os állami költségvetés tervezetet, amelyet a második olvasatra készítettek elő – jelentette be Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke.
Elmondása szerint a fő cél „az állam fő pénzügyi dokumentumának időben történő elfogadása, hogy ez biztosítsa az ország gazdasági stabilitását, a vállalkozások kiszámíthatóságát, valamint Ukrajna biztonsági és védelmi erőinek megbízható finanszírozását.”
Korábban Julia Szviridenko miniszterelnök közölte, hogy a kormány elkészítette a 2026-os költségvetési javaslatot.
Tájékoztatása szerint a módosítások után a bevételi oldal 27,8 milliárd hrivnyával nő, főként annak köszönhetően, hogy a bankok nyereségadójának mértékét 25%-ról 50%-ra emelik. Ugyanakkor a kiadások is növekednek – 33,6 milliárd hrivnyával.
Ebből:
18,9 milliárd hrivnyát a tartalékalap feltöltésére fordítanak,
6,6 milliárd hrivnyát pedig az iskolai tanárok, egyetemi oktatók és szakképző intézetben dolgozó tanárok fizetésének fokozatos, 50%-os emelésére az év folyamán.
A Legfelső Tanács keddi ülésén elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás további 90 nappal történő meghosszabbítását 2026. február 3-ig – számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács ülésének közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint a parlament két törvényjavaslatot szavazott meg, amelyeknek a száma 14128. és 14129. A hadiállapot folytatását 317 parlamenti képviselő támogatta (1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással), míg a mozgósítás meghosszabbítására 315-en voksoltak.
A mostani a hadiállapot és a mozgósítás 17. meghosszabbítása Oroszország 2022 februári teljes körű inváziójának kezdete óta.
A vonatkozó dokumentumokat alá kell írnia Ruszlan Sztefancsuknak, a Legfelső Tanács elnökének és Volodimir Zelenszkij elnöknek.
A Legfelső Tanács a jövő hét keddjén további 90 nappal ismét meghosszabbítja a hadiállapotot és az általános mozgósítást – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya jelezte, hogy a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbításáról szóló szavazást október 21-én, kedden tartják. Így a hadiállapot és a mozgósítás november 5-től 2026 februárjáig lesz érvényben.
Zseleznyak tisztázta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök október 20-án, hétfőn nyújtja be a vonatkozó törvénytervezeteket a Legfelső Tanácsnak.
Miután a dokumentumokat benyújtották a parlamentnek, egy szakbizottságnak kell megvitatnia azokat. Ezután szavazásra kerül sor, és a törvényeket a Legfelső Tanács elnöke és az államfő írja alá. A következő a 17. alkalom lesz, amikor meghosszabbítják a hadiállapotot és a mozgósítást.
Tetjana Csernovol újságírót és civil aktivistát választották meg Parubij helyére. A Legfelső Tanács hivatala igazolta Andrij Parubij képviselői megbízatásának idő előtti megszűnését.
Ezt a Központi Választási Bizottság (CVK) honlapja is közölte.
A CVK tájékoztatása szerint a bizottsághoz megérkezett a Legfelső Tanács hivatala által kiadott dokumentum, amely igazolja Parubij képviselői megbízatásának idő előtti megszűnését. Parubijt augusztus 30-án ölték meg Lembergben.
Parubij a 2019. július 21-i rendkívüli parlamenti választásokon nyert mandátumot az Európai Szolidaritás párt országos listájáról.
Tetjana Csernovol újságíró és civil aktivista, korábban a Népi Front frakció tagja volt, valamint a Legfelső Tanács VIII. ciklusában a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság tagjaként tevékenykedett.
Szeptember 16-án a Legfelső Tanács megtartotta 14. ülésszakának következő plenáris ülését. Az ülést – először a teljes körű orosz invázió kezdete óta – élőben közvetítette a Rada tévécsatorna – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A parlament plenáris üléseinek élő közvetítését 2022-ben biztonsági okokból felfüggesztették. 2025 januárjában újraindult a Rada bizottsági üléseinek közvetítése, de a plenáris üléseké nem.
A szeptember 16-i ülés közvetítése online megtekinthető a Rada tévécsatornán.
Ami az előzményeket illeti, Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő (Hang frakció) szeptember 4-én tudatta, hogy a Legfelső Tanács megszavazta a parlamenti ülések közvetítésének folytatását szeptember közepétől.
Szeptember 9-én Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke aláírta a határozatot a parlamenti ülések élő közvetítésének újraindításáról a Rada tévécsatornán.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor, miután visszatért Pekingből, új szakasz kezdődött az Ukrajna elleni háborúban, a kormányépület elleni támadás erre bizonyíték lehet – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt állította, hogy Putyin önbizalma jelentősen megnőhetett a pekingi Hszi Csin-pinggel folytatott találkozója után, ahol az együttműködés kilátásait vitatták meg. Ezt megerősítette a Kijev elleni légitámadás, amely a háború kezdete óta a legnagyobbak közé tartozott. Az egyik legutóbbi támadás a kijevi kormányépületet érte. Ez volt az első alkalom a több mint három éve tartó teljes körű háború alatt. Az orosz keményvonalasok régóta támadásokat szorgalmaznak Ukrajna „döntéshozó központjai” ellen.
A The Times azt is írta, hogy Peking fontos platformjává vált Putyin diplomáciai manővereinek. „Példátlanul magas szintű” kapcsolatokat hirdetett Kínával. Putyin szintén Hszi Csin-ping jobbján ült a pekingi parádén. A második világháborúban Japán felett aratott győzelem 80. évfordulóját ünneplő parádét Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel együtt nézték végig. A hidegháború óta most először gyűltek össze a három ország vezetői.
A lap megjegyezte, hogy az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal ellentétben Kína nem küldött katonákat az Ukrajna elleni háborúba. Peking azonban diplomáciailag támogatta Moszkvát, és elkerüli a nyugati szankciókat. A múlt héten pedig a Kreml előzetes megállapodást jelentett be Kínával a Szibéria Ereje-2 gázvezeték megépítéséről.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet Tiencsinben tartott csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az Ukrajna elleni háború nem Oroszország támadása miatt kezdődött. A háború addig folytatódik, amíg „a kiváltó okokat meg nem szüntetik”. Szerinte „a válság második oka a Nyugat azon folyamatos kísérleteiben rejlik, hogy bevonja Ukrajnát a NATO-ba, ami közvetlen veszélyt jelent Oroszország biztonságára”. Putyin azt is elmondta, hogy „a 2014-es ukrajnai puccs következtében eltávolították az ország politikai vezetését, amely nem támogatta Ukrajna belépését az észak-atlanti blokkba, a NATO-ba”.
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a határozattervezetet, amely előírja a kilencedik ülésszak nyílt plenáris ülései élő közvetítésének felújítását – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a 13719. számú határozattervezetre hivatkozva, amelyet képviselők egy csoportja, köztük Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke nyújtott be.
A jelentés szerint a dokumentum szükségességét a változó biztonsági helyzet, valamint a parlament munkája átláthatóságának növelése indokolja még a hadiállapot idején is. Az ülésekről élő közvetítés a teljes körű orosz invázió kezdete óta nem volt. Ez a Legfelső Tanács 2022. szeptemberi és 2023. februári döntéseinek volt köszönhető, amelyek különleges rendszert vezettek be a parlament számára, és korlátozták az ülések menetéről szóló valós idejű információk terjesztését.
A határozattervezet szerzői hangsúlyozzák, hogy a közvetítések előmozdítják a Legfelső Tanács elszámoltathatóságát az állampolgárok felé, és erősítik a közvélemény bizalmát az intézményben. Ezenkívül elősegítik a nemzetközi ajánlások végrehajtását, elsősorban azokat, amelyeket a Jean Monnet Párbeszédek a Békéért és a Demokráciáért program keretében dolgoztak ki.
Az indokoló jegyzet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az élő közvetítések újraindításának figyelembe kell vennie a biztonsági követelményeket. Ennek érdekében tervezik a plenáris ülések menetével kapcsolatos információk terjesztésére vonatkozó jelenlegi tilalom feloldását.
A határozattervezet tisztázza a Rada parlamenti tévécsatorna munkájának menetét, amely a nyílt üléseket fogja közvetíteni. A dokumentum rendelkezik a parlamenti vezetés beszédeinek és nyilatkozatainak, valamint a képviselők tájékoztatóinak megszervezéséről is. Így a határozat elfogadása után az ukránok ismét élőben követhetik majd a Legfelső Tanács nyílt üléseinek menetét.
A háború kitörése után, 2022 februárjában a Legfelső Tanács biztonsági okokból leállította a plenáris ülések élő közvetítését. Több képviselő is beszámolt a meghozott döntésekről, és rossz minőségű élő közvetítést folytatot a Youtube-on keresztül.
Ruszlan Sztefancsuk korábban bejelentette, hogy szeptemberben újraindul a parlamenti ülések élő közvetítése.
A Legfelső Tanács a jövő héten sürgősen összeül, hogy megvitassa a NABU és a SZAP függetlenségéről szóló törvénytervezetet – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére és Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak közölte, hogy a Legfelső Tanács a jövő héten ülésezik, hogy hatályon kívül helyezze a NABU és a SZAP hatásköreinek csökkentéséről szóló nagy horderejű rendeleteket. Vázolta a botrányos szabályozás hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat benyújtásának tervét, amihez már 45 aláírás gyűlt össze.
Honcsarenko a maga részéről megerősítette, hogy a Legfelső Tanács a jövő héten ülésezik. A tervek szerint a parlamenti képviselők megvitatják Volodimir Zelenszkij elnök törvényjavaslatát a NABU és a SZAP függetlenségéről.
Az rbc.ua parlamenti forrásai szerint egyelőre nincs időpont a törvénytervezet tárgyalásának időpontjáról.
A Legfelső Tanács keddi ülésén elfogadta a törvényt, amely felhatalmazza a főügyészt a korrupcióellenes szervek tevékenységébe való beavatkozásra – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
Olekszandr Klimenko, a SZAP vezetője és Szemen Krivonosz a NABU igazgatója (Fotó: Julija Akimova, RBC-Ukrajna)
A jelentés szerint a honatya azt írta: „A parlament elfogadta 12414. számú törvénytervezetet, és ezzel valójában megszüntette a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) minden függetlenségét.” Mint jelezte, a törvény elfogadása mellett 263 képviselő szavazott.
A törvénytervezet a következő rendelkezéseket tartalmazza:
a főügyész hozzáférést kap az összes NABU-eljáráshoz;
joga lesz kötelező utasításokat adni a nyomozóknak és megváltoztatni az ügyek tárgyát;
a védelem kérelme alapján felhatalmazást kap az eljárás lezárására;
személyesen aláírhatja a magas rangú tisztviselők meggyanúsítását;
a SZAP vezetője elveszíti a jogot, hogy az ügyészi csoport tagja legyen – erről kizárólag a legfőbb ügyész dönt.
A 12414. számú törvénytervezet parlament általi tárgyalása előtt a korrupcióellenes szervek nyilatkozatot adtak ki, amelyben arra kérték a képviselőket, hogy ne támogassák a törvény elfogadását.
A Legfelső Tanács megszavazta Julija Szviridenko kinevezését miniszterelnökké – számolt be az Ukrajinszka Pravda (UP) Jaroszlav Zseleznyak (Hang frakció) képviselőre hivatkozva július 17-én, csütörtökön.
Az előterjesztésre 262 képviselő szavazott igennel. A szavazatok megoszlása frakciók és képviselőcsoportok szerint: Nép Szolgája frakció – 201 szavazat, Európai Szolidaritás frakció – 0, Haza frakció – 0, Hang frakció – 1, Ukrajna helyreállítása képviselőcsoport – 10, A jövőért párt képviselőcsoport – 12, Bizalom képviselőcsoport – 15, Platform az életért és a békéért képviselőcsoport – 15.
Julija Szviridenko 1985. december 25-én született Csernyihivben.
2019-ben gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettesként dolgozott Olekszij Honcsaruk kormányában.
2020. december 22-én Andrij Jermaknak, az Elnök Hivatal vezetőjének helyettese lett. Szviridenkót Jermak pártfogoltjának tekintik – jegyzi meg az UP.
2021 novemberében gazdasági miniszter és első miniszterelnök-helyettes lett.
Közreműködésével írták alá 2025 májusában a megállapodást az Egyesült Államokkal az ásványkincsek területén történő együttműködésről.
