Amellett, hogy Oroszország szándéka a háborúval megszerezni Ukrajna egészét, Moszkva „egzisztenciális fenyegetést jelent mindannyiunk számára” – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós nagykövetek éves konferenciáján elmondott beszédében hétfőn.
Kaja Kallas hangsúlyozta, Oroszország a demokrácia kiterjesztésétől fél, és mindazon értékektől, amelyek mellett az Európai Unió kiáll.
„Oroszország ellenünk harcol, néhány száz kilométerre a határinktól. Meg kell állítanunk ezt a háborút” – fogalmazott Kallas, majd hozzátette: az uniónak olyan tartós béke előmozdítását kell segítenie, amelyet Ukrajna megérdemel.
Kijelentette: Kijev támogatásának az Európai Unió legfontosabb prioritásának kell maradnia. „Azt akarom, hogy találjunk további finanszírozási megoldásokat Ukrajna számára” – fogalmazott.
Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tart a NATO-tól. Ha így lenne, nem csoportosította volna át a katonai szövetség országainak határán állomásozó csapatait az ukrajnai hadszíntérre – mondta.
Kallas kijelentette: az uniós szankciók működnek, Oroszország gazdasága küszködik. „Most nem lazíthatunk a szorításon” – fogalmazott. „Moszkva egyetlen nyelvet ért meg, az pedig az erő nyelve” – húzta alá.
Európa gazdasága erős, megvan a lehetősége arra, hogy többet termeljen és többet költsön védelemre, mint Oroszország. Ezzel összefüggésben csak politikai akaratra van szükség – húzta alá az uniós főképviselő, majd hozzátette: „Az EU szövetségeseivel még erősebb, az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal és Kanadával a közös GDP 25-ször nagyobb, mint Oroszországé.”
Kallas közölte, a közel-keleti térség instabilitása azonnali hatással van Európára, különösen a migráció növekedése és a terrorizmus fenyegetése révén. „Alapvető fontosságú a régió stabilitásához való uniós hozzájárulás. Ahol segíthetünk, ott segítenünk kell, mert a Közel-Kelet mindig is nagyon fontos régió volt és marad Európa számára” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: az Európai Uniónak szerte a világon olyannak kell lennie, mint amilyennek a világot látni szeretné: a kialakulóban lévő tekintélyelvű rendszerek tengelyének ellentéte. Az Európai Unió számára értékeinek és érdekeinek vélelme érdekében fontos, hogy a következő évtizedekben nagyobb befolyással rendelkezzen a világban – mondta.
„Az Európai Unió, mint globális szereplő ereje és vonzereje a szabadság, a méltóság, az egyenlőség, a jólét védelmében rejlik” – tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.
Putyin elképzelései Adolf Hitler gondolataihoz és tetteihez hasonlítanak, és az orosz diktátor követni fogja őket, gondolja az államfő. A Kreml ura, Vlagyimir Putyin úgy véli, hogy „Ukrajna Oroszország része”, nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Sky Newsnak adott interjújában.
„Senki, még a háború idején sem tudta megváltoztatni a véleményét” – mondta.
Zelenszkij megjegyezte, hogy az orosz diktátor arra törekszik, hogy „megsemmisítsen mindent, ami ukrán, mindent, ami Ukrajnával és az ukránokkal kapcsolatos”.
Az elnök hangsúlyozta: Putyin elképzelései és tettei Adolf Hitlerre emlékeztetnek, és az orosz diktátor nem fog lemondani róluk.
„Nem az a lényeg, hogy ez nagyon hangosan hangzik, hogy Putyin olyan, mint Hitler: ugyanazokat a módszereket, ugyanazokat a lépéseket, ugyanazokat a narratívákat és ugyanazt a dezinformációt használja ebben az esetben” – hangsúlyozta Zelenszkij.
A napokban leváltott ukrán védelmi miniszter szerint, ha a Nyugat nem győzi le Putyint, akkor a világháborút kockáztatja.
Olekszij Reznyikov összefogást sürgetett Oroszország ellen, hogy a világ sikeresen elkerülje a harmadik világháború katasztrófáját. Ukrajna volt védelmi minisztere a brit Guardiannek küldött írásában óva intette nyugati kollégáit attól, hogy elhiggyék, a Moszkvával folytatott tárgyalások elhozhatják a békét. Véleménye szerint Vlagyimir Putyinnak továbbra is az a feltett szándéka, hogy a földdel tegye egyenlővé Ukrajnát, lakosait pedig beolvassza az Oroszországi Föderációba.
„Oroszország Ukrajna megszállt területeinek saját területként való elismerését követeli, cserébe a háború befejezéséért. Ezzel azonban csak időt akar nyerni, majd újult erővel megoldani végre az ukrán kérdést” – írja.
Reznyikov – akit Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap távolított el hivatalából – történelmi analógiával élve úgy látja, ahogy a Nyugatnak nem sikerült 1938-ban megállítania Hitlert azzal, hogy teljesítette követeléseit, úgy Putyin esetében is hiábavaló próbálkozás volna ez. Sőt, szerinte az orosz elnök, ha nem állítjuk meg, nem fog megállni Ukrajnánál.
„Ha hagyjuk, hogy Oroszország rátegye a kezét Ukrajna erőforrásaira, akkor csak meghozzuk a kedvét arra, hogy egy újabb háborút indítson Kelet-Európában, amely elkerülhetetlenül magával rántja a NATO-t is – az ebből eredő összes kockázattal együtt” – fogalmaz az exminiszter, és leszögezi, az ukrán „győzelmi recept” világos. Először is vissza kell állítani Ukrajna 1991-es határait, ezzel együtt rá kell venni az oroszokat, hogy vonják ki csapataikat Ukrajna teljes területéről. De Oroszországnak jóvátételt is kell fizetnie, a háborús bűnösöket pedig bíróság elé kell állítani és meg kell büntetni. Ezen felül Ukrajnát fel kell venni a NATO-ba, ami meglátása szerint megakadályozná a jövőbeli hasonló agressziókat.
Reznyikov arra kéri a baráti országokat, hogy ne lankadjanak Ukrajna katonai támogatásában. „Összefogásra, bátorságra és konszolidált cselekvésre buzdítok. Ez az egyetlen módja annak, hogy megmentsük a világot a harmadik világháború katasztrófájától” – fogalmaz.