A Legfelső Tanács keddi ülésén nem tudta megszavazni a külföldről érkező küldemények megadóztatásáról szóló törvényt, aminek az elfogadásától Ukrajna további nyugati hitelezése függ – számolt be az rbc.ua hírportál a parlamenti ülés közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint a parlamenti képviselők nem támogatták a 12360. számú törvényjavaslathoz (a Vámkódex módosításai) benyújtott, a csomagküldemények adóztatásával kapcsolatos módosító indítványokat. A dokumentumot, amely a 150 euróig terjedő csomagok kedvezményes értékhatárának eltörléséről rendelkezett, még második olvasatra sem küldhették el.
A szükséges 226 szavazatból 222 szavazat érkezett, így a törvényt elutasították. Megjegyzendő, hogy a csomagadóról szóló törvény elfogadása kulcsfontosságú kérdés a külső finanszírozás folytatása szempontjából a jelenlegi szakaszban.
Az IMF-fel folytatott tárgyalásokat ismerő források korábban arról számoltak be, hogy ez egy kulcsfontosságú kérdés, amelynek megoldása nélkül a hitelezési program leállhat. Szerintük, ha a küldeményekről szóló törvényt nem fogadják el a közeljövőben, Ukrajna az IMF-hitel második részletét nem kapja meg.
A törvényjavaslat minden nemzetközi csomagot megadóztatna, értéküktől függetlenül. Jelenleg a legfeljebb 150 euró értékű küldemények mentesek az áfa és a vámilleték alól. Az IMF-fel egyeztetett dokumentum a preferenciális rendszer fenntartását csak a legfeljebb 45 euró értékű, nem kereskedelmi csomagokra javasolja. Az ilyen küldeményekre, mint eddig, sem áfa, sem vám nem vonatkozik.
A 150 euróig terjedő értékű csomagok esetében 20 %-os áfa kerülne bevezetésre. Ha az érték meghaladja a 150 eurót, akkor áfa vonatkozik rájuk, valamint 10 %-os vám a megállapított határérték feletti összegre. Jelenleg mind az áfát, mind a vámot csak az érték 150 euró feletti részére kell felszámítani.
David Arahamija, a Nép Szolgája kormányzó párt parlamenti frakcióvezetője kijelentette, hogy a kijevi Holoszijivka kerületben történt tragédia átpolitizálására tett kísérletek alaptalanok, és nem tükrözik az események valós lényegét – számolt be az rbc.ua hírportál Arahamija Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a frakcióvezető elmondta, hogy regisztrálták a Legfelső Tanács Ihor Klimenko belügyminiszter felmentéséről szóló határozattervezetet. A kezdeményezők Julija Jacik, Szerhij Rudik és Mikola Halusko képviselők voltak. A dokumentum a kijevi tragikus esettel kapcsolatos helyzet megvitatásának hátterében jelent meg.
Arahamija a közleményében hangsúlyozta, hogy egyes képviselők politikai célokra próbálják felhasználni az eseményt. Szerinte az ilyen kezdeményezéseknek nincs alapjuk. Megjegyezte, hogy a bűnüldöző rendszer gyorsan reagált, és minden szükséges döntést már meghozott.
A frakcióvezető szerint a járőrrendőrség vezetése lemondott, az érintett személyeket pedig már bíróság elé állították. Hangsúlyozta, hogy senki nem kerüli el a felelősséget, és a helyzet megfelelő jogi értékelést kapott. Emellett – elmondása szerint – a Belügyminisztérium gyorsan reagált az eseményre, belső ellenőrzéseket végzett és megindította a megfelelő eljárásokat. „Jelenleg a Belügyminisztérium vezetőjének lecserélésének kérdését a Legfelső Tanács nem vizsgálja” – szögezte le David Arahamija.
A Legfelső Tanács kedden elfogadta a 15110. számú törvénytervezetet a hadiadónak a háború befejezése utáni 3 évvel történő meghosszabbításáról, a törvényjavaslatra összesen 257 képviselő szavazott – számolt be az rbc.ua hírportál a parlamenti ülés közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elfogadott törvény értelmében egy külön alapot hoznak létre a költségvetési törvénykönyvben, ahová a hadiadó-bevételekből származó forrásokat irányítják. Ez a törvénytervezet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik legfontosabb követelménye. Elfogadása szükséges feltétele volt annak, hogy Ukrajna továbbra is pénzügyi támogatást kapjon az IMF-től.
A 15110. számú projekthez fűzött indokolás egyértelműen kimondja, hogy a hadiadót nem törlik el azonnal a háború után. Azt további három évig érvényben hagyják, hogy az államnak ne csak a hadseregre, hanem a háború utáni újjáépítésre és a lerombolt infrastruktúra helyreállítására is legyen pénze.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, aki a törvényjavaslatot a parlamentnek benyújtotta, közölte: a változások lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy a háború befejezése utáni 3 évben több mint 140 milliárd hrivnyát vonzzon az állami költségvetésbe.
Átlagos állampolgárok (magánszemélyek) jövedelmük 5 %-át fizetik. Az 1., 2. és 4. csoportba tartozó egyéni vállalkozók fix összeget, a minimálbér 10 %-át fizetik havonta (2026-ban ez körülbelül 865 hrivnyát jelent).
Az egyéni vállalkozók és a 3. csoportba tartozó vállalatok jövedelmük 1 %-át fizetik. Egy nappal korábban a Legfelső Tanács illetékes bizottsága azt javasolta a képviselőknek, hogy teljes egészében támogassák a dokumentumot. Ezt megelőzően Julija Szviridenko miniszterelnök megbeszélést tartott a parlamenti bizottságok vezetőivel. Bejelentette, hogy a parlament több olyan törvénytervezetet is megvizsgál, amelyek két program, az IMF hitelprogram és az Európai Ukrajna Mechanizmus követelményeinek teljesítéséhez szükségesek.
Mark Rutte, a NATO főtitkára kedden Kijevbe látogat, és beszédet mond a Legfelső Tanácsban – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál Jaroszlav Zseleznyak és Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselők közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács 15. ülésszaka kedden nyílik meg. A napirenden a többi között a NATO főtitkárának beszéde is szerepel. „Holnap Mark Rutte, a NATO főtitkára felszólal a Legfelsőbb Tanácsban” – írta Honcsarenko.
„Lesz megnyitó, a NATO főtitkárának beszéde, és számos eljárási kérdés is szóba kerül” – jegyezte meg Jaroszlav Zseleznyak.
Rutte látogatását az ukrán fővárosba hivatalosan nem jelentették be.
A Legfelső Tanács csütörtökön tárgyalta a 13574. számú törvényjavaslat módosítását, amely a tanulmányaikat 25 éves koruk után kezdő diákok mozgósítási halasztásának eltörlését írta elő – számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács ülésének közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint ahhoz, hogy ez a módosítás a törvény szövegében maradhasson, legalább 226 szavazatra lett volna szükség. Azonban nem volt elég szavazat a felvételéhez. Csak 137 képviselő szavazott mellette. Ennek eredményeként a módosító indítványt elutasították.
A parlamentben a módosítást benyújtó Fedir Veniszlavszkij parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja amellett érvelt, hogy a diákoknak járó halasztással nem szabad visszaélni. „A bizottság álláspontja ezzel a módosítással kapcsolatban nagyon egyszerű. Először is, senki sem szünteti meg az oktatáshoz való alkotmányos jogot ezzel a módosítással. Csak a katonai szolgálat alóli halasztás jogát szüntetjük meg a mozgósítás alatt azoknak az állampolgároknak, akik visszaélnek ezzel a joggal” – mondta.
A képviselő elmondása szerint Oroszország teljes körű Ukrajna elleni inváziója előtt 30 ezer 25 éves vagy annál idősebb diák volt az egész országban, ma pedig 250 000 ilyen diák van. „Vagyis ez nem az oktatáshoz való jog megvalósítása, hanem az oktatáshoz való joggal való visszaélés annak érdekében, hogy felmentést kapjanak a katonai szolgálat alól, és ne teljesítsék alkotmányos kötelességüket, a haza védelmét” – összegezte Fegyir Veniszlavszkij.
A szavazás eredményeként azonban a képviselők továbbra sem hagyták jóvá, hogy a módosítás a törvényben maradjon. Ezért a diákok felmentésére vonatkozó jelenlegi szabályok változatlanok maradnak.
Kijevben az Ukrán Legfelső Tanács további három hónappal meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást, amelyek így legalább 2026. május 3-ig maradnak érvényben. A döntésről az RBC-Ukrajna a parlamenti ülés élő közvetítésére hivatkozva számolt be.
A törvényhozás elfogadta a 14366-os számú törvényjavaslatot a hadiállapot meghosszabbításáról, valamint a 14367-es számú javaslatot az általános mozgósítás időtartamának kitolásáról. A dokumentumokat előzetesen Volodimir Zelenszkij terjesztette a parlament elé.
A hadiállapot meghosszabbítását 333 képviselő, az általános mozgósítás folytatását 312 képviselő támogatta. Ez már a 18. alkalom, hogy a hadiállapotot meghosszabbítják a 2022 februárjában kezdődött teljes körű orosz invázió óta.
A Legfelső Tanács keddi ülésén támogatta Vaszil Maljuk felmentését az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetői tisztségéről, a döntés mellett 235 képviselő szavazott – számolt be az rbc.ua hírportál a parlamenti ülés közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint hétfőn a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága megvizsgálta Volodimir Zelenszkij elnök javaslatát Vaszil Maljuk felmentésére az SZBU vezetőjének posztjáról, és nem támogatta a döntést.
Ma azonban a bizottság újra megfontolásra bocsátotta a kérdést, és a tegnapi döntése ellenére támogatta Maljuk lemondását.
A legfelső Tanács védelmi bizottságában nem kapott elegendő szavazatot Vaszil Maljuk elbocsátásának kérdése az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetői posztjáról – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerin Zseleznyak megjegyezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök Maljuk felmentésére vonatkozó javaslatának a védelmi bizottságban történő mérlegelése során a szavazatok a következőképpen oszlottak meg: 7 fő mellette, 6 fő ellene, 2 fő tartózkodott.
A parlamenti képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság nem javasolta az elnök javaslatának a Legfelső Tanács elé terjesztését. Ez azonban nem akadályozza jelentősen a szavazást.
Ugyanakkor a védelmi bizottság támogatta Denisz Smihal felmentését a védelmi miniszteri posztról: 8 fő mellette, 6 fő ellene.
A Legfelső Tanács készen áll a háború idején tartandó választásokhoz szükséges jogszabályi dokumentumok kidolgozására, azonban több kulcsfontosságú kérdést meg kell oldani, többek között a biztonsági feltételeket – jelentette be a parlament első alelnöke, Olekszandr Kornyijenko.
Kornyijenko szerint az ilyen jogszabály előkészítése széles körű parlamenti vitát igényel a civil szervezetek és a kormány részvételével.
„Jelenleg nincs semmilyen jogszabályi kezdeményezésünk, sem vázlat, ahogy mondani szokták, ehhez hasonló jogszabályhoz” – mondta Korniyenko.
Hozzátette, hogy elsődleges fontosságú a választások biztonsági keretének megteremtése.
Biztonsági keret nélkül – amelyre, ismétlem, helyesen hívta fel a figyelmet az elnök, és amelyet a partnereknek kell biztosítaniuk, elsősorban a rendőrségnek és európai kollégáinknak – nem lehet továbblépni. Csak amikor ez a keret rendelkezésre áll, lehet beszélni az szervezeti-jogi előkészületekről és a gyakorlati lépésekről
– hangsúlyozta.
Korniyenko szerint a fő problémák közé tartozik a külföldön élő választók szavazásának megszervezése, a fronton lévő több százezer katona részvétele, lehetőségük a jelöltségre, valamint a szabadságok és a választási biztonság biztosítása a frontközeli körzetekben.
Kiemelte, hogy a választások biztonsága kritikus marad, különösen a frontközeli településeken, ahol jelenleg nem lehet garantálni sem a kampány, sem a szavazás biztonságát.
Az alkotmány szerint amíg Ukrajnában hadiállapot van érvényben, nem helyénvaló parlamenti választások megtartásáról tárgyalni – jelentette ki csütörtökön Olekszandr Kornyijenko, a Legfelső Tanács alelnöke az ukrán televízió műsorában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kornyijenko emlékeztetett arra, hogy az alkotmány egyértelműen szabályozza ezt a kérdést. Elsősorban a 83. cikkely rendelkezik arról, hogy ha a parlament hatásköre a hadiállapot idején lejár, az meghosszabbodik a megszüntetése után megválasztott Legfelső Tanács első üléséig. „Van alkotmányunk, de amíg a hadiállapot érvényben van, ezekről a dolgokról egyszerűen még beszélni sem lehet. Mert valójában az alkotmányt nem lehet megváltoztatni a hadiállapot alatt. Ez egy olyan fontos pont, amire mindenkinek emlékeznie kell” – mondta.
A parlamenti alelnök azt is hangsúlyozta, hogy jelenleg lehetetlen bármilyen területi engedményről tárgyalni. „Egyébként az ezekben a tervekben tükröződő egyéb álláspontok, a 28 békés lépés, Ukrajna részéről tett néhány egyéb területi engedmény összefüggésében erről az alkotmány és a jogi folyamat szempontjából sem beszélhetünk. Világos, hogy erkölcsileg és nemzetként, népként is ellenezzük ezt” – tette hozzá.
Ahogy az Kornyijenko hangsúlyozta, az alkotmányban lefektetett összes alapelv ma is kulcsfontosságú: „Alapító atyáink ezeket a dolgokat nagyon szépen lefektették az alkotmányban. Az egyik ilyen dolog az, hogy egy parlamentáris-elnöki köztársaságban a parlament a teljes alkotmányos legitimitás forrása ebben a pillanatban”.
A házelnök-helyettes azt is hangsúlyozta, hogy jelenleg minden kormányzati szerv továbbra is legitim. „Az alkotmány, a törvények és a választási törvénykönyv szerint abszolút legitim elnökünk van, valamint helyi tanácsaink is vannak, amelyekről nemrégiben politikai határozatot is elfogadtunk” – mondta.
Kornyijenko szerint a társadalomnak figyelembe kell vennie, hogy a partnerektől érkező egyéni jelzések a választásokkal vagy a politikai folyamatokkal kapcsolatban eltérő természetűek lehetnek. „Tehát a kérdés az, hogy meg kell értenünk, hogy ez diplomáciai és tárgyalási technika-e a partnerek részéről, hogy ez nyomásgyakorlás, vagy mi az valójában” – magyarázta az alelnök.
A parlamenti alelnök hozzátette, hogy Ukrajnának és szövetségeseinek át kell esniük ezen a kölcsönös megértési szakaszon. „Eddig úgy tűnik, hogy ez egy olyan folyamat, amelyen mindannyiunknak együtt kell keresztülmennünk, hogy megértsük, mit akarnak tőlünk partnereink ebben a pillanatban” – mutatott rá Olekszandr Kornyijenko.
