Brüsszelben az EU-nagykövetek további katonai segítségnyújtásról tárgyalnak Ukrajnának, a támogatás részeként tüzérségi lőszer és légvédelmi rendszerek szállítását tervezik – számolt be az rbc.ua hírportál a Szabadság Rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió országainak nagykövetei 2025. február 18-án Brüsszelben tárgyalnak arról, hogy Ukrajnának további 5 milliárd eurós katonai segítséget nyújtsanak. A dokumentumtervezet szerint az EU másfél millió nagy kaliberű tüzérségi lőszer, légvédelmi rendszer, nagy hatótávolságú precíziós rakéta, drón szállítását, valamint az ukrán fegyveres erők dandárjainak helyreállításának támogatását tervezi.
Ez a lépés annak a tervnek a része, amely Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére irányul, beleértve a katonai állomány képzését és felszerelését. A megbeszélés egyik fontos szempontja lesz az ukrán védelmi-ipari komplexum támogatása is, elsősorban az EU és Ukrajna védelmi ipara közötti együttműködést elősegítő kezdeményezéseken keresztül.
Nyolc nemzetközi koalíció nyújt katonai támogatást Ukrajnának, mindegyik 14-21 országot foglal magában – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportjának munkáján belül nyolc képesség-koalíció működik, amelyek az ukrán védelmi erők speciális igényeinek megfelelően hatékony segítséget nyújtanak.
Amint a Védelmi Minisztérium megjegyezte, 2023 szeptemberében az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatási formát az úgynevezett Ramstein 2.0-vá alakították át. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna szövetségesei elsősorban nem kétoldalú alapon, hanem az adott koalíciók tevékenységében térnek át a katonai segítségnyújtásra. Céljuk a koordináció, a rendszerezés erősítése és ennek eredményeként a nemzetközi katonai támogatás volumenének növelése.
Az ukrán védelmi erők fegyverekkel, katonai felszereléssel és személyi kiképzéssel kapcsolatos összes igénye 8 koalíciós irányra oszlik: légierő-képességek (14 ország); haditengerészeti képességek (18 ország); integrált lég- és rakétavédelem (14 ország); tüzérség (14 ország); páncélozott járművek és manőverezőképesség (14 ország); drónok (16 ország); aknamentesítés (21 ország); IT (17 ország).
Minden koalíció élén a munkájukat koordináló vezető országok állnak. Ugyanakkor egyes szövetségesek egyszerre több koalícióban vállaltak vezető szerepet.
Például az Egyesült Államok a légierő-koalíció és a tüzérségi koalíció, Franciaország – az integrált légvédelmi és rakétavédelmi koalíció, valamint a tüzérségi koalíció, Németország – a páncélozott járművek és manőverezőképesség koalíciója és a lég- és rakétavédelem integrált koalíció vezetője. Nagy-Britannia – a tengerészeti képességek koalíciója és a drónok koalíciója.
Emellett a különböző koalíciók vezető országai lettek: Dánia, Észtország, Olaszország, Izland, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia és Lengyelország. Ezen túlmenően, folyamatban van az új országok koalíciós részvételre való bevonásával kapcsolatos munka. Franciaország a fent említett koalíciók elnöki tisztén kívül további 5 kezdeményezéshez csatlakozott. Csehország, Spanyolország, Svédország és Dánia is 6 koalíció tagja lett. Belgium és Görögország 5 koalícióhoz csatlakozott.
Donald Trump csapata európai tisztviselőknek elmondta, a leendő amerikai elnök a GDP 5 százalékára rúgó éves katonai költést várna el a NATO-tagállamoktól, ugyanakkor továbbra is fegyverekkel támogatná Ukrajnát – írja a Financial Times.
A lap forrásai szerint Donald Trump legközelebbi külpolitikai tanácsadói e hónapban megosztották a megválasztott amerikai elnök szándékait a NATO-val és Ukrajna támogatásával kapcsolatban.
Három, a tárgyalásokat ismerő forrás arról számolt be, hogy Trump beiktatása után is fenn akarja tartani Ukrajna katonai támogatását.
Két forrás szerint a leendő elnök 2 százalékról 5 százalékra akarja emelni a NATO-tagországok GDP-arányosan kötelezően a védelemre költendő kiadásait. A jelenlegi 2 százalékos célt az idén 32 tagállamból 23 teljesíti. Még a GDP-arányosan magasan legtöbbet költő Lengyelország sem érte el az 5 százalékot.
Az egyik forrás szerint Trump beérné 3,5 százalékkal is, ezért cserébe kedvezőbb kereskedelmi feltételekben állapodna meg az ezt teljesítő tagállamokkal.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön telefonon beszélt a megválasztott amerikai elnökkel, majd ezt követően azt mondta, egészen bizonyos abban, hogy Amerika és Európa folytatja Ukrajna támogatását.
Források szerint bár Trump továbbra is úgy véli, hogy Ukrajnának soha nem szabadna NATO-tagságot adni, és a konfliktus azonnali befejezését akarja, ugyanakkor úgy gondolja, hogy
A fegyverek további szállítása egy tűzszünet után biztosítaná azt, hogy „a béke az erőn keresztül” valósuljon meg.
Ukrajnának semmi oka sincs arra, hogy engedményeket tegyen Oroszországnak abban az esetben, ha béketárgyalásokra kerülne sor, Lengyelország pedig jelenleg nem tervezi, hogy katonákat küldjön Ukrajnába – jelentette ki kedden, a nyugat-ukrajnai Lembergben tett látogatásán a lengyel miniszterelnök, miután tárgyalásokat folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Tusk a sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy „Oroszországnak újra kellene gondolnia a cselekedeteit, hiszen ő támadta meg Ukrajnát”. Hangsúlyozta, hogy „ez csak úgy érhető el, ha Ukrajna a béketárgyalások kezdetéig is teljes körű támogatásban és szolidaritásban részesül”.
A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy
„Lengyelországot és Ukrajnát nemcsak a mindkét országra jellemző mély igazságérzet, hanem geopolitikai érdekeik is összekötik, a lengyel és az ukrán emberek pedig mindenkinél jobban értik, hogy az Ukrajna ellen indított orosz agresszió igazságtalan”.
Nyugati békefenntartó katonák esetleges Ukrajnába küldéséről szólva Tusk azt mondta:
„ennek feltételeit nagyon körültekintően és alaposan át kell gondolni, de az a legfontosabb, hogy mindent megtegyünk a jövőbeni béketárgyalások végső feltételeinek a kidolgozásáért Ukrajna és az egész európai kontinens biztonságának biztosítása szempontjából”.
„Ma Lengyelországban nem tervezzük, hogy katonákat küldjünk bárhová” – szögezte le.
Szólt arról is, hogy Ukrajna továbbra is számíthat Lengyelország segítségére a védekező háborúját és tervezett NATO-tagságát illetően, „ám ez a segítség nem terjedhet ki bármire, mert Lengyelország maga is fenyegetésnek és megosztó törekvéseknek van kitéve”.
A NATO-csatlakozással kapcsolatban kijelentette: a tagsághoz vezető út nem lesz könnyű, de megígérte, hogy Lengyelország a január elsején kezdődő féléves európai uniós elnöksége alatt mindent igyekszik megtenni, ami tőle telhető, hogy elősegítse és felgyorsítsa ezt a folyamatot.
Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok újabb katonai támogatási csomagot készít elő Ukrajna számára – írja az Ukrajinszka Pravda.
Miller elmondta, az Egyesült Államok azt tervezi, hogy visszatér az Ukrajnának adott segítségnyújtás régi üteméhez.
Mint ismert, Washington hónapokon keresztül nem tudott új katonai csomagot küldeni Ukrajnának, mivel a Képviselőházban nem szavaztak a 60,8 milliárd dolláros támogatásról. Áprilisban végül megtört a jég, Joe Biden elnök pedig április 24-én aláírta a támogatási csomagot.
Dolgozunk más csomagokon is. Azt hiszem, számíthatnak rá, hogy visszatérünk ahhoz a tempóhoz, amit még a finanszírozási szünet előtt diktáltunk – mondta el a sajtótájékoztatón Miller.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a Szenátus előtt szerdán azt mondta, még túl korai megítélni, hogy az újonnan nyújtott támogatásnak milyen hatása lesz az ukrajnai harcmezőkön.
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Csehország a támogatási formák kiterjesztését szorgalmazza, különös tekintettel külföldi csapatok esetleges jelenlétére Ukrajna területén jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök kedden Prágában, az Emmanuel Macron francia elnökkel közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál a Novinky.cz című cseh kiadványra hivatkozva.
Mint ahogyan arról már korábban mi is beszámoltunk, Pavel hangsúlyozta: nem harci egységek küldéséről van szó, hanem a segítségnyújtás formáiról és „nem harci interakcióról”. „Az új utak keresése mellett vagyok, beleértve az esetleges ukrajnai jelenlétről szóló vita folytatását” – tette hozzá. „Ne korlátozzuk magunkat ott, ahol nem szükséges” – mutatott rá.
A cseh államfő szerint ugyanaz, ha az ukrán katonákat nyugati oktatók képezik ki a hazájukban vagy közvetlenül Ukrajnában. „Ukrajna a támadás ellenére továbbra is szuverén ország. Az esetleges kiképző misszió nem sért semmilyen nemzetközi szabályt. Rajtuk múlik, milyen segítségnyújtási formát választunk” – mondta Petr Pavel.