A Legfelső Tanács készen áll a háború idején tartandó választásokhoz szükséges jogszabályi dokumentumok kidolgozására, azonban több kulcsfontosságú kérdést meg kell oldani, többek között a biztonsági feltételeket – jelentette be a parlament első alelnöke, Olekszandr Kornyijenko.
Kornyijenko szerint az ilyen jogszabály előkészítése széles körű parlamenti vitát igényel a civil szervezetek és a kormány részvételével.
„Jelenleg nincs semmilyen jogszabályi kezdeményezésünk, sem vázlat, ahogy mondani szokták, ehhez hasonló jogszabályhoz” – mondta Korniyenko.
Hozzátette, hogy elsődleges fontosságú a választások biztonsági keretének megteremtése.
Biztonsági keret nélkül – amelyre, ismétlem, helyesen hívta fel a figyelmet az elnök, és amelyet a partnereknek kell biztosítaniuk, elsősorban a rendőrségnek és európai kollégáinknak – nem lehet továbblépni. Csak amikor ez a keret rendelkezésre áll, lehet beszélni az szervezeti-jogi előkészületekről és a gyakorlati lépésekről
– hangsúlyozta.
Korniyenko szerint a fő problémák közé tartozik a külföldön élő választók szavazásának megszervezése, a fronton lévő több százezer katona részvétele, lehetőségük a jelöltségre, valamint a szabadságok és a választási biztonság biztosítása a frontközeli körzetekben.
Kiemelte, hogy a választások biztonsága kritikus marad, különösen a frontközeli településeken, ahol jelenleg nem lehet garantálni sem a kampány, sem a szavazás biztonságát.
Az alkotmány szerint amíg Ukrajnában hadiállapot van érvényben, nem helyénvaló parlamenti választások megtartásáról tárgyalni – jelentette ki csütörtökön Olekszandr Kornyijenko, a Legfelső Tanács alelnöke az ukrán televízió műsorában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kornyijenko emlékeztetett arra, hogy az alkotmány egyértelműen szabályozza ezt a kérdést. Elsősorban a 83. cikkely rendelkezik arról, hogy ha a parlament hatásköre a hadiállapot idején lejár, az meghosszabbodik a megszüntetése után megválasztott Legfelső Tanács első üléséig. „Van alkotmányunk, de amíg a hadiállapot érvényben van, ezekről a dolgokról egyszerűen még beszélni sem lehet. Mert valójában az alkotmányt nem lehet megváltoztatni a hadiállapot alatt. Ez egy olyan fontos pont, amire mindenkinek emlékeznie kell” – mondta.
A parlamenti alelnök azt is hangsúlyozta, hogy jelenleg lehetetlen bármilyen területi engedményről tárgyalni. „Egyébként az ezekben a tervekben tükröződő egyéb álláspontok, a 28 békés lépés, Ukrajna részéről tett néhány egyéb területi engedmény összefüggésében erről az alkotmány és a jogi folyamat szempontjából sem beszélhetünk. Világos, hogy erkölcsileg és nemzetként, népként is ellenezzük ezt” – tette hozzá.
Ahogy az Kornyijenko hangsúlyozta, az alkotmányban lefektetett összes alapelv ma is kulcsfontosságú: „Alapító atyáink ezeket a dolgokat nagyon szépen lefektették az alkotmányban. Az egyik ilyen dolog az, hogy egy parlamentáris-elnöki köztársaságban a parlament a teljes alkotmányos legitimitás forrása ebben a pillanatban”.
A házelnök-helyettes azt is hangsúlyozta, hogy jelenleg minden kormányzati szerv továbbra is legitim. „Az alkotmány, a törvények és a választási törvénykönyv szerint abszolút legitim elnökünk van, valamint helyi tanácsaink is vannak, amelyekről nemrégiben politikai határozatot is elfogadtunk” – mondta.
Kornyijenko szerint a társadalomnak figyelembe kell vennie, hogy a partnerektől érkező egyéni jelzések a választásokkal vagy a politikai folyamatokkal kapcsolatban eltérő természetűek lehetnek. „Tehát a kérdés az, hogy meg kell értenünk, hogy ez diplomáciai és tárgyalási technika-e a partnerek részéről, hogy ez nyomásgyakorlás, vagy mi az valójában” – magyarázta az alelnök.
A parlamenti alelnök hozzátette, hogy Ukrajnának és szövetségeseinek át kell esniük ezen a kölcsönös megértési szakaszon. „Eddig úgy tűnik, hogy ez egy olyan folyamat, amelyen mindannyiunknak együtt kell keresztülmennünk, hogy megértsük, mit akarnak tőlünk partnereink ebben a pillanatban” – mutatott rá Olekszandr Kornyijenko.
A Legfelső Tanács (Rada) megkapta a Miniszteri Kabinet által benyújtott 2026-os állami költségvetés tervezetet, amelyet a második olvasatra készítettek elő – jelentette be Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke.
Elmondása szerint a fő cél „az állam fő pénzügyi dokumentumának időben történő elfogadása, hogy ez biztosítsa az ország gazdasági stabilitását, a vállalkozások kiszámíthatóságát, valamint Ukrajna biztonsági és védelmi erőinek megbízható finanszírozását.”
Korábban Julia Szviridenko miniszterelnök közölte, hogy a kormány elkészítette a 2026-os költségvetési javaslatot.
Tájékoztatása szerint a módosítások után a bevételi oldal 27,8 milliárd hrivnyával nő, főként annak köszönhetően, hogy a bankok nyereségadójának mértékét 25%-ról 50%-ra emelik. Ugyanakkor a kiadások is növekednek – 33,6 milliárd hrivnyával.
Ebből:
18,9 milliárd hrivnyát a tartalékalap feltöltésére fordítanak,
6,6 milliárd hrivnyát pedig az iskolai tanárok, egyetemi oktatók és szakképző intézetben dolgozó tanárok fizetésének fokozatos, 50%-os emelésére az év folyamán.
A Legfelső Tanács keddi ülésén elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás további 90 nappal történő meghosszabbítását 2026. február 3-ig – számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács ülésének közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint a parlament két törvényjavaslatot szavazott meg, amelyeknek a száma 14128. és 14129. A hadiállapot folytatását 317 parlamenti képviselő támogatta (1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással), míg a mozgósítás meghosszabbítására 315-en voksoltak.
A mostani a hadiállapot és a mozgósítás 17. meghosszabbítása Oroszország 2022 februári teljes körű inváziójának kezdete óta.
A vonatkozó dokumentumokat alá kell írnia Ruszlan Sztefancsuknak, a Legfelső Tanács elnökének és Volodimir Zelenszkij elnöknek.
A Legfelső Tanács a jövő hét keddjén további 90 nappal ismét meghosszabbítja a hadiállapotot és az általános mozgósítást – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya jelezte, hogy a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbításáról szóló szavazást október 21-én, kedden tartják. Így a hadiállapot és a mozgósítás november 5-től 2026 februárjáig lesz érvényben.
Zseleznyak tisztázta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök október 20-án, hétfőn nyújtja be a vonatkozó törvénytervezeteket a Legfelső Tanácsnak.
Miután a dokumentumokat benyújtották a parlamentnek, egy szakbizottságnak kell megvitatnia azokat. Ezután szavazásra kerül sor, és a törvényeket a Legfelső Tanács elnöke és az államfő írja alá. A következő a 17. alkalom lesz, amikor meghosszabbítják a hadiállapotot és a mozgósítást.
Tetjana Csernovol újságírót és civil aktivistát választották meg Parubij helyére. A Legfelső Tanács hivatala igazolta Andrij Parubij képviselői megbízatásának idő előtti megszűnését.
Ezt a Központi Választási Bizottság (CVK) honlapja is közölte.
A CVK tájékoztatása szerint a bizottsághoz megérkezett a Legfelső Tanács hivatala által kiadott dokumentum, amely igazolja Parubij képviselői megbízatásának idő előtti megszűnését. Parubijt augusztus 30-án ölték meg Lembergben.
Parubij a 2019. július 21-i rendkívüli parlamenti választásokon nyert mandátumot az Európai Szolidaritás párt országos listájáról.
Tetjana Csernovol újságíró és civil aktivista, korábban a Népi Front frakció tagja volt, valamint a Legfelső Tanács VIII. ciklusában a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság tagjaként tevékenykedett.
Szeptember 16-án a Legfelső Tanács megtartotta 14. ülésszakának következő plenáris ülését. Az ülést – először a teljes körű orosz invázió kezdete óta – élőben közvetítette a Rada tévécsatorna – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A parlament plenáris üléseinek élő közvetítését 2022-ben biztonsági okokból felfüggesztették. 2025 januárjában újraindult a Rada bizottsági üléseinek közvetítése, de a plenáris üléseké nem.
A szeptember 16-i ülés közvetítése online megtekinthető a Rada tévécsatornán.
Ami az előzményeket illeti, Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő (Hang frakció) szeptember 4-én tudatta, hogy a Legfelső Tanács megszavazta a parlamenti ülések közvetítésének folytatását szeptember közepétől.
Szeptember 9-én Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke aláírta a határozatot a parlamenti ülések élő közvetítésének újraindításáról a Rada tévécsatornán.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor, miután visszatért Pekingből, új szakasz kezdődött az Ukrajna elleni háborúban, a kormányépület elleni támadás erre bizonyíték lehet – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt állította, hogy Putyin önbizalma jelentősen megnőhetett a pekingi Hszi Csin-pinggel folytatott találkozója után, ahol az együttműködés kilátásait vitatták meg. Ezt megerősítette a Kijev elleni légitámadás, amely a háború kezdete óta a legnagyobbak közé tartozott. Az egyik legutóbbi támadás a kijevi kormányépületet érte. Ez volt az első alkalom a több mint három éve tartó teljes körű háború alatt. Az orosz keményvonalasok régóta támadásokat szorgalmaznak Ukrajna „döntéshozó központjai” ellen.
A The Times azt is írta, hogy Peking fontos platformjává vált Putyin diplomáciai manővereinek. „Példátlanul magas szintű” kapcsolatokat hirdetett Kínával. Putyin szintén Hszi Csin-ping jobbján ült a pekingi parádén. A második világháborúban Japán felett aratott győzelem 80. évfordulóját ünneplő parádét Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel együtt nézték végig. A hidegháború óta most először gyűltek össze a három ország vezetői.
A lap megjegyezte, hogy az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal ellentétben Kína nem küldött katonákat az Ukrajna elleni háborúba. Peking azonban diplomáciailag támogatta Moszkvát, és elkerüli a nyugati szankciókat. A múlt héten pedig a Kreml előzetes megállapodást jelentett be Kínával a Szibéria Ereje-2 gázvezeték megépítéséről.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet Tiencsinben tartott csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az Ukrajna elleni háború nem Oroszország támadása miatt kezdődött. A háború addig folytatódik, amíg „a kiváltó okokat meg nem szüntetik”. Szerinte „a válság második oka a Nyugat azon folyamatos kísérleteiben rejlik, hogy bevonja Ukrajnát a NATO-ba, ami közvetlen veszélyt jelent Oroszország biztonságára”. Putyin azt is elmondta, hogy „a 2014-es ukrajnai puccs következtében eltávolították az ország politikai vezetését, amely nem támogatta Ukrajna belépését az észak-atlanti blokkba, a NATO-ba”.
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a határozattervezetet, amely előírja a kilencedik ülésszak nyílt plenáris ülései élő közvetítésének felújítását – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a 13719. számú határozattervezetre hivatkozva, amelyet képviselők egy csoportja, köztük Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke nyújtott be.
A jelentés szerint a dokumentum szükségességét a változó biztonsági helyzet, valamint a parlament munkája átláthatóságának növelése indokolja még a hadiállapot idején is. Az ülésekről élő közvetítés a teljes körű orosz invázió kezdete óta nem volt. Ez a Legfelső Tanács 2022. szeptemberi és 2023. februári döntéseinek volt köszönhető, amelyek különleges rendszert vezettek be a parlament számára, és korlátozták az ülések menetéről szóló valós idejű információk terjesztését.
A határozattervezet szerzői hangsúlyozzák, hogy a közvetítések előmozdítják a Legfelső Tanács elszámoltathatóságát az állampolgárok felé, és erősítik a közvélemény bizalmát az intézményben. Ezenkívül elősegítik a nemzetközi ajánlások végrehajtását, elsősorban azokat, amelyeket a Jean Monnet Párbeszédek a Békéért és a Demokráciáért program keretében dolgoztak ki.
Az indokoló jegyzet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az élő közvetítések újraindításának figyelembe kell vennie a biztonsági követelményeket. Ennek érdekében tervezik a plenáris ülések menetével kapcsolatos információk terjesztésére vonatkozó jelenlegi tilalom feloldását.
A határozattervezet tisztázza a Rada parlamenti tévécsatorna munkájának menetét, amely a nyílt üléseket fogja közvetíteni. A dokumentum rendelkezik a parlamenti vezetés beszédeinek és nyilatkozatainak, valamint a képviselők tájékoztatóinak megszervezéséről is. Így a határozat elfogadása után az ukránok ismét élőben követhetik majd a Legfelső Tanács nyílt üléseinek menetét.
A háború kitörése után, 2022 februárjában a Legfelső Tanács biztonsági okokból leállította a plenáris ülések élő közvetítését. Több képviselő is beszámolt a meghozott döntésekről, és rossz minőségű élő közvetítést folytatot a Youtube-on keresztül.
Ruszlan Sztefancsuk korábban bejelentette, hogy szeptemberben újraindul a parlamenti ülések élő közvetítése.
A Legfelső Tanács a jövő héten sürgősen összeül, hogy megvitassa a NABU és a SZAP függetlenségéről szóló törvénytervezetet – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére és Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak közölte, hogy a Legfelső Tanács a jövő héten ülésezik, hogy hatályon kívül helyezze a NABU és a SZAP hatásköreinek csökkentéséről szóló nagy horderejű rendeleteket. Vázolta a botrányos szabályozás hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat benyújtásának tervét, amihez már 45 aláírás gyűlt össze.
Honcsarenko a maga részéről megerősítette, hogy a Legfelső Tanács a jövő héten ülésezik. A tervek szerint a parlamenti képviselők megvitatják Volodimir Zelenszkij elnök törvényjavaslatát a NABU és a SZAP függetlenségéről.
Az rbc.ua parlamenti forrásai szerint egyelőre nincs időpont a törvénytervezet tárgyalásának időpontjáról.
