Lengyelországban Krzysztof Bosak, a szélsőjobboldali Konföderáció párt vezetője Ukrajna EU-csatlakozásának blokkolását követeli Volodimir Zelenszkij elnök Ukrán Felkelő Hadsereggel (UPA) kapcsolatos döntése miatt – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az RMF24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint a szélsőjobboldaliak követelik, hogy Lengyelország hivatalosan jelentse be, hogy blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását, amíg Kijev el nem szakad a történelmi személyiségek kultuszától, akiket Varsó bűnözőknek tart. Az európai integrációs folyamat újraindításának fő feltétele a volhíniai tragédia összes áldozata exhumálásának teljes feloldása.
A Konföderáció pártnak ez a reakciója Zelenszkij azon döntését követte, hogy az ukrán fegyveres erők Északi Különleges Műveleti Központját az UPA hőseiről nevezte el. Bosak hangsúlyozta, hogy Varsónak konkrét és kemény gesztusokra kell áttérnie, hogy valódi nyomást gyakoroljon Kijevre, mivel a lengyel politikusok jelenlegi pozícióját Ukrajnában gyengének tartják.
További lépések mellett a szélsőjobboldali pártelnök azt javasolta, hogy a lengyel kormány hagyja abba az ukrán fegyveres erők által használt Starlink terminálok finanszírozását. Felszólított arra is, hogy adják fel Ukrajna és más uniós államok közös hitelfelvételi programjait.
Bosak szerint példa nélküli a nemzetközi pénzügyek történetében az a helyzet, amikor az államok eladósodnak, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújtsanak egy másik országnak, és átvállalják a hitelek visszafizetésének terhét.
Korábban történhet meg a vártnál a következő lépés Ukrajna uniós csatlakozása ügyében – írja a Kyiv Independent.
Mindenki azon dolgozik, hogy június 15-én nyissák meg az elsőt a hat úgynevezett „bővítési klaszter” közül.
Két tagállam diplomatái június 1-jén elmondta a Kyiv Independentnek, hogy a cél az, hogy június 15-én Luxemburgban, az EU külügyminiszterek ülésének margóján rendezzék meg a kormányközi konferenciát, amelyen hivatalosan megtörténik a bővítési klaszterek megnyitása. Ha ez nem sikerül, akkor még június 16-án is megtarthatják, szintén Luxemburgban, az európai miniszterek találkozója mellett. A korábbi tervek szerint ez a következő lépés valószínűleg június 16. és 18. között várható volt.
Akár június 15-én, akár 16-án történik meg a klaszterek megnyitása, az azt jelentené, hogy az EU teljesítette azt a célját, hogy ezt Ciprus hat hónapos uniós tanácsi elnökségének végéig megtegye, és lehetőséget ad az uniós vezetőknek, hogy június 18-i csúcstalálkozójukon ünnepeljenek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Az Európai Bizottság ütemtervet készített az Ukrajna EU-tagságáról szóló tárgyalásokra, és azt tervezi, hogy június közepén javasolja az első tárgyalási klaszter megnyitását – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Euractivra hivatkozva.
A jelentés szerint Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint az Európai Bizottság június 16-án, az Általános Ügyek Tanácsa keretében Brüsszelben tartandó európai miniszteri találkozón terjeszti elő az első fejezetcsoport megnyitására vonatkozó javaslatát. Ez az ütemterv lehetővé teszi az EU vezetői számára, hogy végül jóváhagyják ezt a lépést az Európai Tanács két nappal későbbi ülésén.
Ukrajna és Moldova esetében a fennmaradó tárgyalási klaszterek várhatóan júliusban nyílnak meg. Maga a csatlakozási folyamat hat úgynevezett klaszterből áll, amelyek az uniós jog különböző területeit fogják össze. Ezek közül az első az unió fő demokratikus, gazdasági és intézményi pilléreit érinti – először nyílik meg, de utoljára zárul. Minden egyes lépés jóváhagyásához mind a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges.
Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa kimondta, az Unió jelenlegi csatlakozási modellje elavult, ezért nem alkalmas Ukrajna integrációjának előmozdítására sem – írja a Financial Times.
Marta Kos ugyanakkor leszögezte: a bővítés felgyorsítása elkerülhetetlen, és eljött az ideje, hogy a tagállamok „a szavakról a tettekre térjenek át”.
A reform vitáját Friedrich Merz német kancellár javaslata élezte ki, amely egyfajta „társult tagsági” státuszt vezetne be Ukrajna számára. Ez lehetővé tenné a mélyebb gazdasági és politikai integrációt anélkül, hogy az ország azonnal teljes jogú taggá válna, miközben az EU számára is több időt hagyna a belső reformokra. Bár Volodimir Zelenszkij elnök a javaslatot „tisztességtelennek” tartja, mivel az szavazati jog nélküli részvételt irányoz elő, Brüsszelben egyre többen látják úgy, hogy a fokozatos integráció és a teljesítményalapú csatlakozás ötvözése lehet a kiút.
Kos kitért arra, hogy a jövőben Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatát vélhetően szétválasztják, mivel a két ország eltérő ütemben halad a reformok végrehajtásában. A nyár folyamán megnyíló formális tárgyalások már a két ország egyéni teljesítményére fókuszálnak majd, a verseny pedig objektív szempontok alapján dől el.
Kos kifejtette: Ukrajna „túl nagy ahhoz, hogy elbukjon”, ezért szerinte a sorsa alapjaiban határozza meg az Unió jövőjét.
A tét szerinte az egész kontinens stabilitása: ha az EU nem képes hatékonyan kezelni az integrációt, azzal teret enged a külső ellenfeleknek, amelyek készséggel használnák ki a blokk gyengeségeit.
„Ha jól csináljuk, egy erős kontinenst építhetünk, amely képes felvenni a harcot azokkal, akik a bukásunkat akarják” – fogalmazott a biztos.
Ukrajna arra számít, hogy az EU-csatlakozás felé vezető úton az első tárgyalási klasztert már júniusban megnyitják, és a lehető leghamarabb megkapja a 90 milliárd eurós hitel első részletét – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij közölte, hogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt Ukrajna EU-tagság felé vezető útjáról. Szerinte Kijev várhatóan júniusban nyitja meg az első tárgyalási klasztert. Hangsúlyozta, az európai hiteltámogatási csomag első részletének mielőbbi kézhezvételének fontosságát is.
„Van egy dátum – reméljük, hogy mindent pontosan úgy fognak végrehajtani, ahogy megállapodtunk” – jegyezte meg az államfő. A tárgyalópartnerek külön is megvitatták az ukrán légvédelmi rendszer megerősítését, elsősorban a ballisztikus rakéták elleni védekezést.
Az elnök szerint Európa rendelkezik a megfelelő képességekkel, és ezt a kérdést az EU-val a drónmegállapodás keretében folytatott munka keretében vetették fel. A csapatok aktívan dolgoznak, és már vannak országok, amelyek készen állnak a csatlakozásra ehhez a formátumhoz – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint Ukrajna csak akkor kaphat európai uniós társult tagsági státuszt, ha konkrét lépéseket tesz a béke irányába, derült ki a szlovák kormányfő nyilatkozatából, amelyet Peter Pellegrini államfővel és Richard Rasi parlamenti elnökkel folytatott egyeztetése után tett közzé.
Fico úgy fogalmazott: amennyiben Ukrajna ilyen különleges státuszt kapna, elvárható, hogy „cserébe adjon is valamit”, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak az a célja kell legyen, hogy Kijev a béke felé mozduljon el, írja a TASZSZ.
A szlovák kormányfő szerint Szerbiát, Albániát és Montenegrót előbb kellene felvenni az Unióba, mint Ukrajnát, tekintettel arra, hogy ezek az országok már előrébb tartanak a csatlakozási folyamatban.
Fico egyúttal arra reagált, hogy Friedrich Merz német kancellár javaslatot tett Ukrajna úgynevezett „társult tagi” státuszának megadására, amely ugyan nem járna szavazati joggal, de lehetővé tenné az ország képviselőinek részvételét az uniós intézmények munkájában.
Fico véleményét osztja Pellegrini is
Peter Pellegrini szlovák államfő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Ukrajna gyorsított eljárásban történő társult tagsága sem történhet feltételek nélkül. Szerinte amennyiben Ukrajna megelőzné a Nyugat-Balkán országait a csatlakozási folyamatban, az „nagyon negatív jelzést” küldene azoknak az államoknak, amelyek már jelentős előrehaladást értek el az EU-integrációban.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna jelenlétének az Európai Unióban teljes értékűnek és teljes jogúnak kell lennie – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az államfő videóüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna továbbra is aktív diplomáciai munkát folytat az EU-s partnereivel, hogy országot közelebb hozza a tagsághoz. „Ukrajna az életéért, a függetlenségéért és azért az Európáért küzd, amely a leghosszabb ideje él békében, védi az embereket és az életet, védi a kultúrát, és ennek a védelemnek köszönhetően valóban globális szerepe van” – állította.
Az elnök hozzátette, hogy „Ukrajna nélkül nem jöhet létre teljes értékű európai projekt”, és tárgyalási klaszterek megnyitására szólított fel. „Ukrajna EU-beli jelenlétének is teljes értékűnek kell lennie – teljes jogúnak. Fontos a klaszterek megnyitása. Fontos, hogy érdemi módon haladjunk előre a tárgyalásokon. Fontos, hogy 100%-ban dolgozzunk a biztonság és népünk érdekében” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnök bírálta Németország javaslatát, amely Ukrajnának szavazati jog nélküli társult tagállam státuszt adna az Európai Unióban – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij az EU vezetésének írt levelében „tisztességtelennek” nevezte Ukrajna szavazati jog nélküli európai uniós részvételének ötletét. Így reagált az elnök Friedrich Merz német kancellár javaslatára, amely Ukrajna EU-integrációjának lehetséges ideiglenes formátumára vonatkozott. „Igazságtalan lenne, ha Ukrajna jelen lenne az Európai Unióban, de szavazati jog nélkül maradna” – hangsúlyozta az elnök.
Az ukrán államfő a levelét az Európai Tanács elnökének, Antonio Costának, Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és Nikosz Hrisztodoulidesnek, Ciprus elnökének címezte, aki jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be. Ebben azt is megjegyezte, hogy a magyarországi kormányváltás után több lehetőség mutatkozott Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások előmozdítására. „Eljött az ideje, hogy teljes mértékben és érdemi módon előrelépjünk Ukrajna tagságának kérdésében” – emelte ki.
Az elnök megköszönte európai partnereinek a háború alatti támogatásukat, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna valójában egész Európát védi az orosz agressziótól. „Megvédjük Európát – teljes mértékben, nem részben és nem félmegoldásokkal” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, rámutatva, hogy „Ukrajna méltányos bánásmódot és egyenlő jogokat érdemel Európában”.
Ukrajna ragaszkodik mind a hat tárgyalási klaszter hivatalos megnyitásához az Európai Unióval még júniusban, erre minden feltétel megvan, mert a fő akadály, az Orbán-kormány, a múlté – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta: Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy júniusban mind a hat tárgyalási klasztert megnyissák az EU-val – csoportosított reformblokkokat –, amelyek hivatalos megnyitása a teljes körű tagsági tárgyalások kezdetét jelenti. „Feltételezzük, hogy a klasztereket hivatalosan júniusban megnyitják. Ez a mi határozott álláspontunk” – mutatott rá.
A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna előzetesen megkapta a referenciaértékeket, aktívan tevékenykedett azok kidolgozásán, és úgy vélte, hogy az eredmények megérdemlik az EU megfelelő értékelését. A miniszter a magyar kormányváltást nevezte a klaszterek megnyitását valósággá tevő fő változásnak.
„Úgy gondoljuk, hogy a fő politikai akadály, az Orbán-kormány, elhárult a magyarországi választások után, és valóban eljutottunk egy olyan állapotba, ahol a diplomáciának el kell és el is tudja végezni a dolgát” – hangsúlyozta Szibiha. Ezt az álláspontját erősítette az Anita Hipper bővítési biztossal folytatott találkozója is. „A mai találkozó Anitával még jobban megerősített ebben a tekintetben” – jegyezte meg.
Két héttel ezelőtt Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa felszólította az uniós országokat, hogy nyárra hivatalosan is nyissák meg az Ukrajna és Moldova csatlakozásával kapcsolatos összes tárgyalási klasztert, megjegyezve, hogy az első klaszter megnyitására a ciprusi elnökség alatt, a fennmaradó ötre pedig júliusban kerülhet sor.
Az Európai Uniónak Ukrajna előtt az évek óta tagjelölt nyugat-balkáni államokat kellene felvennie – mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Bécsben az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva.
Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásával kapcsolatban a kormányfő elmondta, hogy ez nem holnap vagy holnapután, hanem ha egyáltalán, legkorábban tíz év múlva lesz lehetséges. Úgy fogalmazott: nem csupán Magyarország, hanem szinte minden uniós tagállam kormányának egybehangzó véleménye az, hogy nem lehet a csatlakozásnak két eltérő módja. Mindenkinek, aki csatlakozni kíván az EU-hoz, ugyanazokon az eljárásokon kell átesnie, és ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie – tette hozzá Magyar Péter.
A magyar kormányfő felhívta figyelmet arra, hogy amennyiben Ukrajna megfelel a feltételeknek, a háború véget ér, és továbbra is tag kíván lenni, Magyarország népszavazást tart erről a kérdésről. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ezzel nem lenne egyedül az EU-ban, mert már több országban tartottak referendumokat más államok uniós csatlakozásáról.
Magyar Péter az uniós integráció kapcsán szorgalmazta, hogy az EU először azokat a tagjelölteket vegye fel, amelyek már évek óta készülnek a csatlakozásra, sok áldozatot hoztak, kötelezettségeket vállaltak, és ígéreteket teljesítettek, mielőtt újabb országoknak valamilyen státuszt ígérnének. Jelezte, máskülönben az EU hitelét vesztené a nyugat-balkáni országokban. Rávilágított, hogy a Balkán stabilitása és biztonsága nemcsak a szűkebb térség, de Európa érdekét is szolgálja.
„Ezért szeretnék mindenkit arra biztatni, hogy először közösen korábbi kötelezettségeinket teljesítsük, mielőtt különböző ígéreteket tennénk az Európai Unió nevében” – tette hozzá.
